Osli Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Osli Község Önkormányzatának Képviselő-testülete „A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. §. (1) bekezdésében, 79. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az államháztartás szabályairól szóló 1992. évi XXXVIII. törvényre és az abban foglaltak végrehajtására az alábbiak szerint rendelkezik:

(1) E rendelet hatálya község Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) és annak szerveire, valamint az önkormányzat vagyonára terjed ki.

(2) Az önkormányzat szervei e rendelet vonatkozásában: a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, a polgármester, valamint az önkormányzati vagyont megbízás alapján üzemeltető jogi és természetes személyek.

(3) Az önkormányzat vagyona: az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

- ingatlanok és ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok

- a tagsági jogot megtestesítő értékpapírok, a kárpótlási jegyek, valamint közhasznú társaságban, e gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb részesedések.

(4) E rendelet hatálya nem érinti a Hivatal és az önkormányzati intézmények költségvetési gazdálkodási rendjét.

(5) E rendelet hatálya kiterjed - az önkormányzat tulajdonában lévő (szolgálati) lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére.

(6) Az önkormányzat és szervei a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának keretében kötött szerződések során a törvények és e rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni.

(7) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni az értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, valamint az önkormányzatot illető követelések elengedésére, illetve mérséklésére, ha arról az önkormányzat éves költségvetésről alkotott rendelete ettől eltérően nem rendelkezik.

Az önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll.

(1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátására szolgáló vagyon.

(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot évente, az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban kell bemutatni.

(3) Az Ötv. 79. §. (2) bekezdése értelmében a törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes az alábbiak szerint:

a./ forgalomképtelenek:

- helyi közutak és ezek műtárgyai

- parkok, terek és

- minden más ingatlan amelyet a törvény vagy az önkormányzat forgalomképtelenné nyilvánít

b./ korlátozottan forgalomképesek:

- közművek

- az intézmények

- középületek, továbbá

- az önkormányzat által meghatározott ingatlanok.

(4) Az „Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról” szóló 1991. évi XXXIII. Törvény (továbbiakban: Vtv.) a vagyontárgyak Ötv. általi - törvényi szintű - besorolását az alábbiakkal egészítette ki:

a./ forgalomképtelenek

- a vizek és vízi-közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények

- a levéltári anyag

b./ korlátozottan forgalomképesek

- műemlék épületek, építmények (a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény)

- védett természeti területek ( nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és természet emlék).

(5) Az önkormányzat törzsvagyona hitel felvételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel és semmilyen más módon nem terhelhető meg.

(1) Az önkormányzat egyéb vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására szolgáló vagyon.

Ide sorolható mindazon vagyon, amely nem tartozik e rendelet 3. §. (4) és (5) bekezdése alapján minősített vagyontárgyak közé.

Az egyéb vagyon közül korlátozottan forgalomképesek az alább felsoroltak:

- az önkormányzat önként vállalt közfeladatai megvalósításához szükséges vagyon addig, amíg azokat az önkormányzat saját feladatkörében, a felügyelete alá tartozó intézményei útján látja el,

- azok az ingatlanok, amelyeket törvény, illetve e rendelet annak minősít.

(2) Az önkormányzat egyéb (vállalkozói) vagyona forgalomképes.

Forgalomképes ingatlanok:

1. lakóházak, lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek

2. belterületi és külterületi földingatlanok (építési telkek, mezőgazdasági művelési földterületek, nem lakás célú építésre alkalmas földek, egyéb hasznosításra alkalmas földterület.

Az önkormányzat képviselő testülete a vagyon értékű jogokat, valamint az ingóságokat forgalomképes vagyonná nyilvánítja.

Forgalomképes ingók és vagyoni értékű jogok

- részvények, részesedések

- gépek, berendezések, felszerelések, járművek

- készletek, követelések, értékpapírok

- pénzeszközök

- vagyon értékű jogok

(1) Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tarozik e rendelet 3. §. (4) és (5), valamint a 4. §. (1) bekezdése hatálya alá.

(2) Az Ötv. 79. §-a értelmében - az önkormányzat képviselő-testülete dönt

- vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánítása

- vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképessé nyilvánítása

- törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy egyéb vagyoni körbe átsorolása tárgyában azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket az Ötv. illetve a Vtv. (e rendelet 2. §. (4) bekezdése, illetve (5) bekezdése szerint), vagy más törvény nem sorolt be valamely kategóriába.

(3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a képviselő-testületnek minősítenie kell, és e rendelet mellékleteit ennek megfelelően kell módosítani. A mellékleteket a változásnak megfelelően állandóan karban kell tartani, melynek felelőse a jegyző (a továbbiakban: jegyző).

(4) Törzsvagyonná az, az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(5) Az ingatlan forgalomképessége megszűnik, amennyiben – külön jogszabály rendelkezése alapján – telekrendezési eljárásban közterületi bejegyzésre kerül sor, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

(1) Az önkormányzatot – az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogokat – az Ötv. 80. §-ában foglaltak értelmében – a képviselő-testület gyakorolja. Ezt a jogát szervezeteire, intézményeire és hivatalára átruházhatja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel – e rendeletben foglaltak figyelembevételével – bízhatja másra. A vagyonkezelő szerv – a szerződéssel összhangban eseti, vagy általános meghatalmazás alapján – a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti annak kötelezettségeit.

(3) Az önkormányzat tulajdonjogát nem érinti az, hogy vagyona egy részével korlátozott rendelkezési joggal – az önkormányzat szervei (e rendelet 1. §. (2) bekezdése) gazdálkodnak.

(1) Az önkormányzat vagyonkezelői (az önkormányzat hivatala, az általa alapított és fenntartott intézmények a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. Kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni.

(2) A vagyonkezelő szervek a kezelésükben lévő önkormányzati vagyonnal a jogszabályok és e rendelet által szabályozott módon gazdálkodnak.

(3) A vagyonkezelő szerveket megillető használat joga ingyenes. E szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő pénzügyi kötelezettségeket.

(4) A vagyonkezelő szervek e rendeletben szabályozott módon és a vagyonkezelői szerződésben foglaltak szerint jogosultak – ugyanakkor kötelesek is – a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, a közszolgálatban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, illetve egyéb hasznosításra.

(5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik – értékhatártól függetlenül – az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával kapcsolatban a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét rögzítő megállapodás jóváhagyása.

(6) Az önkormányzati társulás működéséhez biztosított önkormányzati vagyon az ingatlan-nyilvántartásban megjelölt kizárólagos tulajdonos tulajdonjogába tartozik és azt csak a feladat-ellátáshoz szükséges hasznosításra adja a társulás részére.

A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati törzsvagyonban levő vagyontárgy hasznosítási, illetve működtetési jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedése, a pályázat kiírása, elbírálása. (A „koncesszióról” szóló 1991. évi XVI. Törvény alapján – a továbbiakban: koncessziós törvény).

A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.

(1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul nem adhatók.

Az ezekkel ellentétesen kötött szerződéseket érvénytelennek kell tekinteni.

(2) A forgalomképtelen vagyon - tulajdonjogot nem érintő - hasznosítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3) Az önkormányzatot a tulajdonában levő vízi-közműnek nem minősülő vízilétesítményekkel kapcsolatban, mint tulajdonost terhelik a tulajdonnal összefüggő – (a tulajdonjog tartalmából eredő) külön törvényben meghatározott - kötelezettségek, és megilleti az a jog, hogy az ezzel járó költségeket a külön jogszabályokban meghatározott esetben és módon a területi érdekeltekre áthárítsa.

(4) A polgármester – a képviselő testület döntése alapján – gondoskodik a forgalomképtelen vagyon hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi státuszból eredő jognyilatkozatok kiadásáról (elsősorban a bérleti szerződések, használati jogra vonatkozó, illetve telekrendezési eljárás végrehajtását célzó megállapodások megkötése tartozik ide).

(1) A képviselő-testület rendelkezik az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevételéről, valamint koncesszióba adásáról, figyelembe véve e rendelet 13. §. (2)–(6) bekezdéseiben foglaltakat.

(2) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a képviselő-testület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetőek el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára.

(4) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön belül – az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönt az intézmény kezelésében lévő - ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb egy évi időtartamra

Az önkormányzat hivatala esetében ezek a jogok a polgármestert illetik meg.

(5) A (4) bekezdésbe nem tartozó jogügyletek esetében a döntés joga a képviselő-testületé.

(1) Forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzéséről, valamint elidegenítésről, továbbá az ingó- és ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a képviselő-testület dönt.

(2) Más helyi önkormányzattal (önkormányzatokkal) közös tulajdonban levő forgalomképes vagyon esetében az e rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése szerint hozott döntés érvényességéhez az érintett társönkormányzat(ok) előzetes beleegyezése szükséges.

(1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba vagy haszonbérbeadása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgy esetleges elidegenítése értendő.

(3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, illetve az önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül szolgálhatja, vagy azt elősegítheti, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(4) A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények működését szolgáló vagyon forgalomképessége olyan mértékben korlátozott, amennyire az, az alapfeladatok zavartalan ellátásához szükséges.

(5) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó és korlátozottan forgalomképes vízi-közművek csak közszolgáltatási célokra hasznosíthatók.

(6) A közmű üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(7) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadása útján történő hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet idején felmerülő és a bérbe adót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérleti díjban megtérüljenek.

(8) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérbeadása, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat kell figyelembe venni.

(9) A vagyon hasznosításából, (bérbeadás vagy egyéb hasznosítás) származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti és azt kizárólag fejlesztési célra lehet felhasználni.

(10) Ingatlanra közös tulajdon nem alapítható.

(11) Ingatlant csak jogosítvánnyal rendelkező vagyonértékelő által elvégzett forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni.

(12) Az önkormányzat tulajdonában álló föld alapítványba utalásához a képviselő-testület határozata szükséges.

(13) A képviselő-testület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló épület szabad kapacitása az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására hasznosítható és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában.

(14) A helyi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszerzéseik, valamint építési beruházásaik, felújításaik és a szolgáltatások megrendelése (továbbiakban közbeszerzés) során – ha azok általános forgalmi adó nélkül számított értéke eléri vagy meghaladja az éves költségvetési törvényben megállapított értéket – kötelesek az 1995. évi XL. Törvény valamint a 2003 évi CXXIX Tv (közbeszerzési tv.) értelmében eljárni.

(15) A (14) bekezdésben meghatározott értékhatár alatti közbeszerzések esetében a kivitelező kiválasztása konkrét ajánlatok, referenciák áttanulmányozása alapján történik, a legkedvezőbb feltételek figyelembevételével. A választásért a polgármesteri hivatal esetében a polgármester, az önkormányzat intézményei esetében az intézményvezető felelős.

(16) „Az államháztartásról” szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.) 108. § (1) bekezdésben foglaltak értelmében az önkormányzat, rendeletében határozza meg azt az értékhatárt, amely felett vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

Pályáztatás és versenyeztetés útján történik e rendelet hatálya alá tartozó alábbi vagyontárgyak elidegenítése, hasznosítása, hasznosítási jogának átengedése:

- 3.000.000 Ft forgalmi értéket meghaladó ingatlanok

- 1.000.000 Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű ingók,(ez az értékhatár nem vonatkozik az értékpapírok értékesítésre.

- 1.000.000 Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó egyéb vagyoni elemek.

A licit kiírását 10 millió ft-ig a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, e feletti értékhatárnál megyei lapban is meg kell hirdetni.

A licittárgyalás induló ára ingatlan értékesítése esetén az ingatlanra vonatkozó forgalmi értékbecslési összeg.

A licittárgyalásról és a technikai feltételek biztosításról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

A licitálási hirdetményt írásban kell megtenni, ebben valamennyi résztvevő részére egyenlő esélyt kell biztosítani.

A licitálásra vonatkozó kiírásnak tartalmaznia kell:

- a licit helyét és idejét

- a licittárgyaláson való indulás feltételeit

- a kikiáltási árat

- a meghirdetett vagyontárgy adatait, műszaki jellemzőit

- azt a körülményt, hogy pályázat nyilvános, azon részt vehet bármilyen természetes személy és jogi személy

- tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt a licittárgyaláson, akinek nincs az önkormányzattal szemben adó és köztartozása.

A licittárgyalás időpontját a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény közzététele és a licitálás között legalább 10 nap különbség legyen.

A licitálási hirdetmény a licitálás időpontjáig visszavonható, amelyet a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

A licittárgyalást páratlan számú, legalább 3 fős bizottság bonyolítja le, tagjai közül 1 főnek közgazdasági végzettséggel kell rendelkeznie.

A bizottság tagjait 5 millió ft értékhatárig a polgármester az e fölötti értékhatárnál a polgármester javaslatára a képviselő testület jelöli ki.

A licit nyertese a legmagasabb összeget, vagy a licit induló összegét kínáló ajánlattevő, aki szerződéskötési jogot szerez.

A licit nyertesének elállása esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szerez szerződéskötési jogot.

A licittárgyalás lefolytatásáról a bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyből a licitálás nyertese másolatot kap. A licitálás eredményének kihirdetése az ajánlattevők jelenlétében történik.

Amennyiben a licit kiírása eredménytelen, az ismételt kiírásban az árat a testület 0-20% között csökkentheti.

(17) Az Önkormányzat minősített többséggel hozott döntéssel a tulajdonát képező forgalomképes ingatlant a településen működő közcélú egyesület szervezet részére – pályázati eljárás során - hitelfedezetként felajánlhatja.

(1) Az önkormányzati intézmények részére a képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja.

(2) A vagyon használati jogával azok az intézmények rendelkeznek, melyek az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor önkormányzati feladatokat látnak el, illetve azok, amelyeket a képviselő-testület használatra feljogosít.

(3) Az önkormányzat intézményei a használati joguk birtokában – a részükre biztosított pénzügyi fedezettel arányosan – jogosultak s kötelesek a vagyont rendeltetésszerűen használni, működtetését, fenntartását biztosítani, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni és kötelesek a használatukban lévő vagyont a számviteli előírásoknak megfelelően nyilvántartani.

(4) Az önkormányzat intézményeitől a képviselő-testület megvonhatja a vagyoni eszközök hasznosításának jogát, ha az, az önkormányzati célokat hatékonyabban szolgálja, és a feladatok elvégzését nem veszélyezteti.

(5) Az önkormányzati intézmények a használatukban levő ingatlanokat, és ingókat, csak határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatják, de ez az alapfeladatok zavartalan ellátását nem veszélyeztetheti. Az ebből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg és csak fejlesztési célra használható.

(6) Az alapító okiratban nem engedélyezett tevékenység csak a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával, és az alapító okirat egyidejű módosítása után végezhető.

(7) Az intézmények csak a képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be a gazdasági társaságba, vagy alapítványba a használatukban lévő ingóságokat, valamint pénzeszközeiket, illetve vásárolhatnak részesedést.

Önkormányzati intézmény csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(8) Az önkormányzat intézményei gazdasági társaságokban levő részesedéseik értékesítésére kizárólag a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosultak.

(9) Az önkormányzati intézménye hitelt nem vehet fel, a költségvetési éven túli pénzügyi kihatással járó kötelezettséget csak a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vállalhat.

(10) Az önkormányzat intézménye részére ajándékként adott, vagy örökségként hagyott vagyon feletti használati jogot az ajándékozó vagy örökhagyó rendelkezése szerint megnevezett intézmény részére kell biztosítani.

Ha az ajándékozó vagy az örökhagyó a vagyon elidegenítéséről és a vételár adott intézmény részére történő átadásról rendelkezett, akkor arra – külön döntés nélkül – kell intézkedni. Az így kapott bevételt az intézmény az ajándékozó vagy az örökhagyó szándéka szerint köteles felhasználni.

Az önkormányzat tulajdonában levő (szolgálati) lakás bérbeadásáról a képviselőtestület dönt.

(1) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon hasznosításáról e rendelet 10. §-a, valamint a V. része rendelkezik.

(2) A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat

- gazdasági társaságot alapíthat,

- alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat,

- biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti,

- vagyonrészének használatát, vagy hasznai szedését másnak átengedheti,

- tulajdonjogát másra átruházhatja.

(3) Az önkormányzat vállalkozása nem veszélyeztetheti kötelező feladatainak ellátását, ezért csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) Az önkormányzat ellátási feladatai elvégzésére létrehozott gazdasági társaságban az önkormányzat tulajdonosi arányának legalább 51%-nak kell lennie a társaság irányíthatóságának biztosítása érdekében.

(5) Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében tulajdonosi képviseleti joggal megbízott képviselő részére a képviselő-testület határozza meg a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás kereteit. Megbízatásának teljesítéséről, valamint a gazdasági társasággal összefüggő döntésekről a megbízott képviselő évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet és.

(6) A nem többségi tulajdonú gazdasági társaság esetében a képviselő-testület külön, egyedileg dönt a tájékoztatás módjáról.

(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát – jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni:

a) közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára,

b) köztestület, társadalmi szervezet részére,

- egyházak részére – elsősorban „A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről” szóló 1991. évi XXXII. Tv. végrehajtása érdekében

c) más önkormányzat részére, a feladat- és hatáskör átszállása kapcsán

(2) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vállalkozói vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át, kivéve az alapítvány létrehozása és az ahhoz való csatlakozás esetét.

E vagyontárgyak kizárólag közszolgáltatás céljára adhatók ellenérték nélkül más szervezet használatába.

(3) Vagyont ingyenesen átruházni kizárólag közcélra lehet.

(4) Az önkormányzat követeléseiről lemondani csak az alábbi módon és esetekben lehet.

Az önkormányzati követeléseket először minősíteni kell az alábbiak szerint:

Behajthatatlan követelés:

- amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,

- amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet

- a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében (2004 évben 80.000 Ft), amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem jár eredménnyel

- amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

- amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az ÁHT 108 §. (2) bekezdés szerinti elengedésnek.

Mindazon követelés elengedésről, mely nem felel meg a behajthatatlan követelés kategóriájának a képviselő testület dönt, amennyiben annak összege meghaladja a mindenkori költségvetési törvény által meghatározott kis összegű követelés értékhatárát.

Önkormányzati vagyon nyilvántartására az önkormányzatnál levő vagyonkataszter szolgál.

(1) Ez a rendelet 2004. október 1-én lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodási szabályairól szóló 9/1995.(III.30) rendelet.