I. Fejezet

Általános előírások

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Sopron Megyei Jogú Város városközpontjára és a kapcsolódó történeti városrészekre terjed ki. A terület határa északon az Ikva patak, keleten a Híd utca - Fapiac utca - délen a Magyar utca - Móricz Zsigmond utca - Széchenyi tér - Erzsébet utca - Deák F. tér - Csatkay E. utca - nyugaton a Kossuth L. utca - Ferenczy J. utca, - Dózsa Gy. utca - Csarnok utca - Patak utca az Ikváig.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épület együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, a rendeltetését megváltoztatni, elmozdítani (továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) az Országos Településrendezési és Építési Követelmények 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint jelen rendelet és az 1. számú melléklet (továbbiakban: szabályozási terv) szerint szabad.

(3) Jelen rendelet szerinti előírások csak a szabályozási terv hitelesített másolataival együtt érvényesek.

A beépítésre szánt területek, építési övezetek felhasználásának, beépítésének általános feltételei és szabályai

2. § (1) Az övezetben az új épületek építésénél a környezet védett értékeihez való illeszkedést biztosítani kell.

(2) Az övezetekben az új épületek építésénél a környezet védett értékeihez való illeszkedést biztosítani kell. Ennek érdekében a jelen rendelet hatálya alá tartozó területen az építési engedély iránti kérelmet főépítészi szakvélemény, vagy az Önkormányzati Tervtanács állásfoglalásának figyelembe vételével kell elbírálni.

(3) A zártsorú beépítés előkert nélkül, az utcai telekhatáron történő épület-elhelyezést jelent.

(4) Az építési hely külön jelölés hiányában a telek teljes terület.

(5)

(6) Az övezeti előírásokban a „K” a kialakult állapotot, az „sz-sz” a szabályozási terv szerint kialakítandót jelöli. Beépítetlen foghíjteleknél a „K” jel a szomszédos, beépített telkek esetében kialakult állapotot jelenti.

(7) A szintterület-sűrűség számításánál a térszín alatti helyiségek alapterületét (például mélygarázs) nem kell figyelembe venni.

(8)

(9) Bontási engedély azon esetekben, ahol a bontás következtében utcai foghíj jön létre, csak a keletkező foghíj beépítésére vonatkozó építési engedéllyel együtt adható ki.

(10) A bontással létrehozott foghíjat 5 éven belül be kell építeni.

(11)

(12) A Helyi Építési Szabályzatban rögzítettektől eltérni a szabályozási terv és a szabályzat módosítása nélkül akkor lehet, ha az eltérés

a) a kialakult városkép, a védett értékek láthatósága és védelme és új építészeti értékek létrehozása érdekében szükséges,

b) közérdeket nem sért,

c) numerikus értékek esetében nem haladja meg a 10%-ot, a funkcióval kapcsolatos előírás esetében az adott övezetben az OTÉK által nem tiltott funkcióra vonatkozik, telekkorrekciók esetében előre nem látható, értelmezhetetlen, vagy szükségtelenül hátrányos helyzetet tesz elkerülhetővé, és

d)

(13) A gyalogos közforgalomnak kötelezően átadott területek, valamint az újonnan nyitott utcák és egyéb közlekedő felületek felett a beépítés átvihető, a zárt térfalban az átközlekedés kapuzat jelleggel biztosítható.

(14) Azokban az övezetekben, ahol a megengedett beépítettség 70%, vagy azt meghaladó, ott közösségi funkciók céljából történő udvarlefedés esetén a megengedett beépítettség 100%-ig növelhető.

(15) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen bővítmény csak a meglévő épülettömeggel összefüggően, vagy a szabályozási terven jelölt, illetve a szabályzat előírásai szerint építhető.

(16) A meglévő, ipari jellegű üzemi terület bővítése, átalakítása, korszerűsítése - kivéve a környezeti terhelést csökkentő építési munkát - nem engedélyezhető, új ipari létesítmény nem építhető.

(17) A KL/1,2,4,5 és aTV/1,2,3 övezetekre vonatkozó különleges előírások:

a) Közterülethez csatlakozó, vagy onnan látható épületrészeknél kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata. (vakolt architektúra, fa nyílászárók, kő vagy vakolt lábazatok az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok).

b) Átalakításnál a meglévő homlokzatok feltárt nyílásait fel kell használni, vagy kőanyagát vakolatlanul kell bemutatni. Új nyílás csak álló téglány alakú lehet.

c) Kerítések csak tömör falként, maximálisan 1,8 m magassággal, vakoltan, vagy vakolatlanul, utóbbi esetben vegyes vagy kőfalként készíthetők.

(18) Az OTÉK 36. § (2) pontjában meghatározott legkisebb távolság - amennyiben a telekhatáron álló tűzfal és nyílással bíró homlokzati fal között alakítandó ki - nem lehet kisebb, mint a nyílással bíró homlokzati fal magasságának fele, sem pedig 3 m.

Gépjármű elhelyezés

2/A. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület lakó és vegyes besorolású övezeteinek telkein

a) önálló felszíni parkolóterület nem alakítható ki,

b) az OTÉK és jelen rendelet előírásai szerint számított kialakítandó minimális parkolóhelynél több parkolóhely nem alakítható ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó terület lakó és vegyes besorolású övezeteinek telkein

a) új épület építése,

b) meglévő épület új lakást eredményező bővítése, átalakítása és

c) meglévő épületben új lakást eredményező rendeltetésváltozás esetén

új lakásonként 2 db parkolóhelyet kell kialakítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti parkolóhelyeket teljes egészében az épület saját telkén kell kialakítani, kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés b), c) pontjában foglalt esetekben a telek fizikai adottságai miatt az új lakásokhoz kialakítandó parkolóhelyek elhelyezésére az épület saját telkén teljes egészében nincs lehetőség, a kialakítandó parkolóhelyek számának legfeljebb 10%-át közterület megváltással, közterületen lehet biztosítani.

(5) A (2) bekezdés szerinti parkolóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy a parkoló állások gépjárművel egy másik parkoló állás igénybevétele nélkül megközelíthetőek legyenek.

II. Fejezet

Beépítésre szánt terület

3. § A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

a) lakóterületek

b) vegyes területek

c) gazdasági területek

Lakóterületek

Kisvárosias lakóterület

4. § (1) KL/1. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezetben a meglévő telkek tovább nem oszthatók. Kivétel, a közterület, vagy e célra kötelezően átadott terület kialakítása.

b) Az egy házszám alatt elérhető, külön helyrajzi szám alatt szereplő telkek összevonhatók, amennyiben egy tulajdonba kerülnek úgy összevonandók.

c) A fenti folyamat lezárultáig a közös udvar magánútnak tekintendő, így a róla megközelíthető telkek építési teleknek minősülnek - a közterületi megközelítés vonatkozásában. Abban az esetben, amikor a közterületi kapcsolat kapualjon keresztül történik, úgy a kapualj is a magánút részét képezi.

d) Fedett, közforgalmú gyalogos passzázs létesítése esetén ilyen célra a telek további, maximum 40%-a vehető igénybe.

e) Az egy házszám alatt szereplő, külön helyrajzi számmal rendelkező telkek az OTÉK 36. § (3) pontjában foglaltak tekintetében (tűztávolság) egy teleknek minősülnek.

f) A magánút a felület 80%-án lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani. Az övezetben az építési hely a kötelező 6,0 m hátsókert kivételével a teljes telekterület, kivéve a telkek hátsó oldalán gyalogos forgalom számára kötelezően átadott magánút.

g) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(2) KL/2. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezethez tartozó, a területen jellemzően az egy házszámhoz tartozó telkeket több esetben utólag külön helyrajzi szám alatt nyilvántartott telkekre bontották. Az ilyen telekrészek esetében telekalakításként csak összevonás engedélyezhető. Ezen résztelkeket az építésügyi hatósági eljárásokban egy építési telek részeinek kell tekinteni, de azok - amennyiben megközelítésük biztosított - önállóan beépíthetők.

b) Az a) pont szerinti résztelkeket egy tulajdonba kerülés esetén össze kell vonni.

c) Az a) pontban leírt résztelkek összevonásáig a közös udvar magánútnak tekintendő, így a róla megközelíthető telkek építési teleknek minősülnek - a közterületi megközelítés vonatkozásában. Ha a közterületi kapcsolat kapualjon keresztül valósul meg, a kapualj is a magánút részét képezi.

d) Amennyiben összevonás következtében az egy házszám alatt nyilvántartott résztelkek egy helyrajzi szám alá kerülnek, a közös udvar, illetve kapualj magánútként való értelmezése megszűnik.

e) A magánút a felület 80%-án lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

f) Az egy házszám alatt szereplő, külön helyrajzi számmal rendelkező telkek az OTÉK 36. § (3) pontjában foglaltak (tűztávolság) egy teleknek minősülnek.

g) Az övezetben az építési hely a 6 m hátsókert, illetve a tűzfallal határolt oldalhatáron álló szomszédos épület esetén 3 m széles oldalkert által határolt terület. A bővítési lehetőség elsősorban keresztszárny építésére használható fel.

h) Az övezetben a telken belül a kötelező hátsókert alól kivétel, ahol a telkek hátsó oldalán gyalogos forgalom számára kötelezően átadott magánút alakítandó ki. Itt a fenti terület határán, elő illetve hátsókert nélkül, a kialakítandó telekhatáron is elhelyezhető épület.

i) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(3) KL/3. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezet két utca között átmenő telkei megoszthatók a minimális telekméret betartásával. A közterületi feltárással nem rendelkező telkek a szabályozási terven jelölt módon összevonandók. A minimális telekméret csak telekmegosztás esetén mérvadó. A telekösszevonás csak új építés esetén feltétel.

b) Az övezetben az építési hely a 6 m hátsókert kivételével a teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el.

c) Az övezetben a telkek beépítetlen területe 20%-ban lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

d) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

e) A külső városfallal határos telkeknél az új beépítés nem építhető rá a városfalra.

f) az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(4) KL/4. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezet fejlesztési terület, melyben elsősorban szálláshely, lakóépület funkciók helyezhetők el.

b)

c) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el.

d) A külső városfallal határos teleknél a gyalogos közforgalom elől nem elzárható, a szabályozási terven jelölt szélességű sáv nem építési hely.

e) Az övezetben a telkek beépítetlen területe 20%-ban lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

f) Az övezetben a maximális építménymagasság az utcai épületrésznél az utcaképbe illeszkedően a kialakult, szomszédos épületek magasságához kell illeszkedjen. A telek belsejében a szintterületi mutató, azaz a fedettség és az előírt maximális építménymagasság együttesen tartandó be.

g) A meglévő épületek látványának érvényesülése érdekében és aránytalanságok elkerülésére az utcaképben az újabb építések esetén a beépítettség mértéke a megengedett 20%-kal korlátozható.

h) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésre tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

i) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

Vegyes területek

Település központ vegyes terület

5. § (1) TV/1. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezetben parkolóház, üzemanyagtöltő állomás és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el.

b) Az övezet telkei tovább nem oszthatók. Kivétel: közterület, vagy e célra kötelezően átadott terület.

c) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el.

d) Az övezetben a jelenlegi gyalogos átjárások lehetőségét, tulajdonos és funkcióváltozás esetén is kötelezően fenn kell tartani.

e) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

f) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(2) TV/2. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezetben parkolóház, üzemanyagtöltő állomás és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el.

b) Az övezet telkei tovább nem oszthatók. Kivétel, a közterület, vagy e célra kötelezően átadott terület kialakítása. Telekösszevonás esetén, új építés csak a jelenlegi telekosztás szerinti utcaképi tagolással engedélyezhető.

c) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el.

d) Az övezetben a jelenlegi gyalogos átjárások lehetőségét tulajdonos és funkcióváltozás esetén is kötelezően fenn kell tartani.

e) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

f) Belső, fedett gyalogos passzázs létesítése esetén a 100%-os beépítettség is engedélyezhető.

g) az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(3)TV/3. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezetben a meglévő telkek tovább nem oszthatók. Kivétel, a közterület, vagy e célra kötelezően átadott terület kialakítása, illetve a 80 m-nél mélyebb, Rákóczi utcai telkek, melyek a szabályozási terven jelölt utca kialakítása után megoszthatók.

b) Az egy házszám alatt elérhető, külön helyrajzi szám alatt szereplő telkek összevonhatók, amennyiben egy tulajdonba kerülnek úgy összevonandóak.

A fenti folyamat lezárultáig a közös udvar magánútnak tekintendő, így a róla megközelíthető telkek építési teleknek minősülnek - a közterületi megközelítés vonatkozásában. Abban az esetben, amikor a közterületi kapcsolat kapualjon keresztül történik úgy a kapualj is a magánút részét képezi.

c) Az övezetben üzemanyagtöltő állomás és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el.

d) Telekösszevonás esetén, új építés csak a jelenlegi telekosztás szerinti utcaképi tagolással engedélyezhető.

e) Az udvari szárnyak építménymagassága nem haladhatja meg az utcaiét.

f) Az övezetben az építési hely a 6 m hátsókert, illetve a tűzfallal határolt oldalhatáron álló szomszédos épület esetén 3 m széles oldalkert által határolt terület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el. A bővítési lehetőség elsősorban keresztszárny építésére használható fel.

g) Az övezetben a jelenlegi gyalogos átjárások lehetőségét, tulajdonos és funkcióváltozás esetén is kötelezően fenn kell tartani.

h) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

i) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

* A II. Rákóczi F. utca 1-től a Pázmány Péter utca új szakaszáig a páratlan oldalán max.: 14,5 m

(4) TV/4. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezet telkei tovább nem oszthatók. Kivétel, közterület, vagy e célra kötelezően átadott terület kialakítása.

b) Az övezetben parkolóház, üzemanyagtöltő állomás és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el.

c) Az övezetben az építési hely a 20 m széles elő-, valamint az oldal és hátsókert által határolt terület.

d) Az övezetben a be nem épített telekrészt közösségi, kulturális, vagy sport-zöldterületként kell kialakítani.

e) Az övezetben a gyalogos átjárások lehetőségét tulajdonos és funkcióváltozás esetén is kötelezően fenn kell tartani.

f) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(5) TV/5. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezet fejlesztési terület, melyben lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb, szórakoztató épület (a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges), parkolóház, üzemanyagtöltő állomás, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el.

b)

c) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el. Az 1. sz. mellékleten megszüntetendő telekhatárnak jelölt szabályozási elemek nem kötelező érvényűek.

d) Az övezetben épület megépítése csak a szintterületi mutató és a maximális építménymagasság együttes betartása esetén engedélyezhető.

e) Az új beépítés nem épülhet rá a városfalra, nem ronthatja, építheti el a jelentős rálátásokat a város jellegpontjaira.

f) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(6) TV/6. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezet fejlesztési terület, melyben lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb, szórakoztató épület (a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges), parkolóház, üzemanyagtöltő állomás és nem zavaró hatású, egyéb gazdasági építmény helyezhető el.

b)

c) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el. Ahol a telek egy részén a gyalogos közforgalom elől el nem zárható területet kell magánútként kialakítani, ott az építési hely ennek határáig terjed, de ez nem kötelező építési vonal.

d) Az övezetben a telkek beépítetlen területe felületének 20%-án lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

e) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

f) Az új beépítés nem épülhet rá a városfalra, nem ronthatja, építheti el a jelentős rálátásokat a város jellegpontjaira, nem hozhat létre aránytalanságokat a környező beépítettség bármely szinten védett épületeihez képest. Ennek érdekében a beépítettség mértéke a megengedett 20%-ával korlátozható.

g) Az új beépítés nem épülhet rá a városfalra, nem ronthatja, építheti el a jelentős rálátásokat a város jellegpontjaira.

h) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(7) TV/7. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezet fejlesztési terület, melyen csak igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény helyezhető el.

b)

c) Az övezetben az építési hely a szabályozási vonal, a szabályozási terven jelölt nem beépíthető telekterület, a hátsó és oldalkertek által határolt terület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan, vagy hézagos zártsorúan helyezendő el.

d) Az övezetben az épületek magassága a szintterületi mutató és a maximális építménymagasság együttes betartásával határozandó meg.

e) Az övezetben térszint alatt, parkolás céljára közterületek és a telkek építési helye alatti terület 100%-a felhasználható.

f) A legalább két szinten kialakítandó parkolás érdekében, az újonnan kialakítandó közterületek szintje fél szinttel megemelhető a gyalogos forgalom számára.

g) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(8) TV/8. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezet telkei tovább nem oszthatók. Telekösszevonás esetén, új építés feltétele a jelenlegi telekosztás szerinti utcaképi tagolás.

b) Az övezetben az építési hely teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el.

c) Az övezetben a telkek beépítetlen területe a felület 80%-án lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

d) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

e) az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

(9) TV/9. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezet telkei a szabályozási terv szerint megosztandók.

b) Az övezetben az építési hely a 6 m hátsókert kivételével a teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el.

c) Az övezetben a telkek beépítetlen területe a felület 20%-án lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

d) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

Központi vegyes terület

6. § (1) KV/1. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezetben csak igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, valamint többszintes parkolóház helyezhető el.

b)

c) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület.

d) Az övezetben a telkek beépítetlen területe felületének 20%-án lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.

e) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.

f) Az új beépítés nem épülhet rá városfalra, nem ronthatja, építheti el a jelentős rálátásokat a város jellegpontjaira, nem hozhat létre aránytalanságokat a környező beépítés bármely szinten védett épületeihez képest. Ennek érdekében a beépítettség mértéke a megengedett 20%-ával korlátozható. Ennek megítélése az Önkormányzati Tervtanács szakvéleménye alapján történik, ezért e szakvélemény beszerzendő és a kérelemhez csatolandó.

g) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

Különleges terület

7. § (1) SP. jelű építési övezet előírásai

a) Az övezetben kizárólag nagy kiterjedésű, sportolási célú funkciók helyezhetők el.

b) A meglévő épületen túl a bővítési lehetőség csak a szabadtéri sportlétesítmények kiszolgálását, működését szolgálhatja.

c) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület.

d) Az övezetben a telkek beépítetlen területe felületének 10%-án lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten, a meglévő megtartásával kell kialakítani.

e) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

III. Fejezet

A beépítésre nem szánt területek felhasználásának feltételei és szabályai

8. § (1) A beépítésre nem szánt területek határait az 1. számú melléklet tünteti fel.

(2) A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak:

a) közlekedési és közműterületek,

b) zöldterületek,

c) egyéb területek.

A közlekedés és közműterületek

9. § A közlekedési és közműterületek jellegük szerint az alábbiak:

a) közlekedési területek és létesítmények,

b) közművek területei.

Közlekedési területek és létesítmények

10. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2)

(3) A tervezési terület meglévő utcái megtartják jelenlegi szerepüket és kialakult szabályozási szélességüket, kivéve a (4) és (5) bekezdés szerinti módosulásokat.

(4) A Várkerületnek az Ötvös utca és a Széchenyi tér közötti szakaszát, valamint az Ógabona teret - szerepkörük megtartásával, tanulmányterv alapján véglegesítendő forgalomtechnikai megoldással - kétirányúsítani kell.

(5) A Várkerület Ötvös utca és Lackner Kristóf utca közötti szakasza kiszolgáló-parkoló utca szerepet kap, díszburkolattal, tanulmányterv alapján véglegesítendő forgalomtechnikai kialakítással.

(6) Új utcát kell nyitni:

a) a Pap rét és a Híd utca között,

b) a II. Rákóczi Ferenc utca és a Pázmány Péter utca között,

c) a Vásárcsarnok északi oldalán,

a szabályozási tervnek megfelelően.

(7) A szabályozási terv szerinti, vegyes használatú utcák burkolatát azonos szemléletben kell megépíteni, vagy korszerűsíteni.

(8) A meglévő gyalogos átjárási lehetőségeket továbbra is meg kell tartani. Új gyalogos átjárást kell biztosítani az Újteleki u. - Ógabona tér - Hátulsó u. - II. Rákóczi F. u. tömbben, a Csatkai utca és a Pázmány Péter utca között, valamint a Pócsi u. - Magyar u. - Fapiac tömbben, a szabályozási tervnek megfelelően. A nem közterületi átjárókon is át kell engedni a gyalogos közforgalmat legalább nappali nyitvatartási időszakban.

(9) Kerékpáros útvonalat, ill. önálló kerékpárutat kell kialakítani a szabályozási terv szerinti nyomvonalon.

(10)

(11) Szint alatti közparkoló számára kijelölt terület:

a) Várkerület Árpád út és Ikvahíd közötti szakasza,

b) Várkerület Festő közzel szembeni szakasza (piactér),

c) Petőfi tér,

d) Széchenyi tér,

e) Rákóczi utcai tömbbelső.

(12) A 418/2 hrsz-ú tömbtelek önálló telkes kialakítása esetén a gyalogos magánutat vegyesforgalmú úttá kell nyilvánítani és a közforgalom számára kötelezően át kell adni.

Közművek területei

11. § (1) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(3) A közművezetékek telepítését (új vezeték létesítésénél, a vezetékek szükséges rekonstrukciójakor) a gazdaságos területhasználat érdekében csak föld alatti elhelyezéssel szabad engedélyezni. Területgazdálkodás érdekében az új utcanyitásnál a közműveket közös közműárkos fektetéssel kell elhelyezni.

(4) Meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor azok rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) Bármi okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani. Funkciót vesztett vezeték nem maradhat a földben.

(6)

(7) A kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornába való rákötési előírásnak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet a keletkezés helyén létesítendő szennyvízkezeléssel - a közcsatornába vezetésre megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(8) A rendelet hatálya alá tartozó területen az ingatlan-nyilvántartásban árokként jelölt területet vízgazdálkodási területnek kell tekinteni. Az árokként jelölt területet érintő bármilyen tevékenység csak az illetékes Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: ÉDUVIZIG) hozzájárulása esetén engedélyezhető. Igény esetén - miután a felszíni vízrendezésbe ma már szerepet nem tölt be - az árokként történő jelölése felülvizsgálható és az ÉDUVIZIG által jóváhagyott engedéllyel a ingatlan-nyilvántartásból történő törlését a Polgármesteri Hivatal kezdeményezheti.

(9) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén a csapadékvíz összegyűjthető legyen. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett területekről összegyűlő csapadékvíz a szomszédos zöldfelületen nem szikkasztható el, csak hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

(10) A tervezett föld alatti parkolókból és azokból a tervezett épületekből, amelyeknek a legalsó padlószintje a közcsatorna-hálózat folyásfenék szintje alá kerül az érintett szakaszon, helyi átemelővel kell biztosítani az összegyűlő szenny- és csapadékvizek közcsatornába vezetését.

(11) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(12) A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, központi fűtésre kazánház stb.) a városkép védelme érdekében csak épületben, vagy térszint alatt helyezhetők el.

(13) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, az ezzel kapcsolatos, előírt magassági korlátozás betartandó.

(14) Közszolgálati táv-, hírközlési- és magánantennát csak építési engedéllyel lehet elhelyezni. Az antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás is lefolytatásra kerüljön.

Zöldterületek, egyéb zöldfelületek

12. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen, minden terület-felhasználási egységeken belül az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó és egyéb gazdasági tevékenységekhez szükséges építmények építéséhez, bővítéséhez, átalakításához, egyéb építési munkálataihoz nem adható építési engedély:

a) a gépjármű-karbantartással kapcsolatos szolgáltató tevékenységek (pl. diagnosztika, szerelő-javító, karosszérialakatos-festő stb.),

b)

c) a 3 jármű/nap kiszolgáló teherforgalomnál nagyobb, vagy a 3,5 t, vagy annál nagyobb önsúlyú kiszolgáló tehergépjárművet igénylő tevékenységek,

d) kisvárosias lakóterület övezetekben a megengedett határérték feletti üzemi eredetű környezeti zajterhelést keltő éjszakai szórakoztató-vendéglátó tevékenység.

(2) A KP jelű, zöldterületként szabályozott közterületi zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kötelező fönntartani.

(3) A zöldterület szabályozási terven jelölt alövezetei a következők:

a) a KP jelű zöldterületi létesítmények azok a közparkok, amelyek területének zöldfelületi fedettsége legalább 80%,

b) a KP-P jelű zöldterületi létesítmények azok a közparkok, amelyek térszíne alatt felszín alatti parkoló kialakítása engedélyezhető, a zöldfelületi fedettsége pedig legalább 50%,

c) a KP-F jelű fásított köztér olyan egyéb, zöldfelülettel is rendelkező közterület, amelynek a zöldfelületi fedettsége legalább 20%.

(4) Fásított köztérként kell fenntartani az Ikva patak menti 1806, 1807 és 1808 hrsz-ú közterületeket.

(5) A zöldterületi létesítmények (közparkok) más célú területhasznosítása csak a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat módosításával, valamint az érintett terület közelében lévő más területen történő visszapótlásával engedélyezhető.

(6) A közparkok és a fásított közterek területén pihenő- és díszkertek alakíthatók ki. Pihenést, kivételesen vendéglátást szolgáló építmény a Széchenyi téren (145 hrsz.), KP-P jelű övezetben csak a térszín alatti parkoló kialakításával összefüggően helyezhető el.

(7)

(8)

(9) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét kötelező zöldfelületként kell kialakítani.

(10) A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál a terepszint alatti építmény felett kialakított zöldfelületet csak tetőkertként, az OTÉK 25. § tetőkertekre vonatkozó előírása szerinti mértékben lehet a kötelezően megvalósítandó zöldfelületek teljesülésénél számításba venni.

(11) A szabályozási terven városképi-dendrológiai értékű faegyednek jelölt fás növények megtartandók. Ezen fák kivágását csak kertészeti szakvélemény alapján, feltétlenül indokolt növény-egészségügyi, illetve balesetvédelmi okok miatt lehet engedélyezni. A megtartandó faegyedek kivágását, visszapótlását az adott helyen, csak felkért szakértő szakmai állásfoglalása szerinti módon lehet engedélyezni.

(12) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság az építési engedélyben írja elő.

(13) A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.

(14) A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

(15) A zöldsáv kialakítására alkalmas, 16 m-nél szélesebb utcákban (pl. Lackner Kristóf u.) – a közművezetékek védőtávolságainak betartása mellett – a növényzet telepítése csak az utca mindkét oldalán fásított zöldsáv kialakításával, illetve fenntartásával lehetséges. A 16 m-nél keskenyebb, de legalább 10 m széles lakóutcákban a közút építésével, rendezésével (pl. közművesítés, burkolatcsere, útszélesítés) egyidejű beruházásként, ültető gödrös utcafásítást, vagy wonerf jellegű közterületi kiépítést lehet megvalósítani.

(16) A meglévő parkolók átépítése, új, térszíni parkolók építése csak fásított formában, egyoldali parkolótípus esetén legalább négy gépkocsi-állásonként, kétoldali parkolótípus esetén legalább hat kocsiállásonként egy-egy közepes növekedésű fafaj ültetésének előírásával engedélyezhető.

(17) A VT jelű patakmeder a szabályozási terven lehatárolt, hozzátartozó területrésszel, egyéb, vízgazdálkodási terület.

(18) A patakmeder mentén, legalább az egyik oldalon 1,5 m szélességű közterületi sávot kell kialakítani, illetve fenntartani a karbantartás és a gyalogos közlekedés számára. A gyalogos kapcsolatot a közterületek és e sétány között a közterületi tervekkel egyeztetve kell kialakítani.

(19) A patak mederrendezésénél, fenntartásánál a meglévő természetes vízparti vegetáció, a természetes élőhelyek védelmét, illetve revitalizálását a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell.

V. Fejezet

Az épített értékek helyi védelmével kapcsolatos előírások

13. § (1) A helyi védelem kiterjed:

a) külső vagy belső pontokról, vagy útvonalakról feltáruló látványokra. Ilyennek minősül minden védett épületet magában foglaló látvány, kiemelten a város jelkép értékű építményei látványa: Tűztorony, Kecske templom, Fő tér térfalai, a belső városfal és bástyái,

b)

(2) Az egyedi, helyi védelem alatt álló épületek és épületegyüttesek listáját a 3. számú melléklet tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos előírások a következők:

a) Védett épület vagy épületrész csak a gazdaságossági indokokon túl műszaki indokokkal is megalapozott esetben bontható csak el.

b) Ezen épületek bontásának kérelmezésénél a kérelem elbírálása a városi főépítész szakvéleménye figyelembevételével történik.

c) Ezen épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni, és e terveket és fotódokumentációt archiválni kell.

d) Ezen épületek homlokzatának felújítása, átalakítása, portál ki- vagy átalakítása csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével, a homlokzati rajzon való ábrázolásával történhet.

e) Felújítás, átalakítás esetén értékelemző, állapotrögzítő tanulmány készítendő, melyet az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell.

f) Ezen épületek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.

g) Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető. Ennek elbírálásához az Önkormányzati Tervtanács, vagy a városi főépítész szakvéleményének beszerzése szükséges.

h) Ezen épületek környezetében lévő, védelem alatt nem álló épületeknek, építményeknek - az országos védelem alatt álló épületek mellett - a helyi védelem alatt álló épületekhez is igazodniuk kell. Ennek érdekében az ezekkel kapcsolatos építési tevékenység csak a városi főépítész bevonásával történhet.

(3) A kontúrazonos épületekkel kapcsolatos előírások a következők:

a) Kontúrazonosnak tekintendők azok az épületek, melyeknek alakja, a beépítés konfigurációja azonos az 1857-es kataszteri térképen szereplő beépítéssel. Ezek az épületek, potenciálisan akár középkori részeket is rejthetnek magukban. Az épületek tömege, a beépítés módja és mértéke, valamint a potenciálisan hordozott esztétikai és történeti érték védendő. Fenti épületeket a szabályozási terv jelöli meg.

b)

c) Az engedélyezési terveken fel kell tüntetni az épület megjelenését befolyásoló gépészeti és közműellátási szerelvények elhelyezési módját és kialakítását.

d) 10%-nál nagyobb lejtésű területen rétegvonalas helyszínrajz készítendő (M=1:200 léptékben), a tereprendezés, támfalak, teraszok, kerítések, fák, burkolatok és azok anyagainak jelölésével.

(4) A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 33/1999. (XII. 8.) önkormányzati rendeletében védett természeti értékek védelmét a rendelet előírásainak megfelelően a zöldfelületek fenntartása, rekonstrukciója során biztosítani kell.

(5) A műemléki védelem alatt álló épületek, építmények és környezetek, a műemléki jelentőségű terület listáját, illetve leírását a 2. számú melléklet tartalmazza.

VI. Fejezet

A védett és védőterületekkel kapcsolatos előírások

Általános környezetvédelmi előírások

14. § (1) Új területhasználat, funkcióváltás, beruházás, létesítés esetén az építéshatóság a környezeti adottságok, továbbá a változtatással járó várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzésére és a részletes vizsgálati dokumentáció benyújtására kötelezheti az engedélyt kérőt.

(2) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen csak olyan területhasználat, illetve a területhasználathoz szükséges építési tevékenység engedélyezhető, amelynél

a)

b) a területhasználatból eredően zavaró mértékű diffúz légszennyezéssel a környezetet, lakóterületet nem terheli,

c) a tevékenységből eredően a környezetet, lakóterületet zavaró mértékű bűzhatás nem éri,

d) a szomszédos létesítmények, lakóterület használatát a vonatkozó rendelet mértékén túli üzemi eredetű zajterheléssel nem zavarja,

e) a tevékenység során keletkező kommunális hulladék, a kommunális hulladékkal együtt kezelhető technológiai jellegű hulladék a környezet terhelése nélkül ártalmatlanítható (gyűjtés, szállítás),

f) a tevékenység során keletkező veszélyes hulladék ártalmatlanítása (pl. a vendéglátó létesítmények elhasznált sütőolaja, a fogászati rendelők egészségügyi, vegyi hulladéka) a hatályos jogszabályok előírásai szerint biztosítható,

g) a tevékenységből eredően a környezetet terhelő szennyező (fertőző, mérgező) anyag nem keletkezik.

Talaj- és vízvédelem

15. § (1)

(2) A csapadékvíz-elvezetését a burkolt utakkal feltárt területen és valamennyi új beépítésre szánt területen csak zárt csapadékcsatornával szabad engedélyezni. A csapadékvíz élő vízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(3) A keletkező szennyvizeket zárt csatornahálózatban, szükség szerint (a kommunális szennyezettségi határértékhez való viszonyuk függvényében) megfelelő előtisztítás után kell elvezetni a területről.

Levegőtisztaság-védelem

16. § (1) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítés, földmű építés, stb.) végzése során biztosítani kell a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés miatt keletkező a felporzás elleni maximális védelmet.

(2) A tervezett térszín alatti parkolók szellőztető berendezéseinek építése és használatba vétele is az általános környezetvédelmi előírásokban előírtak szerint, a korábbi rendelkezések szerinti „védett I.” területi besorolásnak megfelelő határértékek betartása mellett engedélyezhető.

17. §

Hulladékgazdálkodás

18. § A területen keletkező hulladékokat zárt rendszerben kell gyűjteni. A kommunális hulladékot és az ezzel együtt kezelhető minőségű és mennyiségű termelési hulladékot a települési szilárd hulladék szállítás keretében, a veszélyes hulladékot ezektől elkülönítve, az erre vonatkozó jogszabályok és műszaki előírások betartásával kell gyűjteni és elszállíttatni.

VII. Fejezet

A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények előírásai

19. § A sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok felsorolását a jelen rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

Tilalmak

20. § (1) A feltételek teljesítéséhez kötött telekalakítási, illetve építési tilalom alatt álló területeket az 5. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A 418/2 hrsz. telek telekalakítási engedélyezésének feltétele a gépjármű-közlekedés céljára kialakított területek + 1,5 m széles gyalogos terület vonalában a jelenlegi telek megosztása, ezt követően a közlekedési területre az „út” hasznosítás, mint közterületi használatra kötelezően átadott magánút bejegyeztetése.

(3) TV/5 övezetek 465/1, 2177, 2200, 2165/10 hrsz.-ú ingatlanai területén a telekalakítás és beépítés feltétele az együttes területre készített közterület-kialakítási terv. A terv elkészíttetése az Önkormányzat feladata, melynek költségeit átháríthatja a határoló, illetve érintett telkek tulajdonosaira. A közterület kialakítási tervben - a szabályozás keretein belül - pontosítandók:

-a gépkocsiforgalom szintje, a parkolás és feltárás útvonala és helyei,

-a gyalogos forgalom szintjei, útvonalai, kapcsolatai és a környező épületek feltárása,

-a burkolatlan parkként kialakítandó felületek szintjei, területe, és kialakításának főbb jellemzői,

-az utcabútorozás fő jellemzői (információ, reklám, utcabútor).

(4) Az építés engedélyezésének feltétele az 5. sz. melléklet 1. pontjában felsorolt területeken az alábbiak:

a) bármely építési engedélyköteles tevékenység feltétele a szabályozási terven jelölt magánúthoz szükséges telekrész lejegyzése, kialakítása út művelési ágban, és ennek mint magánútnak a gyalogos közforgalom céljára történő átadása,

b) a terület kialakításához szükséges terv elkészíttetése, a kialakítás, valamint a fenntartás a használat fejében az Önkormányzat feladata,

c) a szabályozási terven jelölt gyalogos átjárásnak az ingatlan-nyilvántartásba szolgalmi jogként történő bejegyzése a feltétele az érintett telkeken bármely építési engedélyköteles tevékenységnek.

Telekalakítás

21. § (1) A szabályozási tervben jelölt telekhatár-módosítások, telekösszevonások illetve megosztások az új építés engedélyezésének feltételei, kivéve átalakítás, illetve tetőtérben történő bővítés és felújítás engedélyezése.

(2) Telekalakítás során a szabályozási terv építési övezeti előírásai mellett az Étv. 24. § (1) és (4) rendelkezéseit is alkalmazni kell.

Kisajátítás

22. § A szabályozási terven jelölt és az 5. sz. mellékletben felsorolt ingatlanok, vagy ingatlanrészek az Étv. 26. §-a szerint közérdekből közterület céljára kisajátítandók.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

23. § (1) Jelen rendelet hatályba lépésével a többször módosított, a város Általános Rendezési Terve építési-szabályozási előírásairól szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 35/1994. (X. 11.) önkormányzati rendelete előírásai a jelen rendelet hatálya alá eső területre nem alkalmazhatók, a Sopron, Újteleki utca és környéke részletes rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 13/1992. (IV. 21.) önkormányzati rendelete és az azt módosító Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 24/1997. (VI. 24.) önkormányzati rendelete, valamint a Sopron, Várkerület három tömb és Paprét Részletes Rendezési Tervéről és annak szabályozási előírásairól szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 22/1998. (IX. 1.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.