Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének

a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló

a 9/2014.(III.24.) rendelettel  valamint a 25/2014.(IX.17.) rendelettel módosított

36/2013. (XII.17.)  rendelete

 e g y s é g e s    s z e r k e z e t b e n

(Hatályos: 2014. október 1.  )

Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.§ (4) bekezdés g) pontjában (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.  törvény  131.§ (1) bekezdésében (a továbbiakban: Gyvt.), valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában  meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I.fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §      A  rendelet célja, hogy Csorna Város közigazgatási  területén élő személyek számára meghatározza az önkormányzat által biztosított  szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, jogosultsági feltételeit, igénybevételének módját.

A rendelet hatálya

2. §      A rendelet hatálya kiterjed Csorna város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra  és  a Szt. 3. §  (1) bekezdés b) – d) pontja, valamint a (2) - (3) bekezdése szerinti személyekre.  

II. fejezet

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Aktívkorúak ellátása

Rendszeres szociális segély

1. § (1) Rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a)   a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye szerint legalább 30%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

b)   szakorvos által kiállított igazolás alapján pszichiátriai beteg,  szenvedélybeteg, vagy 

      kényszergyógykezelés alatt áll,  vagy daganatos megbetegedésben szenved.

c)   gyermeket vár és ezt szakorvos igazolja.          

2. § (1) Az aktívkorúak ellátására jogosult személy, aki a Szt. 37.§ (1) bekezdés b)-c) pontja, valamint az e rendelet (1) bekezdése alapján rendszeres szociális segélyre jogosult  személy a  rendszeres szociális segélyt megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a  Csorna Térségi Gyermekjóléti és Szociális gondozási Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat)  felvenni a kapcsolatot együttműködés céljából.

(2)       A Családsegítő Szolgálat a segélyezett személy részére szociális és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programot szervez.

(3)       A beilleszkedést segítő programok típusai:

-           egyéni képességeket fejlesztő program

       -          életmódot formáló foglalkozás

-           mentálhigiénés tanácsadás

       -          munkavégzésre történő felkészítő program

       -          csoportos készségfejlesztő tréningek

(4)       A Családsegítő Szolgálat az együttműködésre köteles személlyel a beilleszkedést segítő programban való részvételről megállapodást köt.

3. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett személy

-    a megállapító határozatban megjelölt időn belül nem jelenik meg a családsegítő szolgálatnál,

-    a családsegítő szolgálat által megjelölt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

                                               -          a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

                                               -          a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre.

(2)       A Családsegítő Szolgálat az együttműködési kötelezettség megszegéséről 3 munkanapon  belül értesíti a jegyzőt.           

Méltányossági ápolási díj

4. § (1) Méltányosságból ápolási díjra az az igénylő jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének        120 %-át, egyedülálló esetén  150 %-át és az ápolásra szoruló ellátása más módon nem biztosítható.

(2) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

Önkormányzati segély

5. § (1) A létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint  időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személynek önkormányzati  segély adható.

(2) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, akinek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg:

a)          családban élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

      165 %-át,

b)   egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

 (3)  A (2) bekezdésen túl önkormányzati segélyben részesíthető – a temetési számla kiállításának napjától számított 3 hónapon belül – az a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó személy,  akinek  családjában  az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.

(4) Az önkormányzati  segély összege – ide nem értve a (3) bekezdésben meghatározott esetet nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.  

(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az önkormányzati segély összege amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:

1. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, a legolcsóbb temetés 

költségének 30 %-a,

2. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, a legolcsóbb   

temetés költségének 15 %-a.

 (6) A legolcsóbb temetés költségét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, melyet minden év március 31. napjáig felül kell vizsgálni.

(7) Évi egy alkalommal kivételesen indokolt esetben  jövedelmére és vagyonára tekintet nélkül  önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, akinek az egy főre számított havi jövedelme meghaladja a (2) bekezdésben meghatározott mértéket és létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

6.§ (1) Önkormányzati segély elsősorban a Sztv. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben adható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl önkormányzati segély méltányosságból állapítható meg átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére aki

1. felhalmozott közüzemi tartozását nem tudja önerőből kifizetni,
2. jelentős egyszeri kiadásra kényszerül. 

3. magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást nem képes megfizetni és    köz-  gyógyellátásban nem részesül.
4. téli tüzelő pótlásához.
5. temetési költségek enyhítésére – amennyiben az 5.§ (3) bekezdésben meghatározott jövedelemnél magasabb jövedelemmel rendelkezik, de a temetés költsége az önkormányzati segélyt indokolttá teszi.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a rendkívüli, indokolt élethelyzet jellegének megfelelő dokumentummal kell igazolni.

                                                                  Köztemetés

7. §  A Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető az eltemettetésre köteles személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme:

      a)   családban élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének           120 %-át,  vagy

b)  egyedül élő, illetve egyedülálló esetében az öregségi      nyugdíj mindenkori legkisebb              összegének 150 %-át nem haladja meg és  

            c)         nincs vagyona.

III. fejezet

 TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Méltányossági közgyógyellátás

8. §      Szociálisan rászorultnak kell tekinteni és méltányosságból közgyógyellátásban  részesíthető az a személy, aki alanyi jogú vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult, de az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

1. a családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének       175 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja,
2. egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
   250 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át meghaladja.

Adósságkezelési szolgáltatás

9 § (1) Adósságkezelési szolgáltatásban részesülhet az a család vagy személy, akinek az Szt.55. § (1) bekezdésében és  e rendelet 21. § (1) bekezdésében meghatározott adóssága van, és aki lakhatással kapcsolatos kiadásait önhibáján kívül nem tudta fizetni és adóssága rendezése, valamint fizetési kötelezettsége további teljesítése érdekében együttműködést vállal az önkormányzattal és a családsegítő szolgálat adósságkezelési tanácsadójával. Az adósságkezelési tanácsadást a családsegítő szolgálat működteti.

(2) Támogatásra az  jogosult, akinek az egy főre jutó  havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át és aki(k): 

1. egy személy esetén legfeljebb    2 szobás,
2. 2-4 személy esetében legfeljebb            3 szobás,
3. 4 személy felett legfeljebb 20 m²/fő nagyságú lakásban lakik(nak).

E rendelet alkalmazásában szobának minősül a 9 m²-t meghaladó alapterületű lakószoba.

(3) A támogatás mértéke és az adósság felső határa nem haladhatja meg az Szt. 55/A. § (2) bekezdésében foglalt mértéket.

10. § (1) A rendelet alkalmazása során adósságnak minősül:

a)   vezetékes gázdíj tartozás,

b)   áramdíjtartozás,

c)   távhő-szolgáltatási díjtartozás,

d)   víz és csatornahasználati díjtartozás,

e)   szemétszállítási díjtartozás,

f)    közösköltség-hátralék,

g)   lakbérhátralék.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a)   a kérelmező nyilatkozatát az adósságkezelési tanácsadáson való részvételről és a vállalt legalább 25 %-os önrész megfizetéséről, annak időtartamáról,

b)   az adósság jogosultja igazolását az adósság összegéről, keletkezésének időszakáról.

(3) A tanácsadó környezettanulmányt készít, ezt követően megállapodást írnak alá a tartozás visszafizetésének ütemezéséről, az együttműködés feltételeiről, valamint a megállapodás megszegése esetén a támogatás megszüntetéséről és a visszafizetési kötelezettségről.

(4) A jogosult köteles a megállapodásban foglaltaknak eleget tenni, folyamatosan együttműködni a tanácsadóval, és részére havonta bemutatni a befizetett  önrészt igazoló, valamint a havi esedékes csekkeket. Köteles továbbá a tanácsadó segítségével háztartási naplót vezetni.

IV. fejezet

SZOCIÁLIS  SZOLGÁLTATÁSOK ÉS GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

11.§ A Csorna Térségi Gyermekjóléti és Szociális Gondozási Társulás által fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Központja az alábbi ellátásokat biztosítja :

1. étkeztetés
2. házi segítségnyújtás
3. időskorúak nappali ellátása
4. családsegítés
5. gyermekjóléti szolgáltatás
6. gyermekek napközbeni ellátása – bölcsőde

12.§  A Csorna Térségi Önkormányzatok Társulása Szociális Központja az alábbi ellátásokat

         biztosítja:

         a) támogató szolgáltatás

         b) fogyatékosok nappali ellátása

         c) Idősek gondozóháza  

13. § (1) Napi egyszeri meleg étkeztetés annak a szociálisan rászorult személynek biztosítható, aki     

1. öregségi nyugdíjban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban vagy korhatár előtti ellátásban, fogyatékossági támogatásban, időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben részesül, vagy
2.             a háziorvos, illetve a kezelőorvos véleménye alapján étkezését betegségéből    adódóan nem képes biztosítani.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően napi háromszori étkeztetés biztosítható annak  a személynek, aki  az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel és egyidejűleg  az időskorúak nappali ellátását is igénybe veszi.

14 § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele – ha a törvény másként nem rendelkezik – önkéntes.

(2) Az ellátás  biztosításáról  és megszüntetéséről az intézményvezető dönt.

15. § (1) A  Szociális és Gyermekjóléti Központban fizetendő személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díját e rendelet 2. számú melléklet , a gyermekek napközbeni ellátása  intézményi térítési díját a 3. számú melléklet, a  Szociális Központban  fizetendő intézményi térítési díjakat a 4. számú melléklete tartalmazza. 

(2)  Az önkormányzat 50 % kedvezményt biztosít az étkeztetés és  házi segítségnyújtás intézményi térítési díjából, ha az ellátást igénybe vevő   egy főre jutó  jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

      a)  egyedül élő esetében a     200 % -át,

      b) családban élő esetében a  150 %-át nem haladja meg.

(3)       A személyi térítési díjakat az intézmény  vezetőjéhez benyújtott kérelemre a polgármester csökkentheti vagy elengedheti, ha a fizetésre kötelezett: 

a)   időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy

b)  az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át.   

(4)       A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell alkalmazni.

(5) Bölcsődei gondozás után személyi térítési díjat csak arra a napra kell megállapítani,

      amelyen a gyermek a bölcsődei ellátást ténylegesen igénybe veszi.

V. Fejezet

 ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

16. § (1) A képviselő-testület a törvény által hatáskörébe utalt alábbi ügyekben a hatáskörét a polgármesterre ruházza át:                

a)    méltányossági ápolási díj,

b)    önkormányzati segély

c)    közgyógyellátás

(2)       A képviselő-testület a törvény által hatáskörébe utalt alábbi ügyekben a hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottságra  ruházza át:         

1. adósságkezelési szolgáltatás,  

17. § (1) Az ellátásra való jogosultság megállapítása kérelemre indul, melyet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az Önkormányzati és Hatósági Osztályhoz, az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadójához, a személyes gondoskodás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(2) Valamennyi ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjainak jövedelméről szóló igazolásokat, valamint az e rendeletben, illetve a vonatkozó  jogszabályban meghatározott egyéb igazolásokat.

(3) A jövedelem és vagyon  fogalmára a mindenkor hatályos szociális törvényben  foglaltak irányadók.          

18 §  (1) Az  ápolási díj  igénylése esetén  a  döntést megelőzően minden esetben környezettanulmányt kell készíteni az ápolásra szorulónál és a kérelmezőnél is. A környezettanulmányt a Szociális és Gyermekjóléti Központ házi segítségnyújtó szolgálata végzi, az ápolási kötelezettség teljesítését félévente ellenőrzi.

19. §  Az önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható elsősorban a Szt. 47.§ (3) bekezdésben meghatározott esetekben.  

20. § (1) Az önkormányzat szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek feladata a szolgáltatás-tervezési koncepció, valamint az aktív korúak ellátásában részesülők közfoglalkoztatásával összefüggő terv véleményezése.

(2)       A szociálpolitikai kerekasztal  tagjai az önkormányzat területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá:

  a) a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke,

  b)  a Szociális és Gyermekjóléti Központ vezetője,         

  c)  a Csornai Védőnői Szolgálat szakmai vezetője,

  d)  a Csorna Városi Rendőrkapitányság képviselője,

  e)  a Csornai Általános és Művészeti Iskola, Óvoda igazgatója,

  f)   a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ igazgatója,

  g)  az Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatója.

  h   Máltai Szeretetszolgálat Támogató Szolgálat

1.  Vöröskereszt Csornai Területi Szerve

(3) A polgármester legalább évente egy alkalommal  köteles összehívni a szociális kerekasztalt, mely működésének rendjét maga határozza meg.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet 2014.január 1.-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló  10/2010.(III.23.) önkormányzati rendelet,  valamint  az azt módosító   6/2011.(II.22), a 17/2011.(VI.28.), a 22/2011.(IX.13.) a 8/2012.(III.20.) a 10/2013.(III.21.), a 14/2013.(IV.23.) önkormányzati rendelet.

Csorna, 2013. december ….

                     Dr. Turi György                                                                              Dr. Horváth Etelka                       polgármester                                                                                       jegyző

Kihirdetési záradék

A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel a mai napon megtörtént.

Csorna, 2013. december 17.  

                                                                                                                                                                                                                                                                                                   Dr. Horváth Etelka

                                                                                                                            jegyző

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALÁS KÖZZÉTÉTELI ZÁRADÉKA

Az egységes szerkezetbe foglalt a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 36/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel közzétéve.

Csorna, 2014. szeptember 17.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                  Dr. Horváth Etelka                                                                                                                                                                                                                                  jegyző

    a 36/2013. (XII.17.) rendelet 1. számú melléklete

Csorna városban a legolcsóbb temetés költsége:

150.000 Ft.