Preambulum

Sopron Megyei Jogú Város Magyarország történelmi hagyományokban, épített és természeti környezetben egyik leggazdagabb településeként büszkén vállalja és őrzi több ezer éves múltját és értékeit, s a jelenkorban is törekszik az utókor számára maradandó módon ápolni és gyarapítani hírnevét.

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a Magyarország Alaptörvényében biztosított jogával élve szabadon, demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, az ezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának szervezetéről és működési rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9400 Sopron, Fő tér 1.

(3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a közgyűlést illetik meg. A közgyűlést a polgármester képviseli.

(4) Az önkormányzat működési területét, mely a közigazgatási területével megegyezik, a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3. § Az önkormányzat jelképei: a városi zászló, a városi címer és a polgármesteri díszlánc.

4. § (1) Sopron Megyei Jogú Város zászlója: téglalap alakban, hosszában középen osztott, piros-fehér színű, a színek egyeznek a magyar nemzeti színű zászló piros és fehér színével. A piros szín fekvő téglalapnál felül, függő téglalapnál baloldalt helyezkedik el. A címer mindkét helyzetben a zászló közepén helyezkedik el. A zászló lenyomata jelen rendelet 2. mellékletét képezi.

(2) Sopron Megyei Jogú Város címere: hegyes talpú, vörös címerpajzs ezüstszínű máltai kereszttel elválasztott „SOPRON CIVITAS FIDELISSIMA” körirattal. A címerpajzson ezüstszínű ötormú várfal látható, öt csúcsíves ablakkal, a várfalból három torony emelkedik ki a két szélső torony egy-egy ablakkal és három orommal, a középső magasabb torony két ablakkal és három orommal. A pajzs felső sarkaiban aranyszínű kör alapon, dicsfénnyel övezve balról koronás női fej, jobbról szakállas férfifej látható, a háttérben kereszttel. A pajzstalpban aranyszínű olajág. A címer képe jelen rendelet 3. mellékletét képezi.

5. § A polgármesteri díszlánc soproni emlékérmekből álló, ezüstből készült díszlánc, a fő érme hátoldalán „Alapította Sopron Város Közgyűlése az 1921. évi népszavazás 80. évfordulója alkalmából” felirattal.

6. § A városi címer, zászló és polgármesteri díszlánc használatát külön rendeletszabályozza.

7. § Sopron Megyei Jogú Város himnusza: Sarkady Sándor költő Soproni József zeneszerző művére írt Himnusz Sopronhoz című verse.

8. § Sopron Megyei Jogú Város hivatalos ünnepnapja minden év december 14-e, az 1921. évi népszavazás napjának tiszteletére, melynek emlékét az 1922. évi XXIX. Törvénycikkel az Országgyűlés elismerte, és a városnak adományozta a „Civitas Fidelissima” címet. E napot a 244/2001. (XII. 14.) Korm. rendelet a Hűség Napjává nyilvánította. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a Hűség Napjáról helyi kitüntetések átadásával, ünnepi rendezvényekkel emlékezik meg.

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI

A közgyűlés

9. § (1) Sopron Megyei Jogú Város közgyűlésének megnevezése „Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés)”.

(2) Közgyűlésébe megválasztott települési képviselők (a továbbiakban: képviselők) száma a polgármesterrel együtt 18 fő.

(3) A közgyűlés egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át.  E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át:

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

d) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvény kibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

e) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

g) intézmény alapítása;

h) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

j) a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

k) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

l) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

m) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a közgyűlés ülésén;

n) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

o) területszervezési kezdeményezés;

p) amit törvény a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal.

A településrészi önkormányzat

10. § (1) A közgyűlés e rendeletben meghatározottak szerint valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot (részönkormányzat) hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból.

(2) A részönkormányzat testületére önkormányzati hatósági hatáskör nem ruházható át.

(3) A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a közgyűlés hivatali kirendeltségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak.

(4) A részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A részönkormányzati testület tagjainak száma az elnökkel együtt legfeljebb 5 fő, legalább egy tagja települési képviselő. A részönkormányzat elnöke lehet települési képviselő, alpolgármester.

11. § (1) A részönkormányzat elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg.

(2) A részönkormányzat elnöke

a) képviseli a részönkormányzatot,

b) a részönkormányzat javaslatát, véleményét, kezdeményezését és döntését ismerteti a közgyűlés ülésén,

c) összehívja a részönkormányzat ülését.

(3) A részönkormányzat működését igény szerint a jegyző által kijelölt titkár segíti.

A nemzetiségi önkormányzat

12. § A közgyűlés a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerint megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzattal. A közgyűlés a megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat számára a működéséhez szükséges irodahelyiséget, eszközöket, rezsit és igény szerint titkárt.

A közgyűlés frakciói

13. § (1) A közgyűlésben az a jelölő szervezet és a jelölő szervezetben résztvevő politikai pártok alkothatnak - önállóan vagy közösen - frakciót, melyeknek egynél több jelöltje az önkormányzati választáson képviselői mandátumot szerzett.

(2) A frakció megalapítását, feloszlását, a frakcióhoz való csatlakozást, a frakcióból való kiválást a polgármesternek tett írásos nyilatkozattal kell bejelenteni.

(3) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja.

(4) A frakció köteles vezetőt és vezető-helyettest választani. Nevüket írásban kell bejelenteni a polgármesternél.

(5) A frakció megszűnik, ha megszűnését elhatározza, vagy tagjainak száma két fő alá csökken.

A közgyűlés bizottságai

14. § (1) A bizottság elnökét, helyettesét és tagjait a polgármester előterjesztésére a közgyűlés választja meg és hívja vissza.

(2) A bizottság jogosult:

a) bármely ügyet a közgyűlés elé terjeszteni,

b) az előterjesztéseket a közgyűlés ülését megelőzően megtárgyalni.

(3) A közgyűlés az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Költségvetési Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő)

b) Jogi és Ügyrendi Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő)

c) Gazdasági Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő)

d) Kulturális és Oktatási Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő)

e) Népjóléti Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő)

f) Városfejlesztési Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő)

g) Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottság (5 képviselő, 4 nem képviselő)

(4) A közgyűlés feladatainak eredményes ellátása érdekében szükség szerint ideiglenes bizottságokat is létrehozhat. Ezek feladatait a közgyűlés a létrehozáskor állapítja meg.

15. § (1) A bizottságok rendes ülésüket a közgyűlés ülését megelőzően tartják. A bizottságok üléseit az elnök hívja össze. Annak érdekében, hogy a bizottság megtárgyalja azokat az előterjesztéseket, amelyekről a közgyűlésen a bizottság állásfoglalásával hozható döntés, az elnök köteles összehívni a bizottság rendes, illetve sürgősségi előterjesztés vagy rendkívüli közgyűlésre benyújtott előterjesztés esetén rendkívüli ülését is. A bizottsági ülések meghívóját és a napirendi pontok anyagait a rendkívüli ülés kivételével legkésőbb az ülés előtt 3 naptári nappal kell megküldeni a bizottság tagjainak. Ebbe a határidőbe a meghívó kiküldésének napja és a bizottsági ülés napja nem számít bele.

(2) A bizottság általában nyílt ülést tart. Zárt ülés tartása kötelező, amennyiben a közgyűlés az előterjesztést zárt ülésen tárgyalja vagy tárgyalhatja.

(3) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a közgyűlés határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a közgyűlés következő ülésén határoz.

(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy személyes érintettség esetén a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

(5) A közgyűlési előterjesztések részletes, szakmai vitáját elsősorban a bizottsági üléseken kell lefolytatni. A bizottsági üléseken a kérdések és hozzászólások száma és időtartama nem korlátozott. A bizottság döntéseit meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.

(6) A bizottságok munkáját a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül a jegyző által kijelölt bizottsági titkár segíti.

(7) A bizottság elnöke a bizottság átruházott hatáskörben és ellenőrzési tevékenysége körében hozott döntéseiről évente írásban tájékoztatja a közgyűlést.

Polgármester

16. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A közgyűlés gyakorolja a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos jogosítványokat. A polgármester legalább 15 egymást követő munkanapot igénybe vevő szabadságát a közgyűlés engedélyezi, ennél rövidebb időtartamú szabadság tekintetében a polgármestert csak tájékoztatási kötelezettség terheli.

(3) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről évente írásban tájékoztatja a közgyűlést.

Alpolgármester

17. § A közgyűlés – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legalább egy alpolgármestert választ.

A képviselő

18. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen Mötv. 28. § (2) bekezdése alapján esküt tesz.

(2) A települési képviselő:

a) a közgyűlés ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének – a közgyűlés által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;

d) megbízás alapján képviselheti a közgyűlést;

e) a közgyűlés hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a közgyűlés hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;

f) köteles részt venni a közgyűlés munkájában.

(3) A képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül  az Mötv.-ben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozatot a Jogi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(4) A jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a közgyűlés legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

A jegyző és az aljegyző

19. § (1) A polgármester pályázat alapján határozatlan időre jegyzőt nevez ki. A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(2) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt, ellátja az Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatait. A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési rendjét a közgyűlés fogadja el.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásáért a Polgármesteri Iroda vezetője felelős.

20. § A polgármester – a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint a jegyző helyettesítésére és az általa meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki, aljegyzőket nevezhet ki. Az aljegyzők tekintetében az alapvető munkáltatói jogokat a polgármester, az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

Az önkormányzati főtanácsadó és önkormányzati tanácsadó

21. § A közgyűlés a Polgármesteri Hivatalban a közgyűlés és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkaköröket hozhat létre. A munkaköröket a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

III. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

22. § A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

A részönkormányzat feladat- és hatásköre

23. § (1) A részönkormányzat feladatai:

a) kezdeményezés, javaslattétel és véleményezés a közgyűlés, a bizottságok, illetve a polgármester hatáskörébe tartozó, a településrészt érintő ügyben,

b) javaslattétel a részönkormányzat működési területén lévő önkormányzati vagyon felhasználására,

c) a településrészt közvetlenül érintő településrendezési tervek (szerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat) véleményezése,

d) a településrészen működő önkormányzati intézmények alapítására, összevonására, megszüntetésére, elnevezésére, nevének megváltoztatására vonatkozó javaslat véleményezése,

e) a településrészen működő önkormányzati intézmények vezetőinek megbízására illetve megbízásának visszavonására vonatkozó javaslat véleményezése,

f) a településrészen lévő közterületek elnevezésére, névváltoztatására irányuló javaslat véleményezése,

g) az önkormányzat éves költségvetésének és módosításának véleményezése,

h) a településrészen lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítására vonatkozó javaslat véleményezése,

i) az önkormányzat működésére vonatkozó – településrészt is érintő – (pl. egészségügyi, szociális, oktatási) koncepciók véleményezése.

(2) A részönkormányzatra átruházott feladat- és hatáskörök:

a) a településrészen művészi alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületeken való elhelyezésének, áthelyezésének, lebontásának engedélyezése,

b) döntés a költségvetésben biztosított keret felhasználásáról.

(3) A részönkormányzat által meghozott döntéseket tájékoztatásul meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.

A közgyűlés bizottságainak feladatai

24. § (1) A Költségvetési Bizottság általános feladatai:

a) Közreműködik az önkormányzat éves költségvetésének, költségvetési beszámolójának, zárszámadásának összeállításában.

b) Figyelemmel kíséri a költségvetési gazdálkodást.

c) Költségvetési ellenőrzéseket kezdeményezhet az önkormányzatnál és intézményeinél.

d) Vizsgálja a hosszú távú fejlesztési programok hatásait.

(2) A Költségvetési Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés:

a) Az Éves Ellenőrzési Jelentésről, valamint az Éves Összefoglaló Ellenőrzési Jelentésről szóló tájékoztató.

b) A rövid- és hosszú lejáratú hitel felvételére vonatkozó javaslat.

c) Alapítvány alapítására és alapítványi forrás átvételére, átadására vonatkozó javaslat.

d) Az önkormányzat éves költségvetése, annak koncepciója, a költségvetési rendelet módosítása, költségvetési beszámoló, pénzmaradvány felhasználására irányuló előterjesztés, zárszámadás.

(3) A Költségvetési Bizottságra átruházott feladat- és hatáskör:

Döntés az intézmények közadók módjára be nem hajtható követeléseinek nyilvántartásaikból történő kivezetéséről a költségvetési rendeletben meghatározott esetekben és mértékig.

(4) A Költségvetési Bizottság ellenőrzi:

a) Az önkormányzat éves költségvetésének előkészítését, végrehajtását, annak szabályszerűségét.

b) A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását.

c) A jegyző beszámoltatását az adózásból származó bevételek alakulásáról.

25. § (1) A Jogi és Ügyrendi Bizottság általános feladatai:

a) Lebonyolítja a közgyűlésen a titkos szavazást.

b) Közreműködik az önkormányzati rendeletek kidolgozásában, hatályosulásukat figyelemmel kíséri.

c) Jogértelmezési kérdésekben állást foglal.

d) A jogszabálynak megfelelően kezeli az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.

(2) A Jogi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés:

a) Önkormányzati rendeletalkotásról.

b) A közgyűlés hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekre vonatkozó javaslatról.

c) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívásáról.

d) A helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírásához szükséges jogszabályi feltételek meglétéről.

e) A közgyűlési előterjesztésekhez kapcsolódó szerződésekről; a bizottság véleményezi azok jogi tartalmát.

f) A Civitas Fidelissima és a Sopron Szolgálatáért díjra felterjesztett javaslatok sorrendjét a bizottság terjeszti a Közgyűlés elé.

(3) A Jogi és Ügyrendi Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök:

a) Egyetértési jogot gyakorol a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásakor és módosításakor.

b) A vonatkozó jogszabályban és ügyrendjében foglaltaknak megfelelően nyilvántartja és ellenőrzi a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat, elvégzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát.

(4) A Jogi és Ügyrendi Bizottság ellenőrzi:

A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását.

26. § (1) A Gazdasági Bizottság általános feladatai:

a) Közreműködik az önkormányzat éves költségvetésének kidolgozásában és javaslatot tesz az önkormányzat gazdasági programjának kidolgozásához.

b) Javaslatot tesz önkormányzati költségvetési szervek, gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek alapítására, létesítő okiratának módosítására.

c) Közreműködik az önkormányzati gazdálkodás szabályainak kidolgozásában.

d) Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat vagyoni helyzetét.

(2) A Gazdasági Bizottság állásfoglalásával hozható döntés:

a) Az önkormányzati gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek alapítása, létesítő okiratának módosítása.

b) Az önkormányzat vagyonát érintő előterjesztések.

c) Egyes vagyontárgyak forgalomképességének átminősítésére vonatkozó javaslatok.

d) Az önkormányzati gazdasági társaságokhoz és egyéb jogi személyekhez delegált, jelölt, választott személyre vonatkozó javaslatok.

e) Az önkormányzati gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek üzleti tervére, beszámolójára vonatkozó javaslatok.

f) A helyi adókról szóló rendelet-tervezetek és módosításaik.

g) A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ár- és díjmegállapításokról szóló előterjesztések.

h) Dönt az ifj. Flandorffer Ignác díjra felterjesztett javaslatok sorrendjéről és azt a Közgyűlés elé terjeszti.

(3) A Gazdasági Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök:

a) A vagyonrendeletben meghatározott döntések meghozatala.

b) Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott döntések meghozatala.

c) A költségvetési rendeletben felújításra, javításra, életveszély elhárításra meghatározott keret felhasználásáról.

(4) A Gazdasági Bizottság ellenőrzi:

A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását.

27. § (1) A Kulturális és Oktatási Bizottság általános feladatai:

a) Segíti a könyvtári, levéltári, muzeális emlékek védelmével kapcsolatos közművelődési feladatok ellátását.

b) Közreműködik a közösségi kulturális hagyományok megőrzésében.

c) Segíti a művészeti önszerveződéseket és művészeti alkotó munkát szolgáló kulturális célok megvalósítását.

d) Segíti az önkormányzat, továbbá a város területén működő kulturális, tudományos és egyházi intézmények kapcsolatrendszerének fejlesztését.

e) Javaslatot tehet a feladatkörébe tartozó szervezetek magasabb vezetői beosztású dolgozóinak kitüntetésére, jutalmazására.

f) Javaslatot tesz a közművelődési feladatok ellátásának formáira, részt vesz a közművelődési célok meghatározásában.

g) Közreműködik az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények munkájának értékelésében.

h) Közreműködik az önkormányzat közneveléssel kapcsolatos koordinációs feladatainak ellátásban.

i) Segíti az önkormányzat, továbbá a város területén működő nem önkormányzati köznevelési, valamint a felsőoktatási és tudományos intézetek kapcsolatrendszerének fejlesztését.

j) Segíti a köznevelést, közművelődést szolgáló önkormányzati feladatok városi szintű ellátását.

k) Segíti az önkormányzat pedagógiai és közművelődési szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatainak végrehajtását.

l) Figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó közgyűlési döntések megvalósítását.

(2) A Kulturális és Oktatási Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés:

a) A feladatkörébe tartozó szervezetek elnevezése, alapító okirata.

b) A feladatkörébe tartozó szervezetek vezetőinek kinevezése, megbízása.

c) Alapítvány alapítása, alapítványi forrás átadás, átvétele, amennyiben annak célja a bizottság feladatkörét érinti.

d) Közművelődési célt szolgáló gazdasági társaság üzleti terve, közszolgáltatási szerződése.

e) A közművelődési, köznevelési programok, koncepciók.

f) A Sopron Kultúrájáért díjra felterjesztett javaslatok.

g) Önkormányzati közművelődési feladatot érintő kérdésekben.

h) A bizottság feladatköréhez kapcsolódó helyi kitüntetések előterjesztése.

i) A köznevelési, a közművelődést szolgáló szervezettel kötött közszolgáltatási szerződés.

j) A Sopron Kiváló Pedagógusa díjra felterjesztett javaslatok.

(3) A Kulturális és Oktatási Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök:

a) Dönt a feladatkörébe tartozó önkormányzati általános és pályázati támogatások pályázati kiírásáról, a támogatásról.

b) Jóváhagyja az önkormányzati fenntartású köznevelési, közművelődési intézmények, a Központi Gyermekkonyha szervezeti és működési szabályzatát.

c) Dönt a közművelődési feladatot ellátó intézmények más célra történő átmeneti igénybevételéről, tevékenységének legfeljebb 2 hónap időtartamú szüneteltetéséről.

d) A Széchenyi István Városi Könyvtár feladatainak és használati szabályzatának, nyitva tartási rendjének meghatározása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása.

e) A területileg illetékes megyei, fővárosi könyvtár és a Könyvtári Intézet értesítése minden év február 20-áig a Széchenyi István Városi Könyvtár által a tárgyévet megelőző évben állománygyarapításra fordított összegről.

f) Pályázat benyújtása a Nemzeti Művelődési Intézethez érdekeltségnövelő támogatásra minden év március 20-áig.

g) Jóváhagyja az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények nevelési programját.

h) Meghatározza az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények működési körzetét, a kötelező felvételt biztosító intézményeket és azok felvételi körzetét, az óvodák nyitva tartásának rendjét, és gondoskodik ezek közzétételéről.

i) Értékeli az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények nevelési programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét.

j) Elbírálja a rendkívüli szünet elrendeléséről beérkezett intézményi kérelmeket.

k) Szakmai ellenőrzést indíthat a települési szinten a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásának megismerése, és az egyes önkormányzat által fenntartott intézményekben végzett nevelőmunka színvonalának értékelése céljából.

l) Ellátja a Települési Értéktár Bizottság magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendeletben foglalt bizottságra vonatkozó feladatokat.

m) Dönt a Sopron Kultúrájáért díjra felterjesztett javaslatok sorrendjéről, és azt a Közgyűlés elé terjeszti.

n) Dönt a Sopron Kiváló Pedagógusa díjra felterjesztett javaslatok sorrendjéről, és azt a Közgyűlés elé terjeszti.

(4) A Kulturális és Oktatási Bizottság ellenőrzi:

a) Az általa jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatok hatályosulását.

b) A feladatkörébe tartozó önkormányzati támogatások és pénzeszközök felhasználását.

c) A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását.

28. § (1) A Népjóléti Bizottság általános feladatai:

a) Segíti az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ellátás körébe tartozó feladatok megvalósítását.

b) Segíti az önkormányzat és a város területén működő egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények, egyházak, karitatív szervezetek közötti együttműködést.

c) Véleményezi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által előírt szolgáltatástervezési koncepciót.

d) Vizsgálja és figyelemmel kíséri a foglalkoztatási helyzet alakulását.

e) Javaslatot tehet az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek helyi kitüntetésére.

(2) A Népjóléti Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés:

a) Az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények alapítására vonatkozó javaslat.

b) Az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek kinevezésére, megbízására, annak visszavonására vonatkozó javaslat.

c) Az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi célú alapítványok alapítására vagy csatlakozásra irányuló előterjesztések.

d) A Dr. Király Jenő díjra és a Humanitás díjra felterjesztett javaslatokról.

(3) A Népjóléti Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök:

a) Jóváhagyja az egészségügyi, szociális és a gyermekvédelmi intézmények SZMSZ-ét, házirendjét, továbbá a szociális és gyermekvédelmi intézmények szakmai programját, nyitvatartási rendjét, és szabályozza közzétételét.

b) Dönt a lakbér mértékéről és a külön szolgáltatások díjáról szóló önkormányzati rendelet vonatkozó rendelkezései szerint.

c) Dönt az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet vonatkozó rendelkezései szerint a szociális alapon kiírt lakáspályázatok esetén bérleti jogviszony létesítéséről.

d) A lakáscélú helyi támogatásokról szóló önkormányzati rendelet vonatkozó rendelkezései szerint méltányosságból mentesítheti a támogatottat a visszafizetés alól.

e) Dönt a jogcím nélküli lakáshasználó esetében a lakáshasználati díj mérsékléséről.

f) Dönt a feladatkörébe tartozó önkormányzati támogatások pályázati kiírásáról, a támogatásról.

g) Dönt a magyar és külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről.

h) Elbírálja a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett pénzbeli és természetbeni ellátás visszafizetésének méltányosságból történő elengedésére, csökkentésére irányuló kérelmeket.

i) Megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit.

j) Egészségügyi ellátási szerződést köt a területi ellátási kötelezettségű háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátást, valamint iskola-egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval.

k) Egészségügyi ellátási szerződést köt a háziorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval, és az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint felmenti a háziorvost az ügyelet ellátási kötelezettség alól.

l) Dönt a tagjai közül történő delegálásról az Intézményi Érdekképviseleti Fórum, a Kábítószer Egyeztető Fórum, és a Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai sorába.

m) Dönt a Dr. Király Jenő díjra és a Humanitás díjra felterjesztett javaslatok sorrendjéről, és azt a Közgyűlés elé terjeszti.

n) Jóváhagyja az Egyesített Bölcsődék nyári és téli zárva tartását.

o) Véleményez a gyógyszertárak működési engedélyezési eljárása során.

p) Döntés a fiatal családok lakáshoz jutását elősegítő „Otthonteremtő Program” keretében a kérelmező jogosultságáról és méltányosságból mentesítheti a támogatottat a visszafizetés alól. (4) A Népjóléti Bizottság ellenőrzi:

a) Az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények SZMSZ-ének hatályosulását és házirendjének érvényesülését.

b) A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását.

29. § (1) A Városfejlesztési Bizottság általános feladatai:

a) Segít a településfejlesztési koncepció, a város településszerkezeti terve, a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek kidolgozásában, figyelemmel kíséri azok megvalósulását.

b) Figyelemmel kíséri a város lakosságának közszolgáltatásokkal való ellátottságát.

c) Figyelemmel kíséri a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatokat.

d) Figyelemmel kíséri a városüzemeltetési feladatok ellátását, a köztisztaság helyzetét.

(2) A Városfejlesztési Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés:

a) A településfejlesztési koncepcióról, a településszerkezeti tervről, a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervekről, azok módosításairól.

b) A környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos előterjesztésről.

c) A zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos előterjesztésről.

d) A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos előterjesztésről.

e) A település folyékony hulladék leeresztő helyének kijelöléséről.

f) A közcélú ártalmatlanító telep létesítéséről.

g) A Wälder József díjra felterjesztett javaslatokról; azok sorrendjét a bizottság terjeszti a közgyűlés elé.

(3) A Városfejlesztési Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök:

a) Véleményezi a települési térképészeti határkiigazítást.

b) Megvizsgálja a rendeletben foglalt feltételek fennállását és az önkormányzat nevében nyilatkozik a belterületbe vonási kérelmekről.

c) Dönt az éves költségvetési rendeletben foglaltak alapján az egyházi, városképi jelentőségű és egyéb ingatlanok homlokzat, illetve egyéb felújítási pályázati források odaítéléséről.

d) Dönt a lakossági közút és közműépítési közösségek pályázatának támogatásáról

e) Elfogadja a gázelosztó vezetékekre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulásra készített tanulmánytervet.

f) A településrendezési tervek figyelembe vételével osztályba sorolja a helyi közutakat.

g) Kialakítja a közút forgalmi rendjét, dönt az ezzel kapcsolatos polgármesteri, vagy jegyzői hatáskörbe nem tartozó kérdésekben.

h) Kijelöli a cirkuszi sátor felállítására használható közterületeket.

i) Dönt az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítására benyújtott pályázatokról.

j) Véleményezi a környezetvédelmi program tervezetét.

(4) A Városfejlesztési Bizottság ellenőrzi:

A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását.

30. § (1) Az Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottság általános feladatai:

a) Segíti az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak ellátását.

b) Segíti az ifjúság nevelését, művelődését, életkörülményeinek javítását szolgáló önkormányzati, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok városi szintű ellátását.

c) Javaslatot tehet a helyi Települési Értéktár Bizottság számára települési értékek meghatározására minden évben április 30-ig a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendeletben foglaltak alapján.

(2) A Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottság állásfoglalásával hozható közgyűlési döntés:

a) A feladatkörébe tartozó szervezetek elnevezése, alapító okirata.

b) A feladatkörébe tartozó szervezetek vezetőinek kinevezése, megbízása.

c) Alapítvány alapítása, alapítványi forrás átadás, átvétele, amennyiben annak célja a bizottság feladatkörét érinti.

d) A feladatkörébe tartozó célt szolgáló önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság üzleti terve, beszámolója, közszolgáltatási szerződése.

e) Az ifjúsági, turisztikai és sport programok, koncepciók.

f) A feladatköréhez kapcsolódó helyi kitüntetések előterjesztése.

g) A város sportolási, turisztikai lehetőségeit szolgáló szervezettel kötött közszolgáltatási szerződés.

h) A Sopron Sportjáért díjra felterjesztett javaslatok.

i) A Sopron Ifjú Tehetsége díjra felterjesztett javaslatok.

(3) A Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök:

a) Döntés a hatáskörébe tartozó önkormányzati általános és pályázati támogatások pályázati kiírásáról, a támogatásról.

b) Dönt a Sopron Sportjáért díjra felterjesztett javaslatok sorrendjéről, és azt a Közgyűlés elé terjeszti.

c) Döntés sportszervezetek – kivéve alapítványok - támogatásáról.

(4) A Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottság ellenőrzi:

a) Az általa jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatok hatályosulását.

b) A feladatkörébe tartozó ügyekben döntéseinek végrehajtását.

A polgármesterre átruházott hatáskörök

31. § (1) Önkormányzat működésével kapcsolatos hatáskörök:

a) Ellátja a Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése által alapított cím, valamint díjak és elismerések adományozásának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt feladatokat.

b) Ellátja a Sopron név használatáról, a városi jelképek és azok használatáról, valamint a középületek és közterületek fellobogózásának rendjéről szóló rendeletben foglalt feladatokat.

c) Dönt a költségvetési céltartalék terhére történő felhasználásról rendkívüli feladat és polgármesteri keret esetében.

d) Dönt az önkormányzat célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével.

e) Jóváhagyja a képviselők egyéni külföldi kiküldetéseit.

f) Jóváhagyja a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát.

g) Dönt az önkormányzat képviseletében peres eljárások megindításáról, továbbá folyamatban lévő peres eljárásban valamennyi szükséges jogcselekmény elvégzéséről, jognyilatkozat megtételéről, ideértve 30 millió Ft értékhatárig a perbeli egyezségkötés jóváhagyását is. Döntéséről köteles a közgyűlést tájékoztatni.

h) Dönt az Önkormányzat képviseletében a költségvetési rendeletben elkülönített keret terhére  30 millió Ft-ot meg nem haladó pályázati önrész vállalásáról.

i) Dönt pályázat benyújtásáról.

j) Sürgős esetben az önkormányzat elővásárlási jogáról lemond összeghatárra tekintet nélkül.

(2) Igazgatási-hatósági hatáskörök:

a) Dönt a házszámozásról és a házszám megjelölésének módjáról szóló rendeletben meghatározottak szerint.

b) Gondoskodik a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús kóbor ebek és macskák kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(3) Városüzemeltetési hatáskörök:

a) Közút melletti ingatlanon hóvédmű, műtárgy, közúti jelzés elhelyezéséről jogosult intézkedni.

b) Helyi közutak tekintetében – ha az út megszüntetését engedélyezték – mint kezelő intézkedik az út elbontásáról.

c) Gondoskodik a közút információs rendjének kialakításáról.

d) Jogosult az önkormányzat kezelésében lévő közúton álló, illetve tárolt járművek elszállításáról intézkedni a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén.

e) Gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkosság elleni védekezéséről az éves költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzat mértékéig.

f) A közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról gondoskodik, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően az éves költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzat mértékéig.

g) Ellátja a helyi vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos hatósági feladatokat.

h) Gondoskodik a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról.

i) Kijelöli a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszait és az azzal összefüggő vízfelületet.

j) Előzetesen véleményezi a területét érintő külön jogszabályban meghatározott villamosenergia-korlátozás sorrendjének megállapítását.

k) Ilyen irányú igény esetén a köztemetőben a hamvak szétszórásához megfelelő elkülönített temetőrészt jelöl ki.

l) Kezdeményezi a közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetését.

m) Dönt a fizető parkolás rendjéről szóló rendeletben foglaltak szerint.

n) Dönt a Sopron belváros forgalmi rendjéről szóló rendeletben foglaltak szerint.

o) Szerződést köt parkolóhely létesítéséről a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint.

p) Dönt a közutak forgalmi rendjének kialakításáról, amennyiben az a forgalmi irányokat nem változtatja meg.

q) A Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján dönt a helyi tömegközlekedésre vonatkozó közszolgáltatási szerződésnek az éves menetrend-változás miatti módosításáról.

r) Dönt a helyi tömegközlekedésre vonatkozó közszolgáltatási szerződésnek az évközi menetrend-változás miatti módosításáról.

(4) Intézményirányítással kapcsolatos hatáskörök:

a) A szakirodalom vásárlására fordítható hozzájárulás kifizetéséhez szükséges fedezetet megigényli.

b) Intézmények egy évet meghaladó futamidejű pályázatai esetén 20 000 000 Ft támogatási értékhatárig önkormányzati kezességet vállalhat.

(5) Szociális hatáskörök:

a) Dönt a pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló rendelet szerint.

b) Dönt a fiatal családok lakáshoz jutását elősegítő „Otthonteremtő Program”-ról szóló rendelet szerint.

c) Dönt a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló rendelet szerint.

d) Kijelölheti az önkormányzat működési területén lévő bölcsődék közül a továbbképzési és módszertani feladatok ellátására alkalmas bölcsődét.

e) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 101. § (3) bekezdése alapján – 8 napon belül – dönt az önkormányzat fenntartásában működő intézmények ellátottainak intézményi jogviszonyát érintő kérdésekben.

(6) Tulajdonosi hatáskörök:

a) Gyakorolja a vagyonrendeletben meghatározott tulajdonosi jogokat.

b) Gyakorolja az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló rendeletben biztosított jogokat.

c) 30 millió Ft forgalmi értékig az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti kártalanítással kapcsolatosan megállapodást köt, ha a kártalanítási kötelezettség az önkormányzatot terheli.

d) A közgyűlés határozatához kapcsolódó, azokból származó és szükséges jognyilatkozatok megtétele a közgyűlés képviseletében eljárva.

e) Tulajdonosi hozzájárulást ad a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet alapján.

f) Államháztartáson kívüli forrás átvételéről – amennyiben többlet kötelezettségvállalást az önkormányzat részére nem jelent – a polgármester dönt, melyről a soron következő rendelet módosításakor tájékoztatja a Közgyűlést.

g) Dönt a költségvetési forrás államháztartáson kívülre adásáról a mindenkori költségvetési rendeletben foglaltak szerint.

h) A költségvetési rendeletben meghatározott polgármesteri keret terhére forrás államháztartáson kívülre történő adásáról dönt egy kedvezményezettnek 1 millió Ft összeghatárig.

A jegyzőre átruházott hatáskörök

32. § (1) A jegyző átruházott hatáskörben

a) Kiveti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 28. § (2) bekezdése alapján az útépítési és közművesítési hozzájárulást.

b) Dönt az útépítési együttműködésben részt nem vevő érdekeltek útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezéséről.

c) A nevelési és a pedagógiai programok jóváhagyása előtt beszerzi a szakértői véleményeket.

d) Beszerzi az intézmény létesítéséhez, bővítéséhez, működési körének módosításához az előírt szakértői véleményt.

e) Beszerzi a nemzeti és etnikai kisebbség nevelésével, oktatásával összefüggő jogszabályban meghatározott nemzetiségi önkormányzati állásfoglalásokat.

IV. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE

A munkaterv

33. § A Közgyűlés üléseit a fél évre meghatározott munkaterv szerinti időpontokban tartja. A munkatervet a polgármester terjeszti elő.

Az előterjesztések

34. § (1) Az előterjesztés készítője lehet:

a) képviselő

b) bizottság

c) polgármester

d) alpolgármester

e) jegyző

f) aljegyző

(2) Az előterjesztő az előterjesztést a jegyzőnek átadja. Az előterjesztések napirendi javaslatba vételéről a polgármester dönt.

35. § (1) A közgyűlés elé kerülő előterjesztések tartalmazhatnak rendelet-tervezet, illetve határozati javaslat elfogadására irányuló döntési javaslatot, vagy döntési javaslat és az elfogadás igénye nélküli tájékoztatót. A határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés elemző részében meg kell jelölni, hogy a határozat normatív vagy egyedi határozat. Kizárólag beszámolójának elfogadására irányuló határozati javaslatot és tájékoztatót a fentieken túl a napirendben érintett szerv (gazdasági társaság, intézmény, állami szerv stb.) vezetője is benyújthat.

(2) A tulajdonosi döntést tartalmazó előterjesztések benyújtását a polgármesternél kezdeményezheti:

a) a társaság vezető tisztségviselője,

b) a társaság Felügyelő Bizottságába a közgyűlés által választott, illetve jelölt tag,

c) a társaság igazgatóságába a közgyűlés által választott, illetve jelölt tag.

(3) A számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozathozatalra előterjesztés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésével, és a társaság könyvvizsgálójának véleményével együtt nyújtható be. E szabálytól eltérni nem lehet.

(4) Az előterjesztéseket az azt benyújtó előterjesztő utasításai alapján az előadó készíti el.

az előterjesztések előadói lehetnek:

a) a jegyző, vagy az általa kijelölt köztisztviselő,

b) az előterjesztéssel érintett társaság vezető tisztségviselője, intézmény vezetője,

c) az előterjesztő által felkért más személy (pl. szakértő).

(5) Az előterjesztésekhez jelen rendelet 4. melléklete szerinti, kitöltött előlapot csatolni kell.

(6) Az előterjesztések tartalmi elemei:

a) Elemző rész, amely rendelet-tervezet esetén tartalmazza a hatásvizsgálatot

b) Döntési javaslat, amely lehet határozati javaslat és/vagy rendelet-tervezet, elé szerkesztve a döntéshozatal módjának megjelölése, végül felelős, határidő megjelölésével

c) Záró rész:

- dátum,

- az előterjesztő aláírása,

d) Melléklet:

- konkrétan megjelölve, hogy az elemző részhez vagy a döntési javaslathoz tartozik.

A határozati javaslat

36. § A határozati javaslat tartalmi elemei:

a) az előterjesztéshez tartozó, de önálló döntésként megjelenő javaslatok időrendi vagy logikai sorrendben megfogalmazva, külön római számmal sorszámozva,

b) döntési javaslat, döntési alternatíva esetén a választási lehetőségek nagybetűvel történő jelzésével,

c) a döntéshez szükséges pénzügyi fedezet megjelölése,

d) a korábbi határozatok szövegszerű módosítására vagy visszavonására tett javaslat,

e) felelős személy (képviselő, bizottság, polgármester, jegyző) megnevezése,

f) végrehajtás határideje, konkrét határidő megjelölésével.

A rendelet-tervezet

37. § (1) A rendelet-tervezetek egy- és kétfordulós közgyűlési tárgyalásra is előterjeszthetők.

(2) Egyfordulós közgyűlési tárgyalás esetén a rendelet-tervezetről a közgyűlés azonnal dönt. Kétfordulós közgyűlési tárgyalás esetén az első fordulóban a közgyűlés nem a rendelet-tervezetről, hanem az alábbi tartalmú határozati javaslatról dönt:

„Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a ..........-ról szóló rendelet megalkotására vonatkozó előterjesztést és a vitában elhangzott javaslatokkal együtt a végleges tervezet kidolgozására alkalmasnak minősíti. Felkéri ....... (az előterjesztőt) hogy a szükséges egyeztetéseket követően a rendelet-tervezetet terjessze a Közgyűlés elé.

Felelős: ......(előterjesztő)

Határidő: ......”

38. § (1) Az önkormányzati rendelet szerkesztésére vonatkozóan a 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben és Jat.-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A hatályban lévő rendelet nagyobb arányú módosítása esetén új, egységes rendelet-tervezetet kell készíteni.

Sürgősségi előterjesztés

39. § (1) A már összehívott rendes ülésre a 34. §-ban meghatározottak nyújthatnak be sürgősséggel előterjesztést. Sürgősséggel rendelettervezet nem terjeszthető elő.

(2) A sürgősség indokait az előterjesztő köteles részletesen kifejteni. A sürgősségi előterjesztést legkésőbb a közgyűlés ülését megelőző hétfőn 12.00 óráig kell a jegyzőhöz írásban benyújtani, aki azt legkésőbb az ülés megkezdéséig eljuttatja a képviselőkhöz.

(3) A sürgősségi előterjesztés címében fel kell tüntetni, hogy az előterjesztés sürgősséggel került benyújtásra.

A módosító indítvány

40. § (1) A benyújtott előterjesztéshez módosító indítvány benyújtására a 34. §-ban meghatározottak jogosultak.

(2) A módosító indítványt írásban kell benyújtani

a) az ülés megkezdéséig a jegyzőhöz, aki eljuttatja a képviselőknek,

b) az ülésen a levezető elnöknek, aki a szavazás megkezdése előtt felolvassa.

(3) Határozati javaslathoz módosító indítványt legkésőbb a szavazás megkezdéséig lehet benyújtani. Rendes ülésre benyújtott rendelettervezethez a Jogi és Ügyrendi Bizottság módosító indítványának kivételével a közgyűlést megelőző hétfő 12.00 óráig lehet módosító indítványt benyújtani. Rendkívüli ülésre benyújtott rendelettervezethez legkésőbb az ülést megelőző napon 12.00 óráig nyújtható be módosító indítvány.

A közgyűlés ülése

41. § (1) A közgyűlés alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A közgyűlés ülése nyilvános. A közgyűlés nyilvános ülésén a hallgatóság és a sajtó a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(3) A közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt:

a) a város országgyűlési képviselője és a Sopronban lakóhellyel rendelkező országgyűlési, és Európai Parlamenti képviselők,

b) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

c) a Helyi Érdekegyeztető Tanács szóvivői,

d) az önkormányzat könyvvizsgálója.

(4) A közgyűlés

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(5) A zárt ülésen a közgyűlés tagjai, a jegyző, aljegyző, az előterjesztés előadója, meghívása esetén az érintett vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(6) Az érintett a zárt ülés meghatározott részére is meghívható. Több ellentétes érdekű érintett esetén az érintetteket a közgyűlés külön-külön hallgatja meg, ezt meghívójukban jelezni kell.

(7) A zárt ülésen elhangzottakról a jelenlevők kívülállóknak a közérdekből nyilvános adatok kivételével semminemű felvilágosítást nem adhatnak. A zárt ülésen hozott döntések  is nyilvánosak.

(8) A közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

42. § A közgyűlés alakuló ülésére az Mötv. 43. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok mellett a rendkívüli ülés szabályait kell alkalmazni.

43. § (1) A közgyűlésen megtárgyalásra javasolt előterjesztéseket egy eredeti aláírt példányban a jegyzőhöz kell benyújtani.

(2) A közgyűlés rendes ülésén megtárgyalni javasolt előterjesztés benyújtásának határideje az ülést megelőző 15. nap.

44. § (1) A közgyűlés rendkívüli ülésének minősül a munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés. A rendkívüli ülés összehívásánál a határidőre vonatkozó követelmények – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – mellőzhetők.

(2) A rendkívüli ülésen megtárgyalni javasolt, határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés bármikor benyújtható, a jegyző azt legkésőbb az ülés megkezdéséig átadja a képviselőknek. Rendelettervezetet tartalmazó előterjesztés esetén a polgármester a rendkívüli közgyűlést az előterjesztés egyidejű megküldésével úgy hívja össze, hogy a bizottsági ülések megtartására még legalább egy nap álljon rendelkezésre. Ebbe a határidőbe a meghívó kiküldésének napja és a közgyűlés napja nem számít bele. A rendkívüli ülésen a meghívóban jelzett előterjesztéseken kívül más téma nem tárgyalható.

45. § (1) A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés pontos időpontját,

b) helyszínét,

c) a megtárgyalásra javasolt napirendi pontok megnevezését,

d) azok előterjesztőit és előadóit,

e) utalást a napirend zárt ülés keretében való megvitatására.

(2) A közgyűlési meghívóban a tulajdonosi döntést tartalmazó napirendi pontokat elkülönítve kell feltüntetni.

(3) A közgyűlési meghívót és a megtárgyalásra javasolt napirendi pontok előterjesztéseit a képviselők részére legkésőbb az ülés előtt 10 nappal meg kell küldeni.

(4) A közgyűlésen tanácskozási joggal résztvevők számára a meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni.

(5) A zárt ülés keretében megtárgyalandó előterjesztést csak a képviselők, a szakértők és a személyükben érintettek kaphatják kézhez.

(6) A közgyűlési meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, és a város honlapján közzé kell tenni, a közgyűlés időpontját és helyét a helyi sajtóval közölni kell.

46. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a közgyűlést  a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

V. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSHOZATAL

Az ülést levezető elnök jogai és kötelességei

47. § (1) A levezető elnök gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult:

a) figyelmeztetni a hozzászólót, amennyiben eltér a tárgyalt témától, másokat sértő a megfogalmazása, vagy az e rendeletben foglalt időkorlátokat túllépi,

b) rendre utasítani azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására utasítani és rendelkezése teljesítéséig az ülést felfüggeszteni,

d) több titkos szavazás együttes lebonyolításáról dönteni az 52. § (3) bekezdés alapján,

e) a napirend tárgyalásának felfüggesztéséről dönteni az 51. § (11) bekezdése alapján.

(2) A levezető elnöknek a (2) bekezdésben foglalt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(3) A levezető elnök a napirend tárgyalása során, illetőleg két napirendi pont tárgyalása között szükség szerint szünetet rendelhet el. A napirend tárgyalása során – napirendenként egyszer – bármikor, de legkésőbb a szavazás megkezdéséig a frakcióvezető legfeljebb 5 perces tanácskozási szünetet kérhet, melyet a levezető elnök köteles elrendelni.

(4) A levezető elnök a tárgyalás során két napirendi pont tárgyalása között ülésnaponként legalább egy óra ebédszünetet rendelhet el.

Tárgyalási sorrend a közgyűlés ülésein

48. § A közgyűlés ülése az alábbi tárgyalási sorrend figyelembe vételével folyik:

a) határozatképesség megállapítása,

b) döntés a napirendről,

c) előterjesztések megtárgyalása, döntés,

d) kérdések,

e) egyebek.

Határozatképesség

49. § A közgyűlés akkor határozatképes, ha a közgyűlésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

Döntés a napirendről

50. § (1) A közgyűlés ülésének megnyitását követően a levezető elnök megállapítja a határozatképességet, majd ismerteti a sürgősségi előterjesztéseket, amelyek napirendre vételéről a közgyűlés vita nélkül határoz. Amennyiben a közgyűlés tárgyalni rendeli a sürgősségi előterjesztést, úgy a levezető elnök azt napirendi javaslatának megtételénél besorolja a tárgyalandó napirendek közé. Ha a sürgősségi előterjesztés tárgyalását a közgyűlés elutasítja, azt nem sürgősségi előterjesztésként újra be lehet nyújtani.

(2) A sürgősségi indítványokról való döntést követően a levezető elnök javaslatot tesz a napirendre. A képviselők javasolhatják a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását, egyes előterjesztések levételét a napirendről. A javaslatokról a közgyűlés külön-külön ügyrendi döntést hoz, e kérdésekben azonban vita nem nyitható. A levezető elnöknek az ügyrendi döntéseknek megfelelően kialakult napirendi javaslatot kell feltennie szavazásra.

(3) A napirendi javaslatról a közgyűlés vita nélkül dönt. A napirendi javaslat elutasítása esetén egy alkalommal öt perces tanácskozási szünetet kell tartani, ezt követően a levezető elnök új napirendi javaslatot tesz. Ha a közgyűlés ezt a javaslatot nem fogadja el, a közgyűlés ülése nem folytatható.

(4) Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a helyi nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a közgyűlés köteles a következő közgyűlésen napirendre tűzni.

Az előterjesztések megtárgyalása

51. § (1) A napirendi pont tárgyalása során elsőként az előterjesztő és az előadó fűzhet szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez, legfeljebb 3-3 perces időtartamban. A levezető elnök ismerteti az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokat.

(2) A szóbeli kiegészítéseket megelőzően vagy legkésőbb azt követően a képviselő köteles bejelenteni az esetleges személyes érintettséget. A közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a közgyűlés dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő szankcióként a tiszteletdíja 10%-nak megfelelő összeg megfizetésére köteles.

(3) Az esetleges szóbeli kiegészítéseket és személyes érintettségről való döntést követően az előterjesztést megtárgyaló bizottságok és az érintett településrészi önkormányzatok elnökei legfeljebb 2-2 percben ismertetik az előterjesztést megtárgyaló bizottságok és az érintett településrészi önkormányzatok véleményét az előterjesztésről. Ha a jelen rendelet a döntést bizottsági állásfoglalástól teszi függővé, és az nem áll rendelkezésre, a közgyűlés a bizottsági állásfoglalás figyelembe vételét ügyrendi döntéssel mellőzheti, kivéve a Költségvetési Bizottság Mötv. 120. § (1) bekezdése alapján adott véleményét.

(4) A vélemények ismertetése után a kérdések következnek. A napirendi ponttal kapcsolatban a képviselők tehetnek fel kérdéseket összesen legfeljebb 3 perc időtartamban, az előterjesztőnek, az előadónak, vagy jogi, törvényességi kérdésben a jegyzőnek. A kérdezett a válaszadásra jelen lévő érintettet, szakértőt, vagy a hivatal köztisztviselőjét is kijelölheti, illetve felkérheti. A 3 perces időkorláton túl a közgyűlés ügyrendi döntéssel engedélyezheti a kérdésfeltevést.

(5) A kérdések és válaszok után a hozzászólások következnek. A napirendi pont vitája során a képviselő, vagy más tanácskozási joggal jelen lévő hozzászólásra három alkalommal kaphat szót, hozzászólásainak együttes időtartama legfeljebb hat perc lehet azzal, hogy ezen rendelkezések az előterjesztőre nem terjednek ki. Amennyiben valamely hozzászólás képviselőt, vagy tanácskozási joggal jelen lévőt személyében érint, ügyrendi döntést követően legfeljebb 2 percben válaszolhat, amely felszólalása nem számít külön hozzászólásnak.

(6) Kérdés és hozzászólás esetén a levezető elnök adja meg a szót.

(7) Ha több hozzászólás nincs, a levezető elnök lezárja a vitát. A vita lezárása után a levezető elnök, vagy döntése alapján az előterjesztő, illetve az előadó legfeljebb 2 percben zárszó megtartására jogosult.

(8) A jelen rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekkel kapcsolatos ügyrendi javaslattételre legkésőbb a szavazás megkezdéséig, legfeljebb 2 perces időtartamban a képviselők és a jegyző jogosultak. Az ügyrendi javaslatról a közgyűlés vita nélkül, ügyrendi szavazással dönt.

(9) Az előterjesztő előterjesztését, vagy azon belül egyes döntési javaslatait a szavazás megkezdéséig módosíthatja, vagy visszavonhatja, ebben az esetben az előterjesztésről, vagy a visszavont javaslatról döntéshozatalra nem kerül sor. A szavazás megkezdése előtt az előterjesztő nyilatkozik arról, hogy támogatja-e az előterjesztéséhez benyújtott módosító javaslatokat, továbbá – amennyiben az előterjesztés több egymást kizáró javaslatot tartalmaz – arról, hogy azok közül melyiket támogatja.

(10) A szavazás megkezdése előtt a jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján törvényességi jelzéssel él, ha a döntési javaslattal, a módosító indítványokkal vagy a döntés meghozatalának módjával kapcsolatban jogszabálysértést észlel.

(11) Rendelettervezetről való végszavazás előtt a levezető elnök a végleges tervezet elkészítése és tanulmányozása céljából legfeljebb egy órányi időtartamra a napirend tárgyalását felfüggesztheti.

Szavazás

52. § (1) Nyílt szavazás esetén a határozati javaslatokat az előterjesztésben meghatározott sorrendben kell szavazásra feltenni, kivéve ha a közgyűlés ügyrendi döntéssel más szavazási sorrendet határoz meg. Amennyiben a határozati javaslathoz módosító indítványokat nyújtottak be, először azokat kell szavazásra feltenni, egymást kizáró módosító indítványok esetén, ha az egyiket a közgyűlés elfogadta, az utána következőről már nem szavaz. Ezután a levezető elnök ismerteti az elfogadott módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot, és azt teszi fel szavazásra. Az előterjesztő által benyújtott módosító indítványról nem kell külön szavazni. Ha a határozati javaslat egymást kizáró változatokat tartalmaz, az előterjesztő által támogatott változatot, ennek hiányában az előterjesztés szerinti sorrendben kell szavazásra bocsátani, ha azt a közgyűlés elfogadta, az utána következőről már nem szavaz.

(2) A rendelet-tervezetről való szavazás az alábbi eljárási szabályok szerint és sorrendben történik:

a) Ha a rendelet-tervezethez módosító indítványokat nyújtottak be, a közgyűlés ezekről a rendelet-tervezet szövege szerinti sorrendben szavaz. Egymást kizáró módosító indítványok esetén, ha az egyiket a közgyűlés elfogadta, az utána következőt nem kell szavazásra bocsátani.

b) Ha a rendelet-tervezet egyes részeiben egymást kizáró változatokat tartalmaz, a közgyűlés ezekről a Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslata, ennek hiányában a rendelet szövege szerinti sorrendben szavaz. Az egyik elfogadása esetén a következőt nem kell szavazásra bocsátani, illetve ha már csak egy döntési variáció maradt, akkor azt a rendelettervezet egészével együtt kell szavazásra bocsátani.

c) A rész-szavazásokat (a)-b) pont) követően a rendelet-tervezet végszavazása következik.

(3) Titkos szavazás esetén amennyiben több titkos szavazást igénylő előterjesztés van napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók.

53. § (1) A közgyűlés döntéséhez általában egyszerű többség szükséges az Mötv. 47. § (1)-(2) bekezdése szerint.

(2) A közgyűlésnek az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint minősített többségű döntése szükséges az Mötv. 50. §-a alapján a következő kérdésekben:

a) rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

f) önkormányzati képviselő kizárásához;

g) összeférhetetlenség, valamint méltatlanság megállapításához; képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez;

h) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott zárt ülés elrendeléséhez.

(3) Minősített többségű döntés szükséges továbbá a következő kérdésekben:

a) a közgyűlés megbízásának lejárta előtti feloszlása,

b) a polgármester ellen bírósági kereset benyújtásának elhatározása,

c) helyi népszavazás kiírása,

d) önkormányzati bizottságok tagjainak és elnökeinek megválasztása, visszahívása,

e) önkormányzati részvétellel járó vállalkozás elhatározása, ideértve gazdasági társaság alapításában, átalakításában, megszüntetésében való bármilyen részvételt, városi kötvény kibocsátása, alapítványi célra tett kötelezettségvállalás, hitelfelvétel,

f) a közgyűlés rendkívüli ülésén történő határozathozatal,

g) költségvetési rendeletre kihatással járó előzetes kötelezettségvállalásról szóló döntés,

h) ügyrendi döntés,

i) a törvény által a közgyűlés hatáskörébe utalt esetben – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó esetek kivételével – a fegyelmi felelősségre vonás kimondása,

j) kitüntetés,

k) önkormányzati többségi tulajdonú, vagy közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság teljes, vagy részleges privatizációja.

54. § (1) A közgyűlés a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tart a 41. § (4) bekezdés a) és b) pontban felsorolt ügyekben, a hatósági ügyek kivételével. A közgyűlés képviselői indítványra ügyrendi döntéssel név szerinti szavazást is elrendelhet.

(2) A nyílt szavazás a levezető elnök rendelkezése szerint számítógépes szavazási móddal, vagy kézfeltartással történik. Ha a nyílt szavazás érvényessége iránt kétség merül fel, a közgyűlés ügyrendi döntése alapján azt meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig kerülhet sor.

(3) A titkos szavazás a helyszínen lebélyegzett szavazólapon, külön helyiség és urna igénybevételével történik. Titkos szavazás során igen szavazatot leadni a szavazólapon feltüntetett döntés, vagy támogatott jelölt neve melletti négyzetben két egymást metsző vonallal tett jelzéssel lehet. Nem szavazatnak számít, ha a szavazó a szavazólapot a fenti módon nem tölti ki, vagy az átvett szavazólapot nem dobja be az urnába. Érvénytelen a szavazat, ha a szavazó szándékát a kitöltött szavazólapról nem lehet megállapítani.

(4) A titkos szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság jelenlévő képviselő tagjaiból álló szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, melynek elnöke a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke, távolléte esetén képviselő tagja. A szavazatszámláló bizottság kiadja a szavazólapokat, a szavazás befejezése után összeszámolja a szavazatokat. Megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás helyét és napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a bizottság megállapításait, határozatait és a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a közgyűléssel. A titkos szavazással meghozott határozatot a levezető elnök nyilvános ülésen ismerteti.

(5) Választás, kinevezés és kitüntetés esetén a szavazólapon a jelölteket határozati javaslati pontonként, illetve ABC-sorrendben kell feltüntetni. Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg a minősített többséghez szükséges számú szavazatot, a két legtöbb szavazatszámot elért jelölt(ek)ről egy alkalommal újra kell szavazni.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt szabálytól ügyrendi döntéssel el lehet térni, amennyiben több jelölt egyidejű megválasztása szükséges.

(7) A közgyűlés név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő, ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben.

55. § A polgármester, ha a közgyűlés döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a közgyűlés a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

Kérdés

56. § A képviselő kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz.

57. § (1) Kérdés nyújtható be az önkormányzatnak az önkormányzati törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben felvilágosítás kérése céljából. A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni, és utalni kell arra is, hogy a kérdező a választ a közgyűlés ülésén szóban, vagy az ülésen kívül írásban kéri.

(2) A kérdést a címzett megjelölésével az ülés előtt írásban lehet benyújtani a polgármesterhez.

(3) A kérdés legfeljebb egy, míg a válasz legfeljebb öt percben adható elő. A kérdésre adott válaszról vita nem nyitható, határozat nem hozható. A megkérdezett döntése alapján a válasz történhet szóban, vagy írásban, melyet 15 napon belül kell a kérdezőnek megküldeni, és a közgyűlés következő rendes ülésén ismertetni.

„Egyebek” tárgyalása

58. § (1) A napirend megtárgyalása, esetleges kérdések után „egyebek” között lehet előadni:

a) a polgármester és az alpolgármesterek tájékoztatóját a két ülés között tett intézkedéseikről,

b) a bizottságok tájékoztatóit azon ügyekről, amelyek nem testületi előterjesztésekhez fűzött állásfoglalást tartalmaznak,

c) a képviselői kérdésekre írásban adott válasz ismertetését.

(2) Az „egyebek” között előadott ügyekben vita nem nyitható, és határozat nem hozható.

VI. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSEK VÉGREHAJTÁSA

Jegyzőkönyv

59. § (1) A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A közgyűlés ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak.

(2) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a közgyűlés előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(3) A jegyzőkönyvben a szavazati arány feltüntetésével, határozatszám nélkül kell rögzíteni az ügyrendi döntést, a módosító indítványról, a döntési változatokról és a rendelet-tervezet rész-szavazása során hozott döntést.

(4) A közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv eredeti irattári példányához csatolni kell a közgyűlés ülésének jelenléti ívét, a titkos szavazáshoz használt szavazólapokat, az írásbeli előterjesztéseket, módosító indítványokat, kérdéseket, valamint az ülésen kiosztott írásbeli tájékoztatókat. Frakcióvezető kérésére ki kell nyomtatni, és a jegyzőkönyv eredeti irattári példányához csatolni kell a nyílt szavazás számítógépen rögzített eredményét is.

Az önkormányzati rendelet és normatív határozat kihirdetése

60. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendelet és a normatív határozat kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik. A jegyző a rendelet és a normatív határozat kihirdetéséről legkésőbb az elfogadásától számított 8 napon belül gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni a Városi Könyvtárnak és a Városi Levéltárnak. A lakosság széles körét érintő rendelet esetén a jegyző intézkedik a rendelet tartalmának a helyi sajtó útján vagy külön kiadványban való ismertetéséről. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak.

(4) A hatályos rendeletek nyilvántartásáról, egységes szerkezetbe foglalásáról, azok más jogszabályokkal való összhangjának figyelemmel kíséréséről a jegyző gondoskodik.

A határozatok végrehajtása

61. § A határozatok végrehajtásáról a jegyző évente beszámol a közgyűlésnek. A jelentésnek ki kell térnie az elmaradt teljesítések esetén arra, hogy milyen okok miatt nem került sor a határozat teljesítésére.

VII. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A LAKOSSÁG KAPCSOLATA

Közmeghallgatás

62. § (1) A közgyűlés évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontját, helyét és témáját legalább a közmeghallgatás előtt nyolc nappal a helyi sajtóban és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatás eljárási rendjére a közgyűlésre vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy azon bárki ügyrendi döntés nélkül is hozzászólhat, és a közmeghallgatáson a közgyűlés nem hoz döntést. A közérdekű ügyben hozzászólótól a szót megvonni nem lehet, de a levezető elnök köteles figyelmeztetni, ha előadása során eltér a tárgytól, illetve ha hozzászólása az öt perces időtartamot meghaladja.

Lakossági fórumok

63. § (1) A lakosság véleményének megismerésére szükség szerint lakossági fórumot lehet összehívni.

(2) Lakossági fórumot kell szervezni különösen:

a) a szabályozási tervek jóváhagyásáról,

b) a meglévő közterületek nevének megváltoztatásával kapcsolatos előterjesztések előkészítése során.

(3) A lakossági fórum szervezéséről a kezdeményezők – az egyéni választókerületi képviselőkkel együtt – a jegyző segítségével gondoskodnak.

(4) A lakossági fórum időpontjáról, helyéről és témájáról szóló tájékoztatást a fórum napja előtt tizenöt nappal a helyi sajtóban és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(5) A lakossági fórumon elhangzottakról a jegyző emlékeztetőt készít.

Képviselői fogadóóra

64. § A képviselők szükség szerint, egyénileg vagy csoportosan fogadóórát tartanak. A helyiség biztosításához, és a hírközlő szervek útján a választók értesítéséhez a jegyző szükség szerint segítséget nyújt.

A rendelettervezet társadalmi véleményezése

65. § (1) A rendelettervezetet azzal a közgyűlési meghívóval egyidejűleg, melyben a tervezetről szóló előterjesztés szerepel, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel közzé kell tenni. A rendelettervezettel kapcsolatos véleményt, javaslatot írásban lehet benyújtani a jegyzőhöz, rendes ülésre benyújtott rendelettervezet esetén a közgyűlést megelőző hétfő 12 óráig, rendkívüli ülésre benyújtott rendelettervezet esetén az ülést megelőző munkanapon 12 óráig. A beérkezett vélemények feldolgozásáról, és a közgyűlés ülésén való ismertetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A Helyi Érdekegyeztető Tanács a rendelettervezeteket megtárgyalja. Véleményét a közgyűlés ülésén a Helyi Érdekegyeztető Tanács önkormányzati oldalának képviselője ismerteti.

VIII. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

66. § (1) A közgyűlés hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat a felelős. A gazdasági program tervezetét vagy a ciklusidőn túlnyúló gazdasági program kiegészítésének, módosításának tervezetét az Mötv. szabályainak megfelelően, a polgármester útmutatása alapján a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

(2) A közgyűlés az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Áht., a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. A rovatszámot az éves költségvetési rendelet határozza meg.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő. A polgármester lefolytatja a Kjt. és a Kttv. szerinti érdekegyeztetést. A költségvetési rendelet tervezetét a könyvvizsgáló írásbeli jelentésével együtt a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

67. § E rendelet alkalmazásában:

a) állásfoglalást igénylő személyi ügy: az olyan kitüntetésről, kinevezésről, választásról, visszahívásról való állásfoglalás, amelyben a döntés nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe,

b) üzleti érdek: minden olyan kérdés, amelynek nyilvános közgyűlési tárgyalása az önkormányzat, közhasznú és gazdasági társaságai valamint az azokkal kapcsolatban álló nem önkormányzati szervek, gazdasági társaságok jogát, jogos érdekét, üzleti érdekeit sérti vagy veszélyezteti,

c) intézmény, gazdasági társaság és egyéb jogi személy alapítása: intézmény, gazdasági társaság és egyéb jogi személy alapítása, átszervezése, megszüntetése.

A rendelet hatályba lépése

68. § Jelen rendelet 2014. október 31. napján 11 óra 06 perckor lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 18/2007. (VI. 1.) önkormányzati rendelete.

A rendelet mellékletei

69. § Jelen rendelet mellékletei:

1. melléklet: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának működési területe

2. melléklet: Sopron Megyei Jogú Város zászlója

3. melléklet: Sopron Megyei Jogú Város címere

4. melléklet: Az előterjesztések előlapja