Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a közoktatásban, közművelődésben, egészségügyben, gazdasági és szellemi fejlődésben, közszolgálatban és a sportban végzett kiemelkedő és eredményes tevékenység elismerésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. §. (6) bekezdésének a.) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Kapuvár Várossá nyilvánításának 40 éves jubileumának, valamint a kitüntetések elnevezését adó személyek méltó emlékezetének tisztelettel adózva, az alábbi rendeletet alkotja.

1. §

(1)    A kitüntetés és emlékplakett adományozható azoknak a polgároknak vagy közösségeknek, akik Kapuvár lakosaiért hosszabb időn át kiemelkedő munkát végeztek és hozzájárultak a lakosság szellemi gyarapodásához, műveltségük növeléséhez, az egészség megőrzéséhez, gyógyításhoz, ápoláshoz, szociális ellátáshoz, a közszolgálat terén végzett munkájukkal hosszabb időn át eredményesen, lelkiismeretesen és magas szakmai színvonalon végezték a lakosság ügyeinek intézését, illetve a sport területén kimagasló tevékenységet végeztek.

Fentiekben megfogalmazottak alapján az alábbi elnevezésű kitüntetések adományozhatók:

• Kiváló Oktató-Nevelő Munkáért „Scherer Gyula” kitüntetés
• Kiváló Közművelődési és Művészeti Munkáért „Pátzay Pál” kitüntetés
• Kapuvár Város gazdasági és szellemi fejlődését szolgáló Kiváló Munkáért „Berg Gusztáv” kitüntetés
• Kiváló Egészségügyi és Szociális Munkáért „Dr. Lumniczer Sándor” kitüntetés
• Kiváló Közszolgálati Munkáért „Vámos Ferenc” kitüntetés
• Kiváló Sport Munkáért „Bodor Ödön” kitüntetés

A fenti kitüntetések elnevezését adó személyek rövid életútját és érdemeit a rendelet Melléklete tartalmazza.

(2)    A kitüntetéssel járó emlékplakett 45 mm átmérőjű bronz plakett, kör alakú, amelynek egyik oldala Kapuvár város címerét ábrázolja Kapuvár város felirattal, a másik oldala pedig a vár épületét ábrázolja Kapuvár felirattal.

Az emlékplakettet díszdobozba kell elhelyezni. Az emlékplaketthez oklevél tartozik, amely tartalmazza a kitüntetett nevét, a kitüntetés indoklását és az adományozásról szóló képviselő-testületi határozat számát.

Az oklevelet a város önkormányzata nevében a polgármester írja alá.

2. §

(1)     A kitüntetés átadási ideje: minden év augusztus 20. vagy a képviselő-testület által meghatározott jeles évforduló vagy egyéb időpont.

(2)    A kitüntetéssel nettó 50.000 Ft. pénzjutalom jár.

3. §

(1)     A kitüntetés adományozására javaslatot tehetnek az önkormányzati képviselő-testület tagjai, bizottságai, a polgármesteri hivatal vezetője, valamint az önkormányzati intézmények vezetői.

 (2)^[1]     A kitüntetésre vonatkozó javaslatot indokolással együtt minden év október 31-ig kell előterjeszteni.

(3)     A kitüntetési javaslatot a kitüntetésre javasolt személy vagy közösség által végzett tevékenység szerint illetékes önkormányzati bizottság véleményezi és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4)     A kitüntetés adományozására a képviselő-testület jogosult. Határozatát minősített többséggel kell meghozni..

4. §

(1)     A kitüntetést vissza kell vonni attól, akit a bíróság közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltott.

(2)     A kitüntetést vissza lehet vonni attól, aki arra érdemtelenné vált, szándékos bűncselekmény miatt a bíróság jogerősen elítélt, magatartása sérti a közösség érdekeit, közerkölcsöt, munkaviszonyát, közalkalmazotti, illetve köztisztviselői jogviszonyát elbocsátást kimondó jogerős fegyelmi határozattal szüntették meg.

(3)     A kitüntetés visszavonására a kitüntetés adományozására javaslatot tevő szervek és személyek tehetnek javaslatot, és annak visszavonásáról a képviselő-testület jogosult dönteni.

5. §

(1)     A kitüntetett személyek névsorát a tömegkommunikációs eszközök útján nyilvánosságra kell hozni.

(2)     A kitüntetett személyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(3)     A kitüntetéssel járó pénzjutalom fedezetét az önkormányzat a polgármesteri hivatal éves költségvetésében biztosítja.

6. §

Ez a rendelet 2009. március 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a „Kiváló Munkáért” kitüntetés alapításáról és adományozásának rendjéről szóló 29/1997. (XII.30.) rendelete, valamint az azt módosító 11/2000. (II.29.) rendelete, a 12/2002. (VI.24.) rendelete és a 16/2004. (IV.27.) rendelete.

Melléklet

A kitüntetések elnevezését adó személyek rövid életútja és érdemei

• Kiváló Oktató-Nevelő Munkáért „Scherer Gyula” kitüntetés

Kismartonból került Kapuvárra, 1884-ben az akkor létesült polgári iskolába, amelynek első igazgatója volt. Szorgalmazására 1889-ben megkezdődött a kétemeletes új iskola építése, ami végleg 1892-ben készült el. Az ő vezetésével indult el az iskola azon az úton, amely igen jó hírnevet szerzett a kapuvári oktatásnak. Ünnepségek, versenyek, kulturális események szervezése, az 1896-os millenneumi ünnepségsorozat megszervezése is kötődik nevéhez.

• Kiváló Közművelődési és Művészeti Munkáért „Pátzay Pál” kitüntetés

1896-ban született Kapuváron, a polgári iskolában kezdte meg tanulmányait, amelyet a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott. 1945-ben tagja lett a Művészeti Tanácsnak, valamint professzora a Képzőművészeti Főiskolának. 1946-ban a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium Művészeti Osztályának vezetőjeként a rajztanárképzés reformját, az Iparművészeti Főiskola átszervezését készítette el. 1947-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1950-ben és 1965-ben Kossuth díjat kapott. 1976-ban állandó kiállítás nyílt szobraiból Kapuváron. Köztéri alkotásai szerte Magyarországon megtalálhatók.

• Kapuvár Város gazdasági és szellemi fejlődését szolgáló Kiváló Munkáért „Berg Gusztáv” kitüntetés

1828-ban Szászországban született, ahol mezőgazdasági mérnöki diplomát szerzett. 1870-ben az Agricola bérlőtársaság igazgatójaként, majd később egyedüli bérlőként gazdálkodott a herceg Esterházy kapuvári uradalmában. Hatalmas beruházásokkal látott hozzá az intenzív gazdálkodás megteremtéséhez. Kezdeményezésére alakult meg 1880-ban a Rábaszabályozó Társulat. Felszámoltatta a belvizeket, lecsapoltatta a mocsarakat, bevezette a gőzgépet, megépítette a kisvasutat, virágzó mezőgazdaságot működtetett az uradalomban, munkát adott a nincsteleneknek, megindítatta a dohány és cukorrépa termesztést, kaszáló rétekkel segítette az állattenyésztést, artézi kutakat fúratott. Az uradalom terményeivel „Grand Prix” díjat nyert a párizsi világkiállításon. Jelentős anyagi áldozatot hozva részt vett a kórház, óvoda és a polgári iskola megépítésében, Kaszinó Egyesület létrehozásában. A kormány javaslatára érdemeiért a király bárói ranggal tüntette ki. 1903-ban halt meg, a kapuvári temetőben nyugszik.

• Kiváló Egészségügyi és Szociális Munkáért „Dr. Lumniczer Sándor” kitüntetés

Kapuváron született 1821-ben, az orvosi egyetemet Pesten és Bécsben végezte. 1848-ban a pesti egyetemen a tábori sebészet előadója. Utána zászlóalj, majd törzsorvos, a honvédsereg egészségügyi főnöke. Több csatában részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt. Görgey Artúr seregében is szolgált, a harcok közepette könyvet írt a hadsereg egészségügyi ellátásáról. 1880-ban a pesti Sebészeti Klinikán főorvos, egyetemi oktató, sebészeti tudományos kutatásokat végez. Országos hírnévre tesz szert a Lister-féle antiszeptikus sebkezelés elterjesztésével és az általa szerkesztett érfogó műszerrel, amit ma is használnak a sebészek. Kapuváron utca, gyógyszertár és a kórház nevében őrzi emlékét.

• Kiváló Közszolgálati Munkáért „Vámos Ferenc” kitüntetés

1885-ben született Vágon. Jegyzői oklevelét Szombathelyen szerezte.

1922-ben Kapuvár főjegyzője lett. Nevéhez fűződnek: A községháza bővítése, járdák kialakítása, zárdaiskola bővítése, villanyszolgáltatás községi kezelésbe vétele. Kezdeményezésére létesült: a Húsárugyár, Cementüzem, Szépítő Egyesület, Személyautó Fuvarozó Vállalat, uszoda és strandfürdő, Zöldkereszt Egészségvédő Intézet, Hitelszövetkezet és a Széchenyi Hangos Mozgó. 1928 augusztusában támogatásával rendezte meg a Faluszövetség a „Mezőgazdasági, Ipari és Kulturális Kiállítást, ahol az uradalom terményeivel, iparcikkeivel országos hírnévre tett szert. Társzerzője a „Kapuvár nagyközség múltja, jelene” c. kiadványnak.

• Kiváló Sport Munkáért „Bodor Ödön” kitüntetés

1882-ben született Kapuváron. Válogatott atlétaként és labdarúgóként egyaránt kiemelkedett egyéniségével. Sokszoros magyar bajnok, csúcstartó és olimpiai helyezett középtávfutó. Az 1908-as olimpián 800 m-es távfutáson negyedik helyet, az olimpiai váltó tagjaként pedig bronzérmet szerzett. Visszavonulása után edzőként és sportújságíróként tevékenykedett.