Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 37/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
Sopron, Deák tér és környéke Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2016. 09. 02- 2021. 12. 25Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 37/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
Sopron, Deák tér és környéke Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről1
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Sopron Megyei Jogú Város Deák tér és környékére terjed ki. A terület határa északon a II. Rákóczi Ferenc utca - Széchenyi tér - Móricz Zsigmond utca - Magyar utca, keleten a Kőszegi út - Csengery utca - Tallián utca keleti házsora, délen a vasút nyomvonala, nyugaton a Csatkai Endre utca.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
2. A rendelet alkalmazása
2. § (1) Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt alkalmazandó.
(2) Jelen rendelet mellékletei:
1. melléklet: Szabályozási tervlap
2. melléklet: Épített örökség elemeinek jegyzéke
3. melléklet: Régészeti lelőhelyek jegyzéke
4. melléklet: Természeti értékek jegyzéke
5. melléklet: Sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok jegyzéke
3. Településrendezési eszközök
3. § (1) A szabályozási tervlapokon az alábbi szabályozási elemek szerepelnek:
a) Kötelező szabályozási elemek:
aa) beépítésre szánt és nem szánt területek határa,
ab) tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
ac) építési övezet és az övezeti határ jele,
ad) MJT határa, országos védelem tárgyai, helyi művi értékek,
ae) helyi természetvédelem tárgyai,
af) kötelező építési vonal,
ag) megszüntetendő telekhatár
ah) gyalogos közforgalomnak kötelezően megnyitott területek, átadott magánút, vagy magánterület
ai) kerékpárút, vegyes használatú út,
aj) kötelezően biztosított gyalogos átjárás
b) Tájékoztató elemek:
ba) műemléki környezet határa,
bb) védőtávolságok határa,
bc) régészeti lelőhelyek,
bd) országosan védett természeti területek és védett természeti értékek, emlékek,
be) felszíni víz védőterületének határa
c) Irányadó szabályozási elem a javasolt gyalogos átjárás.
(2) A szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. A kötelező szabályozási elemek csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.
(3) A megszüntető jel közterület és magánterület határvonalán kötelező érvényű, míg két magánterület határvonalának megszüntetése esetén csak irányadó jellegű.
4. Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai
4. § (1) A zártsorú beépítésnél, ahol a szabályozási terv másként nem rendelkezik, az építési hely külön jelölés hiányában a teljes telekterület, előkert nélkül, az utcai telekhatáron történő épület-elhelyezést jelent.
(2) Az övezeti előírásokban használt jelölések az alábbiak szerint értelmezendőek:
a) „K” telek vonatkozásában a kialakult állapotot,
b) „sz-sz” telek vonatkozásában a szabályozási terv szerint kialakítandó,
c) „K” jel építménymagasság és beépíthetőség mértéke vonatkozásában a szomszédos, beépített telkeknél kialakult állapotot jelenti.
(3) Az engedélykérelmekhez kapcsolódóan különleges kikötések az alábbiak:
a)-b)
c) Az MJT területen az épületek homlokzatának színezése, a közterületekről látható helyen elhelyezendő reklám, vagy tájékoztatást szolgáló tárgy, felirat építési engedélyköteles.
d)
(4) Jelen rendeletben meghatározott övezeti előírásoktól eltérni a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosítása nélkül akkor lehet, ha az eltérés
a) a kialakult városkép, a védett értékek láthatósága és védelme, új építészeti értékek létrehozása érdekében szükséges,
b) közérdeket nem sért,
c) numerikus értékek esetében nem haladja meg a 10%-ot, a funkcióval kapcsolatos előírás esetében az adott övezetben az OTÉK által nem tiltott funkcióra vonatkozik, telekkorrekciók esetében előre nem látható, értelmezhetetlen, vagy szükségtelenül hátrányos helyzetet tesz elkerülhetővé, és
d) az Önkormányzati Tervtanács szakvéleménye támogatja.
(5) A gyalogos közforgalomnak kötelezően átadott területek, valamint az újonnan nyitott utcák és egyéb közlekedő felületek felett a beépítés átvihető, a zárt térfalban az átközlekedés kapuzat jelleggel biztosítható.
(6) Azokban az övezetekben, ahol a megengedett beépítettség 70% vagy azt meghaladó, ott közösségi funkciók céljából történő udvarlefedés esetén a megengedett beépítettség 100%-ig növelhető.
(7) A meglévő, ipari jellegű üzemi terület bővítése, átalakítása, korszerűsítése - kivéve a környezeti terhelést csökkentő építési munkát - nem engedélyezhető, új ipari létesítmény nem építhető.
5. Az épített értékek védelmével kapcsolatos előírások
5. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen az országos és a helyi védelem alatt álló épületek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(2)
(3) A terv területen található régészeti lelőhelyek jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
6. Természeti értékek védelme
6. § (1) A területen lévő, helyi védettség alá eső természeti értékek kezelésénél a vonatkozó, a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat kell betartani.
(2) A helyi természeti értékek jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.
(3)
7. Közműellátás és elektronikus hírközlés
7. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás, távhőellátás),
d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.
(2) Út építésénél, út rekonstrukciónál:
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről és a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(4)
(5) Közterületen új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű és ac anyagú vezetéket építeni nem szabad.
(6) Ha a mértékadó külső tüzivíz igény a közüzemi vízhálózatról nem biztosítható:
a) vagy a vízhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges,
b) vagy az épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt,
c) vagy a hálózat bővítését kell megoldani.
(7) A technológiai szennyezettségű vizeket helyben létesítendő szennyvízkezeléssel, a közcsatornára előírt szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani, azt követően lehet csak a közcsatornába vezetni.
(8) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat és a szénhidrogén szennyezésnek kitett területeket:
a) kiemelt szegéllyel kell kivitelezni,
b) vízzáró burkolattal kell ellátni,
c) a felületekről összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába,
d) szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló létesítése tilos.
(9) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő középfeszültségű, kisfeszültségű, közvilágítási, villamosenergia-ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.
(10) Új építésű ingatlan villamosenergia-bekötését csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni.
(11) Az épület utcai homlokzatán látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, új égéstermék elvezető, stb.) nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.
(12) A tervezési területen a távhőellátás hálózatát csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(13) A tervezési területen új vezetékes elektronikus hírközlési (táv- és műsorelosztó) hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérő megoldás csak Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött külön megállapodás alapján engedélyezhető. Rekonstrukciónak minősül kiépített vezeték olyan átalakítása, mely a műszaki paraméterek megváltozásával jár.
(14) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az MJT, az egyedi helyi, illetve országos védelem alatt álló épületek, és az utóbbiak műemléki környezetének telkein.
(15) A tervezési területen antennát önálló tartó szerkezetre telepíteni nem lehet (az, csak meglevő építményre telepíthető amilyet a (14) bekezdés nem zár ki).
8. Általános környezetvédelmi előírások
8. § (1) Levegőtisztaság-védelem
a) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a kibocsátási (emisszió) illetve a légszennyezettségi (immisszió) határértékek a vonatkozó miniszteri rendelet szerint veendők figyelembe.
b) Figyelembe veendő továbbá, hogy a légyszennyezettségi zónák tekintetében Sopron városa a „Kijelölt városok” zónába sorolt. Egyéb kérdésekben (pl. helyhez kötött, mozgó és vonalszerű légszennyező forrásokkal kapcsolatos előírások, védelmi övezetek kiterjedése, bűzzel járó tevékenységek) a vonatkozó Korm. rendeletben foglaltak alapján kell eljárni.
c) A területen hulladék nyílt téri, vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése (kis mennyiségű háztartási papír és fahulladék kivételével), továbbá veszélyes hulladék égetése (vagy más formában történő ártalmatlanítása) nem engedhető meg.
d) Gázenergia felhasználása esetén utcafronton parapet konvektorok alkalmazása egészségügyi szempontból nem engedélyezhető.
(2) Zaj- és rezgésvédelem
a) A terület övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a vegyes övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.
b) Az övezetekben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a vonatkozó jogszabály [27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes miniszteri rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékekről] 1-3. melléklete szerint a 2. sorszámmal jelzett („Lakóterület...”) területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.
c) Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.
d) Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. mellékletében foglalt határértékek érvényesek.
e) Az üzemi vagy szabadidős zajforrásokra, valamint az építési zaj és rezgésforrásokra, továbbá a közlekedési vonalas létesítmények létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat a vonatkozó jogszabály alapján kell figyelembe venni.
f) Az országos közforgalmú vasút melletti, területfelhasználás-változással érintett területeken környezeti zaj ellen védendő homlokzattal rendelkező épületek kizárólag a vonatkozó jogszabályban (284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. melléklet) meghatározott zajvédelmi határértékek betartásának figyelembevételével építhetők.
(3) Hulladékgazdálkodás
a) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. A területen keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, valamint a veszélyes hulladék.
b) Folyékony fázisú veszélyes hulladék közcsatornába nem engedhető. A települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények a vonatkozó miniszteri rendelet [16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet] alapján veendők figyelembe.
(4) Talaj (föld) védelem
a) Talajvédelmi érdekből a létesítmények (épület, műtárgy, út) építése során a talaj felső humuszos rétegét (min. 20 cm) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (pl. a terület zöldfelületeinek kialakításánál) gondoskodni kell.
b) A be nem épített telkek területének, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége.
c) Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
d) Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (föld, homok, esetleg aprózott egyéb kőzet, vagy építési törmelék) történhet.
(5) Zöldfelületi elemek általános védelme
a)
b) A szabályozási tervlapon jelölt, megőrzendő értékes faegyedek környezetében csak olyan építési munkálatok (beleértve a közműépítést is) végezhetők, amelyek azokat nem károsítják.
c) A szabályozási tervlapon jelölt értékes fasorok felújítása, pótlása, rekonstrukciója csak a fasorra jellemző fafajjal történhet. Értékes fasor közműelhelyezés, parkoló, vagy egyéb létesítmény elhelyezése érdekében nem vágható ki.
d)
9. Tűzvédelmi előírások
9. § (1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.
(2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a védett építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen.
(3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és területet.
Gépjármű elhelyezés
9/A. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület lakó és vegyes besorolású övezeteinek telkein
a) önálló felszíni parkolóterület nem alakítható ki,
b) az OTÉK és jelen rendelet előírásai szerint számított kialakítandó minimális parkolóhelynél több parkolóhely nem alakítható ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó terület lakó és vegyes besorolású övezeteinek telkein
a) új épület építése,
b) meglévő épület új lakást eredményező bővítése, átalakítása és
c) meglévő épületben új lakást eredményező rendeltetésváltozás esetén
új lakásonként 2 db parkolóhelyet kell kialakítani.
(3) A (2) bekezdés szerinti parkolóhelyeket teljes egészében az épület saját telkén kell kialakítani, kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat.
(4) Amennyiben a (2) bekezdés b), c) pontjában foglalt esetekben a telek fizikai adottságai miatt az új lakásokhoz kialakítandó parkolóhelyek elhelyezésére az épület saját telkén teljes egészében nincs lehetőség, a kialakítandó parkolóhelyek számának legfeljebb 10%-át közterület megváltással, közterületen lehet biztosítani.
(5) A (2) bekezdés szerinti parkolóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy a parkoló állások gépjárművel egy másik parkoló állás igénybevétele nélkül megközelíthetőek legyenek.
A beépítésre szánt területek építési övezeteinek előírásai
10. A lakóterületekre vonatkozó előírások
10. § (1) A rendelet hatálya alá eső lakóterületek nagyvárosias és kisvárosias lakóterületbe soroltak.
(2) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű, meglévő telek is beépíthető, az övezetre előírt egyéb előírások betartásával. A lakóövezetek telkein meglévő épületek az övezetben megengedett mértékig (beépítettség, építménymagasság) bővíthetők.
11. § (1) Az Lk-1, Lk-2, Lk-3 jelű építési övezetekben, a kisvárosias lakóterületen elhelyezhető funkció: lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény, valamint kivételesen - ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát - szálláshely-szolgáltató épület, igazgatási épület, termelő kertészeti építmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, kivéve üzemanyagtöltő.
(2) Az Lk-1 építési övezetben:
a) Az övezet két utca között átmenő telkei megoszthatók a minimális telekméret betartásával. A közterületi feltárással nem rendelkező telkek a szabályozási terven jelölt módon összevonandók. A minimális telekméret csak telekmegosztás esetén mérvadó. A telekösszevonás csak új építés esetén feltétel.
b) Az övezetben az építési hely a 6 m hátsókert, illetve a szabályozási terven jelölt nem beépítésre szánt területek kivételével a teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el, kivéve ahol a szabályozási terv másként rendelkezik.
c) Az övezetben a telkek beépítetlen területe 20%-ban lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.
d) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.
e) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Zártsorú |
Lk-1 |
300 |
40 |
K (kialakult) |
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Zártsorú |
Lk-2 |
K (kialakult) |
40 |
K (kialakult) |
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Zártsorú |
Lk-3 |
sz-sz |
15 (03) |
5,5 |
12. § (1) Az Ln-1, Ln-2, Ln-3, Ln-4 jelű építési övezetekben, a nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető funkció: lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, valamint kivételesen - ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát - szálláshely-szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, kivéve üzemanyagtöltő.
(2) Az Ln-1 építési övezetben:
a) Az építési övezet a telepszerű lakóterületek kialakult, úszótelkeken lakóépületekkel beépült területe.
b) Az övezetben az építési hely az úszótelkek teljes területe.
c) Az övezetben az úszótelkek közötti terület nem építési telek, zöldterületként tartandó meg. Rajta csak az itt található épületek járműforgalma biztosítható és a zöldterületi funkciót szolgáló építmények helyezhetők el.
d) Egységes építészeti koncepció alapján magastető ráépítés és beépítés max. 4 szintes épületek esetén megengedett.
e) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
szabadonálló |
Ln-1 |
K (kialakult) |
90 (4,5) |
12,5 |
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Zártsorú |
Ln-2 |
K (kialakult) |
50 (2) |
K (kialakult) |
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Zártsorú |
Ln-3 |
sz-sz |
70 |
K (kialakult) |
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Zártsorú |
Ln-4 |
sz-sz |
70 (2) |
7,5 |
11. A Vegyes területekre vonatkozó előírások
13. § A rendelet hatálya alá eső vegyes területek a településközpont vegyes és központi vegyes területekbe soroltak.
14. § (1) A Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4, Vt-5, Vt-6 jelű építési övezetekben az OTÉK 16. § (2), (3) bekezdés szerinti funkciók helyezhetők el, kivéve (2) bekezdés 7. pontja.
(2) A Vt-1 építési övezetekre vonatkozó különleges előírások: (történeti beépítés, II. Rákóczi F. utca, Magyar utca és Móricz Zsigmond utca)
a) Közterülethez csatlakozó, vagy onnan látható épületrészeknél kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata, a jellemzően vakolt architektúra, kő, vagy vakolt lábazatok, utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok. Nyílászárók cseréjekor kötelező az eredetivel egyező arányú, osztásrendszerű, tokszerkezetű nyílászárók alkalmazása, melyek anyaga eltérhet az eredetitől, feltéve, ha azonos megjelenésű.
b) Átalakításnál a meglévő homlokzatok feltárt nyílásait fel kell használni, vagy kőanyagát vakolatlanul kell bemutatni. Új nyílás csak álló téglány alakú lehet.
c) Kerítések csak tömör falként, maximálisan 1,8 m magassággal, vakoltan, vagy vakolatlanul, utóbbi esetben vegyes vagy kőfalként készíthetők.
d) Az egy házszám alatt elérhető, külön helyrajzi szám alatt szereplő telkek összevonhatók, amennyiben egy tulajdonba kerülnek úgy összevonandóak. A fenti folyamat lezárultáig a közös udvar magánúttá alakítandó, így a róla megközelíthető telkek építési teleknek minősülnek a megközelítés vonatkozásában. Abban az esetben, amikor a közterületi kapcsolat kapualjon keresztül történik, úgy a kapualj is a magánút részét képezi.
e) A közműszolgáltatók közszolgáltatási feladata a magánút és közút, illetve közterület határáig terjed.
(3) Az építési övezetre az alábbi előírások vonatkoznak:
a) Az övezetben a meglévő telkek tovább nem oszthatók. Kivétel, a közterület, vagy e célra kötelezően átadott terület kialakítása, illetve a 80 m-nél mélyebb, Rákóczi utcai telkek, melyek a szabályozási terven jelölt utca kialakítása után megoszthatók.
b) Az övezetben üzemanyagtöltő állomás és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el.
c) Telekösszevonás esetén új építés csak a jelenlegi telekosztás szerinti utcaképi tagolással engedélyezhető.
d) Az udvari szárnyak építménymagassága nem haladhatja meg az utcaiét.
e) Az övezetben az építési hely a 6 m hátsókert kivételével a teljes telekterület. Az utcai telekhatár kötelező építési vonal, ahol épület zártsorúan helyezendő el. A bővítési lehetőség elsősorban keresztszárny építésére használható fel.
f) Az övezetben a jelenlegi jelölt gyalogos átjárások lehetőségét tulajdonos- és funkcióváltozás esetén is fenn kell tartani.
g) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a közvetlen szomszédok mellett a telektömbben kialakult és az utca mindkét oldali beépítésére tekintettel jellemző magasságot kell figyelembe venni.
h) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Zártsorú |
Vt-1 |
K (kialakult) |
70 |
K (kialakult, de legfeljebb 12,5) |
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Szabadonálló |
Vt-2 |
K (kialakult) |
30 |
7,5 m |
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Zártsorú |
Vt-3 |
sz-sz |
60 - (2,5) |
12,5 |
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Zártsorú |
Vt-4 |
K (kialakult) |
70 |
K (kialakult) |
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Zártsorú |
Vt-5 |
sz-sz |
50 |
K (kialakult) |
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Zártsorú |
Vt-6 |
K (kialakult) |
50 |
K (kialakult) |
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Szabadonálló |
Vt-7 |
sz-sz |
30 - (0,5) |
7,5 |
15. § (1) A Vk-1 jelű építési övezetben csak igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el.
a) Az övezetben az építési hely a teljes telekterület.
b) Az övezetben a telkek beépítetlen területe felületének 20%-án lehet burkolt, a fennmaradó területet növényzettel fedetten kell kialakítani.
c) A „kialakult” építménymagasság előírása esetén a telek jelenlegi beépítése mérvadó. A környező lakótelkek beépítése nem veendő a számításba.
d) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét és az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Szabadonálló-Zártsorú |
Vk-1 |
K (kialakult) |
40 |
K (kialakult) |
az építési telek |
||||
|
|
legkisebb területe |
legnagyobb beépítettsége |
építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Zártsorú |
Vk-2 |
K (kialakult) |
50 |
K (kialakult) |
Beépítésre nem szánt területek előírásai
12. Közlekedési terület
16. § (1) A közlekedési területek terület-felhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a Szabályozási Tervlapok tüntetik fel, a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút helye, stb.) irányadónak tekintendők. A vasúti közlekedési területek a Szabályozási Tervlapokon Kök jellel vannak megkülönböztetve.
(2)-(3)
(4) A közforgalom elől el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel.
(5)
(6) A II. Rákóczi F. u. - Erzsébet u. - Deák tér - Csatkai E. u. tömbbelsőben lévő (a Pázmány Péter utca meghosszabbításával kialakuló) közterület középső tér részén szintalatti közparkoló alakítható ki. Ez a tér teljes területére kiterjedhet.
13. A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények előírásai
17. § A sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok felsorolását jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.
14. Elővásárlási jog
18. § (1) A Rákóczi utcai tömbbelső fejlesztésének biztosítására az Önkormányzat számára elővásárlási jogot biztosít a szabályozás a terven jelölt területen.
(2) Az elővásárlási joggal érintett telkek listáját az 5. melléklet 1. pontja sorolja fel.
15. Kisajátítás
19. § A szabályozási terven jelölt és az 5. melléklet 2. pontjában felsorolt ingatlanok, vagy ingatlanrészek az Étv. vonatkozó rendelkezései szerint közérdekből közterület céljára kisajátítandók.
16. Záró rendelkezések
20. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2)
1. melléklet a 37/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 37/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez
A) |
B) |
C) |
D) |
E) |
|
1. |
MJT |
8701 |
Sopron külső városfalakon belüli terület |
||
2. |
Csengery u. 106. |
11389 |
Selyemgyári lakóház |
5961 |
|
3. |
Deák tér 1. |
9729 |
Lenck villa-múzeum |
3033 |
|
4. |
Deák tér 4. |
11390 |
Trinkl ház |
2995 |
2991, 2993, 2994, 2996, 2997/1, 2997/2, 2997/3 |
5. |
Deák tér 25. |
11391 |
Mayer ház |
3051 |
3049, 3050/1, 3053, 3054, 3068 |
Deák tér 32. |
11392 |
Leányiskola (ma AMI) |
2964 |
2947/2, 2951, 2952, 2953, 2954, 2965, 2966, 2967, 2968, 2852, 2931, 2955, 2963, 3031, 3032 határolt terület |
|
6. |
Deák tér 78. |
11393 |
Ev. Teológia Fak. |
2576/10 |
2576/7, 2576/8, 2576/9 |
7. |
Erzsébet u. 12. |
9730 |
Russ villa |
3068 |
|
8. |
Kis János u. 4. |
11394 |
2844 |
2819/5, 2819/6, 2820/6, 2821/2, 2828, 2842, 2845, 2846, 2850, 2820/1 közt. és 2843. közterületek által határolt szakasz |
|
9. |
Magyar u. 2. |
3270 |
lakóház |
2756 |
|
10. |
Magyar u. 4. |
3256 |
lakóház |
2755 |
|
11. |
Magyar u. 7. |
3257 |
lakóház |
2246 |
|
12. |
Magyar u. 11. |
3258 |
lakóház |
2731 |
|
13. |
Magyar u. 16. |
3259 |
lakóház |
2740 |
|
14. |
Magyar u. 20. |
3260 |
lakóház |
2738 |
|
15. |
Magyar u. 22. |
3261 |
lakóház |
2736 |
|
16. |
Magyar u. 24. |
3262 |
ház falában v. Magyar kapu |
2576/87 (TH) |
|
17. |
Móricz Zs. u. 2. |
3265 |
lakóház |
2802/2, 3 (TH) |
|
18. |
Móricz Zs. u. 5. |
3266 |
lakóház |
2208 (TH) |
|
19. |
Móricz Zs. u. 10. |
3267 |
lakóház |
2788 |
|
20. |
Móricz Zs. u. 16. |
3269 |
lakóház |
2576/1 |
|
21. |
II. Rákóczi F. u. 10. |
3301 |
lakóház |
410 |
|
22. |
II. Rákóczi F. u. 12. |
3302 |
lakóház |
411 (TH) |
|
23. |
II. Rákóczi F. u. 29. |
3303 |
lakóház |
3134 |
|
24. |
II. Rákóczi F. u. 37-39. |
3304 |
lakóház |
3144/1, 3144/2 |
|
25. |
II. Rákóczi F. u. 47. |
3305 |
lakóház |
3149 |
|
26. |
II. Rákóczi F. u. 49. |
3306 |
lakóház |
3150 |
|
27. |
II. Rákóczi F. u. 51. |
3307 |
lakóház |
3151 (TH) |
|
28. |
Széchenyi tér 1-2. |
3349 |
lakóépület |
2206/1, 2206/1 |
|
29. |
Széchenyi tér 3. |
3348 |
Domonkos templom |
2822 |
|
30. |
Széchenyi tér 4. |
3350 |
rendház |
2821/1 |
|
31. |
Széchenyi tér 5. |
3351 |
lakóépület |
2823/1 |
|
32. |
Széchenyi tér 9. |
8778 |
Postapalota |
2826/1 |
|
33. |
Széchenyi tér 11. |
3352 |
iskola |
2829 |
|
34. |
Széchenyi tér 14 -15. |
3353 |
lakóépület |
148 (TH) |
|
35. |
Széchenyi tér 17-18. |
3354 |
lakóépület |
141 |
|
36. |
Széchenyi tér 19. |
3355 |
lakóépület |
142 |
|
37. |
Széchenyi tér 20. |
3356 |
lakóépület |
143 |
|
38. |
Városfalak |
3442 |
A) |
B) |
C) |
|
|---|---|---|---|
1. |
Arany János u. 2. |
2855 |
Somlai Schwarz Rezső földszintes, zártsorú lakóháza: Boór Gusztáv és Nándor terve 1936. |
2. |
Arany János u. 6. |
2857 |
Bauer Lipótné földszintes, zártsorú lakóháza: Somlai Aladár terve 1936. |
3. |
Csengery u. 5 |
2983 |
Késő romantikus emeletes lakóház a neogótika jellegzetes helyi jegyeivel |
4. |
Csengery u. 8. |
3011 |
Reprezentatív neoreneszánsz emeletes városi palota |
5. |
Csengery u. 28 |
2957 |
Zárgyár kultúrháza: Winkler Oszkár terve 1950. |
6. |
Csengery u. 30-32. |
2956 |
Zárgyár - ma Elzett - nyerstégla ipari épület. Egységes belső csarnoktereit acél szerkezetű oszlopok támasztják alá. Schneider Márton (?) 1890 körül |
7. |
Csengery u. 59. |
2960 |
Emeletes lakóház: Winkler Oszkár terve 1936. |
8. |
Deák tér |
3031 |
Meteorológiai állomás, 1911. |
9. |
Deák tér |
3053 |
Russ-villa egykori bejárata, üres telek kapuja |
10. |
Deák tér 2. |
2997/2 |
Református templom és plébánia: Hárs György terve 1926-1929, neobarokk stílusban |
11. |
Deák tér 9. |
3037 |
Késő historizáló bérházépület korszerű beépítéssel és lakáselrendezéssel: Schneider Márton 1880. |
12. |
Deák tér 14. |
2985 |
Alt Zsigmond lakóháza: Freund Dezső budapesti építész terve 1923., az első világháború utáni klasszicizáló-hellénizáló építészet jellegzetes emléke |
13. |
Deák tér 15. |
3041 |
Egyemeletes, korai neoreneszánsz lakóház, Schármár János tervei 1880 körül |
14. |
Deák tér 17. |
3046 |
Korai neoreneszánsz egyemeletes lakóház: Schármár János (?) terve 1879. |
15. |
Deák tér 17. |
3050/1 |
Jellegzetes soproni kerti ház, a bástyafalra építve: fszt. + emeletes klasszicizáló késő barokk architektúra, egyike a kevés, fennmaradt ilyen jellegű soproni emlékeknek |
16. |
Deák tér 29-31. |
2849 |
Háromemeletes, késő historizáló sarokház: Schöne Lajos 1894.: az épületet több európai folyóirat is közölte (XXIV. 9341/1894: Soproni Levéltár) |
17. |
Deák tér 33. |
2848 |
középkupolás, késő historizáló lakóház: Ullein József terve 1895. |
18. |
Deák tér 37-41. |
2819/1-9 |
Lakóház, szocialista-realista stílusban: Winkler Oszkár terve 1955. |
19. |
Deák tér 45. |
2810/2 |
Esterházy Hitbizomány tisztviselői lakóház: Hárs György építész terve 1932. |
20. |
Deák tér 47. |
2808 |
Lakóház, korai modern |
21. |
Deák tér 49. |
2807 |
Lakóház, korai modern: Füredi Oszkár terve 1940 körül |
22. |
Deák tér 51. |
2806 |
Evangélikus elemi iskola: Schármár Károly terve 1931., az első világháború utáni neobarokk stílusában |
23. |
Erzsébet u. 1. |
2839 |
Kétemeletes, középkupolás bérházépület: Schiller János terve 1894. |
24. |
Erzsébet u. 2. |
1875 |
Markl József építőmester által 1875-ben emelt városi palota a neoreneszánsz korai korszakából |
25. |
Erzsébet u. 3. |
2840 |
Schiller János különleges, „háromsávos” elrendezésű homlokzata 1893-ból |
26. |
Erzsébet u. 5. |
2841 |
Wender János kivételes szépségű városi palotája 1883-ból a késői neoreneszánsz stílusában |
27. |
Erzsébet u. 7. - Kis János u. 1. |
2842 |
Háromemeletes társasház a korai modern stílusában: Hárs György terve 1930 körül |
28. |
Erzsébet u. 8. |
3059 |
Egyemeletes lakóház a korai modern stílusában: Winkler Oszkár terve 1936-ból |
29. |
Erzsébet u. 9. |
2850 |
Pénzügyi palota, ma Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaság-tudományi Kar: Exler Jenő és Zobel Lajos terve 1924-1925: az első világháború utáni késő historizáló építészet különleges emléke |
30. |
Erzsébet u. 14. |
3057 |
Emeletes neoreneszánsz lakóház: Ullein Antal terve 1879-1881 |
31. |
Erzsébet u. 16. |
3056 |
Emeletes neoreneszánsz lakóház: Ullein Antal terve 1879-1881 |
32. |
Erzsébet u. 18. |
3055 |
Emeletes neoreneszánsz lakóház: Ullein Antal terve 1879-1881 |
33. |
Erzsébet u. 20. |
3054 |
Emeletes neoreneszánsz lakóház: Ullein Antal terve 1879-1881 |
34. |
Kis János u. 3. |
2828 |
Háromemeletes társasház 2. üteme a korai modern stílusában: Hárs György 1930 körül |
35. |
Kisfaludy u. 1-5. |
2793/8 |
Lakóház, szocialista-realista stílusban: Hell Géza terve 1957 körül |
36. |
Kőfaragó tér 2. |
2587 |
Kétemeletes lakóház: Winkler Oszkár terve |
37. |
Lenkey utca 5. |
2846 |
Rendelőintézet bővítése: Ujváry Rudolf terve 1970 körül |
38. |
Magyar utca 10. |
2744 |
A neoreneszánsz (1880 körül) kiemelkedő jelentőségű alkotása: kupolás tömege a városkép meghatározó motívuma. |
39. |
Mátyás király utca l-3. |
2801 |
Kétemeletes modern lakóház: Somlai Aladár tervei alapján 1935-1940 között épült, a két háború közötti építészet egyik első alkotása |
40. |
Mátyás király utca 5. |
2800 |
1935-1940 között épült, korszerű, modern lakóház: a két háború közötti építészet városrész méretű alkotása |
41. |
Mátyás király utca 7. |
2799 |
Kétemeletes, korszerű, modern lakóház: Winkler Oszkár 1940.: a két háború közötti építészet első városrész méretű alkotása |
42. |
Mátyás király utca 11. |
2797 |
1935-1940 között épült, korszerű, modern lakóház: a két háború közötti építészet városrész méretű alkotása |
43. |
Mátyás király utca 13. |
2814 |
1935-1940 között épült, korszerű, modern lakóház: a két háború közötti építészet városrész méretű alkotása |
44. |
Mátyás király utca 15. |
2815 |
1935-1940 között épült, korszerű, modern lakóház: a két háború közötti építészet városrész méretű alkotása |
45. |
Mátyás király utca 17. |
2816 |
Grosz család kétemeletes sarokháza: Füredi Oszkár terve 1938., korszerű, modern lakóház: a két háború közötti építészet városrész méretű alkotása |
46. |
Mátyás király utca 18. |
2818 |
Az 1920-as években épült, késő neobarokk iskolaépület, az első világháború utáni neo-historizmus jellegzetes soproni emléke |
47. |
Mátyás király utca 19. |
2869 |
Rauscher Miksa szombathelyi építész tervezte hatalmas, reprezentatív középület: GYSEV- székház: a késő historizmus alkotása |
48. |
Mátyás király utca 20. |
2817 |
Domonkos-társasház, korszerű, modern sarokház: Kalmár Dezső (?) terve 1938-1939 között épült |
49. |
Mátyás király utca 32. |
2906 |
Emeletes városi polgárház 1893-ból: Ullein József terve 1880 körül |
50. |
Pázmány P. u. 1. |
3042 |
Steiner Emil és Gyula kétemeletes modern lakóháza: Somlai Aladár tervei alapján 1935. |
51. |
Pázmány P. u. 3. |
3043 |
Modern lakóház, épült 1940 körül |
52. |
Pázmány P. u. 5. |
3044 |
Modern lakóház, épült 1940 körül |
53. |
Pázmány P. u. 6. |
3048/1 |
Még álló, romos kerti ház a külső várfalra építve, a 18. század végéről |
54. |
II. Rákóczi F. u. 5. |
3065 |
Wanitzky Ferenc tervezte városi bérház 1850-ből Handler József emeletráépítésével |
55. |
II. Rákóczi F. u. 9. |
3069 |
Klasszicizáló lakóház 1837-ből, 1870 körül a szigorú neoreneszánsz stílusában átalakították |
56. |
II. Rákóczi F. u. 11. |
3071 |
Mühl Konrád kora historizáló emeletes városi háza Markl József tervei alapján épült 1860-ban |
57. |
II. Rákóczi F. u. 13. |
3072 |
Emeletes városi lakóház a historizmus reprezentatív stílusában |
58. |
II. Rákóczi F. u. 53. |
3152 |
A szecesszió kiemelkedő jelentőségű alkotása |
59. |
Széchenyi tér 12. |
2830 |
Perkovátz család sarokháza: Becska Ferenc építette 1943-ban |
60. |
Széchenyi tér 13. |
2038 |
Vághy Mihályné emeletes sarokháza: Schöne Lajos terve 1889. |
3. melléklet a 37/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez
A) |
B) |
C) |
D) |
E) |
|
|---|---|---|---|---|---|
Gy.-M.-Sopron |
Sopron |
||||
1. |
48825 |
Deák tér |
|||
2. |
52579 |
Csengery utca |
2939-2942 |
||
3. |
52584 |
Kis János utca |
2920/1, 2844, 2819/2, 2819/5-6, 2821/2-3, 2828 |
||
4. |
52592 |
Lenkey utca |
19/3, 19/8-9, 2819/5-7 |
||
5. |
52595 |
Mátyás király utca |
2920/1 |
||
6. |
52596 |
Széchenyi tér 5-10. (Postapalota) |
2826/1, 2826/2, 2823 |
||
7. |
52598 |
Széchenyi tér 11. (Berzsenyi Gimnázium) (másodlagos lh.) |
2829 |
||
8. |
52599 |
Erzsébet utca |
3054-3062, 2839-2842, 2850 |
||
9. |
52600 |
Domonkos kolostor és kertje |
2821/1-2 |
||
10. |
52605 |
Régi evangélikus temető |
2842, 2843, 2828, 2849, 2850 |
||
11. |
52910 |
Hosszúsor |
145 |
||
12. |
52604 |
Móricz Zs. u. 1-3. |
2206/1 |
||
13. |
52623 |
Széchenyi tér 15. előtt |
267 |
||
14. |
52624 |
Széchenyi tér II. |
145 |
||
15. |
52933 |
Széchenyi tér III. |
145 |
||
16. |
52625 |
Széchenyi tér 17-18. |
141 |
||
17. |
52921 |
II. Rákóczi Ferenc utca |
nem köthető helyrajzi számhoz |
||
18. |
52561 |
II. Rákóczi Ferenc utca 17. |
3098/2 |
||
19. |
52808 |
II. Rákóczi Ferenc utca 33-35. |
3137 |
||
20. |
52515 |
Hátulsó utca - Ruhagyár |
281-283, 3153, 163-165, 156, 157 |
||
21. |
Szög utca |
409 |
|||
22. |
52377 |
Újteleki utca |
408 |
||
23. |
52545 |
Magyar utca 3. |
2522, 2240 |
||
24. |
52547 |
Magyar utca 20. |
2738 |
||
25. |
52537 |
Kőfaragó tér - Magyar utca sarka |
2459 |
||
26. |
52439 |
Borostyánkő út szakaszai |
nem köthető helyrajzi számhoz |
||
27. |
52505 |
GYSEV pályaudvar |
6122/1, 2902, 2903, 2879/2 |
||
28. |
52467 |
Felsőbüki Nagy Pál utca |
6447-6460, 6461/1 |
||
29. |
52710 |
Vasúti sor |
6419, 6495, 6497/3, 6123/5 |
||
30. |
52377 |
17. századi városfal műemléki védettség alatt |
A tervezési területre eső szakasz: |
||
31. |
52444 |
Deák tér - Csatkai utca (Soproni Múzeum) |
3033 |
4. melléklet a 37/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez
Cím |
Hrsz |
Megnevezés |
|---|---|---|
Deák tér |
3053 |
Russ-villa egykori bejárati fasora |
Deák tér 1. |
3033 |
Lenck villa-múzeum kertje |
5. melléklet a 37/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez
1. Elővásárlási joggal érintett ingatlanok az alábbiak:
3034, 3035, 3050/2, 3069, 3070, 3071, 3072/1, 3072/2, 3073, 3074, 3075, 3076, 3077, 3078, 3079, 3080,
3081, 3082, 3083, 3084, 3087, 3088, 3089, 3090,
3091, 3092, 3093, 3094, 3095, 3096, 3097, 3098/1, 3099/4, 3100,
3101, 3102/1, 3102/2, 3103, 3104,
3122, 3122/3, 3135/1, 3135/3, 3135/4, 3135/5, 3136/2 hrsz.
2. Kisajátítással érintett ingatlanok az alábbiak:
Rákóczi utcai tömb: 3050/1, 3085, 3086, 3098/2, 3099/1, 3099/5,
3105/1, 3106, 3107, 3108, 3109, 3110,
3111, 3112, 3113, 3114, 3115/1, 3115/2, 3116, 3117, 3118, 3119, 3120,
3121, 3122/2, 3127, 3128/1, 3134, 3135/3, 3136 hrsz.
Állomás utca meghosszabbítása: 6079/2, 6056/2,3,4, 6057/2, 5958/2,7,8, 6122/1 (GYSEV) egy része
Iskolánál: 2576/9 hrsz.
Az önkormányzati rendeletet a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2021. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 32. §-a hatályon kívül helyezte 2021. december 26. napjával.