Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 4/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelete
A pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2014. 03. 17- 2014. 05. 04Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 4/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelete
A pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól
2014-03-17-tól 2014-05-04-ig
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (5) bekezdésében megállapított jogalkotói feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya a (3) bekezdés kivételével kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében, vagy az Szt. 4. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott, Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.
(2) E rendeletben meghatározott ellátásokban - a jelen rendelet 14. §-ában, és 20-21. §-ában meghatározottak kivételével - az a személy részesíthető, akinek jövedelme az ellátásra vonatkozó szabályokban meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg, és sem neki, sem a vele közös háztartásban élőnek nincs az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket meghaladó vagyona.
(3) Az e rendelet 10. §-ában megállapított foglalkozást helyettesítő támogatás, a 11-13. §-ában megállapított rendszeres szociális segély, a 14. §-ában megállapított krízistámogatás, a 17. §-ában megállapított ápolási díj, a 18. §-ában megállapított átmeneti segély, a 19. §-ában megállapított temetési segély, a 22. §-ában megállapított kisgyermekesek közlekedési támogatása, a 26. §-ában megállapított közgyógyellátás, a 27-30. §-ában megállapított adósságkezelési szolgáltatás és a 31. §-ában megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénybe vételére a Sopron Megyei Jogú Város illetékességi területén lakcímmel rendelkező személy jogosult.
(4) E rendelet személyi hatályára tekintet nélkül rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, átmeneti segélyt kell nyújtani az arra rászorulónak, ha ennek hiányában a késedelem életét, testi épségét veszélyeztetné.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Albérletben élő: az a személy, aki egyedül vagy családjával együtt bérleményben él, ide nem értve az önkormányzati bérlakásokat.
2. Család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hozzátartozók közössége.
3. Egyedül élő: aki egyszemélyes háztartásban lakik.
4. Háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyek közössége.
5. Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:
a) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe,
b) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás),
c) gyógyászati segédeszközök beszerzése,
d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás stb.).
6. Jogosultsági jövedelmi feltétel: az ellátás igénybevételére jogosult az a személy,
a) akinek családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
aa) 6, vagy annál több fős család esetén a 150%-át,
ab) 5 fős család esetén a 170%-át,
ac) 4 fős család esetén a 190%-át,
ad) 3 fős család esetén a 210%-át,
ae) 2 fős család esetén a 230%-át,
b) egyedülálló esetében 250%-át
nem haladja meg.
7. Lakás alapterülete: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottakkal igazolható alapterület.
8. Lakbér: a lakbér tekintetében a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
9. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
a) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének hirtelen fellépő, és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,
b) kérelmező közös háztartásában élő közeli hozzátartozók esetében a családfenntartó közeli hozzátartozó halála,
c) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége, a munkahely elvesztését követő 30 napon belül,
d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- vagy hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás stb.),
e) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,
f) bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés stb.) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, és
g) egyedülálló személynek büntetés végrehajtási intézetből történő elbocsátása.
10. Nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
11. Vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon.
3. Általános eljárási rendelkezések
3. § (1) A jelen rendeletben meghatározott ellátás iránti kérelmet az igénylő, törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja személyesen vagy postai úton nyújthatja be Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal). Szociális támogatás biztosítására, ellátás megállapítására, szolgáltatás nyújtására eljárás elektronikus úton nem kezdeményezhető.
(2) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint - ellátási formától függően - a családjában vagy háztartásában élő személyek jövedelméről és vagyoni viszonyairól. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmet igazoló dokumentumot.
(3) A jövedelmet igazoló dokumentum:
a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított utolsó havi jövedelemigazolás,
b) munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolás,
c) nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lap.
d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvény vagy a kifizető szerv igazolása,
e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolata, vagy az Nemzeti Adó és Vámhivatal (Adóhatóság) által kiállított igazolás, támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolás,
f) vállalkozásból származó jövedelem esetén az Adóhatóság igazolása, vagy az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolás.
g) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló elismervény, vagy postai feladóvevény és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozata,
h) ösztöndíj esetén a felsőfokú oktatási intézmény igazolása,
i) az a)-h) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolás, és
j) ha a d) és i) pontban meghatározott ellátások folyószámlára kerülnek átutalásra, a jövedelem a bankszámlakivonattal is igazolható.
4. § A kérelmező vagyoni viszonyainak vizsgálatára az ápolási díj, a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás iránti kérelem benyújtásakor, ezt követően a felülvizsgálatkor, egyébként a jogosult körülményeiben az Szt. 25. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott változás bekövetkezésekor környezettanulmányt kell készíteni.
4/A. § Környezettanulmány elvégzésére a Humánszolgáltatási Osztály felkérheti a Sopron és Környéke Család és Gyermekjóléti Ellátás Intézetét is.
4. A pénzbeli ellátás folyósítása
5. § A pénzbeli ellátást elsősorban a kérelmező által megjelölt folyószámlára történő utalással, esetleg postai úton, vagy kivételesen házipénztáron keresztül kell folyósítani.
5. Méltányossági eljárás a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezés esetén
6. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezett az ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelmet nyújthat be a határozatot hozó szervhez a visszafizetés elengedése, csökkentése, vagy részletfizetés iránt.
(2) A polgármester által hozott határozat esetében Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szociális és Egészségügyi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) - a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálata illetve személyi, családi körülményeinek mérlegelése alapján - legfeljebb tizennyolc havi részletfizetést engedélyezhet, az Szt. hatálya alá tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások esetében.
II. Fejezet
Pénzbeli szociális ellátások
6. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások eljárási szabályai
7. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata az Szt. 25. § (3) bekezdés b) pontjának ba)-bd) alpontjaiban meghatározott ellátásokon túl szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásként krízistámogatást nyújt.
8. § A 7. §-ban foglalt ellátások iránti kérelmet a polgármesterhez kell előterjeszteni.
7. Az aktív korúak ellátása
9. § Aktív korúak ellátására jogosult az a személy, aki az Szt. 33-34. §-ában előírt feltételeknek megfelel.
8. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
10. § (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - az Szt. 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel, és a (2) bekezdésbe meghatározott feltételek teljesítése esetén - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.
(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra akkor jogosult a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja, ha a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek teljesítésére kötelezettséget vállal. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy a jogosult vállalja, hogy
a) amennyiben az általa lakott ingatlanhoz 1 db szeméttároló edénnyel nem rendelkezik, azt beszerzi és rendeltetésszerűen használja,
b) udvart, előkertet, kertet rendben tartja, szemetet, lomot eltávolítja,
c) az állattartásról szóló helyi rendelet szabályait betartja,
d) gondoskodik az ingatlan, udvar, pince rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről,
e) gondoskodik a lakás, ház folyamatos tisztán tartásáról, vizesblokk, illemhely fertőtlenítéséről, higiénikus állapotáról.
(3) A (2) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, vagy a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégezendő tevékenységek, feladatok konkrét megjelölésével - fel kell szólítani. A feltételek teljesítését a jegyző ellenőrzi.
(4) Az önkormányzat részéről közfoglalkoztatás nyújtható a mindenkor hatályos jogszabályi felhatalmazás alapján.
9. Rendszeres szociális segély
11. § (1) Az Szt. 37. §-a szerinti feltételeknek megfelelő személy az aktív korúak ellátása keretében rendszeres szociális segélyre jogosult.
(2) A rendszeres szociális segélyre akkor jogosult a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja, ha a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek teljesítésére kötelezettséget vállal. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az ellátásra jogosult vállalja, hogy
a) amennyiben az általa lakott ingatlanhoz 1 db szeméttároló edénnyel nem rendelkezik, azt beszerzi és rendeltetésszerűen használja,
b) udvart, előkertet, kertet rendben tartja, szemetet, lomot eltávolítja,
c) az állattartásról szóló helyi rendelet szabályait betartja,
d) gondoskodik az ingatlan, udvar, pince rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről,
e) gondoskodik a lakás, ház folyamatos tisztán tartásáról, vizesblokk, illemhely fertőtlenítéséről, higiénikus állapotáról.
(3) A (2) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésére az ellátásra jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégezendő tevékenységek, feladatok konkrét megjelölésével - fel kell szólítani. A feltételek teljesítését a jegyző ellenőrzi.
12. § (1) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata az aktív korúak ellátására jogosult személlyel együttműködési kötelezettség teljesítésére a Soproni Szociális Intézményt (továbbiakban: együttműködő szerv) jelöli ki.
(2) Az aktív korúak ellátására jogosult együttműködési kötelezettsége keretében
a) kezdeményezi az együttműködésre kijelölt szervnél a nyilvántartásba vételét, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül
b) a beilleszkedést segítő programban való részvételről a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül írásban megállapodik.
(3) A beilleszkedést segítő programok típusai:
a) kapcsolattartás, melynek időtartama maximum három hónap, a kapcsolattartás módja: személyes vagy telefonos,
b) egyéni tanácsadás, életmódot formáló foglalkozás, mely a munkavégzésre irányuló, mentálhigiénés tanácsadást, és komplex családgondozást és családlátogatást jelent,
c) csoportos készségfejlesztő tréningek,
d) álláskereső klubfoglalkozás.
13. § (1) Az együttműködési megállapodás megszegésének minősül, ha az aktív korú ellátásra jogosult személy neki felróható okból
a) a nyilvántartásba vételt elmulasztja,
b) az együttműködési megállapodásban vagy a beilleszkedést segítő programban foglaltaknak nem tesz eleget, az előírt időpontban nem jelenik meg, távolmaradását hitelt érdemlően nem igazolja, meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel,
c) a Polgármesteri Hivatalban, vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg.
(2) Az együttműködő szerv vezetője a mulasztót határidő kitűzésével felhívja, hogy közölje és igazolja a mulasztás indokát. Együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén orvosi igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha a program az egyén mentális állapotának nem megfelelő, illetőleg a beilleszkedést segítő programban való részvétel az egészségi állapotából adódóan lehetetlen.
10. Krízistámogatás
14. § (1) A polgármester kérelemre, jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül krízistámogatásban részesítheti azt, aki neki fel nem róható okból (haláleset, elemi kár, súlyos betegség, ingatlanra vonatkozó végrehajtói végzés, ingatlan-árverés kérelmező általi, hitelt érdemlő igazolása stb.) olyan, különösen méltánylást érdemlő esetnek tekinthető élethelyzetbe kerül, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna.
(2) A támogatásról és annak összegéről, méltányossági jogkörében a polgármester határoz. A támogatás mértéke legfeljebb a nyugdíjminimum tizenötszöröse lehet.
11. Lakásfenntartási támogatás
15. § (1) A jegyző lakásfenntartási támogatást állapít meg az Szt. 38. § (1) bekezdés a) pontja esetén kérelemre (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás) és a b) pontban megnevezett, és a (2)-(8) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő jogosultnak.
(2) A normatív lakásfenntartási támogatás további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó alábbi feltételeket teljesítse:
a) a települési hulladékról és a hozzá kapcsolódó közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően gondoskodik hulladékgyűjtő edény beszerzéséről és azt rendeltetésszerűen használja,
b) az általa lakott ingatlan udvarát, előkertjét, kertjét rendben tartja, onnan a szemetet, lomot eltávolítja,
c) az általa lakott ingatlan és az azzal határos terület, járda tisztán tartásáról a köztisztasággal összefüggő tevékenységről szóló önkormányzati rendeletnek megfelelően gondoskodik,
d) az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet szabályait betartja,
e) gondoskodik az általa lakott ingatlan, és az ahhoz kapcsolódó, udvar, pince rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről,
f) gondoskodik az általa lakott ingatlan folyamatos tisztán tartásáról, vizesblokk, illemhely fertőtlenítéséről, higiénikus állapotáról.
12. Ápolási díj
16. §
17. § (1) A polgármester kérelemre az Szt. 43/B. § (1) bekezdés szerinti esetben ápolási díjat annak a hozzátartozónak állapít meg, akinek egy főre jutó havi jövedelme a 2. § 6. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.
(2) Az ápolási díjra való jogosultság további feltétele, hogy a tartósan beteg személy állapota már 18. életéve betöltése előtt bekövetkezett, és azóta folyamatosan fennáll.
(3) Az ápolási kötelezettség megszegésének kell tekinteni, és az ápolási díj folyósításának megszüntetését vonja maga után, ha az ápoló az ápolást nem az ápolt egészségügyi állapotának megfelelően végzi, vagy ápolási kötelezettségének egyáltalán nem tesz eleget. A kötelezettség teljesítését - felkérésre - az önkormányzat szociális szolgáltató intézménye illetékes ellenőrizni.
13. Önkormányzati segély
18. § (1) A polgármester kérelemre az Szt. 45. §-ában meghatározott önkormányzati segélyt állapít meg annak, akinek egy főre jutó havi jövedelme a 2. § 6. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.
(2) Önkormányzati segélyre való jogosultság további feltétele, hogy a háztartás
a) lakbérre, albérleti díjra,
b) távhőszolgáltatás díjára,
c) közös költségre,
d) szemétszállítás költségeire,
e) az ivóvízfogyasztás és csatornahasználat díjára,
f) villamos energia költségeire,
g) gázfogyasztás díjára,
h) egyéb tüzelőanyag vásárlására
fordított, a benyújtást megelőző hónap számlával igazolt havi együttes költsége a háztartás havi összes jövedelmének 45%-át - a 18. § (6) kivételével - elérje vagy meghaladja.
(3) Az önkormányzati segély
a) természetben nyújtott szociális ellátások
b) pénzbeli szociális ellátások
formában nyújtható.
(4) Önkormányzati segély az első önkormányzati segélyt megállapító határozat keltétől számított 12 hónap alatt legfeljebb 4 alkalommal igényelhető.
(5) Az önkormányzati segély legkisebb összege a nyugdíjminimum 10%-a, együttes összege 12 havonta legfeljebb a nyugdíjminimum háromszorosa lehet.
(6) Az önkormányzati segély összege a temetési költség 15%-a, mely azonban nem haladhatja meg a temetkezési szolgáltatók által minden év januárjában meghatározott legolcsóbb temetés összegének 20%-át.
14. Temetési segély
19. §
15. Tanulói közlekedési kedvezmény
20. § (1) Az a tanuló aki, soproni közoktatási intézményben, általános és középiskolában nappali tagozaton tanulmányokat folytat, a helyi közlekedés igénybevételéhez támogatásra jogosult.
(2) A támogatás iránti kérelem a képző intézmény tanulói jogviszony igazolásával együtt fogadható el.
(3) A támogatás a tanulói jogviszony időtartamára szól. Az erre irányuló kérelmet első alkalommal minden év szeptember 15-éig kell benyújtani, s október 1-jétől érvényes.
(4) A következő naptári évre vonatkozó kérelmet folyó év december 15-éig kell benyújtani.
(5) A támogatás összege Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a helyi autóbuszjáratok díjtételének megállapításáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletének mellékletében meghatározott negyedéves diákbérlet árának időarányos része, de legfeljebb négyszerese.
16. Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj
21. § (1) Felsőoktatási intézményben, nappali tagozaton tanuló, illetve középfokú oktatási intézményben utolsó éves, érettségi vizsga előtt álló, továbbá felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert, érettségizett és soproni állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászorult fiatalok részére - pályázati úton elbírált - Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíj (továbbiakban: felsőoktatási ösztöndíj) adható.
(2) Felsőoktatási ösztöndíjra pályázhatnak azok a személyek, akik az (1) bekezdésben meghatározott, továbbá a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben rögzített és az önkormányzat által kiadott pályázati felhívásban meghatározott („A” és „B” típusú) képzésben folytatják tanulmányaikat, vagy ilyen tanulmányokban kívánnak részt venni.
(3) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat feltételeit a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló kormányrendelet és az évente kiadott pályázati felhívás tartalmazza. A Pályázati felhívás megjelenéséről és tartalmáról a Polgármesteri Hivatal a helyben szokásos módon ad tájékoztatást.
(4) Az e rendeletben szabályozott szociális ösztöndíjjal kapcsolatos feladat- és hatáskört a Közgyűlés által átruházott hatáskörben a Bizottság gyakorolja. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a kormányrendelet és a pályázati felhívás előírásai alapján - figyelemmel az e rendeletben megfogalmazottakra - kiírja a helyi pályázatot, döntsön a helyi támogatás megállapításáról, megszüntetéséről, és ellenőrzi a jogosultság fennállását.
(5) Az ösztöndíj elbírálása kizárólag szociális rászorultság alapján, a pályázó tanulmányi eredményétől függetlenül történik. Támogatásban azok a felsőoktatási intézményben tanulmányokat megkezdeni kívánó/folytató hallgatók részesülnek, akik megfelelnek a (2)-(3) bekezdésben szabályozott feltételeknek.
(6) A Bizottság a döntést követően az Oktatási Minisztérium Bursa Hugarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat Általános Szerződési feltételei szerint jár el.
(7) A Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíjban részesülő támogatott egyidejűleg e rendeletben foglalt jövedelemkiegészítő időszaki támogatásban nem részesíthető, vagy a már megállapított ellátást a pályázat elbírálását követő hónap első napjától meg kell szüntetni.
17. Kisgyermekesek közlekedési támogatása
22. § (1) A kisgyermekesek közlekedési támogatása a gyermekekkel való közlekedési költségek csökkentésére a családnak nyújtott pénzbeli támogatás.
(2) A helyi tömegközlekedés igénybevételéhez támogatásra jogosult az a soproni lakóhellyel rendelkező szülő vagy törvényes képviselő, aki háztartásában az e § feltételeinek megfelelő, 3. életévét még be nem töltött gyermeket nevel, és a helyi tömegközlekedést rendszeresen igénybe veszi.
(3) A támogatás a háztartásban élő legfiatalabb, e § feltételeinek megfelelő gyermek 3. életévének betöltéséig adható.
(4) A támogatást a gyermeket háztartásában nevelő személyek közül egy jogosult kérelmezheti a polgármestertől, az, aki a helyi tömegközlekedés igénybevételére jogosító összvonalas bérletet vásárolt.
(5) A támogatás utólag, az utazásra jogosító bérlet leadását követő hónap 5. napjáig kerül kifizetésre.
(6) A támogatás összege megegyezik a jogosult javára szóló helyi bérlet vásárlása esetén a felhasznált bérlet árával. Amennyiben a leadott bérlet felhasználási ideje alatt a háztartásban élő legkisebb gyermek esetén a (3) bekezdésben foglalt valamelyik feltétel teljesül, a támogatás összegét időarányosan kell megállapítani.
(7) A támogatás megállapításához, a jogosultság és a költségek igazolására a kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező állandó lakóhelyét igazoló hatósági igazolvány másolatát,
b) a gyermek állandó lakóhelyét igazoló hatósági igazolvány másolatát,
c) a törvényes képviseletet igazoló dokumentumot,
d) a helyi tömegközlekedés igénybevételére jogosító, bérletjegy használatára szóló igazolvány másolatát, majd igényléskor a már felhasznált, - de 30 napnál nem régebben lejárt - összvonalas bérletet, melyen a kérelmező nevére kiállított bérletjegy használatára szóló igazolvány vagy diákigazolvány száma került feltüntetésre.
e)
III. Fejezet
Természetben nyújtott szociális ellátások
23. § (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli ellátások közül az alábbiak természetbeni ellátás formájában is nyújthatók:
a) önkormányzati segély, és
b) a rendszeres szociális segély az Szt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott mértékben.
(2) Természetben nyújtott ellátás
a) a közgyógyellátás szociális alapon,
b) a köztemetés,
c) az adósságkezelési szolgáltatás,
d) szociális célú tűzifa juttatás.
18. Rendszeres szociális segély
24. § A Szt. 47. § (2) bekezdése szerinti rendszeres szociális segély természetbeni juttatási formái:
a) élelmiszer,
b) tankönyv,
c) tüzelőanyag vásárlásának támogatása,
d) közüzemi díjak kifizetésének támogatása, és
e) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.
19. Köztemetés
25. § (1) A polgármester köztemetés esetén kérelemre mentesíti a terhére megállapítható köztemetési költségek megfizetése alól azt az eltemettetésre köteles személyt,
a) akinek családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
aa) 6, vagy annál több fős család esetén a 110%-át,
ab) 5 fős család esetén a 130%-át,
ac) 4 fős család esetén a 150%-át,
ad) 3 fős család esetén a 170%-át,
ae) 2 fős család esetén a 190%-át,
b) egyedülálló esetében 210%-át
nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, vagy az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.
(2) A polgármester kérelemre részben mentesíti a fizetési kötelezettség alól azt az eltemettetésre köteles személyt,
a) akinek családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
aa) 6, vagy annál több fős család esetén a 130%-át,
ab) 5 fős család esetén a 150%-át,
ac) 4 fős család esetén a 170%-át,
ad) 3 fős család esetén a 190%-át,
ae) 2 fős család esetén a 210%-át,
b) egyedülálló esetében 230%-át
nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt vagy az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.
(3) Az eltemettetésre egyetemlegesen kötelezhető hozzátartozók esetén a (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.
(4) Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés költsége és a hagyatéki vagyon különbözete után lehet a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén részben vagy egészben a fizetési kötelezettség alól mentesíteni.
20. Közgyógyellátás
26. § A polgármester kérelemre közgyógyellátási támogatást állapít meg annak a személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme a 2. § 6. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 20%-át.
21. Adósságkezelési szolgáltatás
27. § (1) Adósságkezelési szolgáltatásban az részesülhet, aki az alább felsorolt valamennyi feltételnek megfelel:
a) egy főre jutó havi jövedelme a 2. § 6. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel,
b) az Szt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott, de 400 000 Ft-ot meg nem haladó adóssága van,
c) e rendelet 1. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel,
d) az általa lakott lakás nagysága és minősége nem haladja meg a Sopron Megyei Jogú Városban elismert minimális lakásnagyságot és minőséget,
e) fizetési kötelezettsége teljesítése érdekében együttműködést vállal az önkormányzattal és az általa megbízott, a családsegítés alapszolgáltatást nyújtó intézmény Adósságkezelési Tanácsadásával, valamint
f) havonta részt vesz az együttműködési szerződésben meghatározott adósságkezelési tanácsadáson.
(2) A Sopron Megyei Jogú Városban az elismert legkisebb lakásnagyság:
a) ha a háztartásban egy személy lakik 45 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 60 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 68 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 82 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság minden további személy után 9-9 nm-el növekszik.
(3) A Sopron Megyei Jogú Városban elismert legkisebb lakásminőség összkomfortos.
28. § (1) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata az adósságkezelési tanácsadást az önkormányzat családsegítéssel foglalkozó intézményében szervezett Adósságkezelési Tanácsadó keretében működteti.
(2) Az Adósságkezelési Tanácsadó a kérelmező részére részletes felvilágosítást ad a jogosultság feltételeiről, az eljárás módjáról. A kérelmező az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmét az Adósságkezelési Tanácsadónál nyújtja be, egyben felhatalmazza az Adósságkezelési Tanácsadót a közüzemeknél személyét és családját érintő adósságokról való tájékozódásra, és segítségnyújtó eljárásokra.
(3) Az Adósságkezelési Tanácsadó a kérelmezővel együttműködési megállapodást köt, amely tartalmazza a felek jogait és kötelezettségeit, az együttműködés feltételeit, a kötelezettségek megsértése esetén annak következményeit.
(4) Az Adósságkezelési Tanácsadó az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet megküldi az elbírálásra jogosult polgármesternek.
29. § Az adósságkezelési támogatásban részesülő köteles
a) a határozatban foglaltaknak határidőre eleget tenni,
b) folyamatosan együttműködni az Adósságkezelési Tanácsadóval,
c) az Adósságkezelési Tanácsadónak havonta bemutatni a befizetett önrészt igazoló és havi esedékes csekkeket, és
d) az Adósságkezelési Tanácsadóval kötött együttműködési megállapodásban foglaltakat teljesíteni.
30. § Az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást a megállapítás hónapját követő hó 10. napjáig utalja át a közműszolgáltatóknak havi bontásban az előzetes megállapodás szerinti részletekben, a lakásfenntartási összeget pedig havonta, a határozatban foglalt időpontig.
22. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
31. §
23. Szociális célú tűzifa juttatás
31/A. § (1) A polgármester döntése alapján szociális célú tűzifára jogosult az a kérelmező, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme a 2. § 6. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel és a háztartás tagjai nem rendelkeznek az Szt. szerinti vagyonnal.
(2) Tűzifa juttatás egy háztartásban csak egy személynek állapítható meg évente egy alkalommal.
(3) Háztartásonként - az ingatlannagyság alapján - 45 m2-es ingatlannagyságig legfeljebb 1 m3, 60 m2-es ingatlannagyságig legfeljebb 1,5 m3, 68 m2-es ingatlannagyságig legfeljebb 2 m3, 82 m2-es ingatlannagyságig legfeljebb 2,5 m3, 82 m2-es ingatlannagyság felett legfeljebb 3 m3 mennyiségben állapítható meg tűzifa juttatás.
(4) A szociális célú tűzifa iránti kérelmeket a következő fűtési szezonra - az (5) bekezdésben meghatározott hivatalból induló eljárást kivéve - minden év április 1-től április 30. napjáig lehet benyújtani, a határidő elmulasztása jogvesztő. A polgármester - a benyújtott kérelmek és a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrás ismeretében - saját hatáskörben dönthet pótkérelmezési időszak meghatározásáról.
(5) A kihűlés és fagyhalál veszélyének észlelése esetén Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Humánszolgáltatási Osztályának Szociális Csoportja felé jelzéssel élnek a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer tagjai, akiknek írásbeli javaslata alapján szociális tűzifa juttatás iránti eljárás hivatalból is indulhat.
(6) A tűzifa beszerzéséről, az erdészetből történő elszállításáról, a kérelmező tartózkodási helyére történő szállításáról az önkormányzat gondoskodik.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
32. § (1) Ez a rendelet 2011. március 1. napján lép hatályba.
(2)
23. Átmeneti rendelkezések
33. § (1) Jelen rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően az Szt. 43/B. § (1) bekezdése alapján megállapított ápolási díjakat a soron következő rendszeres felülvizsgálat keretében az e rendelet szabályainak való megfelelés szempontjából felül kell vizsgálni.
(3) Ápolási díjat az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálatot követő hónap első napjától kezdődően kizárólag az e rendelet szabályainak megfelelő rendelkezések alapján lehet folyósítani.