Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének

5/2011. (II. 15.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány  44/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz) a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat és jelképei

   1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csorna Város Önkormányzata

(a továbbiakban: önkormányzat).

Az önkormányzat székhelye: 9300 Csorna, Szent István tér 22.

Az önkormányzat működési területe: Csorna város közigazgatási területe.

Az önkormányzat levelezési címe: 9300 Csorna, Pf. 28.

Az önkormányzat e-mail címe: csorna@csorna.hu

   (2) A Csorna városnév használatához hozzájárulás szükséges, amely megadásának módjáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

   (3) Az önkormányzat működési területére, intézményhálózatára vonatkozó adatokat az SzMSz 1. számú függeléke tartalmazza.

   2. § (1)         A képviselő-testület az önkormányzat jelképeiről: a város címeréről és zászlójáról, használatuk rendjéről, valamint a helyi kitüntetések, díjak és elismerő címek alapításáról és adományozásának rendjéről külön-külön rendeletet alkot.

A címer és a zászló a város hivatalos jelképe.

   (2) A polgármester ünnepélyes alkalmakkor és az önkormányzat által alapított helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek átadásakor a település címerével ellátott polgármesteri láncot visel. 

   (3) Az önkormányzat szervei az önkormányzati, az önkormányzati hatósági és az államigazgatási feladat- és hatáskörükben eljárva hozott döntésein, iratain a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó bélyegzőt kötelesek használni. A város címerével ellátott bélyegző használható a testület által adományozott okleveleken, az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon, egyéb, döntést nem tartalmazó iratokon.

Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai

   3. § (1) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Magyarországon Balatonfüred és Nagyatád Város Önkormányzatával, külföldön Heumen (Hollandia), Sinzing (Németország) és Gyimesfelsőlok (Románia) települések önkormányzataival.

   (2) Az önkormányzat képviseletében külföldre utazó delegációban résztvevők személyéről a képviselő-testület dönt. A delegáció vezetője a képviselő-testület soron következő rendes ülésén írásban vagy szóban köteles beszámolni a külföldi látogatás tapasztalatairól.

II. fejezet

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

   4. § (1) A képviselő-testület a törvényben kötelezően előírt feladatainak ellátásán túl szabadon vállalhat közfeladatokat, amelyek:

     a) nem veszélyeztethetik a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

     b) nem tartoznak más szervek kizárólagos hatáskörébe, az ellátásukhoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

  (2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

  (3) Közfeladat önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményét ki kell kérni. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

  (4) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalnia a képviselő-testületnek.

  (5)[1] Az önkormányzat önként vállalt feladatai, a feladatellátás módja:

a) a Csornai Általános és Művészeti Iskola működtetése;

b) a Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, továbbá a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Kollégiuma működtetése;

c) a közművelődési és sport feladatok a Városi Művelődési Központ és Könyvtár fenntartásával, illetve sportszervezetek, az ifjúsági és szabadidősport támogatásával;

   5. § (1)[2] Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal és a társulás látja el.

  (2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a polgármester, a bizottságok elnökei, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke a soron következő rendes ülésen írásban beszámolnak a képviselő-testületnek.

  6. § Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A támogatás módját és az együttműködés kereteit az SzMSz-ben, a költségvetési rendeletben és együttműködési megállapodásokban, támogatási szerződésekben rögzíti. A képviselő-testület a felhasználható támogatás előirányzatát az önkormányzat költségvetésében határozza meg.

   7. § (1) Az önkormányzat feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal, a kistérség önkormányzataival, az önkormányzati szövetségekkel, a megyében és a városban működő centrális alárendeltségű államigazgatási és más állami szervekkel.

   (2) Az államigazgatási feladat- és hatáskörök gyakorlásának általános tapasztalatairól a polgármester és a jegyző az önkormányzati ciklusban egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet.

 8. §[3] Az önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el az önkormányzat képviseletét. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt bizottság elnöke képviseli az önkormányzatot.

                                                                                               III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Gazdasági- és humánprogram, munkaterv

   9. § (1) A polgármester a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági- és humánprogramot készít, amelyet legkésőbb az alakuló ülést követő fél éven belül terjeszt a képviselő-testület elé elfogadásra.

   (2) A humánprogram a képviselő-testület megbízatásának időtartamára meghatározza az

önkormányzat oktatási, közművelődési, kulturális, egészségügyi és szociális, valamint a lakáspolitikai és kommunikációs célkitűzéseit, feladatait.

   (3) A gazdasági- és humánprogramban meghatározott célkitűzések eléréséről és a feladatok teljesítéséről a polgármester az önkormányzati ciklus végén beszámol a képviselő-testületnek.

   10. § (1)[4] A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, s azt a polgármester terjeszti a képviselőtestület decemberi ülése elé jóváhagyásra.

   (2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:

     a) a bizottságok elnökeitől a bizottsági tagok javaslatai alapján,

     b) a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől,

     c) az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetőitől,

     d) a települési kisebbségi önkormányzat elnökétől,

     e) a képviselő-testületben mandátummal rendelkező pártoktól, társadalmi szervezetektől,

     f) a településen működő államigazgatási szervektől,

     g) a jegyzőtől, aljegyzőtől,

     h) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,

     i) akiktől az előzőkön túl szükségesnek tart.

   (3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

     a) az ülések időpontját,

     b) az ülések fő napirendi pontjait,

     c) az egyes napirendi pontok címét, előterjesztőjét,

     d) a napirendi pont előkészítésében részt vevő szervek, személyek megnevezését,

     e) a napirendi pontot véleményező, állásfoglalást adó bizottság(ok) megnevezését,

     f) az előterjesztések elkészítésének (leadásának) határidejét,

     g) az ülésre a napirendi pont tárgyalására külön meghívandó szerveket, személyeket.

   (4) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

     a) a képviselő-testület tagjainak,

     b) a jegyzőnek, az aljegyzőnek és a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek,

     c) elektronikus úton az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetőinek.

A képviselő-testület összehívása

   11. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a 2010. október 3-ai választás napjával kezdődött önkormányzati ciklus időtartamában 12 fő.

   (2) A képviselő-testület tagjainak nevét, lakcímét, az egyéni választókerületek területi beosztását az SzMSz 3. számú függeléke tartalmazza.

   (3) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, továbbá közmeghallgatást tart.

(4) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze és a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti. A korelnök akadályoztatása esetén helyébe a korban következő legidősebb képviselő lép.

   (5) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról, átadja a megbízóleveleket. A képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választásról, átadja részére a megbízólevelet. A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.

   (6) Az alakuló ülés napirendjét a polgármester és a korelnök készítik elő.

12. § (1)[5] A képviselő-testület az üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja. Évente legalább 6 ülést tart a munkatervében meghatározott időpontban, hétfői napon 17.00 órai kezdettel. A polgármester indokolt esetben a munkatervben rögzített időponttól eltérhet. A képviselő-testület július és augusztus hónapban a munkatervében ülést nem tervez.

   (2) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének (3 képviselő) vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. Az indítványt a polgármesternél kell írásban előterjeszteni, megjelölve abban a rendkívüli ülés összehívásának indokát, javasolt napirendjét.

  (3) A polgármester a rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezés kézhezvételétől számított 5 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni.

  (4) A polgármester összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha azt szükségesnek tartja, illetőleg sürgősen dönteni kell a testület hatáskörébe tartozó ügyben.

  (5)[6] Ha a képviselő-testület rendes vagy rendkívüli ülését határozatképtelenség miatt nem lehet elkezdeni, a polgármester fél óra várakozás után közli a jelenlévőkkel, hogy az elmaradt ülést 5 napon belüli időpontra azonos napirenddel ismét összehívja.

13. § (1)[7] A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg a polgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri tisztség és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

   (2)[8] A rendes ülésre szóló írásbeli meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselő-testület és a bizottságok tagjai az ülést megelőző 11 nappal, rendkívüli ülés esetén a meghívót legalább a képviselő-testület ülése előtt 2 nappal kézhez kapják. Ettől a polgármester csak indokolt esetben térhet el, az eltérés okát a képviselő-testület ülésén indokolnia kell.

   (3) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a polgármester a rendkívüli ülést telefonon vagy futár útján is összehívhatja. Ez esetben az írásos meghívó küldése mellőzhető, elégséges a rendkívüli ülés összehívására okot adó tárgy közlése.

   (4) A polgármester által aláírt meghívónak tartalmaznia kell:

    a) az ülés napját és kezdési időpontját és helyét;

    b) a javasolt napirendet;

    c) a javasolt napirendi pontok előterjesztőit;

    d) szóbeli előterjesztés esetén az erre való utalást;

    e) utalást arra, hogy az előterjesztés később kerül kiküldésre, vagy az ülésen kerül

        kiosztásra;

    f) zárt ülés tartása esetén az erre való utalást.

   (5) A képviselő-testület nyilvános ülésére

1. állandó jelleggel, szavazati és tanácskozási joggal, az ülés teljes dokumentációjával – a frakcióvezetőket elektronikus úton is - meg kell hívni a települési képviselőket; 

b) állandó jelleggel, tanácskozási joggal, az ülés teljes dokumentációjával meg kell hívni a jegyzőt, az aljegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit;

  c) állandó jelleggel, tanácskozási joggal, az ülés teljes dokumentációjával elektronikus úton – kérése esetén papír alapon postai úton - meg kell meghívni Csorna és környéke országgyűlési képviselőjét;

 d) tanácskozási joggal, az őt érintő előterjesztés csatolásával - amennyiben elektronikus levélcíme rendelkezésre áll, elektronikus úton - meg kell hívni a napirendi pont tárgyalásakor érintetteket, az érintettek körének meghatározásáról a polgármester dönt;

     e) meghívó küldésével – amennyiben elektronikus levélcíme rendelkezésre áll, elektronikus úton  meg kell hívni:

ea) a megyei közgyűlés csornai lakosú tagjait,

            eb) a képviselő-testületben mandátumot nyert pártok és társadalmi szervezetek vezetőit,

      ec) a bizottságok nem képviselő tagjait;

            ed) az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetőit,

ef) a települési kisebbségi önkormányzat elnökét,

            eg) a Rábaközi Stúdiót,

            eh) a Kisalföld napilap Rábaközi Szerkesztőségét.

   (6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal a polgármester bárkit meghívhat, akinek jelenlétét indokoltnak tartja.

   (7) Tanácskozási joggal meg kell hívni a képviselő-testület ülésére a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjét, ha a testület az általa tett törvényességi észrevételt tűzi napirendjére.

   (8)[9] A képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyéről, napirendjéről a lakosságot az ülés meghívójának a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint a város honlapján való elhelyezésével tájékoztatni kell. A választópolgárok a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Hatósági Osztály Titkársági Csoportjánál a nyilvános ülés előterjesztéseibe betekinthetnek, térítési díj ellenében azokról másolatot kaphatnak.

   (9) A képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatalban tartja.

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

   14. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános ülésen bármely választópolgár részt vehet, továbbá 18 éven aluliak is részt vehetnek szülői vagy nevelői felügyelet mellett.

   (2) Az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontja esetében a zárt ülést az ülésvezető vita és szavazás nélkül rendeli el.

   (3) Az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontja esetében a zárt ülés tartására vonatkozó javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. Több zárt ülés tartására vonatkozó javaslatról a képviselő-testület egy szavazással dönt. Bármelyik képviselő javaslatára a zárt ülés tartásáról külön szavazással kell dönteni.

   (4) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztésekben lévő és a zárt ülésen elhangzott információkkal a résztvevők nem élhetnek vissza. A zárt ülés dokumentumaival rendelkezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy azokba illetéktelen személy ne tekinthessen be. A zárt ülést követően a zárt ülés előterjesztései, illetve az azokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok a képviselő-testületi és bizottsági jegyzőkönyvvezetőnek visszaszolgáltathatók.

   (5) A zárt ülés előterjesztéseibe csak az ülésen résztvevők tekinthetnek be.  

   (6) A zárt ülésen hozott döntést a személyes adatok és az üzleti titkok sérelme nélkül a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző hozhatja nyilvánosságra.   

   15. § (1)[1] A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve az alpolgármester vagy a korelnök vezeti (ülésvezető).

   (2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

     a) a résztvevők köszöntése és a mobiltelefonok kikapcsolására (elhalkítására) vonatkozó figyelmeztetés után megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SzMSz-ben foglaltaknak megfelelően történt, továbbá a jelenléti ív alapján az ülés határozatképességét. Ha a képviselő-testület legalább 7 tagja jelen van, az ülést megnyitja;

     b) felkéri a jegyzőt a megelőző zárt ülésen hozott – a képviselő-testület ülésén még nyilvánosságra nem hozott – határozatok ismertetésére;

     c) napirend előtt írásban és szóban beszámol a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatásköreinek gyakorlásáról.

     d) tájékoztatást ad a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről;

     e) szót ad az alpolgármesternek a két ülés között tett intézkedéseiről, eseményekről szóló tájékoztatójuk megtartására;

     f) szót ad a bizottság elnökének (a társulási tanács elnökének, a települési kisebbségi önkormányzat elnökének) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló írásos beszámolója esetleges kiegészítésére.

   (3) A lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóval és az átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolókkal kapcsolatban a képviselők kérdéseket tehetnek fel, ezt követően a testület határozatot hoz a beszámoló(k) elfogadásáról. Ha a testület a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót, vagy annak részét nem fogadja el, akkor arra a következő ülésen vissza kell térni.

   (4) A képviselőket legfeljebb 5 percben megilleti a napirend előtti felszólalás joga, amellyel sürgős intézkedést igénylő, vagy fontos közérdekű információt közlő esetben élhetnek. A napirend előtti felszólalási igényét a képviselő az ülés kezdetéig közölheti a polgármesterrel. Napirend előtti felszólalásra reagálni csak személyes érintettség esetén lehetséges.

   16. § (1) Az esetleges napirend előtti felszólalások után a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjének a megállapítására.

   (2) A rendes ülés napirendje meghatározásának szabályai:

     a) az ülés napirendjének alapjául a kiküldött meghívón szereplő javaslat szolgál, amelynek módosítására a polgármester, az alpolgármester, bármelyik képviselő és a jegyző tehet javaslatot, a javaslatot indokolni kell;

     b) az ülés meghívójának kiküldése után újabb napirendi pont felvételére – ha nem a polgármester az előterjesztő – a polgármester abban az esetben köteles javaslatot tenni, ha az a) pontban szereplő javaslattevő azt legkésőbb a testületi ülés napján 10 óráig a polgármesternek jelzi és legalább a meghozandó döntés (határozati javaslat) tervezetét írásban átadja. Ebben az esetben az előterjesztést (döntéstervezetet) haladéktalanul át kell adni a jegyzőnek, és legkésőbb az ülés elején ki kell osztani;

     c) szóbeli előterjesztés alapján rendkívül indokolt esetben kerülhet sor új napirendi pont felvételére.

   (3) A képviselő-testület meghívójának kiküldése után a (2) bek. b) pont szerint kezdeményezett új napirendi pont felvételéről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

   (4) Több napirendi pont felvételéről a képviselő-testület egy szavazással dönt. Bármelyik képviselő javaslatára a napirendi pont felvételéről külön szavazással kell dönteni.

   (5) Ha a kiküldött meghívón szereplő javaslat módosítására a (2) bek. a) pontban szereplő javaslattevő nem tesz javaslatot, a képviselő-testület dönt az ülés napirendjének elfogadásáról.

   (6) A rendkívüli ülés napirendje meghatározásának eltérő szabályai:

     a) a napirend előtti beszámolók, tájékoztatók mellőzhetők;

     b) az ülés napirendjére az írásban kiküldött meghívón feltüntetett napirendi javaslaton kívül más téma csak rendkívül indokolt esetben vehető fel a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint.

Az előterjesztések

   17. § (1) A képviselő-testületi döntések alapjául az előterjesztések szolgálnak. Előterjesztésnek minősül minden olyan írásban benyújtott vagy szóbeli javaslat, beszámoló, amelyben a képviselő-testület döntését: rendelet alkotását, határozat hozatalát, állásfoglalás, nyilatkozat tételét kezdeményezik.

   (2) A képviselő-testülettel információkat közlő, de döntését nem kezdeményező írásos vagy szóbeli tájékoztatók nem minősülnek előterjesztésnek.

   (3) Előterjesztésre jogosult:

     a) a polgármester és az alpolgármester;

     b) a témakör szerint illetékes bizottság;

     c) bármelyik képviselő;

     d) a jegyző, az aljegyző;

     e) önkormányzati intézmény és gazdasági társaság vezetője;

     f) a települési kisebbségi önkormányzat elnöke;

     g) jogszabály által arra kötelezett, vagy a testület által felkért személy.

   (4) Az előterjesztést írásban kell benyújtani.

   (5) Rendkívül sürgős esetben szóbeli előterjesztés is lehetséges, de a határozati javaslatot az előterjesztőnek írásba kell foglalnia, s legkésőbb az ülés előtt ki kell osztania.  

   18. § (1) Az írásos előterjesztés két fő részből áll: az előterjesztő részből és a határozati javaslatból.

     a) Az előterjesztő résznek általában tartalmaznia kell:

     aa). az előterjesztő szerv vagy személy pontos megnevezését (fejrész),

     ab) a előterjesztés iktatószámát, a napirendi pont számát, valamint az előterjesztést tárgyaló bizottság(ok) feltüntetését,

     ac) a tárgyalandó téma pontos meghatározását (cím),

     ad) a tárgyalandó téma bevezetését, annak jelzését, hogy szerepelt-e már a testület ülésén, s  

       ha igen, a testület milyen döntés(eke)t hozott, milyen volt a döntés végrehajtása, hatásfoka,

     ae) a tárgyalandó téma értékelő bemutatását, jogszabályi hátterét, ,

     af) a jegyző esetleges törvényességi észrevételét a meghozandó döntés(ek)re vonatkozóan,

     b) A határozati javaslatnak:

     ba) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie,

     bb) rendeznie kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát

       (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése, esetleges módosítása, kiegészítése vo   

     natkozásában),

     bc) meg kell jelölnie a végrehajtásért felelőst (felelősöket),

     bd) meg kell jelölnie a végrehajtási határidőt.

3. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt (a felelősökkel együtt) feltüntetni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a "folyamatos", illetve "azonnal" megjelölés alkalmazandó.

4. Az előterjesztés végén fel kell tüntetni az előterjesztés keltét, az előterjesztő bélyegzőjét és aláírását, ez utóbbi hiányában – felhatalmazása alapján - a nevét s.k. jelzéssel, továbbá az előterjesztést készítője nevét.

   (2) Az előterjesztés terjedelme lehetőleg a 10 gépelt oldalt nem haladhatja meg, melléklet és információs táblázat, kimutatás azonban a szükséges mértékben, korlátozás nélkül csatolható. A terjedelmi korlát nem vonatkozik az önkormányzat különböző programjainak, koncepcióinak, valamint rendeleteinek a tervezeteire. A szóbeli előterjesztés időtartama maximum 10 perc.

(3) Ha az előterjesztés szerződés, megállapodás tárgyában hozandó döntést kezdeményez, akkor a képviselőknek az előterjesztéshez csatolni kell a szerződés, megállapodás tervezetét, ennek hiányában a határozatnak tartalmaznia kell a kötendő szerződés, megállapodás lényeges tartalmi elemeit és feltételeit.

   (4) Az előterjesztés tartalmi és alaki színvonaláért az előterjesztő felelős. A meghozandó döntés tervezetét törvényességi szempontból észrevételezésre a jegyzőnek be kell mutatni, aki az előterjesztés első oldalán aláírásával igazolja ennek megtörténtét.

   (5) A szóbeli előterjesztés meghatározott időtartamának túllépését a képviselő-testület esetenként egyszerű többséggel engedélyezheti.

   (6) Az előterjesztő bonyolult, különleges szakértelmet igénylő előterjesztések megtételéhez külső szakértőt is felkérhet. A szakértő megbízásáról és a szakértői díj megállapításáról 200 E Ft alatt a polgármester, 200 E Ft felett pedig a képviselő-testület dönt.

   (7) Az előterjesztés elkészítéséért a munkatervben felelős az ülés előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést bármilyen okból elkészíteni nem tudja. A bejelentést a polgármester – méltányolható okból – tudomásul veheti, erről azonban a testületet tájékoztatnia kell.

A tanácskozás rendje

   19. § (1) A képviselő-testület az általa megállapított és elfogadott sorrendben tárgyalja meg a napirendet, egyes tartalmában összefüggő napirendi pontok előterjesztését összevontan is tárgyalhatja.

A polgármester az elfogadott sorrenden sürgősségi, célszerűségi okból változtathat.

   (2) A polgármester a napirendi pont tárgyalása során:

     a) Felkéri és megadja a szót az előterjesztőnek, aki írásbeli előterjesztés esetén azt legfeljebb 5 percben kiegészítheti;

     b) A jelentkezések sorrendjében megadja a szót a képviselőknek, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak, hogy az előterjesztőhöz kérdéseket intézzenek legfeljebb 3 perc időtartamban, még a hozzászólásokat megelőzően;

     c) Felkéri az előterjesztőt a kérdések megválaszolására, szót adhat az előterjesztés készítőjének is, ha ezt az előterjesztő igényli;

     d) Megnyitja és vezeti a vitát, először a témában érintett bizottság (ok) elnökének vagy megbízottjának, ezt követően a jelentkezés sorrendjében a képviselőknek, majd a tanácskozási joggal résztvevőknek adja meg a szót hozzászólásra. A napirendhez kapcsolódóan szót adhat az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező szerv, szervezet képviselőjének, választópolgárnak, kora miatt választójoggal még nem rendelkező állampolgárnak;

     e) A hozzászólás maximális időtartama először 5 perc, az ismételt hozzászólás – amelynek az előterjesztett határozati javaslathoz kell kapcsolódnia – időtartama maximum 2 perc lehet, ez alól a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és az előterjesztő kivétel. Az 5 és a 2 perces hozzászólási időtartam a képviselő kérésére összevonható. Hosszú vagy bonyolult javaslat megtétele esetén a javaslattevőtől a polgármester kérheti, hogy azt írásban fogalmazza meg, amelynek időtartamára a polgármester szünetet rendelhet el;

     f) Felszólítja azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, hogy térjen arra vissza. A felszólítás eredménytelensége esetén megvonja a szót;

     g) Ha a vitában az adott személy a személyét vagy hozzátartozóját érintő megjegyzésre (személyes megtámadtatás) kíván reagálni, 2 perces felszólalásra tarthat igényt, ezt a polgármester köteles figyelembe venni. Ebben az esetekben viszontválasznak vagy további vitának helye nincs;

     h) Az előterjesztő a vita során, annak hatására az előterjesztett határozati javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt indokolás nélkül vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát lényegesen megváltoztatja, akkor a polgármester azt újabb javaslatként értékeli és a szavazás előtt arról az érintett bizottság és a jegyző véleményét kérheti;

     i) Ügyrendi kérdésben a képviselőnek soron kívül, legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalási lehetőséget kell adni, az ügyrendi hozzászólásnak ügyrendben feltett kérdésnek kell lennie, vagy ügyrendi javaslatot kell tartalmaznia;

     k) A polgármester az ülés során bármikor jogosult tárgyalási szünet elrendelésére, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy be is rekesztheti;

    l) A polgármester lezárja a vitát és összefoglalja az elhangzott javaslatokat. A vita lezárása után további hozzászólásra lehetőség nincs. Ha nem a polgármester az előterjesztő, akkor a vitában elhangzottakra, különösen a határozati javaslatot is érintő módosító indítványokra az előterjesztőnek rövid reagálásra lehetősége van;

   n) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a vitában elhangzott, a határozati javaslatot is érintő indítványokra törvényességi észrevételt kíván tenni;

  o) A napirendi pont előterjesztője, illetve bármelyik képviselő javasolhatja a szavazás megkezdéséig a téma napirendről történő levételét, vagy a döntés elnapolását. Elnapolás esetén a testület meghatározza a napirendi pont tárgyalásának újabb időpontját;

  p) A szavazás megkezdése előtt a polgármester az előterjesztő vagy bármely képviselő javaslatára rövid szünetet rendelhet el.

A tanácskozás rendjének fenntartása

   20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

Ennek során

     a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően a hozzászólótól megvonhatja a szót;

     b) Rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

     c) Figyelmezteti azt az ülésen jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén – a képviselő kivételével – a terem elhagyására is kötelezheti;

   (2) Az ülésteremben a képviselő-testület ülése alatt mobiltelefont használni nem szabad.

   (3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A döntéshozatal

   21. § (1) A szavazás megkezdése előtt – ha szükséges – a polgármester a jegyző segítségével újra ellenőrzi a határozatképességet, közli a jelenlévő képviselő-testületi tagok számát és a döntés meghozatalához szükséges szavazati arányt.

   (2) Szavazni csak személyesen lehet.

   (3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott vagy írásban benyújtott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az elfogadott módosító és kiegészítő indítványokkal együtt dönt a határozati javaslat elfogadásáról.

   (4)[1] Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl a következő ügyek eldöntéséhez:

    a) a képviselő-testület gazdasági- és humánprogramjának elfogadásához;

    b) a város településszerkezeti elfogadásához;

    c) a polgármester, az alpolgármester illetményének, illetményemelésének, költségátalányának, jutalmának,

    d) az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé nem tartozó közfeladat megoldásának önkéntes vállalásához, illetőleg az arról történő lemondáshoz;

    e) belföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás megkötéséhez és    

        felmondásához;

    f) gazdasági társaságba való belépéshez, kilépéshez, alapításhoz, megszüntetéshez;

    g) a 20 M Ft-ot meghaladó hitel felvételéhez;

    h) az önkormányzati tulajdont és vagyoni értékű jogot érintő, 20 M Ft-ot meghaladó vagyoni ügy     

    lethez;

    i) a polgármesteri hivatal és az intézmények, önkormányzati gazdasági társaságok alapító okiratai

       nak elfogadásához, módosításához;

    j) a minősített többséget igénylő döntések meghozatala során a módosító és kiegészítő indítványok  

      elfogadásához.

  (5) A polgármester – bármelyik képviselő kezdeményezésére – a képviselő-testület egyetértésével egyszer megismételtetheti a szavazást érdemi döntés meghozatala végett.

   22. § (1) A képviselő-testület szavazása kézfelemeléssel történik. A képviselő szavazata igen, nem, vagy tartózkodás lehet. Szavazás közben felszólalni és a szavazatot indokolni tilos.

   (2) A nyílt szavazás egyik formája a név szerinti szavazás. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő. Név szerinti szavazást rendelhet el a testület minősített többséggel, bármelyik képviselő kezdeményezésére. Név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben nem lehet.

   (3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevő képviselők a nevük elhangzása után "igen", "nem", vagy "tartózkodom" szóval szavaznak. A polgármester és az alpolgármesterek utolsóként szavaznak.

   (4) A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó, a jegyző által külön hitelesített névsort minden esetben a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

  23. § (1) Titkos szavazást tarthat a testület mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetőleg zárt ülést tarthat. Titkos szavazás esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

   (2) Titkos szavazás tartását kezdeményezheti:

     a) a képviselő-testület legalább 3 tagja;

     b) a polgármester;

     c) az alpolgármester;

     d) a bizottsági elnökök több mint a fele.

A titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

   (3) A titkos szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjai készítik elő és bonyolítják le. Ha a bizottság tagjai a képviselő-testület ülésén határozatképes számban nincsenek jelen, akkor a képviselő-testület a jelenlévő képviselők közül választással a bizottságot határozatképes létszámra kiegészíti. Ha a bizottság elnöke sincs jelen, akkor a bizottság képviselő tagjai közül választással jelöli ki a képviselő-testület a bizottsági elnöki teendőket ellátó képviselőt.

   (4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkossága feltételeinek biztosításával és urna igénybevételével történik. A képviselő-testület esetenként, egyszerű többséggel dönt a szavazólap tartalmáról.

   (5) A titkos szavazás eredményéről a Jogi és Ügyrendi Bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet ismertet a képviselő-testülettel és amelyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A titkos szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, amelyet határozatba kell foglalni. A határozatot a polgármester ismerteti.

 A határozatok

   24. § (1) A képviselő-testületnek a határozati javaslatot elfogadó vagy azt elutasító érdemi döntését szószerinti megfogalmazásban, számozott határozatba kell foglalni.

   (2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, az ülés hónapjának római számmal és napjának arab számmal való megjelölésével kell ellátni a következőképpen:

Teljes megjelölés

Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének

…/évszám. (…….) határozata

………………………………………………………..ról/ről

Rövid megjelölés

…/évszám. (……..) csornai kt. h.

Az e rendelet hatálybalépése előtt hozott határozatokra való hivatkozás esetén is a jelen bekezdés szerinti megjelölést kell használni.

   (3) A normatív határozat közzétételére az SzMSz 33. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 

   (4) A képviselő-testület határozatairól a polgármesteri hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

   (5) A határozatokat – jegyzőkönyvi kivonattal – a jegyzőkönyv polgármester és jegyző által történt aláírása után 2 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

   (6) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel – a szavazati arányok feltüntetésével, számozott határozat nélkül – hozott döntései:

     a) a napirend elfogadásáról, a tárgysorozat tárgyalási sorrendjének megváltoztatásáról;

     b) ügyrendi kérdések eldöntéséről; (a szavazás módjáról és a zárt ülés tartására vonatkozó javaslatról)

     c) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról;

     d) rendelet megalkotásáról;

     e) interpellációra adott válasz elfogadásáról;

     f) módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásáról.

Interpelláció

   25. § (1) A települési képviselő önkormányzati ügyekben a képviselő-testület ülésén interpellálhat (felvilágosítás-kérés) a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

   (2) Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testület ülésének napján 12 óráig a polgármesternek írásban kell bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az interpelláció tárgyát és az interpellált személyét. A polgármester köteles tájékoztatni az interpellált személyt a bejelentést tevőről és a bejelentés tárgyáról.

   (3) Az interpellációnak szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat szervezési és ellátási feladataival, illetőleg annak felügyelete, irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével, felvethet mulasztást, hiányosságot, intézkedést igénylő problémát. Egyedi államigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

   (4) Az interpelláció lehet írásos és szóbeli egyaránt. Ha az interpelláció teljes szöveggel történő írásos benyújtására a képviselő-testület ülése előtt 3 munkanappal kerül sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

   (5) Ha a válaszadás írásban történik, akkor a válaszlevél másolatát valamennyi képviselőnek el kell juttatni, s a válasz elfogadásáról a következő rendes ülésen kell dönteni. Mind az írásbeli, mind a szóbeli interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ elfogadja, a válasz elfogadásáról a testület nem hoz döntést. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az elfogadásról a testület egyszerű többséggel dönt.

   (6) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadta el, meghatározhatja a további teendőket az interpellációval kapcsolatban. Az interpelláció tárgyának esetleges kivizsgálásába a képviselőt kérésére be kell vonni.

   (7) A korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott ismételt interpellációra az interpellált nem köteles választ adni.

  (8) Az interpellációkról a jegyző köteles nyilvántartást vezetni.

Kérdés

   26. § (1) A kérdés olyan önkormányzati feladat és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amelyet a képviselők a testületi ülésen szóban tesznek fel és amelyre lehetőleg az ülésen kell választ adni. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület döntést nem hoz, azokról a jegyzőnek nyilvántartást vezetnie nem kell.

   (2) Mind az írásban benyújtott interpellációk ismertetésére, mind a testületi ülésen elhangzó interpellációkra és kérdésekre, valamint az azokra történő válaszadásokra a napirendi témák megtárgyalása után kerül sor. Az egyes kérdések és az azokra adott válaszok időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.

A jegyzőkönyv

   27. § (1) A képviselő-testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

   Ebből:

     a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, amelyet a naptári év végét követően be kell köttetni;

     b) egy példányt meg kell küldeni 15 napon belül a helyi önkormányzatok törvényességéért felelős szervnek;

     c) egy példány irattárba kerül.

   (2) A jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt elektronikus formában meg kell küldeni a Martincsevics Károly Városi Könyvtárnak.

   (3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

     1. az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatásos, nyilvános vagy zárt);

     2. az ülés helyének, idejének és kezdési időpontjának megjelölését;

     3. az ülésen megjelent képviselők nevét ábécé sorrendben;

     4. az ülésre tanácskozási joggal állandóan meghívottak közül megjelentek nevét, továbbá

       napirendi pontonként a tanácskozási joggal esetenként meghívottak közül megjelentek

       nevét;

     5. az ülésvezető nevét, tisztségét, a jegyzőkönyvvezető nevét, munkakörét;

     6. a határozatképesség kinyilvánítását, ennek számszerű adatát;

     7. az ülés megnyitásának tényét;

     8. a napirend előtti feladatokat;

     9. a napirend előtti felszólalás lehetőségével élő képviselők nevét, felszólalásuk lényegét;

     10. az ülés napirendjének elfogadását;

     11. napirendi pontonként: a címet (tárgyat); az előterjesztő nevét; a szóbeli kiegészítés lényegét;   

         az előterjesztőhöz kérdéseket intézettek nevét; a kérdések és a válaszok lényegét;

     12. a vitában felszólaltak nevét és hozzászólásuk lényegét (kivéve ha a képviselő hozzászólásá         

     nak, megjegyzésének szószerinti rögzítését kéri);

     13. az előterjesztett módosító indítványokat;

     14. a vita összefoglalását, lezárását;

     15. a szavazás módját és eredményét számszerűsítve;

     16. a meghozott határozatok szó szerinti szövegét, a végrehajtás felelősét és határidejét a

       számozott határozatoknál, rendeletalkotásnál a megalkotás tényét;

     17. az interpelláló képviselő nevét, az interpelláció tárgyát, a válaszadó nevét, az interpelláló

       képviselő nyilatkozatát és a képviselő-testület döntését a válasz elfogadásáról, továbbá a kérdé

       seket és az azokra adott válaszokat;

     18. az ülésen történt fontosabb eseményeket (bejelentéseket);

     19. az ülésvezető rendfenntartással összefüggő intézkedéseit;

     20. az ülés berekesztésének idejét;

     21. az aláírásokat és a pecséteket.

   (4) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv eredeti példányához csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó esetleges észrevételét.  A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását szintén mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz,

   (5) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, amely a jegyzőkönyv elkészítésének alapjául szolgál, s amelyet a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó kezel. A hangfelvétel meghallgatását – előzetes kérésre – a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási idejében a jegyző biztosítja.

   (6)[1] A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – az ülések jegyzőkönyveit hivatali munkaidőben a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Hatósági Osztályán vagy a Martincsevics Károly Városi Könyvtárban tekinthetik meg. A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről a választópolgárok – a jegyző által meghatározott térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

A települési képviselő

28. § (1) A képviselő kötelességei:

      a) Tevékeny részvétel a képviselő-testület és bizottsági tagság esetén a bizottság(ok) munkájában.

      b) Annak közlése a polgármesterrel, illetőleg a bizottság elnökével, hogy nem tud részt venni az ülésen, valamint egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

      c) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

      d) Kapcsolat tartása a választópolgárokkal.

      e)[2] A tudomására jutott állami, szolgálati titok megtartása a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint Magyarország Alaptörvényének, a Polgári törvénykönyvnek és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény személyes adatok védelmére vonatkozó szabályainak megtartása. Titoktartási kötelessége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

   (2) A polgármester jogosult arra, hogy annak a képviselőnek, aki három egymást követő alkalommal – előzetes bejelentés nélkül – az ülésről távol marad, rosszallását fejezze ki a képviselő-testület előtt.

A frakciók szabályai

   29. § (1) A képviselők tevékenységük összehangolására frakciót alakíthatnak.

   (2) A képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártok, pártszövetségek, egyéb társadalmi szervezetek, valamint a független képviselők a képviselői tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. A képviselői csoport megalakításához és működéséhez legalább 3 képviselő szükséges. A frakciókat a frakcióvezető vezeti és képviseli.  

   (3) A képviselő-testületben képviselettel rendelkező párt, pártszövetség, illetve egyéb társadalmi szervezet csak egy frakciót alakíthat.

   (4) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja. Frakció tagságának megszűnése esetén a képviselő csak 6 hónap elteltével csatlakozhat más frakcióhoz.

   (5) A frakció vezetője a képviselő - testület ülésén a frakciótársaival való konzultáció céljából szünetet kérhet az ülést vezető polgármestertől.

   (6) A frakció megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül kell a polgármesternek írásban bejelenteni.

Közmeghallgatás

   30. § (1) A közmeghallgatáson résztvevők a kérdéseket közvetlenül a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek és a települési képviselőknek tehetik fel, illetve javaslataikat hozzájuk intézhetik a testület által esetenként meghatározott időtartamban.

   (2) Az évente egyszeri kötelezően tartandó közmeghallgatás helyét és időpontját a képviselő-testület a munkatervében határozza meg. A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a Kisalföld napilapban és a város honlapján legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt tájékoztatni kell.

   (3) Ha a közmeghallgatáson a képviselő-testület tagjai határozatképes számban nem jelennek meg, a rendezvény lakossági fórumként tartható meg, közmeghallgatásnak nem minősíthető.

   (4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

Lakossági fórumok

   31. § (1) Várospolitikai fórumot hívhat össze a polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb önkormányzati döntések sokoldalú előkészítése érdekében a választópolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása és véleményének megismerése céljából. Fontosabb szabályai:

     a) a várospolitikai fórum tartásának helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgy-  

       kör(ök)ről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a Kisalföld napilapban

       és a város honlapján legalább 5 nappal a fórum megtartása előtt tájékoztatni kell;

     b) a fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a polgármesteri hivatal tárgyban

       érintett köztisztviselőit;

    c) a fórumot a polgármester vezeti, a jegyző gondoskodik jegyzőkönyv készítéséről.

   (2) Városrészi tanácskozást hívhat össze a települési képviselő vagy több képviselő együtt, egyes, összefüggő területen élő állampolgárokat érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügy(ek)ben az ott élő lakosok közvetlen tájékoztatása és véleményének megismerése céljából. Fontosabb szabályai:

     a) a városrészi tanácskozás összehívásának kezdeményezését a javasolt tárgykör megjelölésével és  

         rövid indokolásával közölni kell a polgármesterrel;

     b) a városrészi tanácskozás helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykör(ök)ről az érintett   

       lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és plakátokon is legalább

       3 nappal a tanácskozás megtartása előtt tájékoztatni kell;

     c) a tanácskozásra meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a tárgyban érintett

        bizottság(ok) elnökét, a jegyzőt és a polgármesteri hivatal tárgyban érintett köztisztviselőjét;

     d) a tanácskozást a kezdeményező(k) képviselő(je) vezeti, a kezdeményező gondoskodik

       emlékeztető készítéséről.

   (3) Képviselői fórumot hívhat össze a települési képviselő saját elhatározása szerint, képviselői munkájáról való tájékoztatás és választói véleményének megismerése céljából. A képviselők képviselői fórumot együtt is összehívhatnak.

   (4) Képviselői fogadóórát a települési képviselők saját belátásuk szerint bármikor tarthatnak.

IV. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

   32. § A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

     a) A rendeletalkotást a polgármesternél kezdeményezhetik:

     aa) a települési önkormányzati képviselők;

     ab) az önkormányzati bizottságok;

     ac) az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző;

     ad) az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői;

     ae) a települési kisebbségi önkormányzat elnöke;

     af) a közüzemi szolgáltatást nyújtó szervezetek vezetői;

     ag) a helyi társadalmi szervezetek vezető testületei;

     ah) az önkormányzati társulás tagjai;

     ai) mindazok a központi szervek, amelyeknek a törvény értelmében a helyi önkormányzatokkal

     kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak;

aj) a lakosság erre irányuló népi kezdeményezéssel.

     b) A rendelettervezet elkészítése:

     ba) a képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket,

       szempontokat határozhat meg;

     bb) a tervezetet a jegyző iránymutatásával a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett belső

       szervezeti egysége készíti el, megbízható az elkészítéssel a tárgy szerint illetékes

       önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő is, ez utóbbi bevonásá-

       ra a polgármester és a jegyző tehet javaslatot;

     bc) a polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet

       bizottság, ideiglenes bizottság vagy szakértő készíti el.

     c) A tervezet véleményezése:

     Az önkormányzati rendeletek előkészítése során helyzetelemzésből kell kiindulni, amely-

     nek elsődleges forrásai

     ca) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,

     cb) a szélesebb állampolgári kört érintő rendelettervezetek lakossági fórum tartása általi

       véleményezése.

3. A tervezetet megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság(ok) elé kell terjeszteni, amelynek során megvizsgáljá(k):

     da) mi indokolja a rendelet megalkotását (módosítását, kiegészítését, hatályon kívül helyezését),

     db) mi a megalkotás célja, várható hatása,

     dc) a tervezett szabályozás nem áll-e ellentétben magasabb szintű ágazati jogszabállyal.

    e) A Jogi és Ügyrendi Bizottság valamennyi tervezet vonatkozásában:

     ea) megvizsgálja, hogy az megfelel-e a jogalkotásról szóló hatályos jogszabályok és az

       SzMSz előírásainak,

     eb) állást foglal annak jogi szempontból történő tárgyalhatóságáról, elfogadhatóságáról.

    f) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

     fa) a tervezet szakszerű előkészítéséért a jegyző felel,

     fb) tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint érintett bizottság elnöke,

       a jegyző és az aljegyző terjeszthet elő indoklással együtt.

33. §  (1) A rendeletet a jegyző a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel hirdeti ki. A hirdetményt 15 napra kell kifüggeszteni és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés dátuma a kifüggesztés napja. A kifüggesztés megtörténtét rá kell vezetni a rendelet eredeti példányára, amelyről a másolati példányok fénymásolással elkészíthetők.

   (2) A kihirdetett rendeleteket meg kell küldeni

     a) a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek,

     b) a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett belső szervezeti egységeinek,

     c) a tárgy szerint érintett önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetőjének,

     d) a tárgy szerint érintett közüzemi szolgáltatást nyújtó szervezet vezetőjének,

     e) a szabálysértési rendelkezést és helyszíni bírságolási lehetőséget tartalmazó rendeleteket a Vá   

      rosi Rendőrkapitányságnak, a Rábaköz Polgárőr Egyesületnek és a közterületfelügyelőknek,

     f) a Martincsevics Károly Városi Könyvtárnak.

   (3)[1]

   (4) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét az SzMSz 5. számú függeléke tartalmazza

V. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottsági szervezet és feladatok

   34. § (1)[1] A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati feladatkörrel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására a következő állandó bizottságokat hozza létre, az alábbi taglétszámmal:

a)   Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság 5 tag,

b)   Jogi és Ügyrendi Bizottság 6 tag,

c)         Szociális és Egészségügyi Bizottság 5 tag.

   (2) A képviselő-testület meghatározott időre vagy feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre, amely a meghatározott idő elteltével vagy a feladat elvégzésével automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság létrehozására és működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes bizottsági tagságért tiszteletdíj nem jár.

   (3) Az állandó bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg. Az állandó bizottságok elnevezésére, létszámára, személyi összetételére bármelyik képviselő javaslatot tehet. A bizottság az elnök helyettesítésére tagjai közül elnökhelyettest választ.

   (4) Egy képviselő egyidejűleg két állandó bizottságnak és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más állandó bizottságnak, vagy ideiglenes bizottságnak elnöke nem lehet. A bizottság elnökének, tagjának a polgármester, az alpolgármester nem választható meg.

   (5) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztásához, visszahívásához minősített többség szükséges. A visszahívást a képviselő-testületnél kezdeményezheti írásban a polgármester, a képviselők egynegyede (3 fő), a bizottság elnöke vagy tagjainak több mint a fele.

   (6) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.   

   (7) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet. A szakértők megbízására a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester jogosult.

   35. § (1) A bizottság általános feladatai keretében:

     a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

     b) a képviselő- testületi döntések előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatköré         

         be tartozó ügyekben;

3. előkészíti a munkatervben számára meghatározott előterjesztéseket, továbbá a munkatervben  

nem szereplő, de feladatkörét érintő más előterjesztéseket, képviselő-testületi döntést, jóváhagyást igénylő ügyeket;

4.  közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek a kidolgozásában,
5.  szervezi és ellenőrzi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek végrehajtását, azok hatályosulását;

     f) feladatkörében ellenőrzi a polgármesteri hivatal munkáját a képviselő-testületi döntések előkészítésében, illetve annak végrehajtásában;

   (2) Az egyes állandó bizottságok részletes feladatait, valamint a képviselő-testület által átruházott hatásköreit az SzMSz 1. számú melléklete tartalmazza.

A bizottsági működés főbb szabályai

   36. § (1) A bizottságok működésének részletes szabályait a bizottságok az ügyrendjükben állapítják meg.

   (2) A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érintettek a meghívót – az írásos előterjesztésekkel együtt – legalább az ülés előtt 3 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 2 nappal kézhez kapják. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a bizottság elnöke a rendkívüli ülést telefonon vagy futár útján is összehívhatja. Ez esetben az írásos meghívó küldése mellőzhető, elégséges a rendkívüli ülés összehívására okot adó tárgy közlése.

   (3) A bizottságot 10 napon belüli időpontra össze kell hívni:

     a) a polgármester,

     b) az alpolgármester,

     c) a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

   (4) Bármelyik képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

   (5) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

   (6) A bizottságok ülései nyilvánosak. A meghívandók körére és a tanácskozási jog biztosítására az SzMSz-nek a képviselő-testület ülésének összehívására és a tanácskozási jog biztosítására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

   37. § (1) A bizottság döntéseiről – a személyiségi jogok és az üzleti titok sérelme nélkül – csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

   (2) A bizottság elnöke és tagja köteles a bizottság döntését képviselni és végrehajtani, a képviselő-testület ülésén azonban képviselőként a vitában és döntéshozatalban a bizottsági döntéstől eltérően is kifejtheti véleményét.

   (3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese.

   38. § (1)[2] A bizottság üléséről legkésőbb a képviselő-testület ülésének napjáig rövid jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a tanácskozás lényegét, a hozott döntéseket, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá és a bizottság bélyegzőjével látja el.

   (2) Ha a bizottságok megállapodnak adott téma (témák) együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról, akkor a bizottságok mindegyikére vonatkoznak az egyes bizottság határozatképességére és határozathozatalára vonatkozó szabályok. Az együttes ülésről elegendő egy jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell külön-külön is az együttes ülést tartó bizottságok által elfogadott döntéseket.

   (3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a bizottsági ülések jegyzőkönyveit hivatali munkaidőben a Polgármesteri Hivatal Szervezési és Hatósági Osztályán tekinthetik meg. A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről a választópolgárok – a jegyző által meghatározott térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

   (4) A bizottság tagja köteles megtartani a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

   (5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek.

VI. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER,
 A JEGYZŐ ÉS AZ ALJEGYZŐ

A polgármester

   39. § (1) A polgármester illetményét, illetményemelését, költségátalányát, jutalmát – minősített többséggel – a képviselő-testület állapítja meg. A javaslatot – a megválasztását követő első megállapítás kivételével – a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé.

   (2) A polgármester képviselő-testület által átruházott hatásköreit az SzMSz 2. számú melléklete tartalmazza.

   (3) A polgármester főbb feladatai:

       a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát;
       b) szervezi a közszolgáltatásokat és a településfejlesztést;

       c) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel;

       d) gondoskodik helyi fórumok szervezéséről;

       e) meghatározott napokon fogadóórát tart;

       f) gondoskodik a képviselők munkájának feltételeiről;

       g) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását az Ötv. 25. § (2) bekezdésben foglaltak 

           szerint;

       h) meghatározza a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, vez tői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához, jutalmazásához, kitüntetéséhez egyetértése szükséges.

Az alpolgármester

   40. § (1)[1] A képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

  (2) Az alpolgármester polgármestert helyettesítő, valamint a polgármester munkáját segítő feladatait, továbbá a feladatok elvégzéséhez szükséges időkeretét és beosztását a polgármester saját hatáskörében állapítja meg.

A jegyző

   41. § A jegyző főbb feladatai: 

     a) előkészíti a képviselő-testületi és a bizottsági ülések elé kerülő előterjesztéseket;

     b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

     c) tájékoztatja a képviselő-testületet, a bizottságokat, a polgármestert az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről;

     d) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját;

     e) meghatározott napokon ügyfélfogadást tart.

Az aljegyző

   42. § Az aljegyzőre – abban az esetben, ha a jegyzőt helyettesítő jogkörében jár el – irányadóak a jegyzőre vonatkozó szabályok. Az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

42/A. §[2] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Gazdálkodási és Intézményfelügyeleti Osztály vezetője látja el.

VII. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA, TÁRSULÁSA

A polgármesteri hivatal

   43. § (1)[3] A polgármesteri hivatal jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A hivatal az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.

Hivatalos megnevezése: Csornai Polgármesteri Hivatal

Székhelye: 9300 Csorna, Szent István tér 22.

   (2)¹ A polgármesteri hivatal a képviselő-testület határozatával jóváhagyott Csornai Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: Ügyrend) meghatározott belső szervezeti tagozódásban látja el feladatait.

  44. § A polgármesteri hivatal köteles a települési kisebbségi önkormányzat munkáját segíteni. Ennek keretében:

     a) közreműködik a testületi ülések meghívójának összeállításában, írásos előterjesztések készítésében, részt vesz a testület ülésén, az ülésről jegyzőkönyvet készít, elvégzi az ülés utáni adminisztrációs teendőket;

     b) közreműködik az írásos előterjesztések készítésében, részt vesz – meghívás esetén – a testület ülésén és segítséget nyújt a döntések meghozatalához, azok végrehajtásához.

A társulások

   45. § (1) Az önkormányzat szabadon társulhat más helyi és területi önkormányzattal, beléphet területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe.

   (2) Az önkormányzat szabad társulási jogát érvényesítve elsősorban a csornai kistérségben lévő önkormányzatokkal társul közszolgáltatási feladatok célszerűbb, hatékonyabb, gazdaságosabb megoldása érdekében.

   (3) A társulási megállapodások felsorolását az SzMSz 6. számú függeléke tartalmazza.

VIII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

Az önkormányzat költségvetése, zárszámadása

  46. § (1) Az éves költségvetés készítését megelőzően költségvetési koncepciót kell készíteni. A költségvetési koncepciót az önkormányzat valamennyi bizottsága megtárgyalja és véleményezi. A képviselő-testület által elfogadott koncepció a következő évi költségvetés összeállításának alapja.

    (2) Az önkormányzat költségvetési rendelettervezetét valamennyi önkormányzati költségvetési szerv és annak valamennyi érdekképviseleti szervével költségvetési egyeztető tárgyalás keretében ismertetni kell.

    (3) Az egyeztetési eljárásokat követően a rendelettervezetet valamennyi bizottság véleményezi és a bizottsági véleményeket a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság összegezi.

    (4) A költségvetési rendelettervezetről az önkormányzat könyvvizsgálója törvényességi és gazdasági szempontokon alapuló véleményezést készít.

    (5) Az egyeztetett és véleményezett költségvetési rendelettervezetet nyújtja be a polgármester a képviselő-testületnek.

    (6) Az éves költségvetés végrehajtásával kapcsolatos alábbi szabályok a költségvetési rendeletben kerülnek megállapításra:

        a) a költségvetési hiány finanszírozásának módjai;

        b) az elfogadott előirányzatok megváltoztatásának szabályai;

        c) a költségvetési szervek finanszírozásának szabályai;

        d) az adott költségvetési évre vonatkozó létszám- és bérgazdálkodási alapelvek;

        e) az önkormányzat hitelfelvételével, pénz- és tőkepiacon végzett műveletekkel

 kapcsolatos szabályok;

f) az önkormányzati biztos kijelölésének szabályai;

g) az önkormányzat által nyújtott támogatások megállapításával és elszámolásával

                kapcsolatos rendelkezések.

    (7) A költségvetési előirányzatok felhasználásával kapcsolatos kötelezettségvállalási jog a polgármestert, az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő intézmények vezetőit illeti meg, akik e jogukat külön szabályzat szerint az általuk megbízott személyekre átruházhatják.

     (8) A költségvetési rendelet módosítás tervezetének előkészítése során figyelembe kell vennie az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervek javaslatait, be kell építenie az időközben hozott testületi döntések költségvetési vonzatait.

      (9) A zárszámadási rendelet-tervezetben javaslatot kell tenni a pénzmaradvány felosztására, mely előirányzatokat a soron következő költségvetési rendelet módosításnál kell az éves költségvetésbe beépíteni.

Az önkormányzat gazdálkodása, vagyona

  47. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A gazdálkodással kapcsolatos feladatait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata, valamint gazdasági szervezetének ügyrendje határozza meg.

  48. § A polgármester évente egy alkalommal köteles tájékoztatást adni az önkormányzat vagyonának állapotáról, e kötelezettségének a zárszámadáshoz – külön jogszabályban meghatározott formában összeállított – vagyonkimutatás csatolásával tesz eleget.

Ellenőrzés

   49. § (1) A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság e rendelet 1/1. számú mellékletében szereplő feladatai körében látja el a külön jogszabályban részére megállapított és a képviselő-testület által rábízott ellenőrzési feladatokat.

      (2)[1] Az önkormányzat a gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső szakértő megbízásával gondoskodik.

      (3) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzéséről az Állami Számvevőszék által készített jelentést a képviselő-testület tagjainak meg kell küldeni.

IX. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

   50. § Ez a rendelet 2011. március 1-jén lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2007. (IV. 25.) önkormányzati rendelet, az azt módosító 16/2007. (VI. 27.), a 15/2009. (V. 27.), a 21/2009. (IX. 30.), valamint a 21/2010. (X. 17.) önkormányzati rendelet. 

Az SzMSz mellékletei és függelékei

   51. § (1) Az SzMSz mellékletei

          1. számú:           az egyes bizottságok személyi összetétele, feladatai és a képviselő-testület

                                    által átruházott hatáskörei.

          2. számú:           a polgármester képviselő-testület által átruházott hatáskörei.

          2/A. számú:        a képviselő-testület által a Mosonmagyaróvár Nagytérségi 

                                    Hulladékgazdálkodási Társulásra átruházott hatáskör

          3. számú:           képviselő-testület és bizottságai ülésére tevékenységi körében     

                                    tanácskozási  joggal, az őt érintő előterjesztés csatolásával meghívandó 

                                    önszerveződő közösségek

(2) Az SzMSz függelékei

1. számú:   az önkormányzat működési területére, intézményhálózatára vonatkozó adatok.          

2. számú:   az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

3. számú:   a képviselő-testület tagjainak neve, lakcíme, az egyéni választókerületek területi beosztása.

4. számú:   a bizottságok személyi összetétele

                               5. számú:   a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke.

                               6. számú:   a társulási megállapodások felsorolása.

(3) Az SzMSz függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

Csorna, 2011. február 14.

            Dr. Turi György sk.                                                                              Dr. Döbrössy Adrienn sk.

                         polgármester                                                                                                   jegyző

KIHIRDETÉSI ZÁRADÉK

A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel a mai napon megtörtént.

Csorna, 2011. február 15.

                                                                                                            Dr. Döbrössy Adrienn sk.

                                                                                                                                                                        jegyző

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALÁS KÖZZÉTÉTELI ZÁRADÉKA

Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel közzétéve: 2013. október 31.

          Dr. Horváth Etelka

                                                                                                              jegyző