Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2012 (XI.28..) önkormányzati rendelete

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSRÓL

Hatályos: 2016. 12. 03- 2024. 12. 17

Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2012 (XI.28..) önkormányzati rendelete

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSRÓL

2016.12.03.

Kapuvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Kapuvár város közigazgatási területén a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra, díjfizetőkre, és az őket távhővel ellátó távhőszolgáltatókra.

Fogalom-meghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában a távhőszogáltatással kapcsolatos fogalmak értelmezésére a Tszt. 3. §-ában foglaltak az irányadók.

II. Fejezet

ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG

3. § Az Önkormányzat a távhőszolgáltatásra engedélyt kapott társaságok útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.

III. Fejezet

A TÁVHŐRENDSZER MŰKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

4. § (1) A távhőhőtermelő létesítménnyel kapcsolatos feladataira a Tszt.. 33. § (1) és a 34. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók

(2)1 A távhőszolgáltató a Ttv. 34. § (3) bekezdésében meghatározott esetben csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj megfizetése a távhőrendszerre való rácsatlakozás lehetőségét biztosítja a távhőszolgáltató által meghatározott helyen. A csatlakozási díj a hőtermelői, a gerinc- és elosztóvezetéki, valamint a hőmennyiségmérő berendezések létesítési, illetve bővítési költségeinek fedezetére szolgál. A csatlakozási díj nem tartalmazza a bekötővezetékek, hőközpontok - beleértve a hőmennyiségmérő nélküli hőközponti átadó blokkot is - létesítési és bővítési költségeit.

A fizetendő csatlakozási díj mértékét a 4. melléklet tartalmazza.

(3)2 A csatlakozási kérelmet a távhőszolgáltatóhoz kell benyújtani a távhőszolgáltató által rendszeresített formanyomtatványon. A kérelem elbírálásáról a távhőszolgáltató 15 napon belül dönt. A csatlakozás feltételeire, a csatlakozási díj összegére, valamint fizetésének módjára a feleknek külön szerződést kell kötniük, amelyben meg kell jelölni a rácsatlakozás és a csatlakozási díj megfizetésének határidejét. A rácsatlakozás csak a csatlakozási díj befizetését követően kezdhető meg, kivéve ha annak megfizetése alól a kérelmező mentesül.

A csatlakozási díj összegének megfizetése alól a távhőszolgáltató szociális, vagy üzletpolitikai okból részben vagy egészben felmentést adhat. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a távhőszolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

6. § (1) Felhasználói berendezés létesítése - más megállapodás hiányában - a felhasználási hely tulajdonosának a kötelessége.

(2) A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.

(3) A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.

(4) A (3) bekezdés szerinti hőközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhőszolgáltató köteles közreműködni. A közreműködésért díj nem számítható fel.

(5) Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel - a szerződésben meghatározott feltételek mellett - csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze. Ezzel egyidejűleg a távhőszolgáltató köteles felszerelni a távhőfogyasztás mérésére és elszámolására alkalmas, a mérőeszköz hitelességét tanúsító jellel ellátott mérőt. A hőközpontban vagy hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközt a távhőszolgáltató üzemelteti.

(6) A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával

a) létesíthet új felhasználói berendezést;

b) helyezhet át, alakíthat át és - a szerződés felmondásának esetét kivéve - szüntethet meg meglévő felhasználói berendezést.

(7) A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a felhasználó kötelessége.

(8) A szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hőközpontot a felhasználói berendezéssel a távhővezeték-hálózat részeként összekötő vezeték üzemeltetése és fenntartása, az ezzel kapcsolatos költségek viselése - a csatlakozási pontig bezárólag - a távhőszolgáltató feladata.

(9) A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

(10) A távhőszolgáltató jogosult a felhasználó vételezését, a felhasználói berendezés állapotát a felhasználási helyen ellenőrizni. Az ellenőrzést az ingatlan tulajdonosának, illetőleg használójának személyes érdekei figyelembevételével - a veszélyhelyzet, vagy annak gyanúja esetét kivéve - munkanapokon, 8 és 20 óra között lehet elvégezni. Az ellenőrzést végző személyt az arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell ellátni.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott ellenőrzés, a szabálytalan vételezésre utaló körülmények vizsgálata, továbbá a Tszt. 51. § (3) bekezdés a) és b) pontjai szerinti távhőszolgáltatás felfüggesztésének érdekében a felhasználó, illetőleg a díjfizető köteles a távhőszolgáltató alkalmazottja számára a felhasználási helyre való bejutást lehetővé tenni.

IV. Fejezet

A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, A FELHASZNÁLÓ ÉS A DÍJFIZETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONY

7. § (1) A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (továbbiakban: TKSZ.) tartalmazza.

(2) A közüzemi szerződések tartalmára a TKSZ. előírásai az irányadók.

(3) A távhőszolgáltatónak a lakossági felhasználóval szembeni általános közüzemi szerződéskötési kötelezettségét a Tszt. 37. §(1), (2) bekezdése, az egyéb felhasználó és a távhőszogáltató közötti, polgári jog szabályai szerinti egyedi közüzemi szerződését a Tszt. 37. § (3) bekezdése szabályozza

(4) A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony jogszabályokban foglaltakon túlmenő szabályait az üzletszabályzat tartalmazza, melyet a távhőszolgáltató köteles a felhasználók és a díjfizetők részére hozzáférhetővé tenni.

A szolgáltatott távhő mérése és elszámolása

8. § (1) Forróvíz (melegvíz) hőhordozó esetén

a) a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban és a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni.

b) ha a szolgáltatói hőközpontban több fűtési hőcserélő blokk van, akkor a fűtési célú hőenergia további mérésére van lehetőség a fűtési hőcserélő blokkon, primer oldalon.

c) a hőfogadó állomáson elhelyezett hőmennyiségmérő a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója. A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a szolgáltatói hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség.

d) A felhasznált távhő mennyisége - távhőszolgáltatóval történt egyeztetést követően - épületrészenként (pl. lakásonként) is mérhető és elszámolható a Tszt. 43. § (5) bekezdésében meghatározott esetben.

(2) A lakóépületet is ellátó hőközpontról ellátott felhasználói közösség által felhasznált összes használati melegvíz mennyiségnek a mérése a hőközpontba beépített, a PANNON-VÍZ ZRT. tulajdonában levő főmérővel történik.

(3) A melegvíz egyedi mérésére a távhőszolgáltatóval egyeztetett módon

a) az épületek hőfogadóiban; vagy

b) épületrészenként

van lehetőség. A melegvíz egyedi mérésének megvalósítása nem tartozik a távhőszolgáltató kötelezettségei közé.

9. § (1) Elszámolási mérő csak a mérési feladat elvégzésére alkalmas és hiteles mérő lehet.

(2) Hiteles az az elszámolási mérő, amelyet akkreditált mérésügyi szervezet hitelesített.

(3) A felhasználó, illetve a távhőszolgáltató jogosult a másik fél tulajdonában lévő elszámolási mérő(k) rendkívüli hitelesítését kérni. Amennyiben a mérő akkreditált mérésügyi szervezet jegyzőkönyve szerint nem biztosította az előírt pontosságot, úgy

- a szállítás és a hitelesítés költsége a tulajdonost, ellenkező esetben a rendkívüli hitelesítést kérő felet terheli,
- a számla utólagos korrekcióját az akkreditált mérésügyi szervezet jegyzőkönyve alapján a távhőszolgáltató az utolsó elszámolási időszakra köteles elvégezni.

10. § (1) Az elszámolási mérők meghibásodása esetén, annak megjavíttatása, a mérők vonatkozó előírások szerinti időszakos, illetve rendkívüli hitelesíttetése az elszámolási mérő tulajdonosának a feladata. A javítás, illetve a hitelesítés időtartama a 30 napot nem haladhatja meg. Szükség esetén az elszámolási mérő tulajdonosa cseremérőről köteles gondoskodni.

(2) A 8. § (3) bekezdés szerinti melegvíz-mérők esetén ha:

az időszakos hitelesíttetést a felhasználó, díjfizető elmulasztotta vagy
a méretlen időszak a 30 napot mégis meghaladja, akkor a 30. nap után
a hiteles mérési feltételek helyreállításáig a felhasználót vagy a díjfizetőt melegvíz-mérővel nem rendelkező felhasználónak vagy díjfizetőnek kell tekinteni.
(3) A 8. § (1) bekezdés szerinti hőmennyiségmérő meghibásodása, továbbá a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott távhő mennyiségét az előző év azonos időszakában mért hőmennyiség azonos szolgáltatási, illetve vételezési körülményekre történő korrekciójával kell meghatározni. Ilyen időszak hiányában a meghibásodás elhárítását követő, vagy a meghibásodás időpontját megelőző, legalább egy hónap hőfelhasználása képezi a korrekció alapját.
(4) A 8. § (3) bekezdés szerinti melegvíz-mérő meghibásodása, valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott melegvíz mennyiségét az előző elszámolási időszak átlagfogyasztását alapul véve kell meghatározni.

11. § (1) Az elszámolás alapjául szolgáló mérők leolvasása a távhőszolgáltató feladata.

(2) A felhasználó, a díjfizető, illetve a távhőszolgáltató köteles biztosítani az elszámolási mérők leolvasását, ellenőrzését és fenntartását.

Alkalmazott díjak

12. § A felhasználó, díjfizető a távhőszolgáltatásért hődíjat és alapdíjat fizet.

13. § (1) A hődíj

a) a távhőszolgáltató által a távhő előállításához felhasznált tüzelőanyag (földgáz, fűtőolaj) beszerzési árából; valamint a hozzá kapcsolódó adókból és egyéb díjakból;

b) a távhőszolgáltató által vásárolt hő hődíjából;

c) a primer hálózati hőveszteségből;

d) az üzemeltetés és fenntartás során felhasznált víz hőtartalmának ellenértékéből

áll.

(2) A hődíjat a mért hőmennyiség (GJ), illetve a használati melegvíz mennyiség (m3) után kell fizetni.

14. § (1) Az alapdíj éves díj, mely a távhőszolgáltató hődíj nélküli költségeit, indokolt ráfordításait és a működéséhez, fejlesztésekhez szükséges nyereséget fedezi.

(2) Az alapdíj költségtartalmát tekintve:

a) a távhőszolgáltató által üzemeltetett hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költségeiből;

b) a távhőszolgáltató által üzemeltetett primer távhővezetékeinek és tartozékainak üzemeltetési és fenntartási költségeiből;

c) a távhőszolgáltató által üzemeltetett hőközpontok üzemeltetési és fenntartási költségeiből;

d) a távhőszolgáltató tulajdonában levő hőmennyiségmérők üzemeltetési, fenntartási költségeiből;

e) a távhőellátást közvetetten szolgáló üzemi és egyéb épületek, gépek, berendezések, felszerelések fenntartási költségeiből, ráfordításaiból, illetve a távhőszolgáltató szervezetének működési költségeiből;

f) a távhőszolgáltató által vásárolt hő teljesítménydíjából, szolgáltatási különdíjából;

g) a használati melegvíz készítéshez felhasznált ivóvíz vízdíjának alapdíj részéből;

áll.

(3) Az adott felhasználói kör alapdíjának meghatározásánál a (2) bekezdés szerinti költségekből a ténylegesen ott felmerülő költségek vehetők figyelembe.

(4) A távhőszolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott díjtételek után legfeljebb 10 % nyereséget számíthat fel.

(5) Ha a hőközpont a felhasználó tulajdonában van, akkor a felhasználó a távhőszolgáltatóval kötött közüzemi szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény után fizeti az alapdíjat (Ft/MW, év).

(6) Ha a felhasználói hőközpont a távhőszolgáltató tulajdonában van, akkor a felhasználó, díjfizető az alapdíjat vagy a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény alapján az igénybe vett szolgáltatás szerint (Ft/MW,év), vagy a tulajdonában, használatában álló helyiségek fűtött légtérfogata alapján, az igénybe vett szolgáltatás (fűtés és/vagy melegvíz) szerint fizeti meg (Ft/légm3,év).

(7) Szolgáltatói hőközpont esetén - egyéb megállapodás hiányában - a felhasználó, díjfizető az alapdíjat a tulajdonában álló helyiségek fűtött légtérfogata alapján, az igénybe vett szolgáltatás (fűtés és/vagy melegvíz) szerint fizeti meg (Ft/légm3,év).

15. § Az alapdíj a használati melegvíz vízdíjának csak az alapdíj részét tartalmazza. A használati melegvíz víz- és csatornadíjának a felhasznált mennyiséggel arányos részét a távhőszolgáltató a melegvíz hődíjától elkülönítetten, a mindenkor érvényes víz- és csatornadíjakkal számlázza tovább.

16. § A lakossági felhasználónak3, díjfizetőnek és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz díját – mint legmagasabb hatósági árat – a miniszter állapítja meg. A díjak megállapítására e rendelet alapján a távhőszolgáltató tesz javaslatot.

Díjfizetés

17. § (1) A felhasználó, díjfizető adatszolgáltatása a költségmegosztók adatai alapján történik. A távhőszolgáltatási díjak számlázása a felhasználó, díjfizető részére a távhőszolgáltatást végző feladata.

(2) Az érdekeltek (felhasználó, távhőszolgáltató) megállapodásának hiányában a díjfizetésre a 18. § előírásait kell alkalmazni.

(3) Az épületrészekre felosztott számla további bontása még akkor sem történhet meg, ha annak több tulajdonosa van. Ilyenkor a díjfizető a tulajdonostársak megegyezése alapján megjelölt tulajdonos, megegyezés hiányában, pedig a tulajdoni lapon első helyen feltüntetett tulajdonos.

18. § (1)4 A felhasználó, díjfizető a tulajdonában, használatában levő helyiségek fűtött légtérfogata után, az igénybe vett szolgáltatatás szerint a fűtési alapdíj (Ft/légm3, év) és / vagy melegvíz alapdíj (Ft/légm3, év) 1/12-ed részét a tárgyhót követően utólag fizeti meg.

(2) A fűtési célra fordított hőmennyiség hődíját (továbbiakban: fűtési hődíj) a díjfizető havonta utólag, a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.

(3) A hőközpontról ellátott felhasználói közösség fűtési célú hőfelhasználása

a) a csak fűtési hőigényeket kielégítő hőközpont esetén a hőközponti főmérő által megmért hőmennyiség.

b) a használati melegvizet is előállító hőközpont esetén a hőközponti főmérő által megmért hőmennyiség valamint a használati melegvíz előállításához felhasznált hőmennyiséget mérő almérő különbözete.

(4) A fűtési célú hőfelhasználás a fűtési hőcserélő blokkokra, illetve hőfogadókba elhelyezett hőmennyiségmérőkkel tovább bontható.

(5) Ha a hőközpontról (fűtési hőcserélő blokkról) ellátott valamennyi hőfogadóba hőmennyiségmérő kerül beépítésre, akkor a hőközponti főmérő (fűtési hőcserélő blokkon lévő mérő) és a hőfogadói hőmennyiségmérők által mért értékek összegének különbségét fogyasztás arányosan kell az elszámolásnál figyelembe venni.

(6) A használati melegvíz készítésére fordított hőmennyiség hődíját, (továbbiakban melegvíz hődíj), valamint a vízdíj fogyasztással arányos részét (továbbiakban: vízdíj) a felhasználó, díjfizető az alábbiak szerint fizeti meg:

a) Ha a felhasználó, díjfizető a 8. § (3) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel rendelkezik, akkor a melegvíz fogyasztást a mért mennyiség (m3) alapján havonként kell elszámolni.

b)A távhőszolgáltató által kibocsátott használati melegvíz mennyiség és a melegvíz órával rendelkező felhasználók, díjfizetők fogyasztása közötti különbözetet a nem mért felhasználók, díjfizetők között a fűtött épületrész alapterületének m2 arányában kell a távhőszolgáltatónak elosztania.

19. § (1) Amennyiben a távhőszolgáltatási rendszerre új felhasználási helyet kapcsolnak, úgy a felhasználó az alapdíjat a belépés hónapjának első napjától fizeti.

(2) Ha az egyéb felhasználó év közben mondja fel az egyedi közüzemi szerződést, a felmondás évében az alapdíjat a naptári év végéig kell megfizetnie.

(3) A kiszámlázott díjakat szolgáltatás fajtánként a kerekítés szabályai szerint egész forintra kell kerekíteni.

20. § A díjelszámoláshoz szükséges értelmezési rendelkezéseket a 1. sz. melléklet tartalmazza.

Díjvisszafizetés és pótdíj

21. § (1) Ha a távhőszolgáltató a szolgáltatást folyamatosan 3 napot meghaladóan felróható okból szünetelteti - kivéve a 22 §. (2) bekezdés szerinti szüneteltetést - az alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének kétszeresét fizeti vissza.

(2) Ha a lekötött hőteljesítmény alapján alapdíjat fizető felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt vagy az igénybe vehető maximális primer térfogatáramot folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke az éves alapdíj 1/6-od része, melyet annyiszor kell megfizetnie, ahány napon a túllépést elkövette. A pótdíj megfizetése nem mentesít a szerződésszegés egyéb következményei alól.

(3) Ha a távhőszolgáltató a felhasználónál, díjfizetőnél elhelyezett elszámolási és költségmegosztó mérők ellenőrzése során - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a felhasználó, díjfizető állandó bejutása biztosított- azt tapasztalja, hogy a mérőeszköz vagy a távhőszolgáltató, illetve az akkreditált hitelesítést végző szervezet által elhelyezett záróelem, hitelesítő jel sérült vagy hiányzik, és ezek sérülését, illetve hiányát a felhasználó, díjfizető a távhőszolgáltatónak nem jelentette be vagy egyéb szabálytalan vételezést (pl. mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével történő vételezés) észlel, akkor az eseményt jegyzőkönyvben rögzíti és az alábbiak szerint számol el:

- hőmennyiségmérő esetén az előző év azonos elszámolási időszakában mért hőmennyiség kétszeresének megfelelő hődíjat számítja fel,
- melegvíz-mérő esetén az elszámolási időszakra a felhasználót, díjfizetőt mérővel nem rendelkező felhasználóként, díjfizetőként veszi figyelembe és az így elszámolt melegvíz hődíjával megegyező pótdíjat számít fel.
(4) A távhőszolgáltató tudta nélkül, illegálisan vételező
- fűtés esetében a beépített hőteljesítményből 24 órás csúcskihasználással számolt hőmennyiség,
- melegvíz esetében a 18. § (7) b) pont szerint meghatározott melegvíz mennyiség ötszörösének megfelő hődíjat, vízdíjat
köteles megfizetni a vételezés kezdetétől számított időtartamra.
(5) Ha a felhasználó, díjfizető a korlátozási rendelkezésnek nem tesz eleget, akkor pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke az éves alapdíj 1/6-od része, melyet annyiszor kell megfizetnie, ahány napon keresztül a korlátozási rendelkezésnek nem tett eleget. A pótdíj megfizetése nem mentesít a szerződésszegés egyéb következményei alól.
(6) Ha a felhasználó, díjfizető a távhő vételezését nem a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 38. § (2), (4), illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg, akkor mindaddig köteles a felhasználási hely, épületrész után, a megszüntetés előtti állapot szerint meghatározott távhőszolgáltatási díjat fizetni, ameddig a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 38. § (2), (4), illetve (5) bekezdéseiben előírt valamennyi feltételt nem teljesítette és ezt a távhőszolgáltatónak írásban be nem jelentette.
A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása, felfüggesztése

22. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni.

(2) A távhőszolgáltató és a felhasználó a tulajdonában lévő berendezés rendszeres karbantartását, tervezett javítását, felújítását a fűtési időszakon kívüli időszakban jogosult elvégezni. A távhőszolgáltató jogosult e célból a szolgáltatást a lehetséges legkisebb felhasználói körben és a legrövidebb időtartamban szüneteltetni. Eltérő megállapodás hiányában a szünetelés 8 napnál hosszabb nem lehet.

(3) A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre - legalább a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal – értesíteni.

(4) A felhasználó magatartásával más felhasználó vételezését nem zavarhatja. Ha a távhőszolgáltató tudomására jut, hogy a felhasználó más felhasználó vételezését zavarja, vagy vételezésével veszélyhelyzetet teremtett, a felhasználót felszólítja a veszélyhelyzet, illetve a zavart okozó körülmény, magatartás megszüntetésére. A felhasználó az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetet azonnal, az egyéb zavaró körülményt a zavaró körülményről történő tudomásszerzéstől számított 8 napon belül köteles megszüntetni.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett veszélyhelyzetet vagy zavaró körülményt a felhasználó a határidő lejártáig nem szünteti meg, a távhőszolgáltató jogosult a távhőszolgáltatást felfüggeszteni, és ezzel egy időben azt az önkormányzat jegyzőjének jelenteni.

23. § (1) A távhőszolgáltató jogosult - a (2) és (3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal - a Tszt. 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a

a szolgáltatást korlátozni.
(2) A felhasználói korlátozás, figyelembe véve a közintézmények saját hőtermelő teljesítményét is, nem veszélyeztetheti a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását.
(3) Lakossági felhasználó korlátozására a Tszt. 41. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók
(4) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.
(5) A felhasználó tulajdonában lévő hőközpont esetén a felhasználó köteles az elrendelt távhőkorlátozást maximum 4 óra alatt végrehajtani, és a távhőszolgáltató ezirányú ellenőrzését eltűrni.
(6) A távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontok esetén a távhőkorlátozást a távhőszolgáltató hajtja végre.
(7) A korlátozási sorrendet a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(8) A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése, és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége.
(9) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.

24. § A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a 21. § szerinti szüneteltetésből, illetőleg a 22. § szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

25. § (1) A távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztheti, ha a felhasználó vagy a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdés b), c), d) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el vagy a távhőszolgáltatás díját a távhőszolgáltató által kiállított számlán feltüntetett fizetési határidőt követő 15 naptári napon belül nem fizeti meg.

(2) Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a távhőszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a távhőszolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást meg kell kezdeni, ha a felfüggesztés oka megszűnt.

(3) A távhőszolgáltatás felfüggesztésével, valamint a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a távhőszolgáltató jogosult a szerződésszegés elkövetőjére áthárítani.

(4) A távhőszolgáltatás felfüggesztését a távhőszolgáltató csak oly módon alkalmazhatja, hogy azok ne érintsék a teljesítő díjfizetőt vagy felhasználót.

V. Fejezet

A felhasználó és a díjfizető személyében bekövetkező változás

26. § (1) A szolgáltató, a felhasználó és a díjfizető a távhőszolgáltatás minden területén - a tőle elvárható mértékig - köteles együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni a szolgáltatással, illetve annak igénybevételével, a szolgáltatás ellenértékének elszámolásával kapcsolatos kérdésekben.

(2) A használó személyében bekövetkezett változást a régi és az új felhasználó írásban köteles a távhőszolgáltatónak a változás bekövetkeztét követő 15 napon belül bejelenteni.

(3) A változás bejelentésének minden olyan adatot tartalmaznia kell, amely egyrészt a felhasználók azonosítását egyértelművé teszi, másrészt a távhőszolgáltatás szükséges elszámolását lehetővé teszi, továbbá a szerződés tervezet elkészítésére alkalmas. A távhőszolgáltató mindaddig a régi felhasználónak köteles a távhőszolgáltatás ellenértékét kiszámlázni, míg az új felhasználóval a szerződés életbe nem lép.

(4) A távhőszolgáltató a (3) bekezdés szerinti bejelentést követő 15 napon belül köteles az új felhasználó részére a közüzemi szerződés megkötésére írásban ajánlatot tenni.

(5) A díjfizető személyében bekövetkezett változást a régi és az új díjfizető - a felhasználó képviselőjének egyidejű értesítése mellett - írásban köteles a díjfizető személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül - a távhőszolgáltatónak, a távhőszolgáltató által rendszeresített módon és formában - bejelenteni. Ekkor a távhőszolgáltató a tényleges díjfizető változás napjának megfelelően szerepelteti a változást a nyilvántartásaiban. Amennyiben a változás bejelentés ideje a tényleges díjfizető változás idejét 15 nappal meghaladja, akkor a távhőszolgáltató a bejelentés napját tekinti a díjfizető változás napjának, és ezzel a nappal szerepelteti a változást nyilvántartásaiban és ettől a naptól számol el a szolgáltatásokkal a régi és az új díjfizetővel.

(6) Amennyiben csak az egyik (vagy a régi, vagy az új) díjfizető jelenti be a (5) bekezdés szerint a díjfizető személyében bekövetkezett változást, akkor a változás tényét hitelt érdemlő módon (adás-vételi szerződés, három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap, önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás esetén bérleti szerződés, csereszerződés) kell bizonyítani, továbbá a 8. § (3) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel rendelkezők esetében a 26. § (7) bekezdés b) pontja szerinti elszámoláshoz a régi és az új díjfizető által elismert melegvíz mérési adatnak is rendelkezésre kell állni.

(7) Ha a 18. § (1) bekezdése alapján az épületrészek tulajdonosai a külön történő díjfizetés mellett döntöttek, akkor díjfizető változás esetén

a) a díjfizetésre kötött megállapodás az új díjfizetőre is vonatkozik, mindaddig, amíg az épületrészek tulajdonosai új megállapodást nem kötnek,

b) a díjak megosztását az alapdíj, fűtési idényben a fűtési hődíj, valamint a 8. § (3) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel nem rendelkező díjfizetők használati melegvíz hődíja és vízdíja vonatkozásában is napra arányosítva a távhőszolgáltató elvégzi, míg a 8. § (3) bekezdés szerinti melegvíz-mérővel rendelkezők esetében melegvíz hődíját és a vízdíját a régi és az új díjfizető által is elismert mérési adat alapján, az elszámolási időszakon belül a távhőszolgáltató megosztja.

(8) A távhőszolgáltató jogosult a felhasználási vagy díjfizető hely tulajdonosával szemben érvényesíteni a távhőszolgáltatás díját, ha a felhasználó vagy a díjfizető változás bejelentése nem történt meg, az ingatlant jogcím nélkül használják, vagy hiányoznak a változás időpontjáig igénybe vett szolgáltatás elszámolásához szükséges adatok.

(9) Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató - az általa rendszeresített módon és formában - a távhőszolgáltatási díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza.

A tulajdonos távhőszolgáltatási díj megfizetéséért való kezesi felelősségére a Tszt. 44. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók
VI. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

27. § (1) A távhőszolgáltató ügyfélszolgálatán egyértelműen és közérthetően, magyar nyelven köteles a felhasználókat és a díjfizetőket tájékoztatni a távhőszolgáltatás igénybevételének feltételeiről, változásairól, különös tekintettel a számlázás rendjére és a szolgáltatás minőségére. Köteles gondoskodni továbbá a Tszt. 57/C §-ában meghatározottak közzétételéről

(2) A távhőszolgáltató köteles ügyfélszolgálatán a (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, valamint az általános szerződési feltételeit könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint a felhasználó és a díjfizető kívánságára azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani.

28. § A távhőszolgáltató a Tszt. 45. §(1) bekezdésében meghatározottak szerint, az ott meghatározott adatok kezelésére jogosult

29. § A felhasználó és a díjfizető azonosítására e rendelet 28. §-ában felsorolt adatokat tartalmazó bármilyen azonosító okirat szolgál, melyet a távhőszolgáltató kérésére felhasználó és a díjfizető köteles bemutatni.

30. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és a hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kapuvár Városi Önkormányzat távhőszolgáltatásról szóló 31/2004.(VI.29.) rendelete.

(2) A rendelet mellékletét képezi:

1. számú melléklet: Értelmező rendelkezések

2. számú melléklet: Távhőkorlátozási sorrend

3. számú melléklet: Területfejlesztési, környezetvédelmi, levegő tisztaság-védelmi szempontból távhőszolgáltatás fejlesztésére kijelölt terület.

1. melléklet a 28/2012. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

Értelmező rendelkezések

1. Fűtött légtérfogat:

A szolgáltatási díj alapját képező fűtött légtérfogat megállapításánál az épületek műszaki terveinek adatait kell figyelembe venni az alábbiak szerint:
A fűtött légtérfogatot a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának (lakás esetében max. 3,0 m) szorzataként kell meghatározni. A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a padlószint feletti 1 m magasságban a belső falsíkok között mért területet, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. Az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének közművezetékeket védő burkolat mögötti része a fűtött légtérfogat megállapításánál nem vehető számításba. Ha a távhőellátásban részesülő lakás fürdőszobájában a műszaki tervben meghatározott hőmérsékletet a műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel (pl. villamos hősugárzó) biztosítják, a lakás fűtött légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60 %-át kell számításba venni.

2. Fűtött helyiség

A rendelet alkalmazása szempontjából fűtött az a helyiség, amelyben fűtőtest vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hő biztosítja a műszaki tervben meghatározott hőmérsékletet.

3. Közös helyiség (a fizetendő díj alkalmazása szempontjából)

Lakóépületben a közös használatra szolgáló helyiség (pl. szárítóhelyiség, gyermekkocsi- és kerékpár tároló helyiség, közös pince, illetve padlástérség), valamint a közös használatra szolgáló terület (pl. lépcsőház, zárt folyosó).

4. Vételezési hely (a melegvíz díj fizetése szempontjából)

a) Lakossági felhasználó, díjfizető esetén: az épületen belül elhelyezkedő lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség (pl. üzlethelyiség, közös helyiség).

b) Egyéb felhasználó, díjfizető esetén: a felhasználó, díjfizető tulajdonában lévő épület, vagy több tulajdonos, használó esetén a tulajdonosok, használók birtokában lévő épületrészek.

5. Háztartási célú hőfelhasználás: a lakóépület lakásainak, közös helyiségeinek, gépkocsi tárolóinak fűtése, használati melegvíz-felhasználása.

6. Nem háztartási célú hőfelhasználás: minden az 5. pontban nem definiált hőfelhasználás.

2. melléklet a 28/2012. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez

Távhőkorlátozási sorrend

1. kategória: Egyéb felhasználók közül az ipari üzemek;

2. kategória: Ipari üzemeken kívüli egyéb felhasználók;

3. kategória: Lakossági felhasználók használati melegvíz fogyasztása;

4. kategória: Lakossági felhasználók fűtése.

3. melléklet

Területfejlesztési, környezetvédelmi, levegő tisztaság-védelmi szempontból távhőszolgáltatás fejlesztésére kijelölt terület.5
A kijelölt terület : Kapuvár, Győri út – Fürdő utca –Veszkényi utca – Berg Gusztáv utcák által határolt terület.
Fő tér, Osli u, Kölcsey u., Dr. Lumniczer S. u.

4. melléklet

Távhőszolgáltatási csatlakozási díj mértéke6
A felhasználó egyszeri csatlakozási díjat köteles fizetni, melynek mértéke nettó 30.000,-Ft/KW. A csatlakozási költség tartalmazza a hiteles mérő költségeit is.
A fővezetékre történő csatlakozás költsége:
30 KW bekötött teljesítményig nettó 120 e Ft/nyomvonal folyóméter
30-300 KW között, nettó 180 e Ft/nyomvonal folyóméter
300 KW felett, nettó 250 e Ft/nyomvonal folyóméter
1

A R. 4. §. (2) bekezdését módosította a 16/2016.(IX.30.) önkormányzati rendelet, mely 2016. november 1-jén lép hatályba.

2

A R. 4. §-át (3) bekezdéssel egészítette ki a 16/2016.(IX.30.) önkormányzati rendelet, mely 2016. november 1-jén lép hatályba.

3

A R. 16. §-ának szövegrészéből törölt a 16/2016.(IX.30.) önkormányzati rendelet, mely 2016. november 1-jén lép hatályba.

4

A R. 18. §. (1) bekezdését megváltoztatta a 17/2016.(XII.2.) önkormányzati rendelet, mely a kihirdetést követő napon lép hatályba.

5

A R. 3. számú mellékletét kiegészítette a 16/2016.(IX.30.) önkormányzati rendelet, mely 2016. november 1-jén lép hatályba.

6

A R. 4. számú melléklettel egészítette ki a 16/2016.(IX.30.) önkormányzati rendelet, mely 2016. november 1-jén lép hatályba.