ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.fejezet

1. A rendelet célja

1. §      A  rendelet célja, hogy Csorna Város közigazgatási  területén élő személyek számára meghatározza az önkormányzat által biztosított  szociális  ellátások, szolgáltatások  formáit, jogosultsági feltételeit, igénybevételének módját.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Csorna város közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező  személyekre.

 (2) szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások tekintetében, a társulási megállapodásokban meghatározott ellátási területen lakóhellyel rendelkező személyekre.    

3. Értelmező rendelkezések

 
3.§ E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) Adósság:

aa) vezetékes gáz díjtartozás,

ab) áramdíjtartozás,

ac) távhő-szolgáltatási díjtartozás,

ad) víz- és csatorna használati díjtartozás,

ae) szemétszállítási díjtartozás,

af) közös költség hátralék,

ag) lakbérhátralék

b) A jövedelemszámításra irányadó időszak: a Szt. 10. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott időszak.

c) Együtt élő személyek:

ca) a helyi lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyek,

cb) egyéb ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozók.

d) Fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

da) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma: 1,

db) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma: 0,9,

dc) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma: 0,8,

dd) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma: 0,8,

de) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma: 0,7

azzal, hogy ha a da)-dc)szerinti személy magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy az dd)-de) szerinti kiskorú személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak vagy a háztartásban legalább egy gyermekét egyedül nevelő szülő él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik.

e) Egy fogyasztási egységre jutó jövedelem: a háztartás 3. § b) pontban megjelölt időszakra eső 6. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt családi jövedelem és a 2. § (d) pontja szerinti fogyasztási egység összegének hányadosa.

f) Gyermekét egyedül nevelő szülő az, aki

fa) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,

fb) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, vagy

fc) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató legalább egy gyermekét egyedül neveli.

 
h) Hozzátartozó – az ápolási támogatás  13.§  § (2) bekezdés b)  pontjának kivételével - a Sztv. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó

 
i) Jövedelemnek minősülnek a Sztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak a Sztv. 4. § (1a)-(1c) bekezdése figyelembe vételével azzal, hogy a jövedelemszámításnál figyelmen kívül hagyandó a Sztv. 10. § (4) bekezdésében felsorolt jövedelem.

 
 j) Tartós jövedelemváltozás: a Sztv. 25. § (7) bekezdésében felsorolt jövedelemváltozások.

 
k) Tartósan és súlyosan beteg személy az, aki:

ka) a háziorvos szakvéleménye szerint előre láthatóan 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolásra, gondozásra szorul,

kb) a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs szakigazgatási szerv komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket,

kc) fogyatékossági támogatásban részesül vagy

kd) emelt összegű családi pótlékban részesül, valamint aki után szülője vagy eltartója emelt összegű családi pótlékban részesül.

 4.  Az eljárásra vonatkozó szabályok

 
 4.§ Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha a Sztv. eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

5.§ (1) Az ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul, melyet

az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a  Csornai Polgármesteri Hivatalhoz,  a személyes gondoskodás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

 
(2) A kérelem tartalmazza

a) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 1. § (1) bekezdésben meghatározott adatokat és

b) nyilatkozatot:

ba) a helyi lakásfenntartási támogatás  és az adósságkezelési támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyekről, vagy

bb) egyéb ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozókról.

6. § (1) A kérelemhez mellékelni kell :

 
a) igazolás az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről (a továbbiakban: családi jövedelem),

b) a helyi lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás esetén a kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat,

c) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozat,

d) 30 napnál nem régebbi igazolás a 16. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról vagy

e) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolás.

 
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás:

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás vagy a fizetési jegyzék,

b) álláskeresési ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve által kiállított igazolás,

c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap,

d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolás,

e) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

f) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat vagy átvételi elismervény,

g) ösztöndíjról a középiskola, vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom vagy

h) az a)-g) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

7. §  (1) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás utólag, minden hónap 5. napjáig kerül folyósításra postai vagy folyószámlára történő utalással.

(2) A rendkívüli települési támogatás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból a (1) bekezdésben meghatározottakon túl, házipénztárból is kifizethető.

8. § (1) Az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállása évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, az ellátás továbbfolyósításra kerül.

(2) Az ápolási támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételeinek fennállását - az (1) bekezdésben foglaltakon túl – felül kell vizsgálni,  ha:

a) a támogatás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy

b) az ellátás megállapításánál figyelembe vett közeli hozzátartozók létszáma megváltozott.

(3) A felülvizsgálat során nem kell jövedelemként  figyelembe venni azt  a támogatási összeget, amelyre a felülvizsgálat vonatkozik.

(4) Ha az ápolási támogatásra való jogosultság a felülvizsgálat eredményeként megszűnik, akkor a támogatás folyósítása a felülvizsgálati eljárásban hozott I. fokú határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával  szűnik meg.

9. § (1) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás megszűnése a jogosultsági feltételekben bekövetkező változás miatt következik be, a támogatás folyósítása - a rosszhiszemű igénybevétel kivételével – az I. fokú határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(2) Ha az ápolási támogatásra való jogosultság megszűnése az ápolt személy halála miatt következik be, a támogatás folyósítása a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

10. § Ápolási támogatás igénylése esetén a döntést megelőzően minden esetben környezettanulmányt kell készíteni az ápolásra szorulónál és a kérelmezőnél is. A környezettanulmányt a Szociális és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálat munkatársa végzi és az ápolási kötelezettség teljesítését fél évente ellenőrzi.

5. Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

11 .§ (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni és a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt igénybe kötelezni kell

- pénzbeli ellátás visszafizetésére,

- személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetén az  intézményi térítési díj  

   teljes összegű megfizetésére.

(2)  A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezett, az ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelmet nyújthat be a visszafizetés elengedése, csökkentése, vagy részletfizetés iránt.

(3) A jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatainak visszafizetése – kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálata illetve személyi, családi körülményeinek mérlegelése alapján -  részben vagy egészben akkor engedhető el ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné.

(4) A részletfizetési kérelem esetén a részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

 6. Hatásköri rendelkezések

 
12.§  (1) A  képviselő-testület által átruházott :

a) helyi lakásfenntartási támogatás,

b) ápolási támogatás,

c) rendkívüli települési támogatás,

d) gyógyszertámogatás,

megállapítása, megszüntetése,

e) a Sztv.  17§ (1) bekezdés szerinti visszatérítésre kötelezés,

f) személyi térítési díj mérséklése, elengedése,

g) köztemetés

a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) a képviselő-testület által átruházott :

a) adósságkezelési szolgáltatás,

b) A Sztv. 17.§ (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlása e rendelet 11.§-ban  

meghatározottak szerint.

a Szociális  és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.

II. Fejezet

Rendszeres pénzbeli ellátások

7.  Ápolási támogatás

13.§ (1) Az ápolási támogatás a települési támogatás havi rendszerességgel nyújtott ellátása. A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának otthoni ápolását, gondozását végző nagykorú személy a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ápolási támogatásra jogosult.

(2) Ápolási támogatásra jogosult az a személy, aki

a) állandó és tartós gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását ápolását végzi,

b) az ápolt Ptk 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, a jegyes kivételével és

c) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át

(3) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó - a (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem -, ha

a) az ápolt két hónapot meghaladóan fekvőbeteg gyógyintézeti, nappali ellátásban vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amit az ápolási támogatás folyósítása alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján folyósítanak,

c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésében részt vevő hallgatója,

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja vagy

e) a Sztv. 41. § (1) bekezdése vagy a 43-43/A. § alapján ápolási díjra jogosult.

 
 (4) Az ápolási támogatás összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80%-a.

14.§ (1) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni,  ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti vagy

c) az ápolt személy meghal.

(2) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon  nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és környezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról vagy az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

15. § (1) Az ápolási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz – a 6.§-ban meghatározottakon kívül – mellékelni kell:

a) a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy az ápolt tartósan beteg és szakvéleménye arról, hogy állandó és tartós gondozásra szorul és

b) ha az ápoló munkaviszonyban áll, és munkaideje

ba) meghaladja a napi 4 órát, a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről szóló igazolás vagy

bb) a napi 4 órát nem haladja meg, a munkáltató igazolása a foglalkoztatás napi időtartamáról.

8. Gyógyszertámogatás

16.§ (1) A gyógyszertámogatás a települési támogatás  gyógyszerkiadások viseléséhez havi rendszerességgel nyújtott ellátása.

(2) Gyógyszertámogatásra az a személy jogosult, akinek a családjában  az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

1. a) családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének       175 %-át, 
2. egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
   250 %- át és
3. a kérelem benyújtását megelőző három naptári hónapban a háziorvos által igazolt, vényre kiváltott - gyógyszertár által beárazott -  gyógyszerek, kérelmező által térített díjának  havi átlagos költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének családban élők esetében a 20 %-át , egyedül élő személy esetén a 15 %-át meghaladja.

 (3) Nem jogosult gyógyszertámogatásra az a személy - a (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem -, aki

a) Sztv. 50. § (1)-(2) bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult vagy

b) a 2015. február 28-án hatályos, a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályzásáról szóló 36/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelet 8.§ - a alapján méltányossági közgyógyellátásban részesül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt.

(4) A gyógyszertámogatás havi összege, amennyiben a kérelmező egy főre jutó havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 200%-át nem haladja meg legalább 2.000 forint, de legfeljebb 5.000 forint,

b) 200%-át eléri, de nem haladja meg a 250%-át legalább 1.000 forint, de legfeljebb 3.000 forint között állapítható meg, a gyógyszerköltség figyelembe vételével.

(5) A támogatás hat hónapos időtartamra állapítandó meg a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.

(6) A gyógyszertámogatás összege a támogatási időszak alatt nem módosítható.

17.§ A gyógyszertámogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz 6.§-ban meghatározottakon kívül csatolni kell:

a) a háziorvos igazolását  a gyógyszerekről, valamint az igazolás gyógyszertár által beárazott költségéről és 

b) amennyiben a kérelmező a Sztv. 50. § (2) bekezdése alapján, a normatív közgyógyellátásra való jogosultság jövedelmi feltételeinek megfelel, úgy a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránt benyújtott kérelem elutasításáról rendelkező határozat.

III. fejezet

Nem rendszeres pénzbeli ellátások

 9.  Rendkívüli települési támogatás

18.§ (1) A létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint  időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személynek, családnak rendkívüli települési támogatás .

(2) rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg:

a)családban élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

      165 %-át,

b)   egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

 (3)  A (2) bekezdésen túl rendkívüli települési támogatásban  részesíthető – a temetési számla kiállításának napjától számított 3 hónapon belül – az a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó személy,  akinek  családjában  az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.

(4) A rendkívüli települési támogatás összege – ide nem értve a (3) bekezdésben meghatározott esetet nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.  

(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a rendkívüli települési támogatás összege amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:

1. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, a legolcsóbb temetés 

költségének 30 %-a,

2. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, a legolcsóbb   

temetés költségének 15 %-a.

 (6) A legolcsóbb temetés költségét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(7) Évi egy alkalommal kivételesen indokolt esetben  jövedelmére és vagyonára tekintet nélkül  rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek az egy főre számított havi jövedelme meghaladja a (2) bekezdésben meghatározott mértéket és létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

19.§ (1) A rendkívüli települési támogatás elsősorban a Sztv. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben adható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl települési támogatás méltányosságból állapítható meg átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére aki

1. felhalmozott közüzemi tartozását nem tudja önerőből kifizetni,
2. jelentős egyszeri kiadásra kényszerül. 

3. magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást nem képes megfizetni és    köz-  gyógyellátásban, gyógyszertámogatásban  nem részesül.
4. téli tüzelő pótlásához.
5. temetési költségek enyhítésére – amennyiben az 5.§ (3) bekezdésben meghatározott jövedelemnél magasabb jövedelemmel rendelkezik, de a temetés költsége az önkormányzati segélyt indokolttá teszi.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a rendkívüli, indokolt élethelyzet jellegének megfelelő dokumentummal kell igazolni.

IV fejezet

Természetbeni ellátások

A rendkívüli települési támogatás természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.

10.   Helyi lakásfenntartási támogatás

20 . §  (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez helyi lakásfenntartási             

támogatás nyújtható.

A támogatás :

1. lakbérhez, albérleti díjhoz,
2. lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez,
3. távhő- szolgáltatási díjhoz,
4. közös költséghez,
5. víz és csatornadíjhoz,
6. szemétszállítási díjhoz,
7. villanyáram díjához,
8. gázfogyasztás díjához,

(2) A helyi lakásfenntartási támogatást természetbeni ellátás formájában kell nyújtani, és havonta a szolgáltatást végző intézményhez kell utalni. A  támogatást azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

21. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás önálló ellátásként nyújtható azon     

személyeknek, családoknak, :

a) akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az öregségi 

nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 % át  nem haladja meg, vagy

b) aki adósságkezelési támogatásban részesül

és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(2) A helyi lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, aki a Sztv. 2015.február 28.-án hatályos 38.§-a alapján lakásfenntartási támogatásban részesül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt.

22. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege : 3.500.- Ft.   

(2) A helyi lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától     

tárgyév  december 31. napjáig kell megállapítani.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak   

állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

23.§ A helyi lakásfenntartási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz – a 6.§-ban    

    meghatározottakon kívül  mellékelni kell:

    a) a Sztv. 18.§ l) pont la) alpontja szerinti adat megállapítására, igazolására szolgáló irat,

    b) a lakás használati jogcímének igazolására szolgáló dokumentum.

11. Adósságkezelési szolgáltatás

      24.§ (1)A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére             

      adósságkezelési szolgáltatás nyújtható. A támogatás  azon szociálisan rászorult  család    

      vagy személy részére nyújtható, akinek:

1. az adóssága meghaladja a ötvenezer forintot és az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása  legalább 6 havi, vagy
2. közüzemi tartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták valamint,
3. vállalja az adósság és a  megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

 (2) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb 12 hónap lehet és ugyanazon személy, vagy háztartásnak tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül ismételten nem részesülhet támogatásban.

(3) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg,   

függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

25.§ (1) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható tartozás maximális összege legfeljebb 

kettőszázezer forint lehet és az adósságkezelési támogatás mértéke nem haladhatja  meg az adósságkezelés körébe bevont adósság  75 %-át.

(2) A támogatás nyújtható egy összegben, vagy havi részletekben.

26.§ Az adósságcsökkentési támogatást meg kell szüntetni és a kifizetett összeget vissza kell  

    fizetni, ha :

1. az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
2. az általa vállalt adósságtörlesztést a második hónapban sem teljesíti, illetőleg
3. a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
4. az adósságkezelési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatás folyósítása történt.
   

 26.§ (1) Támogatásra az az igénylő jogosult, akinek háztartásában az egy főre számított havi       

 jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 165 %-

 át, egyedül élő esetén a 250 %-át.

27 .§ (1) Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat biztosítja.

(2) Az adós

    a) az adósságkezelési támogatási kérelem benyújtását megelőző három hónapban,

    b) az adósságkezelési támogatás folyósításának időtartama alatt és

    c) az adósságkezelési támogatás folyósítását követő három hónapos utánkövetői időszakban

    az adósságkezelési tanácsadóval együttműködik.

 
(3) Az együttműködési kötelezettség az adós és az adósságkezelési tanácsadó között       

    létrejövő együttműködési megállapodásban foglaltak betartását jelenti.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatást nyújtó adósságkezelési tanácsadó feladata:    

      a) az adós tájékoztatása az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

     b) a hátralék okainak feltárása,

     c) a hátralékos háztartás jövedelmi helyzetének, fizetési készségének és képességének,   

      valamint törlesztési kapacitásának vizsgálata,

     d) erőforrások felkutatása, ügyfelek motiválása,

     e) a hátralékos háztartás gazdálkodásának rendszeres kontrollja,

     f) javaslattétel az adósságkezelési támogatás megállapítására, a támogatás mértékére,   

        időtartamára,

    g) életvezetési tanácsadás,

    h) környezettanulmány készítése,

    i) havonta legalább egy alkalommal, személyes találkozás során az adósságkezelési    

       megállapodásban foglaltak betartásának figyelemmel kísérése és

    j) szükség esetén az adósságkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosításának    

      kezdeményezése.

28.§  (1) Az adósságkezelési támogatás iránti kérelem  a három hónapos előzetes együttműködési szakasz leteltét követően nyújtható be.

 
(2) A kérelemhez mellékelni kell  a  6. §-ban meghatározottakon túl:

a) a lakáshasználat jogcímét igazoló okiratot,

b) a lakásban együtt élő, de a bíróság által megosztott lakáshasználattal rendelkező adósok esetében közös nyilatkozat arról, hogy az adósság milyen arányban terheli a feleket,

c) kérelmező nyilatkozata, hogy vállalja

ca) az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, háztartási napló vezetését a családgondozó segítségével.

cb) a legalább 25%-os önrész megfizetését és

cc) hogy az adósságkezelés megállapításáról szóló jogerős határozat birtokában az adósság jogosultjával szerződést köt a tartozás megfizetéséről,

d) az adósság jogosultja igazolását az adósság összegéről, keletkezésének időszakáról, vagy a kikapcsolás tényéről és

e) az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására.

(3) Amennyiben az adósnak több szolgáltató felé fennálló adóssága van és az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonás kritériumai legalább egy adósságtípus vonatkozásában fennállnak, bármelyik adósságtípus kezelhető.

(4) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.

(5) Ha az adós egyidejűleg több szolgáltatónál fennálló adósságának kezelését kéri, akkor az adósságkezelési támogatás megállapítása a kezelt adósságok aránya figyelembevételével történik.

(6) Az adósságkezelési támogatásban részesülő személy nem kötelezhető azon adósságtípusba tartozó hátralék visszafizetésére, amelyhez kapcsolódóan támogatásban nem részesül.

(7) A támogatás folyósítása az adósság jogosultja és az adós között létrejövő részletfizetési megállapodás megkötését követően minden hónap 5. napjáig esedékes az adósság jogosultjához.

 
(8) Amennyiben (2) bekezdés c) pont cc) alpontjában előírt szerződés megkötésére az adós hibájából az előírt határidőig nem kerül sor, az adósságkezelési támogatás nem folyósítható és a támogatásra való jogosultságot megszüntetendő.

12. Köztemetés

29 . §  Közköltségen történő temetés esetén a meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető azaz eltemettetésre köteles személy, akinek nincs vagyona és az egy főre jutó havi jövedelme:

      a)   családban élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének           120 %-át,  vagy

b)  egyedül élő, illetve egyedülálló esetében az öregségi      nyugdíj mindenkori legkisebb              összegének 150 %-át nem haladja meg.

V. fejezet

13. Szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások

30.§ Csorna Város Önkormányzata által fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Központ az alábbi ellátásokat biztosítja:

1. étkeztetés,
   
2. házi segítségnyújtás,
3. időskorúak nappali ellátása,
4. családsegítés,
   
5. gyermekjóléti szolgáltatás,
6. gyermekek napközbeni ellátása – bölcsőde.

31.§  A Csorna Térségi Önkormányzatok Társulása Szociális Központja az alábbi ellátásokat

         biztosítja:

         a)

         b)

         c) Idősek gondozóháza.

32.§ (1) A Szociális és Gyermekjóléti Központ  a 30. § d) pontjában meghatározott ellátása keretében -  a Sztv. 64. §-ában meghatározott feladatain túl - támogató szolgáltatást nyújt a Szociális és Egészségügyi Bizottság határozata alapján együttműködésre kötelezett, lakásbérleti szerződéssel rendelkező családok számára.

(2) A támogató szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások:

a) a háztartás jövedelmi helyzetének, fizetési képességének és készségének vizsgálata,

b) fennálló hátralék esetén a törlesztési kapacitás vizsgálata, a háztartás gazdálkodásának folyamatos kontrollja és

c) a háztartásban élők életvezetésének figyelemmel kísérése - ennek keretében környezettanulmány készítése -, életvezetési tanácsadás.

(3) A szolgáltatást biztosító családgondozó

a) az általa megállapított időpontokban -  de legalább havonta egy alkalommal -, a Szociális és Gyermekjóléti Központban fogadja az együttműködésre kötelezett személyt,

b) biztosítja a (2) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat,

c) a szolgáltatás biztosítása során szerzett tapasztalatairól, a találkozásokról feljegyzést készít és

d) az együttműködési időszak végén az együttműködésre kötelezett együttműködési készségéről, az együttélési szabályok betartásáról, hátralék esetén annak csökkenéséről, növekedéséről összefoglalót készít, melyet a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnek haladéktalanul megküld.

33.§ (1) Napi egyszeri meleg étkeztetés annak a szociálisan rászorult személynek biztosítható, aki      

1. öregségi nyugdíjban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban vagy korhatár előtti ellátásban, fogyatékossági támogatásban, időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben részesül, vagy
2.             a háziorvos, illetve a kezelőorvos véleménye alapján étkezését betegségéből    adódóan nem képes biztosítani.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően napi háromszori étkeztetés biztosítható annak  a személynek, aki  az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel és egyidejűleg  az időskorúak nappali ellátását is igénybe veszi.

34. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele – ha a törvény másként nem rendelkezik – önkéntes.

(2) Az ellátás  biztosításáról  és megszüntetéséről az intézményvezető dönt.

35. § (1) A  Szociális és Gyermekjóléti Központban fizetendő személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díját e rendelet 2. számú melléklet , a gyermekek napközbeni ellátása  intézményi térítési díját a 3. számú melléklet, a  Szociális Központban  fizetendő intézményi térítési díjakat a 4. számú melléklete tartalmazza. 

(2)  Az önkormányzat 50 % kedvezményt biztosít az étkeztetés és  házi segítségnyújtás intézményi térítési díjából, ha az ellátást igénybe vevő   egy főre jutó  jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

      a)  egyedül élő esetében a     200 % -át,

      b) családban élő esetében a  150 %-át nem haladja meg.

(3)       A személyi térítési díjakat az intézmény  vezetőjéhez benyújtott kérelemre a polgármester csökkentheti vagy elengedheti, ha a fizetésre kötelezett: 

a)   időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy

b)  az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át.   

(4)       A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell alkalmazni.

(5) Bölcsődei gondozás után személyi térítési díjat csak arra a napra kell megállapítani,

      amelyen a gyermek a bölcsődei ellátást ténylegesen igénybe veszi.

36. § (1) Az önkormányzat szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek feladata a szolgáltatás-tervezési koncepció  véleményezése.

(2)       A szociálpolitikai kerekasztal  tagjai az önkormányzat területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá:

  a)   a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke,

  b)  a Szociális és Gyermekjóléti Központ vezetője,         

  c)  a Csornai Védőnői Szolgálat szakmai vezetője,

  d)  a Csorna Városi Rendőrkapitányság képviselője,

  e)  a Csornai Általános és Művészeti Iskola, Óvoda igazgatója,

  f)   a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ igazgatója,

  g)  az Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatója.

  h   Máltai Szeretetszolgálat Támogató Szolgálat

1.  Vöröskereszt Csornai Területi Szerve

(3) A polgármester legalább évente egy alkalommal  köteles összehívni a szociális kerekasztalt, mely működésének rendjét maga határozza meg.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

37. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 36/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban : rendelet).

(3) A rendelet  2015. február 28-án hatályos 4.§-a alapján megállapított ápolási díjat  2015. március 1 . napját követően, ápolási támogatásnak kell tekinteni.

1.számú melléklet a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015. (II.17.) önkormányzati rendelethez

Csorna városban a helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége:

                                                  180 000 Ft