Az 1. § (1) bekezdésében az önkormányzati bérlakásra való jogosultságot meghatározó jövedelemhatár a mindenkori minimálbér %-os értékéből kerül kiszámításra. Az 1. §-ban a minimálbér jelenleg hatályos % értékéhez képest átlagosan 7%-kal magasabb értékek szerepelnek, hogy kibővítsük a lakásbérletre jogosultak körét, lakhatási lehetőséget kínálva még több rászoruló család vagy személy számára.

A jogosultsági jövedelemhatárok egyúttal a méltányossági értékek változását is eredményezik.

A megemelt jövedelemhatárok kibővítik a lakásbérletre jogosultak körét, lakhatási lehetőséget kínálva még több rászoruló család vagy személy számára.

Az 1. § (2) bekezdésében a Jogi és Humán Bizottság részére felhatalmazást ad a képviselő-testület, hogy a lakásbérleti jogviszony meghosszabbítását feltételhez kötheti, vagy megszüntetheti annak a személynek, családnak a lakásbérleti jogviszonyát, aki:

a) fizetési kötelezettségének 3 hónapot meghaladóan nem tesz eleget,

b) a lakott lakás lakókörnyezetét elhanyagolja, annak rendben tartásáról nem gondoskodik.

A fenti okok a jelenlegi szabályozásban kötelező megszüntetési indokként szerepelnek.

A lakásbérleti jogviszony kivételes méltánylást érdemlő meghosszabbítására vonatkozó rendelkezéseket egészíti ki és pontosítja azzal, hogy a családban élő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a teljesen egyedülálló személy esetében is érvényesüljön az irányadó mérték 30%-kal magasabb értéke.

Az önkormányzat anyagi érdekének biztosítása céljából, az önkormányzati bérlakás bérlője elhalálozása esetén, az általa bérelt lakás leromlott állapotának rendbetétele és felújítása költségei hagyatéki teherként kerülnek bejelentésre az illetékes közjegyzőnél.

A lakásbérleti jogviszony korábban kötelező megszüntetési okaként szereplő indokok hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.

A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.