1. § A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.

2. § (1)¹ Az önkormányzat összesített 2023. évi költségvetését:

5.435.246 E Ft költségvetési bevétellel

7.308.940 E Ft költségvetési kiadással

1.873.694 E Ft költségvetési hiánnyal

108.708 E Ft ebből működési többlet

1.982.402 E Ft felhalmozási hiány

állapítja meg.

(2) A működési és felhalmozási hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év(ek) költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat előirányzat csoportonként, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerint, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a rendelet 1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(4) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2. melléklet részletezi.

3. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat csoportonként, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező és önként vállalt feladatok szerint, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a rendelet 3. és 4. melléklete alapján határozza meg.

(2) A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat csoportonként, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerint a rendelet 5. melléklete alapján határozza meg.

(3) Az önkormányzat költségvetési szerveinek létszámkeretét és a közfoglalkoztatottak létszám előirányzatát a 6. melléklet alapján határozza meg.

(4) Az önkormányzat költségvetésében szereplő önkormányzati beruházásokat feladatonként, a felújítási kiadásokat célonként, valamint a költségvetési szervek felhalmozási kiadásait a 7. melléklet szerint hagyja jóvá, de a beruházásokat, és a fejlesztéseket (kivéve a pályázati kötelezettségek) a bevételek teljesülésének függvényében engedélyezi elindítani.

(5) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő dologi kiadásokat feladatonkénti megoszlásban a 8. melléklet alapján hagyja jóvá.

(6) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő ellátottak pénzbeli juttatását a 9. melléklet szerinti bontásban hagyja jóvá.

(7) Az államháztartáson kívülre és belülre átadott pénzeszközeit a 10. melléklet szerint hagyja jóvá. A támogatási keretek felosztására az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló 13/2014. (VII.2) önkormányzati rendelet alapján kerülhet sor, a támogatási keretek 10%-át tartalékként kell kezelni.

(8) Az önkormányzatnak adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségei 2023. évben nem jelentkeznek.

(9) Az önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 11. melléklet tartalmazza.

(10) Az önkormányzat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) szerinti adósságot keletkeztető fejlesztési célokat 2023. évben nem tervez.

(11) Az Önkormányzat a 2023. évi Európai Uniós támogatással megvalósuló programokat, projekteket a 12. melléklet szerint hagyja jóvá.

4. § A Képviselő-testület az önkormányzat általános tartalékát 5.000 e Ft-ban hagyja jóvá.

5. § (1) Az önkormányzati épületek karbantartására 10.000 e Ft céltartalékot állapít meg, amely felett a Képviselő-testület rendelkezik.

(2) A felhalmozási többletbevételt felhalmozási tartalékként hagyja jóvá, amely felett a Képviselő-testület rendelkezik.

6. § (1) A címzetes főjegyző számára címadományozási juttatást állapít meg, amelynek mértéke az illetményalap tizenkétszerese.

(2) A köztisztviselőket megillető cafetéria-juttatás éves összege bruttó 250.000 Ft.

7. § (1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 68. § (4) bekezdése által adott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület a polgármester részére biztosított értékhatárt nettó 25 millió forintban állapítja meg.

(4) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkenésének és bevételek növelésének lehetőségeit.

(5) A költségvetési szervek a többletbevételük terhére is csak a forrásképződés mértékének, illetve ütemének figyelembevételével és az intézmény biztonságos működésének szem előtt tartásával vállalhatnak kötelezettséget.

(6) A költségvetési szervek a költségvetés keretében meghatározott bevételeiken túl teljesített többletbevételeiket saját kiadásaik teljesítésére használhatják fel felújítási, fejlesztési és karbantartási feladatok tekintetében. Ha az Intézmény az alaptevékenységével összefüggő működési bevételeit 105 %-nál magasabb szinten teljesíti a Képviselő testület a 105% feletti különbözetet elvonhatja.

(7) A feladat elmaradásából származó - személyi és dologi - megtakarítások felhasználására csak a képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.

(8) Intézményi körben – az eredeti, illetve a módosított személyi juttatás előirányzat terhére – jutalom kifizetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak fedezetét az intézmény önkormányzati támogatás többletigény nélkül biztosítani tudja, továbbá, ha biztosított az intézményben a foglalkoztatással összefüggésben keletkező valamennyi jogszabályi kötelezettség kifizetésének fedezete.

(9) Amennyiben a költségvetési szerv 30 napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy a 150 millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost bíz meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 71. §-a betartása mellett.

(10) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 13. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa elismert tartozásállomány tekintetében havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(11) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(12) Az intézmények forrásaik növelése és szakmai feladatellátásuk javítása érdekében a (13) bekezdésben foglaltak figyelembevételével jogosultak pályázatok benyújtására, amennyiben a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelnek.

(13) A költségvetési szerv pályázatának benyújtását megelőzően köteles a Polgármesternél a pályázat benyújtásának jóváhagyását kérni, amennyiben a pályázat keretében az intézmény:

a) Utólagos finanszírozású projekt megvalósítására vállalkozna és a költségvetési szerv az önkormányzattól igényli a kiadások megelőlegezésének finanszírozását vagy,

b) A pályázat megvalósításához önerő szükséges, vagy

c) Alapító okiratában nem szereplő többletfeladatot vállalna fel, vagy

d) Az intézmény által használt ingatlan átalakítására, felújítására vállalkozik, vagy

e) Egyszeri ráfordítással olyan tevékenységet vállal fel, olyan eszközöket szerez be, amelyeknek működtetési kiadása a pályázat megvalósítása alatt, vagy a pályázat lezárását követően többlet költségvetési támogatási igényt eredményez, vagy

f) Európai Uniós forrás elnyerésére pályázik.

8. § (1) A Képviselő-testület a 2023. évi költségvetési rendeletben létrehozott általános tartalék feletti rendelkezési jogát a polgármesterre ruházza át.

(2) A finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A Képviselő-testület felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy az önkormányzati szabad pénzeszközöket kamatozó betétben elhelyezze.

9. § (1) Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület az előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát 8.000 e Ft összeghatárig – mely esetenként nem haladhatja meg a 1.000 e Ft összeghatárt – a polgármesterre átruházza.

(3) A polgármester a saját hatáskörben végrehajtott módosításokról, átcsoportosításokról negyedévente köteles beszámolni, s költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni.

(4) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(5) A Képviselő-testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31.-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(7) A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

10. § (1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(3) A polgármesteri hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

11. § Az Áht. 85. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület az Önkormányzat, valamint az irányítása alá tartozó intézmények házipénztárából történő kifizetését az alábbi esetekben engedélyezi:

a) elszámolási kötelezettséggel adott készpénzelőleg,

b) közfoglalkoztatottak havi juttatása,

c) munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés,

d) belföldi és külföldi kiküldetés költségtérítése, napidíja,

e) társadalombiztosítási ellátások,

f) jogszabályban, helyi rendeletben meghatározott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,

g) reklám és propaganda kiadások,

h) egyéb külső személyi juttatások 100.000 Ft értékhatárig,

i) szolgáltatási kiadások 100.000 Ft értékhatárig,

j) készletbeszerzéssel kapcsolatos kiadások 100.000 Ft értékhatárig,

k) reprezentációs kiadások,

l) fizetési számlára történő készpénz – visszafizetés,

m) pénztárak közötti intézményfinanszírozás,

n) térítési díjak visszafizetése,

o) kisértékű immateriális javak, tárgyieszközök beszerzése,

p) egyéb nem rendszeresen előforduló céljellegű kisösszegű kifizetések.

12. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetéséért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az önkormányzat a belső ellenőrzést a Kapuvári Polgármesteri Hivatal Jegyzője által megbízott személlyel látja el. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

13. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a költségvetési év egészére kell alkalmazni.