Csorna Város Képviselő-testületének 9/2011 (IV.19..) önkormányzati rendelete

Csorna Város Tervtanácsának létrehozásáról és működési rendjéről

Hatályos: 2011. 06. 01- 2025. 02. 27

Csorna Város Képviselő-testületének 9/2011 (IV.19..) önkormányzati rendelete

Csorna Város Tervtanácsának létrehozásáról és működési rendjéről1

2011.06.01.

Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 5. § (4)–(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Étv. 6.§ bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet figyelembe vételével a következő rendeletet alkotja:

Bevezető rendelkezések

1. § Csorna Város Önkormányzata a helyi környezet, illetve az építészeti örökség védelme szempontjából jelentős építészeti-műszaki tervek szakszerűségének biztosítása érdekében, az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, valamint az erre vonatkozó jogszabályok összehangolt érvényre juttatása céljából helyi építészeti-műszaki tervtanácsot (továbbiakban: Tervtanács) működtet.

A rendelet hatálya

2. § (1) A Tervtanács illetékessége Csorna város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed e rendeletben meghatározott esetben benyújtott építészeti-műszaki tervekre, illetve ezek készítőire, tervezőire, a Tervtanács tagjaira, a tervtanácsi ülések résztvevőire.

(3) A Tervtanács természetes személyekből álló szakmai véleményező és tanácsadó testület, amelynek állásfoglalása az építészeti-műszaki tervek építéshatósági eljárásában használható fel a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.

A Tervtanács hatásköre

3. § (1) A Tervtanács feladata Csorna város közigazgatási területére készülő, az épített környezet alakítását és védelmét érintő építészeti – műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése, valamint az ezzel kapcsolatos követelmények érvényre juttatása. E körben különösen a meglevő településkép értékeinek védelme, a településkép harmonikus alakításának elősegítése, a településrendezési és – fejlesztési döntések hatékony érvényre juttatása, az ezekkel ellentétes hatások mérséklése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében a külön önkormányzati rendeletben meghatározott esetben a Tervtanács véleményét kell kérni az építésügyi hatósági eljárásra történő benyújtás előtt a tervezőnek, illetve az építtetőnek.

(3) A Tervtanács megtárgyal és véleményez minden olyan építészeti-műszaki tervet, amelynek megvitatását

a) a tervező,

b) az építtető,

c) az illetékes első fokú építési hatóság,

d) az önkormányzat szakbizottsága,

e) a polgármester

megtárgyalni kér.

A Tervtanács összetétele

4. § (1) A Tervtanács elnökből, szakmai titkárból és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek.

(3) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész.

(4) A Tervtanács titkárát a tervtanács elnöke nevezi ki. A titkár a megfelelő felsőfokú szakirányú végzettséggel, valamint közigazgatási alapvizsgával vagy azzal egyenértékű vizsgával rendelkező személy. A szakmai titkár helyettesítéséről a Tervtanács elnöke gondoskodik.

(4) A Tervtanács tagjait a Tervtanács elnöke nevezi ki. A Tervtanács tagja külön jogszabályban meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet.

(5) A Tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a Tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében bírálót (opponenst) kérhet fel. A bírálóra a Tervtanács tagjára vonatkozó (4) bekezdés szerinti szakmai feltételek az irányadók.

A Tervtanács működése

5. § (1) A Tervtanács ülése nyilvános.

(2) A Tervtanács ülésére – a bírálatra felkért – minden tag meghívást kap. A Tervtanács határozatképes, ha a tervtanács ülésén legalább 5 szavazati joggal rendelkező meghívott van jelen.

(3) A Tervtanácsi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) polgármestert,

b) az elsőfokú építésügyi hatóság képviselőjét,

c) az építtetőt,

d) a tervezőt.

(4) A Tervtanács tagjainak ismeretében, illetve a tervező nyilatkozata alapján minden esetben vizsgálni kell az összeférhetetlenséget. A Tervtanács tagjának a személyét érintő összeférhetetlenséget a terv tárgyalásának megkezdéséig jeleznie kell.

Az elnökkel szemben fennálló összeférhetetlenség esetén a polgármester felkéri a Tervtanácsot, hogy tagjai közül eseti elnököt válasszon.
(5) A Tervtanács változó összetételben ülésezik. Újbóli benyújtásra kötelezett terv bírálatakor a korábbi bírálatban részt vett tagokból legalább egy tervtanácsi tagnak a meghívottak között kell lennie.
(6) Az előterjesztett anyag formai megfelelőségéről, részletezettségéről a Tervtanács titkára dönt és szükség esetén a terv benyújtását követő 3 munkanapon belül egy alkalommal hiánypótlásra, kiegészítésre hívja fel a tervezőt.
(7) A Tervtanács elnöke a titkár javaslata alapján dönt arról, hogy az adott dokumentációt
a) alkalmasnak, illetve hiánypótlás után alkalmasnak tartja-e Tervtanácsi tárgyalásra,
b) a Tervtanács melyik ülésén tárgyalja,
c) a Tervtanács tagjai közül kik vesznek részt a bíráló bizottságban,
d) kik a felkért bírálók (opponensek),
e) kik a felkért szakértők,
f) kötelezően meghívandók mellett ki kapjon még tanácskozási joggal meghívást.
(8) A bírálatra benyújtott kérelmeket a Tervtanács titkára nyilvántartásba veszi. A benyújtott és nyilvántartásba vett kérelmet a Tervtanács 30 munkanapon belül bírálja el. A határidőbe nem számít bele a hiánypótlás időtartama.
(9) Ha a Tervtanács az e rendeletben számára előírt határidőben nem hozza meg az
állásfoglalását, a véleményezési kötelezettség teljesítettnek, a terv ajánlottnak minősül.

A tervbírálati eljárás

6. § (1) Tervtanács ülését az elnök vezeti. Távollétében a Tervtanács tagjai közül az általa megbízott tag elnököl. A tervezőnek, építtetőnek, a tervtanács elnöke lehetőséget nyújt a terv ismertetésére, válaszadásra.

(2) A Tervtanács álláspontja szavazással, egyszerű szavazat többséggel kerül megállapításra. A szavazati joggal rendelkező tag külön véleménye jegyzőkönyvbe foglalható. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A Tervtanács testületének állásfoglalása – a jogszabályban előírt minősítés mellett – tartalmazhat javaslatokat, iránymutatásokat, módosításra vonatkozó indítványokat. A javaslatoknak a tervezői szabadság korlátozását kerülve lehetőség szerint konkrétan megfogalmazottnak kell lenniük.

(4) Tervtanács szakmai véleményét, állásfoglalását írásban kell rögzíteni és azt a

kérelmezőnek, valamint az eljáró építésügyi hatóságnak megküldeni.
(5) A Tervtanács szakvéleménye, állásfoglalása ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(6) A tervtanácsi ülésre szóló meghívás, és a hiánypótlásra vonatkozó felhívás történhet elektronikus úton is. A szakvéleményt minden esetben postai úton kell az érintettek részére megküldeni.
(7) A Tervtanács működésével kapcsolatos anyagokat, így
a) a tervtanácsi véleményezés kezdeményezésére vonatkozó dokumentumot,
b) a meghívókat,
c) egy példány dokumentációt,
d) a jegyzőkönyvet és mellékleteit
e) az érkeztetés és bírálat, valamint a kiadmányozás időpontját,
a Tervtanács nyilvántartásában legalább 5 évig meg kell őrizni.
A tervtanácsi díjazás

7. § (1) A Tervtanács költségeit az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(2) A Tervtanács ülésen közreműködő tagjait tiszteletdíj, a felkért bírálót (opponenst) szakértői díj illeti meg, amelynek mértékét és feltételeit előzetesen polgári jogi megállapodásban kell rögzíteni.

A tiszteletdíj mértéke ülésenként bruttó 25.000,-Ft/fő. A tervtanácsi tag részvételét jelenléti ívvel kell igazolni.

Záró rendelkezések

8. § E rendelet 2011. június 1-jén lép hatályba.

1

Az önkormányzati rendeletet a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte 2025. február 28. napjával.