Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2010. (IV. 26.) rendelete
Csorna keleti fejlesztési terület helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2018. 09. 21- 2019. 08. 30Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2010. (IV. 26.) rendelete
Csorna keleti fejlesztési terület helyi építési szabályzatáról
2018-09-21-tól 2019-08-31-ig
Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdése és a 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott településrendezési feladatkörében eljárva a Csorna keleti fejlesztési terület helyi építési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:
Az építési előírások hatálya
1. §
(1)[1] Az építési előírások hatálya Csorna város keleti fejlesztési területére terjed ki. A terület pontos lehatárolását a Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. című, SZ-J/1 rajzszámú, Rp.I.237-4/II./1.M munkaszámú és a Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. című, SZ-J/2 rajzszámú, Rp.I.237-4/II. munkaszámú tervek szabályozott terület határa jellel körülhatároltan tartalmazzák.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
(3) Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt alkalmazandó:
1. számú melléklet Szabályozási és övezeti helyszínrajz I., II.
2. számú melléklet Út mintakereszt szelvények
3. számú melléklet Ütemezési helyszínrajz.
2. §
(1) Kötelező szabályozási elem:
– a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala,
– az eltérő területfelhasználású területek közötti határvonal,
– az építési hely határvonala,
(2) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a 3. § (1) bekezdésben szabályozott eseteket – a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály szerinti előírásokat.
(3) Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő határvonala.
(4) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
Szabályozási elemek
A telekalakítás általános szabályai
(1) Az SZ-J/1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható. A pontosítás során az eltérés ± 5,0 m lehet.
(2) Rendezett a telek, ha a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv szerint alakították ki a kiszolgáló út és a telekméretek tekintetében. Nem feltétele a telek rendezettségének, beépíthetőségének a telek kiszolgálását közvetlenül nem szolgáló út kialakítása. Az út kialakításáig az érintett teleksávot a telek be nem építhető, a beépíthetőség és a zöldfelületi arány számításánál figyelembe nem vehető részének kell tekinteni.
Az építmények elhelyezésének általános szabályai
(1) Az építési hely határvonalait az SZ-J/1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazzák.
(2) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J/1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal- és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) Ahol a helyi építési szabályzat, vagy az SZ-J/1 terv építési vonalat jelöl, a telken az építési vonal felőli telekhatárhoz legközelebb álló épület legalább egy pontjának illeszkednie kell erre a vonalra.
Védelmi övezetek, védőterületek, biztonsági övezetek
(1) Védelmi övezetek:
A gyorsforgalmi utak tengelyétől számított 50-50 m szélességű területsáv.
A védelmi övezetre vonatkozó előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.
a., A szennyvíztisztító területétől számított, egyedi hatósági eljárás keretében történő megállapítás hiányában 300 m, egyedi eljárás keretében történő megállapítással 150 m.
A védőterületen belül hulladékgazdálkodási, jelentős mértékű zavaró hatású ipari építmények és az azokat kiszolgáló igazgatási, szociális építmények építhetők. A védőterületen belül a jelentős zavaró hatású ipari létesítmény úgy helyezhető el, hogy zavaró hatása saját telekhatárán nem terjed túl.
A védőterületen az egyéb ipari terület telkeinek zöldfelületei és burkolatai kialakíthatók.
b., A hulladékgazdálkodási terület körüli 500 m-es területsáv.
A védőterületen belül lakóépület, üdülőépület nem építhető.
(3) A Keszeg-ér parti sávja a partvonala mentén húzódó 5,0-5,0 m széles területsáv. A parti sávra vonatkozó előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.
(4) Közművezetékek biztonsági övezetei:
- 20 kV-os elektromos légvezeték: a felfüggesztéstől függően a szélső vezetékszáltól 5,0 - 5,0 m,vagy 2,5 - 2,5 m.
- 120 kV-os elektromos légvezeték: a szélső vezetékszáltól 13,0 m.
- nagyközépnyomású gázvezeték: a csőtengelytől mért 7,0-7,0 m.
- középnyomású gázvezeték: a csőtengelytől mért 4,0-4,0 m.
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.
(5) A telkeket érintő
- szennyvíz gerincvezeték
- ivóvíz gerincvezeték
- távbeszélő földkábel
- optikai vezeték
mellett építmény 2,0-2,0 m távolságon belül nem helyezhető el.
Értékvédelem
6. §
(1) Régészeti értékek védelme
a) Régészeti lelőhely az SZ-J/1 terven régészeti lelőhely és határa jellel megjelölt terület.
b) Régészeti érdekű terület az SZ-J/1 terven szabályozott terület határa jellel körülhatárolt terület.
c) A régészeti leletek feltárását a külön jogszabály szerint kell biztosítani.[2] A régészeti érdekű területen 30 cm-nél mélyebb földmunkavégzés esetén régészeti megfigyelést kell biztosítani.
(2) Táj- és természetvédelem
a) Védett természeti érték a nemzeti ökológiai hálózat részeként
- ökológiai folyosó zónaként a Keszeg-ér területe
- pufferzónaként a Keszeg- ér menti 50,0-50,0 m széles területsáv.
b) Az ökológiai folyosó és a pufferzóna övezeti besorolását az SZ-J/1 terv tartalmazza.
Környezetvédelem
7. §
(1) A rendelet hatálya alá tartozó terület felszíni vizek szempontú besorolása: 4. általánosan védett vízminőség-védelmi kategória.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó terület felszín alatti víz állapota szempontú besorolása: érzékeny terület.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó terület a nitrát szennyezés szempontjából érzékeny terület.
(4) Csorna város légszennyezettségi zónabesorolását külön jogszabály tartalmazza.
(5) A rendelet hatálya alá tartozó területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani
(6) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a rendelet hatálya alá tartozó területen a városi ivóvízhálózat kiépítése és igénybe vétele csak a csatornahálózat egyidejű kiépítésével és igénybevételével engedélyezhető.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
A szabályozott terület területfelhasználási tagolódása:
–kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
– hulladékgazdálkodási terület K-H
b., Beépítésre nem szánt terület:
1. Közlekedési és közmű terület:
– vasútterület KÖk
- közműterület Kö
Az övezeti jel értelmezése
Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség | Legkisebb kötelező zöldfelület | ||
Sajátos használat szerinti terület-felhasználás | ||||
Megengedett | Kialakítható legkisebb-legnagyobb | |||
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
GAZDASÁGI TERÜLET
A gazdasági terület általános előírásai
10. §
(1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
- kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
- egyéb ipari terület Gip
(2) A gazdasági területek tagolására magánutak létesíthetők.
A magánutak kialakítása a 2. számú mellékletben jelölt mérettel és elrendezéssel lehetséges.
(3) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
11.§
(1) [3]A területen nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, ellátó, termelő gazdasági tevékenységi célú épületek építhetők, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, igazgatási, egészségügyi, szociális, oktatási funkció kialakítható.
A gazdasági épületen belül az 5.§ (1)-(2) bekezdés előírásaira és a külön jogszabályokban foglaltakra figyelemmel lakás építhető.
(2)[4] Övezeti előírások
|
| ||
Az építési hely | elhelyezkedése | szabadonálló | oldalhatáron álló |
határai | SZ-J/1 terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m oldalkert 5,0 m hátsókert 5,0 m | lakóépület és gazdasági épület számára külön kijelölten az ahol az nem jelöli: előkert 3,0 m oldalkert 6,0 m | |
Beépíthetőség | megengedett legnagyobb beépítettség /%/ | 50 | 30 |
kialakítandó legkisebb zöldfelület /%/ | 25 | 50 | |
Épület | megengedett legnagyobb építménymagasság /m/ | 10,0 Az építési vonalon, vagy attól legalább 10,0 m távolságban álló épület, épületrész utcai homlokzatmagassága 6,0 és 10,0 m között lehet. Homlokzatmagasság= az épület körüli rendezett terepszint és a falsík és a tető metszésvonala közötti távolság függőleges vetülete. | 6,0 |
Telekalakítás | kialakítható legkisebb telekterület /m2/ beépíthető legkisebb telek terület /m2/ | 2 000 2 000 | 1 000 - |
Egyéb | Az övezet régészeti lelőhelyet érint. Az övezet telkei beépítésének feltétele az időszaki felszíni víz elöntésektől való mentesítés az építési telek épületek és burkolatok által elfoglalt területének az SZ-J/1 terven jelölt terepszintre való feltöltésével. A *-gal jelölt övezetek azon telkeinek, amelyeket érinti az SZ-J/1 terv szerinti vasút számára fenntartandó területsáv speciális előírásai: -a telekméret számításánál a vasút számára fenntartandó területsáv nem vehető figyelembe -a megengedett legna-gyobb beépíthetőség a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telekterület 50%-a -az alakítandó legkisebb zöldfelület a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telek 25%-a Az SZ-J/1 terven jelölt 30,0 m széles területsávon az épületek építésével egyidőben háromszintes (fa, magas cserje, alacsonycserje), legalább 75 %-ban az 1. számú függelékben meghatározott őshonos fa és cserje fajokból álló takarófásítást kell létrehozni. A takarófásítás melletti 20,0 m széles teleksávon belül építmény nem építhető, az gyepesítetten kell fenntartani. A 6.§ (3) bekezdésének teljesülését elvi engedélyezési dokumentációban kell igazolni. Az övezet telkei I. ütemben építhetők be. | ||
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz-vezetékkel - közüzemi szennyvíz-vezetékkel. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető. | ||
Környezet-védelem | A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-elszállítás | ||
Az egyéb ipari terület építési előírásai
12.§
(1)[5] Az egyéb ipari területen az energiaipar, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, az élelmiszeripar, a nagykereskedelem, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények feldolgozása, tárolása céljára szolgáló építmények, az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási épületek, valamint az övezeti előírásokban meghatározott rendeltetésű épületek építhetők.
A gazdasági épületen belül az 5.§ (1)-(2) bekezdés előírásaira és a külön jogszabályokban foglaltakra figyelemmel lakás építhető.
(2) Az egyéb ipari terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
A zöldfelület összes területét számítva legalább 100 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
Nem kell a faültetés szempontjából beszámítandó területek között figyelembe venni a későbbi beruházási ütemekben megvalósuló, átmenetileg zöldfelületként kialakítandó területeket.
(3)[6] Az egyéb ipari terület telkein - amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – a megengedett legnagyobb beépítettség 10%-ának mértékéig terjedő területnagyságban a műtárgyak építménymagassága az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságot legfeljebb kétszeres mértékben haladhatja meg.
A műtárgyak a telekhatárhoz a tényleges magasságuknál közelebb nem helyezhetők el.
- Övezeti előírások
 |
15,0 20 000 | Gip2 SZ 50/25
| |||
Az építési hely | elhelyezkedése | szabadonálló | szabadonálló | |
határai | SZ-J/1 terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m oldalkert 8,0 m hátsókert 8,0 m | SZ-J1 terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m oldalkert 4,0 m hátsókert 4,0 m | ||
Beépíthetőség | megengedett legnagyobb beépítettség /%/ | 50 | 50 | |
kialakítandó legkisebb zöldfelület /%/ | 25 | 25 | ||
Épület | megengedett legnagyobb építmény-magasság /m/ | 15,0 | 7,5 | |
Telekalakítás | kialakítható legkisebb telekterület /m2/ beépíthető legkisebb telek terület /m2/ | 20 000 20 000 | 2 000 2 000 | |
Egyéb | Az övezet régészeti lelőhelyet érint. Az övezet telkei beépítésének feltétele az időszaki felszíni víz elöntésektől való mentesítés az építési telek épületek és burkolatok által elfoglalt területének az SZ-J/1 terven jelölt terepszintre való feltöltésével. Az övezetben az SZ-J/1 terven jelölt iparvasút számára fenntartandó területsávban építmény nem építhető, a területsáv a zöldfelületi arány számításánál nem vehető figyelembe. A minimálisan kialakítandó zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m2) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei I. ütemben építhetők be. | A minimálisan kialakítandó zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m2) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei I. ütemben építhetők be. | ||
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz-vezetékkel - közüzemi szennyvíz-vezetékkel. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető. | |||
Környezet-védelem | A területre vonatozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-szállítás. | |||
|
12,0 10 000 | Gip4 SZ 50/25
| ||
Az építési hely | elhelyezkedése | szabadonálló | szabadonálló | |
határai | SZ-J/1 terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m oldalkert 6,0 m hátsókert 6,0 m | SZ-J1 terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m oldalkert 5,0 m hátsókert 5,0 m | ||
Beépíthetőség | megengedett legnagyobb beépítettség /%/ | 50 | 50 | |
kialakítandó legkisebb zöldfelület /%/ | 25 | 25 | ||
Épület | megengedett legnagyobb építmény-magasság /m/ | 12,0 | 7,5 | |
Telekalakítás | kialakítható legkisebb telekterület /m2/ beépíthető legkisebb telek terület /m2/ | 10 000 10 000 | 5 000 5 000 | |
Egyéb | Az övezet azon telkeinek, amelyeket érinti az SZ-J/1 terv szerinti vasút számára fenntartandó területsáv speciális előírásai: -a telekméret számításánál a vasút számára fenntartandó területsáv nem vehető figyelembe -a megengedett legna-gyobb beépíthetőség a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telekterület 50%-a -az alakítandó legkisebb zöldfelület a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telek 25%-a Az övezetben az SZ-J/1 terven jelölt iparvasút számára fenntartandó területsávban építmény nem építhető, a területsáv a zöldfelületi arány számításánál nem vehető figyelembe. A minimálisan kialakítandó zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m2) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei II. ütemben építhetők be. | Az övezet azon telkeinek, amelyeket érinti az SZ-J/1 terv szerinti vasút számára fenntartandó területsáv speciális előírásai: -a telekméret számításánál a vasút számára fenntartandó területsáv nem vehető figyelembe -a megengedett legna-gyobb beépíthetőség a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telekterület 50%-a -az alakítandó legkisebb zöldfelület a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telek 25%-a Az övezetben az SZ-J/1 terven jelölt iparvasút számára fenntartandó területsávban építmény nem építhető, a területsáv a zöldfelületi arány számításánál nem vehető figyelembe. Az SZ-J/1 terven jelölt 30,0m széles területsávon az épületek építésével egyidőben háromszintes (fa, magas cserje, alacsonycserje), legalább 75 %-ban az 1. számú függelékben meghatározott őshonos fa és cserje fajokból álló takarófásítást kell létrehozni. A takarófásítás melletti 20,0 m széles teleksávon belül építmény nem építhető, az gyepesítetten kell fenntartani. A minimálisan kialakítandó (pufferzónán kívüli) zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m2) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei I. ütemben építhetők be. | |
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz-vezetékkel - közüzemi szennyvíz-vezetékkel. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető. | ||
Környezet-védelem | A területre vonatozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-szállítás. | ||
|
7,5 2000-5000 | Gip6 SZ 50/25
| ||
Az építési hely | elhelyezkedése | szabadonálló | szabadonálló | |
határai | SZ-J/1 terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 8,0 m oldalkert 4,0 m hátsókert 4,0 m | SZ-J1 terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m oldalkert 5,0 m hátsókert 5,0 m | ||
Beépíthetőség | megengedett legnagyobb beépítettség /%/ | 50 | 50 | |
kialakítandó legkisebb zöldfelület /%/ | 25 | 25 | ||
Épület | megengedett legnagyobb építmény-magasság /m/ | 7,5 | 9,0 | |
Telekalakítás | kialakítható legkisebb telekterület /m2/ kialakítható legnagyobb telekterület /m2/ beépíthető legkisebb telek terület /m2/ | 2 000 5 000 2 000 | 10 000 10 000 | |
Egyéb | Az övezet régészeti lelőhelyet érint. A *-gal jelölt övezetek azon telkeinek, amelyeket érinti az SZ-J/1 terv szerinti vasút számára fenntartandó területsáv speciális előírásai: -a telekméret számításánál a vasút számára fenntartandó területsáv nem vehető figyelembe -a megengedett legna-gyobb beépíthetőség a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telekterület 50%-a -az alakítandó legkisebb zöldfelület a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telek 25%-a Az SZ-J/1 terven jelölt 30,0m széles területsávon az épületek építésével egyidőben háromszintes (fa, magas cserje, alacsonycserje), legalább 75 %-ban az 1. számú függelékben meghatározott őshonos fa és cserje fajokból álló takarófásítást kell létrehozni. A takarófásítás melletti 20,0 m széles teleksávon belül építmény nem építhető, az gyepesítetten kell fenntartani. A minimálisan kialakítandó (pufferzónán kívüli) zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m2) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei I. ütemben építhetők be. | Az övezet régészeti lelőhelyet érint. A *-gal jelölt övezetek azon telkeinek, amelyeket érinti az SZ-J/1 terv szerinti vasút számára fenntartandó területsáv speciális előírásai: -a telekméret számításánál a vasút számára fenntartandó területsáv nem vehető figyelembe -a megengedett legna-gyobb beépíthetőség a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telekterület 50%-a -az alakítandó legkisebb zöldfelület a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telek 25%-a Az SZ-J/1 terven jelölt 30,0m széles területsávon az épületek építésével egyidőben háromszintes (fa, magas cserje, alacsonycserje), legalább 75 %-ban az 1. számú függelékben meghatározott őshonos fa és cserje fajokból álló takarófásítást kell létrehozni. A takarófásítás melletti 20,0 m széles teleksávon belül építmény nem építhető, az gyepesítetten kell fenntartani. A minimálisan kialakítandó (pufferzónán kívüli) zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m2) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezetben a Gip61 jelű alövezet telkei I. ütemben építhetők be. | ||
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz-vezetékkel - közüzemi szennyvíz-vezetékkel. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető. | |||
Környezet-védelem | A területre vonatozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-szállítás. | |||
7,5 2000 | ||||
Az építési hely | elhelyezkedése | szabadonálló | ||
határai | SZ-J/1 terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m oldalkert 4,0 m hátsókert 4,0 m | |||
Beépíthetőség | megengedett legnagyobb beépítettség /%/ | 50 | ||
kialakítandó legkisebb zöldfelület /%/ | 25 | |||
Épület | megengedett legnagyobb építmény-magasság /m/ | 7,5 | ||
Telekalakítás | kialakítható legkisebb telekterület /m2/ beépíthető legkisebb telek terület /m2/ | 2 000 2 000 | ||
Egyéb | Az övezet azon telkeinek, amelyeket érinti az SZ-J/1 terv szerinti vasút számára fenntartandó területsáv speciális előírásai: -a telekméret számításánál a vasút számára fenntartandó területsáv nem vehető figyelembe -a megengedett legnagyobb beépíthetőség a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telekterület 50%-a -az alakítandó legkisebb zöldfelület a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telek 25%-a Az övezetben az SZ-J/1 terven jelölt iparvasút számára fenntartandó területsávban építmény nem építhető, a területsáv a zöldfelületi arány számításánál nem vehető figyelembe. Az SZ-J/1 terven jelölt 30,0m széles területsávon az épületek építésével egyidőben háromszintes (fa, magas cserje, alacsonycserje), legalább 75 %-ban az 1. számú függelékben meghatározott őshonos fa és cserje fajokból álló takarófásítást kell létrehozni. A takarófásítás melletti 20,0 m széles teleksávon belül építmény nem építhető, az gyepesítetten kell fenntartani. A minimálisan kialakítandó (pufferzónán kívüli) zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m2) növénytelepítésként kell kialakítani. | |||
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz-vezetékkel - közüzemi szennyvíz-vezetékkel. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető. Az övezet telkei II. ütemben építhetők be. | |||
Környezet-védelem | A területre vonatozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-szállítás. | |||
|
12,0 5000 | Gip9 SZ 50/25
| ||
Az építési hely | elhelyezkedése | szabadonálló | szabadonálló | |
határai | SZ-J/1 terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m oldalkert 6,0 m hátsókert 6,0 m | SZ-J1 terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m oldalkert 6,0 m hátsókert 6,0 m | ||
Beépíthetőség | megengedett legnagyobb beépítettség /%/ | 50 | 50 | |
kialakítandó legkisebb zöldfelület /%/ | 25 | 25 | ||
Épület | megengedett legnagyobb építmény-magasság /m/ | 12,0 | 12,0 | |
Telekalakítás | kialakítható legkisebb telekterület /m2/ beépíthető legkisebb telek terület /m2/ | 5 000 5 000 | 2 000 2 000 | |
Egyéb | Az övezet régészeti lelőhelyet érint. A minimálisan kialakítandó zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m2) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei II. ütemben építhetők be. | Az övezet régészeti lelőhelyet érint. Az övezet azon telkeinek, amelyeket érinti az SZ-J/1 terv szerinti vasút számára fenntartandó területsáv speciális előírásai: -a telekméret számításánál a vasút számára fenntartandó területsáv nem vehető figyelembe -a megengedett legna-gyobb beépíthetőség a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telekterület 50%-a -az alakítandó legkisebb zöldfelület a vasút számára fenntartandó területsáv nélküli telek 25%-a Az SZ-J/1 terven jelölt 30,0m széles területsávon az épületek építésével egyidőben háromszintes (fa, magas cserje, alacsonycserje), legalább 75 %-ban az 1. számú függelékben meghatározott őshonos fa és cserje fajokból álló takarófásítást kell létrehozni. A takarófásítás melletti 20,0 m széles teleksávon belül építmény nem építhető, az gyepesítetten kell fenntartani. A minimálisan kialakítandó (pufferzónán kívüli) zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m2) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei I. ütemben építhetők be. | ||
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - közüzemi villamos energia vezetékkel - közüzemi ivóvíz-vezetékkel - közüzemi szennyvíz-vezetékkel. A telekről csapadékvíz a közműterületi vagy közúti csapadékvíz elvezető árokba vezethető. | |||
Környezet-védelem | A területre vonatozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-szállítás. | |||
9,0 2000 | [7]
| |||
Az építési hely | elhelyezkedése | szabadonálló | szabadonálló | |
határai | SZ-J/1 terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 8,0 m oldalkert 5,0 m hátsókert 5,0 m | SZ-J1 terv szerint, ahol az nem jelöli: előkert 10,0 m oldalkert 5,0 m hátsókert 5,0 m | ||
Beépíthetőség | megengedett legnagyobb beépítettség /%/ | 50 | 50 | |
kialakítandó legkisebb zöldfelület /%/ | 25 | 25 | ||
Épület | megengedett legnagyobb építmény-magasság /m/ | 9,0 | épület: 10,0 műtárgy a beépíthető terület 5%-ának mértékéig terjedő alapterülettel: 30,0 | |
Telekalakítás | kialakítható legkisebb telekterület /m2/ beépíthető legkisebb telek terület /m2/ | 2 000 2 000 | 5 000 5 000 | |
Egyéb | A minimálisan kialakítandó zöldfelület legalább 50%-át háromszintű (gyep+40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa /150 m2) növénytelepítésként kell kialakítani. Az övezet telkei I. ütemben építhetők be. | Az övezet régészeti lelőhelyet érint. Műtárgy a telekhatártól az építmény-magasságával megegyező méretnél közelebb nem helyezhető el. A 6,0 m-t meghaladó építménymagasságú épület a telek közterület felőli határvonalától az építménymagasságát kétszeresen meghaladó méretnél közelebb nem helyezhető el. Az övezetben az 12. § (1) bekezdésben meghatározottak mellett üzemanyagtöltő, autómosó, valamint az annak működésével összefüggő kereskedelmi, vendéglátó és szociális épület építhető. | ||
Közműellátás | Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni: - villamos energiával - ivóvízzel - a szennyvíz gyűjtése zárt tározóban megengedhető A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető. | |||
Környezet-védelem | A területre vonatozó környezetvédelmi előírások: - zajvédelmi besorolás: gazdasági terület - kötelező hulladék-szállítás. | |||
Gip11 SZ 50/25KÜLÖNLEGES TERÜLET
Hulladékgazdálkodási terület
13. §
(1) A K-H jelű övezetbe a hulladékkezelők, lerakók, valamint a megújítható energiaforrások építményei helyezhetők el.
(2)a)A telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 25%. A megújítható energiaforrások telkeinek megengedett beépítettsége legfeljebb 40%, a kialakítandó legkisebb zöldfelületi fedettség 40%.
A telken belül a telekhatárok mentén az SZ-J/1 terv szerinti méretben nagyrészt őshonos fa és cserjefajokból álló, többszintes takaró-védőfásítást kell létesíteni.
b) Az építmények magassága:
Legfeljebb 6,0 m.
c) Csak környezetbarát, tájba illő anyagok alkalmazhatók: hulladék anyagok építésre nem használhatók fel.
d) Az övezet kiszolgálására a funkció és a befogadóképesség függvényében meghatározható kapacitású, telken belüli parkolót kell létesíteni, illetve fenntartani.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
Erdőterület
14. §
(1) Védő erdőterület Ev
Az erdőterület természetvédelmi, településvédelmi funkciójának biztosítása érdekében az övezetben csak közművezeték építhető. A közművezetékkel az erdőterületet szélességében lehet érinteni. Az övezetben legalább 75 %-ban az 1. számú függelékben meghatározott őshonos fa és cserje fajokat kell alkalmazni.
(1) A Kö jelű közműterületen a csapadékvíz elvezető rendszer létesítményei helyezhetők el.
(2) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek térszín alatt:
h) nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.
(3) Közlekedési besorolása sajátos használat szerint
a) közútterület KÖu
b) vasúti terület KÖk
(4) A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J/1 terv tartalmazza:
a) a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli
b) a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
(5) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
a) Országos közúthálózatba tartozó utak
aa) gyorsforgalmi út KÖu GYF
ab) főút KÖu F
ac) mellékút KÖu M
b) Helyi utak
ba) gyűjtőút KÖu GY 
bb) mezőgazdasági út KÖu MG
(6) A közutak területén a 2. sz. mellékletben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(7) A rendelet hatálya alá tartozó területen a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.
a) Gyűjtőutak
B. V. c. A. 50
b) Mezőgazdasági utak
K. VIII. A. 30
(8) Keresztmetszeti elrendezések
Helyi gyűjtőút esetében az út szabályozási szélességén belül elhelyezendők:
a) legalább 7,0 m-es útburkolat
b) kétoldali, legalább 2,0-2,0 m széles járda
c) legalább egyoldali, árnyékadó növényzet (fasor) kialakítása
d) az út besorolásának megfelelő szintű közvilágítás
(9) A vasúti területen a vasúti közlekedés üzemi és fenntartó építmények építhetők.
Ütemezés
16.§
A szabályozott területen a telekalakítás és beépítés ütemezését a rendelet 3. számú melléklete és az övezeti előírások tartalmazzák. Új ütemű beépítés az egyes építési övezetekben akkor engedélyezhető, ha a megelőző ütemként kijelölt területen az azonos építési lehetőségeket adó övezetek legalább 40%-án a jelen rendelet 3.§ (2) bekezdése szerinti rendezett telkek találhatók. Amely övezetre nincs ütemezési előírás, ott a telkek beépítése ütemezési korlátozás nélkül lehetséges.
Záró rendelkezés
17.§
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait az 18.§ (4) bekezdésében foglaltak kivételével a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
18.§
(1) Az e rendelet 1. számú mellékletét képező Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. című, SZ-J/1 rajzszámú, Rp.I.237-4/II. munkaszámú (továbbiakban SZ-J/1 terv) tervlapon a szabályozott terület határa jellel megjelölt területekre Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Csorna város külterületének övezeti rendszeréről és helyi építési szabályzatáról szóló 12/2002.(V.31.) rendelete hatályát veszti.
(2) Az e rendelet 1. számú mellékletét képező Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. című, SZ-J/2 rajzszámú, Rp.I.237-4/II. munkaszámú (továbbiakban SZ-J/2 terv) tervlapon a szabályozott terület határa jellel megjelölt területekre Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Csorna város külterületének övezeti rendszeréről és helyi építési szabályzatáról szóló 12/2002.(V.31.) rendelete hatályát veszti.
(3) Az e rendelet 1. számú mellékletét képező Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. című, SZ-J/1 rajzszámú (továbbiakban SZ-J/1 terv) és Szabályozási és övezeti helyszínrajz III. című, SZ-J/3 rajzszámú (továbbiakban SZ-J/3 terv), Rp.I.237-4/II. munkaszámú tervlapon a szabályozott terület határa jellel megjelölt területekre Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a település belterületének helyi építési szabályzatáról szóló 17/2000 (X. 2.) rendelete hatályát veszti.
(4) Az e rendelet 1. számú mellékletét képező Szabályozási és övezeti helyszínrajz IV. című, SZ-J/4 rajzszámú, Rp.I.237-4/II. munkaszámú tervlapon a szabályozott terület határa jellel megjelölt területekre Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a település belterületének helyi építési szabályzatáról szóló 17/2000 (X. 2.) rendelete hatályát veszti.
(5) Az e rendelet 1. számú mellékletét képező Szabályozási és övezeti helyszínrajz V. című, SZ-J/5 rajzszámú, Rp.I.237-4/II. munkaszámú tervlapon a szabályozott terület határa jellel megjelölt területekre Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a település belterületének helyi építési szabályzatáról szóló 17/2000 (X. 2.) számú rendelete övezeti terve hatályát veszti.
(6) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Csorna keleti ipari terület szabályozási terve és a helyi építési szabályzatról szóló 3/2001.(I. 31.) rendelete hatályát veszti.
19. §
(1) Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Csorna város külterületének övezeti rendszeréről és helyi építési szabályzatáról szóló 12/2002.(V.31.) rendeletének 1.§-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Jelen rendelet csak a KSZ-1 rajzszámú szabályozási tervlappal (1.számú melléklettel), valamint a KSZ-2 szabályozási tervlappal (2.számú melléklettel) és a Szabályozási helyszínrajz III. című, SZ-J/3 rajzszámú, Rp.I.237-4/II. munkaszámú tervvel együtt érvényes.”
(2) Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Csorna város külterületének övezeti rendszeréről és helyi építési szabályzatáról szóló 12/2002.(V.31.) csornai ör. 14.§-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:
„(8) A Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. című, SZ-J/2 rajzszámú, Rp.I.237-4/II. munkaszámú terven a gyorsforgalmi út számára fenntartandó területsávként megjelölt területen építmény nem építhető, a területsáv a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének meghatározásánál nem vehető figyelembe.”
(3) Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a település belterületének helyi építési szabályzatáról szóló 17/2000 (X. 2.) rendeletének 1.§ (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„1.§ (4) Jelen rendelet csak az övezeti terv hiteles másolatával és a Szabályozási és övezeti helyszínrajz V. című, SZ-J/5 rajzszámú, Rp.I.237-4/II. munkaszámú tervvel együtt érvényes.”
(4) Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a település belterületének helyi építési szabályzatáról szóló 17/2000 (X. 2.) rendelete 15.§ (2) bekezdése kiegészül a következő 3. ponttal:
„3. A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész GYA/93-9/2010. számú az Étv. 9. § (6) bekezdése szerinti szakmai véleményében rögzített, az OTÉK 20. § (5) bekezdése szerinti előírásai alóli felmentés alapján az IG-D1 övezetben közösségi szórakoztató épület.”