1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kapuvár Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló minden lakásra, szükséglakásra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség).

(2) A lakások és helyiségek tekintetében az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető bérbeadói jogok gyakorlása és terhelő kötelezettségek teljesítése a jelen rendelet alapján történik.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a szerződés megkötésére a – az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) nevében és döntése alapján – az Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) jogosult. A szerződés tartalmát a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.), továbbá a helyi rendeletek előírásain felül a helyi sajátosságok figyelembevételével szabadon állapítja meg.

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), az Lt. és Kapuvár város nemzeti vagyonáról szóló 26/2012. (XI.28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § Az e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek vonatkozásában a bérbeadói feladatokat a Kapuvári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) látja el.

3. § (1) A Polgármesteri Hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az Önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások hasznosítása történhet:

(3) Amennyiben a 3. § (2) bekezdésében meghatározott célokon túl az Önkormányzat további üresen álló lakással rendelkezik, akkor azoknak a lakásoknak a hasznosítása csak nyilvános versenytárgyalás útján, piaci bérbeadással történhet.

(4) Az önkormányzati lakást csak lakhatás céljára lehet bérbe adni.

4. § (1) Szociális helyzete alapján adható bérbe önkormányzati lakás annak a nyilvántartásban szereplő nagykorú igényjogosultnak, akinél az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

(2) A döntéshozó az igénylő által igazolt rendkívüli körülmények (súlyos betegség, végrehajtás miatt lakás elvesztése) esetében maximum 30 %-kal eltérhet az (1) bekezdés a) pontjában megállapított jövedelem összegétől.

(3) Nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati lakásra az a személy aki, illetve házastársa, vagy élettársa:

5. § (1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg, vagy a szerződéskötést megelőzően nyilatkozik arról, hogy az őt megillető lakásnál kisebb lakást elfogad. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együtt költözők számát kell figyelembe venni.

(2) A jogos lakásigény mértéke:

(3) A (2) bekezdés tekintetében minden további költöző esetén a mérték fél lakószobával növelhető.

6. § (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás csak annak az igényjogosult családnak (személynek) adható bérbe, aki a lakásigénylők nyilvántartásában szerepel és a bérbeadó a szociális, vagyoni és jövedelmi viszonyait figyelembe véve az elhelyezését indokoltnak látja, és megfelel a 4. §-ban foglalt feltételeknek.

(2) A szociális jellegű lakásbérletre vonatkozó lakásigénylést az erre rendszeresített formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatal lakásügyekkel foglalkozó csoportjához kell benyújtani.

(3) Szociális helyzet alapján történő bérbeadásra irányuló nyilvántartásba vételi kérelmet a házastársak, illetve élettársak csak együttesen nyújthatják be.

(4) Amennyiben a lakásigény elbírálásáig a házastársak házasságát a bíróság felbontja, a feleknek kell megállapodni, hogy a Polgármesteri Hivatalhoz beadott lakásigényt melyikük tekintetében ismerik el folyamatosnak. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, akkor a kiskorú érdekeinek szem előtt tartásával a Polgármesteri Hivatal jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) dönt, hogy melyikük lakásigénylését ismeri el folyamatosnak.

(5) Az igénylési nyomtatványhoz mellékelni kell a feltüntetett adatok igazolásához a házastársra, élettársra, valamint az igénylővel együtt költöző hozzátartozókra vonatkozóan:

(6) A bérbeadó a lakásigénylést annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja, környezettanulmányt készít, melynek alapján a szociális lakásügyekkel foglalkozó bizottság dönt arról, hogy az igénylő szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás nyilvántartásba kerülhet.

(7) Ha a nyilvántartásba vett igénylő lényeges adataiban (lakcím, családi állapot, vagyoni helyzet, jövedelmi helyzet tekintetében) változás állt be, azt az igénylő 15 napon belül köteles bejelenteni.

(8) A már nyilvántartásba vett lakásigénylőt törölni kell a nyilvántartásból, ha

(9) A nyilvántartásba vett kérelmező helyzetét a Polgármesteri Hivatal évente felülvizsgálja, valamint a lakásbérleti szerződés megkötése előtt környezettanulmányt készít.

(10) A nyilvántartásba vett kérelmezőnek a bérbeadó a rendelkezésre álló üres lakásállományból a kérelmező jövedelmi viszonyainak és családi körülményeinek megfelelő bérlakást ajánl fel. A bérbeadásról a Képviselő-testület dönt.

7. § (1) Szociális helyzet alapján a lakás legfeljebb 5 évre adható bérbe. Annak az igénylőnek, aki a bérbeadáskor 65. életévét betöltötte, „élete végéig” feltétellel adható bérbe lakás.

(2) A határozott idő leteltével a lakásbérleti jogviszony a bérbeadó elhelyezési kötelezettsége nélkül szűnik meg.

(3) A bérleti jogviszony lejárta előtt legalább 30 nappal a bérlő kérelmet nyújthat be a lakásának szociális körülményei alapján történő ismételt bérbevételére.

(4) A Képviselő-testület szociális lakásügyekkel foglalkozó bizottsága a bérlőt kérelmére újbóli bérlővé javasolhatja és a javaslat alapján a bérbeadó a lakásbérleti szerződést újból megköti az (1) bekezdésben rögzített határozott időre,ha:

8. § (1) Ha a lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlő bérlakása visszaadása ellenében magasabb komfortfokozatú, nagyobb szobaszámú vagy kevesebb szobaszámú kisebb alapterületű cserelakásra tart igényt, úgy kérelme abban az esetben vehető nyilvántartásba, ha a cserét a család létszámának növekedése, vagy csökkenése miatt kéri. A cserelakás iránti kérelem nyilvántartásba vételéről a Képviselő-testület szociális lakásügyekkel foglalkozó bizottsága dönt.

(2) A cserelakásként kapott lakás szobaszáma nem haladhatja meg e rendelet 5. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.

(3) A cserelakás iránti kérelem teljesítéséről a Képviselő-testület dönt a rendelkezésre álló lakásállomány függvényében azzal a feltétellel, hogy a bérlő a korábbi bérlakására esetlegesen fennálló lakbér, és közüzemi díj tartozását rendezi, és a visszaadott lakást tisztán, kiürítve és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja vissza a bérbeadó részére.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bérlet időtartama megegyezik a korábbi bérlakásra biztosított bérlet idejével.

9. § (1) Önkormányzati intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében lakás biztosítható az intézményvezető kérelmére annak a dolgozónak, akinek az alkalmazása valamely intézmény kötelező feladata ellátásához feltétlenül indokolt.

(2) Lakás biztosítható a Képviselő-testület döntése alapján a város rendezési tervének végrehajtása érdekében, vagy megállapodás alapján a városérdek által indokolt feladat megoldására.

(3) Az (l)-(2) bekezdések körében csak akkor adható bérbe önkormányzati lakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozó Kapuváron nem rendelkezik lakástulajdonnal.

(4) A lakást határozott időre, legfeljebb 5 éves időtartamra, illetve - ha ezen időn belül a dolgozó aktív munkaviszonya megszűnik – az aktív munkaviszony fennállásáig szóló feltétellel lehet bérbe adni. A lakásbérleti szerződés több alkalommal, legfeljebb összesen 10 évvel meghosszabbítható.

(5) A bérlő kijelölése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A bérlővel a bérbeadó a szociális lakásokra irányadó szabályok szerint köt szerződést.

10. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében lemondott az önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátás esetén a pénzbeli térítés visszafizetése ellenében a jogos lakásigénylésnek megfelelő nagyságú, legalább komfortos bérlakás biztosítható részére, a lakás rendelkezésre állátástól függően. A kérelemről a Képviselő-testület dönt.

11. § Az önkormányzati bérlakásra bérlő kiválasztási jog nem biztosítható.

12. § (1) E rendelet 3. § (2) bekezdésben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok teljesítésén felül a rendelkezésre álló üres lakásokat a Képviselő-testület döntése alapján a Polgármesteri Hivatal nyilvános versenytárgyalás útján adja bérbe. A versenytárgyalás lefolytatását a Vagyonrendelet versenyeztetésre vonatkozó előírásai szerint a Polgármesteri Hivatal végzi.

(2) A nyilvános versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül.

13. § (1) A bérbeadó az üresen álló, vagy a megüresedett önkormányzati bérlakást nem lakás céljára nem adhatja bérbe.

(2) Önkormányzati lakás bérlője az önkormányzati lakást, illetve annak egy részét nem lakás céljára nem használhatja, illetve nem hasznosíthatja. Önkormányzati lakás nem lakás céljára történő hasznosítása maga után vonja a lakásbérleti szerződés megszüntetését.

14. § (1) Az Lt. házastársra vonatkozó kötelező rendelkezésén túl önkormányzati lakásra csak akkor köthető bérlőtársi szerződés, ha:

(2) A házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(3) A bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(4) Amennyiben önkormányzati bérlakásban, azonos sorrendben több olyan személy marad vissza, aki a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult, és közöttük megállapodás nem jön létre, akkor valamennyi személy bérlőtársként jogosult bérleti szerződést kötni.

(5) A bérbeadó hozzájárulásával befogadható személyek bérlőtársként történő elismerése során csak a bérbeadó igazolt hozzájárulása óta eltelt időt lehet együttlakásként figyelembe venni.

(6) Amennyiben a bérbeadó a befogadáshoz nem járul hozzá, az együttlakás tényétől függetlenül a bérlőtársi jogviszony létesítésére irányuló kérelmet is köteles elutasítani.

(7) A bérlőtársaknak a szerződéskötés előtt nyilatkozniuk kell arról, hogy a bérlővel kötött szerződés feltételeit vállalják.

(8) A megüresedett társbérleti lakrész a képviselő-testület döntésével a lakásban maradó társbérlő részére kizárólag akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakásterület után számított lakbér megfizetését és lakbérhátralékkal, valamint közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.

(9) A megüresedett társbérleti lakrész csak a bérlő részére megállapított bérleti idő tartamáig adható bérbe.

15. § (1) Az önkormányzati bérlakás bérbeadásakor, illetve átvételekor leltárt kell felvenni, melyen fel kell tüntetni:

(2) Az átadást, illetve az átvételt a felek aláírásukkal ismerik el.

(3) A bérbeadó a lakást a bérlő részére tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. Az önkormányzati bérlakás akkor is alkalmas a rendeltetésszerű használatra, ha egyes berendezéseket:

(4) A bérbeadó az azonnali beavatkozást igénylő hibát haladéktalanul kivizsgálja, majd:

16. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatara alkalmassá.

(2) A bérleti szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a munkák megkezdésének, illetve befejezésének az időpontját, és a bérbeadó által elfogadott, szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget.

17. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásban rögzíteni kell:

(2) Az átalakítás és korszerűsítés költségeit elsősorban a bérlő köteles viselni, de megállapodhat a bérbeadóval a költségek átvállalásában, vagy az átvállalás erejéig a lakbérbe történő beszámításban. A lakásba beépített szerkezetek, berendezések az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. Az engedélyezés a gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A beszámítás elismerése a következő módon történik:

(4) A bérbeadó az átalakítás, a korszerűsítés költségeihez nem köteles hozzájárulni, ha a lakóépület a rendezési terv szerint lebontásra kerül, illetve építése vagy teljes felújítása óta 35 év eltelt. Ez esetben az átalakítás, korszerűsítés költsége teljes egészében a bérlőt terheli, kártalanítási igény nélkül.

(5) Bérlő megállapodás nélkül, saját költségén végzett beruházásinak ellenértékét bérbeadótól nem követelheti.

(6) A felek akár a szerződéskötéskor, akár a bérlet megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.

18. § A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő két hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát köteles bérbeadó részére írásban bejelenteni, továbbá a bejelentésben megjelölni az elérhetőségét, valamint a kapcsolattartás módját.

19. § (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlő bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – évente legalább egyszer, munkanapokon 8-20 óra közötti időben ellenőrzi.

(2) A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belüli szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén is.

20. § (1) A bérlő a lakást és a leltárban feltüntetett berendezéseket a lakásbérleti jogviszony megszüntetésekor, illetőleg a lakás kiürítésekor tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles bérbeadónak visszaadni.

(2) Bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő által kötelezően elvégzendő munkák az átadáskori állapotnak megfelelően:

(3) A bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségek elmulasztása következtében keletkezett hibákért felel.

(4) A bérlőnek nyilatkozni kell az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének módjáról és határidejéről. Ha a bérlő nem nyilatkozott, illetve a bérbeadó a nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(5) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.

(6) A bérlő saját költségén, bérbeszámítási igény nélkül létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor a lakás állagának sérelme nélkül leszerelheti, elviheti az eredeti állapot helyreállítása mellett, illetve a bérbeadónak megvásárlásra felajánlhatja.

21. § (1) Ha a bérlő meghalt, és nincs senki, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytathatná, akkor a bérbeadó az öröklésre jogosultat:

(2) Ha az öröklésre jogosult a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az öröklésre jogosult költségére és veszélyére raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról leltárt kell felvenni és azokat az ügyiratkezelés szabályai szerint kell megőrizni.

(3) A raktárban elhelyezett hagyatéki tárgyakat a bérbeadó 3 hónapig köteles megőrizni. Ha az öröklésre jogosultak értesítés után a hagyatékot nem szállítják el, költségükre a bérbeadó az ingó értékbecslést követően az értékesíthető tárgyakat áruba bocsátja, az értékteleneket a hulladékudvarba szállítja. Az értékesítésből befolyt összeg felmerült költségekkel csökkentett része a Ptk.–ban meghatározott jogosultat illeti meg.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőben, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelték, az öröklésre jogosultat terhelik. Ezen felül az öröklésre jogosult az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőn belül az üresen tartott lakásra megállapított lakbér mértékének, határidőn túl pedig havonta a lakbér kétszeresének megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni.

(5) Ha az elhalt bérlőnek lakbér, illetve használatbavételi díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

22. § (1) E rendelet 17. §-a alkalmazásában a lakás átalakítása:

(2) A lakás korszerűsítése: egyedi gáz-, vagy elektromos fűtő, illetőleg melegvíz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munka elvégzése.

(3) Átalakítási és korszerűsítési munkák kizárólagosan a bérbeadó előzetes írásbeli engedélye, valamint a költségek viselésére vonatkozó megállapodás megkötése után végezhetők.

23. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat megállapítását követő 2 hónapig a 26. §-ban megállapított lakbér mértékével megegyező használati díjat, 3. hónaptól a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat köteles megfizetni.

(2) Az emelt összegű lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számítva a 3. hónap után a lakás lakbérének kétszerese.

(3) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

24. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás (a lakás helyiségei) használatáért, továbbá a jogviszony keretében a bérbe adó által bonyolított szolgáltatások használatáért a bérlő bérleti díjat köteles fizetni.

(2) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket (1 pincerekesz, padlás) és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket térítés nélkül jogosult használni az épület bérlőivel közösen.

25. § (1) A havi lakbér mértékét a lakás alapterülete és az alapterületre számított átlagos üzemeltetési, karbantartási és felújítási érték határozza meg.

(2) A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok között – a padlószint felett egy méter magasságban – mért mértéket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet, a galériát kell számításba venni. Nem szabad a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrásokat, a 0,5 m²-nél kisebb alapterületű falfülkéket, stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet. A lakás alapterületének megállapításánál:

26. § (1) A havi lakbér mértéke a 3. § (2) bekezdés a), c), és d) pontjai alapján jogosultak részére a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) alapján:

(2) A havi lakbér mértéke a 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján jogosultak részére a lakás alapterülete és minősége (komfortfokozata) alapján:

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott árak az ÁFA összegét nem tartalmazzák.

27. § (1) A havi lakbér mértékét csökkenteni kell, ha a lakás:

(2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke együttesen legfeljebb 20% lehet.

(3) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl. aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves), e helyzet fennállásának időtartamára a bérbe adó a lakásra megállapított lakbért köteles mérsékelni, legfeljebb 50% erejéig.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti mérséklés mértéke együttesen az 50%-ot nem haladhatja meg.

28. § (1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, használati értékében a lakbért növelő vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.

(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.

29. § Az önkormányzat a pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások helyi szabályairól szóló 5/2015. (II.26.) rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyújt lakhatási támogatást önkormányzati lakás bérlője esetén elsősorban lakbértámogatásra.

30. § (1) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért külön díj illeti meg, ennek mértékére és a díjért járó szolgáltatásokra a (2) és a (3) bekezdés, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.

(2) A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásnak minősül a szennyvíz-szippantás elvégeztetése.

(3) A külön szolgáltatások díjait a lakóépületeknél a használattal kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek – illetve a használati tárgyaknál – a használati tárgy bekerülési értékének 1 hónapra eső amortizációs költségei határozzák meg.

(4) A bérlő a (2) bekezdésben megjelölt szolgáltatás díját a bérbeadó által kibocsátott számla alapján köteles megfizetni.

(5) A szolgáltató vállalkozásokkal a szolgáltatás igénybevételéről, a fizetendő díj mértékéről és rendszerességéről a bérlő külön szolgáltatói szerződés keretében közvetlenül állapodik meg. Ilyen szolgáltatásnak minősül:

31. § (1) A lakások és a hozzá tartozó közös tulajdonban álló ingatlanrészek

(2) A lakások üzemeltetési költségei, melyek az ingatlan hasznosításához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának befizetése, központi berendezések üzemeltetői feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, a társasházi közös költségek arányos része a bérlőt terhelik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben nevesített költségek összege nem érinti a lakásra a 26. § (1) bekezdésében megállapított havi lakbér összegét.

(4) A bérlő és a bérbeadó szerződésben megállapodhatnak abban, hogy

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a lakbérfizetési, illetve külön szolgáltatási díj fizetési kötelezettség a megállapodásnak megfelelően alakul.

32. § (1) A bérlő – az Lt. kötelező rendelkezésén túl – a lakásba a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával befogadhatja a testvérét, vagy élettársát.

(2) A bérbeadó a hozzájárulását megtagadja: ha

(3) A befogadáshoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges, melynek időtartama a bérlő szerződésének a fennállásáig szól. A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a (1) bekezdésben említett, jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni, elhelyezésüket az Önkormányzat nem biztosítja.

33. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésekor, illetve ha a bérlő kisebb szobaszámú vagy azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú lakást kér a bérbeadó külön pénzbeli térítésre nem köteles.

(2) A határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződés felmondása esetén a bérbeadó jogosult a bérlőnek cserelakás biztosítása helyett hat havi bérleti díjnak megfelelő pénzbeli térítés felajánlására.

(3) A felmondásban a bérbeadó köteles tájékoztatni a bérlőt a pénzbeli térítés elfogadásának lehetőségéről.

(4) A bérlő a felajánlott pénzbeli térítést a felmondás kézhezvételét követő 30 napon belül kizárólag írásbeli nyilatkozattal jogosult elfogadni. A nyilatkozatban meg kell jelölni a bankszámlaszámot, amelyre a bérlő a pénzbeli térítést kéri.

(5) A bérbeadó a nyilatkozat kézhezvételét követő 60 napon belül utalja át a bérlő által megadott bankszámlaszámra a pénzbeli térítést.

(6) Amennyiben a bérlő a (4) bekezdésben foglalt 30 napos határidőn belül ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt nyilatkozattételi jogával élni nem tud, az elmulasztott határidőt követő 15 napon belül a bérbeadó felé igazolási kérelmet csatol a nyilatkozattal együtt. A bérbeadó az igazolási kérelmet megvizsgálni és az igazolási kérelem alapján a nyilatkozat elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a bérlőt értesíteni köteles.

(7) A határozott idő elteltével vagy feltétel bekövetkeztével a bérleti jogviszony a bérbeadó elhelyezési kötelezettsége és pénzbeli térítése nélkül szűnik meg.

34. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

(3) Ha a cserélő felek a szerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

35. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, lakás céljára albérletbe adhatja.

(2) Nem adható hozzájárulás a határozott idejű bérlemény, szükséglakás, egyszobás lakás egy részének és a szociális helyzete alapján kiválasztott bérlő lakásának albérletbe adásához.

(3) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(4) A hozzájárulást az albérletbe adást megelőző 30 napon belül kell kérni a bérbeadótól. Ha az albérletbe adáskor a bérbeadó hozzájárulását nem kéri ki, akkor a bérbeadó az elmulasztott határidőt követő 15 napon belül írásban felmondással élhet. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.

36. § (1) Önkormányzati bérlakás bérlője csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet érvényes tartási szerződést.

(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulás egyben hozzájárulást jelent ahhoz is, hogy az eltartó az eltartott személlyel együtt lakjon a lakásban.

(3) A bérbeadó a tartási szerződéshez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

(4) A bérbeadó a hozzájárulást megelőzően a (3) bekezdésében meghatározott körülményeket okmányok, igazolások, illetve helyszíni vizsgálatok alapján köteles tisztázni.

37. § Helyiségnek nevezzük azt a nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet képező, falakkal körülhatárolt zárt légterű épületrészt, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.

38. § (1) A Polgármesteri Hivatal rendszeres nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség a 40. §-ban foglalt kivétellel csak nyilvános versenytárgyalás útján adható bérbe. A pályázati eljárás lefolytatása a Polgármesteri Hivatal feladata.

(3) A versenyeztetés során az Önkormányzat Vagyonrendeletében foglalt előírásokat kell alkalmazni.

39. § (1) A bérbeadó a helyiség hasznosítására általában határozott időre, legfeljebb 10 évre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig köthet szerződést, kivéve, ha a Képviselő-testület határozatlan idejű szerződés kötésére felhatalmazza.

(2) A határozott idő lejárta után a helyiségbérleti jogviszony korlátlan alkalommal további 5-5 évre meghosszabbítható, amennyiben a bérlőnek nincs bérleti díj és közüzemi díj tartozása.

40. § Nem kell nyilvános versenytárgyalást lefolytatni a Vagyonrendeletben meghatározott esetekben.

41. § (1) Bérlő köteles a bérleti szerződés, valamint e rendelet szabályai szerint a helyiséget rendeltetésszerűen használni.

(2) Bérbeadó jogosult a szerződésben rögzítettek szerinti bérleti díj követelésére. A rendeltetésszerű használatot és a bérleti szerződésben foglalt kötelezettség teljesítését a bérbeadó legalább évente egyszer ellenőrzi. Az ellenőrzés munkanapokon 8-20 óra között történik.

42. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) Bérlő köteles a bérleti szerződés megszűnésekor a helyiséget és tartozékait legalább az átadáskori állapotban és felszereltséggel átadni.

43. § (1) A bérlő köteles gondoskodni különösen:

(2) Az üzemeltetés költségei, az ingatlan hasznosításához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának befizetése, a központi berendezések üzemeltetői feladatainak ellátása, a társasházi közös költségekhez történő arányos hozzájárulás a bérlőt terhelik.

(3) Bérbeadó köteles a helyiség állagának felújításáról, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotáról gondoskodni.

44. § (1) Társasházi helyiség esetén bérlő köteles a tevékenységét a társasház házirendjében foglaltak szerint, és az egyéb tulajdonosok lehető legkisebb zavarása mellett végezni.

(2) Bérlő a bérleti időtartam alatt köteles a társasház közgyűlése által meghatározott arányos társasházi üzemeltetési költség fizetésére.

45. § (1) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásban foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja a bérbeadó hozzájárulásával.

(2) Bérbeadó a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez akkor járul hozzá, ha a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba és nem ellentétes a helyiség hasznosítási céljával.

(3) Gazdasági társaság jogutóddal történő megszűnése esetén bérbeadó a jogutód részére járul hozzá az átruházáshoz.

(4) Az átruházott jogviszony kizárólag az eredeti bérleti szerződés lejártáig szólhat.

46. § (1) Bérlő a bérbeadóval történő külön megállapodás alapján jogosult a helyiség felújítására, szükségszerű átalakítására.

(2) Bérlő megállapodás nélkül, saját költségén végzett beruházásainak ellenértékét bérbeadótól nem követelheti.

(3) A bérlő által végzett átalakítások csak a szükséges hatósági engedélyek birtokában történhetnek.

(4) Bérbeadó és bérlő külön megállapodás keretében megállapodhatnak a felújítás költségeinek bérleti díjba történő beszámításáról.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak engedélyezése a Képviselő-testület gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottságának hatáskörébe tartozik.

(6) A (4) bekezdésben rögzítettek szerint beépítésre kerülő vagyontárgyak a továbbiakban bérbeadó tulajdonát képezik.

47. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiség a bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adható. A hozzájárulás feltétele, hogy

(2) Határozatlan idejű szerződés esetén a bérbeadó legfeljebb 5 évre, határozott idejű szerződés esetén a határozott idővel megegyező időtartamra járulhat hozzá az albérletbe adáshoz.

48. § A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

49. § (1) Ha a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlő a helyiséget nem a szerződésben meghatározott célra használja, e rendelet szabályainak megszegésével másnak átruházta, albérletbe adta, elcserélte, úgy jogosult a szerződést felmondani cserehelyiség biztosítása nélkül.

(2) A felmondást követően a bérlő a helyiséget köteles 15 napon belül kiüríteni és a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

50. § (1) A helyiség jogcím nélküli használatának tényét a Jegyző állapítja meg.

(2) A helyiséget jogcím nélkül használó az Önkormányzatnak használati díjat köteles fizetni. A használati díj a jogcím nélküli használat 3. hónapjától egy évig a bérleti díj kétszerese, a második és azt követő években a bérleti díj négyszerese.

(3) Bérbeadó a jogcím nélküli helyiségbérlővel szemben a jogcím nélküli helyiséghasználat megállapításától számított 60 napon belül köteles a helyiség kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

51. § (1) A szerződés megszűnik, ha

(2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó helyiségbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

(3) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

(4) Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is fennáll és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

52. § (1) A bérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

(2) A bérbeadó a bérlőnek az általa használt helyiség átadása ellenében cserehelyiséget adhat. Az új bérleti jogviszony ideje nem lehet hosszabb, mint a megszüntetett jogviszonyból hátralevő időtartam. A cserehelyiség megfelelőségében és a további szerződési feltételekben a feleknek meg kell állapodniuk.

(3) Ha a bérlő a helyiség bérleti jogáról lemond, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

53. § (1) Amennyiben a helyiségbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és az örökös nem jogosult a bérleti jogviszony folytatására, az örökös a hagyatéki tárgyakat a helyiségből az örökhagyó halálától számított 30 napon belül köteles elszállítani.

Ha az örökös ezt a megadott határidőn belül nem teszi meg, a bérbeadó a hagyatéki tárgyakat az örökös költségére és veszélyére, arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Amennyiben az örökös a raktározott hagyatéki tárgyakat 60 napon belül nem szállítja el, úgy bérbeadó azokat értékesíti, illetve lomként elszállíttatja.

(2) A bérleti jogviszony megszűnését követően bérlő köteles a helyiséget azonnali hatállyal kiüríteni, és leltárilag bérbeadó részére átadni.

(3) Amennyiben bérlő a helyiséget megrongálta, illetve azon a bérlet idejére vonatkozóan a kötelező karbantartási munkákat nem végezte el, úgy annak költségeit bérbeadó részére köteles megtéríteni.

(4) Amennyiben bérlő a bérleti szerződést a határozott idő letelte előtt mondja fel, úgy bérbeadó az elmaradt bevétel jogcímén kártérítésre tarthat igényt.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kártérítési összeg a fennmaradó időtartamra eső bérleti díj 50%-ig terjedhet. A kártérítési összeg megfizetésétől a bérlő vagyoni viszonyaira tekintettel a Képviselő-testület kivételes esetben eltekinthet.

54. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati, illetve állami lakásokra az Lt. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket elővásárlási jog illeti meg.

(2) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:

(3) Elővásárlási jogával a jogosult akkor élhet, ha a bérbeadóval szemben lakbér-, adó-, közüzemi-, és egyéb díjtartozása nincs.

(4) Az eladási árat és a fizetési feltételeket is tartalmazó vételi ajánlat közlésétől számított 60 napon belül az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkoznia kell az ajánlat elfogadásáról.

55. § (1) Ha a jogosult az elővásárlási jogával élni kíván, a lakás vételára azonos – az ingatlanszakértő (a továbbiakban: szakértő) által meghatározott – forgalmi értékkel.

(2) A szakértő kirendeléséről az Önkormányzat gondoskodik, amelynek költségei az eladót és vevőt egyenlő arányban terhelik.

56. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére – kérelmére – 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szerződéskötéskor egy összegben kell megfizetni a vételár 20 %-át. Az a jogosult, aki lakásfenntartási támogatásban részesül a szerződéskötéskor a vételár 15 %-át köteles egy összegben megfizetni.

(3) Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó – kamattal terhelt – hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(4) A fennmaradó vételárhátralék teljes, vagy részleges kifizetésére, valamint a havi esedékes törlesztő részletekre a január 1-jén érvényes jegybanki alapkamat mértéke irányadó a tárgyév folyamán.

(5) A kamat megfizetése alól mentesség nem adható.

57. § (1) Részletre történő vétel esetén a szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni az Önkormányzat javára, amely a részletfizetés időtartamára szól.

(2) Az elidegenítési és terhelési tilalom, törlése iránt a Polgármester jogosult intézkedni a vételárhátralék és annak járulékai kiegyenlítése esetén.

(3) Az Önkormányzat a vételárhátralékkal vásárolt lakás más célú megterheléséhez a részletfizetés tartama alatt hozzájárulhat. Az Önkormányzat nevében a Polgármester jogosult a hozzájárulás megadására.

58. § A vételár egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a 55. § (1) bekezdése alapján meghatározott vételárból 20 % engedmény illeti meg.

59. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakás elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítés során a Vagyonrendelet előírásait kell alkalmazni.

60. § A lakások elidegenítéséből származó bevételek kezelésére az Lt. 62. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni.

61. § Az önkormányzati tulajdonú helyiségek elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.

62. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségekre a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

(2) Az elővásárlási joggal érintett helyiség értékesítésére a 66. §-ban foglalt eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(3) A helyiség vételára a helyi forgalmi érték, melyet a szakértő szakértői értékbecslésben állapít meg.

(4) Nem gyakorolhatja az elővásárlási jogát az, akinek a vásárlás időpontjában adó vagy adók módjára behajtható köztartozása, továbbá a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van.

63. § (1) A Lt. 58. § (1) bekezdésében nem említett egyéb önkormányzati tulajdonú helyiségek elidegenítését nyilvános versenytárgyalás útján kell meghirdetni és a nyilvános versenytárgyaláson a legkedvezőbb vételi ajánlatot tevőnek kell a helyiséget értékesíteni.

(2) A nyilvános versenytárgyalás lebonyolítására a Vagyonrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

64. § A helyiségek után fizetendő ÁFÁ-t a teljes vételárra számítva, egy összegben és készpénzben kell kifizetni.

65. § Hatósági vagy bírósági üggyel érintett helyiségek eladására a hatósági, bírósági eljárás jogerős befejezése után kerülhet sor.

66. § (1) Az elővásárlási joggal érintett helyiség elidegenítése esetén bérbeadó ajánlattal él az elővásárlási jog jogosultja felé.

(2) Az ajánlat legalább az alábbiakat tartalmazza:

(3) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja elővásárlási jogával nem él az ajánlattétel átvételétől számított 30 napig, úgy a továbbiakban a 63. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja úgy nyilatkozik, hogy elővásárlási jogával élni kíván, úgy vele az adásvételi szerződést 30 napon belül meg kell kötni.

67. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2006. (IV.25) önkormányzati rendelet, valamint Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérének mértékéről, külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról szóló 17/1995. (VI.30.) önkormányzati rendelet.

68. § Ez a rendelet 2023. szeptember 22-én lép hatályba.