Csorna Város Képviselő-testületének 3/2017 (II.17..) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 04. 04- 2023. 05. 26Csorna Város Képviselő-testületének 3/2017 (II.17..) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület szervezeti és Működési Szabályzatáról
Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat és feladatai
1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe, jelképei, külső-, belső kapcsolatai.
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csorna Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 9300 Csorna, Szent István tér 22.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.
(4) A Csorna városnév használatához hozzájárulás szükséges, melynek rendjéről az önkormányzat külön rendeletet alkot.
(5) A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.
(6) Az önkormányzat képviselő-testülete polgármesteri hivatalának neve: Csornai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
2. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat jelképeiről: a város címeréről és zászlójáról, azok használatának rendjéről külön önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A polgármester ünnepélyes alkalmakkor és az önkormányzat által alapított helyi kitüntetések, díjak elismerő címek átadásakor a település címerével ellátott polgármesteri láncot visel.
(3) Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza
3. § (1) Csorna város testvérvárosi kapcsolatot tart Sinzing (Németország), Gyimesfelsőlok, Nyárádszereda (Románia), Nagymagyar (Szlovákia), valamint Dingzhou (Kína) települések önkormányzataival.
(2) Az önkormányzat képviseletében külföldre utazó delegációban résztvevők személyéről a polgármester dönt. A delegáció vezetője a képviselő-testület soron következő rendes ülésén írásban vagy szóban köteles beszámolni a külföldi látogatás tapasztalatairól.
4. § Az önkormányzat szervei az önkormányzati, az önkormányzati hatósági és az államigazgatási feladat- és hatáskörükben eljárva hozott döntésein, iratain Magyarország címerét tartalmazó bélyegzőt kötelesek használni. A város címerével ellátott bélyegző használható a testület által adományozott okleveleken, az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon, egyéb, döntést nem tartalmazó iratokon.
5. § Az önkormányzat honlapja, a www.csorna.hu , melyen keresztül friss információkkal látja el a város lakosságát.
2. Az önkormányzat feladatvállalása
6. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 12. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az eljárás során a Gazdaság Bizottságot véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a polgármester folytatja le.
7. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 1. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruházza át.
(2) A képviselő-testület a jelen rendelet 2. számú mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a polgármester, a bizottságok elnöke, a társulási tanács elnöke a soron következő rendes ülésen írásban beszámolnak a képviselő-testületnek.
7/A. §1 Csorna Város Önkormányzata a Csornai Polgármesteri Hivatalon keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat számára:
a) a nemzetiségi önkormányzat testületi működési rendjéhez igazodó ingyenes helyiséghasználatot,
b) ellátja a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzőkönyvezési és adminisztrációs feladatokat. Biztosítja a postázási, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási és iratkezelési feladatok ellátását, a hivatalos iratok továbbítását.
c) a gazdasági-pénzügyi feladatok ellátását, az erre vonatkozó együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint. A megállapodás tartalmazza különösen a költségvetéssel kapcsolatos együttműködés, a számlakezelés, a pénzforgalom és számviteli nyilvántartások rendjét, a felelősségvállalás mértékét.
A képviselő-testület működésének általános szabályai
3. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne
8. § (1) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) A képviselő-testület üléseit, valamint a közmeghallgatást a Csornai Polgármesteri Hivatalban tartja, szükség szerint kihelyezett ülést tarthat.
4. A képviselő-testület ülésezési formái
9. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
5. Az alakuló ülés eltérő szabályai
10. § (1) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás eredményéről és a megbízólevelek átadásának megtörténtéről.
(2) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 1. sz. mellékletében foglalt szöveggel ünnepélyes esküt tesznek és az ennek tényét igazoló okmányt aláírják. Először a képviselők teszik le az esküt a helyi választási bizottság elnöke előtt. Ezt követően esküt tesz a polgármester, akitől a korelnök veszi ki az esküt. A polgármesteri esküt követően, a polgármester kiveszi az esküt az alpolgármesternek megválasztott képviselőtől.
(3) Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.
(4) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően a Mötv. 43. §-ban meghatározott témákban történő döntéshozatalra.
11. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10, munkatervben meghatározott ülést (rendes ülés) tart. A polgármester indokolt esetben a munkatervben rögzített időponttól eltérhet. A képviselő-testület július és augusztus hónapban a munkatervében ülést nem tervez.
(2) A rendes ülések minden hónap harmadik hetének csütörtöki napján 9.00 órai kezdéssel tartandók, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.
12. § (1) A polgármester indokolt esetben - a munkatervben nem szereplő - rendkívüli ülést is összehívhat. Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre szóló meghívás történhet telefonon, vagy e-mailen.
(2) A rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat jelen rendelet külön alcímen szabályozza.
6. Nyilvánosság
13. § A képviselő-testület nyilvános üléséről hang-, film- és videofelvétel készíthető. A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
14. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv 46. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt esetekben.
(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésének c) pontban foglaltak esetében.
(3) A zárt ülésen hozott, közérdekű adatot tartalmazó határozatot a következő rendes nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során, az érintett hozzájárulása nélkül, személyes adat nem hozható nyilvánosságra.
(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyéről, napirendjéről a lakosságot rendes ülés esetén legkésőbb az ülést megelőző 5. napig, rendkívüli ülés esetén az ülés összehívásával egyidejűleg, a város honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezésével tájékoztatni kell. A választópolgárok a Polgármesteri Hivatal testületi ügyintézőjénél a nyilvános ülés előterjesztéseibe betekinthetnek, térítési díj ellenében azokról másolatot kaphatnak, illetve megtekinthetik az önkormányzat honlapján.
(5) Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi határozatokat Csorna város honlapján meg kell jelentetni.
(6) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvek - a zárt ülésre vonatkozó kivételével- ügyfélfogadási időben, a polgármesteri hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján megtekinthetők.
(7) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetője tekinthet be.
7. Az ülés levezető elnöke
15. § (1) Az ülést a polgármester, annak akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(2) A levezető elnök a testületi - ülés vezetése során:
a) megnyitja, és berekeszti az ülést;
b) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, a levezető elnök az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja.
c) előterjeszti a napirendi javaslatot;
d) tájékoztatást ad a sürgősségi előterjesztésről;
e) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
f) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;
g) hozzászóláskor megadja, jelen rendeletben meghatározott esetben megtagadja, vagy megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;
h) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától vagy az ülésvezető engedélye nélkül szólalt fel;
i) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre felfüggeszti vagy berekeszti;
j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
8. Az ülés napirendje
16. § A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.
17. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után – rendkívüli ülés kivételével - a polgármester írásban beszámol:
a) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint az olyan jelentősebb eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik,
b) a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
c) az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről.
(2) A képviselő-testület a két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóról, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló tájékoztatóról dönt.
9. A napirendekhez kapcsolódó iratok
18. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új, – tervezett napirenden kívüli – anyag,
b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztést tehet:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő,
d) bizottság elnöke, tagja,
e) jegyző,
f) az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok vezetői a jogszabályban előírt, kötelezően elkészítendő előterjesztések esetében,
g) valamint a képviselő – testület által felkért szervek, szervezetek vezetői,
h) h. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá egyéb, külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.
(3) Rendes előterjesztésnek az az előterjesztés minősül, melynek kiküldése a 19. § (2) és 20. § -ban foglaltaknak eleget tesz. Ezen határidőn túl beérkező előterjesztésekre a sürgősségi indítvány szabályai az irányadó.
(4) Az előterjesztő bonyolult, különleges szakértelmet igénylő előterjesztések megtételéhez külső szakértőt is felkérhet. A szakértő megbízásáról és a szakértői díj megállapításáról 500 E Ft alatt a polgármester, 500 E Ft felett pedig a képviselő-testület dönt.
(5) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban történt.
(6) A bizottság bármely, képviselő-testület napirendjén szereplő ügyben hozandó döntés előkészítésében, végrehajtásának ellenőrzésében részt vehet, előzetesen véleményt nyilváníthat, a testület más szerveitől és a jegyzőtől tájékoztatást kérhet.
19. § (1) Rendelettervezetet – a 18. § (2) bekezdéstől eltérően – képviselő, a polgármester és a jegyző nyújthat be.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - a következő két részből áll:
20. § (1) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés megkezdését megelőző 2. nap 10.00 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be a polgármesternél.
(2) Sürgősségi indítványt előterjeszthet a 18. § (2) bekezdésének a) – f) pontjában szereplő szervezetek, személyek. A sürgősségi indítványra az előterjesztésre vonatkozó szabályokat a (3)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel, értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt - elfogadása esetén – a képviselő-testület az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsónak tárgyalja meg.
(4) Ha a polgármester vagy valamely előterjesztésre jogosult ellenzi a sürgősségi indítvány azonnali tárgyalását, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ilyen esetben ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad a sürgősség rövid indokolására.
(5) Ha a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősséggel történő tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy azt egyszerű napirendként kell kezelni és napirendre vételéről eszerint –egyszerű többséggel- kell dönteni.
(6) Rendelettervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik vagy az önkormányzat érdekeit sérti.
21. § A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 10. napon 10.00 óráig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki nyilatkozik a jogszerűségről, és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről. Halaszthatatlan esetben akár rendes, akár rendkívüli ülés esetében a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
22. § Előterjesztés a jegyző jogszerűségi nyilatkozatának ismeretében, - rendkívüli ülésen tárgyalt napirend és a sürgősségi indítvány kivételével - csak a tárgyban érintett bizottság véleményének ismeretében tűzhető napirendre. Az illetékes bizottság(ok) megjelölését az előterjesztés tartalmazza.
23. § Szóbeli előterjesztést csak kivételesen, a képviselő-testület egyszerű többségével hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.
24. § (1) A képviselő-testület rendes ülésén a tárgyban érintett bizottság által meg nem tárgyalt napirend – a (2) bekezdésben foglaltak és a rendkívüli ülésen tárgyalt napirendek kivételével- nem tárgyalható.
(2) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére - indokolt esetben - sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.
(3) A jelen rendelet 18-23 §-aiban szereplő eljárási szabályokat a bizottságok működésére is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a képviselő–testületi ülésre benyújtandó sürgősségi indítványt a polgármesterhez, míg a bizottsági ülésre benyújtandó sürgősségi indítványt a bizottság elnökéhez kell címezni.
25. § (1) Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.
(2) Az önkormányzat bizottsága valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt, módosító javaslatot nyújthat be.
(3) Az előterjesztő –figyelemmel a vitában elhangzottakra- az előterjesztésben meghatározott javaslatot illetve a módosító javaslatát a módosításra irányuló vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(4) A polgármester a módosító javaslat megváltoztatása esetén az újabb javaslatot véleményezésre az illetékes bizottságnak átadhatja.
10. Felszólalás a képviselő-testület ülésén
26. § A képviselő-testület rendes ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) ügyrendi felszólalás,
b) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás,
c) napirend utáni felszólalás.
27. § A képviselő-testület ülésén napirend előtti felszólalásra nincs mód.
28. § (1) A felszólalásra a jelentkezés sorrendjében, a levezető elnök engedélyével kerülhet sor, de a levezető elnök soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(2) A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend esetében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma nem korlátozható a vita során.
29. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő-testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.
(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról a képviselő – testület vita nélkül határozatot hoz.
(3) Ügyrendi javaslat:
a) a napirendi pont levételére tett javaslat,
b) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,
c) a napirendi pont elnapolására tett javaslat,
d) az ülés zárt jellegére tett javaslat,
e) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,
f) a jelen rendeletben foglalt szabályok megsértése miatt tett javaslat,
g) a képviselő kizárására tett indítvány,
h) a vita lezárására tett indítvány.
(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.
(5) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak céljából kérhető.
11. A képviselő-testület ülésének összehívása
30. §2 (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével, vagy az ezek letöltését biztosító link (internetcím) megküldésével hívja össze. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat.
(2) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót a képviselők, bizottsági tagok elektronikus formában, vagy a meghívó letöltését biztosító link (internetcím) megküldésével kapják meg az önkormányzat által biztosított e-mail címükre. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, valamint a tervezett napirendeket.
(3) Az előterjesztéseket, illetve írásbeli véleményeket a képviselők, illetve bizottsági tagok elektronikus formában kapják az önkormányzat által biztosított e-mail címükre. Minden képviselő megkapja a képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozandó döntések nyilvános előterjesztéseit is.
(4) A rendes ülésre szóló írásbeli meghívót és az előterjesztéseket, vagy az ezek letöltését biztosító linket úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselő-testület és a bizottságok tagjai az ülést megelőző 5 nappal, elektronikusan megkapják. Ettől a polgármester csak indokolt esetben térhet el, az eltérés okát a képviselő-testület ülésén indokolnia kell. Ezzel egyidejűleg, a lakosság jelen rendelet 14. § (4) bekezdése szerinti határidőben történő tájékoztatása érdekében, a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára és az önkormányzat hivatalos honlapjára is el kell helyezni a meghívót, illetve a honlapra az előterjesztéseket is.
(5) A képviselő-testület nyilvános ülésére
a) állandó jelleggel, szavazati és tanácskozási joggal, az ülés teljes dokumentációjával meg kell hívni a települési képviselőket;
b) állandó jelleggel, tanácskozási joggal, az ülés teljes dokumentációjával meg kell hívni a jegyzőt, az aljegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit;
c) állandó jelleggel, tanácskozási joggal, az ülés teljes dokumentációjával elektronikus úton meg kell meghívni Csorna város országgyűlési képviselőjét;
d) tanácskozási joggal, az őt érintő előterjesztés csatolásával meg kell hívni a napirendi pont tárgyalásakor érintetteket, az érintettek körének meghatározásáról a polgármester dönt;
e) meghívó küldésével elektronikus úton meg kell hívni:
a. a megyei közgyűlés csornai lakosú tagjait,
b. a bizottságok nem képviselő tagjait;
d. a Rábaközi Stúdiót,
e. a Kisalföld napilap Rábaközi Szerkesztőségét.
(6)3 A zárt ülés előterjesztését a képviselők, illetve bizottsági tagok az ülés előtt papír alapon kapják meg, amelyet az ülés végén visszaszolgáltatnak a Polgármesteri Hivatalnak.
12. Az ülés megnyitása, szavazás a napirendről
31. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, a résztvevők köszöntése és a mobiltelefonok kikapcsolására (elhalkítására) vonatkozó figyelmeztetés után megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SzMSz-ben foglaltaknak megfelelően történt, továbbá a jelenléti ív alapján az ülés határozatképességét. Ha a képviselő-testület legalább 7 tagja jelen van, az ülést megnyitja.
(2) Ha a képviselő-testület rendes vagy rendkívüli ülését határozatképtelenség miatt nem lehet elkezdeni, a polgármester fél óra várakozás után közli a jelenlévőkkel, hogy az elmaradt ülést 5 napon belüli időpontra azonos napirenddel ismét összehívja
(3) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A napirendre venni nem javasolt előterjesztésekről a képviselő-testület egyenként – egyszerű szótöbbséggel - szavaz.
(5) A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.
13. Napirendi pontok tárgyalása
32. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, mely sorrendtől a polgármester képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.
(2) A levezető elnök minden előterjesztés felett külön - külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a levezető elnök szükség szerint összefoglalót tart. Önkormányzati rendelettervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.
(3) A levezető elnök a napirend tárgyalása során először a képviselő-testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak adja meg a szót.
(4) A testület ülésén illetve a bizottsági üléseken a napirendhez szólni kívánó állampolgár hozzászólási jogát az adott bizottság vagy testület adja meg, egyszeri alkalommal, 2 perc időtartamra. Egy adott személy a bizottsági vagy a testületi ülésen egyszer kaphat szót ugyanabban a témában.
(5) A határozat meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(6) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.
33. § A levezető elnök a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a vitát lezárta. A vita lezárását kezdeményezheti az előterjesztő és a képviselő-testület bármely tagja. A vita lezárását követően további hozzászólásnak helye nincs.
34. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben - idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja.
(2) A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a javaslat elnapolásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, - a polgármester javaslatára - meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.
(3) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
14. A szavazás
35. § (1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.
(2) A levezető elnök először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.
(3) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti az elfogadott határozatot, amelyet a jegyzőkönyvben változtatás nélkül szó szerint kell rögzíteni és a jegyzőkönyvben szerepeltetni.
(4) Ha az önkormányzati rendelettervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslatot nyújtanak be, azokat a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:
a) az adott rész elhagyását javasoló
b) a tartalmilag módosítást magába foglaló
c) a kiegészítő
javaslatot.
(5) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni
36. § (1) Ha egy határozati javaslat több részből áll, azt részenként is szavazásra bocsáthatja a levezető elnök.
(2) Ha az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, akkor a határozati javaslatokat egyben is szavazásra bocsáthatja a levezető elnök.
(3) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.
(4) Szavazni csak személyesen lehet.
15. Napirend utáni felszólalás
37. § (1) Napirend utáni felszólalásra bármelyik képviselő kérhet engedélyt a levezető elnöktől.
(2) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.
16. Az ülés berekesztése
38. § A napirendi pontok, a 17. § (1) – (2) bekezdés szerinti beszámoló tárgyalását követően az esetleges napirend utáni felszólalások, kérdések, interpellációkra adott válaszok után a levezető elnök az ülést berekeszti.
17. A rendkívüli ülés eltérő szabályai
39. § (1)4 A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását, az összehívás indokának megjelölésével indítványozhatja:
a) a képviselő-testületi tagok 1/4-e, vagyis legalább 3 képviselő
b) a képviselő-testület bármely bizottsága
c) a kormányhivatal vezetője.
(2)5 A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül, a Mötv. 44. §-ában foglaltak szerint, 15 napon belüli időpontra hívja össze.
(4) Rendkívüli testületi ülés összehívása esetén -a jelen rendelet 30. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően- halasztást nem tűrő esetben, az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (különösen: e-mail, telefon, hivatalsegéd) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottakkal közölni kell.
(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót annak kiküldésével egyidejűleg a honlapon és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is közzé kell tenni a nyilvánosság tájékoztatása érdekében
40. § (1) Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén a meghívó kiküldésére a jelen rendelet 39. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kerül sor.
(2) Rendkívüli ülés esetében a jelen rendelet 30. § (5) c)-e) pontjaiban foglaltak meghívásától el lehet tekinteni.
(3) Rendkívüli ülés napirendi pontjára vonatkozó előterjesztés vagy legalább határozati javaslat –sürgősség okán- legkésőbb az ülés megkezdése előtt kerül kiosztásra, papír alapon.
(4) A rendkívüli ülés előzetesen közölt napirendjére –amennyiben előterjesztés készül a tárgyban- az előterjesztésre vonatkozó általános szabályok az irányadók.
(5) Különösen sürgős esetben a rendkívüli ülés napirendjére is felvehető sürgősségi indítvány. Sürgősségi indítványnak minősül mindaz, amely a meghívóban előzetesen napirendi pontként nem került közlésre.
41. § Rendkívüli ülésre rendelet-tervezet is napirendre tűzhető, amennyiben annak megalkotására jogszabály kötelez és a határidő betartása végett szükséges a rendkívüli ülésen történő tárgyalása vagy a jelen rendelet 20. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn.
42. § Rendkívüli ülésen napirendre tűzött tárgyat a tárgyban érintett bizottság nem tárgyal.
43. § Rendkívüli testületi ülésen
a) napirend utáni felszólalásra, kérdés vagy interpelláció ismertetésére nincs mód;
b) csak ügyrendi és napirendhez kapcsolódó kérdésre kerülhet sor, a levezető elnök engedélyével;
c)
d) nem számolnak be a polgármester és a bizottságok elnökei az elmúlt testületi ülés óta eltelt időszakban hozott döntéseikről valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
44. § Egyebekben a rendkívüli ülésre a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.
A képviselő-testület üléseinek különös szabályai
18. Döntéshozatali arányok
45. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
(2) A javaslat elfogadásához –a minősített többséget igénylő döntések kivételével- a jelenlevő képviselő-testületi tagok több, mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ban, egyéb jogszabályban és a jelen szakasz (4) bekezdésben foglalt ügyek eldöntéséhez. A minősített többséghez 7 (hét) képviselő igen szavazata szükséges.
(4) Minősített többség szükséges:
a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához;
b) a város településszerkezeti terv elfogadásához;
c) a polgármester, az alpolgármester jutalmának elfogadásához,
d) az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé nem tartozó közfeladat megoldásának önkéntes vállalásához, illetőleg az arról történő lemondáshoz;
e) belföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás megkötéséhez és felmondásához;
f) gazdasági társaságba való belépéshez, kilépéshez, alapításhoz, megszüntetéshez;
g) a 20 M Ft-ot meghaladó hitel felvételéhez;
h) az önkormányzati tulajdont és vagyoni értékű jogot érintő, 20 M Ft-ot meghaladó vagyoni ügylethez;
i) a polgármesteri hivatal és az intézmények, önkormányzati gazdasági társaságok alapító okiratainak elfogadásához, módosításához;
j) a minősített többséget igénylő döntések meghozatala során a módosító és kiegészítő indítványok elfogadásához.
19. Kizárás a döntéshozatalból
46. § A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.
20. A szavazás formái
47. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A levezető elnök köteles a szavazatokat megszámlálni. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.
(2) Ha az igen, a tartózkodás és a nem szavazatok száma nem egyezik az ülésen jelenlévő képviselő – testületi tagok létszámával, akkor az ülést vezető elnök a szavazást megismétli.
(3) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.
48. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt
a) jogszabály előírja,
b) a polgármester kezdeményezésére,
c) legalább 3 képviselő indítványára,
d) azokban az esetekben, amikor a képviselő-testület közbeszerzési ügyekben döntőbizottságként jár el.
(2) Név szerinti szavazás külön név szerinti lista alapján történhet. Név szerinti szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.
(4) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről.
49. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a testület mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetőleg zárt ülést tarthat. Titkos szavazás esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(2) Titkos szavazás tartását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület legalább 3 tagja;
b) a polgármester;
c) az alpolgármester;
(3) A titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(4) A titkos szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjai készítik elő és bonyolítják le. Ha a bizottság tagjai a képviselő-testület ülésén határozatképes számban nincsenek jelen, akkor a képviselő-testület a jelenlévő képviselők közül választással a bizottságot határozatképes létszámra kiegészíti. Ha a bizottság elnöke sincs jelen, akkor a bizottság képviselő tagjai közül választással jelöli ki a képviselő-testület a bizottsági elnöki teendőket ellátó képviselőt.
(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkossága feltételeinek biztosításával és urna igénybevételével történik. A képviselő-testület esetenként, egyszerű többséggel dönt a szavazólap tartalmáról.
(6) A szavazás a bizottság hivatalos bélyegzőjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben történik.
50. § (1) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.
(2) Két vagy több személy közül történő egy személy kiválasztása esetében a személyek neve melletti körben elhelyezett, egymást keresztező két vonallal lehet érvényesen az adott személyre szavazni. Mindkét személyre vagy egyik személyre sem történő szavazás, vagy a személyek más módon történő megjelölése esetén a leadott szavazat érvénytelen.
(3) A titkos szavazás eredményéről a Jogi és Ügyrendi Bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet ismertet a képviselő-testülettel és amelyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A titkos szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, amelyet határozatba kell foglalni. A határozatot a polgármester ismerteti.
A tanácskozás rendjének
fenntartása
51. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti meg:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja vagy aki képviselő-testületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet arra a képviselő-testületnek, hogy a rendbontó képviselő-testületi tag tiszteletdíját csökkentsék 50 %-al;
d) kezdeményezheti az ún. széksértés tényének megállapítását. Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti – ha bántó kijelentéseit azonnal vissza nem vonja, illetőleg a testületet meg nem követi- széksértést követ el. A széksértés elkövetéséről vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a testület, melynek következményeként akár 50.000,- Ft rendbírság kiszabását is kilátásba helyezheti vagy ekkora összegig terjedő rendbírsággal is sújthatja a széksértő képviselőt.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) Tartós rendzavarás, állandó zaj vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.
(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
22. A képviselő-testület döntései
52. § (1) A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.
(2) A rendeletek megjelölésére annak közzététele során külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
53. § (1) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.
(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(3) A képviselő-testület azon határozatait melynek végrehajtási határideje azonnali, az ülést követő 3 munkanapon belül a felelős köteles végrehajtani. A képviselő-testület egyéb határozatait – a (2) bekezdéstől eltérően - az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a határozatban megjelölt felelősnek, aki a végrehajtási határidő lejártakor a határozat végrehajtásáról írásban tesz jelentést. A képviselő-testületnek a határozat végrehajtásáról a polgármester köteles beszámolni.
(4) Ha a határozat végrehajtásáért felelős személy végrehajtást, akadályozó körülményt észlel, azt jelzi a polgármesternek, aki a képviselő-testületet tájékoztatva intézkedik a végrehajtást gátló körülmény elhárításáról.
(5) A képviselő-testület rendelete, határozata végrehajtását vagy ellenőrzését az általa megbízott felelősök végzik. A képviselő-testület határozata végrehajtásáért felelőssé teheti:
a) a polgármestert
b) az alpolgármestert
c) bármely bizottságát
d) a települési képviselőt
e) a jegyzőt
f) az önkormányzati gazdasági társaság és intézmény vezetőjét.
54. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.
(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.
(3) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik meg. A rendelet kihirdetésének napja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendeletek közzétételére a Mötv. előírásai az irányadóak.
55. § Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt- két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést a polgármester az alábbi ügyben hozhat döntést: - köznevelési intézmény munkájáról szóló beszámoló elfogadása.
23. A képviselő-testületi ülések dokumentálása
56. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyző kezel. Az eredeti példányt aláírva, lebélyegezve, pdf formátumban a testületi ülést követő 15 napon belül a Nemzeti Jogszabálytár felületén meg kell küldeni a Győr-Moson-Megyei Kormányhivatalnak. A jegyzőkönyvet - kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet - elektronikus úton meg kell küldeni a városi könyvtárnak.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) előterjesztést, egyéb, napirendhez kapcsolódó, utóbb kiosztásra kerülő anyagot,
c) a jelenléti ívet,
d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,
e) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást,
f) elfogadott rendelet 2 példányát.
(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A jegyzőkönyvet a jegyző továbbítja a jogszabályokban foglaltak szerint.
(5) A jegyzőkönyvet és mellékleteit, egy-egy eredeti példányban, valamint az ülésekről készült hanganyagot a Polgármesteri Hivatal irattárában kell elhelyezni.
(6) A jegyzőkönyv és mellékletei további egy-egy eredeti példányát papír alapon összefűzve kell folyamatosan gyűjteni és minden év március 31. napjáig gondoskodni kell ezen dokumentumok méltó megőrzése érdekében azok beköttetéséről és őrzéséről a testületi ügyintéző irodájában.
57. § (1) A jegyzőkönyv közokirat, mely a jegyző és a polgármester aláírásával válik közokirattá.
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni a képviselő írásban benyújtott hozzászólását.
(3) A képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.
(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv két eredeti papíralapú példányban készül, melyek minden oldala folyamatos sorszámozással van ellátva és a lapok összefűzése - annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv részei egymástól ne legyenek sérülés nélkül elválaszthatóak - oly módon történik, hogy a jegyzőkönyv az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.
(5) A jegyzőkönyvek első eredeti példánya a testületi ülésre vonatkozó ügyiratba kerül. A jegyzőkönyv második eredeti példánya beköttetéséről, minden mellékletével felszerelve, a jelen rendelet 56. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, évente gondoskodik a jegyző.
(6) A jegyzőkönyvek papír alapú példányaiba, a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – azok véglegesre fűzött állapotba hozását követően - bármely állampolgár betekinthet, és azokról másolatot kérhet, a közérdekű adatokra vonatkozó helyi szabályozásban foglalt díjtételek előlegezése mellett.
A képviselő-testület munkájának tervezése
24. Gazdasági program
58. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára településfejlesztési, működtetési és gazdasági ciklusprogramjáról határozatot hoz.
(2) A ciklusprogramot a polgármester – a jegyző közreműködésével - a választást követő év február 28. napjáig előkészíti és azt véleményezés és javaslattétel céljából megküldi helyben működő nyilvántartásba vett társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek.
(3) A képviselő-testület a vélemények beérkezése és megvitatása után – a Mötv. 116. §-ban foglaltak szerint – fogadja el gazdasági ciklusprogramjáról szóló határozatát.
25. Munkaterv
59. § (1) A képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megszervezése érdekében éves munkatervet fogad el.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a testületi ülések időpontját a tervezett napirendek címét
b) b. az előterjesztések elkészítésének határidejét, az előkészítéséért felelős személy vagy szervezet megnevezését
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a bizottságok tagjaitól,
c) az intézményvezetőktől,
d) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervezetektől,
e) a bejegyzett és helyben működő politikai pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek képviselőitől,
f) f. a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok vezetőitől.
(4) A munkaterv tervezetet a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület december havi ülése elé.
(5) A testületi munkaterv összeállítása során a beérkezett lakossági témajavaslatokat is figyelembe kell venni, amennyiben azok az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartoznak.
(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet elektronikus úton meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek,
b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak,
c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének,
d) az előterjesztésért felelősnek.
(7) A munkaterv a képviselő-testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.
60. § A jóváhagyott gazdasági programot és a munkatervet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
A települési képviselő és a frakció
26. A képviselő kötelezettségei
61. § A képviselő – az Mötv.-ben meghatározottakon felül - köteles:
a) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.
62. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.
(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát.
(3) A polgármester jogosult arra, hogy annak a képviselőnek, aki három egymást követő alkalommal igazolás nélkül az ülésről távol marad, rosszallását fejezze ki a képviselő-testület előtt. A távollét pénzügyi következményeiről a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.
63. § A 61-62. §-ban foglaltak vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvételre is. Ennek betartatása és figyelemmel kísérése a bizottsági elnök feladata.
27. A kizárás szabályai
64. § (1) A Képviselő-testület döntés hozatalából ki van zárva az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját, az ügy személyesen érinti. E szabályzat alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősülnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 49. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, azaz:
a) a házastárs,
b) az egyenes ágbeli rokon,
c) az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek;
d) az örökbefogadó-, mostoha és nevelőszülő;
e) a testvér;
(2) A képviselő köteles a napirend érdemi tárgyalása előtt bejelenteni személyes érintettségét.
(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának 20 %-os csökkentéséről.
(4) A kizárásról az érintett képviselő vagy bármely testületi tag kezdeményezésére a testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.
(5) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(6) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személy érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásszerzést követő ülésen felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg amennyiben a mulasztás károkozással járt, az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszt.
28. Interpelláció
65. § (1) Interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely –az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezete hatáskörébe tartozik.
(2) Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(3) A benyújtott interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláció tárgyát, teljes szövegét és az interpellált személyét.
(4) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, interpellációt terjeszthetnek elő.
(5) Közigazgatási hatósági ügyben, valamint önkormányzati intézmény szakmai és személyi ügyeit érintő kérdésekben interpellálni nem lehet.
(6) Az interpellációt legkésőbb a rendes képviselő-testület ülését megelőző 3. napon 12 óráig a polgármesternek írásban kell benyújtani, teljes szöveggel. Ha az interpelláció teljes szöveggel történő írásos benyújtására a képviselő-testület ülése előtt legalább 3 nappal korábban kerül sor, úgy arra az ülésen –amennyiben az ügy bonyolultsága azt lehetővé teszi- érdemben válaszolni kell. Amennyiben ennél rövidebb idővel kerül sor az interpelláció benyújtására, vagy az ügy bonyolultsága az azonnali választ nem teszi lehetővé, úgy arra 15 napon belül kell írásban válaszolnia az interpellált személynek.
66. § (1) A polgármester –amennyiben nem ő az interpellált személy- haladéktalanul köteles tájékoztatni az interpellált személyt a bejelentést tevőről és a bejelentés tárgyáról, az interpelláció legalább elektronikus úton történő megküldésével.
(2) Az interpelláció lehet írásos és szóbeli egyaránt, azonban az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely önkormányzati szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.
(3) Ha a válaszadás írásban történik, akkor a válaszlevél másolatát valamennyi képviselőnek el kell juttatni, s a válasz elfogadásáról a következő rendes ülésen kell dönteni.
(4) Az interpellációra szóban, a testületi ülésen adott válasz esetén annak elfogadásáról e testületi ülésen kell dönteni.
(5) Mind az írásbeli, mind a szóbeli interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ elfogadja, a válasz elfogadásáról a testület nem hoz döntést. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az elfogadásról a testület egyszerű többséggel dönt.
(6) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadta el, meghatározhatja a további teendőket az interpellációval kapcsolatban. Az interpelláció tárgyának esetleges kivizsgálásába a képviselőt kérésére be kell vonni.
67. § (1) A korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott ismételt interpellációra az interpellált nem köteles választ adni.
(2) Az interpellációkról a jegyző köteles nyilvántartást vezetni.
29. Kérdés
68. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek. A kérdés olyan önkormányzati feladat és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amelyet a képviselők a testületi ülésen szóban tesznek fel és amelyre lehetőleg az ülésen kell választ adni. Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.
(2) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.
(3) Mind az írásban benyújtott interpellációk ismertetésére, mind a testületi ülésen elhangzó interpellációkra és kérdésekre, valamint az azokra történő válaszadásokra a napirendi témák megtárgyalása után kerül sor. Az egyes kérdések és az azokra adott válaszok időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.
30. A frakciók szabályai
69. § (1) A képviselők tevékenységük összehangolására frakciót alakíthatnak.
(2) A képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártok, pártszövetségek, egyéb társadalmi szervezetek, valamint a független képviselők a képviselői tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. A képviselői csoport megalakításához és működéséhez legalább 3 képviselő szükséges. A frakciókat a frakcióvezető vezeti és képviseli.
(3) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja. Frakció tagságának megszűnése esetén a képviselő csak 6 hónap elteltével csatlakozhat más frakcióhoz.
(4) A frakció vezetője a képviselő-testület ülésén a frakciótársaival való konzultáció céljából szünetet kérhet az ülést vezető polgármestertől.
(5) A frakció megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül kell a polgármesternek írásban bejelenteni.
A képviselő-testület bizottságai
31. A bizottság jogállása és az állandó bizottság
70. § (1) A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati feladatkörrel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására a következő állandó bizottságokat hozza létre, az alábbi taglétszámmal:
a) Jogi és Ügyrendi Bizottság, 5 tag,
b) Gazdasági Bizottság, 5 tag,
c) c. Szociális és Egészségügyi Bizottság, 5 tag,
d) d. Ifjúsági, Sport és Kulturális Bizottság, 5 tag.
(2) A képviselő-testület meghatározott időre vagy feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre, amely a meghatározott idő elteltével vagy a feladat elvégzésével automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság létrehozására és működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes bizottsági tagságért tiszteletdíj nem jár.
(3) Az állandó bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg. Az állandó bizottságok elnevezésére, létszámára, személyi összetételére bármelyik képviselő javaslatot tehet. A bizottság az elnök helyettesítésére tagjai közül elnökhelyettest választ.
(4) Egy képviselő egyidejűleg két állandó bizottságnak és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más állandó bizottságnak, vagy ideiglenes bizottságnak elnöke nem lehet. A bizottság elnökének, tagjának a polgármester, az alpolgármester nem választható meg.
(5) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztásához, visszahívásához minősített többség szükséges. A visszahívást a képviselő-testületnél kezdeményezheti írásban a polgármester, a képviselők egynegyede (3 fő), a bizottság elnöke vagy tagjainak több mint a fele.
(6) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(7) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket is igénybe vehet. A szakértők megbízására a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester jogosult.
71. § A bizottság általános feladatai keretében:
a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
b) a képviselő- testületi döntések előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben;
c) előkészíti a munkatervben számára meghatározott előterjesztéseket, továbbá a munkatervben nem szereplő, de feladatkörét érintő más előterjesztéseket, képviselő-testületi döntést, jóváhagyást igénylő ügyeket;
d) közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek a kidolgozásában,
e) szervezi és ellenőrzi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek végrehajtását, azok hatályosulását;
f) feladatkörében ellenőrzi a polgármesteri hivatal munkáját a képviselő-testületi döntések előkészítésében, illetve annak végrehajtásában;
32. A bizottságok működése
72. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg. Jelen rendelet II. és III. fejezete a bizottságok működése során alkalmazandó azzal, hogy levezető elnök alatt a bizottság elnökét, akadályoztatása esetén alelnökét, képviselő és képviselő-testület tagja alatt pedig a bizottság tagját kell érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén a bizottsági elnökhelyettes helyettesíti.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 4 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester a jegyző és az aljegyző.
(4) A bizottság ülésének a közzétételére a jelen rendelet 13–14. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartania az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában.
(6) Több bizottság együttes ülése esetén a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani. Együttes ülés esetén elegendő egy jegyzőkönyvet készíteni.
(7) A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a képviselő-testület dönt.
A tisztségviselők
33. A polgármester
73. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(3) A polgármester jutalmazására a Gazdasági Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.
74. § A polgármesternek a képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak munkáját,
b) szervezi a városfejlesztést és közszolgáltatásokat,
c) szükség szerint feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére.
75. § A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a polgármester szabályozza.
76. § A polgármester a polgármesteri hivatalban az általa meghatározottak szerint hetente egy alkalommal fogadóórát tart.
34. Az alpolgármester
77. § A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester tevékenységét főállásban látja el.
78. § Az alpolgármester a polgármesteri hivatalban hetente egy alkalommal fogadóórát tart.
A polgármesteri hivatal, kinevezett tisztségviselők
35. A polgármesteri hivatal
79. § A polgármesteri hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat szerint működik. A Polgármesteri Hivatal SzMSz-e tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.
80. § A polgármesteri hivatal köteles a települési nemzetiségi önkormányzat munkáját segíteni. Ennek keretében:
a) közreműködik a testületi ülések meghívójának összeállításában, írásos előterjesztések készítésében, részt vesz a testület ülésén, az ülésről jegyzőkönyvet készít, elvégzi az ülés utáni adminisztrációs teendőket;
b) közreműködik az írásos előterjesztések készítésében, részt vesz – meghívás esetén – a testület ülésén és segítséget nyújt a döntések meghozatalához, azok végrehajtásához.
36. A jegyző
81. § (1) A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:
a) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,
b) gondoskodik – a Polgármesteri Hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,
c) ellátja a Polgármesteri Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet,
e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.
82. § A jegyző az előterjesztés fedőlapján írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy az előterjesztést aláírja. A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
83. § A jegyző a polgármesteri hivatalban hetente egy alkalommal fogadóórát tart.
84. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Humán Kabinet vezetője látja el.
Az önkormányzat gazdálkodása
37. Az önkormányzat költségvetése
85. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról, a vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló11/2013. (III. 20.) önkormányzati rendeletében határozza meg.
(2) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról minden évben a közmeghallgatás keretein belül köteles tájékoztatni a lakosságot.
86. § (1) A Képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
(3) Az önkormányzat költségvetési rendelettervezetét valamennyi önkormányzati költségvetési szerv és annak valamennyi érdekképviseleti szervével költségvetési egyeztető tárgyalás keretében ismertetni kell.
(4) Az egyeztetési eljárásokat követően a rendelettervezetet valamennyi bizottság véleményezi és a bizottsági véleményeket a Gazdasági Bizottság összegezi.
(5) A testület a költségvetés végrehajtásáról rendeletet alkot, melynek előkészítésére és előterjesztésére a (4) bekezdésben foglaltak irányadók.
87. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a MEGOLDÁS 2006. Kft. külön megállapodás alapján gondoskodik.
(3) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és a Gazdasági Bizottság közreműködésével látja el.
38. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatok
88. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.
Az önkormányzat kapcsolatrendszere
39. Közmeghallgatás
89. § (1) Az évente egyszeri kötelezően tartandó közmeghallgatás helyét és időpontját a képviselő-testület a munkatervében határozza meg. A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a Kisalföld napilapban és a város honlapján legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt tájékoztatni kell.
(2) Ha a közmeghallgatáson a képviselő-testület tagjai határozatképes számban nem jelennek meg, a rendezvény lakossági fórumként tartható meg, közmeghallgatásnak nem minősíthető.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(4) A közmeghallgatáson résztvevők a kérdéseket közvetlenül a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek és a települési képviselőknek tehetik fel, illetve javaslataikat hozzájuk intézhetik a testület által esetenként meghatározott időtartamban.
40. Együttműködés a településen működő civilszervezetekkel
90. § (1) A Képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg az ilyen közösségekkel együttműködik.
(2) Jelen rendelet 3. sz. mellékletében szereplő, a településen működő, törvényszéki nyilvántartásba bejegyzett civilszervezetek vezetői a nyilvános képviselő-testületi és bizottsági ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt, az őket érintő napirendi pontoknál.
41. Az önkormányzat által szervezett lakossági fórum
91. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.
(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.
(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.
(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.
(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.
(6) A lakossági fórumra a jegyzőt és az illetékes kabinet- és szakterület vezetőt meg kell hívni.
Záró rendelkezések
92. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet
I.
1. Közreműködik az önkormányzat gazdasági- és humán programjának elkészítésében, a választási ciklus egész időtartama alatt figyelemmel kíséri a gazdasági program megvalósítását, ha szükséges javaslatot tesz annak módosítására.
2. Közreműködik a helyi adókról szóló rendelettervezetek elkészítésében, az adóbevételek felhasználását figyelemmel kíséri.
3. Részt vesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó árak és díjak megállapítására vonatkozó javaslatok előkészítésében, ellenőrzi ezek végrehajtását.
4. Előzetesen állást foglal az önkormányzati költségvetési szervek, illetve gazdasági társaságok alapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről, a gazdálkodásukról szóló előterjesztésekről.
5. Eseti jelleggel ellenőrzi az önkormányzati gazdasági társaságok, az önkormányzati intézmények pénzügyi, gazdasági tevékenységét.
6. Állást foglal, javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában, illetve résztulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetői megbízásaival kapcsolatban.
7. Előzetesen véleményt nyilvánít az önkormányzat intézményeinél és az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságoknál meghirdetett pénzügyi vezetői pályázatok elbírálása során.
8. Véleményt nyilvánít az alapítványi célt szolgáló vagyonról.
9. Közreműködik az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályainak meghatározásában, a vagyonnal való rendelkezés feltételeiről szóló önkormányzati rendelet elkészítésében.
10. Figyelemmel kíséri az önkormányzat vagyoni helyzetét, hasznosítását.
11. Javaslatot tesz egyes vagyontárgyak vagy vagyonrészek elidegenítésével, megterhelésével, vállalkozásba való bevitelével, vagy más célú hasznosításával kapcsolatos döntésekre, valamint forgalomképes vagyontárgy megszerzésére.
12. Állást foglal, véleményez, ellenőriz a vagyonhasznosítással és az önkormányzati
tulajdonú illetve az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságokkal
kapcsolatban minden olyan ügyet, amellyel a képviselő-testület megbízza.
13. Közreműködik az önkormányzat éves költségvetési koncepciójának és költségvetési rendelettervezetének elkészítésében és az ahhoz kapcsolódó egyéb rendelettervezetek elkészítésében, állást foglal a koncepcióról és a rendelettervezetről az államháztartási törvényben és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.
14. Közreműködik a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezet elkészítésében, az önkormányzat gazdálkodásáról szóló beszámolókról, tájékoztatókról véleményt nyilvánít.
15. Közreműködik évközi átcsoportosítások, póthitel-igények előkészítésében, vizsgálja azok indokoltságát.
16. Előzetesen állást foglal az önkormányzati intézmények és egyéb szervek, társadalmi szervezetek támogatásáról.
17. Előzetesen állást foglal az általános és céltartalékok felhasználásáról.
18. Előzetesen állást foglal hitelfelvétel és kötvénykibocsátás kérdésében. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel.
19. Egyetértési jogot gyakorol a polgármesteri hatáskörbe utalt belső ellenőrzésre vonatkozó
szerződés megkötésekor.
20. Véleményezi az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól készült beszámolót, esetenként részt vesz az ellenőrzésekben.
21. Előzetesen állást foglal a támogatások igényléséről, a különböző pályázatok benyújtásakor véleményt nyilvánít azok pénzügyi feltételeiről.
22. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
23. Előzetesen állást foglal az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezetről.
24. Javaslatot tesz az önkormányzat intézményeinél pénzügyi-gazdasági jellegű téma, cél- és utóvizsgálatok tartására.
25. Véleményez minden olyan határozati javaslatot, amelyek az elfogadott éves költségvetési
kereten kívüli pénzösszeget igénylő feladatokat javasolnak meghatározni, vagy teljesítésük
előre láthatóan meghaladja az arra a feladatra a költségvetésben megjelölt pénzösszeget.
26. Véleményt nyilvánít az önkormányzatot érintő pénzügyi kérdésekben, szakmai segítséget
nyújt más bizottságoknak.
27. Állást foglal, véleményt nyilvánít, ellenőriz minden olyan önkormányzati ügyben, amellyel a
képviselő-testület megbízza.
28. Közreműködik a vállalkozásbarát környezet megteremtését célzó önkormányzati döntések előkészítésében.
29. Figyelemmel kíséri és elősegíti a munkahelyteremtő vállalkozások helyi feltételeit, az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások és az idegenforgalom területén.
30. Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a településfejlesztéssel, a településrendezéssel kapcsolatos önkormányzati döntések meghozatala előtt.
31. Közreműködik a városrendezési program kidolgozásában.
32. Közreműködik a rendezési tervek kidolgozásában, a meglévő rendezési tervek továbbfejlesztésében, módosításában.
33. Figyelemmel kíséri és elősegíti a rendezési programban és tervben foglaltak megvalósítását.
34. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a műemlékvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását.
35. Figyelemmel kíséri a város kommunális ellátásának helyzetét, véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az ellátás javítását célzó önkormányzati döntések meghozatalára.
36. Figyelemmel kíséri a köztemetők fenntartását, működtetését, javaslatot tesz a köztemetők használatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására, módosítására.
37. Figyelemmel kíséri a város közvilágítását, javaslatot tesz a közvilágítás korszerűsítésére.
38. Figyelemmel kíséri a városban a közlekedés helyzetét, a forgalom rendjét, javaslatot tesz a közlekedés fejlesztésére, kezdeményezi a forgalmi rend esetleges változtatását.
39. Figyelemmel kíséri a helyi utak, kerékpárutak és járdák fenntartását, felújítását, javaslatot tesz – a képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési kereten belül – az út, híd, járda felújításról, fenntartásról és építésről, továbbá ezek sorrendiségéről.
40. Figyelemmel kíséri a városban az energiaellátás helyzetét, javaslatot tesz korszerűsítésére.
41. Figyelemmel kíséri a települési vízellátás, csatornázás helyzetét, szervezeti és működtetési rendjét.
42. Véleményezi azokat a közösségi szolgáltatásokat, amelyeket az önkormányzat támogatni kíván.
43. Részt vesz a turizmus fejlesztésére irányuló döntések előkészítésben.
44. Javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó egyes képviselő-testületi hatáskörök átruházására, javaslatait továbbítja a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak.
45. Figyelemmel kíséri a város mezőgazdaságának helyzetét, a mezőgazdaságnak a környezetre gyakorolt hatását.
46. Kapcsolatot épít ki és tart fenn a városban lévő mezőgazdasággal foglalkozó hivatalos és érdekképviseleti szervekkel, szervezetekkel.
47. Véleményt nyilvánít a települési térképészeti határ-kiigazításról.
48. Figyelemmel kíséri az önkormányzat kötelező – külön jogszabályban meghatározott –, a település belterületén végzendő növényvédelmi feladatok ellátását, és ellenőrzését.
49. Javaslatot tesz – közérdekből – erdő telepítésére, fásításra, figyelemmel kíséri a város bel- és külterületén lévő faállomány hasznosítását.
50. Javaslatot tesz a külterületi utak gondozásával kapcsolatosan elvégzendő feladatokra.
51. Véleményt nyilvánít minden olyan rendelettervezetről és határozati javaslatról, amely az állattartásra, a növényvédelemre, a mezőgazdasági hasznosításra vonatkozik.
52. Figyelemmel kíséri a város területén a települési környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását, koordinatív tevékenységet fejt ki a káros, kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése érdekében, közreműködik a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtásában.
53. Közreműködik a környezetvédelmi program kidolgozásában összhangban a település rendezési tervével.
54. Közreműködik a környezetvédelmi programban foglaltak végrehajtásában, a végrehajtás feltételeinek biztosításában.
55. Közreműködik a környezetvédelmi feladatok megoldására alkotandó önkormányzati rendelet kidolgozásában, véleményt nyilvánít minden olyan határozati javaslatról, amely a környezetvédelmi feladatok megoldását célozza.
56. Közreműködik az épített környezet állapotának megóvásában, az ezzel kapcsolatos
önkormányzati feladatok megoldásában.
57. Közreműködik a köztisztasági és a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos
feladatok ellátására vonatkozó önkormányzati rendeletek megalkotásában, véleményt nyilvánít
e feladatok megoldását célzó határozati javaslatokról.
58. Részt vesz a közterület-felügyelet működése részletes szabályainak megállapításában, segítséget nyújt a felügyelet számára a környezetvédelmi célú ellenőrzéseik megtartásához.
59. Figyelemmel kíséri a város parkjainak, közterületeinek állapotát, javaslatot tesz a parkok és zöldterületek állapotának javítására, kezdeményezi környezetszépítő programok elindítását, pályázatok benyújtását.
60. Közreműködik az illegális szemételhelyezés felkutatásában, intézkedést kezdeményez az illegális szemétlerakó helyek megszüntetésére.
61. Végzi az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok ellenőrzésével kapcsolatos
feladatokat. Véleményezi a külső ellenőrzések jelentéseit és javaslatot tesz a képviselő-testület
felé az ellenőrzések elindítása és eredményének megtárgyalásával kapcsolatosan.
II.
1. Dönt a telekértékesítés előkészítő munkáinak pénzügyi fedezetéről 2.000.000 Ft értékhatárig.
2. Dönt az önkormányzat és intézményei éves ellenőrzési tervének jóváhagyásáról.
3. Meghatározott időszakonként áttekinti a helyi önkormányzat által alapított, irányított és felügyelt költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait.
4. Dönt a bizottságtól kért vizsgálatok saját hatáskörben történő elvégzéséről, az arra illetékes
szerv részére történő továbbításáról, külső szakértők felkéréséről.
5. Jóváhagyja a gazdasági szervezettel rendelkező és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
költségvetési szervek közötti megállapodást vagy az azt helyettesítő okiratot, amely a
munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti.
6. A piaci zavarok megelőzése céljából figyelemmel kíséri a piaci viszonyokat, intézkedést
kezdeményez.
7. Dönt a vízgazdálkodási célú költségkeret felhasználásáról a képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési kereten belül.
8. Dönt az újrahasznosításra alkalmassá tett állami tulajdonban lévő földnek a települési
önkormányzat tulajdonába való ingyenes átvételéről.
9. Véleményezi a települési térképészeti határkiigazítást, valamint a jogszabályban
meghatározott körben földrajzi nevek megállapítását, megváltoztatását.
10. Gondoskodik a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról,
bemutatásáról, valamint helyreállításáról.
11. Dönt a forgalmi rend változtatásáról, közlekedésszervezési intézkedésekről
12. Dönt a földhaszonbérleti szerződések jóváhagyásáról
1/2. számú melléklet
JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG
I.
1. Közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának (SzMSz) elkészítésében, felülvizsgálatában, javaslatot tesz az SzMSz módosítására vagy új SzMSz elfogadására.
2. Figyelemmel kíséri az SzMSz hatályosulását, értékeli az SzMSz módosítására, kiegészítésére vonatkozó javaslatokat.
3. Közreműködik a képviselő-testület hivatala belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének kialakításában, az erről szóló előterjesztést véleményezi.
4. Figyelemmel kíséri a hivatal hatósági ügyintézését, az ügyfélfogadás rendjét.
5. Közreműködik a helyi népszavazás és népi kezdeményezés helyi rendeleti szabályozásának előkészítésében, esetleges alkalmazásában.
6. A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházására vonatkozó javaslatok értékelésével javaslatot tesz önkormányzati rendelet alkotására vagy módosítására.
7. Közreműködik a képviselő-testület munkaterv tervezetének elkészítésében, arról véleményt nyilvánít.
8. Véleményezi az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok alapító okiratait, azok módosítására vonatkozó javaslatokat, intézményi SzMSz-eket, ha azok képviselő-testületi jóváhagyást igényelnek.
9. Közreműködik a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásairól szóló rendelettervezet elkészítésében, javaslatot tesz a rendelet esetleges módosítására.
10. Vitás esetben állást foglal hatásköri kérdésekben.
11. Állást foglal ügyrendi kérdésekben.
12. Állást foglal a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek a képviselő-testület által alkotott rendelet és a hozott határozat törvényességi ellenőrzése kapcsán tett észrevételéről.
13. Ellátja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások során a titkos szavazás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.
14. Közreműködik a lakosság körében végzett jogpropaganda tevékenység szervezésében, végzésében.
15. Figyelemmel kíséri az önkormányzat és szervei működésének törvényességét.
16. Kérésre segítséget nyújt a települési kisebbségi önkormányzat részére a jogszerű működését biztosító szabályzatok kidolgozásában.
17. Figyelemmel kíséri a jegyzőnek az ügyintézés egyszerűsítése, korszerűsítése érdekében tett intézkedéseit.
18. Előkészíti – a polgármester kivételével – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket. Ennek során a bárki által a polgármesternél az önkormányzati képviselő összeférhetetlensége megállapítására irányuló kezdeményezést átveszi a polgármestertől kivizsgálásra, a vizsgálatot lefolytatja és előterjesztést készít a képviselő-testület következő ülésére.
19. Figyelemmel kíséri a város közrendjének és közbiztosságának helyzetét, kezdeményezést tehet a közrendet és közbiztonságot javító önkormányzati intézkedések meghozatalára.
20. Megtárgyalja és véleményt nyilvánít a városi rendőrkapitánynak Csorna város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről, feladatokról szóló évenkénti, a képviselő-testület elé kerülő beszámolójáról.
21. Előzetesen állást foglal a Városi Rendőrkapitányság vezetői kinevezéséről.
22. Figyelemmel kíséri a város tűzvédelmi helyzetét, kezdeményezést tehet a tűzvédelmi helyzet javítását szolgáló önkormányzati intézkedések meghozatalára.
23. Megtárgyalja és véleményt nyilvánít Csorna város tűzvédelmi helyzetéről, a tűzvédelem érdekében tett intézkedésekről szóló beszámolóról.
24. Megtárgyalja és véleményt nyilvánít a Rábaköz Védelméért Közalapítvány beszámolójáról.
26. Szükség esetén állást foglal az önkormányzati rendeletek értelmezésével kapcsolatban felmerült vitás kérdésekben.
27. Állást foglal, véleményt nyilvánít minden olyan feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyben, amelyre a képviselő-testület vagy annak szervei, valamint a jegyző esetenként felkéri.
28. Ellátja a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok
vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrző bizottsági feladatokat.
29. Ellátja az Mötv. 37. § (1) bekezdésében meghatározott bizottság feladatait.
II.
1. Ellátja a nemzetiségi jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat.
2. [1] Dönt közbeszerzési ügyekben
3. [2] Dönt egyszerű beszerzési ügyekben az önkormányzat hatályos beszerzési szabályzatában meghatározott értékhatártól függően.
1/3. számú melléklet
IFJÚSÁGI, SPORT ÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁG
I.
1. Megtárgyalja a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek tervezetét, állást foglal azok szakmai szempontból való tárgyalhatóságáról
2. Részt vesz a város nevelési-oktatási, közművelődési koncepcióinak kidolgozásában.
3. Figyelemmel kíséri az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények működése személyi és tárgyi feltételrendszerének valamint a működtetett köznevelési intézmények működése alakulását.
4. Ellenőrzi, ellenőrizteti a nevelési intézmény működését.
5. Véleményezi nevelési intézmény létesítését, megszüntetését, átszervezését, tevékenységi körének módosítását, alapító okiratait, azok módosítására vonatkozó javaslatokat, ezen intézmények SzMSz-eit, ha azok képviselő-testületi jóváhagyást igényelnek.
6. Véleményezi közművelődési intézmények létesítését, átszervezését, megszüntetését, tevékenységi körének módosítását, alapító okiratait, azok módosítására vonatkozó javaslatokat, ezen intézmények SzMSz-eit, ha azok képviselő-testületi jóváhagyást igényelnek.
7. Közreműködik a közművelődési intézményhálózat fejlesztésében, működési feltételeinek meghatározásában, tevékenységük ellenőrzésében.
8. Figyelemmel kíséri a kulturális és művészeti tevékenységet folytató közösségek munkáját, javaslatot tesz azok támogatására.
9. Javaslatot tesz képzőművészeti események, kiállítások támogatására.
10. [3] Javaslatot tesz a város által adományozható díjakra, kitüntetésekre, állást foglal a Helyi Elismerések Adományozását Előkészítő Bizottság tagjainak javasolt személyek választásáról
11. Állást foglal a képviselő-testület hatáskörébe tartozó köznevelési és közművelődési intézményvezetői megbízások elnyerésére meghirdetett pályázatokról.
12. Javaslatot tesz intézményvezetők kitüntetésére.
13. Véleményt nyilvánít a város címerének használatával kapcsolatban.
14. Előzetesen véleményezi a művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását, javaslatot tesz felújítására.
15. Előzetesen véleményezi a nem önkormányzati tulajdonú épületen művészeti alkotás elhelyezését.
16. Véleményt nyilvánít az önkormányzat területén elhelyezésre kerülő képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatban, közreműködik emlékművek állításának előkészítésében.
17. Javaslatot tesz emléktáblák elhelyezésére.
18. Javaslatot tesz kulturális rendezvények megtartására, állami és nemzeti ünnepeink, valamint évfordulók méltó megünneplésére, programjára.
19. Ellenőrző, elemző, koordináló feladatokat lát el a kulturális intézmények között.
20. Közreműködik az önkormányzat hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatainak szervezésében, javaslatot tesz a kapcsolatok fejlesztésére és gondozza az önkormányzat hivatalos internetes web-oldalának megjelenését.
21. Véleményt nyilvánít oktatási, kulturális és sport célú pályázatok benyújtásáról.
22. Javaslatot tesz szakmai pályázatok meghirdetésére.
23. Javaslatot tesz oktatási, kulturális és sport költségvetési előirányzatra, véleményezi felhasználását.
24. Javaslatot tesz sportszervezetek, sportrendezvények önkormányzati támogatására.
25. Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a testnevelés, a diáksport, a szabadidősport, a versenysport, a természetjárás és a turizmus feltételeinek megteremtésére, javítására, a lakosság testedzési igényeinek kielégítése érdekében. Javaslatot tesz sportlétesítmények építésének, fenntartásának, fejlesztésének önkormányzati támogatására.
26. Véleményt nyilvánít a sportlétesítmény hasznosításáról, javaslatot tesz a hasznosítás módjára.
27. Közreműködik az önkormányzat hazai és nemzetközi sport kapcsolatainak szervezésében, javaslatot tesz a kapcsolatok fejlesztésére.
28. Javaslatot tesz a lakossági tájékoztatás koncepciójára, figyelemmel kíséri annak megvalósulását.
29. Állást foglal a költségvetésnek az oktatási és közművelődési ágazatot érintő fejezetéről.
30. Állást foglal, véleményez, ellenőriz esetenként minden olyan ügyet, amellyel a képviselő- testület megbízza.
31. Véleményt nyilvánít a belterületi utcanevek elnevezése esetén.
32. Javaslatot tesz az önkormányzat nevelési, közművelődési és sport intézményeinek elnevezésére, névváltoztatására.
33. Kapcsolatot tart fenn az Állami Intézményfenntartó Központtal, a Csornai Tankerülettel és a
Kormányhivatal Oktatási Főosztályával.
34. Véleményezi a nevelési-oktatási intézmények beiratkozási körzethatáraival kapcsolatosan.
II.
1. Dönt a nevelési, közgyűjteményi és közművelődési intézmények szervezeti és működési szabályzatainak jóváhagyásáról.
2. Dönt az önkormányzati közgyűjteményi és közművelődési intézmény vezetői pályázatának kiírásáról és elbírálásra történő előkészítéséről.
3. Dönt a város éves kulturális és sportrendezvény tervéről.
4. Dönt az önkormányzati szervezésű városi ünnepségek programjáról, megrendezéséről, szervezi
a végrehajtást.
5. Dönt az Óvoda házirendjének jóváhagyásáról.
6. Dönt az önkormányzati nevelési és közművelődési intézmények vezetői pályázatának
kiírásáról és elbírálásra történő előkészítéséről.
7. Javaslatot tesz a nevelés, oktatás, közművelődés és sport területén kiemelkedően eredményes
tevékenységet kifejtő személyek kitüntetésére.
8. Meghatározza a helyi testnevelési és sportfeladatokat, fejlesztési célokat.
9. Dönt a közművelődés és a sport fejlesztését célzó önrész nélküli önkormányzati pályázatok
benyújtásáról.
10. Dönt az Óvoda beiratkozási időpontjának meghatározásáról.
11. Dönt az Óvoda nyári nyitva tartásának meghatározásáról.
12. Dönt a nevelési intézmény éves beszámolóinak elfogadásáról.
13. Dönt az intézményi minőségirányítási programok (IMIP) jóváhagyásáról és módosításáról.
14. Dönt az óvodapedagógusok továbbképzési tervének elfogadásáról
15. [4] Dönt a közművelődési és a nevelési intézmények éves munkatervének elfogadásáról
16.1 Dönt a Csornai Települési Értéktár Bizottság munkájáról szóló beszámoló elfogadásáról
1/4. számú melléklet
SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG
I.
1. Előzetesen megtárgyalja a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek tervezetét, állást foglal azok szakmai szempontból való tárgyalhatóságáról
2 Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a város egészségügyi ellátottságát, a gyógyító-megelőző
egészségügyi ellátást végző körzeti orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi szolgálat és védőnői
szolgálat működését, a közegészségügy helyzetét, valamint a város köztisztasági állapotát.
3. Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a járó- és fekvőbetegellátást nyújtó egészségügyi intézmények szolgáltatásaira, az ellátás javítására.
4. Vizsgálja az egészségügyi intézmények biztonságos tevékenységének színvonalát, a szakmai felkészültséget és az etikai helyzetet.
5. Véleményt nyilvánít a település közegészségügyének biztosítását célzó önkormányzati feladatokról, intézkedésekről.
6. Kapcsolatot tart a tisztiorvosi szolgálattal.
7. Elősegíti az egészségügyi törvényből adódó önkormányzati feladatok helyi végrehajtását.
8. Figyelemmel kíséri a szociális ellátás feltételeinek biztosítását, javaslatot tesz a feltételek javítására.
9. Közreműködik a szociális helyzetéből eredően ráutalt személyek pénzbeli és természetbeni ellátásának biztosítását célzó önkormányzati rendeletek, döntések meghozatalában és működésének ellenőrzésében.
10. Véleményezi a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díjának megállapítását.
11. A szociális gondoskodás különböző formáinak és módszereinek alkalmazása során esetenként részt vesz a ráutalt személyek körülményeinek megismerését célzó környezettanulmányok végzésében.
12. Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett kiskorúak pénzbeli és természetbeni ellátását.
13. Figyelemmel kíséri a munkanélküliek szociális helyzetét.
14. Véleményt nyilvánít egészségügyi és szociális célú pályázatok benyújtásáról.
15. Javaslatot tesz egészségügyi és szociális költségvetési előirányzatra, véleményezi felhasználását.
16. Állást foglal az önkormányzati egészségügyi és szociális intézmények vezetőinek alkalmazása pályázati feltételeinek meghatározásáról, véleményezi a beérkezett pályázatokat.
17. Véleményt nyilvánít a lakások béréről, a lakások értékesítési feltételeiről.
18. Részt vesz az önkormányzati bérlakást igénylők körülményeinek helyszíni vizsgálatában.
19. Figyelemmel kíséri a lakásigények kielégítését.
20. Közreműködik közérdekű lakásgondok megoldásában.
21. Állást foglal, véleményt nyilvánít, ellenőriz minden olyan önkormányzati ügyben, amellyel a képviselő-testület megbízza.
II.
1. Dönt a gyermekjóléti, szociális és egészségügyi intézmények szervezeti és működési szabályzatának, valamint szakmai programjának jóváhagyásáról.
2. Dönt a szociális feladatok költségvetési fedezetének átcsoportosításáról az egyes nevesített
feladatok között.
3. Dönt a más önkormányzati rendeletekben számára átruházott és megállapított önkormányzati hatósági ügyekben.
4. Dönt a szociális és egészségügyi intézmények fejlesztését célzó önrész nélküli pályázatok benyújtásáról.
5. Dönt a bölcsőde nyári nyitva tartásának meghatározásáról.
[1] Kiegészítette a 20/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. január 1. napjától.
[2] Kiegészítette a 9/2020. (IV. 2.) Polgármesteri rendelet. Hatályos 2020. április 3-tól.
[3] Módosította az 5/2020. (II. 21.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2020. február 22. napjától
[4] Kiegészítette a 13/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2020. január 1. napjától.
2. melléklet
1. Előre nem látható rendkívüli kiadás fedezetének biztosítására a polgármester jogosult az
általános tartalékból átcsoportosításra a mindenkori költségvetési rendeletben megállapított összeghatárig.
2. Az éves költségvetési rendeletben az önkormányzat részére jóváhagyott kiadási előirányzatokon
belül nettó 4 millió Ft összeghatárig önállóan vállalhat kötelezettséget.
Amennyiben a kötelezettségvállalás mértéke a nettó 4 millió Ft-ot meghaladja, de az egyszerű
közbeszerzési értékhatárt nem éri el, a polgármester kötelezettségvállalásához a Gazdasági
Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges.
3. Jogosult az önkormányzat éves költségvetésben jóváhagyott bevételi és kiadási előirányzatok között az érvényes jogszabályi előírásoknak és a mindenkori költségvetési rendeletnek megfelelő átcsoportosításokat végrehajtani.
4. A mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig dönt az átmenetileg
szabad pénzeszközök rövid lejáratú hasznosításáról: betétben történő lekötéséről illetve államilag
garantált értékpapír vásárlásáról.
5. Dönt a hozzá támogatásért forduló intézmények, közösségek, civil szervezetek, személyek,
rendezvények támogatásáról a számára az önkormányzat éves költségvetésében megállapított
összeg mértékéig.
6. A Gazdasági Bizottság egyetértésével dönt a belső ellenőrzés elvégzésére vonatkozó szerződésről.
7. A közbeszerzési értékhatárt el nem érő, árajánlat kéréssel megvalósított önkormányzati
beszerzések esetén dönt a beérkezett ajánlatok elbírálásáról.
8. Dönt a más önkormányzati rendeletekben számára átruházott és megállapított önkormányzati hatósági ügyekben.
9. Ellátja a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott
feladat- és hatásköröket.
3. melléklet
1. Csornai Város Önkéntes Tűzoltó Egyesülete
2. Csornai Sport Egyesület
3. Rábaköz Polgárőr Egyesület
4. „Reménysugár” Halmozottan Sérültekkel Foglalkozó Egyesület
5. Rábaközi Népművészeti Műhely Egyesület
4. melléklet8
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások
5. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
6. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
7. 031030 Közterület rendjének fenntartása
8. 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
9. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
10. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
11. 042180 Állat-egészségügy
12. 044310 Építésügy igazgatása
13. 045110 Közúti közlekedés igazgatása és támogatása
14. 045120 Út, autópálya építése
15. 045130 Híd, alagút építése
16. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
17. 045170 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása
18. 047120 Piac üzemeltetése
19. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
20. 051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása
21. 051070 Használt eszköz bontása
22. 051080 Hulladék újrahasznosítása
23. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
24. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
25. 061020 Lakóépület építése
26. 062010 Településfejlesztés igazgatása
27. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
28. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
29. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
30. 064010 Közvilágítás
31. 066010 Zöldterület-kezelés
32. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
33. 072111 Háziorvosi alapellátás
34. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
35. 072311 Fogorvosi alapellátás
36. 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás
37. 074020 Sportolók spotegészségügyi vizsgálata, felügyelete, ellenőrzése
38. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
39. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
40. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
41. 081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
42. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
43. 081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás
44. 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkezés
45. 084010 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása és szabályozása
46. 086030 Nemzetközi kulturális együttműködés
47. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
48. 091250 Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok
49. 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés
50. 095040 Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások
51. 101270 Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és életminőségét segítő programok, támogatások
52. 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján
53. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
54. 104042 Család- és gyermekjóléti szolgáltatások
55. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
56. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
57. 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
5. melléklet
1. Bősárkány Térségi Óvodai Társulás
2. Csorna Térségi Önkormányzatok Társulása
3. Bősárkány-Csorna-Farád Szennyvízkezelési Társulás
4. Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
A 7/A. §-t a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 30. § a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (6) bekezdését a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 39. § (1) bekezdése a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (2) bekezdése a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 92. § (4) bekezdését a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 92. § (5) bekezdését a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 4. melléklet a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.