Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendeletének indokolása
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló 3/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 11. 07Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20/2024. (XI. 4.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.11.07.
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló 3/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
Jelen előterjesztés keretében a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló 3/2013. (III. 4.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Vagyonrend.) módosítását indítványozom.
Új szabályozásként beépíteni javaslom az önkormányzat törvényes örökösi pozícióba kerülése esetén követendő eljárásrendet, másrészt jogharmonizációs és gyakorlati tapasztalatokon alapuló változtatások elfogadását kérem a mellékelt rendelet-tervezetben foglaltak szerint.
Az önkormányzatra, mint törvényes örökösre vonatkozó szabályokat a módosított Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:74. §-a tartalmazza:
„7:74. § (1) Más örökös hiányában – ideértve azt is, ha a települési önkormányzat mint törvényes örökös az örökséget visszautasítja – az állam a törvényes örökös.
(2) Az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlan esetében más örökös hiányában – ide nem értve, ha az örökhagyónak az örökség visszautasítása folytán nincs más örököse – az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a törvényes örökös.
(4) A (3) bekezdés szerinti öröklés alá esik az ingatlanon található azon ingó dolog is, amely az örökhagyó tulajdonában állt halálakor.
(5) Nem esik a (3) bekezdés szerinti öröklés alá azon ingatlan, amelynek bármely alrészlete állami tulajdonba kerülése esetén a nemzeti földalapról szóló törvény hatálya alá tartozna, vagy gazdaságnak minősülő dologösszesség részét képezi.”
A Ptk. módosításával összhangban változott a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Ht.) is, mely szerint, ha a meghatározott határidő alatt a hagyatékra örökösként érdekelt nem jelentkezik, a közjegyző az állam vagy települési önkormányzat törvényes öröklését állapítja meg és a hagyatékot, az arra más jogcímeken bejelentett igényekre is tekintettel, az általános szabályok szerint adja át. (Ht. 64. §)
A közeljövőben várható egy olyan hagyatéki ügy, melyben az önkormányzat a fentiek szerint érintett lesz, erre tekintettel javaslom a Vagyonrend. kibővítését. A módosítás lényege osztott döntéshozatali lehetőséget teremtene akként, hogy tízmillió forint hagyatéki vagyon-értékhatárig a Gazdasági Bizottság, ezen érték felett pedig a Közgyűlés legyen jogosult dönteni a hagyaték elfogadásáról vagy visszautasításáról.
Párhuzamosan megvizsgáltuk Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (II. 26.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: SZMSZ) is. Megállapítottuk, hogy az SZMSZ-t nem szükséges módosítani, mivel a Gazdasági Bizottságra átruházott feladat- és hatásköröket tartalmazó, 24. § (3) bekezdésének a) pontjában a vagyonrendeletre utal vissza, így annak módosításával ez a jogkör rendezetté válik.
A vagyonrendelet további módosítási javaslatai a jogszabályváltozások miatt szükségesek (pl. a régi Ptk. és a Gt. hatályon kívül került), továbbá pontosítások kerültek átvezetésre.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-ban előírt előzetes hatásvizsgálat és a 18. §-ban előírt indokolási kötelezettség eredménye a következő:
Társadalmi hatások
: a rendelet bővítése az önkormányzat, mint törvényes örökös öröklési lehetőségének megnyílása esetén egzakt eljárási szabályok alapján történő nyilatkozattételt eredményez. A további módosítások jogharmonizációs és gyakorlati tapasztalatok alapján javasolt elemek, melyek megfelelőbb jogalkalmazást tesznek lehetővé.
Gazdasági, költségvetési hatások
: a korábbi időszakhoz képest lényeges változás nem várható
Környezeti és egészségi hatások
: a rendelet módosítása környezeti és egészségi hatással nem jár.
Adminisztratív terheket befolyásoló hatások:
az adminisztratív terhek a rendelet módosítását követően nem változnak.
A jogszabály megalkotásának szükségességét indokolja:
a speciális hagyatéki helyzethez való, nagyobb mértékű alkalmazkodás rendeleti szinten való megteremtése; jogharmonizáció a magasabb rendű jogszabályokkal, életszerűbb szabályozási megoldások, alkalmazkodás a változó mikro- és makrokörnyezethez.
A jogalkotás elmaradásának várható következményei:
az általános szabályok alkalmazásának megfelelősége az egyedi, hagyatéki ügyekben kérdéses. A jogharmonizáció hiánya téves értelmezésekhez vezethet.
A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek
: rendelkezésre állnak.