a településkép védelméről

Általános indokolás

„Az Országgyűlés a magyarországi települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és természeti környezet egységes védelme, egyben az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében” az elmúlt évben megalkotta a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (Tktv.), mely 2016. július 23-án hatályba lépett.

A törvény célja, hogy a települések arculatának védelme, alakítása széleskörű társadalmi konszenzussal, egyértelmű szabályozással történjen. A jogszabály meghatározta a cél eléréséhez szükséges eszközrendszert is, így az önkormányzatoknak olyan új, egységes szerkezetű településképi rendeletet kell megalkotniuk, mely rendelkezik a településképi követelményekről, a településképi érvényesítő eszközökről, illetve az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszerekről. E rendeletben kell meghatározni a reklámokra és a helyi védettségre vonatkozó szabályokat is.

A településképi rendelet az építmények anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldterületek kialakítási módjára, a településképi szempontból meghatározó területekre, az egyedi és területi védelemre, a reklámokra, reklámhordozókra és egyéb sajátos építményekre vonatkozóan tartalmazhat településképi követelményeket, melyek a településképi szabályozás új elemei. A településképi rendelet normatív rendelkezései tartalmazzák a városkép megjelenését, formálását tartalmazó előírásokat, és szabályozzák azok betartásának eszközeit.

A rendelet elfogadása előtt a Közgyűlésnek határozattal kell elfogadnia az azt megalapozó, Településképi Arculati Kézikönyvet (kézikönyv), mely a település táji- és épített értékeinek bemutatásával nyújt támogatást és iránymutatást az építeni szándékozóknak. A kézikönyv feltárja, és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. A kézikönyv számba veszi Sopron épített és természeti értékeit, jó példáit, követendő épülettípusait.

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata – a települések többségével ellentétben – nem bízott meg vállalkozót/tervezőt a kézikönyv és a rendelet elkészítésével. Ezek megalkotásában és kidolgozásában a Városi Főépítész és a Városfejlesztési Osztály munkatársai működtek közre, munkájuk során kikérve néhány neves helyi építész, illetve az Örökségvédelmi Hivatal munkatársainak szakvéleményét is.

A kézikönyv és a településképi rendelet tartalmának meghatározása a Tktv. és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról, és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. R.) szerint történt meg. A Korm. R. 29. §-a értelmében az önkormányzatoknak – a teljes körű nyilvánosság biztosításával – az egyeztetési eljárásokat megelőzően rendeletet kellett alkotni a partnerségi egyeztetés szabályairól. Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 2017. februárjában megalkotta a 6/2017. (II. 28.) önkormányzati rendeletét a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól. A partnerségi egyeztetés fenti jogszabály előírásait figyelembe véve zajlott le. A széleskörű nyilvánosság bevonását két lakossági fórum is biztosította.

Az eljárás során a lakossági és szakmai vélemények feldolgozásra és beépítésre kerültek a kézikönyv és a rendelettervezet szövegébe.

Az új rendelet egyesíti a korábban külön-külön rendeletben szabályozott településképi bejelentési és kötelezési, a településképi véleményezési és a reklámokról szóló önkormányzati rendeleteket, kiegészítve a településképi követelményekkel és a védettségre vonatkozó szabályokkal, melyek korábban a helyi építési szabályzatok részét képezték. Továbbá az új rendelet átveszi a hatályos településrendezési eszközökben szereplő helyi védett épületeket, azok körét nem bővítve. A 2013-ban bevezetett településkép érvényesítő eszközök – a településképi bejelentési, kötelezései és véleményezési eljárás – mellett fontos kiemelni a szakmai konzultációt, mint új elemet, melyet az egyszerű bejelentéssel érintett lakóépületek körében bizonyos esetekben kötelezővé tesz a rendelet.

A településképi jogszabály megalkotásával egyidejűleg a jogszabályi koherencia biztosítása érdekében a jelenleg külön rendeletekben szabályozott településképet érintő szabályok hatályon kívül helyezésre kerülnek. Ennek megfelelően hatályát veszti Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a településképet meghatározó reklámok, plakátok elhelyezéséről szóló 27/2017. (X. 31.) önkormányzati rendelete, a településképi bejelentési eljárásáról és a településképi kötelezésről szóló 46/2012. (XII. 27.) önkormányzati rendelete, a településképi véleményezési eljárásról szóló 47/2012. (XII. 27.) önkormányzati rendelete, illetve Sopron MJV helyi építési szabályzataiban foglalt településképi követelményekre vonatkozó rendelkezések.

A központi jogszabályok és a településképi rendelet szabályainak megfelelő, a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok kivonatos, összefoglaló táblázatát jelen előterjesztés melléklete tartalmazza.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 2018. július 6-én érkezett GYB-04/802-1/2018. számú törvényességi felhívást tett Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlésének, melyben felhívta, hogy a kézhezvételtől számított 90 napon belül alkossa meg településképi rendeletét.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-ában előírt előzetes hatásvizsgálat és a 18. §-ban előírt indoklási kötelezettség eredménye a következő:

A rendeletalkotás társadalmi hatása: az egységes rendelet megkönnyíti a város polgárainak tájékozódását, hiszen a rendelkezések nagy része, amely a településképre hatással lehet, ebben az egy jogszabályban megtalálható.

Gazdasági költségvetési szempontból az önkormányzat bevételei várhatóan növekednek, hiszen a településkép-védelmi bírság felső határa jelentősen növekedett.

Környezeti és egészségi szempontból lényeges változás nem várható.

Az adminisztratív terhek a korábbi állapothoz képest növekednek az új településkép érvényesítő-eszköz (szakmai konzultáció) bevezetése miatt.

A végrehajtás személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei biztosítottak.