1. §

Az előterjesztéshez mellékletként csatolt rendelettervezet 1. § (1) bekezdésében a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárásra vonatkozó jelenleg hatályos törvényekre hivatkozunk a korábbi hatályon kívüli helyett (Ket).

A (2) bekezdésben a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartás elkövetőjével szemben kiszabható helyszíni bírság és közigazgatási bírság mértékét szabályozza a Szankció tv. biztosította keretek között. Tekintettel a 2022. január 1. napjától a Csornai Polgármesteri Hivatalban működő közterület-felügyeletre, a helyszíni bírság kiszabását is szabályozza a rendelet.

A (3) bekezdés a bírság befizetésének rendjét szabályozza, egyben a jelenleg hatályos, de a Szankció törvényben már szabályozott rendelkezéseket (pénzbírság megállapításának szempontjai) hatályon kívül helyezi, tekintettel arra, hogy a rendelet nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, melyeket magasabb szintű jogszabály már szabályoz. A Szankció tv. 10. §-a szabályozza mely körülményeket kell mérlegelni a bírság összegének megállapításakor.

A (4) bekezdés az alaprendelet 3. §-a és 9. §-a hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Az alaprendelet 3. §-a a figyelmeztetést, mint lehetséges szankcióról rendelkezik, de ennek alkalmazásának eseteit a Szankció tv. 6. §-a már magasabb szinten szabályozza, ezért szükséges a 3. § hatályon kívül helyezése. Az alaprendelet 9. §-a, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 33/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 5. § (7) és (17)-(18) bekezdéseinek, a 9. § (1) bekezdésének megsértését a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak nyilvánította. Ezek a szabályok a hulladékgyűjtő edényzet tisztántartásáról, a guberálásnak, a veszélyes hulladék elhelyezésének a tilalmáról, valamint az ingatlanhasználó kötelezettségeiről szólnak. Ezen cselekmények szankcionálásának lehetőségét, a jegyző általi bírság kiszabásának szabályozásával, a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § f) pontja teremti meg. A fentiekre tekintettel mivel magasabb jogszabály rendelkezik a hulladékgazdálkodási szabályok megszegéséről, nincs lehetőség ezen cselekményeket közösségi együttélés alapvető szabályaihoz tartozónak minősíteni.

Az (5) bekezdésben a köztemetők rendjéről és a temetkezési tevékenységekről szóló 32/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendeletben szabályozott, a közösségi együttélés rendjét sértő magatartásoknak minősített cselekmények módosításáról rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (1) bekezdése szabályozza a tulajdon elleni szabálysértéseket (lopás, rongálás), ezért a temetőrendelet 18. § (3) bekezdésében szabályozott tiltott cselekmények (sírok, síremlékek rongálása, virágok elvitele) elkövetése nem közösségi együttélés rendjét sértő magatartás, hanem szabálysértés. A temető rendelet 18. § (3) bekezdése ezért nem szerepel a jövőben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások között.

Az (5) bekezdés módosítja a közterületek tisztántartásáról és a kerti hulladék kezeléséről szóló 34/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendeletben szabályozott, a közösségi együttélés rendjét sértő magatartásoknak minősített cselekményeket, kivéve ez alóla kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat. A kerti hulladék égetésének az önkormányzat általi szabályozása csak a jelenlegi veszélyhelyzet időtartama alatt lehetséges, azt követően már csak magasabb szintű jogszabályok szabályozzák. Ezért a kerti hulladék égetésének szabályait megsértő magatartásokat nem minősíthetjük közösségi együttélés rendjét sértő magatartásnak, azokat a magasabb szintű jogszabályok szankcionálják.

A (6) bekezdés az alaprendelet 3. §-a és 9. §-a hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Az alaprendelet 3. §-a a figyelmeztetés, mint lehetséges szankcióról rendelkezik, de ennek alkalmazásának eseteit a Szankció tv. 6. §-a már magasabb szinten szabályozza, ezért szükséges a 3. § hatályon kívül helyezése. Az alaprendelet 9. §-a, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 33/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 5. § (7) és (17)-(18) bekezdéseinek, a 9. § (1) bekezdésének megsértését a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak nyilvánította. Ezek a szabályok a hulladékgyűjtő edényzet tisztántartásáról, a guberálásnak, a veszélyes hulladék elhelyezésének a tilalmáról, valamint az ingatlanhasználó kötelezettségeiről szólnak. Ezen cselekmények szankcionálásának lehetőségét, a jegyző általi bírság kiszabásának szabályozásával, a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § f) pontja teremti meg. A fentiekre tekintettel mivel magasabb jogszabály rendelkezik a hulladékgazdálkodási szabályok megszegéséről, nincs lehetőség ezen cselekményeket közösségi együttélés alapvető szabályaihoz tartozónak minősíteni.

A 2. § a közterületek használatának szabályozásáról és rendjéről szóló 27/2016.(XII. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról rendelkezik, tekintettel a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 59. § (3) bekezdése rendelkezéseire.

A Közterület-használati rendelet 15. § (1) bekezdéséből ezért hatályon kívül kell helyezni a hatósági jelzés nélküli/forgalomból kivont járművek tárolásának tilalmát jelenlegi formájában és egyben a KRESZ szabályainak megfelelően tiltani akként, hogy a KRESZ által megengedett 10 napot meghaladó, közterületen történő tárolása ezen járműveknek tilos.

A fentiekkel összefüggésben a Közterület-használati rendelet 3. § 10.pontjában szabályozott „üzemképtelen gépjármű” fogalmának módosítása is szükséges, kivéve belőle a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező gépjárművet.

3. §

A 3. § a közterületek tisztántartásáról és kerti hulladék kezeléséről szóló 34/2013. (XII. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról rendelkezik, tekintettel a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 1/1986.(II. 21.) ÉVM-EÜM rendelet 6. § (1) bekezdésére, amely az ingatlantulajdonosnak az ingatlana előtti közterület tisztántartási kötelezettségét szabályozza.

A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (IV. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerint az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a rágcsálóírtásról az ingatlanán.

A fentiek miatt - mivel magasabb szintű jogszabályok szabályozzák - az önkormányzati rendeletben nem szabályozhatók ezen kötelezettségek. Ezért a rendelet vonatkozó szabályának módosítása szükséges, az érintett terület tisztántartási kötelezettségének előírása, valamint a rágcsálóírtás kötelezettségének előírása nélkül. „