Kapuvár város

Helyi Építési Szabályzata

(HÉSZ)

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §      A rendelet hatálya és alkalmazása
2. §      A helyi építési szabályzat
3. §      A szabályozás elemei
4. §      Területfelhasználás

BEL- ÉS KÜLTERÜLET

5. §      Az igazgatási terület tagozódása
6. §      A belterületi határ módosítása

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

7. §      Lakóterületek építési övezetei
8. §      Településközponti vegyes területek építési övezetei
9. §      Gazdasági területek építési övezetei
10. §.     Üdülő területek építési övezetei
11. §      Különleges területek építési övezetei
12. §      Építési övezetek általános előírásai

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

13. §      Közlekedési és közműterületek övezetei
14. §      Zöldterületek övezetei
15. §      Erdőterületek övezeti
16. §.     Növények telepítésére vonatkozó általános előírások
17. §      Mezőgazdasági területek övezetei
18. §      Egyéb területek
19. §.     Tartalék terület

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

20. §      Közlekedési létesítmények
21. §      Közműlétesítmények
22. §      Környezetvédelem
23. §      Táj és természetvédelem
24. §      Kulturális örökség védelme
25. §      Tilalmak és korlátozások

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §      Záró rendelkezések

Kapuvár város önkormányzata

  Képviselő-testületének

Kapuvár Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-a és az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-a alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. §.

1. ^[1]Jelen rendelet hatálya Kapuvár város közigazgatási területére terjed ki, kivéve a 4243, 4233/1 hrsz-ú telket.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak

• az általános érvényű jogszabályok rendelkezései,
• az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK),
• a jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek szerint szabad.
• 
  

„(3)^[2]  Jelen rendeletet 1: 2000 , továbbá a 09031 munkaszámú: SZT – 1 Temető tömb  módosítása (M 1:2 000), SZT – 2 Termál utca-gazdasági terület módosítása (M = 1: 2 000), SZT – 3 Lovarda terület szabályozása (M = 1: 2 000),  SZT – 4 Eszterházi Pál utca és Nádasdy utca összekötés szabályozási vonal korrekció (M = 1: 2 000),  SZT – 5 Petőfi-Patak-Hunyadi utcai tömb szabályozás módosítása  (M = 1: 2 000), SZT – 6 Wesselényi utcai tömb építési vonal módosítása    (M = 1: 2 000), SZT – 7 Zöldfasor 3429 hrsz. övezeti jel módosítása  (M = 1: 2 000),  SZT – 8 821/2 hrsz. változtatási tilalom bejegyzése (M = 1: 2 000) tervlapokkal együtt kell alkalmazni.

……, „továbbá a  15015 munkaszámú, SZT-1 és SZT-2 rajzszámú tervlappal együtt kell alkalmazni.”

….. „továbbá a 15111 munkaszámú, SZTm rajzszámú tervlappal együtt kell alkalmazni.” ……továbbá a  13134 munkaszámú, SZT-1 rajzszámú tervlappal, kivéve az SZT-9 rajzszámú terven módosítással érintett terület határa jellel körülhatárolt területet, együtt kell alkalmazni.”

 ……továbbá a Rp.I.275-1 munkaszámú, Szabályozási terv rajz című, SZT-9 rajzszámú tervvel (továbbiakban: SZT-9 terv), a módosítással érintett terület határa jellel körülhatárolt területre vonatkozóan, együtt kell alkalmazni.”

 ……, „továbbá a 16066 munkaszámú, SZTm rajzszámú tervlappal együtt kell alkalmazni.”

„továbbá a 17032 munkaszámú, SZTm2 rajzszámú tervlappal együtt kell alkalmazni.

          A rendelet 1. melléklete: Kapuvár város rendezési terv szabályozási tervlap: SZT”

A helyi építési szabályzat

2. §.

1. A szabályozási terv jelmagyarázata a terület sajátosságainak megfelelően, illetve a sajátos szabályozási jellemzők érvényesítése érdekében bővíthető.
2. Az alkalmazott építési övezetek és övezetek típusa – szabályozási terv alapján – bővíthető.

A szabályozás elemei

3. §.

1. A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadóak
2. ^[3]Kötelező szabályozási elemek:

• közigazgatási határ,
• belterületi határ,
• beépítésre szánt terület határa,
• területfelhasználási egység határa,
• szabályozási vonal, ha különböző területfelhasználási egységet választ el,
• építési övezet,
• építési övezet határa (módosítása 5 db építési telek felett kötelező elemként történik).
• az övezeti jelnek a területfelhasználásra utaló jele,
• közutak (forgalmi utak, gyűjtőutak) nyomvonalai és csomópontja, illetve szabályozási szélességük,
• védőtávolságok, régészeti lelőhely, műemlékek és műemléki környezetük, helyi védett terület
• kötelezően megszüntetendő telekhatár
• be nem építhető zóna
• felszíni víz parti sávja”

3. A kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv, illetve azzal párhuzamosan a  szabályozási tervek felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
4. Irányadó szabályozási elemek:

• Irányadó szabályozási vonal:
• Az irányadó szabályozási vonallal jelölt közlekedési területek helye (a kötelező szabályozási szélesség megtartásával) módosulhat (max. 30 m - es zónán belül). Az irányadó szabályozási vonallal jelölt területek elhagyása rendezési terv módosítását vonja maga után, kivétel ez alól, ha az irányadó szabályozási elem elhagyása esetén a kialakuló tömb egyben, a rendezési terv szerinti területfelhasználási mód megtartásával és az I. fokú Építéshatóság jóváhagyásával valósul meg.
• Hosszútávú szabályozási vonal:
• A hosszútávú szabályozási vonallal jelölt területek a beépítettség számítása során nem vehetők figyelembe. Meglévő beépítések esetén további bővítést nem tesz lehetővé. A szabályozási tervlapon jelölt szabályozási szélességen túl további 5-5 m- es sávban nem beépíthető területek. A hosszútávú szabályozási vonallal jelölt területek elhagyása rendezési terv módosítását vonja maga után.
• Telken belül fásítandó terület és kötelező fásítás:
• Az adott terület tulajdonosának az önkormányzat által meghatározott telepítési távolságok betartása mellett a területre vonatkozó építési engedélyek kiadása után, a használatbavétellel párhuzamosan meg kell kezdeni a területre jelölt fásítást.
• Irányadó telekosztás és irányadóan megszüntetendő telekhatár:
• Az irányadó telekosztás a tömbre vonatkozó övezeti jelben lehetővé tett optimális telekosztást jelöli, mellyel párhuzamosan az irányadóan megszüntetendő telekhatárokat is jelöli. Az irányadó teleosztástól a tömbre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett lehet eltérni. Az irányadó telekosztás során jelölt telekosztásoktól való eltérés mértéke  a lakóterületi tömbökre vonatkozó övezeti előírásokban rögzített telekszélesség maximum kétszerese lehet.

• ^[4]bontásra javasolt épület

(5) ^[5]A terület-felhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembevételével változtathatóak, amennyiben a telekhatár-rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak és jelen rendeletben foglaltaknak megfelelnek. Telekegyesítés után az érintett telkek közül nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni.

„(6)^[6] Az SZT-9 terven jelölt szabályozási vonalak útépítési tervekkel pontosítottan legfeljebb ±5,0m mértékkel elmozdíthatók.”

(7)^[7] „Az SZTm2 rajzszámú terven jelölt Cseresznye-sor melletti Vt és Gip terület közötti övezethatár a tervezett épület helyigényének függvényében ±10 m-rel elmozdítható.”

Területfelhasználás

4. §.

1. A település közigazgatási területe építési szempontból:

a/ beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg

b/ beépítésre nem szánt területként került  besorolásra

2. ^[8]A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

- lakóterület:                                  falusias lakó-,

kertvárosias lakó-,

kisvárosias lakó-,

nagyvárosias lakó.

- vegyes terület:                             településközponti vegyes-,

központi vegyes terület.

- üdülőterületek                             hétvégiházas-,

                                                           üdülőházas.

- gazdasági terület:                         kereskedelmi - szolgáltató-

                                                     ipari (jelentős mértékben nem zavaró hatású) gazdasági-,

                                                     ipari, mezőgazdasági jellegű, gazdasági területek.

- ^[9]különleges terület:                   temetkezési célú,-

                                                     szennyvíztisztító terület,

                                                     meteorológiai szolgálat terület,

kertészet terület,

kórház terület,

bányák, anyaglelőhelyek területe,

üdülő  gyógyfalu területe,

termál – gyógycentrum területe,

termál – üdülő komplexum területe,

szórakoztató park területe,

sportcsarnok területe,

lovarda területe

skanzen területe,

mezőgazdasági üzemi terület

hulladékudvar terület.

3. Beépítésre nem szánt terület lehet:

• közlekedési és közműterület,
• zöldterület                               közpark, fásított köztér, golfpálya,
• erdőterület:                              véderdő,

gazdasági erdő.

egészségügyi, turisztikai erdő.

• mezőgazdasági terület:             általános,-

                                                    legelő-,

                                                           nádas,

szélerőműpark / alternatív energiagazdálkodás területe.

• egyéb, vízgazdálkodási terület.
• tartalék terület.

5. §.

1. A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően – a terv szerint – az alábbi részekre oszlik:

a) központi belterület,

b) egyéb belterületek:                    

c) tervezett belterület:                    fejlesztési területek,

d) külterület:                                 meglévő, megmaradó terület.

A belterületi határ módosítása

6. §.

1. Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében, ütemezhetően az alábbi területrészeket, illetve művelési ágból való kivonással (megváltással) terhelt területek:

• Lakótelek és közlekedési  területek kialakítására a szabályozási tervlap szerint: a 026/25,26,28,29; a 095/44 39; a 0120/14 22; a 0130/14 13; a 0155/44 13; 0155/154 26; 0155/414 43; a 0176/74 51; 0176/54; a 0178/8,12; a 0186/7,75,76; a 0635/3,4; a 0651/54 21; a 0665/624 74; 0665/804 90; 0665/101,170; 0665/2144 221 helyrajziszámú területeket lehet igénybe venni.
• ^[10]Ipari gazdasági terület kialakítására a 0665/16; 0665/294 33; 0665/1274 168 helyrajzi számú területeket lehet igénybe venni. Ipari területnek minősül a volt Lengyár területe is a szabályozási tervlap szerint.
• Ipari, mezőgazdasági jellegű, gazdasági terület céljára a 176/53,56; a 0178/10,19,20; a 0181/34 9; a 0191/34 11; a 0633/24 17; a 0657/814 96 helyrajziszámú területeket lehet igénybe venni.
• Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület céljára a 0103/7415; a 0111/48; a 0118/1,2,4,19; a 0136/43; a 0661/184 30; 0661/6,12,13,252,253; a 0665/11,17,20; 0665/1814 192; 0665/1994 239; 0665/241,242,248,258,259 helyrajziszámú területeket lehet igénybe venni. Kereskedelmi,  szolgáltató gazdasági terület besorolású terület a továbbiakban a Kistölgyfa-major, Miklós-major és Földvár-major területe a szabályozási tervlap szerint.
• Üdülőházas üdülőterület kialakítása céljából a 0145/3,6; a 0665/196,197,198 helyrajziszámok bevonandóak, és hétvégiházas üdülőterület céljára a 0145/3,6 helyrajziszámú területek kerülhetnek művelési ágból kivonásra.
• Különleges területek céljára belterületbe vonandó
• A tervezett temető területe a 0657/104 17; és a 0657/48457 helyrajziszámok.
• Gyógycentrum kialakítása céljából a  0118/15, a 0129/1;  a132/548 helyrajziszámok.
• Gyógyfalu kialakítása céljából a 0120/22,23; a 0136/41,42 helyrajziszámok.
• Szórakoztató park létrehozása céljából a 0111/174 21; 011/174 21; 0111/52 helyrajziszámok.
• Művelési ágból ki kell vonni, vagy belterületbe kell vonni a közmű-, és közlekedési területeket a szabályozási tervlap szerint.
• Az alternatív energiagazdálkodással érintett mezőgazdasági területeken /a szélerőmű parkban/ a szélerőmű alaptestjeinek teljes területe és a szélerőműveket összekötő üzemi utak, illetve a szennyvíztisztító terület művelési ágból kivonandóak.
• A tartalék ipari gazdasági terület bevonására annak függvényében kerülhet sor, hogy a már kijelölt ipari gazdasági területek kihasználtságának mértéke indokolja, illetve az illetékes Földhivatal hozzájárul a művelési ágból való kivonáshoz. Ilyen célra kijelölt területek a 020/184; 020/414 47; és 020/624 70 helyrajziszámú területek.

2. Nem kell belterületbe vonni a meglévő gazdasági területeket, zöldterületeket, valamint a - belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületnek számító – vízgazdálkodási területeket.
3. A tervezett lakó-, illetve gazdasági-, fejlesztésre előirányzott területeken a belterületbe vonás előtt területet felhasználni és építési tevékenységet folytatni csak ideiglenes jelleggel lehet. A belterületbe vonást követően a közben épült épületek bontása kártalanítás nélkül elrendelhető.

A Szabályozási Terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa:

Az övezeti jelben „K”-val jelölt jellemző érték a kialakult állapotra utal.

A szabályozási tervlapon alkalmazott övezeti jelben szereplő oldalhatáron álló beépítési mód szabadonállóvá tehető az egyéb jogszabályok figyelembe vételével.

Lakóterületek építési övezetei

7. §.

1. A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:

a/ családiházas, falusias lakóterület (Lf),

b/ kertvárosias lakóterület (Lke),

c/ kisvárosias lakóterület (Lk),

d/ nagyvárosias lakóterület (Ln).

2. A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3. A falusias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 14. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
4. A falusias lakóterületen, Öntésmajor területén, (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

5. A kertvárosias lakóterület jellemzően laza beépítésű, két önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

„(6)^[11] A kertvárosias lakóterületen (Lke) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

^[12]

^[13]

7. A kisvárosias lakóterület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 12.§. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
8. ^[14]A kisvárosias lakóterületen (Lk) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

9. A nagyvárosias lakóterület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 11.§. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
10. A nagyvárosias lakóterületen (Ln) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

11. A lakóterületen a melléképületek közül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház építhető.

Állattartó épület elhelyezése nem engedélyezhető kisvárosias és nagyvárosias, azaz sűrűbb beépítésű lakóterületen.  A kertvárosias beépítésű lakóterületen az állattartás szabályairól szóló önkormányzati  rendelet előírásai az irányadóak.

12. A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, tűzrakóhely, jégverem létesíthető.
13. Az előkert legkisebb mélységét a szabályozási terv építési vonala állapítja meg, ennek hiányában a kialakult állapotnak és az illeszkedés szabályainak megfelelően vagy a 253/1997 Korm. rendelet 35.§. (2) bek szerint történik.
14. Az oldalkert meghatározásánál a 253/1997 Korm. rendelet 36.§. által meghatározott elhelyezési távolságok biztosítandók. 7,5 m építménymagasságnál az oldalkert 4,5 m-re csökkenthető.
15. Az épületek legalább 25° - legfeljebb 45° tetőhajlásszöggel, színes, pikkelyes fedéssel építendők.
16. A használatbavételi engedély kiadásának közművesítettségi mértéke:

a/ a kisvárosias és nagyvárosias beépítésű lakóterületen az  összközművesítettség teljes kiépítése,

b/ a kertvárosias beépítésű lakóterületen az összközművesítettség teljes kiépítettsége, kivétel: a vezetékes gáz.

„(17)^[15] Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezését egyedi szabályozás

 (lásd: szabályozási tervlap, Msz.: 06032) jelzi, illetve ennek hiányában az OTÉK vonatkozó előírásai alkalmazandóak. Meglévő beépítéshez illeszkedéssel kell alkalmazkodni.”

Településközponti vegyes területek építési övezetei

8. §.

1. A város területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes és központi vegyes területek találhatók, amely területek több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi és regionális szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen az OTÉK 16.§., 17.§. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
2. A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

3)^[16] Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:

^[17]

^[18] a bekezdés az alábbi övezeti jellel egészül ki:

** Kegyeleti szempontokat nem sértő építmények helyezhetők el:-virág és kertészeti cikk, kegyárú, kegyszer, egyházi cikk, temetkezési kellékek, egyéb temető kiszolgáló egységek: halotthűtő, előkészítő egységek, irodák stb. valamint ezzel kapcsolatos tevékenységek végezhetőek. Vendéglátó egység elhelyezése Vtk. megjelölésű területen nem engedélyezhető.

Vti területen oktatási – nevelési célú épületek helyezhetőek el.

* Vtüt területén a gyógycentrum, gyógyszállók, medencék, szabadidő, termál, apartmanok, a gyógyítás, kikapcsolódás, rekreáció, wellness, konferenciaközpont, üdülőtábor és kemping építményei is elhelyezhetőek

*Vtüt területén a gyógycentrum, gyógyszállók, medencék, szabadidő, termál, apartmanok,  a gyógyítás, kikapcsolódás, rekreáció, wellness, konferenciaközpont, üdülőtábor és kemping építményei is elhelyezhetőek.

Öntésmajor területén:

4. Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez az OTÉK 16.§. és 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.
5. ^[19]Központi vegyes területen (Vk) telket alakítani, azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:

(5) ^[20]bekezdése az alábbi övezeti jellel bővül:

^[21] az alábbi övezeti jellel egészül ki:

6. Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez az OTÉK 17.§. és 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.

Gazdasági terület+

ek építési övezetei

9. §.

1) ^[22] A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:

a/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

b/ ipari gazdasági terület (jelentős mértékben nem zavaró hatású) (Gip)

c/ mezőgazdasági tevékenységhez köthető feldolgozás, állattartás, üzemi épületek elhelyezésére szolgáló terület (Gm, Gipm)

2. A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 19. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
4. ^[23]A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

^[24] a bekezdés az alábbi övezeti jellel egészül ki:

Öntésmajor területén:

Kistölgyfamajor területén:

Miklósmajor területén:

Szennyvíztisztító műtárgy területe (Ringa):

5. ^[25]Az ipari gazdasági terület elsősorban a környezetüket jelentős mértékben nem zavaró ipari építményeinek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 20. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

6. ^[26]Az ipari gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

Gipm*: a területen új állattartó épület nem helyezhető el.

Gip^IP: Az építménymagasság függvényében (12,5-13,65 m vagy 13-65-18,5 m) a szélső építési vonalat a szabályozási tervlap tartalmazza.

„Volt Lengyár” területén:

7. Az Ipari Park I., a tartalék Ipari Park II., a „Rába Rt” területén és a tervezett bővítésén a közterületek felőli telekhatárokon az előkert a szabályozási tervlap (Msz.: 03036) szerinti 10 m vagy az azon szereplő építési vonal szerinti (Érintett helyrajziszámok: Ipari Park I.: 4236/6,9, 4248, 4252, 4257/1,2,3, 4258, 4259, 4260, 4261, 4262, 4267, 4273, 4274, 4276/2, 4285, 4285/3,4, 4344, 4345, 4346, 4347, 4348, 4349, 4350, 4351, 4352, 4353, 4354, 4355, 0665/121-168; Tartalék Ipari Park II.: 020/18-28, 40-47, 61-71, 121, 122; Rába terület: 1337/1,2, 1333, 0665/16.).
8. Az ipari telkek közterületek felőli oldala kötelezően fásítandó.
9. Az ipari gazdasági területeken közül a tervlapon jelölt (Gm) területek elsősorban a környezetükre jelentős mértékben nem zavaró mezőgazdasági nagyüzemi és feldolgozás ipari építményeinek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 20 (2) 2. és 32.§.-a szerinti építmények helyezhetők el.
10. A mezőgazdasági ipari gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhető be:

„India” és „Karácsony” területén:

„Közép-dűlők” területén:

^[27] a bekezdés az alábbi övezeti jellel egészül ki:

Földvármajor területén:

Miklósmajor területén:

11. A gazdasági területek övezeteiben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetekben – ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló) – az eltérést az építési hatóság engedélyezheti.
12. A mezőgazdasági jellegű üzemi gazdasági terület a művelésből kivont majorok és környezetük, állattartó telepek területe, amelyek elsősorban az állattenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel kapcsolatos mezőgazdasági termelés (állattartás, termékfeldolgozás, tárolás) és hozzájuk köthető üzemi feldolgozás építményeinek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhetők még kereskedelmi és szolgáltató létesítmények.

Üdülőterületek építési övezetei

10. §.

1. Az üdülőterület sajátos építési használata szerint lehet:

a/ üdülőházas terület (Üü)

b/ hétvégi házas terület (Üh)

2. Az üdülő területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3. Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, melyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük alapján, túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb üdülési célú tartózkodására alkalmas. A területen az OTÉK 22. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
4. Az üdülőházas terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhető be:

5. A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. A területen az OTÉK 23. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
6. ^[28]A hétvégi házas terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhető be:

7. Az üdülőterületeken állattartó épületek nem helyezhetőek el.

Különleges területek építési övezetei

11. §.

1. ^[29] A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

a/ temető, illetve kegyeleti rendeltetésű terület (Kt)

b/ meteorológiai állomás területe (Km)

c/ kertészet terület (Kk)

d/ rekultiválandó, hulladékudvarok területei (K)

e/ kórház, egészségügyi központ területe (Kh)

f/ bányák, anyaglelőhelyek területei (Kb)

g/ szennyvíztisztító területe (Ksz)

h/ Üdülő, gyógyfalu területe (Kgyf)

i/ Termál, gyógycentrum (Kgyc)

j/ Termál, üdülőkomplexum (Küt)

k/ szórakoztató parkok területei (Kszo)

l/ sportpálya, sportcsarnok területe (Ksp)

m/ lovarda területe (Kmgl)

n/ skanzen területe (Kmgs)

o/ mezőgazdasági üzemi terület (Kmg)

p/ hulladékudvar terület (Khu)

** Kegyeleti szempontokat nem sértő építmények helyezhetők el:-virág és kertészeti cikk, kegyárú, kegyszer, egyházi cikk, temetkezési kellékek, egyéb temető kiszolgáló egységek: halotthűtő, előkészítő egységek, irodák stb. valamint ezzel kapcsolatos tevékenységek végezhetőek. Vendéglátó egység elhelyezése Kt. megjelölésű területen nem engedélyezhető.

2. A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
3. A temető bekerítésének élő sövénnyel történő lehatárolását, kertterv alapján, az I. fokú építéshatóság engedélyezheti.
4. A temető (Kt), illetve kegyeleti park rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál (OTÉK 24. §).
5. A temetők körüli kegyeleti védtávon belül a kegyeleti érdekeket sértő tevékenység nem végezhető.
6. A temető környezetében kijelölt területen a kegyeleti szempontok figyelembe vételével szolgáltató építmények elhelyezésére van mód az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel:

7. A meteorológiai állomás (Km) területe a meteorológiai megfigyelésekhez szükséges építmények elhelyezhetőségét teszi lehetővé.
8. A kertészet terület (Kk) elsősorban a kertészeti építmények, illetve egyéb szolgáltató építmények elhelyezését teszi lehetővé az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel:

9. A hulladékudvarok területein (K) a hulladékudvarokon belüli építmény elhelyezésre csak az erre vonatkozó  speciális szabályzatok mértékéig van mód.
10. A kórház (Kh), mint egészségügyi központ területén építmények elhelyezését az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel lehet:

11. ^[30]A bekezdés megszűnt.

12. A szennyvíztisztító területén (Ksz) az előírt technológiához, annak fejlesztéséhez és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésére van mód.
13. ^[31]Az üdülő gyógyfalu (Kgyf) és termál gyógycentrum (Kgyc) területén a gyógycentrum, gyógyszállók, medencék, szabadidő, termál, apartmanok,  a gyógyítás, kikapcsolódás, rekreáció, wellness építményei az alábbi táblázatban felsorolt beépítési jellemzőkkel lehetséges:

14. ^[32]A termál (Küt) területén a gyógycentrum, gyógyszállók, medencék, szabadidő, termál, apartmanok,  a gyógyítás, kikapcsolódás, rekreáció, wellness, konferenciaközpont építményei, az alábbi táblázatban felsorolt beépítési jellemzőkkel lehetséges:

Küt*: a területen a telkek telekalakítási terv kötelesek. A telkek min. 16 m szabályozási szélességű közlekedési és közmű területről szolgálhatóak ki, gépjárművel közvetlenül megközelíthető módon. A telkeket kiszolgáló terület besorolása: közterület vagy közforgalom elől el nem zárt magánút lehet. A tervezett közmű kapacitások kialakítása során a további telekalakításokkal keletkező telkek kiszolgálhatóságát előre kell méretezni.

A Küt* területen található (vízmű)kutak 10 m sugarú kör környezetében tilos bármilyen építési tevékenység.

15. A szórakoztató park területén (Kszo) a kikapcsolódás építményei, szabadtéri színpad, az egyéb közösségi rendezvények építményei, vásárok, kiállítások építményei az alábbi táblázatban felsorolt beépítési jellemzőkkel lehetséges:

16. A sportcsarnok és sport területén (Ksp) a kikapcsolódás, szabadidő és elsősorban sporttevékenység építményei az alábbi táblázatban felsorolt beépítési jellemzőkkel lehetséges:

17. ^[33]A lovarda (Kmgl) a kikapcsolódás, szabadidő és elsősorban lovas sporttevékenység építményei az alábbi táblázatban felsorolt beépítési jellemzőkkel lehetséges:

18. A lovarda területén belül ingatlanonként legfeljebb 15 db haszonállat tartható.

(19)^[34] A skanzen területen (Kmgs) a kikapcsolódás, szabadidő és elsősorban állattartás, sajtműhely és skanzen építményei az alábbi táblázatban felsorolt beépítési jellemzőkkel helyezhetők el:

(20)^[35] A mezőgazdasági üzemi területen (Kmg) elsősorban a környezetükre jelentős mértékben nem zavaró mezőgazdasági nagyüzemi és feldolgozás ipari építményeinek elhelyezésére szolgál. Az előkert kialakultként, az oldalkert min. az építménymagasság felében (9,0m/2=4,5 m), a hátsókert min. 6 m-ben kerül meghatározásra. A mezőgazdasági üzemi terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhető be:

Építési övezetek általános előírásai

12. §.

1. Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
2. Kialakult állapotnak tekintendő a „K” jelű tömb vagy ahol a korábbi telkesítések miatt, nem tudnak teljesülni az övezeti előírások. Ilyen esetben az építési telkek alakítása az ott korábban kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára, beépítettségére és az építmények közötti legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérően is történhet, de  a telek mérete nem lehet kisebb, mint a telektömbben kialakult és beépített telkek területének átlagos területe, kivétel az irányadó telekosztással jelölt területeken.
3. Háromnál több telket tartalmazó tömbben, a kialakult állapotra vonatkozóan, az átlagos telekterület számításnál a legkisebb és legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni a számítás során.
4. Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint is el lehet térni:

A/ Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni. Kivétel ez alól a (2) bekezdésben megfogalmazott kialakult állapot.

B/ Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.

      C/ Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett. Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.

      „D^[36]/ Ha a telkek jelenlegi zöldfelületi mutatója nem éri el az övezetben előírt értéket, abban az esetben a kialakult állapot zöldfelületi mutatója nem csökkenhet, de annak megtartásával (például beton térburkolat bontásával) engedélyezhető új beépítés.”

5. Az építési övezeti határokon eltérő magasságokban csatlakozó szomszédos épületek magasságkülönbsége max. 3 méter lehet, mely az övezeti jelben megfogalmazottaktól eltérően is teljesítendő.
6. Az építési övezetek területén az OTÉK 42. § (2) bekezdése szerint parkolási igényt telken belül, vagy helyhiány esetében az OTÉK 42. § (10) és (11) bekezdése alapján helyi önkormányzati parkolási rendeletben rögzített feltételekhez kötve 500 m-en belül kell kielégíteni.
7. A területfelhasználási egységen belül önállóan szabályozott zöldfelületeken: házikert, védőzöld, közterületi zöld, épület nem létesíthető, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó 14.§ előírásait kell alkalmazni.
8. A beépítésre szánt területeken a tervlapon jelölteknek megfelelő formában alakíthatóak építési telkek, nyeles telek kialakítása csak akkor engedélyezhető, ha a telekalakításra vonatkozó egyéb előírások és jogszabályok előírásait nem sérti és az építéshatóság egyedi eseti elbírálás alapján engedélyezi, egyéb esetben nem engedélyezett.
9. A tervlapon jelölt irányadó telekosztás megváltoztatására telekösszevonás céljából a tömbre vonatkozó előírások tartása mellett, az övezeti jelben megjelölt telekszélesség kétszereséig van mód.
10. Az építési övezetekben jelölt telken belüli védőfásítások megkezdése a használatba vételi engedély kiadásának feltétele.
11. Az építési övezetekben az utcakép védelme, településkép védelme érdekében az I. fokú építéshatóság egyedi elbírálás alapján és a képviselő – testület döntése alapján meghatározhatja azon építészeti elemek körét, melyek elhelyezését nem támogatja, engedélyezi az I. fokú építés hatósági engedélyezési eljárás során.
12. A város belvárosi részeinek utcakép védelme érdekében, illetve a műemléki és helyi védett épületek közterületek felőli oldalain nem helyezhető el a homlokzatokon az épületek építészeti jellegétől eltérő vagy az épület stílusát, karakterét megváltoztató, zavaró műtárgyak, díszítőelemek.
13. A belváros területén az építési engedélyezési eljárás során a homlokzati elemek megjelenítése látványterv köteles, melynek elhelyezhetőségét az I. fokú építéshatóság engedélyezi.
14. A belváros területén kijelölt zártsorú beépítési mód esetén a zártsorúság megszakítása csak az erre kijelölt vagy forgalmi szempontból indokolt kapubehajtók erejéig engedélyezhető.
15. A belváros területén technológiai jellegű tornyok (adó-, vevőtorony és átjátszó állomás) nem helyezhetők el.
16. ^[37] Az állattartás céljára szolgáló építmények (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló stb.) építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok:

Közlekedési és közműterületek

13. §.

1. ^[38]„A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint lehet általános közlekedési és közműterület (KÖu), közműterület- vízmű (KÖv) és kötöttpályás közlekedés terület (Kök).”
2. Az általános közlekedési és közműterületek övezete a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület. Az övezetben az OTÉK 26. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
3. Közlekedési területen a szabályozási tervlapon jelöltek szerint a garázsok elhelyezhetőségének övezeti előírásai:

Zöldterületek övezetei

14. §.

1. Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Z), illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér.
2. A közpark területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el, illetve a 27. § (1)-(3) bekezdés előírásait kell tartalmazni.
3. Közpark létesítése, rekonstrukciója során az építmények elhelyezéséhez javasolt kertészeti szakvélemény, az anyaghasználat során a természetes anyagokat kell alkalmazni.
4. Közpark területén és egyéb közterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha

a) a fa egészségi állapota,

b) a balesethárítás,

c) a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.

5. Közhasználatú zöldterületként biztosítani kell a Z jelölésű területek (lásd: szabályozási tervlap) körbejárhatóságát és gondozott zöldterületi kialakítását.
6. Zöldterületeken a növényzettelepítésnél a gyorsan öregedő, szemetelő, allergiakeltő pollenű-, termésű fafajok telepítése nem megengedhető.
7. Közterületeken is érvényesíteni kell a 16.§. –ban rögzített telepítési távolságokat.
8. A golfpálya területének építési övezete zöldterület. A területen elhelyezhető építmények a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építményeken túl, klubház, egyéb gazdasági épületek, esőbeállók, fedett ütőpályák.
9. A golfpálya építményeinek elhelyezhetőségének övezeti előírásai:

10. A terület rendeltetésszerű használatából adódó technológiai követelmények miatt az építménymagasság emelhető.
11. A területen 3 m szabályozási szélességű belső használatú utak létesíthetőek a golfkocsik és fenntartó gépek közlekedésére.
12. A golfpálya engedélyezési eljárása során kötelezően benyújtandó engedélytervek: átnézeti helyszínrajz, zöldfelületi mérleg, felszíni vízelvezetés, tereprendezési tervek, környezetvédelmi hatástanulmány.

A pályához kapcsolódó engedélyköteles létesítmények: klubház és gazdasági épületek építési engedélytervei, csapadékvízelvezetés és tóépítés, közművesítés, kilátók, parkolók, esőbeállók, mobil wc-k, hidak építési engedélyezési tervei, a terület megközelítését lehetővé tevő csomópont építési engedély terve.

Erdőterületek övezetei

15. §.

1. Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott terület, és a tervlapon jelölt tervezett erdőterületek.
2. Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

a/ véderdő (Ev)

b/ gazdasági  (Eg).

3. A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott véderdő (Ev) területén épület nem létesíthető az OTÉK 28. §. –a alapján.
4. Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el (a területileg illetékes erdészeti hatóság előzetes engedélyével) az OTÉK 28.§-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

Növények telepítésére vonatkozó általános előírások

16. §.

1. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:
   1. belterületen és külterületnek a kiskerten belül eső részén
2. szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m,
3. 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 m,
4. 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 m.
5. gazdasági célú fatelepítés nem engedélyezett.

2. külterületnek a mezőgazdasági kerten kívül eső részén
   • gyümölcsfaiskola nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor esetében 0,80 m,
   • minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,0 m,
   • birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 m,
   • törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 m,
   • vadalanyra oltott alma- és körtefa-, továbbá kajszifa esetében 4,00 m,
   • cseresznyefa esetében 5,00 m,
   • dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 m.
3. külterületnek a mezőgazdasági kerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:
   • 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 m,
   • 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 m,
   • 2 m-nél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 m,
   • fa esetében 8,00 m.

2. Közút és vasút területén – szőlő, gyümölcsöstől és kerttől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

Mezőgazdasági övezetek

18. §.

Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:

a/ általános mezőgazdasági terület (Má)

b/ legelő terület (Ml)

c/ általános mezőgazdasági terület, egyben alternatív energiahasznosításra kijelölve (Mal).

A mezőgazdasági területek tagozódásánál gondoskodni kell a területek úttal történő megközelíthetőségének biztosításáról. Zárványterületek nem alakíthatóak ki, a meglévők feltárásáról gondoskodni kell.

1. Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei az OTÉK 29. §.- a alapján helyezhető el.
2. Az Ml jelű mezőgazdasági legelő területeken az OTÉK 29. §.- a alapján helyezhető el építmény.
3. A Mal jelű alternatív energiagazdálkodáshoz igénybe vehető területeken a művelési ágból az alternatív energiagazdálkodáshoz elhelyezett építmények alaptestjei által elfoglalt terület és az építményekhez vezető üzemi utak a művelési ágból kivonandóak. Az alternatív energiagazdálkodás céljára kijelölt területeken az alternatív energiagazdálkodási és a technológiából adódó egyéb építmények helyezhetők el.

Egyéb területek

19. §.

1. Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek (OTÉK 30. §).
2. Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével.

Tartalék területek

20. §.

1. A tartalék ipari terület (Tgip) igénybevételére, a művelési ágból való kivonására a meglévő ipari területek illetékes Földhivatal által elismert telítettsége esetén ütemezetten kerülhet sor.
2. Tartalék ipari területen az OTÉK 20. §. és 32. §-ában rögzített építmények helyezhetők el.
3. A tartalék ipari terület területén az építmények elhelyezhetősége az alábbi táblázatban foglaltak alapján történhet:

Közlekedési létesítmények

21. §.

1. A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai szerint lehet.
2. A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet kell biztosítani. A szabályozási szélesség akkor csökkenthető, ha az illetékes hatóság a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján ehhez hozzájárul.
3. ^[39]A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű területeket kell biztosítani.

(c: változó szabályozási szélesség, -tól –ig jelölés)

Út megnevezése:                                             Szabályozási szélessége:                    Tervezési osztálya:

Meglévő főút:

85. sz. főút / külterület                                                                                             K. III. B.

85. sz. főút / belterület                                                 15 c 34 m                         B. IV. b. C.

TERVEZETT GYORSFORGALMI ÚT:

M85 jelű gyorsforgalmi út                              SZT-9 terv szerint      K.II.A”

Meglévő és tervezett településközi utak:

8611. sz. út / külterület                                                                                            K. V. A.

8611. sz. út / belterület (Rákóczi u.)                                        24 c 37 m                         B. V. c. C.

8613. sz. út / külterület                                                                                            K. V. A.

8613. sz. út / belterület (Táncsics u.)                        15 c 44 m                         B. V. c. C.

8516. sz. út / külterület                                                                                            K. V. A.

8516. sz. út / belterület (Babóti u.)                                           20 m                                    B. V. c. C.

8514. sz. út / külterület                                                                                            K. V. A.

8514. sz. út / belterület (Osli u.)                                 16 c 22 m                         B. V. c. C.

8529. sz. út / külterület                                                                                            K. V. A.

8529. sz. út / belterület (Damjanich u.)                     14 c 50 m                         B. V. c. C.

86302. sz. út / belterület (Vasút sor)                         16 c 23 m                         B. V. c. C.

85117. sz. út / külterület                                                                                          K. V. A.

85117. sz. út / belterület (Osli u.)                              16 c 22 m                         B. V. c. C.

85113. sz. út / külterület (Lengyári bekötőút)                                                                    K. VI. B.      

Agyagosszergényi út / külterület                                                                            K. V. A.

Agyagosszergényi út / belterület (Osli u.)                22 m                                    B. V. c. A.

Meglévő gyűjtőjellegű  Lakóutcák:

Veszkényi utca                                                             14 c 22 m                         B. V. d. B.           

Cseresznyesor utca                                                      14 c 23 m                         B. V. d. B.

Honvéd u.-Új u.-Égés u.                                              14 c 18 m                         B. V. d. B.

Vargyas u.-Soproni u.-Táncsics u.                                            12 c 44 m                         B. V. c. D.

Új u.-Erdősor u.-Vasútsor u.                                                      16 c 23 m                         B. V. d. B.

Hunyadi utca                                                                 20 m                                    B. V. d. B.

Wesselényi utca                                                            14 c 30 m                         B. V. d. B.

Sport utca                                                                       12 c 80 m                         B. V. d. B.

Bercsényi utca                                                              12 c 16 m                         B. V. d. B.

Ipartelepi utca                                                               16 m                                    B. V. d. B.

Városi körgyűrű                                                            22 m                                    B. V. c. A.

Széchenyi utca                                                              11 c 24 m                         B. V. d. B.

Fürdő utca                                                                      16 c 54 m                         B. V. d. B.

Margit-híd utca új nyomvonal folytatása                 20 m                                    B. V. d. B.

Nádasdi utca                                                                  19 c 28 m                         B. V. d. B.

Meglévő és tervezett egyéb lakóutcák:

                                                           Szabályozási tervlap

szerint                                B. VI. d. C.          

Gyalogutak:

Szabályozási tervlap

szerint                                B. X.

Kerékpárutak:

Szabályozási tervlap

szerint   - belterületen      B. IX.

- külterületen      K. IX.

Egyéb külterületi közutak:

Szabályozási tervlap

szerint                                K. VIII. C.           

Mezőgazdasági utak:

A mezőgazdasági földutak feltáró jellegűek, besorolás nélküliek.   

4. A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.
5. A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmény csak a város mindenkor hatályos közterülethasználati rendelete, illetve az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján helyezhető el.
6. A szabályozási szélességbe eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – területsáv kialakításának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján engedélyezhető.
7. Az OTÉK 42. § (2) bekezdése szerint parkolási igényt telken belül, vagy helyhiány esetében az OTÉK 42. § (10) és (11) bekezdése alapján helyi önkormányzati parkolási rendeletben rögzített feltételekhez kötve 500 m-en belül kell kielégíteni.
8. Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. Fasortelepítéseknél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) alkalmazása, ültetése nem engedett. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.

Közműlétesítmények

22. §.

Általános előírások

1. A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
2. A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
3. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
4. ^[40]A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK  vonatkozó pontjában rögzített közművesítettség mértéke adott.
5. ^[41]Megszüntetve.
6. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
7. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

Vízellátás

8. A vízvezetékek a védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
9. A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, illetve megfelelő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
10. A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46.§ - 49.§ szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani, illetve oltóvíz tároló medencét kell létesíteni.
11. A vízvezeték – hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

Vízelvezetés

12. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, a szennyvízcsatornázás kiépítésének alapfeltételei:

a) a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

b) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetések nem engedélyezhetők.

c) A településen a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre ösztönözni kell.

d) Új telekalakítással, tömbfeltárással kialakításra kerülő telkekre és valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területre javasolt egyéb övezetbe tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztatható.

13. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
14. A vízügyi kezelésű (nagyobb árhullámmal veszélyeztetett) vízfolyások, tó, tározó mellett 10-10 m, a kisebb vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m, szélességű sáv karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon hagyandó.
15. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, az érintett egyéb hatóságokkal egyeztetve szabad.
16. A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz- és belvízrendezési terv alapján kell a szabályozási tervi közterületeket kialakítani.
17. A csapadékvíz elvezetését a burkolt utakkal feltárt területen, új valamennyi beépítésre javasolt területen nyílt vagy zárt csapadékcsatornával szabad engedélyezni. A meglévő beépített, illetve a beépítésre szánt területen a nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetés korszerűsítésére törekedni kell, javasolt az utak korszerűsítése alkalmával zárt csapadékvízelvezetési rendszer kiépítése. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen javasolt fenntartani.

A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

18. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkolófelületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

Villamos energia ellátás

19. A nagyfeszültségű, illetve a középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az MSZ 151 sz. szabvány szerint, illetve a 11/1984 IpM rendeletben rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.
20. Esztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel lehet.
21. Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
22. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

Földgázellátás

23. A települést ellátó nagyközépnyomású vezetékek, a gázfogadó, a nyomásszabályozók helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Az érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A településen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
24. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Távközlés

25. Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyenlőre fennmarad területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási  és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
26. A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges magassági korlátozás (előírt érték szerint) betartandó.
27. Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.

Környezetvédelem

23. §.

1. Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, illetve megkérni.
2. A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra a 20/2001 (II.14) Korm. rendelet alapján környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni.
3. A területről a befogadóba vezetett csapadékvíz minősége nem lehet rosszabb a 9/2002.(III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet 1. sz. mellékletében előírt III. általános területi kategória határértékeinél, illetve a csapadékvíz bevezetése miatt kialakult környezetterhelés a talajban és a felszín alatti vizekben nem haladhatja meg a 10/2000 (VI.2) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet „A” fokozottan érzékeny területek szennyezettségi határértékeit.
4. Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető. A közcsatornába vezetendő szennyvizek szennyezőanyag koncentrációja nem lépheti túl a 204/2001. (X. 26). Korm. rendeletben előírt küszöbértékeket. Az ipari-gazdasági szervezeteknek a környezetvédelmi felügyelőség által jóváhagyott önellenőrzést kell végezniük
5. A 20/2001 (II.14) Korm. rendelet szerint a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre előzetes, esetenként részletes hatásvizsgálatot kell készíteni. A 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet 1.sz. mellékletében szereplő tevékenységek során az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályai szerint kell eljárni.
6. Beépítési feltételek

a, a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia, ivóvízellátás biztosított,

b, a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,

c, a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,

d, az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását, a kibocsátások (szennyvíz, légszennyező anyagok, hulladékok) nem károsíthatják a környezeti elemeket és az épített környezetet, az emberi egészséget.

Föld védelme

7. A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba,
8. A termőföld védelmét a termőföldről szóló törvény alapján kell biztosítani (1994. évi LV. törvény VI. fejezete)
9. Mezőgazdasági területen talajtani szakvélemény alapján csak az 50/2001 (IV.3) Korm. rendelet szerint kezelt szennyvíziszap és tisztított szennyvíz helyezhető el. Az elhelyezési engedélyt 5 évenként meg kell újítani. Termőföldet beruházás céljára csak az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb mértékben szabad igénybe venni. A humuszos termőréteg megőrzéséről gondoskodni kell.
10. Az 1 ha-t meghaladó belterületi földek más célra való felhasználását megelőzően a talajvédelmi szakhatóságok hozzájárulása (Megyei Talajvédelmi Szolgálat) és a földügyi (területileg illetékes Körzeti Földhivatal) engedélye szükséges.

Vizek védelme

11. A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni a 204/2001. (X.26.) Korm. rendeletben előírt határértékek betartásával. Ahol erre nincs lehetőség, csak szivárgásmentesen kialakított szennyvíztároló vagy a 10/2000 (VI. 2) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet „A” szennyezettségi határértékeinek megfelelő kis szennyvíztisztító berendezés engedélyezhető.

Az élővizeket terhelő szennyező üzemi vízkibocsátásoknál – a technológiai fegyelem és a határértékek betartása érdekében – szükség esetén a vizeket kezelni, tisztítani kell. A felszíni vízbe csapadékvíz/tisztított szennyvíz csak akkor vezethető, ha a módosított 203/2001. (X.26) Korm rendelet és a 9/2002.(III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet előírásai be vannak tartva.

12. A bekötések engedély kötelesek.
13. Vízfolyásba csak a környezetvédelmi hatóság által határozatban megadott határértéket nem meghaladó vizek vezethetők. Ez vonatkozik a hővel szennyezett bevezetésekre is. A meglévő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell (123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet). A terület a 33/2000 (III.17) Korm. rendelet alapján „A” érzékeny terület. Az intézkedési szennyezettségi határérték C_i= C₁.
    A határértékeket a 10/2000 (VI.2) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet tartalmazza.
14. A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni. Szennyvíz szikkasztása nem, gyűjtése külterületen indokolt esetben engedélyezett. A befogadóba kötött szennyvíz minőségének meg kell felelni a 204/2001.(X.26.) Korm. rendelet előírásainak.
15. A szennyezésnek kitett területeken (nagyobb állattartó létesítmények) monitoring kutak létesítése javasolt a talajvíz minőségének ellenőrzése céljából évi kétszeri mintavétellel.
16. A nitrátszennyezés csökkentése érdekében be kell tartani a 49/2001 (IV.3) Korm. rendelet előírásait. A trágyát és csurgalékot szivárgásmentesen kialakított gyűjtőhelyen kell gyűjteni, a kiszórt trágyát mielőbb be kell forgatni.
17. A talajvíz minőségének megóvása érdekében a bányató hasznosítása a 239/2000 (XII.23) Korm. rendelet szerint történjen. A hasznosítás vízjogi engedély köteles.
18. Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.
19. Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

Levegőtisztaság védelme

20. Ipari létesítményeknél a légszennyező forrásokra a határértékeket az alapbejelentés után a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban adja meg.
21. Bűzzel járó tevékenység esetén a zavaró bűzhatást az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell kiküszöbölni.
22. Légszennyező tevékenység esetén be kell tartani a módosított 21/2001 (II.14) Korm. rendelet előírásait a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról, illetve nem lépheti túl a módosított 14/2001 (V.9) KÖM-EÜM-FVM együttes rendeletben előírt határértékeket.
23. Hulladékot nyílt téren, illetve háztartási tüzelőberendezésben égetni tilos.
24. Közút, töltés, árok és más vonalas létesítmény tengelyétől 100 m-en belül bármely növényzet égetése tilos. Egyéb esetekben az égetés csak engedéllyel végezhető.
25. A mezőgazdasági hulladékok égetését, valamint a 140 kW-ot meg nem haladó kizárólag tüzelő és egyéb, kizárólag füstgázt tartalmazó berendezések használatát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Zaj- és rezgésvédelem

26. Az ipari és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények részére a betartandó határértéket az I. fokú környezetvédelmi hatóság a létesítés során írja elő, a 24/1992. (I.28) Korm. rendelet szerinti hatáskörök alapján.
27. Lakó-, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.
28. A 12/1983. (V.12.) MT sz. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végzőknek végzők zajterhelési határértékei a 8/2002. (III. 22.) KÖM-EüM együttes rendelet szerint kell megállapítani.

^[42](28/A) A GYSEV vonal mellett a szabályozási terven jelölt zajvédő fal helye a konkrét kialakításkor pontosítandó.

Hulladékgazdálkodás

29. Az 1995. évi LIII. törvény értelmében törekedni kell a keletkezett hulladékok csökkentésére, minél nagyobb arányú hasznosítására a hulladékgazdálkodásról szóló 213/2001 (XI.14.) Korm. rendeletben rögzítetteknek megfelelően.

Meg kell oldani a szelektív hulladékgyűjtést és a kommunális hulladék szervesanyag tartalmának csökkentését. A települések szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályozását az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet tartalmazza. A területi hulladékgazdálkodási terv szerint 15/2003. (XI.7.) KvVm rendelet alapján és a helyi hulladékgazdálkodási terv szerint kell hulladékgazdálkodást folytatni.

30. A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani, összhangban a 2000. évi XLIII hulladékgazdálkodási törvénnyel. A település szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről a 224/2004. (VII.22) Korm.rendelet előírásait kell figyelembe venni.
31. A veszélyes hulladékokat az ipari és szolgáltató cégeknek, a lakossági veszélyes hulladék begyűjtőknek a 98/2001 (VI.15) Korm. rendelet előírásai szerint kell gyűjteniük, ártalmatlanítaniuk, dokumentálniuk.
32. A szippantott szennyvizek ürítése az erre kijelölt ürítőhelyen lehetséges.
33. Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető, a meglévők 2005. dec. 31-ig felszámolandóak.

Táj- és természetvédelem

24. §.

1. Védett természeti területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:

a) a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,

b) vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.

c) nád, avar, gyep, gaz, erdészeti és mezőgazdasági hulladék égetése tilos.

2. Védett természeti területen fák kivágása a jegyző engedélyével történhet.

Fakivágáshoz engedély csak akkor adható ki:

a) ha azt a fa egészségi állapota, vagy

b) a balesetveszély azt feltétlenül szükségessé teszi,

c) ha tájidegen fa- vagy erdőállományok, őshonos fa- vagy erdőállomány ültetése miatt történik a fakivágás.

3. Védett természeti területen az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor és úgy létesíthetők, hogy a természeti értékek fenntartása biztosítható legyen.
4. A város területén az alábbiakban felsorolt növények védelem alatt állnak:

K Ü L T E R Ü L E T E N:

B E  L T E R Ü L E T E N:

Kulturális örökség védelme

25. §.

1. A Települési értékvédelem kiterjed:

• országos műemléki védettségre,
• helyi védettségre,
• egyéb örökségvédelmi területek (régészeti lelőhely stb.).

2. Az örökségvédelmi területek, objektumok és az országos műemléki védettségek, illetve azok védett környezetének megállapítására vagy visszavonására a hatályos örökségvédelmi törvények (2001. évi LXIV tv.) előírásai alapján van mód.
3. Országos védelemben részesülnek a jelen paragrafus (2) bekezdése szerinti előírások megtartásával a településszerkezeti, valamint a szabályozási tervben jelölt, illetve a függelékben is felsorolt objektumok, területek.
4. Az országos védelem alatt álló, illetve örökségvédelmi feladattal érintett (régészeti lelőhely stb.) területeken, illetve objektumok környezetében területet felhasználni, építési telket, illetve területet kialakítani és beépíteni csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával, illetve az örökségvédelemre vonatkozó 2001. évi LXIV törvény vonatkozó pontjainak és az egyéb erre vonatkozó mindenkori jogszabályok betartásával szabad.
5. A helyi védelem megállapítására vagy visszavonására az önkormányzat képviselő-testülete Helyi értékvédelmi  rendeletben dönt. Az egyes védelemre javasolt objektumok listájának módosítása nem jár a Helyi Építési Szabályzat rendeletének módosításával.
6. A helyi védelemben részesített épületen (útszakaszon) bármilyen beavatkozás (építés, felújítás, átalakítás, funkcióváltoztatás), illetve ezekre hatósági engedély kiadása csak a képviselő-testület határozata alapján végezhető. A felújítást, átalakítást az épület (beépítési struktúra) eredeti formavilágának megfelelően lehet elvégezni. A helyi védelmű épület bontása csak a testület védelmet megszüntető határozata alapján lehetséges.
7. A helyi védett épület csak igen indokolt megalapozott esetben bontható el, a védelem megszüntetése után. A hatóságnak joga van a döntés megalapozottsága érdekében szakértőket bevonni. Ezen épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni, a terveket és a fotódokumentációt archiválni kell.
8. A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell.
9. Helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet, dokumentáció benyújtásával.
10. ^[43]Hatályon kívül helyezve!

Függelék (ad 21.§ (3) bekezdéséhez) régészeti (A), és országos műemléki védelem (B) alatt álló objektumok

( A )  R é g é s z e t i   L e l ő h e l y   v é d e t t s é g   ( l á s d.: s z a b á l y o z á s i   t e r v l a p ) :

( B )  O r s z á g o s   m ű e m l é k i   v é d e l e m   ( l á s d.:  s z a b á l y o z á s i   t e r v l a p ) :

Tilalmak és korlátozások

26. §.

1. Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:

//Az alkalmazott a jel = tól – ig meghatározás//

• Közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a 22. § szerint,
• Egyéb környezetszennyező létesítmények védőtávolságán belül a 23. § szerint,
• Mosonszentmiklós-Répcelak DN 400 PN 64 nagynyomású gázszállító vezeték és optikai bányaüzemi hírközlőkábel 28-28 m-es védőtávolságával érintett területek:

06; 07/10a25, 020/93a96, 020/105a107; 056/25a49 hrsz –ok.

• A tervezett M 85 sz. főút beépítésre nem szánt területen 100-100 m-es védőtávolságon belül, nyomvonal kialakítással és csomóponti területbiztosítással érintett területek:

02/25a32; 07/1a7, 23a45, 59a65, 67,70a82; 020/13a22, 35a43, 59a66; 068/1,2 hrsz - ok.

• A tervezett  és meglévő településközi utak beépítésre nem szánt területen 50-50 m-es védőtávolságon belül:

- Hövej felé vezető településközi út:

020/13a22, 020/42a54; 026/17a19, 026/37a39; 064/5,6,7; 070/11,12 hrsz –ok.

- Agyagosszergény felé vezető településközi út:

0130/8; 0136/25a41; 0155/10,11 hrsz –ok.

- 8529 sz. Tőzegmajor, Fertőd felé vezető településközi út:

0176/53,56; 0184/14; 0191/1,2,3,6a11; 0196/2a38, 196/42,43,67,73; 0295/6a22; 0296; 0309; 0310/25; 0315/1,2,4; 0324/1; 0341; 0344/3,4,5,11; 0345, 0363;  0369/1; 0377/9,23; 0386/1,5; 0402/1; 0410/2, 0411/19; 0413; 0414/1,3; 0426/1; 0428/1; 0431; 0433/9 hrsz –ok.

- 8514  sz. Osli felé vezető településközi út:

0633/17a44; 0641/115a127; 0649/3a17; 0650/135a145, 150; 0657/18a32, 34a38, 0657/60a81, 0657/96,97 hrsz –ok.

- 8611  sz. Kisfalud felé vezető településközi út:

02/10a32, 35a46; 07/42a45, 65,66,69,92; 08; 011/1,4 hrsz –ok.

• A vasút nyomvonalától számított 50-50 m-en belül,

1831/36,37; 1963a1970; 2590a2594; 2596a2600; 2631a2635; 2749; 2826, 2830, 2831; 2833a2870; 2901/66,67; 3201a3205, 3268/5, 4194; 4195; 4220, 4222; 4225a4228; 4230a4234; 4253/1; 08/4a24, 026/1a26; 095/31a39; 099/6; 0103/1,16,17,40a45, 0665/29a33, 124, 140a144 hrsz – ok.

• Tavak, vízfolyások 22.§.(14) bek. szerint és szabályozási tervlap szerint,
• Vízügyi engedélyköteles tavak, létesítmények esetében,
• Állattartó telepek és szennyvíztisztító telep körüli 300 m-en belül szabályozási tervlap szerint.

• Temetők területei körül kegyeleti védtáv 100 m –en belül:
• Veszkényi úti temető:

1270a72; 1296a1300; 1302; 1310a19; 1340/1,2,3,10,16,17,20; 1342; 1361a1372;  1373; 1374/1; 1381/1,2; 1450a1451; 1476a1478; 3588; 3592a3592; 3609/2; 3610a3614; 3649/2a3652; 3696; 3698; 3700; 3701;

• Izraelita temető:

3636a3639; 3556; 3557; 3558; 3594; 3595; 3607/1; 3617a3636; 3654-3659; 3661a3666; 3683a-3693;

• Kisfaludy utcai Rk. temető:

2777a2781; 2820a2829; 2834a2834, 3201a-3204; 4121, 4122; 4124; 4125; 4126/1; 4194-4201; 4220a4216;

• Tervezett új temető, Osli utca:

0657/18,19,20,47,114,115; 0661/10,11,13,27,28,29,30,31; 0663/42,43,44; 1151a1168/2;

• Bányatelkek (Az engedélyezési eljárás során a területen bevonandó hatóság a Veszprémi Bányakapitányság; talajmechanikai szakvélemény szükségessége esetén a Magyar Geológiai Szolgálat):

02/10a32; 02/45,46; 0450; 0451/20,24,26; 0452; 0454; 0457; 0465/2; 0469; 0474; 0499/1 helyrajziszámú területek.

• Fertő-Hanság Nemzeti Park nedves élőhely kialakítással érintett területek:

0450; 0451/20,24,26; 0452; 0454; 0457; 0465/2; 0469; 0474; 0477; 0488; 0479, 0491/1; 0494/2; 0496; 0499/1,3,5,7; 0503; 0510; 0521;  0526/1,2; 0533; 0535;  0537; 0539/1,2,3,4,5; 0541/1,2; 0542/1 helyrajziszámú területek.

2. Építési tilalom alá – egyéb szempontok miatt – eső területek:

• ^[44]Az Égés utcai 130/32 és az Alsómező utcában az 1866 hrsz-ú területek, későbbi utca nyitások lehetősége érdekében.

• Vasút menti lakóterület fejlesztések csak zajvédőfal elhelyezése esetén valósítható meg /lásd: Szabályozási tervlap 1: 2000 ma-ú É - 2 (Belterület) Szabályozási tervlap (munkaszám: 03036)/.

27. §.

1. Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti:
   1. a Kapuvár Város Felülvizsgált Általános Rendezési Terve Szabályozási Előírásairól szóló 9/1992.(V.7.) rendelet és az azt módosító 19/1993.( VIII.31.), 23/1993.(X.4.), 5/1996.(III.14.), 1/1997.(II.11.), 19/1998.(IX.14.), 9/2003.(IV.1.) és a 21/2003.(VI.24.) rendelet;
   2. Kapuvár Fő tér és környéke részletes rendezési tervéről szóló 18/1994.(VIII.31.) rendelet;
   3. A kapuvári szabályozási, részletes rendezési tervekről szóló 6/1996.(III.14.) rendelet és az azt módosító 2/1997.(II.11.) rendelet;
   4. Kapuvár, Győri u. MOL Üzemanyagtöltő Állomás részletes rendezési tervéről, a Kapuvár, 4285/4, 0666 és 0667 hrsz-ú terület szabályozási előírásairól szóló 3/1997.(II.11.) rendelet;
   5. Kapuvár Város Általános Rendezési Tervének módosításáról szóló 18/1997.(XII.15.) rendelet;
   6. Kapuvár, Ady E. utca építési szabályairól szóló 14/1999.(IV.12.) rendelet;
   7. A helyi építési szabályzatról szóló 25/2000.(VIII.29.) rendelet;
   8. A termálfürdő és környéke, valamint az üdülőterület helyi építési szabályzatáról szóló 20/2001.(VI.26.) rendelet, valamint az azt módosító 26/2001.(VIII.31.) rendelet;
   9. A Kapuvár, Győri út – Osli út - tervezett elkerülő út által határolt terület átmeneti szabályozási előírásairól szóló 21/2001.(VI.26.) rendelet és az azt módosító 27/2001.(VIII.31.) rendelet;
   10. A helyi építési szabályzatról szóló 31/2003.(XI.21.) rendelet.
   11. A Kapuvár, Ipari Park terület szabályozási előírásairól szóló 18/2000./V.30./ rendelet.
2. Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.