Tekintettel arra, hogy a távhőszolgáltatásról szóló 2005.évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt.)

6. § (2) bekezdés j) pontja alapján a fűtési költségmegosztó felszerelésének műszaki megvalósíthatósági és költséghatékonysági egyedi szempontjait, ütemezését és egyéb feltételeit, továbbá a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló, 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 8. sz. melléklet 6. sorában szereplő megtakarítási arányt a helyi önkormányzati rendeletnek kell előírnia, szükségessé vált Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a távhőszolgáltatásról és a távhőszolgáltatás díjairól szóló 53/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendeletének módosítása.

A megtakarítási arány a maximálisan elérhető fűtési célú hőmennyiség-megtakarítás szorzótényezője az egyedi, hiteles fűtési célú hőmennyiségmérők, vagy fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén. A megtakarítási arány 0 és 1 közötti két tizedesjegyben kifejezett értéket vehet fel.

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége az önkormányzati rendelet megalkotásához segítségképpen meghozta a 43/2024. (VI. 13.) sz. elnökségi határozatot, melyben a tagvállalatok körében elvégzett felmérése alapján a fűtési költségmegosztók alkalmazásával elérhető megtakarítási arányként, azon épületek esetében, amelyek fűtési rendszere termosztatikus radiátorszelepekkel felszerelt 10-15%-os, míg a működőképes kézi radiátorszelepekkel rendelkező fűtési rendszerű épületek esetében 6-10%-os megtakarítási arányszámot hagyott jóvá, így Sopron város esetében javasoljuk a megtakarítási arány (E) értéket az alábbiak szerint meghatározni:

A Tszt. a lakóközösségeknek is előír feladatokat, kötelezettségeket 2027. január 1. határidővel. A lakóközösségeknek gondoskodniuk kell a költséghatékonysági vizsgálat elvégzéséről, majd a vizsgálat utáni egy éven belül gondoskodnia kell a közös használatú épületrészek kivételével a fűtési célú távhőfelhasználás épületrészenkénti hiteles mérésének kialakításáról és alkalmazásáról.

Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a távhőszolgáltató a költségmegosztókra vonatkozó kötelezettségek nem teljesítése esetén az épületrészekre kiszámlázandó fűtési hőmennyiséget a Vhr. 17/E. § (3a) bekezdése alapján a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresének és az épületrészek fűtött légtérfogatának a szorzataként határozza meg.

A Tszt. meghatározza továbbá a területileg illetékes települési önkormányzat jegyzőjének távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatait, melyek között szerepel, hogy a jegyző ellenőrzi a felhasználók költségmegosztókra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését.

A fentiek alapján, a jogszabályoknak való megfelelés érdekében javasoljuk az 53/2005. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosítását a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége ajánlásának figyelembevételével.

Az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra, valamint az alkalmazásuk során felmerült gyakorlati tapasztalatokra való tekintettel szükségessé vált a rendelet egyéb szakaszainak módosítása, pontosítása is.

A technológiai adottságokra tekintettel a forróvíz megnevezés mindenhol javításra kerül melegvíz kifejezésre. Ez a rendelet 9. § (1) bekezdését, valamint az 1. és 3. számú mellékletet érinti. Pontosításra kerül a rendelet 26. § (4) bekezdése, ami plomba nevesítését tartalmazza, valamint kiegészül a melegvízórára vonatkozó szabályokkal. A 31. § (1) bekezdéséből törlésre kerül a meghaladott konkrét időpont, és aktualizálásra kerül a 2. számú melléklet (térkép).

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-ban előírt előzetes hatásvizsgálat eredménye a következő: