A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 22. § alapján „(1) a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a Kormány tagja gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében

a) az elavult, szükségtelenné vált,

b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,

c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy

e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító,

a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.”

A jogrendszer folyamatos felülvizsgálatának két fő eszköze az utólagos hatásvizsgálat és a tartalmi dereguláció. A minőségi jogalkotás követelményeinek megfelelően a jogszabályokat nemcsak a megalkotásuk előtt kell indokoltság, szükségesség és a várható hatások szempontjából megvizsgálni, hanem a szabályozás korszerűsítése érdekében szükség van az egyes jogszabályok és a jogrendszer folyamatos, illetve időszakonkénti szisztematikus felülvizsgálatára. A tartalmi deregulációs kötelezettség a jogszabály által okozott hatások mellett, elsősorban jogi szempontok alapján szolgálja a normavilágosság, a jogrendszer átláthatósága és a jogbiztonság szempontjait.

A fentiek alapján a polgármesteri hivatal munkatársai felülvizsgálták Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának rendeleteit, és az alábbiak szerint javasoljuk az önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezését, illetve módosítását:

Az önkormányzati rendelet jogalapját képező közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény már nem hatályos. A jelenleg hatályos a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény alapján nincs akadálya annak, hogy az intézmények közbeszerzéseinek lebonyolítása érdekében létrejöjjön egy központosított közbeszerzési rendszer, de annak jogalapja a központosított közbeszerzési rendszert létrehozó ajánlatkérők együttműködésének szabályait rögzítő együttműködési megállapodás kell, hogy legyen. Emiatt a fenti jogszabályt hatályon kívül kell helyezni.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet, valamint a Belváros, Szent Mihály domb, Deák tér és környezete Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 31/2021. (XI. 26.) önkormányzati rendelet leszabályozza ezt a területet, így a fenti jogszabály hatályon kívül helyezése indokolt.

A belügyminisztérium által korábban kiírt „városrehabilitáció támogatása” megnevezésű, ÁTBP-2003-LA-3 kódszámú pályázati eljárás már lezárult, az ahhoz kapcsolódó fenntartási időszak letelt, így a pályázathoz kapcsolódó rendelet fenntartása indokolatlan.

A Közgyűlés 2011-ben rendeletet alkotott a játéktermek létesítésének és működésének egyes feltételeiről, mely rendelet a belváros területén nem engedte a játéktermek létesítését. Ennek indoka főként a belváros rendjének és tisztaságának megóvása volt.

A rendelet hatálya az I. és II. kategóriájú játéktermekre, kártyatermekre, elektronikus kaszinókra terjed ki. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) módosítása következtében 2012. október 10-től az I. és II. kategóriájú játékterem, ill. elektronikus kaszinó, mint szerencsejáték típus már nem létezik. A Szjtv. szerint továbbra is üzemeltethető kártyaterem és játékkaszinó, melynek működéshez az állammal megkötött koncessziós szerződés, továbbá a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának engedélye szükséges.

Miután a tevékenységre vonatkozó koncessziós pályázat kiírásához az önkormányzat képviselő-testületének a hozzájárulása a helyi rendelettől függetlenül is szükséges, és az esetleges jövőbeni igény esetén a rendeletalkotási lehetőség – egyes területek vonatkozásában - az önkormányzat részéről fennáll, ezért a jelenlegi szabályozást figyelembe véve a rendelet hatályon kívül helyezése indokolt.

A rendelet alapján lefolytatott pályázati eljárások már lezárultak, a fenntartási időszakok lejártak, így indokolt a jogszabály hatályon kívül helyezése.

Sopron Megyei Jogú Város közigazgatási területén a kéményseprő-ipari közszolgáltatást 2018. december 31. napjáig látta el az önkormányzat. Az azóta eltelt időszakban már csak számlázási részfeladatot látott el az önkormányzat a kéményseprő-ipari közszolgáltatások területén, amelynek ellátása 2025. január 20. napjától megszűnt, így a fenti rendelet hatályban tartása a továbbiakban indokolatlan.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-ban előírt előzetes hatásvizsgálat és a 18. §-ban előírt indokolási kötelezettség eredménye a következő: