Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2012.(XI.28.) önkormányzati rendelete

Kapuvár város nemzeti vagyonáról

Hatályos: 2016. 04. 01- 2023. 08. 31

Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2012.(XI.28.) önkormányzati rendelete

Kapuvár város nemzeti vagyonáról

2016.04.01.

Kapuvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, a 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya Kapuvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára terjed ki.

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérletére e rendeletet az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

(2) A közterületek hasznosítására e rendeletet csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a közterületek használatának szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Kapuvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatal látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Kapuvár polgármestere képviseli.

(2) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a)1 szerződések megkötésére;

b)2 hatályát vesztette.

c) Az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;

d) Az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása;

e) Közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;

f) Az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötésére;

g) Az 1 éven túli nettó 100.000 Ft összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés, kamat, illetve költség elengedésére.

h) Részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére.

i) Pályázati feltételek meghatározására a 14. § (2) és a 16. §-ban meghatározott esetekben;

j) Forgalomképes vagyontárgy nettó 5.000.000,- Ft értékhatárig történő megszerzésére, elidegenítésére, megterhelésére;

k) Forgalomképes vagyontárgyra vonatkozó bérleti, illetve használati jogviszony létesítéséről a helyben kialakult bérleti és használati díjak figyelembevételével megállapított nettó 2.400.000,- Ft összegű éves bérleti és használati díjig;

l) Ingatlan-vagyonbiztosítási szerződések és egyéb biztosítási szerződések megkötésére;

m) Meglévő építményekkel kapcsolatos építési, átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkákhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadására;

n) Tulajdonosi hozzájárulás megadására telekalakításra;

o) Valamennyi tulajdonosi jog gyakorlására az új épületek építésével kapcsolatban;

p) A tulajdonosi hozzájárulás megadására a bérlő, illetve a használó által saját költségén az önkormányzati ingatlanon – térítés nélkül – végzett munkálatokhoz;

q) Önkormányzatot, mint tulajdonost érintő hatósági ügyekben jognyilatkozatok megtételére;

r) Víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű hálózatba történő utólagos bekötése esetén a közműfejlesztési hozzájárulás megállapítására;

s) Hozzájárulás megadására – az önkormányzat érdekeinek biztosítására az önkormányzat javára, - más tulajdonát képező ingatlanra bejegyzett terhek törlésére;

t) Hozzájárulás megadására a más tulajdonát képező ingatlanra bejegyzett terhek bejegyzési sorrendjének módosítására;

u) Kötvénykibocsátás esetében a kötvény teljes futamideje alatt a devizanemek közötti átváltásra;

v) A kötvénykibocsátásból származó bevétel átmenetileg szabad részének kamatot, hozamot termelő befektetésére.

(3) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a Gazdasági Bizottságot hatalmazza fel:

a) döntés az önkormányzati tulajdonú értékpapírok, üzletrészek eladásáról nettó 3.000.000,- Ft értékhatárig;

b) döntés a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek felújítása, korszerűsítése esetén a bérbeszámítás, illetve egyösszegű kifizetés feltételeiről a szakértő által adott költségvetés alapján nettó 2.000.000,- Ft értékhatárig;

c) döntés az önkormányzat részére nettó 1.000.000,- Ft értékhatár alatti, ellenérték nélkül felajánlott vagy végintézkedés útján juttatott vagyon elfogadásáról.

(4) A képviselő-testület a Közbeszerzési Szabályzatban meghatározott ügyekben a tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a Közbeszerzési Bizottságot hatalmazza fel.

(5) Az önkormányzati intézmény vezetője köteles a nettó 300.000,- Ft-ot meghaladó eszközbeszerzést, beruházást és felújítást engedélyeztetni. Nettó 1.000.000,- Ft értékhatárig a polgármester átruházott hatáskörben, nettó 1.000.000,- Ft értékhatárt meghaladóan a képviselő-testület jogosult a döntés meghozatalára.

5. § A polgármester az átruházott hatáskörében hozott intézkedésekről jogügylet megkötését követő képviselő-testületi ülésen köteles a Képviselő-testületet írásban tájékoztatni.

I. Fejezet

A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések

6. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt vagyonelemek.

7. § (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. sz. mellékletében vannak felsorolva.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(4) A Képviselő-testület a forgalomképtelenséget és a korlátozott forgalomképességet előidéző feltételt megszűnése esetén a vagyontárgy besorolását megváltoztathatja.

8. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

II. Fejezet3

A vagyonkezelés szabályai

9. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat egyes közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában levő vagyon (2) bekezdésében meghatározott körére - törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével -vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Vagyonkezelői jog létesíthető:

a) településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés

b) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint

c) víziközmű-szolgáltatás

d) muzeális és kulturális feladatok

e) oktatási feladatok

ellátásához szükséges vagyonra.

10. § (1) A vagyonkezelői jog létesítése visszterhesen vagy ingyenesen történhet.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértékét szakértői vélemény alapján, az illetékről szóló törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírásai, és az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kerül meghatározásra.

(3) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.

(4) A vagyonkezelői jog visszterhességéről, vagy annak ingyenességéről a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésekor dönt.

11. § (1) Amennyiben a vagyonkezelői jog alapítására pályázat kiírásáról dönt a Képviselő-testület, akkor az ingatlanra bejegyezhető vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét a pályázatban meghatározott feltételek szerint állapítja meg. A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértéke ebben az esetben nem lehet alacsonyabb az ingatlan értékbecslésében megállapított forgalmi értékének alapulvételével az illetékekről szóló mindenkori hatályos törvény rendelkezései alapján megállapított vagyoni értékű jog értékénél.

(2) A pályázat lebonyolítására a vagyonrendelet mellékletében meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy az önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, védett természeti területek és értékek, erdők, véderdők, védművek és védelmi létesítmények esetén a sajátos védettség szempontjait, valamint az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetések szükségességét a pályázatnak tartalmaznia kell.

(3) Ingatlan vagyonkezelői jogának megszerzése esetén a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése szükséges, a bejegyzésről a vagyonkezelői jog jogosultja gondoskodik a saját költségén.

12. § (1) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek. Az e kötelezettség megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(3) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésbe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon elkülöníti.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(5) A vagyonkezelő az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra - a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - köteles biztosítási szerződést kötni és az ellenértékét megfizetni.

(6) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer köteles, a tárgyévet követő év február 15.-ig a vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól a Képviselő-testületnek a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában adatot szolgáltatni, a vagyonkezelésről beszámolni

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésbe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkentésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámol.

13. § (1) A vagyonkezelői szerződés tartalmazza:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot

b) a vagyonkezelő által igénybe vehető-e alvállalkozó

c) a vagyonkezelésbe adott eszközök tételes listáját

d) a gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket

e) a vagyonkezelői jog ellenértékét vagy az ingyenesség tényét

f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját

g) az elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket

h) a szerződés teljesítésének biztosítékait

i) a vagyonkezelési szerződés időtartamát, valamint

k) a vagyonkezelésbe adott vagyonra vonatkozóan megkötendő biztosítási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket

l) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének módját.

(2) Amennyiben a vagyonkezelésbe adott vagyon vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, vagy a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő az Önkormányzatot köteles 8 napon belül értesíteni. Az értesítés alapján a vagyonkezelési szerződést módosítani kell.

(3) A vagyonkezelőnek lehetőségeihez mérten azonnal, de legkésőbb a tény, vagy körülmény felmerülésétől számított 8 napon belüli, írásbeli jelentési kötelezettsége áll fenn az Önkormányzat felé, ha

a) vele szemben csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, vagy ilyen eljárás indul,

b) köztartozása esedékessége több mint 12 hónapja lejárt, és annak kiegyenlítésére halasztást nem kapott,

c) tulajdonosi szerkezete a nemzeti vagyonról szóló törvény előírási alapján megváltozik,

d) a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásai alapján meghatározott körülmény folytán nem minősül átlátható szervezetnek,

e) a kezelt vagyon összértékében bekövetkezett 10 %-os mértéket meghaladó csökkenésről szerez tudomást,

f) a kezelt vagyonnal kapcsolatban veszélyhelyzet következett be.

(4) A vagyonkezelésbe adáskor, valamint vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a vagyon birtokba adásáról és visszavételéről jegyzőkönyv kerül felvételre.

13/A. § (1) A vagyonkezelést, illetőleg a vagyonkezelési szerződésben foglaltak teljesülését a polgármester - az általa megbízott személyen/szerven (a továbbiakban: ellenőrzést végző) keresztül - a szerződésben foglaltaknak megfelelően ellenőrzi. A polgármester estenkénti ellenőrzést is elrendelhet.

(2) Az ellenőrzést végző feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata során az, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyon vagyonkezelését a nemzeti vagyonról, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi-e, továbbá feladata, hogy az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszűntetésére intézkedést kezdeményezzen, valamint az ellenőrzési megállapításokra a vagyonkezelő által készített intézkedési terv végrehajtását ellenőrizze.

(3) Az ellenőrzést végző az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 munkanappal köteles az ellenőrzött vezetőjét értesíteni és köteles az ellenőrzés megkezdése előtt a megbízólevelét bemutatni.

(4) Az ellenőrzést végző jogosult az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt anyagokban betekinteni, azokról másolatot, kivonatot vagy tanúsítványt készíteni, valamin az ellenőrzött szerv vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni.

(5) A vagyonkezelő köteles az ellenőrzés végrehajtását segíteni, a kért adatokat, információkat szolgáltatni, valamint az adatokhoz, információkhoz való hozzáférést biztosítani. A vagyonkezelő jogosult az ellenőrzésnél jelen lenni, és az ellenőrzés megállapításait megismerni, arra észrevételt tenni.

(5) A vizsgálatról az ellenőrzést végző köteles írásbeli jelentést készíteni és azt a polgármesternek átadni.

(6) A polgármester a Képviselő-testületet az azonnali intézkedést igénylő ügyben soron kívül, az intézkedést nem igénylő ügyekben évente - a költségvetési beszámolóhoz kapcsolódóan - tájékoztatja a Képviselő-testületet.

III. Fejezet

A hasznosítás szabályai

14. § (1) A nettó 1.200.000 Ft értékhatárt meghaladó éves bérleti vagy használati díj esetén csak versenyeztetés (továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani a vagyonelemeket.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a vagyonhasznosítására jogosult határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

- a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
- forgalmi értékének megjelölése,
- a hasznosítás módja,

15. § A 14. § (1) bekezdése alapján a versenyeztetést a rendelet 3. sz. melléklete szerinti Versenyeztetési Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

IV. Fejezet

A vagyon átruházásának szabályai

16. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a vagyon hasznosítására jogosult határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

- a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
- forgalmi értékének megjelölése,
- az átruházás módja,
- árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,
- csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.

17. § (1) A nettó 2.000.000 Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés vagy a Versenyeztetési Szabályzat előírásai szerint lebonyolítandó árverés útján értékesíthető.

18. § A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.

V. Fejezet

A vagyonszerzés szabályai

19. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek a Bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testülete határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

- a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
- forgalmi értékének megjelölése,
- a szerzés módja,
- az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
- az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.
(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

20. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselő-testület a polgármester javaslata és a Bizottság állásfoglalása alapján hoz döntést.

VI.4

Az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok

Az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályok

21. § (1) A Képviselő-testület dönt

a) az alapító okirat megállapításáról, módosításáról,

b) a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról,

c) a törzstőke felemeléséről, leszállításáról,

d) pótbefizetés elrendeléséről,

e) tagi hitel nyújtásáról és visszafizetésének feltételeiről,

f) az ügyvezető megválasztásáról, visszahívásáról, díjazásának megállapításáról,

g) a felügyelő bizottság tagjának megválasztásáról, visszahívásáról, díjazásának megállapításáról,

h) a könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról, díjazásának megállapításáról,

i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet a társaság ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt,

j) a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal és a társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről,

k) a társaság által gazdálkodó szervezet alapításáról vagy megszüntetéséről, valamint

l) a társaság által gazdálkodó szervezetben való részesedés megszerzéséről vagy átruházásáról.

m) a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról,

n) az éves üzleti terv jóváhagyásáról,

o) a táraság gazdasági tevékenységéről szóló évközi beszámoló elfogadásáról, valamint

(2) Az (1) bekezdésben meghatározotton kívül jogszabályban, valamint az alapító okiratban a társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe utalt ügyben a polgármester dönt.

Az Önkormányzat többségi befolyásával működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok

22. § (1) A társaság legfőbb szervének döntését megelőzően a Képviselő-testület dönt

a) a társaság létesítő okiratának megállapítására, módosítására,

b) a társaság átalakulására és jogutód nélküli megszűnésére,

c) alaptőke vagy törzstőke felemelésére, leszállítására,

d) pótbefizetés elrendelésére,

e) tagi hitel nyújtására és visszafizetésének feltételeire,

f) c) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadására és az adózott eredmény felhasználására,

g) d) az éves üzleti terv jóváhagyására,

h) a társaság által gazdálkodó szervezet alapítására vagy megszüntetésére, valamint

i) a társaság által gazdálkodó szervezetben való részesedés megszerzésére vagy átruházására

vonatkozó javaslatról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározotton kívül jogszabályban, valamint a létesítő okiratban a társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe utalt ügyben előterjesztett javaslatról a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően a polgármester dönt.

(3) A társaság legfőbb szervének döntése során az Önkormányzat képviseletében eljáró személy az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint hozott előzetes döntésnek megfelelően érvényesíti az Önkormányzat tulajdonosi jogait.

Kisebbségi tulajdonban lévő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok

23. § (1) Az Önkormányzat kisebbségi részesedésével működő gazdasági társaságban a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalt ügyekben előterjesztett javaslatról a polgármester dönt.

(2) A társaság legfőbb szervének döntése során az Önkormányzat képviseletében eljáró személy az (1) bekezdésben foglaltak szerint hozott előzetes döntésnek megfelelően érvényesíti az Önkormányzat tulajdonosi jogait.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

24. § A képviselő-testület részére az önkormányzat vagyonának alakulásáról, a vagyonállapotról a vagyonkimutatást kell elkészíteni és az önkormányzat elemi költségvetési beszámolójához csatolni.

25. § E rendelet mellékletei:

- 1. sz. melléklet: A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt vagyonelemek.
- 2. sz. melléklet: A rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek.
- 3. sz. melléklet: Versenyeztetési Szabályzat.

26. § Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 44/2004. (XI. 29.) ÖKT rendelet hatályát veszti.

1. melléklet a 26/2012. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt vagyonelemek

I.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok

Műemlék, műemlék jellegűk ingatlanok, közterületi szobrok, művészeti alkotások

Helység

Cím

Helyrajzi szám

Megnevezés

Kapuvár

Fő tér 1.

1487/1

Városháza és park (volt Eszterházy kastély)

Kapuvár

Fő tér (Hősök parkja)

401

I. világháborús emlékmű

2. melléklet a 26/2012. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

A rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

Önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet és parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságokban fennálló részesedés:

Társaság neve

Kapuvár Városi Önkormányzat tulajdoni részesedése

KAPUKOM Kommunális, Kommunikációs és Ipari Park KFT

100 %

Kapuvári Hőszolgáltató KFT

100 %

Kapuvári KÉZ-MŰ Nonprofit KFT

100 %

Önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzat képviselő-testülete és szervei,valamint az önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezésére, feladat ellátására szolgáló ingatlanok

Megnevezés Helyrajzi szám
Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium 394/2
Nyitott Kapu-Vár Térségi Szociális Szolgáltató Központ 405/10
Városi sportcsarnok 405/7
Király-tó Óvoda és Bölcsőde házhelyi tagóvodája 820
Házhelyi idősek klubja, posta 821/1
Házhelyi orvosi rendelő 909/4
Király-tó Óvoda és Bölcsőde lakótelepi tagóvodája 1339
KATI Széchenyi István Tagiskola 1340/5
Berg Gusztáv Szakiskola 1342
Rábaközi Művelődési Központ 1487/2
Király-tó Óvoda és Bölcsőde 2085
Idősek klubja 3432
Zeneiskola 3462
KATI Pátzay Pál Tagiskola 3463
KATI Pátzay Pál Tagiskola 3465
Szociális foglalkoztató és ipari iskola tanműhely 3485/2
KSE sporttelep (műfüves pálya) 3706/1
KSE sporttelep 3706/2
Király-tó Óvoda és Bölcsőde gartai tagóvodája 3717
KATI Pátzay Pál Tagiskola (Garta) 3719
Gartai orvosi rendelő 4069/3
Öntésmajori orvosi rendelő 10055/2
Öntésmajori kultúrház 10058
Szemétlerakó telep 0309
Öntésmajori sportpálya 0621/2

Önkormányzat tulajdonában álló közművek

Szennyvíztisztító telep 0657/2
Vízmű kút 0659/1
Vízmű kút 0665/35
Vízmű kút 0665/36
Vízmű kút 0665/37
Termálvízvezeték 0665/41
Termálvíz kút 0665/38
Önkormányzat tulajdonában álló ivóvíz-hálózat
Önkormányzat tulajdonában álló szennyvízcsatorna-hálózat
Vitnyéd-Csermajor szennyvízátemelő

3. melléklet a 26/2012. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

Versenyeztetési Szabályzat

I.

1) 5Önkormányzati vagyon hasznosítására kiírt versenyeztetés (a továbbiakban: versenytárgyalás) formái: árverés, illetve pályázat

2) A versenytárgyalás szóban (árverés) vagy írásban (pályázat) folytatható le.
3) Zártkörű versenytárgyalást kell kiírni, ha a nyilvános eljárás közérdeket sért, továbbá ha teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.
4) A versenytárgyalás meghirdetésének nyilvános, vagy zárt módjáról a vagyonhasznosításról szóló döntés meghozatalára jogosult személy vagy szerv vezetője dönt.

II.

A versenytárgyalás általános szabályai

1) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a polgármesteri hivatal feladata.
2) A vagyonkezelő által használt ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a vagyonkezelő szerv feladata.
3) 6A nyilvános versenytárgyalás kiírását
Licitnél:

a) elidegenítés esetén 2.000.000,- Ft értékhatárig, bérletbe, vagy használatba adás esetében 1.200.000,- Ft éves bérleti, használati díjig, - amennyiben versenyeztetésre kerül sor - a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, honlapján,

b) az e fölötti értékhatárnál a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, honlapján, és egy hirdetési újságban kell közzétenni.

Nyilvános pályázati eljárás esetén a felhívásról szóló hirdetményt legalább egy hirdetési újságban, önkormányzat honlapján és a hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.
4) A versenytárgyaláson nem vehet részt, akinek az önkormányzattal szemben lejárt bérleti díj, lakbér, adó, közterület-használati díj stb. tartozása áll fenn.

III.

Az árverés lebonyolításának általános eljárási szabályai

1) Az árverést lebonyolító szerv felhívást vagy hirdetményt tesz közzé a II/3 pontban foglaltak szerint. A hirdetménynek minimálisan az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a felhívást közzétevő szerv megnevezését,

b) a vagyontárgy pontos megnevezését,

c) a vagyontárgy paramétereit, azonosítóit,

d) a hasznosítás során jelentkező egyéb kitételeket,

e) a hasznosítás minimális értékét,

f) a versenytárgyalás idejét és helyét,

g) a jelentkezés végső határidejét és helyét,

h) egyéb, a tárgyhoz kapcsolódó szükséges információkat.

2) Az árverésre való jelentkezéseket a kiírás közzétételétől számított 5 napon belül kell írásban a felhívásban megjelölt helyre benyújtani.
3) Az árverésen a lebonyolító szerv részéről minimálisan két személynek jelen kell lenni.
4) Az árverés előtt az árverés vezetője ellenőrzi a résztvevők jogosultságát.
5) Az árverés vezetője az árverésen ismerteti:

a) a hasznosításról szóló döntésre jogosult szerv megnevezését, és a döntésében foglaltakat,

b) a hirdetményben foglaltakat,

c) a jelentkezők számát és személyét,

d) a versenytárgyaláson részt venni nem jogosultak számát és személyét,

e) a versenytárgyalás menetét,

f) egyéb, a tárgy szempontjából lényeges információkat,

g) a szerződéskötés várható időpontját, egyéb feltételeit,

h) az ellenérték teljesítésének feltételeit és határidejét.

6) Az árverésen a szerződéskötésre az jogosult és egyben kötelezett, aki a vagyontárgy hasznosítása fejében a legmagasabb ellenértéket elsőként ajánlja meg, és ennél jobb ajánlat a versenytárgyalás során nem érkezik.
7) Az árverés végén az árverés vezetője kihirdeti a versenytárgyalás győztesét, szükség esetén második, ill. harmadik helyezettjét.
8) Az árverésen elhangzottakról jegyzőkönyv készül, melyet a jelen levők aláírásukkal hitelesítenek.
9) Az eljárást lebonyolító szerv a versenytárgyalás győztesével kíséreli meg a szerződés megkötését. Ennek eredménytelensége esetén a második, illetve harmadik helyezettel kísérelheti meg a szerződéskötést.
10) Az árverés vezetője az eljárás során jogosult:

a) a komolytalan árverezőt a további árverezésből kizárni,

b) a szándékos rendzavarót, vagy a versenytárgyalást nyíltan akadályozó árverezőt a további árverésből kizárni, a helyszínről eltávolíttatni,

c) a korábban ugyanezen tárgyban meghirdetett eljárást meghiúsító személyt a versenytárgyalásból kizárni,

d) a rendzavarás esetén az eljárást felfüggeszteni,

e) a feltételeket el nem fogadó ajánlattevőt az eljárásból kizárni.

f) képviselet esetén a két tanú által hitelesített meghatalmazás bemutatását kérni,

g) a részvételi jogosultságot igazoló dokumentumok bemutatását kérni.

11) Az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani:

a) jogosult résztvevő hiányában,

b) árverező hiányában,

c) a vagyontárgy időközbeni más irányú hasznosítási döntése esetén,

d) amennyiben az árverés vezetője az eljárás győztesének kihirdetésére valamely ok vagy körülmény folytán nem képes.

IV.

A pályázat általános szabályai

1) Eltérő szabályozás hiányában nyilvános pályázat kiírása esetén a versenytárgyalás és az árverés II. és III. pontokban foglalt szabályait értelemszerűen kell alkalmazni.
2) A pályázatokat két fordulóban is meg lehet hirdetni.
3) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.
4) A pályázat kiírásának és lebonyolításának technikai feltételeiről az eljárást lefolytató szerv gondoskodik.
5) A pályázati felhívásban meg kell jelölni az ajánlatok elkészítéséhez rendelkezésre bocsátandó dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit.
6) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontokat a felhívásban úgy kell meghatározni, a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 8 naptári nap rendelkezésre álljon.
7) A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, melyet a felhívással azonos módon kell közzétenni.
8) A pályázat kiírója a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása fejében ellenértéket kérhet. A kiírás visszavonása esetén – ha a dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – az ellenérték visszajár, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.

V.

A zártkörű és nyilvános pályázati eljárás lebonyolításának eljárási szabályai

1) Nyilvános pályázati eljárás esetén a felhívásról szóló hirdetményt legalább egy hirdetési újságban, önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
2) Zártkörű meghívásos pályázat esetén legalább három potenciálisan szóba jöhető pályázatót meg kell hívni.
3) Az ajánlatokat zárt borítékban kell benyújtani.
4) A beérkezés időpontját a borítékon fel kell tüntetni, kérelem esetén átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani.
5) Az ajánlatokat nyilvános bontási eljárás keretében kell ismertetni. Az eljárásról jegyzőkönyv készül. A bontási eljáráson a pályázatot benyújtók részt vehetnek.
6) A bontási eljárás során ismertetni kell:

a) a határidőig beérkezett pályázatok számát,

b) a határidőn túl érkezett pályázatok számát,

c) a pályázatot benyújtók nevét, és egyéb adatait.

7) A pályázatok értékelése írásban történik.
8) A pályázati értékelésből ki kell zárni:

a) a súlyos formai hiányossággal érkezett pályázatokat,

b) a nem jogosult által benyújtott pályázatokat,

c) a nem megalapozott adatokra épülő pályázatokat,

d) azon pályázatokat, amelyek nyilvánvalóan nem töltik be a kiíró célkitűzéseit.

9) Az értékelés eredményéről és a döntésre jogosult szerv üléséről jegyzőkönyv készül.
10) Az értékelés eredményéről ajánlattevők írásban kerülnek értesítésre.
11) A szerződéskötésre az összességében legjobb ajánlatot tevő pályázó jogosult.
12) Az ajánlatok értékelésének főbb szempontrendszerét a pályázati kiírás tartalmazza.
13) Az eljárást eredménytelennek kell minősíteni, amennyiben nem érkezik érvényes ajánlat, illetve a beérkező érvényes ajánlatban foglaltak nem érik el a pályázati kiírás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges mértéket.
14) Két eredménytelen nyílt eljárás lefolytatását követően a pályázati feltételeket ismételten felül kell vizsgálni.
A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében a rendelet és a Ptk. előírásait kell alkalmazni.
Hámori György Borsodi Tamás
polgármester címzetes főjegyző
1

A 4. §. (2) bek. a. pontját módosította a 32/2013.(XII.30.) rendelet, mely 2014. január 1-jén lép hatályba.

2

A 4. §. (2) bek. b. pontját hatályon kívül helyezte a 32/2013.(XII.30.) rendelet, mely 2014. január 1-jén lép hatályba.

3

A R. II. fejezet 9. § - 13. § szövegét megváltoztatta a 14/2014.(VII.2.) rendelet, mely a kihirdetést követő napon lép hatályba.

4

A R-et VI. bekezdéssel egészítette ki a 7/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet, mely a kihirdetést követő napon lép hatályba.

5

A R.3. sz. mellékletének I. fejezetének 1. pontját megváltoztatta a 7/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet, mely a kihirdetést követő napon lép hatályba.

6

A R. 3. melléklete II. fejezetének 3. pontját megváltoztatta a 7/2016.(III.31.) önkormányzati rendelet, mely a kihirdetést követő napon lép hatályba.