1. § E rendelet hatálya kiterjed Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén

2. § Nem tartozik e rendelet hatálya alá: (Tszt. 1. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján)

3. § E rendelet alkalmazásában a Tszt. 3. §-ában és a végrehajtására kiadott 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/A. §-ában foglaltakat kell értelmezni. További fogalom meghatározások:

4. § (1) Az önkormányzat köteles biztosítani a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhőellátását.

(2) Az ellátási kötelezettségét az önkormányzat az engedélyes vagy engedélyesek útján valósítja meg.

5. § (1) A hőtermelő létesítmények működtetése és fejlesztése a távhőszolgáltató feladata.

(2) Új, vagy növekvő távhő igénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató díjával nem fedezett fejlesztési díjára csatlakozási díjat kérhet, melynek maximum mértékét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. A díjak változását az Önkormányzat rendeletben rögzíti.

(3) Abban az esetben, ha a távhővezeték hálózat vagy annak egyes részei nem a távhőszolgáltató vagy a felhasználó tulajdonát képezik, a vezeték és részei tulajdonosát az engedélyes távhőszolgáltatóval a szolgáltatói berendezések fenntartására, üzemeltetésére és fejlesztésére a polgári jog szabályai szerint legalább 5 éves hosszú távú szerződéskötési kötelezettség terheli.

(4) A (3) bekezdésben foglalt szerződéskötési kötelezettség nem vonatkozik a felhasználó tulajdonában lévő távhővezeték hálózat részét képező azon vezetékszakaszra, amely a szolgáltatói hőközpontot az ellátott épület felhasználói berendezésével kötik össze a csatlakozási pontig bezárólag. E vezetékszakaszt a távhő felhasználó köteles fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni.

6. § (1) A felhasználói berendezés létesítése - más megállapodás hiányában - a felhasználó kötelessége.

(2) Új felhasználói berendezést létesíteni, meglévő felhasználói berendezést áthelyezni, átalakítani vagy megszüntetni, új, áthelyezett, átalakított felhasználói berendezést üzembe helyezni csak a távhőszolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad.

(3) A felhasználó kezelésében lévő hőközpont esetén a (2) bekezdés előírásait csak a hőközpont és a kapcsolódó primer hálózat vonatkozásában kell alkalmazni.

7. § A 2. mellékletben kijelölt városrészekben a területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztasági szempontok alapján célszerű, és előnyben részesül a távhőszolgáltatás fejlesztése.

8. § (1) A távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony általános szabályait a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet mellékleteként kiadott Távhő-szolgáltatási Közüzemi Szabályzat (továbbiakban: TKSZ) tartalmazza.

(2) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános, az egyéb felhasználóval egyedi közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3) Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles.

(4) Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének a megfizetésére.

(5) A felhasználói igény kielégítés és a távhőszolgáltatás rendeletben foglaltakon túlmenő szabályait az üzletszabályzat tartalmazza, melyet a távhőszolgáltató köteles a fogyasztók részére hozzáférhetővé tenni.

9. § (1) Forróvíz hőhordozó esetén

(2) Gőz hőhordozó esetén a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő mennyiségét a szolgáltatói hőkőzpontban megmért gőzmennyiség és hőtartalma szorzatának, valamint a visszaadott csapadékvíz mennyiség és hőtartalma szorzatának különbségéből állapítja meg.

(3) A lakóépületet is ellátó szolgáltatói hőközpontról ellátott fogyasztói közösség által felhasznált összes használati melegvíz mennyiségének a mérése a hőközpontba beépített, a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű nyilvántartásában lévő betáplált hidegvíz mennyiségének mérésére szolgáló főmérővel történik.

(4) A használati melegvíz egyedi mérésére a távhőszolgáltatóval egyeztetett módon

10. § (1) Elszámolási mérő csak mérési feladat elvégzésére alkalmas és hiteles mérő lehet.

(2) Hiteles az az elszámolási mérő, amelyet az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) hitelesített, vagy amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belső hitelesítésként elfogadott.

(3) A felhasználói közösség megbízottja, illetve a távhőszolgáltató jogosult a másik fél tulajdonában lévő elszámolási mérő(k) rendkívüli hitelesítését kérni. Amennyiben a mérő az OMH jegyzőkönyve szerint nem biztosítja az előírt pontosságot, úgy

11. § (1) Az elszámolási mérők meghibásodása esetén, annak megjavíttatása, a mérők vonatkozó előírások szerinti időszakos, illetve rendkívüli hitelesítése az elszámolási mérő tulajdonosának, kezelőjének a feladata. A javítás, illetve a hitelesítés időtartama a 30 napot nem haladhatja meg. Szükség esetén az elszámolási mérő tulajdonosa cseremérőről köteles gondoskodni.

(2) Ha a 9. § (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérők esetében a méretlen időszak a 30 napot mégis meghaladja, akkor a 30. nap után a mérési feltételek helyreállításáig a fogyasztót a melegvíz-mérővel nem rendelkező fogyasztónak kell tekinteni.

(3) A 9. § (1) bekezdés a), b), c) pont és a 9. § (2) bekezdés szerinti hőmennyiségmérő meghibásodása, valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott távhő mennyiségét - egyéb megállapodás hiányában - a mért időszakra vonatkozó adatok, valamint fűtés esetében a külső hőmérséklet és a fűtött napok számának korrekciója alapján kell meghatározni.

(4) A 9. § (4) bekezdés szerinti melegvíz-mérő meghibásodása, valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott melegvíz mennyiségét az előző elszámolási időszak átlagfogyasztását alapul véve kell meghatározni.

12. § (1) A felhasználó illetve a távhőszolgáltató köteles biztosítani az elszámolási mérők leolvasását, ellenőrzését.

(2) Amennyiben az ellenőrzés során a fogyasztónál elhelyezett elszámolási mérőkön a hőszolgáltatói, illetve az állami hitelesítésű záróelem (ólomzár) sérült, úgy a felhasználó a tárgyi elszámolási időszakra a 26. § (4) bekezdés szerinti pótdíjat köteles fizetni.

13. § A díjfizető a távhőszolgáltatásért alapdíjat, hődíjat, gőz hőhordozó esetén ezen kívül csapadékvíz díjat is fizet.

14. § (1) Az alapdíj éves díj, mely

(2) Ha a hőközpont a felhasználó tulajdonában, kezelésében van, akkor a díjfizető a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény után fizeti az alapdíjat (Ft/MW/év).

(3) Ha a felhasználói hőközpont a hőszolgáltató kezelésében van, akkor a díjfizető a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény vagy a fűtött légtérfogat alapján fizeti az alapdíjat (Ft/MW/év vagy Ft/légm3/év).

(4) Ha a szolgáltatói hőközpont a hőszolgáltató kezelésében van és

(5) Az alapdíj meghatározásánál az (1) bekezdés szerinti költségekből az egyes fogyasztói körnél (lakossági fogyasztó-egyéb fogyasztó) körönként a ténylegesen felmerülő költségek vehetők figyelembe.

(6) Lakossági felhasználók esetében hagyományos, nem iparosított technológiával épített lakások fűtött térfogatának meghatározásánál a ténylegesen felmerülő költségek a következő csökkentő tényezővel vehetők figyelembe:

15. § (1) A hődíj

(2) Gőzfogyasztók hődíjánál, ha a mérés helye a hőtermelő létesítmény átadó állomásán van, az (1) bekezdés b), c) pontok nem vehetők figyelembe.

(3) A szekunder hálózati hőveszteség a hődíjban csak akkor vehető figyelembe, ha a hőfogadói hőmennyiségmérő a fogyasztó és a távhőszolgáltató közötti közüzemi szerződés szerinti elszámoló mérő.

(4) A hődíjat a mért hőmennyiség (GJ), illetve a használati melegvíz mennyiség után kell fizetni.

16. § A csapadékvíz díj a gőzfogyasztók által vissza nem adott csapadékvíz miatt szükséges lágyvíz költségeit (víz- és csatornadíj, lágyítás költségei) tartalmazza.

17. § A távhőszolgáltató kezelésében lévő hőközpontról ellátott díjfizetők felé a használati melegvíz és csatornadíjának a felhasznált mennyiséggel arányos részét a távhőszolgáltató a melegvíz hődíjától elkülönítetten a mindenkor érvényes víz- és csatornadíjakkal számlázza tovább.

18. § (1) Az önkormányzat a csatlakozási díj maximális mértékét jelen rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A csatlakozási díj megállapítására a vonatkozó jogszabályok alapján a távhőszolgáltató írásban tehet javaslatot.

19. § A felhasználó tulajdonában, kezelésében lévő hőközpontokról ellátott díjfizető a 14. § szerinti alapdíj 1/12-ed részét a tárgyhóban, a hőközpontban megmért hőmennyiségnek megfelelő hődíjat a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.

20. § (1) A távhőszolgáltató kezelésében levő hőközpontról ellátott díjfizető

(2) Ha a hőfogadói hőmennyiségmérő a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti közüzemi szerződés szerint elszámolási mérő, akkor a hőfogadói mérésre vonatkozó hődíjat kell alkalmazni.

21. § (1) Amennyiben a távhőszolgáltató kezelésében levő hőközpontról ellátott épületnek, épületrésznek több tulajdonosa van, a távhő díjak kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy épületrészenként külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás a távhőszolgáltató feladata. A távhődíjak épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját az érdekeltek (díjfizetők, távhőszolgáltató) megállapodása rögzíti.

(2) Az érdekeltek megállapodásának hiányában a díjfizetésre a 22. § előírásait kell alkalmazni.

22. § (1) A díjfizető az igénybevett szolgáltatás szerint a tulajdonában levő helyiségek fűtött légtérfogata után a fűtési alapdíj (Ft/légm3/év) és/vagy melegvíz alapdíj 1/12-ed részét a tárgyhóban fizeti meg.

(2) A fűtési célra fordított hőmennyiség hődíját (továbbiakban: fűtési hődíj) a díjfizető havonta utólag, a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.

(3) A hőközpontról ellátott felhasználói közösség fűtési célú hőfelhasználása

(4) A fűtési célú hőfelhasználás a fűtési hőcserélő blokkokra, illetve hőfogadókba elhelyezett hőmennyiségmérőkkel, valamint egyedi mérőkkel tovább bonthatók.

(5) Ha a hőközpontról (fűtési hőcserélő blokkról) ellátott valamennyi hőfogadóban mellékmérő kerül beépítésre, akkor a hőközponti főmérő (fűtési hőcserélő blokkon lévő mérő) és a hőfogadói mellékmérők által mért értékek összegének különbségét fogyasztás arányosan kell az elszámolásnál figyelembe venni.

(6) A távhőszolgáltató az egy-egy felhasználói közösségre vonatkozóan a (3)–(6) bekezdések szerint megmért, vagy meghatározott fűtési célú hőfelhasználást a díjfizetők között a tulajdonukban lévő helyiségek (lakás, közös helyiség, garázs, közület stb.) fűtött légtérfogatának arányában osztja szét. Az eredeti rendeltetésük szerint használt közös helyiségek fűtött légtérfogata 60%-kal, a garázsok fűtött légtérfogata 50%-kal kerül figyelembe vételre.

(7) Fűtési hődíjként a hőközponti mérés szerint elszámolásra vonatkozó hődíjat kell alkalmazni.

(8) A használati melegvíz készítésére fordított hőmennyiség hődíját, (továbbiakban: melegvíz hődíj), valamint a víz és csatornadíj fogyasztással arányos részét (továbbiakban: víz- és csatorna díj) a díjfizető az alábbiak szerint fizeti meg:

(9) Az alkalmazott lakossági díjakat a 3. melléklet tartalmazza.

23. § A csapadékvíz díjat a lakossági fogyasztó a vissza nem adott csapadékvíz után havonta a tárgyhót követő hónapban fizeti meg.

24. § Amennyiben a távhőszolgáltatási rendszerre új fogyasztási helyet kapcsolnak, úgy a fogyasztó az alapdíjat a belépés hónapjának első napjától fizeti. A szerződést felmondó fogyasztó esetében a tárgyévi alapdíjat köteles megfizetni.

25. § A díjelszámoláshoz szükséges értelmezési rendelkezéseket a Tszt. 2. § tartalmazza.

26. § (1) Ha a távhőszolgáltató a szolgáltatást folyamatosan 1 napot meghaladóan neki felróható okból szünetelteti - kivéve a 27. § (2) bekezdés szerinti szüneteltetést - az alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének kétszeresét fizeti vissza.

(2) Ha a lekötött hőteljesítmény alapján alapdíjat fizető felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt vagy az igénybevehető maximális primer térfogatáramot folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, a túllépés mértékéig a távhőszolgáltató pótdíjat számolhat fel. A pótdíjat a legnagyobb túllépés után kell felszámítani. A pótdíj a jogosulatlanul igénybe vett többletteljesítmény éves teljesítménylekötés díjának 1,2-szerese. Ismételt túllépés esetén a teljesítmény túllépés pótdíját a hőszolgáltató a havi legnagyobb túllépés után havonta külön-külön újra felszámíthatja.

(3) Ha a gőzfogyasztó kevesebb csapadék vizet ad vissza, mint amennyit a szerződésben vállalt és a különbség a visszaadásra vállalt csapadékvíz mennyiségének

27. § (1) A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni. A távhőszolgáltatás szüneteltetése miatt a felhasználói berendezésben keletkező károkat, amennyiben a szolgáltatás szüneteltetésben a felhasználó vétlen, a távhőszolgáltató köteles megtéríteni.

(2) A távhőszolgáltató a távhőrendszer egészét érintő karbantartási, felújítási munkákat évente május 15-e és szeptember 15-e között végzi, így ebben az időszakban a távhőigények kielégítését esetenként - 8 napot meg nem haladó időtartamban - nem biztosítja. Rendkívüli esetben a polgármester ettől eltérő időtartamot is engedélyezhet.

(3) A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon a fogyasztókat előre értesíteni.

(4) Ha a fogyasztói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát vagy a szolgáltatás folyamatosságát veszélyeztetheti, a távhőszolgáltató a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja, illetőleg szüneteltetheti.

28. § (1) A távhőszolgáltató jogosult

(2) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot tájékoztatni köteles.

(3) Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges. Kórházak, egészségügyi és szociális intézmények a távhőkorlátozás szempontjából lakossági felhasználónak minősülnek, ezen belül is korlátozásukra csak a lakóépületek után a legvégső esetben kerülhet sor.

(4) A korlátozás elrendelésekor a távhőszolgáltató a korlátozás kezdő időpontjáról, várható időtartamáról és mértékéről tájékoztatja a felhasználót.

(5) Felhasználói hőközpont esetén - kivéve ha azt a távhőszolgáltató kezelésében adták - a felhasználó köteles az elrendelt távhőkorlátozást maximum 4 óra alatt végrehajtani, és a távhőszolgáltató ezirányú ellenőrzését eltűrni.

(6) A távhőszolgáltató kezelésében levő hőközpontok esetén a távhőkorlátozást a távhőszolgáltató hajtja végre.

(7) A korlátozási sorrendet az 4. melléklet tartalmazza.

29. § A 28. § szerinti korlátozásból, illetőleg elvárható magatartás esetén a 27. § szerinti szüneteltetésből származó károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

30. § (1) A távhőszolgáltató köteles együttműködni a fogyasztókat érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi szervekkel és a fogyasztói érdekképviseletekkel.

(2) Az önkormányzat együttműködik a fogyasztóvédelmi szervekkel és a fogyasztói érdekképviseletekkel, és ennek keretében a távhőszolgáltatást érintő képviselőtestületi előterjesztéseket előzetesen véleményezteti, különös tekintettel az ármegállapításra.

(3) A (2) bekezdés szerinti véleménynyilvánításba bevonandó szervek köre:

31. § (1) A távhőszolgáltatónak a meglévő rendszerek esetében 2010. július 1-ig, továbbá ezen időtartam alatt is a meglévő rendszerek átalakításakor meg kell valósítania a szolgáltatott távhő mennyiségének 9. § (1) bekezdés a) pont szerinti mérését.

(2) A szolgáltatói hőközpontról ellátott hőfogadók esetén új hőfogadói mérést és elszámolást csak teljes körűen lehet megvalósítani.

(3) Meglévő távhőrendszer esetén a 9. § (1) bekezdés a) pont szerinti mérés megvalósításának költségei a távhőszolgáltatót terhelik.

32. § (1) Jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő közüzemi szerződések az azokban foglalt lejárati határidőig érvényben maradnak. A Tszt.-nek és e rendeletnek a szerződés tartalmára vonatkozó rendelkezéseit új szerződés kötésekor, illetve a meglévő szerződések módosítása esetén kell alkalmazni.

(2) Azokkal a fogyasztókkal, akikkel korábban a távhőszolgáltató nem állt szerződéses jogviszonyban a közüzemi szerződést legkésőbb a 9. § (1) bekezdés a) pont szerinti mérés megteremtésekor kell megkötni. A szerződés megkötéséig a közszolgáltatási jogviszony a szolgáltatás igénybevételével jön létre és a szolgáltatásra, elszámolásra, díjfizetésre vonatkozóan e rendelet előírásait kell alkalmazni.

33. § (1) A díjfizető személyének megváltozását - távhőszolgáltató által rendszeresített módon - a régi és az új tulajdonos együttesen köteles bejelenteni.

(2) A távhőszolgáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentés esetén a bejelentés napját követő hónap elsejétől az új díjfizető adatait köteles nyilvántartani.

(3) Ha a 22. § (1) bekezdése szerinti esetben az épületrészek tulajdonosai a külön történő díjfizetés mellett döntenek, akkor díjfizető változás esetén

34. § A 8. § (5) bekezdés szerinti Üzletszabályzatot a távhőszolgáltató e rendelet hatályba lépését követő 90 napon belül köteles az önkormányzat jegyzőjének jóváhagyásra benyújtani.

35. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a SMJV távhőszolgáltatásról és a távhőszolgáltatás díjairól szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 15/1999. (VI. 1.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 55/2000. (XII. 21.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 58/2001. (XII. 21.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 5/2003. (II. 28.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 26/2003. (VII. 3.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 35/2003. (IX. 30.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 45/2003. (XII. 3.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 5/2004. (III. 1.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2005. (III. 1.) önkormányzati rendelete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 33/2005. (IX. 6.) önkormányzati rendelete.

36. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.