1. § A rendelet hatálya kiterjed Csorna Város közigazgatási területén a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra, díjfizetőkre, és az őket távhővel ellátó távhőtermelőre, távhőszolgáltatókra.

2. § E rendelet alkalmazásában a távhőszolgáltatással kapcsolatos fogalmak értelmezése a Tszt. 3. §-ában foglaltak az irányadók.

3. § Az Önkormányzat a távhőszolgáltatásra engedélyt kapott társaságok útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.

4. § (1) A távhőtermelő létesítménnyel kapcsolatos feladataira a Tszt.33.§ (1) és a 34.§ (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A távhőszolgáltató a Tszt. 34. § (4) bekezdésében és a távhőszolgálatási díjról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetben csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj megfizetése a távhőrendszerre való rácsatlakozás lehetőségét biztosítja a távhőszolgáltató által meghatározott helyen. A csatlakozási díj a hőtermelői, a gerinc- és elosztóvezetéki, valamint a hőmennyiségmérő berendezések létesítési, illetve bővítési költségeinek fedezetére szolgál. A csatlakozási díj nem tartalmazza a bekötővezetékek, hőközpontok – beleértve a hőmennyiségmérő nélküli hőközponti átadó blokkot is – létesítési és bővítési költségeit.

5. § (1) Felhasználói berendezés létesítése - más megállapodás hiányában - a felhasználási hely tulajdonosának a kötelessége.

(2) A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.

(3) A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.

(4) A (3) bekezdés szerinti hőközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhőszolgáltató köteles közreműködni. A közreműködésért díj nem számítható fel.

(5) Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel - a szerződésben meghatározott feltételek mellett - csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze. Ezzel egyidejűleg a távhőszolgáltató köteles felszerelni a távhő fogyasztás mérésére és elszámolására alkalmas, a mérőeszköz hitelességét tanúsító jellel ellátott mérőt. A hőközpontban vagy hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközt a távhőszolgáltató üzemelteti.

(6) A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával

(7) A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a felhasználó kötelessége.

(8) A szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hőközpontot a felhasználói berendezéssel a távhővezeték-hálózat részeként összekötő vezeték üzemeltetése és fenntartása, az ezzel kapcsolatos költségek viselése - a csatlakozási pontig bezárólag - a távhőszolgáltató feladata.

(9) A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

(10) A távhőszolgáltató jogosult a felhasználó vételezését, a felhasználói berendezés állapotát a felhasználási helyen ellenőrizni. Az ellenőrzést az ingatlan tulajdonosának, illetőleg használójának személyes érdekei figyelembevételével - a veszélyhelyzet, vagy annak gyanúja esetét kivéve - munkanapokon, 8 és 20 óra között lehet elvégezni. Az ellenőrzést végző személyt az arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell ellátni.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott ellenőrzés, a szabálytalan vételezésre utaló körülmények vizsgálata, továbbá a Tszt. 51. § (3) bekezdés a) és b) pontjai szerinti távhőszolgáltatás felfüggesztésének érdekében a felhasználó, illetőleg a díjfizető köteles a távhőszolgáltató alkalmazottja számára a felhasználási helyre való bejutást lehetővé tenni.

6. § Az Önkormányzat területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján a 3. számú melléklet szerint kijelöli a távhőszolgáltatás fejlesztésére szánt területeket.

7. § (1) A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (továbbiakban: TKSZ.) tartalmazza.

(2) A közüzemi szerződések tartalmára a TKSZ. előírásai az irányadók.

(3) A távhőszolgáltatónak a lakossági felhasználóval szembeni általános közüzemi szerződéskötési kötelezettségét a Tszt. 37.§ (1), (2) bekezdése, az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató közötti, polgári jog szabályai szerinti közüzemi szerződését a Tszt. 37.§ (3), (5)-(6) bekezdése szabályozza.

(4) A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony jogszabályokban foglaltakon túlmenő szabályait az üzletszabályzat tartalmazza, melyet a távhőszolgáltató köteles a felhasználók és a díjfizetők részére hozzáférhetővé tenni.

8. § (1) Melegvíz hőhordozó esetén:

(2) Gőz hőhordozó esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét az átadó helyen megmért gőzmennyiség és hőtartalma szorzatának, valamint a visszaadott, mért csapadékvíz-mennyiség és hőtartalma szorzatának különbségéből állapítja meg.

(3) A lakóépületet is ellátó hőközpontról ellátott felhasználói közösség által felhasznált összes használati melegvíz mennyiségnek a mérése a hőközpontba beépített, a PANNON-VÍZ Zrt. tulajdonában levő főmérővel történik.

(4) A melegvíz egyedi mérésére a távhőszolgáltatóval egyeztetett módon

(5) Az önálló hőközponttal nem rendelkező egyéb felhasználó, díjfizető a használati melegvíz felhasználását mérni köteles, kivéve, ha felhasználását csak háromnál több mérővel tudja megmérni. Ebben az esetben a felhasznált melegvíz mennyiségéről a rendelkezésre álló információk alapján a díjfizető és a távhőszolgáltató külön állapodik meg. Az ilyen típusú felhasználóknál - amennyiben épület- és gépészeti rekonstrukcióra kerül sor - kötelező a mérés kialakítása.

9. § (1) Elszámolási mérő csak a mérési feladat elvégzésére alkalmas és hiteles mérő lehet.

(2) Hiteles az elszámolási mérő, amelyet az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) hitelesített, vagy amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belföldi hitelesítésként elfogadta.

(3) A felhasználó, illetve a távhőszolgáltató jogosult a másik fél tulajdonában lévő elszámolási mérő(k) rendkívüli hitelesítését kérni. Amennyiben a mérő az OMH jegyzőkönyve szerint nem biztosította az előírt pontosságot, úgy a szállítás és a hitelesítés költsége a tulajdonost, ellenkező esetben a rendkívüli hitelesítést kérő felet terheli, a számla utólagos korrekcióját az OMH jegyzőkönyve alapján a távhőszolgáltató az utolsó elszámolási időszakra köteles elvégezni.

10. § (1) Az elszámolási mérők meghibásodása esetén, annak megjavíttatása, a mérők vonatkozó előírások szerinti időszakos, illetve rendkívüli hitelesíttetése az elszámolási mérő tulajdonosának a feladata. A javítás, illetve a hitelesítés időtartama a 30 napot nem haladhatja meg. Szükség esetén az elszámolási mérő tulajdonosa cseremérőről köteles gondoskodni.

(2) A 8. § (1) és (2) bekezdés szerinti hőmennyiségmérő meghibásodása, továbbá a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott távhő mennyiségét az előző év azonos időszakában mért hőmennyiség azonos szolgáltatási, illetve vételezési körülményekre történő korrekciójával kell meghatározni. Ilyen időszak hiányában a meghibásodás elhárítását követő, vagy a meghibásodás időpontját megelőző, legalább egy hónap hő felhasználása képezi a korrekció alapját.

(3) A 8. § (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérő meghibásodása esetén a szolgáltatott melegvíz mennyiségét az előző elszámolási időszak átlagfelhasználását alapul véve kell meghatározni.

11. § (1) Az elszámolás alapjául szolgáló mérők leolvasása a távhőszolgáltató feladata.

(2) A felhasználó, a díjfizető, illetve a távhőszolgáltató köteles biztosítani az elszámolási mérők leolvasását, ellenőrzését és fenntartását.

(3) Amennyiben az ellenőrzés során – ha a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a felhasználó, díjfizető állandó bejutása biztosított- a felhasználónál, díjfizetőnél elhelyezett elszámolási mérőkön a távhőszolgáltató, illetve az OMH által elhelyezett záró elem sérült, úgy a felhasználó, díjfizető a tárgyi elszámolási időszakra a 26. § (4) bekezdés szerinti pótdíjat köteles fizetni.

12. § (1) Hőátalakítás nélküli távhőenergia szolgáltatás esetén a távhőszolgáltató felhasználóval kötött közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítménnyel áll a csatlakozási ponton a felhasználó rendelkezésére.

(2) Fűtési célú távhőszolgáltatás esetén a fűtési időszakban úgy kell fűteni, hogy a fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta 8-20 óra között átlagosan legalább az épületek és épülethatároló szerkezetek hő technikai méretezéséhez a különböző funkciójú helyiségekre megadott hőfokok legyenek, feltéve, ha ezt a felhasználói berendezések állapota lehetővé teszi. A távhőszolgáltató és felhasználó ettől eltérően is megállapodhat.

(3) Fűtési szolgáltatással a távhőszolgáltató az év szeptember 15. napján és a következő év május 15. napja között (fűtési időszakban) áll a felhasználók rendelkezésére. Ahhoz, hogy fűtést elindítsák a hőközpontot vagy ha a hőközponton belül több fűtési hőcserélő blokk van, akkor egy fűtési blokkot ellátott felhasználók legalább 70 %-ának egyetértése szükséges. A felhasználók szándékukat közölhetik egyedi megrendelés útján, vagy a közüzemi szerződésben rögzített, a külső hőmérséklethez kötött módon. Egyetértés hiányába a fűtési időszakban akkor kerül sor fűtésre, ha a külső hőmérséklet napi középértéke – az Országos Meterológiai Szolgálat előrejelzése szerint - előreláthatólag nem haladja meg a +10 ⁰C-ot, illetőleg három egymást követő napon a +12 ⁰C-ot.

(4) A használati melegvíz szolgáltatás esetén a melegvíz hőmérséklete a teljesítési helyen 40C⁰-nál kevesebb nem lehet.

13. § A felhasználó, díjfizető a távhőszolgáltatásért hődíjat, alapdíjat fizet.

14. § (1) A hődíj

(2) Gőzfelhasználók hődíjánál, ha a mérés helye a hőtermelő létesítménynél van, az (1) c), d) pontok nem vehetők figyelembe.

(3) A szekunder hálózati hőveszteség (1) d) pont) csak a hőfogadói hődíj kalkulációjánál vehető figyelembe. A hőfogadói hődíjat a távhőszolgáltató csak akkor alkalmazhatja, ha a hőfogadói hőmennyiségmérő a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti közüzemi szerződés szerint elszámolási mérő.

(4) A hődíjat a mért hőmennyiség (GJ), illetve a használati melegvíz mennyiség (vízm³) után kell fizetni.

15. § (1) Az alapdíj éves díj, mely a távhőszolgáltató hődíj nélküli költségeit, indokolt ráfordításait és a működéséhez, fejlesztésekhez szükséges nyereséget fedezi.

(2) Az alapdíj költségtartalmát tekintve:

(3) Az adott felhasználói kör alapdíjának meghatározásánál a (2) bekezdés szerinti költségekből a ténylegesen ott felmerülő költségek vehetők figyelembe.

(4) A távhőszolgáltató mindenkor hatályos miniszteri rendelet által megállapított mértékű nyereséget számíthat fel.

(5) Ha a hőközpont a felhasználó tulajdonában van, akkor a felhasználó a távhőszolgáltatóval kötött közüzemi szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény után fizeti az alapdíjat (Ft/MW, év).

(6) Ha a felhasználói hőközpont a távhőszolgáltató tulajdonában van, akkor a felhasználó az alapdíjat vagy a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény alapján (Ft/MW,év), vagy a fűtési alapdíjat a fűtött légtérfogat (Ft/légm³,év), a melegvíz alapdíjat a melegvíz felhasználás (Ft/vízm³,hó) után fizeti.

(7) Szolgáltatói hőközpont esetén

16. § Az alapdíj a használati melegvíz vízdíjának csak az alapdíj részét tartalmazza. A használati melegvíz víz-, csatorna- és vízterhelési díjának a felhasznált mennyiséggel arányos részét a távhőszolgáltató a melegvíz hő díjától elkülönítetten, a mindenkor érvényes víz-, csatorna- és vízterhelési díjakkal számlázza tovább.

17. § A lakossági felhasználónak, díjfizetőnek és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz díját – mint legmagasabb hatósági árat – a miniszter, a csatlakozási díjat Csorna Város Önkormányzata külön rendeletben állapítja meg. A díjak megállapítására e rendelet alapján a távhőszolgáltató tesz javaslatot.

18. § A felhasználó tulajdonában levő hőközpontról ellátott felhasználó a 15.§ (5) szerinti alapdíj 1/12-ed részét a tárgyhóban, a hőközpontban megmért hőmennyiségnek megfelelő hődíjat a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.

19. § (1) A távhőszolgáltató tulajdonában levő felhasználói hőközpontról ellátott egyéb felhasználó a 15.§ (6) szerinti alapdíj 1/12-ed részét, valamint a hőközpontban megmért hőmennyiségnek megfelelő hő díjat havonta, a tárgyhónapot követő hónapban fizeti meg.

(2) Szolgáltatói hőközpontról ellátott önálló hőfogadói hőmennyiségméréssel rendelkező egyéb felhasználó a 15. § (7) a) pont szerinti fűtési alapdíj 1/12-ed részét, valamint

(3) A távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontról ellátott az (1)-(2) bekezdésekbe nem tartozó felhasználó

20. § (1) A távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontról ellátott épületek esetén a távhő díjak kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy külön-külön épületrészenként is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása – a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint az üzletszabályzat rendelkezései szerint – a távhőszolgáltató feladata.

(2) Fűtési költségmegosztók fenntartása, adatainak leolvasása és azok alapján a díjszétosztási arányok meghatározása a felhasználó feladata, szabályozza a Tszt. 44. § (1) bekezdés, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 157/2005. (VIII.15.) végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Kormány rendelet 17. §-a.

(3) Az épületrészekre felosztott számla további bontása még akkor sem történhet meg, ha annak több tulajdonosa van. Ilyenkor a díjfizető a tulajdonostársak megegyezése alapján megjelölt tulajdonos, megegyezés hiányában, pedig a tulajdoni lapon első helyen feltüntetett tulajdonos.

20/A. §² (1) Szolgáltató köteles a fogyasztásarányos költségosztások kiépülésének elősegítésére és támogatására.

(2) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban Tszt. Vhr.) 8. mellékletének 6. sorában meghatározott Megtakarítási arány értéke Csorna Város területén 0,15.

(3) A Tszt. Vhr. 8. melléklet szerinti költséghatékonysági vizsgálat során a beruházás bruttó költségei között minden esetben figyelembe kell venni a fűtés egyedi szabályozhatóságának kialakításával kapcsolatos költségeket is, beleértve a termosztatikus radiátorszelepekkel történő felszerelés költségeit.

(4) A tulajdonosi közösség képviselőjének vagy a megbízottnak legkésőbb 2025. december 31-ig nyilatkoznia szükséges a távhőszolgáltató felé a Tszt. Vhr. 8. számú melléklete alapján elvégzett költséghatékonysági vizsgálat elkészítéséről, illetve annak eredményéről.

21. § (1) A fűtési célra fordított hőmennyiség hődíját, a fűtési hődíjat a felhasználó, díjfizető

(2) A távhőszolgáltató tulajdonában levő felhasználói hőközpont, illetve szolgáltatói hőközpont esetén, ha a hőfogadói hőmennyiségmérő a hőközponti hőmennyiségmérő költségosztó mérője a felhasználó tárgyévi fűtési célú hő felhasználását az a) b) pontok szerint kell meghatározni.

(3) Szolgáltatói hőközpont esetén, ha a hőfogadói hőmennyiségmérő a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti közüzemi szerződés szerint elszámolási mérő, a felhasználó tárgyévi fűtési célú hő felhasználása a hőfogadóban a hőközpont és hőfogadó közötti távhővezeték hőveszteségével megnövelt mért hőmennyiség.

(4) Költségosztóval szerelt, huzamosabb ideig lakatlan lakás esetén a tervezett havi fűtési hő felhasználás szerint számított mértéke a lakás díjfizetőjének kérésére – a lakóközösség képviselőjének írásbeli hozzájárulása mellett – a lakás üresen állásának idejére 50%-ra csökkenthető. A lakás ismételt használatba vételét a változást megelőzően legalább 15 nappal díjfizető köteles a szolgáltatónak bejelenteni

22. § A használati melegvíz készítésére fordított hőmennyiség hődíját, (továbbiakban melegvíz hődíj), valamint a víz-, csatorna- és vízterhelési díj felhasználással arányos részét (továbbiakban víz-, csatorna- és vízterhelési díj) a felhasználó, díjfizető havonta, a tárgyhónapot követő hónapban fizeti meg az alábbiak szerint meghatározott melegvíz felhasználása alapján:

23. § (1) Az érdekeltek 20. § (1) bekezdés szerinti megállapodásának hiányában a díjfizetésre a (2)-(6) bekezdéseinek előírásait kell alkalmazni.

(2) A díjfizető az igénybevett szolgáltatás szerint a tulajdonában, használatában levő helyiségek fűtött légtérfogata után a fűtési alapdíj (Ft/légm³,év) 1/12-ed részét, és/vagy melegvíz alapdíjat (Ft/vízm³,hó) a tárgyhónapot követő hónapban fizeti meg. A fűtési alapdíj számításánál a közös helyiségek fűtött légtérfogatát 60 %-kal, a garázsokét 50 %-kal kell figyelembe venni.

(3) A fűtési hődíjat a díjfizető a 21. § (1) b) pontja szerint fizeti meg, azzal a különbséggel, hogy a tényleges éves fűtési hőfelhasználást a 21. § (2) bekezdése szerint határozza meg, és az ez alapján kiszámított fűtési hődíjat a díjfizetők között a 23. § (4) bekezdés szerint osztja szét.

(4) A távhőszolgáltató az egy-egy felhasználói közösségre vonatkozóan megmért, vagy meghatározott fűtési célú hőfelhasználást a díjfizetők között a tulajdonukban, használatukban lévő helyiségek (lakás, közös helyiség, garázs, közület stb.) fűtött légtérfogatának arányában osztja szét úgy, hogy az eredeti rendeltetésük szerint használt közös helyiségek fűtött légtérfogata 60 %-kal, a garázsok fűtött légtérfogat 50 %-kal kerül figyelembe vételre.

(5) Fűtési hődíjként a hőközponti hődíjat kell alkalmazni.

(6) A melegvíz hődíjat, víz-, csatorna- és vízterhelési díjat a díjfizető a 22. § szerint fizeti meg.

24. § (1) Amennyiben a távhőszolgáltatási rendszerre új felhasználási helyet kapcsolnak, úgy a felhasználó az alapdíjat a belépés hónapjának első napjától fizeti.

(2) Ha az egyéb felhasználó év közben mondja fel az egyedi közüzemi szerződést, a felmondás évében az alapdíjat a naptári év végéig kell megfizetnie.

(3) A kiszámlázott díjakat szolgáltatás fajtánként a kerekítés szabályai szerint egész forintra kell kerekíteni.

25. § A díjelszámoláshoz szükséges értelmezési rendelkezéseket a 1. számú melléklet tartalmazza.

26. § (1) Ha a lekötött hőteljesítmény alapján alapdíjat fizető felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke az éves alapdíj 1/6-od része, melyet annyiszor kell megfizetnie, ahány napon a túllépést elkövette. A pótdíj megfizetése nem mentesít a szerződésszegés egyéb következményei alól.

(2) Ha a felhasználó a tulajdonában levő hőközpontból, hőfogadóból a keringtetett forróvizet vagy melegvizet nem a szerződésben meghatározott mennyiségben adja vissza, a vissza nem adott vízmennyiség után 100 %-kal növelt víz-, csatorna- és vízterhelési díjat fizet.

(3) Ha a távhőszolgáltató a felhasználónál, díjfizetőnél elhelyezett elszámolási és költségmegosztó mérők ellenőrzése során – amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a felhasználó, díjfizető állandó bejutása biztosított- a távhőszolgáltató, illetve az OMH által elhelyezett záróelemet sérülten találja, vagy egyéb szabálytalan vételezést észlel, akkor az eseményt jegyzőkönyvben rögzíti és az alábbiak szerint számol el:

(4) A távhőszolgáltató tudta nélkül, illegálisan vételező

27. § (1) Az épületek energiatakarékos felújításának támogatása céljából a fűtési alapdíj 5 %-os kedvezményében részesülnek azok a szolgáltatói hőközpontról ellátott lakossági felhasználók, akik együttes feltételként elvégezték

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre vonatkozó, a távhőszolgáltatóhoz írásban benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)-c). pontjaiban megfogalmazott feltételek teljesülésének műszaki leírását és azok igazolását.

(3) A távhőszolgáltató a kérelmet 15 napon belül köteles elbírálni.

(4) A kedvezményt a távhőszolgáltató a pozitív elbírálást követő hónap elsejétől köteles egész Ft-ra kerekítve a díjfizetők számláiban érvényesíteni.

28. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni.

(2) A távhőszolgáltató és a felhasználó a tulajdonában lévő berendezés rendszeres karbantartását, tervezett javítását, felújítását a fűtési időszakon kívüli időszakban jogosult elvégezni. A távhőszolgáltató jogosult e célból a szolgáltatást a lehetséges legkisebb felhasználói körben és a legrövidebb időtartamban szüneteltetni. Eltérő megállapodás hiányában a szünetelés 8 napnál hosszabb nem lehet.

(3) A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre – legalább a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal - értesíteni.

(4) A felhasználó magatartásával más felhasználó vételezését nem zavarhatja. Ha a távhőszolgáltató tudomására jut, hogy a felhasználó más felhasználó vételezését zavarja, vagy vételezésével veszélyhelyzetet teremtett, a felhasználót felszólítja a veszélyhelyzet, illetve a zavart okozó körülmény, magatartás megszüntetésére. A felhasználó az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetet azonnal, az egyéb zavaró körülményt a zavaró körülményről történő tudomásszerzéstől számított 8 napon belül köteles megszüntetni.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett veszélyhelyzetet vagy zavaró körülményt a felhasználó a határidő lejártáig nem szünteti meg, a távhőszolgáltató jogosult a távhőszolgáltatást felfüggeszteni, és ezzel egy időben azt az önkormányzat jegyzőjének jelenteni.

29. § (1) A távhőszolgáltató jogosult – a (2) és (3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal – a Tszt. 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a szolgáltatást korlátozni.

(2) A felhasználói korlátozás, figyelembe véve a közintézmények saját hőtermelő teljesítményét is, nem veszélyeztetheti a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását.

(3) Lakossági felhasználó korlátozására a Tszt. 41. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.

(5) A felhasználó tulajdonában lévő hőközpont esetén a felhasználó köteles az elrendelt távhőkorlátozást maximum 4 óra alatt végrehajtani, és a távhőszolgáltató ezirányú ellenőrzését eltűrni.

(6) A távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontok esetén a távhőkorlátozást a távhőszolgáltató hajtja végre.

(7) A korlátozási sorrendet a 2. számú melléklet tartalmazza.

(8) A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése, és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége.

(9) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.

30. § A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a 28. § (1) bekezdése szerinti szüneteltetésből, illetőleg a 29. § (1) bekezdése szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

31. § (1) A távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztheti, ha a felhasználó vagy a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdés b), c), d) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el vagy a távhőszolgáltatás díját a távhőszolgáltató által kiállított számlán feltüntetett fizetési határidőt követő 15 naptári napon belül nem fizeti meg.

(2) Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a távhőszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a távhőszolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást meg kell kezdeni, ha a felfüggesztés oka megszűnt.

(3) A távhőszolgáltatás felfüggesztésével, valamint a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a távhőszolgáltató jogosult a szerződésszegés elkövetőjére áthárítani.

(4) A távhőszolgáltatás felfüggesztését a távhőszolgáltató csak oly módon alkalmazhatja, hogy azok ne érintsék a teljesítő díjfizetőt vagy felhasználót.

32. § (1) A szolgáltató, a felhasználó és a díjfizető a távhőszolgáltatás minden területén – a tőle elvárható mértékig – köteles együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni a szolgáltatással, illetve annak igénybevételével, a szolgáltatás ellenértékének elszámolásával kapcsolatos kérdésekben.

(2) A felhasználó valamint a díjfizető személyében bekövetkezett változást a régi és az új felhasználó írásban köteles a távhőszolgáltatónak a felhasználó személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenteni.

(3) A változás bejelentésének minden olyan adatot tartalmaznia kell, amely egyrészt a felhasználók azonosítását egyértelművé teszi, másrészt a távhőszolgáltatás szükséges elszámolását lehetővé teszi, továbbá a szerződés tervezet elkészítésére alkalmas. A távhőszolgáltató mindaddig a régi felhasználónak köteles a távhőszolgáltatás ellenértékét kiszámlázni, míg az új felhasználóval a szerződés életbe nem lép.

(4) A távhőszolgáltató a (3) bekezdés szerinti bejelentést követő 15 napon belül köteles az új felhasználó részére a közüzemi szerződés megkötésére írásban ajánlatot tenni.

(5) A díjfizető személyében bekövetkezett változást a régi és az új díjfizető - a felhasználó képviselőjének egyidejű értesítése mellett – írásban köteles a díjfizető személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül - a távhőszolgáltatónak, a távhőszolgáltató által rendszeresített módon és formában bejelenteni. A távhőszolgáltató köteles a bejelentés napját követő hónap elsejétől az új díjfizető adatait nyilvántartani és az új díjfizetőnek számlázni.

(6) Amennyiben csak az egyik (vagy a régi, vagy az új) díjfizető jelenti be a (5) bekezdés szerint a díjfizető személyében bekövetkezett változást, akkor a változás tényét hitelt érdemlő módon (adásvételi szerződés, három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap, önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás esetén bérleti szerződés) kell bizonyítani.

(7) Ha a 20. § (1) bekezdése alapján az épületrészek tulajdonosai a külön történő díjfizetés mellett döntöttek, akkor díjfizető változás esetén

(8) A távhőszolgáltató jogosult a felhasználási hely vagy a díjfizető hely tulajdonosával szemben érvényesíteni a távhőszolgáltatás díját, ha a felhasználó vagy a díjfizető változás bejelentése nem történt meg, az ingatlant jogcím nélkül használják, vagy hiányoznak a változás időpontjáig igénybevett szolgáltatás elszámolásához szükséges adatok.

(9) Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató – az általa rendszeresített módon és formában – a távhőszolgáltatási díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A tulajdonos távhőszolgáltatási díj megfizetéséért kezesi felelősségére a Tszt. 44. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(10) A bérlő vagy használó részére történő közvetlen számlázásra irányuló kérelmet szolgáltató csak abban az esetben teljesíti, ha a benyújtás időpontjában a felhasználási hely hőszolgáltatási díjának egyenlege rendezett.

(11) A tulajdonosi készfizető kezesség alapján az elmaradt teljes távhőszolgáltatási díj, valamint annak a behajtással kapcsolatban felmerült egyéb költségei a tulajdonostól követelhetők, ha a bérlő vagy a használó kettőnél több havi, illetőleg 50.000 Ft-nál magasabb összegű díjtartozást halmozott fel.

33. § (1) Ha a felhasználó a közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítménynél nagyobb hőteljesítményt kíván a távhőszolgáltatótól igénybe venni, akkor a távhőszolgáltató felé az új hőteljesítménynek megfelelő igénybejelentést kell tennie. A távhőszolgáltató erre válaszolva nyilatkozik a bővítés lehetőségeiről és feltételeiről.

(2) A közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítmény csökkentésére miden év január 1-től van lehetőség, ha a felhasználó ez irányú szándékát előző év október 31-ig a távhőszolgáltatónak írásban bejelentette.

34. § (1) A távhőszolgáltató ügyfélszolgálatán egyértelműen és közérthetően, magyar nyelven köteles a felhasználókat és a díjfizetőket tájékoztatni a távhőszolgáltatás igénybevételének feltételeiről, változásairól, különös tekintettel a számlázás rendjére és a szolgáltatás minőségére.

(2) A távhőszolgáltató köteles ügyfélszolgálatán a (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, valamint az általános szerződési feltételeit könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint a felhasználó és a díjfizető kívánságára azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani.

35. § A távhőszolgáltató a Tszt. 45. §(1) bekezdésében meghatározottak szerint, az ott meghatározott adatok kezelésére jogosult.

36. § A felhasználó és a díjfizető azonosítására e rendelet 35.§-ában felsorolt adatokat tartalmazó bármilyen azonosító okirat szolgál, melyet a távhőszolgáltató kérésére felhasználó és a díjfizető köteles bemutatni.

37. § A távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetők, továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.

38. § E rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a távhőszolgáltatásról szóló 14/2006 (IV.28) csornai önkormányzati rendelet hatályát veszti.