Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2026. (II. 19.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2026. 02. 20Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2026. (II. 19.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól
[1] Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő azon személyeknek, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, megsegítésük érdekében települési támogatásokat nyújt.
[2] Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörben eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdése d) és g) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Csorna város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) Adósság:
aa) vezetékes gáz díjtartozás,
ab) áramdíjtartozás,
ac) távhő-szolgáltatási díjtartozás,
ad) víz- és csatorna használati díjtartozás,
ae) szemétszállítási díjtartozás,
af) közös költség hátralék,
ag) lakbérhátralék;
b) Háztartás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4.§ (1) bekezdése f) pontjában meghatározottak szerint;
d) Egyedülélő: az Sztv. 4. § (1) bekezdése e) pontjában meghatározottak szerint;
e) Egyedülálló: az Sztv. 4. § (1) bekezdése l) pontjában meghatározottak szerint;
f) Gyermekét egyedül nevelő szülő: az, az egyedülálló személy, aki
fa) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,
fb) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, vagy
fc) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató legalább egy gyermekét egyedül neveli - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - és a háztartásban a szülőn és a gyermek(ek)en kívül más, bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy nem él;
g) Hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozó;
h) közeli hozzátartozó: az Sztv. 4. § (1) d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó;
i) Fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
ia) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma: 1,
ib) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma: 0,9,
ic) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma: 0,8,
id) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma: 0,8,
ie) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma: 0,7
azzal, hogy ha a ia)-ie) szerinti személy magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy az id)-ie) szerinti kiskorú személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak vagy a háztartásban legalább egy gyermekét egyedül nevelő szülő él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik;
j) Jövedelem: Sztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak a Sztv. 4. § (1a)-(1c) bekezdése figyelembevételével azzal, hogy a jövedelemszámításnál figyelmen kívül hagyandó a Sztv. 10. § (4) bekezdésében felsorolt jövedelem;
k) Jövedelemszámításra irányadó időszak: a Sztv. 10. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott időszak;
l) Tartós jövedelemváltozás: a Sztv. 25. § (7) bekezdésében felsorolt jövedelemváltozások;
m) Tartósan és súlyosan beteg személy: az a személy, aki
ma) a háziorvos szakvéleménye szerint előre láthatóan 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolásra, gondozásra szorul,
mb) a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs szakigazgatási szerv komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket,
mc) fogyatékossági támogatásban részesül vagy
md) emelt összegű családi pótlékban részesül, valamint aki után szülője vagy eltartója emelt összegű családi pótlékban részesül.
Hatásköri rendelkezések
3. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben jár el az alábbi ügyekben;
a) helyi lakásfenntartási támogatás,
b) az ápolási támogatás,
c) a rendkívüli települési támogatás,
d) a gyógyszertámogatás,
e) e rendelet 5. § alapján visszatérítésre kötelezés,
f) a személyi térítési díj mérséklése, elengedése,
g) a köztemetés.
(2) A képviselő-testület Jogi és Humán Bizottsága átruházott hatáskörben jár el az alábbi ügyekben;
a) az adósságkezelési szolgáltatás,
b) a Sztv. 17. § (5) bekezdésében, valamint e rendelet 5. § (2)–(4) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlása.
Ellátások formái
4. § (1) Csorna Város Önkormányzata az alábbi települési támogatásokat nyújtja;
a) ápolási támogatás,
b) gyógyszertámogatás,
c) rendkívüli települési támogatás,
d) helyi lakásfenntartási támogatás,
e) adósságkezelési támogatás,
f) köztemetés.
(2) Csorna Város Önkormányzata által fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Központ a személyes gondoskodás keretében biztosítja az alábbi ellátásokat;
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) időskorúak nappali ellátása,
d) családsegítés,
e) gyermekjóléti szolgáltatás,
f) gyermekek napközbeni ellátása (bölcsődei ellátás).
Jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítése
5. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott támogatást meg kell szüntetni és a jogosulatlanul igénybe vevőt kötelezni kell;
a) a támogatás visszafizetésére,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetén az intézményi térítési díj teljes összegű megfizetésére.
(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezett, a támogatás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelmet nyújthat be a visszafizetés elengedése, csökkentése, vagy részletfizetés iránt.
(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás és annak kamatainak visszafizetése - a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálata, illetve személyi, családi körülményeinek mérlegelése alapján - részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné.
(4) A részletfizetési kérelem engedélyezése esetén a részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb, mint a támogatás jogosulatlan igénybevételének időtartama. Bármely törlesztőrészlet meg nem fizetése esetén, a hátralék 10 napon belül egy összegben válik esedékessé.
Települési támogatásokra vonatkozó általános szabályok
6. § (1) A támogatás megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul, melyet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a Csornai Polgármesteri Hivatalhoz lehet benyújtani.
(2) A kérelem tartalmazza;
a) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésben meghatározott adatokat és
b) az Sztv. 18. § a-b) pontjában meghatározott adatokat:
ba) a helyi lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás és a köztemetés esetén a háztartásban elő személyekről, vagy
bb) egyéb ellátás esetén a családban élő személyekről.
(3) A kérelemhez mellékelni kell;
a) igazolást az egy háztartásban vagy a családban élő személyek jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről,
b) amennyiben van, úgy a gyermek elhelyezése, vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot,
c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 16. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás rendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról és
d) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolást.
(4) E rendelet 6. § (3) bekezdés a) pontja szerinti igazolás;
a) a munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által a könyvelési programból kiállított igazolás, vagy a fizetési jegyzék,
b) álláskeresési ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve által kiállított igazolás,
c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap,
d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum, vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolás,
e) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás,
f) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat, vagy átvételi elismervény,
g) ösztöndíj esetén a középiskola, vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom, vagy
h) az a)–g) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.
7. § (1) A rendszeresen nyújtott támogatások esetében, amennyiben a támogatást kérelmező adataiban változás áll fenn, különösen a rászorultságot megalapozó körülményekben, a jövedelmi viszonyokban, vagy a támogatás elbírálásakor figyelembe vett személyek számában, úgy szükség esetén a támogatást felül kell vizsgálni.
(2) A felülvizsgálat során nem kell jövedelemként figyelembe venni annak a támogatásnak az összegét, amelyre a felülvizsgálat vonatkozik.
(3) Amennyiben a támogatás jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, a támogatást meg kell szüntetni.
(4) Ha a felülvizsgálat eredményeként a támogatás megszűnik, akkor a támogatás folyósítása - a rosszhiszemű igénybevétel kivételével – a felülvizsgálati eljárásban hozott I. fokú határozat jogerőre emelkedése hónapjának utolsó napjával szűnik meg.
8. § A havi rendszerességgel nyújtott szociális települési támogatás utólag, minden hónap 5. napjáig kerül folyósításra postai kifizetéssel vagy folyószámlára történő utalással.
Ápolási támogatás
9. § (1) Az ápolási támogatás havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás.
(2) Ápolási támogatásra jogosult az a személy, aki;
a) állandó és tartós gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi,
b) az ápolt hozzátartozója és
c) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének
ca) családban élők esetében 300%-át
cb) gyermekét egyedül nevelő szülő, egyedülálló személy esetében 350 %- át.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottak fennállása esetén sem jogosult ápolási támogatásra a kérelmező, ha;
a) az ápolt két hónapot meghaladóan fekvőbeteg gyógyintézeti, nappali ellátásban vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,
b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amit az ápolási támogatás folyósítása alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján folyósítanak,
c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésében részt vevő hallgatója,
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja, vagy
e) a Sztv. 41. § (1) bekezdése vagy a 43/A. § alapján ápolási díjra jogosult.
(4) Az ápolási támogatás összege Magyarország mindenkori központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80%-a.
10. § (1) A támogatás iránti kérelem e rendelet 1. mellékletében e célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be.
(2) Az ápolási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz – e rendelet 6. §-ban meghatározottakon kívül – mellékelni kell;
a) a háziorvos, vagy kezelőorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy az ápolt tartósan beteg és szakvéleménye arról, hogy állandó és tartós gondozásra szorul és
b) ha az ápoló munkaviszonyban áll, és munkaideje
ba) meghaladja a napi 4 órát, a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről szóló igazolást vagy
bb) a napi 4 órát nem haladja meg, a munkáltató igazolását a foglalkoztatás napi időtartamáról.
c) amennyiben az ápolt személy gondnoka a kérelmező, úgy a gondnokság alá helyezésről szóló határozatot.
11. § Ápolási támogatás igénylése esetén a döntést megelőzően minden esetben környezettanulmányt kell készíteni az ápolásra szorulónál és a kérelmezőnél is. A környezettanulmányt a Szociális és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálat munkatársa készíti el és az ápolási kötelezettség teljesítését félévente ellenőrzi.
12. § Az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, akkor e rendelet 7. §-ban meghatározottak szerint a támogatást meg kell szüntetni.
13. § (1) Az ápolási támogatásra való jogosultságot e rendelet 12. §-ban meghatározottakon túl, meg kell szüntetni, ha;
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, vagy
c) az ápolt személy meghal.
(2) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és környezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról, vagy az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.
(3) Ha az ápolási támogatásra való jogosultság megszűnése az ápolt személy halála miatt következik be, a támogatás folyósítását a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
Gyógyszertámogatás
14. § (1) A gyógyszertámogatás a gyógyszerkiadások viseléséhez havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás.
(2) Gyógyszertámogatásra az a személy jogosult, akinek;
a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének
aa) családban élők esetében 175 %-át,
ab) gyermekét egyedül nevelő szülő, egyedülálló személy, továbbá olyan családban élő személy esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él 200%- át, továbbá
b) a kérelem benyújtását megelőző három naptári hónapban a háziorvos által igazolt, vényre kiváltott - gyógyszertár által beárazott - gyógyszerek, kérelmező által térített díjának havi átlagos költsége a szociális vetítési alap összegének
ba) családban élők esetében a 40%-át,
bb) gyermekét egyedül nevelő szülő, egyedülálló személy, továbbá olyan családban élő személy esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él esetén a 30%-át meghaladja.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem jogosult gyógyszertámogatásra az a személy, aki az Sztv. 50. § (1)-(2) bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult.
(4) A gyógyszertámogatás havi összege legalább 5.000 forint, de legfeljebb 10.000 forint.
(5) A támogatás hat hónapos időtartamra állapítandó meg a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.
(6) A gyógyszertámogatás összege a támogatási időszak alatt nem módosítható.
15. § (1) A támogatás iránti kérelem e rendelet 2. mellékletében e célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be.
(2) A gyógyszertámogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz a 6. §-ban meghatározottakon kívül csatolni kell;
a) a háziorvos igazolását a gyógyszerekről, valamint az igazolás gyógyszertár által beárazott költségéről és
b) amennyiben a kérelmező a Sztv. 50. § (2) bekezdése alapján, a normatív közgyógyellátásra való jogosultság jövedelmi feltételeinek megfelel, úgy a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránt benyújtott kérelem elutasításáról rendelkező határozat.
Rendkívüli települési támogatás
16. § (1) A létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személynek, rendkívüli települési támogatás adható.
(2) A rendkívüli települési támogatás elsősorban a Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben adható.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli települési támogatás adható különösen, olyan személy részére, aki;
a) felhalmozott közüzemi tartozását önhibáján kívüli okból nem tudja önerőből kifizetni,
b) jelentős egyszeri kiadásra kényszerül,
c) magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást nem képes megfizetni és közgyógyellátásban, gyógyszertámogatásban nem részesül,
d) tüzelőanyag (tűzifa) pótlására szorul.
(4) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének;
a) családban élők esetén 400%-át,
b) gyermekét egyedül nevelő szülő, egyedülálló személy, továbbá olyan családban élő személy esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él 450%-át.
(5) E rendelet 16. §-ban meghatározott esetekben a rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb 5.000 Ft-nál forintnál, de éves szinten nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 300%-át.
(6) A rendkívüli települési támogatás nyújtható természetben is, különösen a 16. § (3) a), d) pontjában meghatározott esetekben.
(7) Évi egy alkalommal, kivételesen indokolt esetben, jövedelmére és vagyonára tekintet nélkül rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, aki különös méltánylást igénylő élethelyzetbe került.
17. § (1) E rendelet 16. §-ban meghatározottakon túl rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó személy, akinek az egy főre jutó jövedelme a szociális vetítési alap összegének;
a) családban élők személy esetén 400%-át,
b) gyermekét egyedül nevelő szülő, egyedülálló személy, továbbá olyan családban élő személy esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él 450 %-át nem haladja meg.
(2) A kérelem a temetkezési szolgáltató által kiállított temetési számla kiállításának napjától számított 3 hónapon belül nyújtható be, e határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) A 17.§ (1) bekezdésében meghatározott esetben a rendkívüli települési támogatás összege amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg;
a) a szociális vetítési alap összegének 250%-át, a legolcsóbb temetés költségének 30 %-a,
b) a szociális vetítési alap összegének 500 %-át, a legolcsóbb temetés költségének 15 %-a.
(4) A legolcsóbb temetés költségét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(5) Méltányosságból rendkívüli települési támogatás állapítható meg temetési költségek enyhítésére – amennyiben kérelmező a 17.§ (1) bekezdésben meghatározott jövedelemnél magasabb jövedelemmel rendelkezik, de a temetés költsége a települési támogatást indokolttá teszi, azonban nem haladja meg a legolcsóbb temetés költségének 200 %-át. Ebben az esetben a rendkívüli települési támogatás összege a legolcsóbb temetés költségének 10%-a.
18. § (1) E rendelet 16-17 §-ban szabályozott eseteken túl, kizárólag kivételesen súlyos élethelyzet fennállása esetén rendkívüli települési támogatás állapítható meg jövedelemtől függetlenül azon személy részére, akinek;
a) tűzvész, elemi csapás vagy más vis maior esemény következtében, lakóingatlana részben vagy egészben megsemmisült, illetve tartósan lakhatatlanná vált,
b) jelentős egészségi állapotromlás elkerülése miatt egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése vált szükségessé,
c) azonnali beavatkozást igénylő, életmentő, jelentős költséggel járó egészségügyi ellátásra van szüksége.
(2) E rendelet 18. §-ban meghatározott esetekben a rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb 30.000 Ft-nál forintnál, de nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 800%-át.
19. § (1) A támogatás iránti kérelem e rendelet 4. mellékletében e célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be.
(2) A támogatás indokául szolgáló körülményeket a rendkívüli élethelyzet jellegének megfelelő dokumentummal kell igazolni.
(3) A rendkívüli települési támogatás a tüzelőanyag (tűzifa) vonatkozásában a tárgyévben ugyanazon lakásra csak e rendelet 16. § (5) bekezdésben meghatározott összeg erejéig nyújtható, függetlenül az igénylők személyétől és a lakásban élő személyek számától.
(4) Az (4) bekezdés tekintetében külön lakásnak tekintendő a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrésze.
(5) Önkormányzati bérlakásban lakó személy rendkívüli települési támogatásra nem jogosult, amennyiben az Önkormányzat felé bármilyen tartozása van.
Helyi lakásfenntartási támogatás
20. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez helyi lakásfenntartási támogatás nyújtható.
(2) A támogatás nyújtható;
a) lakbérhez, albérleti díjhoz,
b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez,
c) távhő- szolgáltatási díjhoz,
d) közös költséghez,
e) víz és csatornadíjhoz,
f) szemétszállítási díjhoz,
g) villanyáram díjához, valamint
h) gázfogyasztás díjához.
(3) A helyi lakásfenntartási támogatást természetbeni ellátás formájában kell nyújtani, és havonta a szolgáltatást nyújtó szolgáltatóhoz kell utalni. A támogatást a kérelmező által az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon megjelölt rendszeres kiadáshoz kell nyújtani.
21. § A helyi lakásfenntartási támogatás azon személyeknek nyújtható;
a) akinek a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének
aa) háztartásban élő személyek esetén a 300 %-át,
ab) gyermekét egyedül nevelő szülő, továbbá olyan háztartásban élő személy esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él esetében 350 %-át,
ac) egyedül élő személy esetén a 400%-át nem haladja meg, vagy
b) aki adósságkezelési támogatásban részesül és
c) a háztartásban élő személyek egyikének sincs a Sztv. 4. § (1) b) pontja szerinti vagyona.
22. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege 5.000.- Ft.
(2) A helyi lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, tárgyév december 31. napjáig kell megállapítani, kivéve albérlet esetében amennyiben a bérleti szerződés lejártának időpontja korábbi időpontra esik.
23. § (1) A támogatás iránti kérelem e rendelet 5. mellékletében e célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be.
(2) A helyi lakásfenntartási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz – a 6. §-ban meghatározottakon túl mellékelni kell;
a) e rendelet 22. § (2) bekezdése alapján a kérelmező által megjelölt kiadás igazolására szolgáló, a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó számla, vagy dokumentum másolatát,
b) – a tulajdoni lap kivételével - a lakás használati jogcímének igazolására szolgáló dokumentumot, valamint
c) vagyonnyilatkozatot.
24. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében külön lakásnak tekintendő a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrésze.
(3) Önkormányzati bérlakásban lakó személy helyi lakásfenntartási támogatásra nem jogosult.
Adósságkezelési szolgáltatás
25. § (1) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére adósságkezelési szolgáltatás nyújtható. A támogatás azon szociálisan rászorult személy vagy család részére nyújtható, akinek;
a) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot és az adósságok valamelyikénél legalább 6 havi számla tartozása áll fenn, vagy
b) közüzemi tartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták valamint,
c) vállalja az adósság és a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.
(2) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb 12 hónap lehet és ugyanazon személy, vagy háztartásnak tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül ismételten nem részesülhet támogatásban.
(3) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.
(4) A (3) bekezdés tekintetében külön lakásnak tekintendő a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrésze.
(5) A támogatás iránti kérelem e rendelet 6. mellékletében e célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be.
26. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható tartozás maximális összege legfeljebb kettőszázezer forint lehet és az adósságkezelési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-át.
(2) A támogatás nyújtható egy összegben, vagy havi részletekben.
27. § Támogatásra az a személy jogosult, akinek az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének;
a) háztartásban élő személyek esetén a 250 %-át,
b) gyermekét egyedül nevelő szülő, továbbá olyan háztartásban élő személy esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él esetén a 300%-át,
c) egyedül élő személy esetén a 350%-át.
28. § (1) Az adósságcsökkentési támogatást meg kell szüntetni és a kifizetett összeget vissza kell fizetni, ha;
a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
b) az általa vállalt adósságtörlesztést a második hónapban sem teljesíti, és
c) a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) Az adósságkezelési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatás folyósítása történt.
29. § (1) Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat biztosítja.
(2) Az adós;
a) az adósságkezelési támogatási kérelem benyújtását megelőző három hónapban,
b) az adósságkezelési támogatás folyósításának időtartama alatt és
c) az adósságkezelési támogatás folyósítását követő három hónapos utánkövetői időszakban
az adósságkezelési tanácsadóval együttműködik.
(3) Az együttműködési kötelezettség az adós és az adósságkezelési tanácsadó között létrejövő együttműködési megállapodásban foglaltak betartását jelenti.
(4) Az adósságkezelési szolgáltatást nyújtó adósságkezelési tanácsadó feladata;
a) az adós tájékoztatása az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,
b) a hátralék okainak feltárása,
c) a hátralékos háztartás jövedelmi helyzetének, fizetési készségének és képességének, valamint törlesztési kapacitásának vizsgálata,
d) erőforrások felkutatása, ügyfelek motiválása,
e) a hátralékos háztartás gazdálkodásának rendszeres kontrollja,
f) javaslattétel az adósságkezelési támogatás megállapítására, a támogatás mértékére, időtartamára,
g) életvezetési tanácsadás,
h) környezettanulmány készítése,
i) havonta legalább egy alkalommal, személyes találkozás során az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartásának figyelemmel kísérése és
j) szükség esetén az adósságkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosításának kezdeményezése.
30. § (1) Az adósságkezelési támogatás iránti kérelem a három hónapos előzetes együttműködési szakasz leteltét követően nyújtható be.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a 6. §-ban meghatározottakon túl;
a) – a tulajdoni lap kivételével - a lakáshasználat jogcímét igazoló okiratot,
b) vagyonnyilatkozatot,
c) a kérelmezővel egy háztartásban élő, de a bíróság által megosztott lakáshasználattal rendelkező adósok esetében közös nyilatkozatot arról, hogy az adósság milyen arányban terheli a feleket,
d) kérelmező nyilatkozatát, hogy vállalja;
da) az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, háztartási napló vezetését a családgondozó segítségével,
db) a legalább 25%-os önrész, valamint az adósság és a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését és
dc) hogy az adósságkezelés megállapításáról szóló jogerős határozat birtokában az adósság jogosultjával megállapodást köt a tartozás megfizetéséről,
e) az adósság jogosultja igazolását az adósság összegéről, keletkezésének időszakáról, vagy a kikapcsolás tényéről és
f) az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására.
(3) Amennyiben a kérelmezőnek több szolgáltató felé fennálló adóssága van és az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonás kritériumai legalább egy adósságtípus vonatkozásában fennállnak, bármelyik adósságtípus kezelhető.
(4) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.
(5) Ha a kérelmező egyidejűleg több szolgáltatónál fennálló adósságának kezelését kéri, akkor az adósságkezelési támogatás megállapítása a kezelt adósságok aránya figyelembevételével történik.
(6) Az adósságkezelési támogatásban részesülő személy nem kötelezhető azon adósságtípusba tartozó hátralék visszafizetésére, amelyhez kapcsolódóan támogatásban nem részesül.
(7) A támogatás folyósítása az adósság jogosultja és a kérelmező között létrejövő részletfizetési megállapodás megkötését követően minden hónap 5. napjáig esedékes az adósság jogosultjához.
(8) Amennyiben (2) bekezdés c) pont cc) alpontjában előírt szerződés megkötésére a kérelmező hibájából az előírt határidőig nem kerül sor, az adósságkezelési támogatás nem folyósítható és a támogatásra való jogosultság megszüntetendő.
Köztemetés
31. § Közköltségen történő temetés esetén a meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, akinek nincs a Sztv. 4. § (1) b) pontja szerinti vagyona és az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének;
a) háztartásban élő személyek esetében 250%-át,
b) gyermekét egyedül nevelő szülő, továbbá olyan háztartásban élő személy esetén, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él 300%-át, vagy
c) egyedül élő személy esetén 350%-át nem haladja meg.
32. § (1) A támogatás iránti kérelem e rendelet 7. mellékletében e célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be.
(2) A nyomtatványhoz e rendelet 6. §-ban meghatározottakon túl mellékelni kell vagyonnyilatkozatot.
Személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások
33. § (1) A gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekek napközbeni ellátására (bölcsődei ellátásra), valamint a természetbeni ellátásra (gyermekétkeztetésre: intézményi és szünidei gyermekétkeztetésre) való jogosultság megállapítása kérelemre indul. A család- és gyermekjóléti központi, a család- és gyermekjóléti szolgálat eljárása és intézkedése hivatalból, vagy kérelemre indul.
(2) A gyermekek napközbeni ellátására vonatkozó kérelmet és az intézményi gyermekétkeztetésre vonatkozó kérelmet a napközbeni ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a 328/2011. (XII. 29.) Korm.rendelet (továbbiakban: Gytr.) által meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat. A szünidei gyermekétkeztetésre jogosult a Gytr. 7. melléklet szerinti igénybevételi nyilatkozatot a jegyzőhöz nyújtja be.
34. § (1) Csorna Város Önkormányzata gyermekjóléti természetbeni ellátásként intézményi gyermekétkeztetést biztosít;
a) az általa fenntartott bölcsődében, óvodában, a közigazgatási területén a tankerületi központ és a szakképzési centrum részeként működő nevelési-oktatási intézményben, illetve szakképző intézményben,
b) a Gyvt. 21/B. §-ban foglaltak alapján ingyenesen vagy kedvezményesen az ellátásra jogosultak részére.
(2) Csorna Város Önkormányzata szünidei gyermekétkeztetést biztosít a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon, valamint az őszi, téli és a tavaszi szünet, valamint ezen időtartamra eső, a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatti munkanapokon egyszeri meleg ebéd/étel formájában, a Gyvt. 21/C §-a alapján.
(3) A szünidei gyermekétkeztetés során a déli meleg főétkezés helyben történő elfogyasztására az önkormányzat által megjelölt helyszínen van lehetőség. Az ételt elvinni az önkormányzat által megjelölt helyszínről, előre meghatározott időpontban lehet.
35. § (1) A Szociális és Gyermekjóléti Központ a 4. § (2) d) pontjában meghatározott ellátása keretében - a Sztv. 64. §-ában meghatározott feladatain túl - támogató szolgáltatást nyújt a Jogi és Humán Bizottság határozata alapján együttműködésre kötelezett, lakásbérleti szerződéssel rendelkező családok számára.
(2) A támogató szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások;
a) a háztartás jövedelmi helyzetének, fizetési képességének és készségének vizsgálata,
b) fennálló hátralék esetén a törlesztési kapacitás vizsgálata, a háztartás gazdálkodásának folyamatos kontrollja és
c) a háztartásban élők életvezetésének figyelemmel kísérése - ennek keretében környezettanulmány készítése -, életvezetési tanácsadás.
(3) A szolgáltatást biztosító családgondozó;
a) az általa megállapított időpontokban - de legalább havonta egy alkalommal -, a Szociális és Gyermekjóléti Központban fogadja az együttműködésre kötelezett személyt,
b) biztosítja a (2) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat,
c) a szolgáltatás biztosítása során szerzett tapasztalatairól, a találkozásokról feljegyzést készít és
d) az együttműködési időszak végén az együttműködésre kötelezett együttműködési készségéről, az együttélési szabályok betartásáról, hátralék esetén annak csökkenéséről, növekedéséről összefoglalót készít, melyet a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnek haladéktalanul megküld.
36. § (1) Napi egyszeri meleg étkeztetés annak a szociálisan rászorult személynek biztosítható, aki;
a) öregségi nyugdíjban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban vagy korhatár előtti ellátásban, fogyatékossági támogatásban, időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben részesül, vagy
b) a háziorvos, illetve a kezelőorvos véleménye alapján étkezését betegségéből adódóan nem képes biztosítani.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően napi háromszori étkeztetés biztosítható annak a személynek, aki az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel és egyidejűleg az időskorúak nappali ellátását is igénybe veszi.
37. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele – ha a törvény másként nem rendelkezik – önkéntes és az ellátást igénylő kérelmére történik.
(2) Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, valamint a bölcsődei ellátás biztosításáról és megszüntetéséről az intézményvezető saját hatáskörben dönt.
(3) Az intézményvezető külön eljárás nélkül biztosíthat ellátást annak személynek, akinek élete vagy testi épsége veszélyeztetésével járna az eljárás lefolytatásának időtartama, továbbá a családsegítő szolgáltatás külön eljárás nélkül igénybe vehető.
(4) Külön eljárás keretében biztosítható ellátás annak a személynek, akinek szociális helyzetében, egészségügyi állapotában kedvezőtlen változás következett be, és soron kívüli ellátása, elhelyezése vált szükségessé.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás megszűnik a Sztv. 100. §-ában foglalt esetekben, továbbá az intézményvezető a megállapodást felmondással, írásban megszünteti, ha;
a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indoklás nélkül kéri,
b) az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további elhelyezése nem indokolt,
c) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,
d) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének a – a Sztv. 102. §-a szerint – nem tesz eleget;
da) ha az ellátott térítési díj-fizetési kötelezettségének annak ellenére nem tesz eleget, hogy azt jövedelmi, vagyoni viszonyai egyébként lehetővé tennék,
db) ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fenn, és ennek összege a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja.
(6) A Sztv. 101. § (1) bekezdése alapján az intézményi jogviszony megszüntetését az ellátott, illetve törvényes képviselője írásban kezdeményezheti. Az ellátott, illetve törvényes képviselője írásbeli kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.
(7) Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodás kötelezően tartalmazza;
a) az ellátás nyújtását szabályozó jogszabályok megjelölését,
b) az ellátás időtartamát,
c) az ellátás térítési díjának mértékét, annak megfizetési módját és idejét,
d) az ellátás részletes leírását, az ellátásba tartozó egyes tevékenységeket,
e) az ellátás helyét,
f) az ellátás megszűnésének eseteit,
g) a panaszkezelés szabályait.
38. § (1) A Szociális és Gyermekjóléti Központban fizetendő személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díját külön rendelet tartalmazza.
(2) A személyi térítési díjakat az intézmény vezetőjéhez benyújtott kérelemre a polgármester csökkentheti vagy elengedheti, ha a fizetésre kötelezett;
a) időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy
b) az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 100 %-át.
(3) A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell alkalmazni.
(4) Bölcsődei gondozás után személyi térítési díjat csak arra a napra kell megállapítani, amelyen a gyermek a bölcsődei ellátást ténylegesen igénybe veszi.
39. § (1) Az önkormányzat szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek feladata a szolgáltatás-tervezési koncepció véleményezése.
(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai az önkormányzat területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá;
a) a Jogi és Humán Bizottság elnöke,
b) a Szociális és Gyermekjóléti Központ vezetője,
c) a Csorna Városi Rendőrkapitányság képviselője,
d) a Csornai Általános és Művészeti Iskola, Óvoda igazgatója,
e) a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ igazgatója,
f) az Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatója,
g) Máltai Szeretetszolgálat Támogató Szolgálat,
h) Vöröskereszt Csornai Területi Szerve,
i) Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Területi Szerve.
(3) A Jogi és Humán Bizottság elnöke legalább évente egy alkalommal köteles összehívni a szociális kerekasztalt, mely működésének rendjét maga határozza meg.
Záró rendelkezések
40. § Hatályát veszti a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló Csorna Város Képviselő-testületének 4/2015 (II.17..) önkormányzati rendelete.
41. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
42. § E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.