Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (VI. 20.) önkormányzati rendelete
Sopron, Lőverek területén található fás szárú növények védelméről
Hatályos: 2025. 07. 22Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2025. (VI. 20.) önkormányzati rendelete
Sopron, Lőverek területén található fás szárú növények védelméről
[1] A Lőverek országos hírű, klimatikus gyógyhely, amely jellegénél fogva Sopron meghatározó városrésze mind az épített, mind a természeti értékei miatt. Jelen rendelet célja a Lőverek városrész természeti értékeinek megóvása.
[2] Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és 48. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában és 13. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal GY/41/01483-4/2025 számú jóváhagyó véleményével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Lőverek közigazgatási területén található fás szárú növényekre a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) az erdőről, az erdő védelméről, az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi jelentőségű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
b) gyümölcsfákra.
2. A rendelet célja
2. § E rendelet célja:
a) a fás szárú növények védelme, rongálásának, értékcsökkenésének és pusztításának megakadályozása,
b) a zöldterületeken és zöldfelületeken a növényállomány fenntartása, indokolatlan megszűnésének, károsodásának megelőzése, elhárítása, és a bekövetkezett károsodás csökkentése, és
c) az indokoltan megszűnő zöldterület, zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodás.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
1. Lőverek: az Északnyugati városrész, Sopronbánfalva – Kutyahegy, Lőverek és a Délkeleti gazdasági területre vonatkozó Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 39/2021. (XII. 28.) önkormányzati rendelet 1. melléklete szerint meghatározott Lőverek városrész.
2. fás szárú növény: a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontja alapján meghatározott fák és cserjék.
3. eredménytelen pótlás: a hatósági határozattal elrendelt pótlás, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg.
4. ifjítás: a fa, cserje lombkoronájának legalább 50%-át érintő szakszerű gallyazása, visszavágása.
5. fa csonkítása: olyan mértékű szakszerűtlen beavatkozás a fa állagába, mely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, ökológiai vagy esztétikai értékét jelentősen csökkenti, vagy amire közvetlenül visszavezethető két éven belül a fa pusztulása.
6. törzsátmérő: a fa talajszinttől mért 1 méteres magasságában mért átmérője, centiméterben számolva, amennyiben a törzs magasság nem éri el az egy métert, akkor a törzs átmérő mérését a törzs legmagasabb részén kell végezni.
7. törzsátmérő mértékének meghatározása többtörzsű fa esetén: a többtörzsű fás szárú növény törzseinek egy méter magasságban mért átmérőinek az összege.
8. inváziós fás szárú növények: a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti növények
9. a szelídgesztenye, a mandulafa, a diófa és a házi berkenye jelen rendelet alkalmazásában erdei fa.
Eljárási szabályok
4. § (1) Gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről, és növeléséről, ennek érdekében az ingatlan használója köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:
a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jól karban tartani vagy tartatni,
b) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni, továbbá
c) fejleszteni, megfelelően fenntartani és felújítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jó karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény
a) faj-, fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása,
b) öntözési lehetőségének biztosítása, továbbá
c) eltávolítása kiszáradás esetén.
4. A fás szárú növények kivágásának engedélyezése
5. § (1) A Lőverek területén elhelyezkedő, 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fás szárú növény kivágásához a jegyző engedélyét kell kérni.
(2) A kivágáshoz hatósági engedély akkor adható, ha
a) a faegyed elhalt,
b) élet- vagy balesetveszélyes,
c) veszélyezteti a vagyonbiztonságot vagy vagyoni kárt okozhat,
d) a szakértői vélemény, kertészeti szakvélemény által igazolt ok miatt kivágása indokolttá válik,
e) a tulajdonnal való rendelkezési jog alapján egészséges fa kivágása indokolt.
(3) Az élet- vagy balesetveszélyt jelentő fás szárú növény kivágását – a veszélyhelyzet elhárítása érdekében – az ingatlan tulajdonosa vagy használója elvégezheti, azonban ezt haladéktalanul, de legkésőbb a fás szárú növény kivágását követő 5 munkanapon belül az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő tartalommal köteles bejelenteni a jegyzőnek. A bejelentésben a kivágás indokoltságát kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy más hitelt érdemlő módon igazolni kell. Az indokolatlan, vagy utólag be nem jelentett kivágás engedély nélküli kivágásnak minősül.
(4) A jegyző határozatban kötelezheti a fás szárú növény kivágására annak tulajdonosát, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.
(5) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő nem közterületi besorolású ingatlanokon növényápolási, vagy kivágási munkát az önkormányzat saját hatáskörben, megfelelő szakmai alátámasztással és indoklással engedély kiadása nélkül végezhet.
(6) Tilos a jegyző engedélye nélkül élősövényt kivágni. A sövény nyesése engedély nélkül elvégezhető a március 15.- június 15. időszakon kívüli időben, de csak olyan mértékben, amely a növény egészségi állapotának romlását, illetve annak pusztulását nem okozza. A sövény március 15.- június 15. közötti időszakban történő nyesése elvégezhető, kellő körültekintéssel eljárva a fészkelési helyek megóvására .
6. § (1) A nem közterületnek minősülő ingatlanon lévő, 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fás szárú növény kivágására, vagy ifjítására irányuló engedélykérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani a kivágás előtt legalább 10 munkanappal.
(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és lakcímét (székhelyét), elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
c) a kivágandó fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult(ak)nak (ingatlantulajdonos) a kivágáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben nem a kérelmező az ingatlan tulajdonosa,
d) a kivágás indokát,
e) jelentősebb zöldfelületrendezés esetén kertészeti szakvéleményt és pótlási tervet,
f) 5 db-ot meghaladó fakivágás esetén a pótlásról parkosítási tervet,
g) a kivágandó fás szárú növény(ek) darabszámát, faját, fényképét, a fák 1 m magasságban mért törzsátmérőjét és
h) kérelmező nyilatkozatát a pótlás módjáról, darabszám, faj, fajta és helyszín megjelölésével.
(3) A kivágási engedély a közléstől számított egy évig érvényes. Amennyiben az engedélyezett kivágást az engedélyes az érvényesség idején belül nem végzi el, új kérelem alapján új eljárást kell lefolytatni.
(4) A kivágás megtörténtét 5 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a jegyzőnek.
(5) A kivágott fás szárú növény pótlása nem történhet idegenhonos inváziós fajú fás szárú növénnyel és gyümölcsfával.
(6) Engedély nélküli kivágás esetén pótlásra a fás szárú növényt kivágó személyt, vagy szervezetet kell kötelezni. Amennyiben kiléte nem azonosítható, a pótlásra az ingatlan használóját vagy kezelőjét, ennek hiányában a tulajdonost kell kötelezni.
(7) A fás szárú növény kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fás szárú növény csonkítása esetén.
(8) Amennyiben a kiszáradt fás szárú növényt az ingatlan tulajdonosa nem vágja ki, erre a jegyző kötelezheti.
5. A pótlás mértéke és módja, a kompenzáció
7. § (1) A jegyző a kivágás engedélyezése keretében, illetve a 7. § (3) bekezdésben foglalt esetben pótlási kötelezettséget elrendelő határozatban rendelkezik a kivágott fás szárú növény pótlásáról. Az engedélynek tartalmaznia kell a pótlásként elültetendő előnevelt fás szárú növény darabszámát, faját-fajtáját, a pótlás helyét és határidejét, a 8. §-ban szabályozott esetekben a pénzbeli megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is.
(2) Ha a fás szárú növény a pótlását követő vegetációs időszak kezdetén – vagy az azt megelőző évben – nem hajt ki, illetve elpusztul, úgy a pótlás eredménytelennek tekintendő, azt meg kell ismételni.
(3) Eredménytelen pótlás esetén a jegyző hivatalból eljárva kötelezi a pótlásra kötelezettet az újabb pótlási kötelezettség teljesítésére, mely eljárásra e § rendelkezései az irányadók.
8. § (1) Amennyiben a pótlási kötelezettség a kivágással érintett ingatlanon túltelepítés miatt nem teljesíthető, vagy a közterületen történő pótlás a kérelmezőnek aránytalan nehézséget jelentene, a pótlási kötelezettséget pénzben kell megváltani.
(2) A pótlási kötelezettség a túltelepítés elkerülése érdekében úgy is teljesíthető, hogy a pótlásra előírt fás szárú növények egy részét a kivágással érintett ingatlanon ültetik el, és a fennmaradó növények pótlása pedig pénzben váltható meg.
9. § (1) A pótlási kötelezettség pénzben történő megváltásából befolyt összeget elkülönítetten kell kezelni. A befolyt összeget a közterületek, vagy Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő intézmények zöldfelületeinek minőségi javítására kell fordítani, cserje- és faültetésre, útsorfák telepítésére, fasorok rekonstrukciójára.
(2) Egyéb rendelkezés hiányában az önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő fás szárú növény kivágása esetén a kivágott faanyagot engedélyes köteles az önkormányzat által kijelölt helyre szállítani, illetve a nem hasznosítható faanyagot lehetőség szerint helyszínen ledarálni és felhasználni.
(3) Az e rendeletben foglaltak be nem tartása, valamint az engedély nélküli kivágás esetén az engedély kérésére kötelezettel szemben természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
(4) A bírság kiszabása nem mentesít a kivágott fás szárú növények pótlása alól.
Záró rendelkezések
10. §1
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
A 10. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.