1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza az Önkormányzat vagyonát, és a hatálya alá tartozó vagyonelemekkel való gazdálkodás szabályait, figyelemmel az önkormányzati tulajdon folyamatos védelmére, értékének megőrzésére és növelésének előmozdítására.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő:

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

(4) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni:

(5) E rendelet hatálya a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények költségvetési gazdálkodási rendjét - eltérő jogszabályi rendelkezés esetét kivéve - nem érinti.

(6) A Képviselő-testület és szervei, valamint az önkormányzati vagyonkezelők a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának keretében kötött szerződések során a törvények és e rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni.

2. § (1) Az önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint ingók, immateriális javak, befektetett pénzügyi eszközök, üzletrészek, értékpapírok, pénzeszközök, követelések összessége.

(2) Az önkormányzat vagyona – rendeltetés alapján - törzsvagyonra és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonra oszlik.

(3) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

3. § (1) A vagyon jellegét és forgalomképességét, - kivéve törvény által forgalom-képtelennek, vagy korlátozottan forgalomképesnek nyilvánított törzsvagyont -, kivételesen indokolt esetben a képviselő-testület megváltoztathatja.

(2) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterület rendeltetését megszüntetik.

4. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

5. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartoznak:

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó a rendelet 4. számú mellékletében felsorolt vagyonelemek:

(3) A rendelet 5. számú mellékletében felsorolt törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.

6. § (1) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és/vagy mennyiségben. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is és összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlan-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.

(2) A vagyonkimutatást az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló mindenkor hatályos Kormányrendelet előírásainak megfelelően kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva a képviselő-testületnek bemutatni.

(3) Az önkormányzati vagyonkezelő szervezetek vezetői a vagyonkimutatás összeállításához az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig kötelesek adatot szolgáltatni a beszámoló készítéséért felelős szervezetnek.

(4) A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat - ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is - leltározni kell. A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tételesen és ellenőrizhető módon kell tartalmaznia az Önkormányzat és intézményei eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

(5) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint a leltározásra kötelezett szervezet az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor leltározást elegendő két évenként végrehajtani.

(6) A leltározást a külön szabályzatban meghatározott tartalommal és formában kell elvégezni.

7. § (1) Egyes vagyontárgyak forgalomképessé, korlátozottan forgalomképessé, forgalomképtelenné történő minősítésről – törvényi rendelkezés hiányában –, figyelemmel a hatályos városrendezési tervek előírására is, a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.

(2) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába bármilyen módon a 2. §-ba be nem sorolt vagyon kerül, úgy azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a képviselő-testületnek – figyelemmel az (1) bekezdésre – minősítenie kell.

8. § (1) Az önkormányzat vagyonát – az önkormányzati költségvetési szervek jelentési és nyilvántartási kötelezettségei teljesítése alapján - a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván valamennyi, a tárgyban hatályos jogszabályi előírást, így különösen a számviteli törvény, az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei előírásait figyelembe véve.

(2) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfólió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - névértéken, illetve külön előírt esetben nettó értéken tartja nyilván.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlanvagyon kataszterben kerülnek nyilvántartásra.

(4) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi, vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő döntést követő intézkedések megtételéről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

9. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója a képviselő-testület.

(3) Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban a tulajdonosi képviseletet a Polgármester, vagy az általa megbízott személy látja el.

(4) A képviselő-testület a tulajdonosi joggyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a polgármesteri hivatal útján látja el, illetve erre gazdasági társaságot alapíthat, vagy természetes, illetve jogi személyekkel, továbbá ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságaival megállapodhat.

10. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Polgármester képviseli.

(2) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a Polgármestert hatalmazza fel:

11. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak állagának megőrzéséről, működtetéséről, vagyonkezeléséről a képviselő-testület a polgármesteri hivatal, az intézmények, és gazdasági társaságai útján gondoskodik.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig – a hatáskörrel rendelkező bizottság előzetes hozzájárulásával - a Polgármester köti meg. A polgármester az intézkedésről a jogügylet megkötését követő ülésen – az indok megjelölésével – köteles a képviselő-testületet írásban tájékoztatni.

(3) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - semmis.

(4) A forgalomképtelen vagyon elsősorban határozott idejű bérlettel, vagy eseti – egyszeri, vagy többszöri visszatérő és előre meghatározható időtartamra vonatkozó – bérleti szerződéssel hasznosítható.

12. § A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon megszerezhetőségéről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről és gazdasági társaságba való beviteléről szóló döntés. Ezekben az esetekben a képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.

13. § (1) Forgalomképes vagyontárgy megszerzéséről, továbbá 50 M Ft forgalmi értékhatár feletti elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről, bérbe, illetve használatba adásáról, vagy a tulajdoni viszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a Képviselő-testület dönt. A képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg.

(2) Amennyiben a jogügylet tárgyát képező vagyontárgy egyedi forgalmi értéke a 20 M Ft-ot meghaladja, de az 50 M Ft-ot nem éri el, az (1) bekezdés szerinti döntést – a tulajdonszerzés kivételével- a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság hozza meg. A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság az intézkedésről a jogügylet megkötését követő ülésen - az indokok megjelölésével - köteles a képviselő-testületet írásban tájékoztatni.

(3) A Polgármester dönt a forgalomképes vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről és megterheléséről 20 M Ft egyedi forgalmi értékhatárig, a bérleti, illetve használati jogviszony létesítéséről a helyben kialakult bérleti és használati díjak figyelembe vételével megállapított nettó 10 M Ft összegű éves bérleti és használati díjig. A polgármester az intézkedéséről a jogügylet megkötését követő ülésen - az indokok megjelölésével - köteles a képviselő-testületet írásban tájékoztatni.

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok hasznosításáról - kivéve az elidegenítést - a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság dönt átruházott hatáskörben. A döntési jogosultsága kiterjed a bérlő személyére és a bérleti díjra. A bérleti szerződést a polgármester írja alá a bizottság döntésének megfelelően.

(5) Az egyedi forgalmi érték meghatározásánál elsősorban az önkormányzat által megrendelt ingatlanforgalmi értékbecslést kell alapul venni. Amennyiben az önkormányzattal szerződő fél a szakértő által megjelölt értékben a szerződést nem köti meg, úgy a forgalmi érték meghatározásánál a szerződés tartalma az irányadó azzal, hogy ez az önkormányzat gazdasági érdekeit nem sértheti.

(6) A beépítetlen ingatlanokat 3 éves beépítési kötelezettség előírásával lehet értékesíteni, kivéve, ha ettől eltérően dönt a Képviselő-testület. A 3 éves beépítési kötelezettség indokolt esetben 1 évvel meghosszabbítható.

(7) A képviselő-testület hulladékgazdálkodási közszolgáltató gazdasági társaság tulajdon-részének megszerzéséről szóló döntést a Mosonmagyaróvár Nagytérségi Hulladékgazdál-kodási Társulásra ruházza át.

14. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó ingatlan és ingó vagyontárgy értékesítésére, illetve az egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni. Ha rendelkezésre áll 2 évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak felülvizsgált változata is elfogadható.

(2) A tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén az értéket a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyam, a tőzsdén nem jegyzett részvényeknél, valamint az üzletrészeknél az üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját elidegenítés, megszerzés (megterhelés) esetén – ideértve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is – az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve – ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján, bérbe vagy használatba adás esetén pedig a helyben kialakult bérleti díjak figyelembe vételével megállapított éves bérleti, használati díj értékétől függően kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén – ha a szerződés erről nem rendelkezik – az értékesítést végző szerv köteles a tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. A portfólió vagyon körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések értékesítését. Együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását.

(5) Forgalomképes vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.

15. § (1) Bármely vagyontárgy vagyonkezelésbe adásáról, és annak ellenértékéről a Képviselő-testület - a vagyonkezelői szerződés elfogadásával - egyedi döntést hoz.

(2) A vagyonkezelésbe adás nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét, elsődleges célja a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, illetve értékének növelése.

(3) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.

(4) Vagyonkezelői jog létesíthető:

(5) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.

(6) A vagyonkezelői jog ellenértékét szakértői vélemény alapján, az illetékről szóló törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírásai, és az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell meghatározni

16. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal gazdálkodik. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(3) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon elkülöníti.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(5) A vagyonkezelő az önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az önkormányzat által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott biztosítási kategóriákra biztosítási szerződés köt, és az ellenértéket megfizeti.

(6) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól az önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységének a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában adatot szolgáltat, továbbá a szükséges bizonylatokat, dokumentumokat átadja.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámol.

17. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzati jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

(3) A vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat a polgármester által megbízott tulajdonosi ellenőr útján ellenőrzi.

(4) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról, valamint a Magyarország helyi önkormányzataikról szóló törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszűntetésére intézkedés kezdeményezése. Az ellenőrzést tulajdonosi ellenőr az eredményesség, gazdaságosság és hatékonyság elveinek figyelembevételével végzi.

(5) A tulajdonosi ellenőr jogosult:

(6) A tulajdonosi ellenőr:

(7) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője), valamint dolgozója jogosult:

(8) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője), valamint dolgozója:

(9) A Képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetben a polgármester a Képviselő-testületet évente tájékoztatja az adott évben lefolytatott ellenőrzések eredményéről.

18. § (1) Az önkormányzati vagyont vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján

(2) Az Önkormányzat intézménye részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használatát a közfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. Az önkormányzati intézmény az alapító okiratban használatba adott vagyon működtetéséről törvényben és e rendeletben foglaltak figyelembevételével gondoskodik.

(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint az Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy természetes személy a használatában lévő vagyon működtetéséről törvényben és e rendeletben meghatározottakon kívül a vele kötött szerződésben foglaltak alapján gondoskodik.

19. § (1) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet a működtetés során jogosult a vagyon

(2) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet a vagyon működtetése során a tűzvédelmi, munkavédelmi, egészségügyi előírásoknak megfelelően gondoskodik

(3) Az Önkormányzat intézménye a (2) bekezdésben foglalt feladaton túl gondoskodik a működtetésébe adott vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartásáról, szükség esetén a használatra alkalmatlan vagyontárgyak selejtezéséről.

(4) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.

(5) Az önkormányzati vagyont működtető szervezetek a vagyon működtetése körében egyes részfeladatok elvégzésére vagy a feladatok megosztására megállapodást köthetnek.

(6) A Képviselő-testület az Önkormányzat intézménye használatába adott vagyoni eszköz használatának jogát megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja. Ebben az esetben az intézménynek az adott vagyoni eszköz működtetésére vonatkozó jogai és kötelezettségei is megszűnnek.

20. § (1) Az Önkormányzat vagyonának működtetésbe adásáról vagy kivonásáról

(2) A vagyon vagy a vagyon egy meghatározott része üzemeltetésének jogát és kötelezettségét a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntése alapján el lehet vonni, és más személy vagy szervezet üzemeltetésébe lehet adni.

(3) Az üzemeltetés jogának a működtető szervezettől történő elvonása a működtetés körébe tartozó többi feladat ellátását nem érinti, az továbbra is a működtetőt terheli.

21. § (1) Az Önkormányzat intézménye jogosult a használatában lévő vagyon bérbeadására. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg.

(2) A bérbeadásra irányuló szerződés határozatlan, vagy ha a bérlet időtartama az egy évet meghaladja, a (3) bekezdés szerinti döntésben meghatározott időtartamra köthető. A határozott idejű bérleti szerződés versenyeztetési eljárás mellőzésével az Nvt.-ben írt időtartammal és feltételek teljesülése esetén hosszabbítható meg.

(3) Az egy évet meghaladó határozott időre vagy határozatlan időre történő bérbeadáshoz a tulajdonosi jogok gyakorlására hatáskörrel rendelkező szerv, személy vagy bizottság döntése szükséges.

(4) Határozatlan időre kötött bérleti szerződés esetén a bérleti szerződésben a rendes felmondás jogának gyakorlását az intézmény és a vele szerződő fél nem kötheti feltételhez vagy meghatározott idő elteltéhez.

(5) Az Önkormányzat intézménye a működtetésében lévő vagyon hasznai szedésének jogát nem engedheti át.

(6) Az Önkormányzat intézménye az általa működtetett ingatlan bérbeadása során a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettséget nem vállalhat. Amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettségvállalás szükségessége merül fel, ahhoz a tulajdonosi jogok gyakorlója előzetes hozzájárulásának a beszerzése szükséges.

(7) Az Önkormányzat intézményének vagyonhasznosítása nem sértheti vagy veszélyeztetheti az intézmény vagy az Önkormányzat feladatainak ellátását.

22. § Az önkormányzati vagyont működtető, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság a működtetésében álló önkormányzati vagyont az Nvt.-ben meghatározott időre, a társaság igazgatósága elnökének vagy ügyvezetőjének döntése alapján hasznosíthatja.

23. § A 18. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy természetes személy működtetésében álló vagyon bérbeadására a működtetővel kötött szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.

24. § Az önkormányzat a tulajdonában álló gazdasági társaság alábbi, alapítói kizárólagos és tulajdonosi jogait, a képviselő-testület gyakorolja:

25. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában álló gazdasági társaság alábbi, alapítói kizárólagos és tulajdonosi jogait, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság gyakorolja:

(2) A Polgármester a tulajdonosi jogok gyakorlásáról, a társaságok működéséről, valamint a képviselő-testület által a taggyűlésekben, az igazgatóságokba és felügyelő bizottságokba javasolt delegált és megválasztott személyek a tevékenységükről az üzleti évet lezáró beszámoló jóváhagyását követően, minden év június 30-áig köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(3) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét és a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyezteti.

26. § (1) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadást megelőzően kell elvégezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során a tárgyévi költségvetési rendeletben megállapított értékhatárt el nem érő, kis összegű, be nem hajtható követelések törléséről a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság dönt.

27. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, a felajánlás elfogadásáról nettó 5 000 000,- Ft értékhatár feletti vagyon esetében a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság határoz, egyéb esetben a polgármester dönt, átruházott hatáskörben.

(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása az e rendeletben meghatározott vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata. A vagyonkezelő arról nyilatkozik, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a vagyon értékét.

28. § (1) Az önkormányzati intézmények a használatukba adott vagyontárgyakra megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek az e rendeletben megfogalmazott eljárási és anyagi jogszabályok betartása mellett. A tulajdonost megillető rendelkezési jogból az önkormányzati intézmények az alkalomszerűen, maximum egy éves határozott időre szóló bérleti szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolhatják.

(2) A bérbeadásból származó bevételt az intézmény saját feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthatja.

(3) A hasznosítás az intézmény alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(4) Az önkormányzati intézmény vezetője csak képviselő-testületi hozzájárulással dönthet:

(5) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a képviselő-testületi döntés előtt ki kell kérni az illetékes bizottság javaslatát.

(6) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, ingatlanok általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik.

29. § (1) A 28. § hatálya alá nem tartozó önkormányzati intézmények helyiségeinek bérbeadása, a bérleti díjak beszedése közszolgálati szerződés alapján a 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló kijelölt gazdasági társaság feladatkörébe tartozik.

(2) Az önkormányzat gazdasági társasága a bérleti díjakból befolyó bevételét a közszolgálati szerződésben meghatározott feladatai ellátására köteles fordítani.

30. § (1) A nettó 2 000 000 Ft értékhatárt meghaladó éves bérleti vagy használati díj esetén csak versenyeztetés (továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani a vagyonelemeket.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a vagyonhasznosítására jogosult határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

31. § A 30. § (1) bekezdése alapján a versenyeztetést a rendelet 2. sz. melléklete szerinti Versenyeztetési Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

32. § (1) A beépített ingatlan bérbeadása esetén a bérleti szerződés feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a jogügylet eredményeképpen a kimutatható beruházások költségei legkésőbb 10 év alatt megtérüljenek.

(2) Amennyiben a bérleti szerződést az (1) bekezdés szerinti feltételekkel nem lehet megkötni, de az ingatlan állagának megóvása a szerződést indokolttá teszi, a fenntartási költségek csökkentése érdekében a bérleti szerződés a beruházási költség megtérülése nélkül is megköthető. Ebben az esetben különös gonddal kell vizsgálni annak elkerülését, hogy a szerződő fél bármilyen módon egyoldalú előnyt szerezhessen.

(3) A beruházási költség megtérülésétől abban az esetben is el lehet tekinteni, ha az ingatlan bérbeadása addig el nem látott közérdekű és közszükségleti célokat szolgáló vállalkozói tevékenység megvalósulását eredményezi.

33. § (1) Haszonbérbe adás esetén a szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Belterületi ingatlanok esetében a szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a rendezési terveket figyelembe kell venni.

(2) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérletbe, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervekben foglaltakat ugyancsak figyelembe kell venni.

34. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a vagyon hasznosítására jogosult határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

35. § (1) A nettó 2 000 000 Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a polgármesternek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés vagy a Versenyeztetési Szabályzat előírásai szerint lebonyolítandó árverés útján értékesíthető.

(3) Amennyiben a licit kiírása eredménytelen, az ismételt kiírásokban maximum két alkalommal az árat 15-15 %-kal csökkenteni lehet.

(4) Nem kell licit eljárást lefolytatni:

(5) A nyilvános versenyeztetés pályázati úton történő lefolytatása esetén a pályázati hirdetményt 20 M Ft-ig a polgármester, 20 M és 50 M Ft között a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, 50 M Ft felett a képviselő testület hagyja jóvá. A pályázati hirdetményben a rendeletben foglaltaktól eltérő eljárási szabályok és értékelési szempontok is megállapíthatók.

36. § A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.

37. § E rendelet alkalmazásában:

38. § Az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelet mellékletei:

1. melléklet: önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona

2. melléklet: versenyeztetési szabályzat

3. melléklet: önkormányzat forgalomképtelen vagyona

4. melléklet: önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

5. melléklet: önkormányzat forgalomképes üzleti vagyon

40. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.