Kapuvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és rendjéről
Hatályos: 2022. 01. 01Kapuvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és rendjéről
Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja városképi, kereskedelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági, valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározni a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályait.
(2) E rendelet alkalmazásában:
1. jármű tárolása: ha a jármű 22.00-06.00 óra között 1 óránál hosszabb ideig folyamatosan közterületen áll;
2. kiemelt terület: Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 31/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendeletében a településképi szempontból meghatározó belváros területe;
3. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pontja szerinti, a közhasználatra szolgáló minden olyan Kapuvár Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat;
4. közterületi értékesítés: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 14. pontja szerinti tevékenység;
5. közterület rendeltetésszerű használata: a közterület funkciójának megfelelő célú, bárki által történő, az Étv. 54. § (4) bekezdése szerinti használata;
6. mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott árusító hely,
7. mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak;
8. rendezvény: külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint megtartott békés összejövetel, rendszeres vagy alkalmi rendezvény, ide nem értve a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlést;
9. szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontjában meghatározott ital;
10. zöldterület: a helyi építési szabályzatról szóló 41/2004. (XI.16.) rendeletben meghatározott zöldterületek övezetei, továbbá terület-felhasználási egység kijelölése nélkül is a lakosság pihenésére, felüdülésére, egészségének megőrzésére, regenerálódására, szórakozására, esztétikai élménynyújtásra, a mikroklíma javítására, a város szerkezetének tagolására szolgáló jellemzően növénnyel borított közterület.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az Önkormányzat tulajdonában álló – az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott – területre,
b) az egyéb olyan területre, amely Önkormányzat részére közhasználat céljára került átadásra (a) és b) pont a továbbiakban együtt: közterület),
c) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, illetve amely közterületet használ.
(2) A rendelet hatálya nem ki
a) a közút nem közlekedési célú igénybevételére,
b) más jogszabály által közútkezelői nyilatkozattételi körbe sorolt ügyekre,
c) parkolókra és a fizető parkolókra,
d) piac- és vásártérre.
(3) Az önkormányzat tulajdonában levő közterületeknek a mozgóképről szóló törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételére e rendelet a filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazandó.
3. A közterület rendeltetésétől eltérő célú használata
3. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja.
(2) Közterületet rendeltetéstől eltérően használni a rendelet hatálya alatt csak hatósági döntéssel meghozott, végleges közterület-használati engedély (a továbbiakban: közterület-használati engedély), valamint – amennyiben az díjköteles – az abban foglalt közterület-használati díj megfizetését igazoló irat birtokában lehetséges.
(3) Közterület-használati engedély szükséges különösen az alábbi, közterületen megvalósuló igénybevételek esetében:
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, cégjelvény, címtábla, cégtábla elhelyezéséhez;
b) vendéglátó-ipari előkert, terasz létesítése céljából;
c) az üzlet homlokzatával érintkező közterületen történő árubemutatáshoz;
d) mozgatható megállító tábla kihelyezése árubemutatás céljából;
e) árusító- és egyéb fülke, bódé, pavilon, büfés kocsi elhelyezése céljából;
f) rendezvényekhez, kiállításokhoz, vásárokhoz kapcsolódó ideiglenesen elhelyezett építmény, berendezés, egyéb elkerített, valamint a rendezvény helyszínéül szolgáló terület igénybevétele céljából, továbbá a szórakoztató és mutatványos tevékenység céljából;
g) idényjellegű, alkalmi jellegű árusítás, szolgáltató tevékenység, árukirakodás, árusítás céljából (különösen zöldség, gyümölcs, ünnepekhez kapcsolódó árusítás, tevékenység);
h) építési munkával kapcsolatos létesítmények, berendezések elhelyezése céljából.
(4) Közterület-használati engedély alapján a használatba vevő használati díj megfizetése mellett jogosult a közterület-használati engedélyben megjelölt közterületet az abban megjelölt célra, módon és időtartamban, a rendeltetésétől eltérő célra használni.
(5) A közterület rendeltetéstől eltérő használata csak olyan módon történhet, hogy az egyéb közterületek használatát ne zavarja.
(6) A közterület-használó köteles a közterület használata során a közterület fenntartásával, tisztántartásával kapcsolatos feladatokat elvégezni, valamint biztosítani a munkavédelmi és egyéb jogszabályi előírások betartását, a balesetveszély elkerülését.
4. A közterület-használati engedély iránti eljárás
4. § (1) A közterület-használati engedély iránt benyújtott kérelem miatt lefolytatott eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó közterület használatának engedélyezéséről – önkormányzati hatósági hatáskörben – a Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében kijelölt hatáskör gyakorlója - Kapuvár Város Polgármestere – dönt (a továbbiakban: engedélyező).
(3) Közterület-használati engedély kiadását annak kell kezdeményeznie, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni.
(4) A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.
5. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell különösen:
a) a kérelmező nevét és lakóhelyének vagy székhelyének (telephelyének) címét, képviselőjének elérhetőségét, elektronikus levelezési címét, hivatalos elektronikus elérhetőségét;
b) a közterület-használat célját és időtartamát;
c) a közterület-használat helyének pontos meghatározását, területnagyságát, a használat módját és - amennyiben a pontos behatárolás érdekében szükséges - helyszínrajzon történő megjelölését, rendezvények esetén a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek helyét, darabszámát;
d) amennyiben a kérelem erre irányul, a közterületen elhelyezni kívánt tárgy megnevezését, méretét, feliratát és az elhelyezés módját;
e) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát, valamint nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közterület-használathoz és a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági engedélyeket a közterület-használati engedély megadásáig beszerzi és bemutatja;
f) mutatványos tevékenység esetén a berendezés műszaki alkalmasságát igazoló - a vonatkozó jogszabályban meghatározott - érvényes tanúsítvány egyszerű másolatát;
g) vendéglátóipari előkert, terasz létesítése esetén a közterületen elhelyezendő szerkezetek helyszínrajzát, műszaki tervét.
h) a más érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdonosi hozzájárulást, ha a folytatni kívánt tevékenység nem csak az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant érinti.
(2) Az engedélyező az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a folytatni kívánt tevékenység jellegéhez igazodóan a kérelmezőt egyéb, az ügy elbírálása szempontjából fontos iratok csatolására is felhívhatja.
6. § (1) A közterület-használati engedély nem pótolja vagy helyettesíti a jogszabályban előírt egyéb hatósági vagy szakhatósági engedélyek, hozzájárulások, vélemények, nyilatkozatok beszerzését.
(2) A közút területét érintő közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása során be kell szerezni a közút kezelőjének állásfoglalását.
7. § A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell különösen:
a) a jogosult nevét és lakóhelyének, vagy székhelyének (telephelyének) címét;
b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig az engedély érvényes;
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását;
d) utalást arra, hogy az engedély csak a közreműködő hatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes;
e) a megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét;
f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, esedékességét, egyéb esetben a díjmentesség tényét;
g) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást;
h) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását;
i) az adott közterület-használat módra vonatkozó, az e rendeletben meghatározott egyéb kikötéseket, kötelezettségeket.
5. A közterület használat időtartama
8. § (1) Közterület-használati engedély határozott időtartamra, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig legfeljebb egy év időtartamra adható.
(2) Egy évet meghaladó határozott időtartamú közterület-használat csak kivételesen és csak akkor engedélyezhető, ha azt a közterület-használat jellege vagy a közterületen létesítendő építmény rendeltetése indokolttá teszi.
(3) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – különösen állvány, építőanyag vagy törmelék elhelyezésére – vonatkozó közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára, de legfeljebb egy év időtartamra adható.
6. Közterület-használati díj összege és megfizetése
9. § (1) A közterület használatáért az 1. melléklet szerinti közterület-használati díjat kell fizetni.
(2) Nem kell közterület-használati díjat fizetni e rendelet 11. §-ában meghatározott célú igénybevétel esetén.
(3) Az engedélyes kérelmére az engedélyező indokolási kötelezettséggel a közterület-használati díj mértékét csökkentheti vagy elengedheti, továbbá legfeljebb 12 hónapra részletfizetést engedélyezhet.
10. § (1) A közterület-használati díj számítása szempontjából minden megkezdett hónap, nap és négyzetméter egésznek számít.
(2) A közterület-használati díjat a kérelmező az engedélyezett időtartamra, előre és egy összegben köteles megfizetni az Önkormányzat részére.
(3) Amennyiben a közterület rendeltetéstől eltérő használatára nem kerül sor és ezt a közterület-használati engedély jogosultja a közterület-használati engedély véglegessé válása előtt írásban jelzi, úgy a befizetett közterület-használati díjat az Önkormányzat köteles harminc napon belül visszafizetni.
(4) Ha a közterület-használati engedélyben meghatározott időtartam alatt az engedélyes saját hibájából nem veszi igénybe a közterületet, úgy a befizetett közterület-használati díjat nem követelheti vissza.
7. Nem engedélyköteles közterület-használat
11. § (1) Nem kell közterület-használati engedély
a) a közterületbe 10 cm-nél kisebb mértékben benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, cégjelvény, címtábla, cégtábla elhelyezéséhez;
b) tüzelőanyag, építési munka végzéséhez szükséges építési anyag legfeljebb 72 óra időtartamú tárolásához;
c) építőanyag, építéshez szükséges eszköz, szerkezet, bontásból származó anyag 72 óránál rövidebb időtartamú tárolásához;
d) fegyveres erők, rendvédelmi szervek, mentők, katasztrófavédelem, vízügyi szolgálat feladat-ellátásának mértékéig terjedő területhasználathoz;
e) a közút építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút vagy járda területének elfoglalásához;
f) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez;
g) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok elvégzéséhez, ide nem értve az élet- és balesetveszély elhárítását követő további építési munkálatokat;
h) az út-tartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez;
i) szilárd hulladékgyűjtő edényzet, utcabútorok, kerékpártárolók, padok közterületi kihelyezéséhez;
j) települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő sziget kialakítása esetén;
k) az Önkormányzattal megkötött megállapodás alapján, a közterületen megvalósuló a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat ellátását szolgáló, a közterület megújítása érdekében értéknövelő beruházással létrehozott vagyonelem amortizációs idejére,
l) az Önkormányzat részvételével működő társulás intézménye, az Önkormányzat intézménye, gazdasági társasága által, vagy az Önkormányzat támogatásával megvalósuló rendezvény szervezéséhez;
m) az l) pont szerinti szervezetek által végzett építési, felújítási, karbantartási munkákhoz;
n) az l) pont szerinti szervezetek egyéb közterület-használatért.
(2) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott esetben az igénybe vevő a közterület-igénybevételről az Önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.
8. A közterület-használat helyi feltételei
12. § A közterület-használat nem engedélyezhető árusítás céljára
a) a kiemelt területen belül az Eszterházy Pál sétányon és a Fő téren, kivéve az ünnepkörökhöz (húsvét, advent, karácsony, szilveszter stb.) kapcsolódó árusítás;
b) a közlekedés biztonságát zavaró (utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát akadályozó, közúti és jelzőtáblákat takaró) berendezésekre és anyagok elhelyezésére.
13. § (1) Kiemelt területen belül a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű jármű közterületen nem tárolható, erre közterület-használati engedély nem adható.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra az autóbuszokra, tehergépkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, lassú járművekre és járműszerelvényekre is, amelyeket nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használnak.
(3) Vontató jármű nélküli pótkocsi, utánfutó és lakókocsi közterületen 24 órát meghaladó időtartamban nem tartható.
14. § (1) A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 59. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően, hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehetne részt, továbbá a forgalomból kivont, illetve lejárt műszaki engedélyes gépjármű, valamint olyan jármű, amely állapotánál fogva a közúti közlekedésben nem tud részt venni, 15 napot meghaladó időtartamban közterületen nem tárolható. Az így tárolt járművet – a tulajdonos költségére – a közterület kezelője eltávolíthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jármű közterületen történő tárolása legfeljebb 15 napra engedélyezhető nem kiemelt területen.
15. § (1) Zöldterületnek minősülő közterületre gépjárművel való ráhajtás, illetve a zöldterületen való várakozás tilos. Zöldterületre való ráhajtásnak, megállásnak, várakozásnak minősül, ha a gépjármű legalább egy kerékkel a zöldterületre hajt, megáll vagy várakozik.
(2) A kiemelt területen belül, közterületen bontott anyagot, törmeléket csak konténerben szabad tárolni.
(3) A 25 kg feletti súlyú épületelemek közterületen - elmozdulás elleni biztosítás mellett - csak faalapon vagy raklapon helyezhetők el.
16. § Közterületen szeszes italt fogyasztani – kivéve az alkalmi rendezvény, közterületi értékesítés céljára jogszerűen igénybe vett közterületen, vendéglátóipari előkertben, teraszon, valamint szilveszter és újév napján történő fogyasztást – tilos.
17. § A közterület-használati engedély jogosultja köteles a közterületen elhelyezett tárgyakat az árusítási időn túl a közterületről eltávolítani.
9. A közterület-használati engedély megszűnése
18. § A közterület-használati engedély megszűnik:
a) az engedélyben meghatározott idő elteltével;
b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével;
c) a közterület-használati engedély visszavonásával;
d) ha a területre üzemzavar-elhárítás miatt, vagy egyéb fontos közérdekből szükség van;
e) a használatba adott közterület tulajdonosának, vagy a közterületi ingatlan művelési ágának megváltozását eredményező ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel;
f) ha a közterületen folytatott tevékenységre való jogosultság megszűnik;
g) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
19. § (1) A közterület-használat közérdekből, így különösen helyi gazdaságpolitikai, városképi, városfejlesztési érdekek érvényesítése érdekében bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére – kérelemre – lehetőség szerint másutt kell a közterület használat lehetőségét biztosítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megszűnés esetén a közterület-használati engedély jogosultja által már befizetett közterület-használati díj időarányos részét az Önkormányzat köteles harminc napon belül visszafizetni.
20. § (1) A közterület-használati engedély visszavonható, ha a közterület-használati engedély jogosultja
a) a közterület-használati engedélyben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy a használattal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó jogszabályokat megsérti;
b) a közterület-használati engedélyben meghatározott fizetési kötelezettségének az abban meghatározott határidőre nem tesz eleget;
c) az Önkormányzattal szemben adótartozása, egyéb díjtartozása keletkezik.
(2) A közterület-használat megszűnése esetén, ha a közterület-használati engedély jogosultja a saját költségén az eredeti állapotot a meghatározott határidőre nem állítja helyre, az engedélyező a jogosult felelősségére és anyagi terhére az eredeti állapotot helyreállítja.
(3) A közterület-használati engedély visszavonása esetén a már esedékessé vált és befizetett közterület bérleti díjat visszakövetelni nem lehet.
10. A jogellenes közterület-használat következményei
21. § (1) Aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, különösen az abban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére vagy az engedélyben meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ (a továbbiakban: jogellenes közterület-használat), köteles az Önkormányzat felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterületet eredeti állapotába helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett nyolc napon belül nem tesz eleget.
(2) Jogellenes közterület-használat estén az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha
a) az élet- és balesetveszély elhárítása érdekében,
b) jelentős anyagi kár elhárítása érdekében,
c) a közrend, a közbiztonság, a közterület rendje fenntartása, valamint a rendeltetésszerű használat súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy
d) az jelentős közérdekből indokolt.
(3) Az eredeti állapot helyreállításának költségét a (2) bekezdés szerinti az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
(4) Amennyiben jogellenes közterület-használat esetén a közterület-használat egyébként engedélyezhető lett volna, úgy a közterület használója köteles a vonatkozó közterület-használati díj háromszorosának megfelelő összegű közterület-használati díjat az engedélynélküli közterület igénybevételének időtartamára megfizetni.
11. A közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározása
22. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sérti és közigazgatási bírsággal sújtható, aki
a) közterületet a rendeltetéstől eltérő használata során közterület-használati engedély nélkül használ;
b) közterületet nem a közterület-használati engedélyben megjelölt célra, módon és időtartamban használ;
c) a közterület rendeltetéstől eltérő használata során az egyéb közterületek használatát zavarja;
d) a közterület rendeltetéstől eltérő használata során a közterület fenntartásával, tisztántartásával kapcsolatos feladatokat nem végzi el;
e) a közterület rendeltetéstől eltérő használata során a munkavédelmi és egyéb jogszabályi előírásokat nem tartja be;
f) kiemelt területen belül a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű járművet közterületen tárol;
g) kiemelt területen belül nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt autóbuszt, tehergépkocsit, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és járműszerelvényt 15 napot meghaladó időtartamban közterületen tárol;
h) vontató jármű nélküli pótkocsit, utánfutót, lakókocsit közterületen 24 órát meghaladó időtartamban tart;
i) a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 59. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően, hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehetne részt, továbbá a forgalomból kivont, illetve lejárt műszaki engedélyes gépjárművet, valamint olyan járművet, amely állapotánál fogva a közúti közlekedésben nem tud részt venni, 15 napot meghaladó időtartamban közterületen tárol;
j) zöldterületnek minősülő közterületre gépjárművel ráhajt, illetve a zöldterületen várakozik;
k) kiemelt területen belül közterületen, bontott anyagot, törmeléket nem konténerben tárol;
l) 25 kg feletti súlyú épületelemet közterületen nem faalapon raklapon helyez el;
m) a közterületen elhelyezett tárgyakat az árusítási időn túl a közterületről nem távolítja el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság összegére, kiszabásának és megállapításának módjára az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény és a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 1/2018. (I. 30.) önkormányzati rendelet szabályai vonatkoznak.
12. Záró és átmeneti rendelkezések
23. § Hatályát veszti a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának általános szabályairól szóló 18/2007. (VI. 26.) rendelete rendelet.
24. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.
25. § A rendeletet a hatálybalépését megelőzően indult, folyamatban lévő közterület-használati eljárásokban is alkalmazni kell.
1. melléklet
