Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 I. fejezet

A RENDELET CÉLJA ÉS HATÁLYA

1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza az Önkormányzat vagyonát, és a hatálya alá tartozó vagyonelemekkel való gazdálkodás szabályait, figyelemmel az önkormányzati tulajdon folyamatos védelmére, értékének megőrzésére és növelésének előmozdítására.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő:

 - ingatlanokra,

- ingó vagyontárgyakra,

- immateriális javakra,

- értékpapírokra,

- társasági részesedésekre.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

 a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek

     bérletére – az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő lakások és nem

     lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével, – továbbá a bérlővel rendelkező  lakások és a

     forgalomképes önkormányzati vagyonhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek

     elidegenítésére,

 b) a helyi kisebbségi önkormányzat vagyonjuttatására,

 c) a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre.

(4) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni:

a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a 

     pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető     követelések

     elengedésére és mérséklésére, ha az éves költségvetésről szóló   rendelet,

b) közterületek hasznosítása esetén, ha a közterület használatának szabályozásáról szóló

    rendelet eltérően nem rendelkezik.

(5) E rendelet hatálya a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények költségvetési gazdálkodási rendjét - eltérő jogszabályi rendelkezés esetét kivéve - nem érinti.

(6)A Képviselő-testület és szervei, valamint az önkormányzati vagyonkezelők a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának keretében kötött szerződések során a törvények és e rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni.

II. fejezet

AZ  ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

 2.§ (1) Az önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint ingók, immateriális javak, befektetett pénzügyi eszközök, üzletrészek, értékpapírok, pénzeszközök, követelések összessége.

(2) Az önkormányzat vagyona – rendeltetés alapján -  törzsvagyonra és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonra oszlik.

(3)A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

3.§ (1) A vagyon jellegét és forgalomképességét, - kivéve törvény által forgalom-képtelennek, vagy korlátozottan forgalomképesnek nyilvánított törzsvagyont -, kivételesen indokolt esetben a képviselő-testület megváltoztathatja.

(2) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterület rendeltetését megszüntetik.

4.§ A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

5. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartoznak:

a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező a rendelet 3. számú mellékletében  felsorolt nemzeti vagyon elemei:

aa) a helyi közutak és műtárgyaik,

ab) a terek és parkok, valamint

ac) a vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket és

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt vagyonelemek

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó a rendelet 4. számú mellékletében felsorolt vagyonelemek:

      a) a műemlékek,

      b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

      c) a közművek,

      d) az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

      e) a középületek,

      f) az önkormányzati részesedések,

      g) a sportpályák és sportcélú létesítmények,

      h.) köztéri műalkotások és ingó vagyontárgyak

      i.) levéltári anyagok

      j.) köztemető

      k.) a rendezési tervek alapján közcélra hasznosítható ingatlanok

      l.) az önkormányzat tulajdonában levő művészeti értékkel bíró ingóságok,

      m.) a védett természeti területek,

      n.) minden más vagyon, amelyet a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

(3) A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes (a rendelet 5. számú mellékletében felsorolt).

Vagyonkimutatás, leltár

6.§ (1) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és/vagy mennyiségben.

A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is és összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlan-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.

(2) A vagyonkimutatást az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló mindenkor hatályos Kormányrendelet előírásainak megfelelően kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva a képviselő-testületnek bemutatni.

(3) Az önkormányzati vagyonkezelő szervezetek vezetői a vagyonkimutatás összeállításához az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig kötelesek adatot szolgáltatni a beszámoló készítéséért felelős szervezetnek.

(4) A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat - ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is - leltározni kell.

A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tételesen és ellenőrizhető módon kell tartalmaznia az Önkormányzat és intézményei eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

(5) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint a leltározásra kötelezett szervezet az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor leltározást elegendő két évenként végrehajtani.

(6) A leltározást a külön szabályzatban meghatározott tartalommal és formában kell elvégezni.

A vagyontárgyak minősítése

7.§ (1) Egyes vagyontárgyak forgalomképessé, korlátozottan forgalomképessé, forgalomképtelenné történő minősítésről – törvényi rendelkezés hiányában –, figyelemmel a hatályos városrendezési tervek előírására is, a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.

(2) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába bármilyen módon a 2. §-ba be nem sorolt vagyon kerül, úgy azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a képviselő-testületnek – figyelemmel az (1) bekezdésre – minősítenie kell.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

8. § (1) Az önkormányzat vagyonát – az önkormányzati költségvetési szervek jelentési és nyilvántartási kötelezettségei teljesítése alapján - a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván valamennyi, a tárgyban hatályos jogszabályi előírást, így különösen a számviteli törvény, az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei előírásait figyelembe véve.

(2) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfólió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - névértéken, illetve külön előírt esetben nettó értéken tartja nyilván. 

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlanvagyon kataszterben kerülnek nyilvántartásra.

(4) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi, vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő döntést követő intézkedések megtételéről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

III. fejezet

A vagyonnal való rendelkezés

A tulajdonosi jogok gyakorlása

 9.§ (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2)  A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója a képviselő-testület.

(3) Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban a tulajdonosi képviseletet a Polgármester, vagy az általa megbízott személy látja el.

(4) A képviselő-testület a tulajdonosi joggyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a polgármesteri hivatal útján látja el, illetve erre gazdasági társaságot alapíthat, vagy természetes, illetve jogi személyekkel, továbbá ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságaival megállapodhat.

10.§     (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Polgármester képviseli.

          (2) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a Polgármestert hatalmazza fel:

1. Közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;
2. Az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötésére;
3. Részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére.
4. Meglévő építményekkel kapcsolatos építési, átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkákhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadására;
5. Tulajdonosi hozzájárulás megadására telekalakításra;
6. Valamennyi tulajdonosi jog gyakorlására az új épületek építésével kapcsolatban;
7. A tulajdonosi hozzájárulás megadására a bérlő, illetve a használó által saját költségén az önkormányzati ingatlanon – térítés nélkül – végzett munkálatokhoz;
8. Önkormányzatot, mint tulajdonost érintő hatósági ügyekben jognyilatkozatok megtételére;
9. Víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű hálózatba történő utólagos bekötése esetén a közműfejlesztési hozzájárulás megállapítására;
10. Hozzájárulás megadására – az önkormányzat érdekeinek biztosítására az önkormányzat javára, - más tulajdonát képező ingatlanra bejegyzett terhek törlésére;
11. Hozzájárulás megadására a más tulajdonát képező ingatlanra bejegyzett terhek bejegyzési sorrendjének módosítására;
    

11. § (l) A forgalomképtelen vagyontárgyak állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület a polgármesteri hivatal, az intézmények, és gazdasági társaságai útján gondoskodik.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak pótlására, létesítésére,  gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig – a hatáskörrel rendelkező bizottság előzetes hozzájárulásával - a Polgármester köti meg. A polgármester az intézkedésről a jogügylet megkötését követő ülésen – az indok megjelölésével – köteles a képviselő-testületet írásban tájékoztatni.

(3) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - semmis.

(4) A forgalomképtelen vagyon elsősorban határozott idejű bérlettel, vagy eseti – egyszeri, vagy többszöri visszatérő és előre meghatározható időtartamra vonatkozó – bérleti szerződéssel hasznosítható.

12. § A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon megszerezhetőségéről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről és gazdasági társaságba való beviteléről szóló döntés.

Ezekben az esetekben a képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.

13. § (1) Forgalomképes vagyontárgy vállalkozási célú megszerzéséről, továbbá 20 M  Ft forgalmi értékhatár feletti elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről, bérbe, illetve használatba adásáról, vagy a tulajdoni viszonyok bármilyen változását  eredményező egyéb jogügyletről a Képviselő-testület dönt. A képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.

(2) Amennyiben a jogügylet tárgyát képező vagyontárgy egyedi forgalmi értéke az 5 M Ft-ot meghaladja, de a 20 M Ft-ot nem éri el, az (1) bekezdés szerinti döntést - a tulajdonszerzés és a (4) bekezdésben foglaltak kivételével  - a polgármester hozza meg.   

A Polgármester a jogügyletet a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság előzetes hozzájárulásával kötheti meg. Egyetértés hiányában a Képviselő-testület dönt. A polgármester az intézkedésről a jogügylet megkötését követő ülésen - az indokok megjelölésével - köteles a képviselő-testületet írásban tájékoztatni.

(3) A Polgármester dönt a forgalomképes vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről és megterheléséről 5 M Ft egyedi forgalmi értékhatárig, a bérleti, illetve használati jogviszony létesítéséről a helyben kialakult bérleti és használati díjak figyelembe vételével megállapított nettó 2.400.000 Ft összegű éves bérleti és használati díjig. A polgármester az intézkedéséről a jogügylet megkötését követő ülésen - az indokok megjelölésével - köteles a képviselő-testületet írásban tájékoztatni. 

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok hasznosításáról - kivéve az elidegenítést - a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt átruházott hatáskörben. A döntési jogosultsága kiterjed a bérlő személyére és a bérleti díjra. A bérleti szerződést a polgármester írja alá a bizottság döntésének megfelelően.     

(5) Az egyedi forgalmi érték meghatározásánál elsősorban az önkormányzat által megrendelt ingatlanforgalmi értékbecslést kell alapul venni. Amennyiben az önkormányzattal szerződő fél a szakértő által megjelölt értékben a szerződést nem köti meg, úgy a forgalmi érték meghatározásánál a szerződés tartalma az irányadó azzal, hogy ez az önkormányzat gazdasági érdekeit nem sértheti.

(6) A beépítetlen ingatlanokat 3 éves beépítési kötelezettség előírásával lehet értékesíteni, kivéve, ha ettől eltérően dönt a Képviselő-testület.
A 3 éves beépítési kötelezettség indokolt esetben 1 évvel meghosszabbítható.

14.§ (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó ingatlan és ingó vagyontárgy értékesítésére, illetve az egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés      alapján kell meghatározni.

Ha rendelkezésre áll 2 évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak felülvizsgált változata is elfogadható.

(2) A tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén az értéket a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyam, a tőzsdén nem jegyzett részvényeknél, valamint az üzletrészeknél az üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját elidegenítés, megszerzés (megterhelés) esetén – ideértve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is – az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve – ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján, bérbe vagy használatba adás esetén pedig a helyben kialakult bérleti díjak figyelembe vételével megállapított éves bérleti, használati díj értékétől függően kell megállapítani.

A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén – ha a szerződés erről nem rendelkezik – az értékesítést végző szerv köteles a tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.

 (4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

A portfólió vagyon körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések értékesítését. Együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását.    

 (5) Forgalomképes vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve  hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.

A vagyonkezelés szabályai

15.§ (1) Bármely vagyontárgy vagyonkezelésbe adásáról, és annak ellenértékéről a Képviselő-testület - a vagyonkezelői szerződés elfogadásával - egyedi döntést hoz.

(2) A vagyonkezelésbe adás nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét, elsődleges célja a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, illetve értékének növelése.

(3) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a törvényben meghatározott esetben van lehetőség.

16. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal gazdálkodik. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(3) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon elkülöníti.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(5) A vagyonkezelő az önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az önkormányzat által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott biztosítási kategóriákra biztosítási szerződés köt, és az ellenértéket megfizeti.

(6) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól az önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységének a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában adatot szolgáltat, továbbá a szükséges bizonylatokat, dokumentumokat átadja.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámol.

17.§ (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzati jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

Az önkormányzati tulajdonban lévő társaságokkal kapcsolatos szabályok

18.§ (1) Az önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság legfőbb irányító szervének (taggyűlés, közgyűlés, stb.) alábbi jogait a képviselő-testület gyakorolja:

a) az alapító okirat (társasági szerződés, alapszabály) elfogadása, módosítása,

b) az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása,

c) az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása,

d) a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének, 

   valamint más társasági formába történő átalakulásának elhatározása,   

e) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 31. § (2) bekezdés c)             

   pontjában és a 33. §-ában foglaltak kivételével a felügyelő bizottság tagjai, valamint   

   az  igazgatóság és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, illetve díjazásának

   meg állapítása,

f) a mérleg megállapítása és az éves nyereség felosztása,

g) döntés a részvények típusának átalakításáról részvénycsere vagy felülbélyegezés 

    útján,

h) a döntés átváltoztatható, vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátásáról,

i)  a társaság ügyvezetőjének, ügyvezető igazgatójának kinevezése, felmentése,

   munkabérének megállapítása,

j)  a társaság üzleti tervének, középtávú fejlesztési tervének jóváhagyása,

k) a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés jóváhagyása,

l)  döntés mindazokban a kérdésekben, melyekkel az igazgatóság a felügyelő bizottság, vagy

     az ügyvezető igazgató a képviselő-testülethez fordul,

      m) egyszemélyes tulajdonban álló Kft. esetén döntés olyan szerződés megkötéséről,

    amelynek értéke a törzstőke legalább egynegyedét meghaladja, illetőleg amelyet a

    társaság az alapítóval, ügyvezetőjével, vagy azok közeli hozzátartozójával (Ptk. 685. §

    b) pont) köt, kivéve, ha az utóbbi szerződés megkötése a társaság szokásos

    tevékenységéhez tartozik.

(3) A Polgármester a tulajdonosi jogok gyakorlásáról, a társaságok működéséről, valamint a képviselő-testület által az igazgatóságokba és felügyelő bizottságokba javasolt delegált és megválasztott személyek a tevékenységükről a gazdasági évet lezáró mérleg jóváhagyását követően, minden év június 30-áig kötelesek tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(4) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét és a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyezteti.

Az önkormányzati követelések elengedése

19. § (1) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadást megelőzően kell elvégezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során a tárgyévi költségvetési rendeletben megállapított értékhatárt el nem érő, kis összegű, be nem hajtható követelések törléséről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság  dönt.

A felajánlott vagyon elfogadása

20. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, a felajánlás elfogadásáról nettó 1.000.000,- Ft értékhatár feletti vagyon esetében a Képviselő-testület határoz, egyéb esetben a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt átruházott hatáskörben.

(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása az e rendeletben meghatározott vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata. A vagyonkezelő arról nyilatkozik, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a vagyon értékét.

IV. fejezet

Önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal és egyéb vagyontárgyakkal kapcsolatos feladatok ellátása

21.§ (1) Az önkormányzati intézmények a használatukba adott vagyontárgyakra megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek az e rendeletben megfogalmazott eljárási és anyagi jogszabályok betartása mellett.

A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények az alkalomszerűen, maximum egy éves határozott időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolhatják.

 (2) A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthatja.

(3) A hasznosítás az intézmény alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(4) Az önkormányzati intézmény vezetője csak képviselő-testületi hozzájárulással dönthet:

      - az intézményre bízott vagyon egy éven túli bérbeadásáról, vállalkozásba viteléről,

      - vagyon értékű jog elidegenítéséről.

(5) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a képviselő-testületi döntés előtt ki kell kérni az illetékes bizottság javaslatát.

(6) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, ingatlanok általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik.

22. § (1) A 21. § hatálya alá nem tartozó önkormányzati intézmények helyiségeinek bérbeadása, a bérleti díjak beszedése közszolgálati szerződés alapján a 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló városüzemeltető gazdasági társaság feladatkörébe tartozik.

(2) Az önkormányzat gazdasági társasága a bérleti díjakból befolyó bevételét a közszolgálati szerződésben meghatározott feladatai ellátására köteles fordítani.

V. fejezet

Versenyeztetési eljárás szabályai

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

23.§     (1) A nettó 1.200.000 Ft értékhatárt meghaladó éves bérleti vagy használati díj esetén csak versenyeztetés (továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani a vagyonelemeket.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a vagyonhasznosítására jogosult határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

• a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
• forgalmi értékének megjelölése,
• a hasznosítás módja,
  

24.§     A 23.§ (1) bekezdése alapján a versenyeztetést a rendelet 2. sz. melléklete szerinti Versenyeztetési Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

25. § (1) A beépített ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a jogügylet eredményeképpen a kimutatható beruházások költségei legkésőbb 10 év alatt megtérüljenek.  

(2) Amennyiben a bérleti szerződést az (1) bekezdés szerinti feltételekkel nem lehet megkötni, de az ingatlan állagának megóvása a szerződést indokolttá teszi, a fenntartási költségek csökkentése érdekében a bérleti szerződés a beruházási költség megtérülése nélkül is megköthető. Ebben az esetben különös gonddal kell vizsgálni annak elkerülését, hogy a szerződő fél bármilyen módon egyoldalú előnyt szerezhessen.

(3) A beruházási költség megtérülésétől abban az esetben is el lehet tekinteni, ha az ingatlan bérbeadása addig el nem látott közérdekű és közszükségleti célokat szolgáló vállalkozói tevékenység megvalósulását eredményezi.

26. § (1) Haszonbérbe adás esetén a szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Belterületi ingatlanok esetében a szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a rendezési terveket figyelembe kell venni.

(2) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérletbe, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervekben foglaltakat ugyancsak figyelembe kell venni.

A vagyon átruházásának szabályai

27.§   A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a vagyon hasznosítására jogosult határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

• a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
• forgalmi értékének megjelölése,
• az átruházás módja,
• licit (árverés) esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,
• csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.
  

28.§     (1) A nettó 5.000.000 Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés vagy a Versenyeztetési Szabályzat előírásai szerint lebonyolítandó árverés útján értékesíthető.

(3)Amennyiben a licit kiírása eredménytelen, az ismételt kiírásokban maximum két alkalommal az árat 10-10 %-kal csökkenteni lehet.

 (4) Nem kell licit eljárást lefolytatni:

     a)  az önkormányzati szervezésű lakásépítés céljára telkek biztosítására

     b) az önkormányzati építési telek esetében másodszor is azonos feltételekkel

         meghirdetett, de ismételten eredménytelen licit útján történő elidegenítésére,  a 

         második meghirdetéstől számított 6 hónapon belül.

(5) A nyilvános versenyeztetés pályázati úton történő lefolytatása esetén a pályázati hirdetményt a képviselő-testület hagyja jóvá. A pályázati hirdetményben a rendeletben foglaltaktól eltérő eljárási szabályok és értékelési szempontok is megállapíthatók.

29.§ A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.

VI. fejezet

ZÁRÓ  RENDELKEZÉSEK

30. § (1) E rendelet 2013. április 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát vesztik az   önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 12/2003. (VI.10.) ör., valamint azt módosító a 3/2004. (I.29.), a 16/2004. (IV.23.), a 33/2004. (VI.25.), a 38/2004. (IX.3.),   a 42/2004. (X.27.), a 7/2005. (I. 27.), a 16/2005. (IV. 20.),  a 26/2007. (XI.27.),  a 3/2010. (II. 3.), a 13/2010. (IV. 28.), a 17/2010. (VII. 20.), a 23/2010. (XII. 2.), a 12/2011. (V. 31.) a 6/2012. (II. 15.) és 6/2013. (II. 13.)  ör. számú rendeletek.

(2) E rendelet alkalmazásában:

1. Terembérlet: Önkormányzat működtetésében lévő oktatási intézmények helyiségeinek tartós bérbeadása Ft/ óra  bérleti díj ellenében.

2. Alkalmi rendezvények tartására történő bérbeadás: Önkormányzat működtetésében lévő oktatási intézmények helyiségeinek bérbeadása eseti bérbevételi igényre, egyedileg megállapított bérleti díj ellenében.”

31. § Az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelet mellékletei:

1. számú:  önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona

2. számú:  versenyeztetési szabályzat

3. számú:  önkormányzat forgalomképtelen vagyona

4. számú:   önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

5.számú:  önkormányzat forgalomképes üzleti vagyon

C s  o r n a , 2013. március 18.

          Dr. Turi György                                                           Dr. Döbrössy Adrienn

             polgármester                                                                   jegyző

Kihirdetési záradék

A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel a mai napon megtörtént.

C s  o r n a , 2013. március 20.

                                                                                                    Dr. Döbrössy Adrienn

                                                                                                               jegyző

2. sz. melléklet a 11/2013.(III.20.) önkormányzati rendelethez

Versenyeztetési Szabályzat

I.

1. Önkormányzati vagyon hasznosítására kiírt versenytárgyalás formái: licitálás (árverés), illetve pályázat.

Versenytárgyalási felhívás licitálás esetén nyilvános, pályázat esetén nyilvános vagy zártkörű lehet.

2. A versenytárgyalás szóban (árverés) vagy írásban (pályázat) folytatható le.
3. Zártkörű versenytárgyalást kell kiírni, ha a nyilvános eljárás közérdeket sért, továbbá ha teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.
4. A versenytárgyalás meghirdetésének nyilvános, vagy zárt módjáról a vagyonhasznosításról szóló döntés meghozatalára jogosult személy vagy szerv vezetője dönt.

II.

A versenytárgyalás általános szabályai

1. Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a polgármesteri hivatal feladata.
2. A vagyonkezelő által használt ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a vagyonkezelő szerv feladata.
3. A nyilvános versenytárgyalás kiírását
   1. elidegenítés esetén 5.000.000,- Ft értékhatárig, bérletbe, ill. használatba adás esetében 1.200.000,- Ft éves bérleti, használati díjig, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, honlapján,
   2. az e fölötti értékhatárnál egy hirdetési újságban kell közzétenni.
4. A versenytárgyaláson nem vehet részt, akinek az önkormányzattal szemben lejárt bérleti díj, lakbér, adó, közterület-használati díj stb. tartozása áll fenn.
5. A versenytárgyalást páratlan létszámú, legalább 3 fős bizottság bonyolítja le, tagjai közül 1 főnek jogi, vagy közgazdasági végzettséggel kell rendelkeznie.

6.  A bizottság tagjait és levezető elnökét 20 M Ft értékhatárig a polgármester, az e fölötti értékhatárnál a polgármester javaslatára a képviselő-testület jelöli ki.

III.

A licitálás lebonyolításának általános eljárási szabályai

1. A licitálást lebonyolító szerv felhívást vagy hirdetményt tesz közzé a II/3 pontban foglaltak szerint. A hirdetménynek minimálisan az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. a felhívást közzétevő szerv megnevezését,
2. a vagyontárgy pontos megnevezését,
3. a vagyontárgy paramétereit, azonosítóit,
4. a hasznosítás során jelentkező egyéb kitételeket,
5. a kikiáltási árat vagy a vagyon használati illetve hasznosítási jog átengedésének induló értékét,
6. a licit eljáráson alkalmazott licitösszeg emelésének mértékét,
7. a versenytárgyalás idejét és helyét,
8. a jelentkezés végső határidejét és helyét,
9. egyéb, a tárgyhoz kapcsolódó szükséges információkat.

2. A licittárgyalás időpontját a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény közzététele és a licitálás között legalább 15 nap különbség legyen.

3.  A licitálási hirdetmény a licitálás időpontjáig visszavonható, amelyet a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

4.     A levezető elnök a licittárgyaláson ismerteti:

1. a hasznosításról szóló döntésre jogosult szerv megnevezését, és a döntésében foglaltakat,
2. a hirdetményben foglaltakat,
3. a jelentkezők számát és személyét,
4. a versenytárgyaláson részt venni nem jogosultak számát és személyét,
5. a versenytárgyalás menetét,
6. egyéb, a tárgy szempontjából lényeges információkat,
7. a szerződéskötés várható időpontját, egyéb feltételeit,
8. az ellenérték teljesítésének feltételeit és határidejét.

5.    A licit előtt a levezető elnök ellenőrzi a résztvevők jogosultságát.
6.     A licittárgyaláson a szerződéskötésre az jogosult és egyben kötelezett, aki a vagyontárgy hasznosítása fejében a legmagasabb ellenértéket elsőként ajánlja meg, és ennél kedvezőbb ajánlat a versenytárgyalás során nem érkezik.
7.  A licit nyertesének elállása esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szerez szerződéskötési jogot.

8.  A licittárgyalás lefolytatásáról a bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyből a licitálás nyertese másolatot kap. A licitálás eredményének kihirdetése az ajánlattevők jelenlétében történik.

IV.

A pályázat általános szabályai

1. Eltérő szabályozás hiányában nyilvános pályázat kiírása esetén a versenytárgyalás és a versenyeztetési szabályzat II. és III. pontokban foglalt szabályait értelemszerűen kell alkalmazni.
2. A pályázatokat két fordulóban is meg lehet hirdetni.
3. A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.
4. A pályázat kiírásának és lebonyolításának technikai feltételeiről az eljárást lefolytató szerv gondoskodik.
5. A pályázati felhívásban meg kell jelölni az ajánlatok elkészítéséhez rendelkezésre bocsátandó dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit.
6. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontokat a felhívásban úgy kell meghatározni, a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 8 naptári nap rendelkezésre álljon.
7. A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, melyet a felhívással azonos módon kell közzétenni.
8. A pályázat kiírója a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása fejében ellenértéket kérhet. A kiírás visszavonása esetén – ha a dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – az ellenérték visszajár, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.

V.

A zártkörű és nyilvános pályázati eljárás lebonyolításának eljárási szabályai

1. Nyilvános pályázati eljárás esetén a felhívásról szóló hirdetményt legalább egy hirdetési újságban, önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
2. Zártkörű meghívásos pályázat esetén legalább három potenciálisan szóba jöhető pályázatót meg kell hívni.
3. Az ajánlatokat zárt borítékban kell benyújtani.
4. A beérkezés időpontját a borítékon fel kell tüntetni, kérelem esetén átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani.
5. Az ajánlatokat nyilvános bontási eljárás keretében kell ismertetni. Az eljárásról jegyzőkönyv készül. A bontási eljáráson a pályázatot benyújtók részt vehetnek.
6. A bontási eljárás során ismertetni kell:

1. a határidőig beérkezett pályázatok számát,
2. a határidőn túl érkezett pályázatok számát,
3. a pályázatot benyújtók nevét, és egyéb adatait.

7. A pályázatok értékelése írásban történik.
8. A pályázati értékelésből ki kell zárni:

1. a súlyos formai hiányossággal érkezett pályázatokat,
2. a nem jogosult által benyújtott pályázatokat,
3. a nem megalapozott adatokra épülő pályázatokat,
4. azon pályázatokat, amelyek nyilvánvalóan nem töltik be a kiíró célkitűzéseit.

9. Az értékelés eredményéről és a döntésre jogosult szerv üléséről jegyzőkönyv készül.
10. Az értékelés eredményéről ajánlattevők írásban kerülnek értesítésre.
11. A szerződéskötésre az összességében legjobb ajánlatot tevő pályázó jogosult.
12. Az ajánlatok értékelésének főbb szempontrendszerét a pályázati kiírás tartalmazza.
13. Az eljárást eredménytelennek kell minősíteni, amennyiben nem érkezik érvényes ajánlat, illetve a beérkező érvényes ajánlatban foglaltak nem érik el a pályázati kiírás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges mértéket.

14. Két eredménytelen nyílt eljárás lefolytatását követően a pályázati feltételeket ismételten felül kell vizsgálni.

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében a rendelet és a Ptk. előírásait kell alkalmazni.