Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya Csorna város közigazgatási területén fekvő ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) terjed ki.

(2) A hulladékgazdálkodás tekintetében a rendelet hatálya az (1) bekezdéstől eltérően gazdálkodó szervezetre csak akkor terjed ki, ha számára a közszolgáltatás igénybevétele a Hgt. 21.§ (2) bekezdése alapján kötelező.

I.

Települési szilárd hulladék

2. § (1) A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató a „Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (továbbiakban: Társulás) KEOP 1.1.1. pályázat keretében megvalósuló létesítményeinek üzemeltetése és az ehhez kapcsolódó közszolgáltatási feladatok ellátása, valamint a települési szilárd hulladék gyűjtési-szállítási közszolgáltatás ellátása közszolgáltatási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeként a Társulással 2011. július 12. napján kelt közszolgáltatási szerződés alapján a Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. (továbbiakban: Szolgáltató) (9200 Mosonmagyaróvár, Barátság u. 8.).

(2) A Szolgáltató köteles a közszolgáltatást Csorna Város belterületén, valamint Földsziget és Csatári-major területén rendszeresen ellátni.

3. § (1) A közszolgáltatás az alábbiakra terjed ki:

1. az ingatlantulajdonos által az ingatlanon gyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására,
2. a nagy darabos hulladék (lom) gyűjtésére, elszállítására a közszolgáltatás keretében évente egy alkalommal,
3. a szelektív hulladékgyűjtésre (szelektív hulladékgyűjtő szigetek, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, hulladékudvar).

(2) Az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a hulladékkezelési közszolgáltatást.

A közszolgáltatás ellátásának rendje és módja

4. § (1) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint - a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű települési hulladék gyűjtésére - a közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott más gyűjtőeszközt köteles igénybe venni.

(2) A kötelezően alkalmazandó szabványos szemétgyűjtő edény típusai: 60 literes, 80 literes, 110 literes, 120 literes, 240 literes és 1100 literes.  A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként legkevesebb 4 liter/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni. Az egy ingatlanhoz tartozó személyek számának meghatározása az állandó lakcím alapján történik, amelyet a Szolgáltató kérésére az Okmányiroda igazol. Az igénybevevő állandó lakcímének változását köteles jelezni a Szolgáltatónak.

(3) A Szolgáltató köteles a szabályozott rend szerint a háztartási hulladék folyamatos elszállításáról, kezeléséről gondoskodni.

(4) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriságát, útvonalát és időpontját) a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) Ha a Szolgáltató által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep vagy munkaszüneti napra esik, és az önkormányzat és a közszolgáltató másban nem állapodnak meg a hulladékot a következő munkanapon vagy a lakosság előzetes értesítése mellett a közszolgáltató által megjelölt időpontban kell elszállítani.

(6) Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlantulajdonosok hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a közszolgáltatótól.

(7) Ha a hulladékot, vagy a lomokat a Szolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja, és a szállítás kimaradása nem az ingatlantulajdonosok hibájából történik, akkor a közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell.

(8) Az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyeknél a keletkezett települési hulladékuk heti mennyisége nem haladja meg a 110 litert, egyazon gyűjtőedényben is gyűjthetik a hulladékukat.

(9) Ha az edényzetet a közszolgáltatást ellátó biztosítja, akkor az edényzet használatáért bérleti díjat számíthat fel.

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

5. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni. Ennek során az ingatlantulajdonos köteles:

1. a települési szilárd hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét, jó közérzetét ne veszélyeztesse, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja;
2. az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított közszolgáltatónak átadni és a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(2) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényt az ingatlana területén belül köteles elhelyezni, úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá.

(3) Gyűjtőedényt közterületen elhelyezni csak az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély alapján lehet.

6. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényt a hulladék elszállítása céljából a rendeletben megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. Ha a szállítójármű járható úttest hiányában nem tudja megközelíteni az ingatlan bejáratát, úgy az ürítési hely az ingatlan bejáratához legközelebb eső úttest közelében van.

(2) A gyűjtőedényt legkorábban a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

7. § (1) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének lecsukott állapotban kell lennie.

(2) A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról, kivéve az 1100 l-es gyűjtőedényzeteket, melyek fertőtlenítéséről évente 2 alkalommal a Szolgáltató köteles gondoskodni.

(4) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladékát kizárólag a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, és e rendeletben meghatározott gyűjtőedényben adhatja át. A hulladék más módon történő kihelyezése tilos.

(5) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(6) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

(7) Ha a hetente keletkező hulladék mennyiség a megállapított szabványosított edényzet űrtartalmát meghaladja, úgy az ingatlantulajdonos köteles a Szolgáltatónál nagyobb űrtartalmú edényt igényelni, illetve külön erre a célra rendszeresített 50 l-es űrtartalmú hulladékgyűjtő zsákot vásárolni.

Közszolgáltató jogai és kötelezettségei

8. § (1) A közszolgáltató köteles az ingatlantulajdonosoktól:

1. a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett, megfelelő gyűjtőedényben gyűjtött települési szilárd hulladékot házhoz menő járattal a rendeletben meghatározott rendszerességgel begyűjteni és elszállítani;
2. a nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladékot – 200 liter/háztartás maximális mennyiségig - évente egy alkalommal begyűjteni és elszállítani;
3. a képviselő-testület számára közszolgáltatói tevékenységéről Csorna Város területére vonatkozóan évente részletes beszámolót készíteni és azt a Hgt. 29.§ (1) bekezdése szerinti költségelszámolással együtt benyújtani a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez;
4. a szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos kérelmére a rendelkezésére bocsátani a kérelem kézhez vételétől számított 15 napon belül. Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedény átvételét az aláírásával köteles igazolni.

(2) A Szolgáltató hulladékgyűjtő edények ürítését a szállítási napokon reggel 5.30 óra és 20.00 óra között végzi.

(3) A Szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(4) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés takarításáról a közszolgáltató köteles gondoskodni.

(5) A gyűjtőedényben általa okozott kárt a Szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A Szolgáltató köteles az ezzel kapcsolatos munkálatok idejére az ingatlantulajdonosnak helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani.

(6) A korábban bérbe adott gyűjtőedény karbantartását, felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a Szolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás díjmentes, ha a cserét vagy javítást a szabványosított gyűjtőedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.

(7) A Szolgáltató a díszüket vesztett, a gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfákat az ünnepek után a következő év január 15-ig heti rendszerességgel térítésmentesen összegyűjti és elszállítja.

Lomtalanítás

9. § (1) A lomtalanítás megszervezéséről, lebonyolításáról és a kihelyezett hulladék – 200 liter/háztartás maximális mennyiségig – a Szolgáltató évente 1 alkalommal a közszolgáltatás keretében  - külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik.

(2) A hulladékot az ingatlantulajdonos a Szolgáltató által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

(3) A Szolgáltató a polgármestert levélben értesíti a lomtalanítási akció időpontjáról.

(4) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és a gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

A közszolgáltatási szerződés

10. § (1) Az ingatlantulajdonos és a Szolgáltató közti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye határozza meg.

(2) A települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó szerződés létrejöhet írásban, szóban vagy ráutaló magatartással. Ingatlan tulajdonjogának, bérleti, használati jogának megszerzése esetén – a szerződés egyéb módon való megkötéséig – a szerződést ráutaló magatartással létrejöttnek kell tekinteni.

(3) Ráutaló magatartással létrejövő szerződés esetén a közszolgáltató jelen rendelet szerint köteles szolgáltatni, a tulajdonos pedig a rendelet szerinti díjat fizetni.

(4) Az ingatlantulajdonos és a szolgáltató közötti szerződésnek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. a felek megnevezése, címe;
2. a szolgáltatással érintett ingatlan megnevezése, címe;
3. a szolgáltatás szervezett és rendszeres elvégzésére irányuló kötelezettség vállalása;
4. a közszolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja;
5. a szállítás helye és gyakorisága;
6. a közszolgáltatás díja és alkalmazásának feltételei;
7. a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja;
8. a közszolgáltatási díj megfizetésének módja;
9. a szerződés módosításának, felmondásának feltételei;
10. az irányadó jogszabályok meghatározása.
    

12. § (1) A közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak hulladékkezelési közszolgáltatási díjat kell fizetnie.

(2) A közszolgáltatási díjat a Szolgáltató negyedévente utólag számlázza ki. Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a Szolgáltató részére a teljesített szolgáltatás alapján, számla ellenében köteles megfizetni.

(3)   A koncentrált szolgáltatási díjfizetésben résztvevő lakásoknál (szövetkezeti, OTP, társas, stb.) - lakásonkénti postaköltség nélkül - egyszeri postaköltséggel kell a díjfizetést számlázni.

(4) Aki az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését, ha a Szolgáltató az ő részére a közszolgáltatást felajánlotta, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását vagy teljesítését igazolja.

A közszolgáltatás szünetelése

13. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető azon az ingatlanon, amelyen legalább 30 napig senki sem tartózkodik, és emiatt hulladék nem keletkezik.

(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a közszolgáltatónak, legalább 5 nappal a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt.

(3) A szünetelés időtartama alatt hulladékot kihelyezni tilos. Ha a szünetelés feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles bejelentetni a szolgáltatónak.

Szelektív hulladékgyűjtő szigetek

14. § (1) A város területén kialakított szelektív hulladékgyűjtő szigetek a közszolgáltatás részeként működnek, üzemeltetőjük a Szolgáltató.

(2) Gyűjtősziget létesítéséhez az önkormányzat a közterületen a helyet biztosítja.

(3)  A hulladékgyűjtő szigetek 1 db papír, 1 db műanyag/fém, 1 db színes és 1 db fehér üveg hulladék gyűjtésére szolgáló 1,5 m3-es, feliratozott gyűjtőedényekből állnak, melyek zárhatóak és a szállító járműhöz illesztett rendszerűek.

(4) A kihelyezett gyűjtőedényekbe az edényen feltüntetett fajtájú hulladék helyezhető el! A hulladék csak a gyűjtőedényzetbe tehető, a közterület szennyezése tilos!

(5)A szelektíven begyűjtött hulladékok kezelése a Szolgáltató feladata.

(6) A hulladékgyűjtő sziget edényzeteinek gyűjtési gyakorisága:

• papír hulladék esetén: április 01 és szeptember 30. között heti egy alkalommal, október 1. és március 31. között kéthetente egy alkalommal
• műanyag/fém hulladék esetén: április 01 és szeptember 30. között heti két alkalommal, október 1. és március 31. között heti egy alkalommal
• üveg hulladék esetén: január 1. és december 31. között havi egy alkalommal.

(7) A hulladékgyűjtő szigetek edényzeteinek rendszeres tisztításáról, karbantartásáról a Szolgáltató gondoskodik.

(8) A hulladékgyűjtő szigetek helyét a 4. számú melléklet tartalmazza.

Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés

15. § (1) A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges 60-240 l-es edényzetet a családi házas háztartások részére a szolgáltató által megadott adatok és az önkormányzat döntése alapján a Társulás térítésmentesen biztosítja.

(2) Az ingatlantulajdonosoknak a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő edényzetre vonatkozóan általános szabályként a rendelet 5., 6., és 7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, kivéve a (3) és (4) bekezdésben foglaltakat.

(3) A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő edényzetben a bomló élelmiszer hulladékokkal nem szennyezett papír, műanyag és könnyűfém (alumínium) hulladékok helyezhetők el, kivéve az üveg göngyölegek.

(4) A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő edényzetet a Szolgáltató legalább havonta egy alkalommal köteles elszállítani.

Hulladékudvar

16. § (1) A Szolgáltató Csorna Város közigazgatási területén a Társulás tulajdonában lévő 1db hulladékudvart üzemeltet a Bartók B. u. 2834 hrsz-ú ingatlanon.

(2) A hulladékudvaron a díjhátralékkal nem rendelkező közszolgáltatásba bevont ügyfelek térítésmentesen adhatják le a szelektíven gyűjtött hulladékokat (papír, műanyag, fém, üveg) és a zöldhulladékokat 2 m3/hét mennyiségig.

(3) A hulladékudvaron díjfizető háztartásonként 1 m3 kommunális többlethulladék (lom, bontásból származó kis mennyiségű építési, bontási törmelék) lerakási díj, valamint veszélyes hulladék ártalmatlanítási díj ellenében helyezhető el.

II.

Köztisztasági rendelkezések

17. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni:

1. az ingatlantól az úttestig terjedő teljes területnek, de legfeljebb az ingatlan 15 méteres körzetén belüli területnek a gondozásáról, tisztántartásáról, gyommentesítéséről;
2. az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartásáról, gyommentesítéséről.

(2) Ha az ingatlannak több közúttal is érintkezése van, az ingatlantulajdonos az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek mindegyik irányban köteles eleget tenni.

(3) A két szomszédos ingatlan közötti közforgalmú terület vagy átjáró esetén az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlantulajdonosok között egyenlő arányban oszlik meg.

18. § Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni:

1. az ingatlanáról a járda és az úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyeséséről;
2. az épület falán vagy a kerítésen elhelyezett, időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok folyamatos eltávolításáról,
3. az ingatlanán lévő madarak fészkelőhelyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztításáról.
   

19. § Önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében a bérlő köteles gondoskodni a közterületek tisztántartásáról.

20.§ A közterületen elhelyezett illegális plakátok, hirdetések eltávolításáról a Közterület-ellenőr jelzése alapján a polgármester intézkedik.

21. § Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

22. § (1) Tilos

a) az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni,

b) a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, csapadékvíz-elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni,

c) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetés-ellenesen használni,

d) az utcai hulladékgyűjtőkbe a hulladékgyűjtő térfogati jellemzőitől lényegesen eltérő hulladékot (nagy méretű tárgyak), valamint a lakásokban, intézményekben, kereskedelmi egységekben stb. rendszeresen keletkező kommunális jellegű hulladékot elhelyezni,

e) dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, - tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, salakot, stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékvíz-elvezető árkába szórni, önteni, vagy bevezetni.

Síkosságmentesítés és hóeltakarítás

23. § (1) A tulajdonos, bérlő, használó, kezelő (együttesen tulajdonos) köteles ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát reggel 8.00 óráig közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, fűrészpor, stb.) csúszásmentessé tenni, a járdáról a havat letakarítani, ezt az időjárástól függően napközben is megismételni.

(2) A  burkolattal ellátott területeken, járdán, járdaszakaszon, lépcsőn a hó eltakarításáról és a síkosság mentesítésről legalább 1 méteres sáv szélességben kell gondoskodni. A síkosság mentesítéshez a környezetkímélő anyagokon kívül klorid tartalmú fagyáscsökkentő szer (pl. konyhasó) csak úgy használható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke legfeljebb 40 g/m² lehet.

(3) Klorid tartalmú vegyszer használata zöldterületen tilos.

(4) A járdáról letakarított havat a 8 m-nél szélesebb közút esetén az úttest két szélén - a folyóka és víznyelő szabadon hagyásával -, a 8 m-nél keskenyebb közút esetén a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy  a gyalogos közlekedés számára megfelelő terület szabadon maradjon.

(5) A gyalogos és közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni:

a) útkereszteződésben,

b) útburkolati jelen

c) úttorkolatban (8 m-en belül),

d) kijelölt gyalogosátkelő helyen,

e) kapubejáró elé - annak teljes szélességében,

f) tömegközlekedési jármű megállójában (autóbuszmegálló), ott az úttest és járda közé,

g) közszolgáltatási felszerelési tárgyak (vízelzáró, víznyelő, közvilágítási lámpaoszlop, tűzcsap, hirdetőoszlop, stb.) mellé - köré

h) járdasziget és járda közé.

III.

A kerti hulladék kezelésére vonatkozó szabályok

24. § (1) A kerti hulladékot elsősorban házi komposztálással szükséges hasznosítani.

(2) Amennyiben a kerti hulladékot házi komposztálással a helyszínen hasznosítani nem lehet, úgy a kerti hulladék gyűjtése tároló edényben történik, és a továbbiakban háztartási hulladékként kezelendő.

(3) Csorna Város mindenkor hatályos településrendezési tervében meghatározott övezeti besorolások közül a KEL, FL és a HÜ övezetekben a közterület fáiról lehullott leveleket, avart, kerti hulladékot (fűnyírásból származó nyesedéket, faágat és gallyat) kiszárított állapotban az e rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehet elégetni.

(4) Avart és kerti hulladékot közterületen, valamint a mindenkor hatályos településrendezési terv NL, TV és KL besorolású övezeteiben égetni tilos.

(5) A folyó- és állóvizek partján a kerti hulladék tárolása és égetése, valamint az avar- és kerti hulladék vízbe szórása tilos.

25. § (1) A kerti hulladék égetése március 1-től május 31-ig, illetve szeptember 1-től november 30-ig végezhető a hét minden napján. Az égetést 8.00 és 18.00 óra között lehet végezni, szélcsendes időben. A tűz begyújtásához egyéb légszennyezést okozó anyag (pl. olaj) nem használható.

(2) Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül nem szabad.  Az égetést csak 18 éven felüli, cselekvőképes személy végezheti.

(3) A keletkező hő és füst a környezetében lévő zöld növényeket, fákat, bokrokat nem károsíthatja, és nem jelenthet veszélyt az emberi tartózkodásra szolgáló épületekben, helyiségekben tartózkodókra, de ugyanúgy nem jelenthet veszélyt az állatok tartására szolgáló helyiségekre sem.

(4) Tilos a tüzet őrizetlenül hagyni, tűzveszély esetén pedig azonnal el kell oltani. Az égetés helyszínén olyan eszközöket (pl. homok, lapát, víz stb.) kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve eloltható.

(5) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott időszakokban is korlátozhatja, illetve megtilthatja az égetést, amennyiben ezt a környezeti, időjárási viszonyok indokolttá teszik. Erről az intézkedéséről a lakosságot hirdetmény útján kell tájékoztatni. Hatóságilag általánosan elrendelt tűzgyújtási tilalom esetén e § rendelkezései nem alkalmazhatók.

Adatvédelem

26. § (1) A közszolgáltató a jelen rendeletben és egyéb jogszabályokban foglalt feladatai teljesítéséhez szükséges személyes adatokat az Okmányirodától írásban igényelheti.

(2) A kérelemben meg kell jelölni, hogy az igényelt személyes adatokra mely feladatának teljesítése érdekében van szüksége.

(3) A Szolgáltató a Hgt 23. g) pontjában megjelölt személyes adatokat (a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve), valamint a közszolgálati szerződéssel kapcsolatos adatokat kezelheti.

(4) A Szolgáltató a (4) bekezdésben foglalt adatokról – a jogszabályban megjelölt szerveken kívül – harmadik személynek csak az érintett személy hozzájárulásával adhat tájékoztatást.

Záró rendelkezések

27.§ (1) Ez a rendelet a – (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -  2013. január 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről és a közterületek tisztántartásáról szóló 5/2008. (IV.1) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet 15-16. §-ai, valamint a 4. számú melléklet 12., 13., 14. pontjai 2013. július 1. napján lépnek hatályba.

1. számú melléklet a 37/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

1. Települési szilárd hulladék: a háztartásokból származó, jogszabályi előírásoknak megfelelő zárt rendszerű célgéppel szállítható szilárd hulladék (pl. a konyhai hulladék, papír, üveg, csomagolóeszköz, háztartási edény, kézi eszköz, rongy, söpredék, salak, hamu, korom, kerti és járdatakarítási hulladék, kisebb mennyiségű falomb, nyesedék, karácsonyfa, valamint a lakásban folytatott vállalkozás gyakorlásából keletkezett nem veszélyes hulladék, ha az összes hulladék mennyisége nem haladja meg a 4 l/fő/nap normatívával kiszámított hulladék mennyiségét), illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

2. Lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék: az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott háztartási szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző Szolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el, amelynek elszállításáról és ártalmatlanításáról a Szolgáltató gondoskodik.

3. Egyéb települési szilárd hulladék: a gazdasági vállalkozásoknál keletkező, háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, veszélyesnek nem minősülő hulladék.

4. Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek, illetőleg amelynek a tulajdonában, birtokában vagy használatában lévő ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik.

5. Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely.

6. Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladék átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely.

7. Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel, amely edényzet kizárólag a rajta egyértelműen megjelölt fajtájú települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésére szolgál, a közszolgáltatást igénybevevők részére.

8. Hulladékkezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, tárolja, hasznosítja, kezeli és ártalmatlanítja.

9. Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása.

10. Gyűjtés: a települési szilárd hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.

11. Begyűjtés: a települési szilárd hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosának vagy a begyűjtőnek a telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen és a további kezelés érdekében történõ összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén.

12. Szolgáltató: a település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő (Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. Mosonmagyaróvár, Barátság u. 8.)

13. Közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételéért a szolgáltatónak fizetendő, az e rendeletben meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj, amely tartalmazza a települési szilárd hulladék kijelölt ártalmatlanító helyen történő elhelyezésének díjhányadát is.

14. Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek-, valamint a közterületek tisztán tartása. (1/1986.(II.21)ÉvM-ÉüM együttes rendelet 3 .§ a) pont)

15. Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi  földrészlet (pl.: közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része. (1/1986.(II.21)ÉvM-ÉüM együttes rendelet 3 .§ c)pont)

16.  Hgt.: 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról.

17. Hgt. 21.§ (2) bekezdés: Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről

a) a 13.§-ban foglaltaknak  megfelelően nem gondoskodik, vagy

b) azon a településen, ahol a gazdálkodó szervezet települési hulladéka keletkezik, a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés – a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan – környezetvédelmi szempontból a 13.§-ban meghatározottaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.

18. Hgt. 13.§:

(1) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg  más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

(2) A hasznosításra vagy ártalmatlanításra való kötelezettségét a kötelezett

a) jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

(3) Törvény, kormányrendelet vagy – települési hulladék esetén – önkormányzati rendelet kötelezheti a hulladék termelőjét, birtokosát a hulladék anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére, valamint a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá az így előkészített hulladék átadására a begyűjtést végző szervezetnek, illetőleg hulladékkezelőnek.

(4) Ha a gyártó, forgalmazó, vagy fogyasztó tevékenysége gyakorlása során hulladék keletkezik, a tevékenységet ellátó köteles a hulladék termelőjére vonatkozó szabályok szerint a hulladék kezeléséről gondoskodni.

(5) A hulladék szállítója a szállítmány rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért felelős.

2. számú melléklet a 37/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez

A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendje (gyakorisága, útvonala és időpontja)

(1) A települési szilárd hulladékszállítás gyakorisága heti egyszeri.

(2) Csatári-major területéről hetente egyszer csütörtöki napon történik a települési szilárd hulladék elszállítása a szolgáltató által kihelyezett 2 db 1100 l-es konténerből.

(3) Csorna Város közigazgatási területén a települési szilárd hulladék begyűjtésének, szállításának rendje a következő:

(4) A Szoláltató gondoskodik a társasházaknál lévő 1100 l-es gyűjtőedényzetek karácsonyi ünnepekkor történő dupla ürítéséről.

3. számú melléklet a 37/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez

A hulladékkezelési közszolgáltatás díja, gyűjtőeszközök

(1) A közszolgáltatás egységnyi díjtétele magában foglalja a tárolóedényzetek ürítését, a hulladéklerakó helyre való szállítást, a hulladékkezelés és ártalmatlanítás, valamint az évente   1 alkalommal elvégzendő lomtalanítás költségét.

(2) A szolgáltatási díjtétel nem tartalmazza:

a) az edényzet (kuka) bérleti díját,

b) a társasházak, lakóközösségek tulajdonában lévő konténerek javítási, felújítási és pótlási költségét.

(3) A szolgáltatás igénybevételének havi közszolgáltatási díját az ingatlanra, illetve önálló rendeltetési egységre bejelentett települési szilárd hulladékgyűjtő edényzetek számának, a havi ürítések gyakoriságának és a hulladékgyűjtő edényzet űrtartalmától függő egyszeri ürítési díjának szorzataként kell megállapítani.

4. számú melléklet a 37/2012. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez

A szelektív hulladékgyűjtő szigetek helyszínei Csorna városban