Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Sopron Megyei Jogú Város

a) Közgyűlésére (a továbbiakban: Közgyűlés) és annak bizottságaira,

b) Önkormányzata által irányított költségvetési szerveire (a továbbiakban: intézmények),

c) Polgármesteri Hivatalára,

d) gazdasági társaságainak költségvetési kapcsolataira.

2. A gazdálkodás általános alapelvei

2. § (1) Az éves költségvetés végrehajtását az intézményeknek, gazdasági társaságoknak:

a) az alapító okiratban előírt, illetve engedélyezett, valamint az intézményi költségvetési alapokmányokban, továbbá a szervezeti, működési szabályzatban részletezett feladatkörükben és kötelezettségeik mellett,

b) a szakmai hatékonyság, a takarékosság, különösen a gazdaságosság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével,

c) a gazdálkodási, számviteli előírások betartásával,

ellenőrizhető módon kell biztosítani.

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 115. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Közgyűlés, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A költségvetési évről, december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat - ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is - minden évben leltározni kell. Amennyiben az önkormányzat költségvetési szervénél a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint a költségvetési szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltározást elegendő háromévenként végrehajtani. A leltározás és selejtezés részletes szabályait a költségvetési szervek saját hatáskörben állapítják meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 69. §-ában és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 22. §-ában foglaltak alapján.

3. § (1)^[1] A Közgyűlés az Önkormányzat 2020. évi költségvetését 52 237 208 082 Ft bevétellel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított bevételi főösszeg megoszlását az I/1. melléklet tartalmazza.

(3) A bevételi főösszeg előirányzat csoportonkénti és költségvetési intézmények szerinti megoszlásait az I/2-I/5. és II/1. melléklet tartalmazza.

4. § (1)^[2] A Közgyűlés az Önkormányzat 2020. évi költségvetésének kiadási főösszegét 52 237 208 082 Ft-ban állapítja meg.

(2)^[3] A kiadási előirányzatok feladatonkénti és kiemelt előirányzat csoportonkénti alakulását a következő mellékletek tartalmazzák és a Közgyűlés ennek alapján hagyja jóvá:

a) az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézmények működési és fenntartási kiadásait az I/2. mellékletben foglaltak szerint összesen 4 739 317 132 Ft összeggel,

b) a Polgármesteri Hivatal működési és fenntartási kiadásait az I/3. mellékletben foglaltak szerint összesen 1 537 841 145 Ft összeggel,

c) az önkormányzati személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok pénzügyi szükségletét kormányzati funkciók szerinti bontásban a II/3. melléklet alapján 202 159 623 Ft összeggel,

d) az önkormányzati dologi kiadások keretében megnevezett jogcímeket és ezek pénzügyi szükségletét kormányzati funkciók szerinti bontásban a II/4. melléklet alapján 1 747 338 507 Ft összeggel,

e) a városüzemeltetési kiadások pénzügyi szükségletét kormányzati funkciók szerinti bontásban a II/5. melléklet alapján 1 127 641 707 Ft összeggel,

f) az ellátottak pénzbeli juttatásai keretében megnevezett jogcímeket és ezek pénzügyi szükségletét kormányzati funkciók szerinti bontásban a II/6. melléklet alapján 133 000 000 Ft összeggel,

g) az önkormányzati fejlesztési előirányzatok feladatait és pénzügyi szükségletét kormányzati funkciók szerinti bontásban a II/7. melléklet részletezése alapján 2 746 035 882 Ft összeggel,

h) az önkormányzati felújítási előirányzatok feladatait és pénzügyi szükségletét kormányzati funkciók szerinti bontásban a II/8. melléklet részletezése alapján 2 531 810 911 Ft összeggel,

i) a terület és településfejlesztési programok feladatait és pénzügyi szükségleteit a II/9. melléklet részletezése alapján 11 679 726 683 Ft összeggel,

j) a Modern Városok Program feladatait és pénzügyi szükségleteit a II/10. melléklet részletezése alapján 16 544 810 373 Ft összeggel,

k) az önkormányzati általános támogatások keretében megnevezett jogcímeket és ezek pénzügyi szükségletét kormányzati funkciók szerinti bontásban a II/11. melléklet alapján 2 717 957 846 Ft összeggel,

l) az önkormányzati pályázati támogatások keretében megnevezett jogcímeket és ezek pénzügyi szükségletét kormányzati funkciók szerinti bontásban a II/12. melléklet alapján 46 122 000 Ft összeggel,

m) az önkormányzati lakásalap kiadásai keretében megnevezett jogcímeket és ezek pénzügyi szükségletét kormányzati funkciók szerinti bontásban a II/13. melléklet alapján 154 500 000 Ft összeggel,

n) a hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése, értékpapírok beváltása és járulékok keretében megnevezett jogcímeket és ezek pénzügyi szükségletét a II/14. melléklet alapján 5 629 803 196 Ft összeggel,

o) az általános tartalékot 14 405 581 Ft-tal, a céltartalékot, intézményi évközi tartalékot, egyéb évközi tartalékot a II/15. mellékletben felsorolt célokra 684 737 496 Ft-tal.

5. §^[4] A Polgármester az önkormányzat által irányított Költségvetési Intézmények 2020. évi foglalkoztatottak engedélyezett létszámát az I/2. melléklet, a Polgármesteri Hivatal 2020. évi foglalkoztatottak engedélyezett létszámát az I/3. melléklet, az Önkormányzat 2020. évi engedélyezett létszámát és közfoglalkoztatottak létszámát az I/4. melléklet szerint jóváhagyja.

6. § A Közgyűlés tudomásul veszi:

a) az Önkormányzat 2020. évi összevont mérlegét közgazdasági osztályozásban előirányzatonként a III/1. melléklet szerint;

b) az Önkormányzat 2020. évi összevont mérlege kötelező, önként vállalt, államigazgatási feladat bontását a III/2. melléklet szerint;

c) az Önkormányzat 2020. évi előirányzat felhasználási ütemtervét a III/3. melléklet szerint;

d) az Európai Uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, kiadásait a III/4. melléklet szerint;

e) az Európai Uniós támogatással megvalósuló pályázatok 2020. évi önkormányzati kiadásainak, önrészének bemutatását a III/5. melléklet szerint;

f) a többéves kihatással járó döntések hatásának évenkénti bemutatását a III/6. melléklet szerint azzal, hogy a későbbi évek előirányzatait véglegesen az adott évi költségvetés elfogadásakor állapítja meg;

g) az Önkormányzat által nyújtott közvetett támogatások összegét a III/7. melléklet szerint;

h) az Önkormányzat saját bevételei és az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségek több éves hatásának bemutatását a III/8. melléklet szerint;

i) az Önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségek többéves hatásának bemutatását a III/9. melléklet szerint.

7. § A Közgyűlés az „Önkormányzati pályázati és általános támogatások” felhasználásának szabályait a IV/1. mellékletben megfogalmazottak szerint állapítja meg.

8. § A Közgyűlés az önkormányzati választott tisztségviselők, bizottsági tagok és önkormányzati tanácsadók, főtanácsadók külföldi kiküldetésének szabályait a IV/2. mellékletben foglaltak szerint jóváhagyja.

9. § A Közgyűlés az önkormányzati feladatok „Rovatrend (címrend)” szerinti besorolását a IV/3. mellékletben foglaltak szerint jóváhagyja.

3. Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetésével összefüggő szabályok

10. § (1) Az Önkormányzati irányítású költségvetési szervek a 2020. évi költségvetésüket e rendeletben meghatározott keretszámok főösszegeinek, kiemelt előirányzatainak betartása mellett a 3. § (3) bekezdésében, valamint a jelen § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kötelesek összeállítani.

(2) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények - kivéve Polgármesteri Hivatal -

a) a költségvetési szerv az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 42. §-a alapján a bevételek eredeti vagy módosított előirányzatán felül teljesült összeggel a kiadási és bevételi előirányzatait megemelheti, melyről az intézményvezető írásos dokumentációja alapján a polgármester a Közgyűlést utólagosan tájékoztatja,

b) a személyi juttatások rovatainak foglalkoztatási formákhoz (teljes-, részfoglalkoztatás) kapcsolódó rovat tételein kívüli jogcímekre előirányzatot mindaddig nem tervezhetnek (kiadást nem teljesíthetnek), míg a foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó rendszeres-, a munkavégzéshez kapcsolódó személyi juttatások, jubileumi jutalom, végkielégítés, valamint felmentési idő fedezete maradéktalanul nem áll rendelkezésükre,

c) a munkavégzéshez kapcsolódó személyi juttatások jogcímeken teljesítendő kifizetéseik fedezetét e személyi juttatások rovatai előirányzatának és a foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó előirányzatok megtakarításainak együttesen kell biztosítaniuk,

d) a költségvetési szervnél a költségvetési évben keletkező személyi juttatás megtakarítás legfeljebb 50%-a használható fel személyi jellegű többletjuttatás kifizetésére a polgármesterhez benyújtott kérelem alapján,

e) tárgyi eszköz beszerzésre, felújításra kiadást - felhalmozási célú önkormányzati támogatás nélkül (azon felül) -, az intézményi ellátási díjak (térítési díj, szociális intézeti ellátás, szociális és ellátotti étkeztetés, ápolás, gondozás), a könyvtári beiratkozási díjtételek kivételével egyéb bevételeik terhére tervezhetnek, illetve teljesíthetnek az intézményi saját bevételek felhasználására vonatkozó (egyéb) szabályok betartása mellett,

f) pót-előirányzati igényt csak akkor nyújthatnak be, ha a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással sem teljesíthető az intézményi feladatellátás,

g) jutalmazásra és céljuttatásra maximálisan tervezhető összeg az eredeti törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat előirányzatának 5%-a,

h) a feladatmutatók alapján állami hozzájárulásban részesülő intézmények a tényleges mutatók szerint kötelesek elszámolni a támogatással. A támogatás ellenőrizhetősége érdekében az intézmények kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, amelyből egyértelműen megállapítható a tényleges feladatmutató teljesülése,

i) a nekik felróható okból bekövetkező, az Önkormányzat által igényelt támogatások körében keletkező visszafizetési kötelezettségért a költségvetési támogatásukkal felelnek,

j) a költségvetési szerveknek a szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett alaptevékenységeit a szakmai tevékenységtől nem kell elkülönítetten nyilvántartani és elszámolni,

k) a rezsiszázalék mértékét az élelmet előállító költségvetési intézmény állapítja meg a tárgyévi költségvetés készítése során, és tájékoztatja az Önkormányzatot és a Polgármesteri Hivatalt.

(3) A Polgármesteri Hivatal

a) az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 42. §-a alapján a bevételek eredeti vagy módosított előirányzatán felül teljesült összeggel a kiadási és bevételi előirányzatait megemelheti, melyről a jegyző írásos dokumentációja alapján a polgármester a Közgyűlést utólagosan tájékoztatja,

b) a személyi juttatás kiadási rovatainak foglalkoztatási formákhoz (teljes-, részfoglalkoztatás) kapcsolódó rovat tételein kívüli jogcímekre előirányzatot mindaddig nem tervezhet (kiadást nem teljesíthet), míg a foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó rendszeres-, a munkavégzéshez kapcsolódó személyi juttatások, jubileumi jutalom, végkielégítés, valamint felmentési idő fedezete maradéktalanul nem áll rendelkezésre,

c) a munkavégzéshez kapcsolódó személyi juttatások jogcímeken teljesítendő kifizetéseik fedezetét e személyi juttatások rovatainak és a foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó előirányzatok megtakarításainak együttesen kell biztosítaniuk,

d) a tárgyi eszköz beszerzésre, felújításra kiadást felhalmozási célú önkormányzati támogatás nélkül (azon felül) egyéb bevételei terhére tervezhet, illetve teljesíthet a saját bevételek felhasználására vonatkozó (egyéb) szabályok betartása mellett,

e) pót-előirányzati igényt csak akkor nyújthat be, ha a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással sem teljesíthető a feladatellátás,

f) jutalmazásra és céljuttatásra maximálisan tervezhető összeg az eredeti törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat előirányzatának 5%-a,

g) képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapja 50 490 Ft 2020. évben.

11. § (1) A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 43. § (2) bekezdése alapján átcsoportosítást hajthat végre. Az átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások rovat előirányzatának növelésére, kivéve, az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabály-, feladat változás miatt.

(2) Az intézmény kiadási kiemelt előirányzatán belül az élelmezési, a vásárolt élelmezés előirányzat rovatát nem változtathatja meg.

(3) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak személyi juttatások terhére növelhető.

(4) Az intézmény állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díj fizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés igazolt teljesítése után kerülhet sor. Szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg az intézmény állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

(5) Az intézmény a bevételi kiemelt előirányzat rovatain belül az intézményi ellátási díjak (térítési díj, szociális intézeti ellátás, szociális és ellátotti étkeztetés, ápolás, gondozás), a könyvtári beiratkozási díjtételek részelőirányzatait nem változtathatja meg.

(6) Államháztartáson kívüli forrás átvételéről - amennyiben többlet kötelezettségvállalást az intézmény részére nem jelent - az intézményvezető dönt, melyről a polgármester az intézményvezető írásos dokumentációja alapján a soron következő rendelet módosításakor utólagosan a Közgyűlést tájékoztatja.

(7) Államháztartáson kívüli forrás átadásáról az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló forrás terhére 100 000 Ft összeghatárig az intézményvezető dönt, melyről a polgármester az intézményvezető írásos dokumentációja alapján a soron következő rendelet módosításakor utólagosan a Közgyűlést tájékoztatja. Intézményi költségvetésben rendelkezésre álló forrás terhére 100 000 Ft-ot meghaladó államháztartáson kívüli forrás átadásáról a Közgyűlés dönt.

12. § (1) Az intézmény vezetője a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztály vezetőjével egyeztetve intézménye pénzügyi forrásainak nem a fenntartótól származó kiegészítése céljából pályázatot csak a polgármesterrel történő írásos egyeztetést követően nyújthat be.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti pályázat benyújtása az adott évben, vagy az azt követő években az intézmény számára eredetileg jóváhagyott önkormányzati támogatás mellett többlet biztosítását feltételezi, a pályázat benyújtására csak a Közgyűlés egyetértésével, fedezet biztosításával kerülhet sor.

(3) Ha a költségvetési szerv utófinanszírozott pályázatot nyer, - a pályázati pénz számlára történő beérkezéséig - kiadásokat támogatásból az irányító szerv engedélyével teljesíthet. Amennyiben a kiadásokhoz kapcsolódó pályázati összeg előreláthatólag év végéig nem érkezik meg, úgy - a feladattal kapcsolatban - a költségvetési szervnek kérnie kell az irányító szervtől a támogatás megelőlegezését, amely összeg a következő évben az intézmény költségvetési támogatását csökkenti.

13. § (1) A bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. Az Áht. 85. §-ára figyelemmel előnyben kell részesíteni a banki átutalással történő fizetési módokat.

(2) Az Áht. 109. § (6) bekezdése szerint kapott felhatalmazás alapján a kiadások készpénzben történő kifizetésének esetei:

a) az Önkormányzat és költségvetési szervei tevékenységével összefüggésben a tevékenységet szolgáló eszközök, készletek beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében felmerült készpénz kifizetések bruttó 200 000 Ft értékhatárig,

b) az Önkormányzat és költségvetési szervei tevékenységéhez kapcsolódó utólagos elszámolásra kiadott előlegek,

c) reprezentációs kiadások,

d) belföldi-külföldi kiküldetésnél útiköltség térítések,

e) saját személygépkocsi hivatali célú használatáért fizetett költségtérítés,

f) szociális támogatások,

g) személyi jellegű kifizetések teljesítésére 30 000 Ft felett csak bankszámlára utalással kerülhet sor, kivéve:

- a közlekedési költségtérítés,

- nem köztisztviselő és nem közalkalmazottak részére történő kifizetés,

- olyan személy részére történő kifizetés, aki nem rendelkezik bankszámlával.

(3) A készpénzben történő kifizetés részletes szabályait az Önkormányzat, valamint az intézmények mindenkor hatályos pénzkezelési szabályzatai tartalmazzák.

4. Intézményi feladatmutató értékek meghatározása

14. § (1) A köznevelési intézményekben önkormányzati költségvetési támogatást igénylő, új szakmai program indítására csak Közgyűlési jóváhagyással kerülhet sor.

(2) Költségvetési támogatást nem igénylő új szakmai program indítását az intézmény csak a Kulturális és Oktatási Bizottság engedélyével vállalhat. Amennyiben új szakmai program indítását az intézmény önkormányzati költségvetési támogatási igény nélkül vállalja fel, az indítást követő öt éven belül pót-előirányzati igényt a fenntartó felé semmilyen jogcímen és indokkal nem kaphat.

(3) A köznevelési intézményekben - a Balfi Tagóvoda, a Sopronkőhidai Tagóvoda és a Brennbergbányai Tagóvoda kivételével -

a) óvodai csoportot úgy kell indítani és működtetni, hogy annak létszáma (a felvett és beiratkozott gyermeklétszám figyelembevételével) megfeleljen a köznevelési törvényben foglalt előírásoknak,

b) a csoportok a köznevelési törvényben foglaltak szerint, az elfogadott pedagógiai program keretei között szervezhetők.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak közgyűlési döntéssel lehet.

5. Létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos előírások

15. § (1) Az intézmény vezetője az intézmény részére engedélyezett létszám-előirányzatot - a 2. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.

(2) A költségvetési szerv által jutalmazásra (prémium címén teljesítményösztönzésre, személyi ösztönzésre) kifizethető együttes összeg - beleértve a jutalom előirányzatának felhasználását is - figyelemmel a 11. § (1) bekezdésére, az eredeti törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat előirányzat 5%-át nem haladhatja meg.

(3) Intézményi körben az eredeti, illetve a módosított személyi juttatás rovat előirányzat terhére, jutalom kifizetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak fedezetét az intézmény önkormányzati támogatás többletigénye nélkül biztosítani tudja, továbbá, ha az intézmény működéséhez pót-előirányzati igénnyel nem lép fel.

(4) Intézményeknél túlóra-, készenléti-, helyettesítési díj elszámolására, kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor. Az intézmény vezetőjének a tételes túlóra-, készenléti-, helyettesítési díj elszámolásához, kifizetéséhez naprakész, ellenőrizhető, analitikus nyilvántartást kell kialakítania, melynek ellenőrzött vezetéséért felelősséggel tartozik.

6. Be nem hajtható követelések szabályai

16. § (1) Az intézmények

a) az egyenként 100 000 Ft-ot meg nem haladó, egy évnél régebben fennálló, közadók módjára be nem hajtható és behajtható követeléseiket - a hátralékos felszólítást követő nem teljesítés esetén - nyilvántartásaikból kivezethetik,

b) az esetenkénti 100 000 Ft-ot meghaladó, egy évnél régebben fennálló, közadók módjára behajtható követeléseiket - a hátralékos címe szerint területileg illetékes adóhatósághoz behajtásra történt eredménytelenséget igazoló kimutatást követően - nyilvántartásaikból kivezethetik,

c) az esetenként 100 000 Ft-ot meghaladó, egy évnél régebben fennálló, közadók módjára be nem hajtható követeléseik nyilvántartásaikból történő kivezetéséről - a tárgyév november 30-ig benyújtott dokumentumok alapján - a Költségvetési Bizottság a tárgyév december 31-ig dönt.

(2) A Polgármesteri Hivatal

a) az egyenként 100 000 Ft-ot meg nem haladó, egy évnél régebben fennálló, közadók módjára be nem hajtható és behajtható követeléseit - a hátralékos felszólítást követő nem teljesítés esetén - nyilvántartásaiból a jegyző írásos engedélye alapján kivezetheti,

b) az esetenkénti 100 000 Ft-ot meghaladó, egy évnél régebben fennálló, közadók módjára behajtható követeléseit - a hátralékos címe szerint területileg illetékes adóhatósághoz behajtásra történt eredménytelenséget igazoló kimutatást követően - nyilvántartásaiból a jegyző írásos engedélye alapján kivezetheti,

c) az esetenként 100 000 Ft-ot meghaladó, egy évnél régebben fennálló, közadók módjára be nem hajtható követelései nyilvántartásaiból történő kivezetéséről - a tárgyév november 30-ig benyújtott dokumentumok alapján - a Költségvetési Bizottság a tárgyév december 31-ig dönt.

(3) Az Önkormányzat

a) az egyenként 100 000 Ft-ot meg nem haladó, egy évnél régebben fennálló, közadók módjára be nem hajtható és behajtható követeléseit - a hátralékos felszólítást követő nem teljesítés esetén - nyilvántartásaiból a jegyző írásos engedélye alapján kivezetheti,

b) az esetenkénti 100 000 Ft-ot meghaladó, egy évnél régebben fennálló, közadók módjára behajtható követeléseit - a hátralékos címe szerint területileg illetékes adóhatósághoz behajtásra történt eredménytelenséget igazoló kimutatást követően - nyilvántartásaiból a jegyző írásos engedélye alapján kivezetheti,

c) az esetenként 100 000 Ft-ot meghaladó, egy évnél régebben fennálló, közadók módjára be nem hajtható követelései nyilvántartásaiból történő kivezetéséről - a tárgyév november 30-ig benyújtott dokumentumok alapján - a Költségvetési Bizottság a tárgyév december 31-ig dönt.

7. A költségvetés végrehajtásának szabályai

17. § Ha az önkormányzat által felvállalt és a III/9. mellékletben a 2020. költségvetési évre összegszerűen bemutatott 755 478 604 Ft készfizető kezességvállalásból ténylegesen fizetési kötelezettség válik, akkor a törlesztő összegeket és járulékait a költségvetésben szereplő feladatok és/vagy többletbevételek terhére a Közgyűlés határozza meg és építi be a költségvetésbe.

18. § (1) Azon felújítási, fejlesztési és egyéb feladatok végrehajtása, amelyeknek bevételi forrása részben vagy teljes összegében átvett pénz vagy pályázati forrás, csak abban az esetben indítható, ha átvett pénz esetén a megállapodás szerinti összeg az önkormányzat számláján jóváírásra került, illetve pályázati forrás esetén az elnyert összegről, az értesítés írásban rendelkezésre áll.

A törvényi előírás alapján az állam által utólagosan biztosított támogatásokból és pályázati úton elnyert pénzekből megvalósuló feladatok a támogatás biztosításáról szóló szerződés aláírását követően indíthatók.

Az önkormányzati támogatások, ha önkormányzati irányítású költségvetési intézményt érint, akkor az illetékes bizottság határozata alapján folyósíthatók, ha ezen körön kívüli, ebben az esetben a meghozott határozat alapján megkötött támogatási szerződés szerint.

(2) Hitelforrás igénybevételével megvalósítandó felújítási, fejlesztési és egyéb feladatok végrehajtásának megkezdése, illetve végrehajtása a Közgyűlés döntését követően, valamint a költségvetési rendeletben a hitelkeret jóváhagyását követően történhet, figyelembe véve a Magyarország stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben foglaltakat.

19. § (1) Az önkormányzat számláján lévő, átmenetileg szabad pénzeszközeinek

a) a számlavezetőnél határozott időre lekötött betétként történő elhelyezéséről vagy határozott időre lekötött betét, annak lejárata előtti felbontásáról,

b) állampapír vásárlásáról az elsődleges forgalmazókon keresztül

a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége vezetőjének kezdeményezésére, a jegyző javaslatára a polgármester dönt.

(2) Az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek az (1) bekezdés szerinti hasznosításáról a polgármester a Közgyűlést az éves beszámoló keretében tájékoztatja.

20. § (1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a képviselő-testületet utólagosan tájékoztatja.

(2) A központi pótelőirányzatok és a bevételi többletek miatt végrehajtott előirányzat-módosítások esetén a költségvetési rendelet módosításáról a Közgyűlés a 10. § (2) bekezdés a) pontja, illetve a 10. § (3) bekezdés a) pontja szerint indokolt esetben a munkaterv szerinti költségvetés-módosításkor dönt, figyelemmel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (4) bekezdésében megfogalmazottakra.

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (2) bekezdésében megfogalmazottakra figyelemmel a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítására és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra - a beszámolási kötelezettség teljesíthetősége érdekében - azzal, hogy a megtett intézkedésekről a soron következő rendelet módosításakor utólagosan a Közgyűlést tájékoztatja.

(4) A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 43/A. § (3) bekezdése alapján a költségvetési kiadási kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra a polgármester vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult.

(5) Ha az Önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak e tényről a polgármester a Közgyűlést tájékoztatja.

(6) Államháztartáson kívüli forrás átvételéről - amennyiben többlet kötelezettségvállalást az önkormányzat részére nem jelent - a polgármester dönt, melyről a soron következő rendelet módosításakor utólagosan a Közgyűlést tájékoztatja.

21. §^[5] (1) A Közgyűlés egyes jogcímek előirányzatának felhasználási jogát az alábbiak szerint ruházza át:

a) A Polgármester dönt:

aa) az általános tartalék előirányzatának átcsoportosításáról. A felhasználása elsősorban a tervezett, de nem realizálható bevételek pótlására, majd az évközi többletigények teljesítésére történhet;

ab) a jóváhagyott eredeti költségvetés főösszegének 3%-án belül - esetenként - 127,74 millió forintot meg nem haladó előirányzat átcsoportosításáról; a döntésről a polgármester a Közgyűlést a költségvetés soron következő módosításakor tájékoztatja;

ac) a céltartalékban szereplő „Rendkívüli feladat” és a „Polgármesteri keret” felhasználásáról, illetve átcsoportosításáról;

ad) az önkormányzati tartalék intézményi évközi tartalékában szereplő az „Intézményvezetők jutalomkerete” jogcím felhasználásáról; a Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az érintett érdekvédelmi körrel folytassa le az egyeztető tárgyalásokat és a személyre szóló jutalmak átadásáról intézkedjen;

ae) az önkormányzati tartalék intézményi évközi tartalékában szereplő „Intézményi beruházások, felújítások” jogcím előirányzatának felhasználásáról;

af) az önkormányzati tartalék egyéb évközi tartalékában szereplő „Önkormányzati pályázatokhoz önrész (új)” jogcím előirányzatának felhasználásáról - esetenként 30 000 000 Ft-ot meg nem haladó mértékben -;

ah) az önkormányzati tartalék egyéb évközi tartalékában szereplő „Kezességvállalással kapcsolatos tartalék” jogcím előirányzatának felhasználásáról a készfizető kezességvállalásból adódó tényleges fizetési kötelezettség teljesítése esetén;

aj) az önkormányzati tartalék egyéb évközi tartalékában szereplő „Fürdő vis maior tartalék” jogcím előirányzatának felhasználásáról, a költségvetési év elején előre nem látott, vis maior események bekövetkezése esetén.

b) A Polgármester dönt - 21. § (1) bekezdés ab) pontjában foglaltaktól eltérően - a rovatszámon rendelkezésre álló költségvetési keretösszeg erejéig:

ba) az önkormányzati tartalék egyéb évközi tartalékában szereplő „Általános vis maior tartalék” jogcím előirányzatának felhasználásáról, a költségvetési év elején előre nem látott, vis maior események bekövetkezése esetén;

bb) az önkormányzati tartalék egyéb évközi tartalékában szereplő „Folyamatban lévő beruházások, felújítások önrész többlet igénye” jogcím előirányzatának felhasználásáról;

bc) a céltartalékban szereplő „Csapadékvíz csatornahálózat és a fürdő üzemeltetés vis maior alapja” jogcím előirányzatának felhasználásáról.

c) A Gazdasági Bizottság dönt a céltartalékban szereplő „Eseményvezérelt felújítások és életveszély elhárítása” előirányzat átcsoportosításáról, melyek szakvéleménnyel alátámasztott életveszély elhárításra, hatósági előírásra és az intézmények jelentős ráfordítással járó felújítási munkálataira használhatók fel. Az előirányzatot a költségvetési év első felében maximum 50%-os mértékig lehet felhasználni;

d) A Városfejlesztési Bizottság dönt a benyújtott pályázatok alapján az önkormányzati fejlesztések „Lakossági út- és közműépítés”, az önkormányzati általános támogatások között szereplő „Városképi jelentőségű épületek felújítás támogatása”, az „Egyházi épületek felújítás támogatása”, a „Helyi védelem alatt álló épületek felújításának támogatása” és a „Várkerület Portál Program” előirányzatok felhasználásáról. A pályázati kiírás elkészítése, a beérkezett pályázatok összesítése és az összesített anyag átadása a Bizottságnak a Jegyző feladata.

e) A Kulturális és Oktatási Bizottság dönt az önkormányzati általános támogatások közt szereplő „Egyéb kulturális feladatok”; az önkormányzati pályázati támogatások közt szereplő „Kulturális feladatok támogatása”, „Testvérvárosi kapcsolatok ápolása”, „Civil szervezetek (Civil Alap)” keret előirányzatára beérkezett írásos igényekről. A beérkezett írásos igények összesítése és az összesített anyag átadása a Bizottságnak a Jegyző feladata.

f) Az Ifjúsági, Turisztikai és Sport Bizottság dönt az önkormányzati pályázati támogatások között szereplő „Sporttámogatások” keret előirányzatára beérkezett írásos igényekről. A beérkezett írásos igények összesítése és az összesített anyag átadása a Bizottságnak a Jegyző feladata.

g) A Népjóléti Bizottság dönt az önkormányzati pályázati támogatások között szereplő „Szociálpolitikai támogatások” keret előirányzatára beérkezett írásos igényekről. A beérkezett írásos igények összesítése és az összesített anyag átadása a Bizottságnak a Jegyző feladata.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt felhasználások esetében június 30-ig, illetve a költségvetés soron következő módosításakor, de legkésőbb a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a Közgyűlés a költségvetési rendelet ennek megfelelő módosításáról.

22. § A helyi nemzetiségi önkormányzatok és a város önkormányzata közötti, az államháztartásról, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvénnyel összhangban lévő megállapodás megkötéséről a Közgyűlés dönt.

23. § (1) A költségvetésben jóváhagyott - törvényben meghatározott - kötelező feladatok ellátását az önként vállalt feladatok nem veszélyeztethetik. Az önként vállalt feladatokat a végrehajtás során rangsorolni kell, elsőbbséget kell biztosítani az intézményfinanszírozásnak, az önkormányzat működésével összefüggő kiadásoknak, az adósságszolgálati kötelezettség teljesítésének igénybevételükre fedezetet időarányosan, felhalmozási, felújítási kiadásokat teljesítményarányosan - a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel - lehet kiutalni. Ettől eltérő finanszírozás csak a Közgyűlés jóváhagyása szerint történhet.

(2) Az intézmények és a Polgármesteri Hivatal kivételével az önkormányzati költségvetésben szereplő kiadási előirányzatok terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. Ezen kiadási előirányzatokra kötelezettséget vállalni a jegyző által írásban megbízott vezető előzetes pénzügyi ellenjegyzése alapján lehet. A vállalható kötelezettség a bevételi előirányzatok, illetve a mindenkori likviditás alakulásától függ.

(3) Többletfeladatot a forrás és az előirányzat egyidejű biztosításával lehet vállalni.

(4) Ha az előző időszaki saját bevételi teljesítés nem éri el az időarányos teljesítés szintjét, akkor a saját bevételek terven felüli többletbevételét és nem tervezett bevételét - kivéve az intézményi bevételeket - nem lehet tervesíteni.

(5) A Költségvetési Bizottság és az Önkormányzat Könyvvizsgálójának külön írásos véleménye alapján a hitelfelvételről és az igénybevétel feltételeiről, valamint a készfizető kezességről a Közgyűlés külön dönt.

(6)^[6] A „Lakásalapot” megillető pénzeszközökből 2 560 701 151 Ft tervezett összeg használható fel a 2020. évi egyéb önkormányzati feladatok finanszírozására. Ezen összegből a tényleges felhasználásnak megfelelő összeget a 2021. évi költségvetésbe - eredeti előirányzatként - vissza kell tervezni a „Lakásalapra” és biztosítani kell, hogy rendelkezésre álljon a Lakásalap számlán. Az Önkormányzat likviditási helyzetének függvényében a Lakásalap számlán lévő összegből, az igénynek megfelelő összeg évközben felhasználható, melyet a tárgy év december 31-ig vissza kell utalni a Lakásalap számlára.

(7) Az önkormányzati támogatás kiutalásának feltétele, hogy az Önkormányzat nevében eljáró és a támogatott között a megállapodás - amely kiemelten kell, hogy tartalmazza a támogatott elszámolási kötelezettségét - aláírásra kerüljön.

(8) Azon szervezetek, amelyeknek köztartozása, illetve tartozása van az Önkormányzat, intézményei, illetve gazdasági társaságai felé, semmilyen támogatásban nem részesülhetnek.

8. Záró rendelkezések

24. § (1) Jelen rendelet 2020. február 27. napján 16.10 órakor lép hatályba, rendelkezéseit 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet 2024. január 1-jén hatályát veszti.

I/1. melléklet a 2/2020. (II. 27.) önkormányzati rendelethez^[7]

Önkormányzat és intézményei 2020. évi költségvetése kiemelt előirányzatonként

I/2. melléklet a 2/2020. (II. 27.) önkormányzati rendelethez^[8]

Költségvetési Intézmények 2020. évi költségvetése kiemelt előirányzatonként összesen, valamint létszám előirányzata (kivéve Polgármesteri Hivatal)