A Képviselő-testület a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34.§-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

1.§

A rendelet hatálya

(1)[1] A R. hatálya kiterjed Kapuvár Város Önkormányzat közigazgatási területén lévő  önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásokra – ide értve a nyugdíjasházban, garzonházban lévő lakást, a szobabérlők házában lévő lakrészt, és a szükséglakást is - .

                (1993.évi LXXVIII.tv. 1.§ (1) bek.)

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, illetve a lakások és helyiségek bérletére, és elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.tv. és a kapcsolódó  helyi önkormányzati rendeletek az irányadók.

2.§

A lakbér és külön szolgáltatási díj fizetési kötelezettsége

(1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás (a lakás helyiségei) használatáért, továbbá a jogviszony keretében a bérbe adó által bonyolított szolgáltatások használatáért a bérlő bérleti díjat köteles fizetni.

(2) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket (1 pincerekesz, padlás) és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket térítés nélkül jogosult használni az épület bérlőivel közösen.

3.§

(1) A havi lakbér mértékét a lakás alapterülete és az alapterületre számított átlagos üzemeltetési, karbantartási és felújítási érték határozza meg.

(2) A lakás helyiségei – a Tv.2.sz. mellékletének figyelembevételével – alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok között – a padlószint felett egy méter magasságban – mért mértéket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet, a galériát kell számításba venni.

       Nem szabad azonban a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrásokat, a 0,5 m²-nél kisebb alapterületű falfülkéket, stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet.

       A lakás alapterületének megállapításánál:

       a) A lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, közlekedő-, tároló-) helyisége teljes területének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá

       b) A loggia és zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét kell számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni, a számított alapterület 0,5 m²-ig lefelé, 0,5 m² felett pedig felfelé kell kerekíteni.

(3) Az átlagos üzemeltetési, karbantartási és felújítási értéket a lakbér megállapítását megelőző és tényadatai és az évi infláció mértékének figyelembevételével kell megállapítani. Amennyiben az előző évben teljes felújítás nem volt, akkor az utolsó teljes felújítás tényadatai s az azóta eltelt időszak inflációjának figyelembevételével kell kialakítani.

4.§[2]

Az önkormányzati lakások bérleti díjának mértéke

(1) A havi lakbér mértéke a 14/2006.(IV.25.) önkormányzati rendelet 3. § (2) a, c, d pontjai alapján jogosultak részére a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) alapján:

Összkomfortos lakás:                  465,- Ft/m²/hó

Komfortos lakás:                         255,- Ft/m²/hó

Félkomfortos lakás:                     180,- Ft/m²/hó

Komfort nélküli lakás:                   80,- Ft/m²/hó

Szükséglakás:                                45,- Ft/m²/hó

Az árak az ÁFA összegét nem tartalmazzák.

(2) „A havi lakbér mértéke a 14/2006.(IV.25.) önkormányzati rendelet 3. § (2) b pontja alapján jogosultak részére a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) alapján

Összkomfortos lakás:                  620,- Ft/m²/hó

Komfortos lakás:                         255,- Ft/m²/hó

Félkomfortos lakás:                     180,- Ft/m²/hó

Komfort nélküli lakás:                   80,- Ft/m²/hó

Szükséglakás:                                45,- Ft/m²/hó

Az árak az ÁFA összegét nem tartalmazzák.

5.§

(1) A havi lakbér mértékét csökkenteni kell, ha a lakás:

       a) alagsorban van (lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt van),

       b) valamennyi lakószoba ablaka az épület zárt udvarára néz,

       c) országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 méter távolságon belül fekvő épületben van és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra néz,

       d) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény, vagy fürdőszoba helyett zuhanyzó (mosdó) fülke van,

       e) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedő helyisége nincs

(2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke együttesen legfeljebb 20% lehet.

(3) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl. aládúcolt, egészségre ártalmas,  nedves), e helyzet fennállásának időtartamára a bérbe adó a lakásra megállapított lakbért köteles mérsékelni, legfeljebb 50% erejéig.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti mérséklés mértéke együttesen az 50%-ot nem haladhatja meg.

6.§

(1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, használati értékében a lakbért növelő vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.

(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.

6/A §[3]

(1) Az önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha

       a)  a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülállók esetében a kétszeresét, és

       b) a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók nem rendelkeznek  olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladja, és

       c) a fizetendő havi lakbér összege meghaladja a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók havi jövedelmének 25%-át.

(2) Nem illeti meg lakbértámogatás azt a bérlőt, aki

       a) a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti önkormányzattól lakásfenntartási támogatásban részesül,

       b) nem szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásban él

       c) a lakás hasznosításával (albérletbe adás, stb.) jövedelemhez jut,

       d) akinek három hónapot meghaladó lakbérhátraléka van,

       e) aki a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988.(XII.26.)MT. rendeletben meghatározott lakásigénye mértékének felső határát legalább egy lakószobával meghaladja.

(3) A lakbértámogatás havi mértéke a fizetendő lakbér 10%-a, de nem haladhatja meg az 1.000 Ft-ot.

(4) A lakbértámogatást a polgármester  állapítja meg a bérlő kérelmére a benyújtást követő hónap első napjától az adott tárgyévre.

(5)   A támogatás közvetlenül a bérbeadó számlájára történő átutalással kerül kifizetésre negyedévenként.

(6)   A bérlő köteles a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásokról a polgármester haladéktalanul tájékoztatni.

(7)   A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.

7.§[4]

(1)   A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért külön díj illeti meg, ennek mértékére és a díjért járó szolgáltatásokra a (2) és a (3) bekezdés, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.

(2)   A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások általában a következők:

       a) bútorhasználat

       b) tűzhely (gáz, fűtőtest) biztosítása

       c) szennyvíz-szippantás elvégeztetése

       d) közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek

            egyedi fogyasztása mérhető

(3)   A külön szolgáltatások díjait a lakóépületeknél a használattal kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek – illetve a használati tárgyaknál – a használati tárgy bekerülési értékének 1 hónapra eső amortizációs költségei határozzák meg.

       A bérlő a lakbérrel együtt köteles megfizetni a (2) bekezdés a) és b) pontokban felsorolt szolgáltatások díját, (2) bekezdés d) pontban felsorolt szolgáltatások díjait külön szerződés alapján köteles megfizetni, a (2) bekezdés c) pontban megjelölt szolgáltatás díját pedig a bérbeadó által kibocsátott számla alapján köteles megfizetni.

(4)   A szolgáltató vállalkozásokkal a szolgáltatás igénybevételéről, a fizetendő díj mértékéről és rendszerességéről a bérlő külön szolgáltatói szerződés keretében közvetlenül állapodik meg.

       Ilyenek:       - víz és csatornaszolgáltatás

                          - elektromos energiaszolgáltatás

                          - gázszolgáltatás

                          - távhőszolgáltatás

                          - kommunális hulladékszállítási szolgáltatás

                          - távbeszélő szolgáltatás

                          - kábel TV szolgáltatás

8.§

A lakások és a hozzá tartozó közös tulajdonban álló ingatlanrészek

(1)   a) karbantartási költségei, melyek az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében merülnek fel (ilyenek: hibaelhárítás, időszerű karbantartás, tervszerű karbantartás), valamint

       b) felújítási költségei, melyek az ingatlan egészére, illetve egy vagy több főszerkezetére kiterjedő időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási, építés-szerelési munkák végzése, melyek az eredeti műszaki állapotot megközelítőleg vagy teljesen visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével és az eredetitől eltérő kialakításával növelik (ilyenek. teljes felújítás, részleges felújítás, korszerűsítés), a bérbe adót terhelik

(2) Üzemeltetési költségei, melyek az ingatlan hasznosításához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának befizetése, központi berendezések üzemeltetői feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, a társasházi közös költségek arányos része a bérlőt terhelik.

Az (1) és (2) bekezdésekben nevesített költségek összege nem érinti a lakásra 4.§ (1) bekezdésében megállapított havi lakbér összegét.

(3)[5]  A bérlő és a bérbeadó szerződésben megállapodnak abban, hogy

       a) a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér mérséklése ellenében a bérlő magára vállalja,

       b) a bérlőt terhelő kötelezettségeket a lakbér megfizetésén túl számított díj ellenében a bérbeadó magára vállalja.

       Ilyen esetekben a lakbérfizetési, illetve külön szolgáltatási díj fizetési kötelezettség a megállapodásnak megfelelően alakul.

9.§.[6]

10.§. [7]

11.§.[8]

12.§

A rendelet 1995. július 1-jén lép hatályba