Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében megállapított jogalkotói feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya és a bérbeadói jogok gyakorlása

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata - a továbbiakban: önkormányzat - tulajdonában álló lakásokra (továbbiakban: önkormányzati lakások) és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: önkormányzati helyiségek).

2. § (1) Az önkormányzati lakásokra és önkormányzati helyiségekre vonatkozó bérleti jogviszonyokban a bérbeadói jogokat:

a) a polgármester,

b) a Népjóléti Bizottság,

c) a Gazdasági Bizottság,

d) az önkormányzati lakások és önkormányzati helyiségek üzemeltetésével, bérbeadásával megbízott gazdasági társaság (továbbiakban: üzemeltető) gyakorolja.

(2) A polgármester önkormányzati lakás- és önkormányzati helyiségbérlettel kapcsolatos feladatai, kötelezettségei:

a) bérlőtársi megállapodás jóváhagyása,

b) bérlőkijelölési jogot biztosító szerződés megkötése,

c) a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) szabályozott önkormányzati lakásba való befogadáshoz történő hozzájárulás,

d) hozzájárulás a tartási szerződéshez,

e) a bérlet bérlő általi felmondásának tudomásulvétele,

f) cserelakáshoz, cserehelyiséghez vagy pénzbeli térítéshez kapcsolódó megállapodás megkötése,

g) bérlők által kezdeményezett lakáscseréhez történő hozzájárulás,

h) jogcím nélküli használat megszüntetése ügyében intézkedés foganatosítása,

i) döntés az önkormányzati lakások és önkormányzati helyiségek hasznosításáról; pályázat, vagy licit kiírásáról

j) bérleti szerződés felmondása az Ltv. 24. § (1) bekezdés e) pontja, 26. § (1) bekezdése alapján,

k) átmeneti elhelyezés biztosítása,

l) albérletbe adáshoz hozzájárulás,

m) a helyiségbérleti jog átruházásához hozzájárulás,

n) döntés önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadására,

o) a határozott idejű bérleti jogviszony folytatására irányuló kérelmek elbírálása.

(3) A Népjóléti Bizottság lakásbérlettel kapcsolatos feladatai:

a) bérlő kijelölése az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján meghirdetett pályázat esetén,

b) döntés a 6. § (8)-(9) bekezdésében meghatározottak alapján a bérlő újbóli kijelöléséről.

(4) A Gazdasági Bizottság önkormányzati lakások és önkormányzati helyiségek bérletével kapcsolatos feladatai:

a) döntés a költségelven és piaci alapon meghirdetett lakásbérlő kiválasztásáról, továbbá a költségelven és piaci alapon, felújítással meghirdetett lakásbérlő kiválasztásáról,

b) döntés az önkormányzati helyiség esetén a pályázat, vagy licittárgyalás mellőzéséről, és a bérleti jogviszony létesítéséről, feltételeiről, ha a bérbeadás közérdekű célt szolgál, az önkormányzati helyiség önkormányzati feladat ellátásához, költségvetési szerv alapító okiratában megjelölt alaptevékenységének végzéséhez, és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működéséhez szükséges, különösen kulturális, művészeti, sport és karitatív tevékenységet folytató bérlők esetén,

c) döntés az önkormányzati helyiség kedvezményes bérleti díjának megállapításáról az 50. § (4) bekezdésben leírtak fennállása esetén.

(5) Az üzemeltető önkormányzati lakások és önkormányzati helyiségek bérletével kapcsolatos feladatai:

a) az önkormányzati helyiség rendeltetésének, az abban folytatható szerződés szerinti tevékenység, üzletkör megváltoztatására irányuló kérelmek elbírálása,

b) bérleti szerződés megkötése, birtokbaadás,

c) bérleti jogviszony felmondása bérleti díj hátralék vagy 2 havi közüzemi díj tartozása esetén,

d) hozzájárulás a bérleti jogviszony folytatásához, a jogutódlás feltételeinek ellenőrzése.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. közüzemi díj: víz- és szennyvíz, szennyvíz-szippantás és ártalmatlanítás, gáz, villamos energia, szemétszállítás díja, környezetterhelési díj (továbbiakban közüzemi díj).

2. jogos lakásigény mértéke: a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti méltányolható lakásigénynek megfelelő lakás.

3. élettárs: közjegyzői okiratban igazolt élettársi kapcsolatban élők,

4. házastárs: házastársak, bejegyzett élettársi kapcsolatban élők,

5. forgalmi érték: arra a jogszabályok szerint jogosultsággal rendelkező szakértő által készített, értékbecslésben meghatározott ingatlan érték.

6. közszolgálati feladatot ellátó foglalkoztatott: Sopron közigazgatási területén önkormányzati vagy állami fenntartású költségvetési szervnél vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnál foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy.

II. Fejezet

Az önkormányzati lakásbérlet szabályai

3. A lakásbérlet szabályai, a bérlő kiválasztása és a bérbeadás általános feltételei

4. § A bérlő kiválasztása történhet

a) szociális helyzet alapján,

aa) pályázat útján (szociális bérlakás),

ab) felújítással meghirdetett pályázat útján (szociális bérlakás – felújítással meghirdetve),

ac) időskorúak részére meghirdetett pályázat útján (időskorúak önkormányzati lakása);

ad) fiatalok részére meghirdetett pályázat útján (fiatalok önkormányzati lakása) vagy

ae) közszolgálati feladatot ellátó munkavállalók részére pályázat útján (közszolgálati dolgozók önkormányzati lakása),

b) piaci alapon, vagy költségelven,

ba) pályázat útján vagy

bb) felújítással meghirdetett pályázat útján,

c) bérlőkijelölési, vagy bérlő-kiválasztási jog gyakorlása révén és

d) közérdekű feladatok megoldása érdekében.

5. § (1) A megüresedett önkormányzati lakások bérleti jogát pályázaton kell meghirdetni. A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az érdeklődők számára legalább 15 nap álljon rendelkezésre a meghirdetés és a pályázat benyújtása között.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett önkormányzati lakás címét, szoba számát, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőit,

b) a pályázati jogosultság feltételeit,

c) a bérleti jogviszony időtartamát,

d) a lakbér összegét,

e) a pályázattal kapcsolatos információszerzés helyét, idejét,

f) a meghirdetett lakás megtekinthetőségének időpontját,

g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét,

h) a pályázatok elbírálásának időpontját és az eredményhirdetés módját,

i) a felújítás feltételével meghirdetett pályázat esetén az elvégzendő munkák megjelölését, annak költségeit, a felújításra rendelkezésre álló időtartamot,

j) a szerződéskötéskor történő 1 havi lakbér kaucióként történő megfizetésének kötelezettségét,

k) amennyiben a j) pont szerinti kaució nem kerül kikötésre, a szerződéskötéskor történő 3 havi lakbér óvadékként történő megfizetésének kötelezettségét,

l) az egyéb pályázati feltételeket.

(3) A felújítással meghirdetett pályázat nyertesével az üzemeltető olyan bérleti szerződést köt, melynek tartalmaznia kell:

a) a kivitelezési munkák ütemezését,

b) a műszaki tartalom meghatározását és a felhasználható anyagok jegyzékét,

c) építési (felújítási) napló vezetésének kötelezettségét,

d) költségkalkuláció összegét, amely legfeljebb egymillió forint.

(4) A pályázatok elbírálását megelőzően a pályázók szociális helyzetére, családi és lakhatási körülményeire, vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozóan a Polgármesteri Hivatal átfogó környezettanulmányt készít.

(5) A pályázatok elbírálásakor hatáskörében a Népjóléti Bizottság dönt a pályázat nyerteséről, valamint – rangsort felállítva – két további pályázóról a nyertes visszalépése esetére.

4. Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételei

6. § (1) Szociális helyzet alapján, pályázat útján meghirdetett önkormányzati lakás (szociális bérlakás) bérlőjévé kijelölhető az a soproni állandó lakóhellyel rendelkező nagykorú személy,

a) akinek a saját, és a vele közös háztartásban élő és vele együtt költöző közeli hozzátartozójának egy főre jutó havi – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. rendelkezései alapján meghatározott és igazolt – nettó jövedelme a bérbeadást megelőző év alapján nem haladja meg a bérbeadáskori saját jogú öregségi nyugdíj minimumának 270%-át, vagy egyedülálló személy esetén 320%-át, és

b) aki és a vele közös háztartásban élő és vele együtt költöző közeli hozzátartozója összességében nem rendelkezik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott értékhatárt meghaladó vagyonnal, és

c) aki, ha önkormányzati lakásban lakik vállalja, hogy a fennálló lakásbérleti jogviszonyát térítés nélkül, közös megegyezéssel, a pályázaton elnyert bérleti jogra vonatkozó szerződéskötéssel egyidejűleg megszünteti és akinek a fennálló lakásbérleti jogviszonyából eredően, lakbérhátraléka és közüzemi díj tartozása nincs.

(2) Az ingóvagyon értékének megállapítása során, a vállalkozó által igazoltan munkaeszközként használt gépjárművet figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A bérlőkijelölés és az annak alapján megkötött bérleti szerződés legfeljebb a kijelölés keltétől számított 5 évre szólhat.

(4) A polgármester, ha a kérelmező a feltételeknek megfelel, a kérelmező bérleti jogviszonyát meghosszabbíthatja, legfeljebb 2 éves időtartamra.

(5) A kijelölés időtartamának leteltével vagy lakástulajdon megszerzésével, a bérleti jogviszony az önkormányzat elhelyezési kötelezettsége nélkül szűnik meg.

(6) A bérlő a bérleti jogviszony lejárta előtt legalább három hónappal kérelmet nyújthat be a bérleti jogviszonyának meghosszabbítására.

(7) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállása esetén sem jelölhető ki szociális helyzet alapján bérlőnek az a személy,

a) aki önkormányzati lakásban lakott, de pályázatának benyújtását megelőző 2 éven belül azért mondták fel bérleti szerződését, mert a bérleti díjat nem fizette vagy közüzemi díjtartozása volt, és

b) aki igazolt jövedelemmel nem rendelkezik.

(8) Szociális helyzet alapján az 5. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott pályázati eljárás mellőzésével újból bérlővé jelölhető, legfeljebb 1 éves határozott időre, írásbeli kérelmére, az a személy,

a) aki az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és

b) a kérelem benyújtásának időpontját megelőző 5 évben az általa lakott önkormányzati lakás jogcímmel rendelkező használója volt és

c) bérleti jogviszonyát lakbértartozás vagy közüzemi díjtartozás miatt felmondták, de a kérelem elbírálásának időpontjáig tartozását rendezte.

(9) A jogcímnélküli lakáshasználó egyszeri alkalommal élhet a (8) bekezdés szerinti újbóli bérlő kijelöléssel.

7. § (1) Szociális helyzet alapján, pályázat útján, felújítással meghirdetett önkormányzati lakás bérlőjévé kijelölhető az a soproni állandó lakóhellyel rendelkező nagykorú személy,

a) aki megfelel a 6. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feltételeknek, és

b) aki és a vele közös háztartásban élő és vele együtt költöző közeli hozzátartozója összességében nem rendelkezik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott értékhatár 1,5-szörösét meghaladó vagyonnal, és

c) aki írásban nyilatkozik, hogy rendelkezik a felújítás fedezetéül szükséges költség 60%-ával.

(2) Szociális helyzet alapján, felújítási pályázattal meghirdetett önkormányzati lakás esetén, a felújítás idejére, de legfeljebb 1 évre köthető a nyertes pályázóval bérleti szerződés.

(3) A felújítási munkák átadás-átvételét követően, a nyertes pályázó kérelmére kerülhet sor az újabb bérleti szerződés megkötésére, mely határozott időtartamra, de legfeljebb 4 évre szólhat és melyben a lakbér mértéke a lakásra mindenkor megállapított bérleti díj 50%-a.

8. § (1) Szociális helyzet alapján, időskorúak részére, pályázat útján meghirdetett önkormányzati lakás (időskorúak önkormányzati lakása) bérlőjévé elsősorban csak olyan személy, házaspár, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő vagy igazoltan élettársi kapcsolatban élő pár választható,

a) aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozik vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, és

b) aki önmaga ellátására képes, és

c) aki nem rendelkezik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott értékhatár 2-szeresét meghaladó vagyonnal, és

d) aki vagy akinek a hozzátartozója az önkormányzati lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének teljesítését vállalja, és

e) aki önkormányzati lakásban lakik és vállalja, hogy a fennálló lakásbérleti jogviszonyát térítés nélkül, közös megegyezéssel, a pályázaton elnyert bérleti jogra vonatkozó szerződéskötéssel egyidejűleg megszünteti és akinek a fennálló lakásbérleti jogviszonyából eredően, lakbérhátraléka és közüzemi díj tartozása nincs.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott pályázó nem jelentkezik, bérlőnek olyan személy is kiválasztható, akinek önkormányzati lakása nincs, de az (1) bekezdés a)-d) pontjában írt feltételeknek megfelel és vállalja az önkormányzati lakás forgalmi értéke 25%-ának megfizetését.

(3) Az időskorúak önkormányzati lakásával már rendelkező kérelmező személy kérelmét a (2) bekezdésben meghatározott kérelemmel egy sorban kell elbírálni. Az időskorúak önkormányzati lakásával már rendelkező személynek a magasabb forgalmi értékű lakásba történő kijelölése esetében a korábban már megfizetett és a magasabb forgalmi értékű lakás után fizetendő értékkülönbözetet kell megfizetnie.

(4) A kiválasztás során figyelembe veendő, hogy a kérelmező a szociális alapszolgáltatások vonatkozásában ellátási igénnyel rendelkezik-e.

(5) A (2)-(4) bekezdésben foglalt feltételeket nem kell alkalmazni, ha az Önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége áll fenn.

9. § (1) Szociális helyzet alapján, a fiatalok részére, pályázat útján meghirdetett önkormányzati lakás (fiatalok önkormányzati lakása) bérlőjévé kijelölhető az a soproni állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, 42. életévét be nem töltött nagykorú személy,

a) akinek a saját, és a vele közös háztartásban élő és vele együtt költöző közeli hozzátartozójának egy főre jutó havi – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. rendelkezései alapján meghatározott és igazolt – nettó jövedelme a bérbeadást megelőző év alapján nem haladja meg a bérbeadáskori saját jogú öregségi nyugdíj minimumának 540%-át, vagy egyedülálló személy esetén 640%-át, és

b) aki és a vele közös háztartásban élő és vele együtt költöző közeli hozzátartozója összességében nem rendelkezik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott értékhatár 2-szeresét meghaladó vagyonnal, és

c) aki vállalja, hogy előtakarékosság céljából 600.000 Ft-ot lekötött betétben elhelyez és az erre vonatkozó igazolást a pályázat elnyerését követő 8 napon belül az Önkormányzathoz benyújtja, és

d) aki kötelezettséget vállal, hogy maga és a lakásba vele együtt költöző nagykorú személyek után is fejenként legalább havi 10.000 Ft-ot betétben elhelyez.

(2) A pályázat elbírálásakor, a kérelmező személyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét annak megfelelően is értékelni kell, hogy a kérelmező előreláthatólag képes-e 5 éven belül az önálló lakhatás feltételeit megteremteni.

(3) A bérleti szerződés határozott időre, legfeljebb 5 évre szólhat.

(4) A bérlő kérelmére a Népjóléti Bizottság egy alkalommal, legfeljebb egy éves időtartamra meghosszabbíthatja a bérleti jogviszonyt, amennyiben a bérlő hitelt érdemlően igazolja, hogy lakásügyét egy éven belül véglegesen megoldja.

(5) Amennyiben a lekötött betétre szóló szerződés a bérleti szerződés fennállta alatt lejár, a pályázó köteles a bérleti jogviszony fennállásáig az előtakarékossági összeget az addig fizetett összeggel havonta növelni.

(6) Az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásokkal érintett szervek foglalkoztatottjai esetében, a pályázat benyújtásánál, a soproni állandó lakóhely vagy tartózkodási hely nem feltétel.

10. § (1) Szociális helyzet alapján, a közszolgálati feladatot ellátó foglalkoztatottak részére, pályázat útján meghirdetett önkormányzati lakás (közszolgálati foglalkoztatottak önkormányzati lakása) bérlőjévé kijelölhető az a nagykorú személy,

a) aki közszolgálati feladatot ellátó foglalkoztatott, és

b) akinek a saját, és a vele közös háztartásban élő és vele együtt költöző közeli hozzátartozójának egy főre jutó havi – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. rendelkezései alapján meghatározott és igazolt – nettó jövedelme a bérbeadást megelőző év alapján nem haladja meg a bérbeadáskori saját jogú öregségi nyugdíj minimumának 675%-át, vagy egyedülálló személy esetén 800%-át, és

c) aki és a vele közös háztartásban élő és vele együtt költöző közeli hozzátartozója összességében nem rendelkezik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott értékhatár 2-szeresét meghaladó vagyonnal, és

d) aki kötelezettséget vállal, hogy maga és a lakásba vele együtt költöző nagykorú személyek után is fejenként legalább havi 15.000 Ft-ot betétben elhelyez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatok esetében a 9. § (2)-(5) bekezdése alkalmazandó.

(3) Amennyiben a bérleti szerződés alatt a közszolgálati feladatot ellátó foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, a lakásbérleti jogviszony a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő hónap utolsó napján szintén megszűnik. Amennyiben a munkáltató személye változik, úgy – a bérlő bejelentési kötelezettsége mellett – az a bérleti jogviszony fennállását nem érinti.

(4) Az elbírálás során a szociális és egészségügyi területen dolgozó pályázók előnyben részesíthetők.

11. § Eltérő rendelkezés hiányában, a 6. §-ban valamint a 22. § (3)-(4) bekezdésében előírtakat, a szociális helyzet alapján kiutalt valamennyi lakás esetében alkalmazni kell.

5. Költségelven vagy piaci alapon, pályázat útján, egyéb jogcímeken történő bérbeadás feltételei

12. § (1) Piaci alapon csak olyan nagykorú személy választható bérlőnek, aki Sopronban lakástulajdonnal vagy annak haszonélvezetével, vagy lakás használatával nem rendelkezik és az óvadék megfizetését vállalja.

(2) Költségelven csak olyan nagykorú személy választható bérlőnek, aki lakástulajdonnal vagy annak haszonélvezetével nem rendelkezik és óvadék megfizetését vállalja.

(3) Ha a pályázó már másik önkormányzati lakás bérlője, a pályázatot - az egyéb feltételek mellett is - csak akkor nyerheti el, ha előző önkormányzati lakására vonatkozó bérleti szerződését írásban felmondja, vagy írásban hozzájárul annak közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez, és nincs lakbértartozása vagy közüzemi díj tartozása. A felmondás vagy a közös megegyezéssel történő megszüntetés időpontjának meg kell előznie a pályázaton elnyert bérleti jogviszony kezdő időpontját.

13. § (1) Egyéb jogcímeken a bérlő kiválasztására a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) 685. § c) pontjában megjelölt gazdálkodó szervezettel köthető megállapodás.

(2) A megállapodást a polgármester köti.

(3) A megállapodásban az egyszeri bérlőkiválasztás jogáért ellenértéket kell kikötni, ennek összege:

a) határozott ideig - legfeljebb 5 évig - kötendő bérleti jogviszony esetén a lakás forgalmi értékének 30%-a,

b) határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén a lakás forgalmi értékének 80%-a, új építésű lakás esetén az építési költség összegével megegyező összeg.

(4) A bérlő-kiválasztási jog biztosításából eredő bevételt elkülönített számlán, lakásalapban kell elhelyezni.

14. § (1) Ha az önkormányzati lakásra bérlőkijelölési, vagy bérlő-kiválasztási jog áll fenn, a megüresedés időpontjától számított 90 napos határidőn belül a kijelölésre jogosult köteles nyilatkozni:

a) a bérlő személye,

b) a megkötendő bérleti szerződés időtartama,

c) a szerződés egyéb, általa meghatározni kívánt tartalmi elemeinek tekintetében.

(2) A bérleti szerződést a kijelölésre jogosult által meghatározott feltételekkel az üzemeltető köti meg.

(3) Amennyiben a jogosult a megjelölt határidőben jogait nem gyakorolja, vagy jogosultsága megszűnik, a lakás bérbeadásáról az 5. § szerint kell rendelkezni.

15. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, akkor részére az önkormányzat pályázati eljárás mellőzésével piaci alapon megállapított lakbérű önkormányzati lakást biztosít.

16. § A helyi közösségi tér megfelelő színvonalú működéseinek biztosítására közszolgáltatási érdekből, vagy lakásgazdálkodási érdekből pályázati eljárás nélkül történő bérlőkijelölésre a polgármester jogosult.

6. A bérlőtársi, valamint a lakás nem lakás céljára történő bérleti szerződés feltételei

17. § (1) Az Ltv. házastársra vonatkozó rendelkezésén túl az önkormányzati lakásra akár a beköltözéskor, akár azt követően csak akkor köthető bérlőtársi szerződés, ha

a) a bérlő és a bérlőtárs együttesen megfelelnek a szociális helyzet alapján történő bérlőkiválasztás feltételeinek, és

b) legalább 3 éve együttlakó közeli hozzátartozók, és

c) a bérlőtársi szerződés megkötésének időpontjában a leendő bérlőtárs nagykorú.

(2) A piaci alapon és költségelven bérbe adott lakásra akkor köthető bérlőtársi szerződés, ha - az Ltv.-ben rögzített feltételeken túl - a bérlőtársak egymás nagykorú közeli hozzátartozói, vagy élettársi kapcsolatban élnek.

(3) A bérlőtárs halála esetén a bérlő, a vele életvitelszerűen együttlakó elhalálozott bérlőtárs gyermeke - kiskorú gyermek esetén a Gyámhatóság javaslatára - és a polgármester előzetes jóváhagyásával bérlőtársi szerződést köthet.

18. § Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen, a település lakosságát, a lakosság széles körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldása céljából adható bérbe. A bérbeadásról a polgármester dönt és köt megállapodást a bérbeadás feltételeiről.

7. A felek jogai és kötelezettségei

19. § (1) Az önkormányzati lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéseket az üzemeltető által vezetett nyilvántartás tartalmazza.

(2) Az üzemeltető az önkormányzati lakás birtokbaadásakor leltárt készít, és jegyzőkönyvet vesz fel, melyben fel kell tüntetni a lakásberendezéseket, azok tényleges állapotát, valamint a bérlők esetleges észrevételeit. Az önkormányzati lakás átadás-átvételének megtörténtét az üzemeltető és a bérlő aláírásával igazolja. A lakásberendezésekkel, azok megfelelő állapotával, továbbá a központi berendezésekkel kapcsolatos szakhatósági szakvéleményeket a jegyzőkönyvhöz kell mellékleteként csatolni.

(3) Az üzemeltető szavatol azért, hogy az önkormányzati lakás az átadáskor rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Az üzemeltető a bérlet fennállása alatt az önkormányzati lakással összefüggő, törvényben meghatározott, a szerződésben vállalt kötelezettségéért is szavatol.

(4) A bérlő és a vele együtt az önkormányzati lakásban lakó személyek a lakást, a lakás berendezéseit, a közös használatra szolgáló helyiségeket, valamint az épület központi berendezéseit kellő gondossággal, rendeltetésüknek megfelelően kötelesek használni. Az épületet és környékét a házirendben foglaltaknak megfelelően köteles rendben tartani.

(5) Az üzemeltető a rendeltetésszerű használatot, valamint az önkormányzati lakás és berendezések karbantartási kötelezettségének teljesítését az önkormányzati lakásban, a bérlő előzetes értesítése mellett, évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, melynek tűrésére a bérlő köteles. Az ellenőrzés során tapasztalt rendeltetésellenes használatot a bérlő azonnal köteles megszüntetni.

20. § Az üzemeltető és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő az önkormányzati lakást átalakítja, korszerűsíti. Az üzemeltető az önkormányzati lakás átalakításával, korszerűsítésével kapcsolatban felmerült, számlákkal igazolt költségeket csak akkor vállalhatja át, ha ez által az önkormányzati lakás komfortfokozata megnövekedett. A bérlő köteles egyúttal vállalni a megállapodásban az önkormányzati lakás új, üzemeltető által meghatározott besorolásának megfelelő lakbér fizetését.

21. § A bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen az önkormányzati lakásban lakni.

22. § (1) A bérlő és üzemeltető között létrejövő bérleti szerződésnek jogszabályban foglaltakon túli kötelező elemei az alábbiak:

a) a 21. §-ban meghatározott kötelezettség, valamint a mulasztás jogkövetkezményei,

b) a bérleményellenőrzés ténye és a bérlő ezzel kapcsolatos kötelezettsége,

c) a lakbér jellege,

d) a bérlet időtartama,

e) az önkormányzati lakás birtokbaadáskori állapota,

f) az önkormányzati lakáson belül felmerülő karbantartással, felújítással, pótlással és cserével kapcsolatos költségek viselésének szabályai, a felek kötelezettségei,

g) a lakbér fizetésének módja és határideje,

h) különszolgáltatások, azok fizetésének módja, feltételei,

i) a rendeltetésszerű használat alapvető szabályai,

j) a bérleti jogviszony megszűnését követő eljárás, a felek ezzel kapcsolatos jogai és kötelezettségei,

k) a bérleti jogviszony megszűnése, felmondás lehetősége.

(2) Az üzemeltető jogosult a jelen rendeletben nem szabályozott - a felek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos - egyéb részletkérdésekben a bérlővel történő bérleti szerződés tartalmának meghatározására.

(3) A bérlő - a lakásbérleti szerződés mindkét fél általi aláírásától számított 30 napon belül - köteles saját költségén, közjegyzői okiratba foglaltan kötelezettségvállaló nyilatkozatot tenni, és azt az üzemeltetőnek bemutatni. Amennyiben a bérlő ezen kötelezettségét önhibájából elmulasztja, a lakásbérleti szerződés nem hatályosul.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása helyett a bérlő igényelheti az üzemeltetőnél a bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalását is, azzal, hogy ennek költségeit ő viseli.

8. A lakáshasználati díj, a befogadás szabályai, a tartási szerződés

23. § (1) Az a személy, aki az önkormányzati lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig az önkormányzati lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen használat kezdetétől számított két hónap elteltét követő naptól - az önkormányzati lakásból való kiköltözéséig emelt összegű használati díjat köteles fizetni, ha az Ltv. 75. §-a értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) Az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított

a) 3-6 hónap közötti időtartamra az (1) bekezdésben meghatározott használati díj másfélszerese,

b) 7-12 hónap közötti időtartamra az (1) bekezdésben meghatározott használati díj kétszerese,

c) a 13. hónaptól kezdve az (1) bekezdésben meghatározott használati díj háromszorosa.

(4) Az önkormányzat, mint tulajdonos a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 90 napon belül köteles az önkormányzati lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

24. § (1) Az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok kivételével a befogadáshoz a polgármester írásbeli hozzájárulása szükséges.

(2) A polgármester a hozzájárulást csak abban az esetben adhatja meg, ha a befogadni kívánt személy a bérlő testvére, vagy élettársa.

(3) Az időskorúak bérlakásában a polgármester a bérlő élettársának, testvérének befogadásához is csak akkor járulhat hozzá, ha az élettárs, vagy testvér:

a) nyugdíjas, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és

b) önmaga ellátására képes.

(4) Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy Sopron közigazgatási területén beköltözhető lakástulajdonnal, lakás használatával, vagy lakás haszonélvezeti jogával rendelkezik.

(5) A hozzájárulás előtt a befogadni kívánt személynek nyilatkoznia kell arról, hogy nem rendelkezik a (4) bekezdésben meghatározottakkal.

25. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - kérheti a polgármester írásbeli hozzájárulását tartási szerződés megkötéséhez.

(2) A kérelemhez csatolni kell a tartási szerződést.

(3) A polgármester a tartási szerződéshez való hozzájárulását köteles megtagadni, ha

a) az eltartó a 18. életévét nem töltötte be,

b) az eltartó és házastársa lakástulajdonnal, lakás haszonélvezeti jogával, vagy az önkormányzat közigazgatási területén önkormányzati lakás bérleti jogával rendelkezik,

c) a bérlő tartásáról jogerős bírói ítélet, vagy érvényes tartási vagy gondozási szerződés alapján más személynek kell gondoskodnia,

d) a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.

(4) Az eltartott halála után, a bérleti jogviszony folytatásakor az eltartó piaci alapú lakbért köteles fizetni.

9. Lakásbérlet megszűnése

26. § (1) A polgármester és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti.

(2) Ha a bérleti jogviszony a polgármester kezdeményezése alapján szűnik meg, akkor a bérlő részére

a) másik önkormányzati lakást ad bérbe, vagy

b) pénzbeli térítést fizet, vagy

c) másik - alacsonyabb forgalmi értékű - önkormányzati lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizethet.

(3) A pénzbeli térítés mértéke:

a) a (2) bekezdés b) pont alkalmazása esetén az önkormányzati lakás forgalmi értékének legfeljebb 20%-a.

b) a (2) bekezdés c) pont alkalmazása esetén a két önkormányzati lakás forgalmi értékkülönbözetének legfeljebb 20%-a.

(4) Amennyiben a bérleti jogviszony megszűnését a bérlő kezdeményezi, a polgármester dönthet a pénzbeli térítés megfizetéséről, melynek összege az önkormányzati lakás forgalmi értékének legfeljebb 20%-a lehet.

(5) A határozott idejű feltételhez kötött, vagy két évnél rövidebb idejű bérleti jogviszony esetén a (2) bekezdés nem alkalmazható.

(6) Pénzbeli térítés csak akkor fizethető, ha a bérlőnek lakbér, vagy az önkormányzat és gazdasági társaságai felé tartozása (továbbiakban: díj) nincs, vagy a tartozás kevesebb, vagy azonos, mint a pénzbeli térítés összege. Amennyiben a bérlőnek díj tartozása van, a pénzbeli térítés mértékét a fennálló tartozás összegével csökkenteni kell.

27. § Ha a lakásbérlet a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös a hagyatéki tárgyakat a bérlő halálától - amennyiben hagyatéki eljárás indul, a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől - számított 30 napon belül az önkormányzati lakásból köteles elszállítani. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az üzemeltető a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint eljárva, az örökös költségére az önkormányzati lakásban lévő ingóságokat elvitetheti és elraktározhatja.

10. Hozzájárulás a lakáscsere szerződéshez, az albérletbe adáshoz, lakbér mértéke, lakbértámogatás

28. § (1) A bérlő az önkormányzati lakást a polgármester írásbeli hozzájárulásával másik lakás bérletére vagy tulajdonára az Ltv.-ben meghatározott feltételekkel elcserélheti.

(2) A lakáscsere útján létrejött bérleti jogviszonyra a piaci alapon bérbe adott lakásokra vonatkozó bérleti díjfizetési szabályok alkalmazandók.

29. § (1) A bérlő a részére bérbe adott önkormányzati lakás lakószobáinak legfeljebb 50%-át adhatja a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával albérletbe.

(2) A polgármesternek a hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy az albérleti szerződés tartama a bérleti szerződés megszűnésének időpontján túl nem nyúlhat.

(3) Szociális alapon kiválasztott bérlő önkormányzati lakásának albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.

30. § A lakbér mértékét külön helyi rendelet szabályozza.

11. Az időskorúak önkormányzati lakására és a fiatalok garzonházára vonatkozó külön szabályok

35. § A házfelügyelői szolgálati önkormányzati lakásokat, ha a szolgáltatásra az ott lakók nem tartanak igényt, a polgármester jelöli ki a volt házfelügyelői teendőket ellátónak.

III. Fejezet

Az önkormányzati helyiségbérlet szabályai

12. A bérlő kiválasztása, a frakciókra, társadalmi szervezetekre és egyesületekre vonatkozó külön szabályok

36. § (1) A polgármester az önkormányzati helyiség hasznosítása céljából - a 37. §-ban és a 38. §-ban foglaltak kivételével - licittárgyalást köteles kiírni.

(2) A tárgyaláson résztvevők közül - az egyéb feltételek elfogadása mellett - a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére ajánlatot tevő lesz a kiírás nyertese.

(3) Az eljárás nyertese bérlőként jogosultságot szerez a kiírási feltételeknek megfelelő tartalmú szerződés megkötésére.

37. § Nem kell licittárgyalást kiírni, amennyiben a polgármester az önkormányzati helyiséget:

a) a bérleti jogviszony szünetelésének időtartamára vagy felmondás esetén cserehelyiségként, vagy

b) elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült önkormányzati helyiség volt bérlőinek elhelyezéséhez, az építésügyi hatóság életveszély miatt elrendelt kiürítés folytán keletkezett ideiglenes elhelyezéséhez, vagy

c) közös megegyezés esetén csereként, vagy

d) a szomszédos bérlő bérleményének műszakilag is indokolt bővítéséhez biztosítja, vagy

e) a polgármester licittárgyaláson meghirdette, és az eljárás eredménytelen maradt, vagy

f) a 2. § (4) bekezdés b) pontja esetén, vagy

g) az önkormányzat helyiséggazdálkodási érdekének fennállása esetén.

38. § A Sopron, Csarnok u. 1. szám alatti Vásárcsarnok önkormányzati helyiségeire vonatkozóan az üzemeltető bérbeadási, hasznosítási jogát önállóan gyakorolja, licittárgyalás mellőzésével.

39. § (1) Az önkormányzat testületében képviselettel rendelkező frakciók és egyesületek, valamint az Országgyűlésben képviselettel rendelkező frakciók részére a polgármester, iroda céljára a lehetőségek figyelembevételével önkormányzati helyiséget biztosít.

(2) A biztosított önkormányzati helyiségre csak határozott időre köthető bérleti szerződés, maximum a választási ciklus időszakára. Amennyiben az önkormányzati helyiség bérlője továbbra is megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vele, kérelmére, az általa bérelt önkormányzati helyiségre, az újabb választási ciklus időtartamára a bérleti szerződést meg kell kötni.

(3) A határozott időn belül is megszűnik a bérleti jogviszony, ha a frakció vagy egyesület képviselete az önkormányzati testületben, az Országgyűlésben megszűnik.

(4) Az önkormányzati helyiség bérleti díja 2011. június 1. napjától 200 Ft/m2/év + áfa.

(5) A bérleti díj emelésére az 50. § (3) bekezdésben foglaltak az irányadók.

13. Az önkormányzati helyiségbérlet létrejötte, felek jogai és kötelezettségei

40. § (1) Önkormányzati költségvetési szerv és gazdasági társaság a feladatai ellátásához biztosított önkormányzati helyiséget, legfeljebb 5 évi időtartamra adhatja bérbe.

(2) A bérleti szerződés megkötésekor a félnek a 41. § (4) bekezdés b) pontban megjelölt tartozása nem lehet.

41. § (1) A bérleti szerződést több fél együttesen is megkötheti.

(2) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony utólag is létesíthető, amennyiben a bérlemény egy bérlőre jutó nagysága meghaladja a 10 m2-t.

(3) Meglévő bérlőtársi jogviszonyhoz - a bérlőtársak megállapodásával - újabb bérlőtárs is csatlakozhat, amennyiben a bérlemény egy bérlőre jutó nagysága a csatlakozást követően meghaladja a 10 m2-t.

(4) Nem létesíthető utólag bérlőtársi jogviszony, ha:

a) a bérlő (bérlőtárs) az önkormányzati helyiséget bérleti jogviszony szünetelésének időtartamára, elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült vagy az építésügyi hatóság életveszély miatt elrendelt kiürítése folytán ideiglenes elhelyezésként kapta, vagy

b) a feleknek az önkormányzattal szemben bérleti díj, vagy 2 hónapot meghaladó közüzemi díjtartozása van, és

c) a bérleti jogviszony megszüntetése iránt eljárás folyik.

(5) Bérlőtársi jogviszony létesítése esetén a befogadónak vagy befogadóknak egyszeri, vissza nem térítendő (társulási) pénzbeli ellenértéket kell fizetnie az önkormányzat számára, melynek mértéke a jogügylettel érintett önkormányzati helyiség bérleti díjának hat havi összegével egyenlő. Az önkormányzat a bérlőtársi megállapodáshoz csak a fenti összeg befizetése igazolásának bemutatása után járul hozzá.

(6) Amennyiben az utólag létesített bérlőtársi megállapodással az önkormányzati helyiségre bérleti jogot szerzett bérlőtárs az önkormányzati helyiségben önálló bérlővé válik, az érintett önkormányzati helyiség bérleti díjának hat havi összegével megegyező pénzbeli ellenérték térítésére köteles az önkormányzat részére. A térítés megfizetése a bérleti szerződés módosításának feltétele.

42. § (1) A bérbeadó az önkormányzati helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt időpontban, állapotban, felszereltséggel, egyes helyiség-berendezésekkel leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy az önkormányzati helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon kialakítsa, felszerelje, vagy berendezze.

43. § Amennyiben a meghirdetett önkormányzati helyiség jelenlegi funkciójának megfelelő épületgépészeti, közmű-ellátási beruházás, felújítás szükséges, és a bérlő vállalja ennek saját költségen való kialakítását, az üzemeltető által elfogadott és számlákkal igazolt kialakítási költség 50%-át beszámíthatja a bérleti díjba a mindenkori bérleti díj 50%-ának erejéig az üzemeltető.

44. § (1) Az önkormányzati helyiséget jogcím nélkül használó használati díjat köteles fizetni. A használati díjat az azonos rendeltetésű, hasonló fekvésű, felszereltséggel, helyiség-berendezéssel rendelkező önkormányzati helyiségek után fizetendő bérleti díj figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A használati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltétől egy évig a kétszerese, a második és az ezt követő években pedig a háromszorosa.

14. A helyiségbérlet megszűnése, a bérleti jog cseréje, átruházása, albérlet

45. § A szerződés közös megegyezéssel történő megszűnésekor:

a) a polgármester a bérlőnek másik önkormányzati helyiséget biztosít. Az új bérleti jogviszony ideje nem lehet hosszabb, mint a megszüntetett jogviszonyból hátralévő időtartam.

b) A felek pénzbeli térítésben is megállapodhatnak. A pénzbeli térítés összegének kialakításában az önkormányzati helyiség fekvését, nagyságát, műszaki állapotát, felszereltségét, berendezettségét, újrahasznosíthatóságát kell figyelembe venni oly módon, hogy az az önkormányzati helyiség forgalmi értékének 20%-ánál több nem lehet.

c) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésekor, amennyiben a megszűnéssel érintett önkormányzati helyiség és a biztosított önkormányzati helyiség forgalmi értéke eltér, megállapodás alapján értékkülönbözetet kell fizetni.

46. § Amennyiben a helyiségbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és az örökös nem jogosult a bérleti jogviszony folytatására, az örökös a hagyatéki tárgyakat az önkormányzati helyiségből az örökhagyó halálától - amennyiben hagyatéki eljárás indul, a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől - számított 30 napon belül köteles elszállítani. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az üzemeltető a felelős őrzés szabályai szerint eljárva, az örökös költségére az önkormányzati helyiségben lévő ingóságokat elvitetheti és elraktározhatja.

47. § (1) Az önkormányzati helyiség bérleti jog cseréjéhez történő hozzájárulás feltételei:

a) helyiségbérleti jog kizárólag helyiségbérleti jogra vagy helyiség-tulajdonjogra cserélhető, és

b) a feleknek az önkormányzattal és az üzemeltetővel szemben tartozásuk nem lehet, és

c) az önkormányzati helyiségre szóló szerződési feltételek - a bérleti díj kivételével - nem változhatnak, és

d) a nem önkormányzati helyiség vonatkozásában a helyiség bérbeadójának is hozzá kell járulnia a cseréhez, és

e) önkormányzati helyiség egészére vagy egy részére albérleti szerződés nem állhat fenn, és

f) a helyiségbérleti jogviszony megszüntetésére nem lehet eljárás folyamatban, és

g) önkormányzati helyiség bérlőjének 41. § (4) bekezdés b) pont szerinti fizetési hátraléka nem lehet, a helyiség és a helyiség berendezések karbantartásával, felújításával, pótlásával, cseréjével kapcsolatosan hibás teljesítése nem állhat fenn.

(2) Az önkormányzati költségvetési szerv, gazdasági társaság által bérbeadás útján hasznosított önkormányzati helyiség bérleti joga nem cserélhető, nem ruháztató át, nem adható albérletbe. Ezen önkormányzati helyiségre utólag bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.

48. § (1) A bérleti jog átruházhatóságának feltételei azonosak a 47. § (1) bekezdés b), c), e), f), g) pontokban foglaltakkal.

(2) A helyiségbérleti jog átvevőjének, vagy a felek közötti megállapodás alapján az átadónak a hozzájáruláskor egyszeri vissza nem térítendő átruházási pénzbeli ellenértéket kell fizetni, melynek mértéke a jogügylettel érintett önkormányzati helyiség bérleti díjának 12 havi összegével egyenlő.

(3) A helyiségbérleti jog átruházásához a polgármester abban az esetben járulhat hozzá, ha a fél a (2) bekezdésben foglaltaknak 30 napon belül eleget tesz.

49. § Az albérletbeadás hozzájárulásának feltételei:

a) az önkormányzati helyiség alapterületének legfeljebb 10%-át lehet albérletbe adni. Az önkormányzati helyiség alapterületének 10%-át meghaladó részt is albérletbe lehet adni abban az esetben, ha a bérlő vállalja, hogy az Önkormányzat részére fizetendő bérleti díj kétszeresét fizeti az albérlet időtartama alatt.

b) az albérleti jogviszony leghosszabb időtartama 5 évre szólhat, de legfeljebb a bérlő bérleti jogviszonyának idejéig állhat fenn,

c) az önkormányzati helyiség rendeltetése az albérletbe adással nem változhat,

d) ha a polgármester a bérlőkijelölésben az önkormányzati helyiségben folytatható tevékenységet, üzletkört is meghatározta, az albérlő sem folytathat más tevékenységet, az üzletkör sem változtatható.

15. Bérleti díj megállapítása, eljárási rendelkezések

50. § (1) A licittárgyalás keretében hasznosított önkormányzati helyiség bérleti díja az erre vonatkozó legmagasabb összegű ajánlattal alakul ki. A licit során az induló bérleti díjat az 1., 2. mellékletekben foglaltak alapján kell megállapítani.

(2) Licittárgyalás mellőzésével létrejött bérleti jogviszonyban a bérleti díj mértéke a felek megállapodásával jön létre. A polgármester erre irányuló ajánlatát az 1., 2. mellékletben megjelölt szempontok alapján teszi meg.

(3) A polgármester minden év április hó 1. napjától kezdeményezheti a bérleti díj emelését.

(4) Kérelemre a Gazdasági Bizottság kulturális, művészeti, sport és karitatív tevékenységet folytató bérlő esetén, valamint városgazdálkodási érdek esetén a bérleti díj mértékét csökkentheti.

51. § (1) A licittárgyalási kiírásnak tartalmaznia kell:

a) az önkormányzati helyiség fekvését utca, házszám, helyrajzi szám szerint,

b) alapterületét, rendeltetését, felszereltségét,

c) az önkormányzati helyiségben folytatható tevékenységet, üzletkör megjelölést, vagy utalást arra, hogy ilyen megkötés nincsen,

d) a bérleti jogviszony időtartamát,

e) a bérleti díj alsó határát azzal a figyelmeztetéssel, hogy szerződéskötési jogosultságot a tárgyaláson a legmagasabb összegű, de legalább a hirdetményben megjelölt mértékű bérleti díj fizetésére ajánlatot tevő szerzi meg,

f) a bérleti díj változtatásának feltételeit,

g) a tárgyalás helyét és idejét,

h) a bánatpénz összegét

i) az egyéb szerződési feltételeket.

(2) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az érdeklődők számára legalább 15 nap álljon rendelkezésre a meghirdetés és a licittárgyalás között.

52. § Az önkormányzati helyiség rendeltetése az 1. melléklet szerint jelölhető meg. Az önkormányzati helyiségcsoport egységeire rendeltetésüknek megfelelően külön jelölés is alkalmazható.

53. § A polgármester az érintett szakhatóságok véleményét, továbbá az eset összes körülményét figyelembe véve, hozzájárulhat az önkormányzati helyiség rendeltetésének, a bérleti szerződésben meghatározott tevékenység és üzletkör megváltoztatásához.

54. § A helyiséghasználati díj és a bérleti jog átruházásakor fizetendő pénzbeli ellenérték megfizetésére halasztás, részletfizetési kedvezmény nem adható.

55. § A bérleti szerződés megkötése nem mentesíti a bérlőt az önkormányzati helyiségben folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges külön jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

56. § (1) E rendelet 2011. július 10. napján lép hatályba.

(2) E rendelet 27. §-át és 46. §-át a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(3)

1. melléklet 25/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelethez

Szempontok a bérleti díj megállapításához

Növelő és csökkentő tényezők:

1. A bérleti díj megállapítására irányuló bérbe adói (licit) ajánlat alsó határa évente április hó 1. napjától a KSH által előző évre kiadott hivatalos inflációs ráta mértékével, de legfeljebb 15%-kal emelkedik.

2. A helyiséghasznosítás eredménytelensége esetén a polgármester az 1. pont szerinti ajánlatát csökkentheti.

3. Ha az önkormányzati helyiségben villany, víz, csatorna nincs az ajánlati díj 30%-kal csökkenthető. Amennyiben a megjelölt közművek valamelyike hiányzik az ajánlati díj 10-10%-kal mérsékelhető.

4. Ha az önkormányzati helyiség nem nyílik közterületről, de a közterületre néző kirakata vagy portálja van, az ajánlati díj 10%-kal, ha pedig az előbbiekkel nem rendelkezik 20%-kal csökkenthető.

5. Az önkormányzati helyiség fekvését a 2. melléklet szerint kell figyelembe venni.

2. melléklet a 25/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelethez

Sopron város közterületeinek övezeti besorolása a bérleti díj megállapításához