Kapuvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Hulladékgazdálkodásról szóló                2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet alkalmazási köre

1. §

(1) A rendeletet Kapuvár közigazgatási területén kell alkalmazni.

(2) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(3) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a települési közszolgáltatási feladatok ellátásával összefüggő szilárd hulladék kezelésére (gyűjtés, szállítás, ideiglenes tárolás, hasznosítás, ártalmatlanítás), valamint a közterületek tisztántartására.

(4)^[1] A rendelet nem alkalmazható a veszélyes hulladékokra, valamint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre és a velük összefüggő tevékenységre.”

Hulladékkezelési közszolgáltatás

2. §

(1)^[2] Kapuvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (a továbbiakban közszolgáltatás) szervez és tart fenn.

(2) A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.

„(3) ^{[3]   [4]}A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulással (Társulás) kötött közszolgáltatási szerződés alapján az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. (9400 Sopron, Verő J. u. 1.) 2013. január 1. napjától 10 évre (a továbbiakban: Szolgáltató).”

Értelmező rendelkezések

3. §

Hatályát vesztette.^[5]

II. FEJEZET

KÖZTERÜLETEK TISZTÁNTARTÁSA

4. §

A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az Önkormányzat egyrészt vállakozó megbízása útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik. A megbízott vállalkozó feladatait külön szerződés rögzíti.

Az ingatlantulajdonos feladatai

5. §

(1) Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:

a) az ingatlan előtti (úszótelek esetén az épület körüli) járdának, (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület             10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosságmentesítése; ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak,

b) az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése,

c) a két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg,

d) az ingatlanon lévő madarak fészkelőhelyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása.

(2) Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.

6. §

Az ingatlantulajdonosnak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:

a) az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása,

b) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyommentesítése, a járda és úttest fölé nyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése,

c) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a tulajdonossal; az építési munka kivitelezője köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztán tartani.

A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

7. §

(1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó, és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos, kezelő, bérlő, használó köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. A tulajdonos köteles a burkolt területen a síkosságmentesítésről és a hó eltakarításáról gondoskodni.

(2) Az ingatlan előtti és melletti járdát a tulajdonos köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 óráig letakarítani, a nyitvatartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás előtt összetakarítani.

8. §

(1) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

(2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

Síkosságmentesítés és hóeltakarítás

9. §

(1) A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homokon, salakon) kívül klorid tartalmú fagyáspontcsökkentő szer (pl. konyhasó) használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40 g/m²-nél több ne legyen. Az ilyen anyagot megfelelő edényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.

(2) Klorid tartalmú vegyszer használata zöldterületen, illetve azok közvetlen környékén tilos.

(3) Hórakást tilos elhelyezni:

a) útkereszteződésben,

b) útburkolati jelen,

c) járdasziget és járda közé,

d) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél,

e) kapubejárat elé,

f) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és köré; pl. vízelzáró csap, gáz- és egyéb közlétesítmény (lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb.).

Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

10. §

(1) Tilos

a)^[6] Hatályát vesztette.

b) a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, csapadékvíz-elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni,

c) a közterületen, zöld területen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani,

d) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetés-ellenesen használni.

e.)^[7] a közterületen lévő útburkolat melletti csapadékvíz-elvezető, szikkasztó árkok         megszüntetése, betemetése, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, hulladékok elhelyezése.

(2)^[8] Hatályát vesztette.

(3) A közterületen lévő fák gallyazásáról, szükség szerinti metszési munkáiról való gondoskodás az Önkormányzat feladata.

(4)^[9] Az újonnan kialakításra kerülő utcákban az út tartozékát képező, a csapadékvíz gravitációs úton (lejtésben) elvezetésére szolgáló nyílt árkoknak a befogadó irányába történő kialakítása az Önkormányzat feladata és kötelezettsége. Az így kialakításra kerülő árkok műtárgyainak (áteresz, folyóka) megépítése az érintett ingatlan tulajdonosának feladata, és kötelezettsége.

Az árok műtárgyainak kiépítését az érintett ingatlan tulajdonosa köteles a kiépítés megkezdését megelőzően Kapuvár Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodájának Városfejlesztési Osztályára bejelenteni, és köteles a Városfejlesztési Osztály által megadott magassági szinteket és áteresz keresztmetszetet betartani.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS

A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei

11. §

(1) Az Önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalmatlanítása - a közszolgáltató által végzett – köztisztasági közszolgáltatás útján                   1996. szeptember 1-től kötelező jelleggel történik.

(2) ^[10]A szolgáltatással ellátott terület Kapuvár város közigazgatási területe

(3) Az ingatlantulajdonos és a Szolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre.

(4) A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a Szolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatta.

(5)^[11] A rendszeres hulladékszállítás módjának meghatározását és a Szolgáltató részletes feladatát, valamint a szabványos gyűjtőedényzet alkalmazását a Szolgáltató és a Társulás megállapodása rögzíti.

(6)^{[12]       [13]}A Szolgáltató köteles szabályozott rend szerint a háztartási hulladék folyamatos elszállításáról, kezeléséről gondoskodni.

 (7) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriságát, útvonalát és időpontját) a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

12. §

(1) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére – a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott és azonosító jellel ellátott más gyűjtőeszközt köteles igénybevenni.

(2) Háztartási hulladék elszállítását végző jármű személyzete csak az adott területen rendszeresített szabványos tartályban elhelyezett hulladékot köteles szállítani.

(3) ^[14]Az igénybe vehető gyűjtőedények típusait az ágazati jogszabályok, valamint a Társulás Társulási Megállapodása rögzíti.

(4)^[15]  Hatályát vesztette.

(5)^[16] A Szolgáltató és az Önkormányzat adatszolgáltatási kötelezettségét az ágazati jogszabályok határozzák meg.

A Szolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve, adóazonosító száma) elkülönítetten, külön nyilvántartásban kezeli, és a kezelésre vonatkozóan adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot készít.

13. §

A lakásszövetkezet, garázsszövetkezet, társasház, gazdálkodó szervezet és a Szolgáltató között a jogviszony az erre vonatkozó írásba foglalt - a 14. §-ban meghatározott tartalmú - szerződés megkötésével jön létre.

14. §

A közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés tartalmi elemei:

a) a felek megnevezése és azonosító adatai,

b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdőnapja,

c) a teljesítés helye,

d) a megrendelő rendelkezésére bocsátott gyűjtőedény űrtartalom és darabszám szerint,

e) az ürítési gyakoriság és az ürítés ideje napok szerint,

f) a megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást a megrendelő igénybe veszi,

g) társasházi szerződés esetén a lakások száma,

h) a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja,

i) a közszolgáltatás díja és alkalmazásának feltételei,

j) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja,

k) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,

l) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei,

m) az irányadó jogszabályok meghatározása.

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

15. §

„(1)^[17] Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot az e rendeletben, valamint a Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben (továbbiakban: Hulladék törvény) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

E kötelezettség teljesítése során az ingatlan tulajdonosa köteles:

a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,

b) a települési szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

c) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított Szolgáltatónak átadni és a közszolgáltatási díjat megfizetni.”

 (2) Ha az ingatlantulajdonos tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt a tény keletkezését követő 30 napon belül írásban bejelenteni a Szolgáltatónak. Meg kell jelölnie egyben az ingatlanon lakók számát, nem rendszeres szilárd hulladék esetében pedig a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét.

(3) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlantulajdonost az olyan beépítetlen ingatlan tekintetében, ahol nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.

(4)^[18] Hatályát vesztette.

(5)^[19] Hatályát vesztette.

„(6) ^{[20]    [21]}Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fiók telepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és a Hulladék törvény 31. §-ának (2) bekezdése szerint kezelni.

 (7) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.

16. §

(1) Az ingatlantulajdonos a hulladékgyűjtő edényeket az ingatlana területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az Önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély (közterület-használati szerződés) alapján lehet.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A gyűjtőedényt legkorábban a szállítási napot megelőző napon,        18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(4) A kihelyezett gyűjtőedényből még használható dolgokat kiválogatni (guberálni) tilos.

(5) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

17. §

(1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulajdonos a Szolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

18. §^[22]

„Az ingatlantulajdonos az ingatlanán alkalmilag keletkezett, lomtalanításból vagy épület-felújításból származó települési szilárd hulladékot a Szolgáltatóval elszállíttathatja a hulladékkezelési költségek megtérítése ellenében.”

A Szolgáltató jogai és kötelezettségei

19. §

„(1) ^{[23]     [24]}A Szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt Cséri Regionális Hulladékkezelő Telepre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai környezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon gondoskodni.”

 (2) A Szolgáltató a hulladékgyűjtési közszolgáltatást hétköznap 6⁰⁰-20⁰⁰ óráig végzi Kapuvár város közigazgatási területén.

„(3)^{[25]      [26]}A települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását kizárólag a Cséri Regionális Hulladékkezelő Telepen lehet elvégezni.”

20. §

(1) ^[27] Hatályát vesztette.

(2) A gyűjtőedény a Szolgáltatótól megvásárolható vagy bérbevehető.

(3) A bérbe adott gyűjtőedény karbantartását, felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a Szolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás díjmentes, ha a cserét vagy javítást a szabványosított gyűjtőedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.

21. §

(1) A Szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(2) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg keletkezett szennyeződés takarításáról a Szolgáltató köteles gondoskodni.

(3) A gyűjtőedényben okozott kárt a Szolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A Szolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka, és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a Szolgáltatónak, a használhatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

Lomtalanítás és zöldhulladék gyűjtés ^[28]

22. §

(1) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a Szolgáltató évente 1 alkalommal a közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik.

(2) A Szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hulladék elszállítására köteles.

(3) A hulladékot az ingatlantulajdonos a Szolgáltató által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

(4) A Szolgáltató a Polgármesteri Hivatalt levélben értesíti a lomtalanítási akció időpontjáról.

(5) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és a gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(6) A lomtalanítási akció során összegyűjtött hulladék további kezeléséről, hasznosításáról a Szolgáltató szabadon rendelkezik.

(7)^[29] Zöldhulladék-gyűjtés:

a) A Szolgáltató a begyűjtést a város területén évente tavasszal és ősszel, három-három alkalommal végzi el.

b) A Szolgáltató begyűjtő járatai lakossági tájékoztatást követően gyűjtik össze a hulladékot.
A lakosság tájékoztatása a Szolgáltató feladata.

c) A szállítás igénybevétele kizárólag az STKH emblémával ellátott, 170 literes, zöldhulladék gyűjtésére alkalmas zsákok közterületre - a gyűjtőedény mellé vagy helyére - való kihelyezésével történhet.

Közszolgáltatási díj

23. §

(1)^[30] A közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybevevő ingatlantulajdonosnak hullakékkezelési közszolgáltatási díjat kell fizetnie.

(2) ^[31]Hatályát vesztette.

(3)^[32] Törlésre került.

(4) ^[33]

(5)

(6)

24. §

(1) ^[34]A közszolgáltatási díjat az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet a hulladékgazdálkodási közfeladat keretében negyedévente számlázza ki.

„(2)^{[35]      [36]}Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a teljesített szolgáltatás alapján, számla ellenében köteles megfizetni.”

 (3) Aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését, ha a Szolgáltató az ő részére a közszolgáltatást felajánlotta, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását vagy teljesítését igazolja.

(4) Nem tagadható meg a közszolgáltatási díj megfizetése, ha a Szolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelességének teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta, és a Szolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon a mulasztását pótolta.

25. §

(1) ^[37] „ A közszolgáltatás igénybevételekor keletkező díjhátralékkal kapcsolatos eljárást a Hulladék törvény 52. § (1) – (6) bekezdése szabályozza.”

(2)^[38] Hatályon kívül.

(3) ^[39]Hatályon kívül.

A közszolgáltatás szünetelése

26. §

A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.

27. §

(1)^[40] A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető azon az ingatlanon, amelyen senki sem tartózkodik, és emiatt hulladék sem keletkezik.

(2)^[41] A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a Szolgáltatónak.

(3) ^[42]Ha a szünetelés feltételeiben változás következett be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, 15 napon belül köteles bejelenteni a Szolgáltatónak.

(4) Ha a szünetelés időtartama alatt hulladékkezelési közszolgáltatás alá tartozó hulladékot helyeztek ki, a Szolgáltató az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett köteles a hulladékot elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni.

Szelektív hulladékgyűjtés

28.§

(1) A város területén kialakított hulladékgyűjtő szigetek a közszolgáltatás részeként működnek, üzemeltetőjük a Szolgáltató.

(2) Gyűjtősziget létesítése közterület-használati engedéllyel történik.

„(3)^[43] A hulladékgyűjtő szigetek 3 db 240 literes, illetve 1100 literes feliratozott gyűjtőedényből állnak, melyek zárhatóak és a szállító járműhöz illesztett rendszerűek.

 (4) A kihelyezett gyűjtőedényekbe az edényen feltüntetett fajtájú hulladék helyezhető el! A hulladék csak a gyűjtőedényzetbe tehető, a közterület szennyezése tilos!

(5)A szelektíven begyűjtött hulladékok kezelése a Szolgáltató feladata.

(6) A begyűjtött hulladékot a Szolgáltató az edényzetekből rendszeresen üríti.

(7) A hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti cseréjéről a Szolgáltató gondoskodik.

(8) A hulladékgyűjtő szigetek helyét a 4. számú melléklet tartalmazza.

A gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön szabályok

29. §

(1)^{[44]      [45]}Gazdálkodó szervezet a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről a Hulladék törvény 31. § (2) bekezdése szerint gondoskodik.

(2) (3) (4) ^[46]Hatályukat vesztették

A közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó települési szilárd hulladékkal kapcsolatos rendelkezések

30. §

„(1)^{[47]       [48]}A közszolgáltatás nem terjed ki a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére. E hulladékfajták esetében az ingatlantulajdonosnak a Hulladék törvény 31. § (2) bekezdés szerint kell eljárnia.”

 (2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenységének gyakorlása során keletkezett vagy más módon birtokába került hulladékot köteles gyűjteni, továbbá az ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról gondoskodni.

(3) ^[49]Hatályon kívül.

(4) Az ingatlantulajdonos jogosult az (1) bekezdés szerinti hulladékának begyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása vagy hasznosítása céljából a Szolgáltató közszolgáltatását igénybevenni, de a Szolgáltatón kívüli, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet is igénybe vehet.

31. §

(1) A hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállító járműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon, és más környezetterhelést se idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről és az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Gazdálkodó szervezet igénybevételével történő szállítás esetén a gazdálkodó szervezet, saját szállítás esetén pedig a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos az átvett, illetve átadott hulladék mennyiségét és összetételét – a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal köteles fajtánként nyilvántartani és erről a hatóságoknak bejelentést tenni.

„(3)^{[50]       [51]}A (2) bekezdésben előírt kötelezettség – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – mind a Cséri Regionális Hulladékkezelő Telep üzemeltetőjét, mind az egyéb ártalmatlanító hely tulajdonosát (üzemeltetőjét, használóját) terheli.”

32. §

(1) Ha az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék elszállításával a Szolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodásuk alapján a Szolgáltató a megjelölt időpontra vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és összetételű hulladéknak megfelelő gyűjtőedényt az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátja, a hulladék elszállítását elvégzi, és gondoskodik az ártalmatlanításról.

(2) Az ingatlantulajdonos a Szolgáltató részére a megállapodásukban rögzített díjat köteles megfizetni.

33. §

(1) A hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni az Önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati engedély (közterület-használati szerződés) megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztántartásáról, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállíttatásáról.

(2) A gazdálkodó szervezet konténert közterületen a közúti és a gyalogosforgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi rendelkezések megtartásával helyezhet ki:

a) főútvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki, a szállító jármű helyszínen tartásával annak érdekében, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,

b) tömegközlekedési útvonalon, ha a konténer kihelyezése csak a közúti forgalom zavarásával oldható meg, az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni,

c) egyéb útvonalakon a konténert a telítődést követő 8 órán belül el kell szállítani.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. §^[52]

Hatályon kívül helyezve

35. §^[53]

Hatályon kívül helyezve

Hulladékgazdálkodási bírság

36.§^[54]

Hatályát vesztette

Jogkövetkezmények

36/A. §^[55]

(1)     Közösségi együttélés alapvető szabályait sérti és közigazgatási bírsággal sújtható, aki e rendelet 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, (2) bekezdésében, 6. § a), b) és c) pontjában, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, 9. § (1), (2) és (3) bekezdés a), b), c), d), e) és f) pontjában, 10. § (1), bekezdés b), c), d), e) pontjában és (4) bekezdésében, 16. § (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdésében, 17. § (1), (2) és (3) bekezdésében,
28. § (4) bekezdésében, valamint a 33. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a), b) és c) pontjában foglaltakat nem tartja be.

(2) ^[56]  Az (1) bekezdésben meghatározott bírság összegére, kiszabásának és megállapításának módjára a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai, valamint Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX.14.) önkormányzati rendelete előírásai vonatkoznak.

Hatálybalépés

37. §

(1) Ez a rendelet 2004. év április 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 22/1996.(IX.27.),   a 26/1996.(XII.1.), az 5/1997.(II.11.), a 8/1998.(III.31.), a 13/1998.(V.4.), a 7/1999.(II.22.),                    a 20/1999.(VI.30.), a 8/2000.(II.29.), a 7/2001.(III.30.), a 3/2002.(II.26.),                                               a 4/2003.(II.25.) ÖKT. számú rendeletekkel módosított, a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről, a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 17/1996.(VIII.30.) ÖKT. számú rendelet.

(2) A rendelet kihirdetéséről az Önkormányzat jegyzője gondoskodik.

1.számú melléklet ^[57]

A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendje (gyakorisága, útvonala és időpontja)

(1) A hulladékszállítás gyakorisága a többlakásos társasházak és a lakótelep kivételével heti egyszeri. Azoknál a többlakásos társasházaknál és lakótelepi lakásoknál, ahol két lakás rendelkezik egy gyűjtőedénnyel, a hulladékszállítás gyakorisága heti kétszeri.

(2)^[58] Kapuvár közigazgatási területén a települési szilárd hulladék begyűjtésének, szállításának rendje a következő:

2. számú melléklet

A hulladékkezelési közszolgáltatás díja, gyűjtőeszközök^[59]

3. számú melléklet ^[60]

4.^[61] számú melléklet

A szelektív hulladékgyűjtő szigetek helyszínei Kapuvár városban

1. Iskola utcai szennyvízátemelő
2. Szabadság utcai gázcsere telep
3. Margit híd utcai tekepálya mellett
4. Dr. Lumniczer Sándor utca végén
5. Gesztenye sor („Fehér ház”)
6. Felsőmező utca - Liget utca kereszteződése
7. Nyárfa utcai szennyvízátemelő
8. Batthyány utca (a volt kisvasútnál)
9. Veszkényi utca 15. szám mellett
10. Torony tér
11. Ifjúság utca (volt kazánház előtt)
12. Gesztenye sor (a Mozi mellett)
13. Sport utcai lakótelep
14. Bercsényi utcai buszmegállónál (trafóház mellett)
15. Keleti sor - Wesselényi utca kereszteződése
16. Vasút sor (buszmegállóval szemben)
17. Rákóczi Ferenc utca (Garta étteremnél)
18. Hunyadi utca - Táncsics utca kereszteződése
19. Bem utca - Hunyadi utca kereszteződése
20. Deák Ferenc utca - Belső utca kereszteződése
21. Fő tér (Polgármesteri Hivatalnál)
22. Kapuvár-Öntésmajor (10057 hrsz.)