1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Babót Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 9351 Babót, Ady Endre u. 3.

(3) Az önkormányzat önálló jogi személy, illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Babót Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(5) A képviselő-testület jogi személy, a polgármester képviseli.

(6) A képviselő-testület hivatalának neve: Szárföldi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).

2. § Az önkormányzat jelen rendeletben foglalt szervezeti és működési szabályzatának rendelkezései a képviselő-testületre, az Ügyrendi Bizottságra, a polgármesterre és a hivatalra terjednek ki.

3. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét az Mötv. 13. §-a rögzíti.

4. § A képviselő-testület önként vállalt feladatról az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - dönt.

5. § Az alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.

6. § A képviselő-testület jelen rendelet a mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

7. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester az ülés előtt legalább 3 nappal korábban kiküldött meghívóval hívja össze. A meghívó elektronikus úton – e-mail, pendrive – is továbbítható.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal bárkit meghívhat a polgármester, akinek jelenlétét indokoltnak tartja.

(6) A képviselő-testület zárt üléseire szóló írásos előterjesztéseket azok számára kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

(7) A képviselő-testület üléseit az önkormányzat székhelyén tartja.

(8) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(9) A polgármester az üléssorán két napirendi pont tárgyalása között vagy a szavazás megkezdése előtt szükség szerint szünetet rendelhet el.

8. § (1) A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

(2) A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

9. § A képviselő-testületalakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

10. § (1) A képviselő-testületalakuló ülését az Mötv. 43. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni.

(2) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(3) A polgármester és a helyi önkormányzati képviselők esküjének szövegét a HVB elnök olvassa elő.

11. § A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

12. § (1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze, amennyiben a képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az önkormányzatot. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, az előterjesztésekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

13. § (1) A képviselő-testület más település képviselő-testületével együttes ülést tarthat.

(2) A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3) Ha az együttes ülés helyeként Babót település van megjelölve, akkor az együttes ülést Babót község polgármestere vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön - külön kell szavazásra feltenni.

(6) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői írják alá.

(7) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan egyebekben a rendes képviselő–testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

14. § (1) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(2) Ha a nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a tárgyalt napirendhez hozzá kívánnak szólni, a polgármester megadhatja vagy megtagadhatja a hozzászólás jogát, illetve a hozzászólás időtartamát korlátozhatja.

15. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt esetekben.

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésének c) pontban foglaltak esetében.

(3) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell tájékoztatni.

16. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés végéig figyelemmel kíséri.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést új időpont kitűzésével15 napon belül újra össze kell hívni.

(3) A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult

(4) A polgármester az üléssorán két napirendi pont tárgyalása között vagy a szavazás megkezdése előtt szünetet rendelhet el.

17. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.

(2) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.

16. § A képviselő-testületi ülés az alábbi tárgyalási sorrend figyelembe vételével folyik:

17. § (1) A polgármester a jegyzőkönyv hitelesítőjének a helyi önkormányzati képviselők közül 2 személyt jelöl ki.

(2) A jelölésről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

18. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A helyi önkormányzati képviselő javasolhatja a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását.

(2) A napirendi javaslat módosítására a helyi önkormányzati képviselő vagy a jegyző javaslatot tehet, amelyet indokolni kell.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy a helyi önkormányzati képviselő javaslatot tehet.

(4) Napirendre történő felvételre akkor kerülhet sor, ha a meghívó kiküldését követően a napirendre való felvételt írásban benyújtott előterjesztéssel előterjesztés benyújtására jogosultkezdeményezte és az előterjesztést legkésőbb az ülés elején kiosztották.

(5) Szóbeli előterjesztés alapján kivételes esetben kerülhet sor napirendként való felvételre, ezt az előterjesztőnek indokolni kell.

(6) A képviselő-testület a napirend elfogadásáról és sorrendjéről egyszerű szótöbbséggel, a (2)-(5) bekezdésben megjelölt esetekben minősített többséggel dönt.

19. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testületi ülés napirendjére javasolt rendelet- vagy határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testület ülésére előterjesztés főszabályként írásban, kivételes esetben szóban nyújtható be.

(3) Az előterjesztésnek fő követelménye, hogy az adott tárgykört illetően valósághű, pontos, lényegre törő információkat, esetleg döntési alternatívákat tárjon fel a helyi önkormányzati képviselők előtt, alátámasztva, elősegítve döntésük meghozatalát.

(4) Előterjesztés benyújtására jogosult a helyi önkormányzati képviselő, a bizottság, a polgármester, a jegyző, valamint az, akit erre a képviselő-testület vagy a polgármester felkér.

(5) A képviselő-testület nem határoz meg olyan az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(6) A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésére szóban kerül sor.

(7) Kizárólag írásban terjeszthetők elő

(8) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 2. nap 12.00 óráig egyeztetésre, véleményezésre a jegyzőnek be kell nyújtani.

20. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) Az előterjesztő írásbeli előterjesztéséhez szóban kiegészítést fűzhet.

(3) A helyi önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén figyelmeztetés alkalmazására kerül sor.

21. § (1) A vitát a polgármester vezeti, aki megállapítja, hogy ki kap szót, meghatározza a hozzászólások sorrendjét.

(2) A napirendhez kapcsolódóan szót adhat az ülésen részvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező szerv, szervezet képviselőjének, választópolgárnak.

(3) A vita elhúzódása esetén polgármester kezdeményezheti a hozzászólások időtartamának korlátozását, a vita lezárását, a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(4) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

22. § (1) Ügyrendi jellegű hozzászólásra jogosultak a képviselők és a jegyző.

(2) Ügyrendi jellegű a hozzászólás akkor, ha az nem a tárgyalt napirend tartalmával, hanem a szervezeti és működési szabályzatának rögzített eljárási, működési szabályok alkalmazásával kapcsolatos.

(3) Az ügyrendi jellegű kérdésekben képviselő-testület vita nélkül dönt.

23. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy hogy először a módosító, kiegészítő határozati javaslatokról az elhangzás sorrendjében dönt a képviselő-testület, majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) Amennyiben egymással ellentétes határozati javaslatok vannak, és az előbb szavazásra bocsátott javaslat megkapta az elfogadásához szükséges többséget, úgy a meghozott határozattal ellentétes további javaslatok nem bocsáthatók szavazásra.

(3) A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.

24. § (1) A képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges a 18. § (2) – (5) bekezdésében és az Mötv. 50. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl

(2) A minősített többséget igénylő döntések meghozatala során a módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

25. § (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik, a helyi önkormányzati képviselők így jelzik „igen” vagy ”nem” szavazatukat.

(2) Szavazni csak személyesen lehet.

(3) Ha a nyílt szavazás érvényessége felől kétség merül fel, a képviselő-testület ügyrendi döntése alapján azt meg kell ismételni.

(4) Nyílt szavazás esetén a helyi önkormányzati képviselő indítványára minősített többséggel név szerinti szavazás rendelhető el. A név szerinti szavazásnál a jegyző olvassa a szavazásra jogosult helyi önkormányzati képviselő nevét, aki ezt követően „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaz. A jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, a szavazat feltüntetésével.

(5) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

26. § (1) A titkos szavazás szavazólapon és urna igénybevételével történik, a szavazás titkossága feltételeinek biztosításával.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(3) Ha az Ügyrendi Bizottság tagjai közül hiányoznak, akkor a képviselő-testület a jelenlévő helyi önkormányzati képviselők közül választással 3 főre kiegészíti a bizottságot.

(4) Ha az Ügyrendi Bizottság elnöke nincs jelen, akkor a képviselő-testület a 3 fő közül esetenként jelöli ki az elnöki teendőket ellátó képviselőt.

(5) Az Ügyrendi Bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, amit a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

(6) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

27. § (1) Az "Egyebek" között a polgármester a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről beszámol, illetve a helyi önkormányzati képviselők intézkedést igénylő, vagy fontos közérdekű információt tartalmazó, valamint a következő testületi ülésekre vonatkozó tervezett napirendekre felvetéseket, javaslatokat tehetnek, kezdeményezhetik rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

(2) Az "Egyebek" között előadott ügyekben határozat nem hozható.

28. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, valamint a jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá.

29. § (1) A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(3) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődve folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a meghozatal hónapjának és napjának megjelölésével az alábbiak szerint: „sorszám/év. (hónap, nap) határozat”.

(4) A határozat meghozatala évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

(5) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(6) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek.

30. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

(3) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődve folyamatos sorszámmal kell ellátnia kihirdetés hónapjának és napjának megjelölésével az alábbiak szerint: „Babót Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (hónap, nap) önkormányzati rendelet”

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik.

(6) A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja.

31. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás meghívóját a közmeghallgatás előtt 5 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3) A közérdekű ügyben hozzászólótól a szót megvonni nem lehet, de a polgármester köteles figyelmeztetni, ha eltér a tárgytól, illetve ha hozzászólása az 5 perces időtartamot meghaladja.

(4) A közmeghallgatás eljárási rendjére a képviselő-testületre vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkozik a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

32. § (1) A polgármester előre meghatározott helyi közügyeket érintő ügyekben, illetve a fontosabb döntések előkészítése érdekében a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum meghívóját a fórum előtt 5 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3) A lakossági fórum összehívására, eljárási rendjére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.

33. § (1) A helyi önkormányzati képviselő jogai

(2) A helyi önkormányzati képviselő az Mötv.-ben meghatározottakon túl köteles

(3) Az helyi önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának az Ügyrendi Bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.

34. § Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő helyi önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 3 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

35. § A polgármester összetett vagy vitatott kérdések előzetes megtárgyalására képviselő-testületi ülésnek nem minősíthető munkaértekezletet tarthat. A munkaértekezletre nem vonatkoznak a képviselő-testületre irányadó szabályok.

36. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságként az Ügyrendi Bizottságot hozza létre 3 helyi önkormányzati képviselő taggal.

(2) A bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület esetenként, speciális, vagy egyedi feladatok megoldására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság feladatát és létszámát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor állapítja meg.

(4) A bizottság működése során az ülés összehívására, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a jegyzőkönyvre vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

37. § Az Ügyrendi Bizottság

38. § (1) A bizottságra a Mötv. 57-59. §-aiban foglaltakat, a bizottság működésének alapvető szabályaira a Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3) A bizottság ülésére meg kell hívni

39. § (1) Az Ügyrendi Bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődve folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a meghozatal hónapjának és napjának megjelölésével az alábbiak szerint: „sorszám/év. (hónap, nap) ÜB. határozat”.

(2) A határozat meghozatala évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

(3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek.

40. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester feladatai az Mötv. 67. §-a határozza meg.

(3) A polgármester hetente 1 alkalommal 1 óra fogadóórát tart.

41. § (1) A polgármestert az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján döntést hozhat saját forrást nem igénylő pályázat benyújtásában, amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(2) A polgármester – az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett az alábbiakra terjed ki:

42. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármester a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(4) Az alpolgármester feladata különösen

43. § (1) A polgármester pályázat alapján határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt, figyelemmel az Mötv. 83. §-ában foglaltakra.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

44. § (1) A jegyző vezeti az önkormányzati hivatalt és ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(2) Az Mötv. 82. § (3) bekezdés esetén a jegyzői feladatokat a hivatal igazgatási ügyintéző I. munkakört betöltő személy látja el.

45. § (1) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a képviselő-testület és szervei jogszabálysértő döntéseit és működését illetően.

(2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

46. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal fenntartásával, működésével, szervezetével kapcsolatos rendelkezéseket külön megállapodás, valamint a hivatalszervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

47. § (1) Az önkormányzat költségvetését tárgyalhatja két fordulóban is.

(2) Az első fordulóban a költségvetés általános vitája történik.

(3) Az első fordulót követően készített előterjesztést a bizottság előzetesen véleményezheti.

(4) A második fordulóban történik a költségvetési rendelet-tervezet kidolgozása.

48. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A képviselő-testületjogi személyiséggel rendelkező társulásait a 2. függelék tartalmazza.

49. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat, valamint szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2011. (III. 28.) önkormányzati rendelet.