Osli Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Osli Község Önkormányzatának Képviselő-testülete „A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. §. (1) bekezdésében, 79. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az államháztartás szabályairól szóló 1992. évi XXXVIII. törvényre és az abban foglaltak végrehajtására az alábbiak szerint rendelkezik:

(1) E rendelet hatálya az önkormányzatra és annak szerveire, valamint az önkormányzat vagyonára terjed ki.

(2)

(3) Az önkormányzat vagyona: az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

- ingatlanok és ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok

- a tagsági jogot megtestesítő értékpapírok, a kárpótlási jegyek, valamint közhasznú társaságban, e gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb részesedések.

(4)

(5) E rendelet hatálya kiterjed - az önkormányzat tulajdonában lévő (szolgálati) lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére.

(6) Az önkormányzat és szervei a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának keretében kötött szerződések során a törvények és e rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni.

(7) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni az értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, valamint az önkormányzatot illető követelések elengedésére, illetve mérséklésére, ha arról az önkormányzat éves költségvetésről alkotott rendelete ettől eltérően nem rendelkezik.

(1) Osli Község Önkormányzatának tulajdonában álló nemzeti vagyon az 1. §-ban meghatározott vagyontárgyakból áll (a továbbiakban: önkormányzati törzsvagyon).

(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek

A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. Törzsvagyonná olyan önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak nyilváníthatók, amelyet a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, valamint törvény vagy a képviselő- testület rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (együtt: forgalomképtelen törzsvagyon), valamint törvény vagy a képviselő- testület rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

Az üzleti vagyon tárgyai forgalomképesek.

(1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátására szolgáló vagyon.

(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot évente, az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban kell bemutatni.

(3) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartoznak:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a terek és parkok,

c) a vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket

d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemek.

(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak:

a) a műemlékek,

b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

c) a közművek,

d) az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

e) a középületek,

f) az önkormányzati részesedések, (kivéve a 3. § (1) bekezdésben foglaltakat)

g) a sportpályák és sportcélú létesítmények,

h.) köztéri műalkotások és ingó vagyontárgyak

i.) levéltári anyagok

j.) köztemető

k.) a rendezési tervek alapján közcélra hasznosítható ingatlanok

l.)az önkormányzat tulajdonában levő művészeti értékkel bíró ingóságok,

m.) a védett természeti területek,

n.) mindaz a vagyon, amelyet a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

(5) Üzleti (forgalomképes) vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, ezek:

a) a lakás és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok,

b) a belterületi és külterületi földingatlanok:

- építési telkek,

- mezőgazdasági művelésű földek,

- nem lakás célú építésre alkalmas földek,

- egyéb földek,

- erdő.

c) az önkormányzat tulajdonában lévő ingó vagyontárgyak,

d) likvid eszközök (készpénz, bankbetét, kötvény, üzletrész, részvény, egyéb értékpapírok).

(1)

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete dönt – a törvény keretei között – az alábbiakról:

a) vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánítása,

b) vagyontárgy forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképessé nyilvánítása, és

c) törzsvagyoni körbe tartozó vagyontárgy üzleti vagyoni körbe átsorolása tárgyában azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket törvény nem sorolt be valamely kategóriába.

(3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a képviselő-testületnek minősítenie kell, és e rendelet mellékleteit ennek megfelelően kell módosítani. A mellékleteket a változásnak megfelelően állandóan karban kell tartani, melynek felelőse a jegyző (a továbbiakban: jegyző).

(4) Törzsvagyonná az, az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(5) Az ingatlan forgalomképessége megszűnik, amennyiben – külön jogszabály rendelkezése alapján – telekrendezési eljárásban közterületi bejegyzésre kerül sor, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

(1) Az önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

(2)

(3)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik – értékhatártól függetlenül – az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával kapcsolatban a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét rögzítő megállapodás jóváhagyása.

(6) Az önkormányzati társulás működéséhez biztosított önkormányzati vagyon az ingatlan-nyilvántartásban megjelölt kizárólagos tulajdonos tulajdonjogába tartozik és azt csak a feladat-ellátáshoz szükséges hasznosításra adja a társulás részére.

A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati törzsvagyonban levő vagyontárgy hasznosítási, illetve működtetési jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedése, a pályázat kiírása, elbírálása. (A „koncesszióról” szóló 1991. évi XVI. Törvény alapján – a továbbiakban: koncessziós törvény).

A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.

(1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul nem adhatók.

Az ezekkel ellentétesen kötött szerződéseket érvénytelennek kell tekinteni.

(2) A forgalomképtelen vagyon - tulajdonjogot nem érintő - hasznosítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3) Az önkormányzatot a tulajdonában levő vízi-közműnek nem minősülő vízilétesítményekkel kapcsolatban, mint tulajdonost terhelik a tulajdonnal összefüggő – (a tulajdonjog tartalmából eredő) külön törvényben meghatározott - kötelezettségek, és megilleti az a jog, hogy az ezzel járó költségeket a külön jogszabályokban meghatározott esetben és módon a területi érdekeltekre áthárítsa.

(4) A polgármester – a képviselő testület döntése alapján – gondoskodik a forgalomképtelen vagyon hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi státuszból eredő jognyilatkozatok kiadásáról (elsősorban a bérleti szerződések, használati jogra vonatkozó, illetve telekrendezési eljárás végrehajtását célzó megállapodások megkötése tartozik ide).

(1) A képviselő-testület rendelkezik az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevételéről, valamint koncesszióba adásáról, figyelembe véve e rendelet 13. §. (2)–(6) bekezdéseiben foglaltakat.

(2) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a képviselő-testület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetőek el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára.

(4)

(5)

(1) Forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzéséről, valamint elidegenítésről, továbbá az ingó- és ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történő beviteléről, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a képviselő-testület dönt.

(2) Más helyi önkormányzattal (önkormányzatokkal) közös tulajdonban levő forgalomképes vagyon esetében az e rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése szerint hozott döntés érvényességéhez az érintett társönkormányzat(ok) előzetes beleegyezése szükséges.

(1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba vagy haszonbérbeadása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgy esetleges elidegenítése értendő.

(3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, illetve az önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül szolgálhatja, vagy azt elősegítheti, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(4)

(5) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó és korlátozottan forgalomképes vízi-közművek csak közszolgáltatási célokra hasznosíthatók.

(6) A közmű üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(7) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadása útján történő hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet idején felmerülő és a bérbe adót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérleti díjban megtérüljenek.

(8) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérbeadása, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat kell figyelembe venni.

(9) A vagyon hasznosításából, (bérbeadás vagy egyéb hasznosítás) származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti és azt kizárólag fejlesztési célra lehet felhasználni.

(10) Ingatlanra közös tulajdon nem alapítható.

(11) Ingatlant csak jogosítvánnyal rendelkező vagyonértékelő által elvégzett forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni.

(12) Az önkormányzat tulajdonában álló föld alapítványba utalásához a képviselő-testület határozata szükséges.

(13) A képviselő-testület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló épület szabad kapacitása az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására hasznosítható és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában.

(14)

(15)

(16) az önkormányzat, rendeletében határozza meg azt az értékhatárt, amely felett vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

Pályáztatás és versenyeztetés útján történik e rendelet hatálya alá tartozó alábbi vagyontárgyak elidegenítése, hasznosítása, hasznosítási jogának átengedése:

- 3.000.000 Ft forgalmi értéket meghaladó ingatlanok

- 1.000.000 Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű ingók,(ez az értékhatár nem vonatkozik az értékpapírok értékesítésre.

- 1.000.000 Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó egyéb vagyoni elemek.

A licit kiírását 10 millió ft-ig a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, e feletti értékhatárnál a honlapon is meg kell hirdetni.

A licittárgyalás induló ára ingatlan értékesítése esetén az ingatlanra vonatkozó forgalmi értékbecslési összeg.

A licittárgyalásról és a technikai feltételek biztosításról a közös önkormányzati hivatal gondoskodik.

A licitálási hirdetményt írásban kell megtenni, ebben valamennyi résztvevő részére egyenlő esélyt kell biztosítani.

A licitálásra vonatkozó kiírásnak tartalmaznia kell:

- a licit helyét és idejét

- a licittárgyaláson való indulás feltételeit

- a kikiáltási árat

- a meghirdetett vagyontárgy adatait, műszaki jellemzőit

- azt a körülményt, hogy pályázat nyilvános, azon részt vehet bármilyen természetes személy és jogi személy

- tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt a licittárgyaláson, akinek nincs az önkormányzattal szemben adó és köztartozása.

A licittárgyalás időpontját a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény közzététele és a licitálás között legalább 10 nap különbség legyen.

A licitálási hirdetmény a licitálás időpontjáig visszavonható, amelyet a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

A licittárgyalást páratlan számú, legalább 3 fős bizottság bonyolítja le, tagjai közül 1 főnek közgazdasági végzettséggel kell rendelkeznie.

A bizottság tagjait 5 millió ft értékhatárig a polgármester az e fölötti értékhatárnál a polgármester javaslatára a képviselő testület jelöli ki.

A licit nyertese a legmagasabb összeget, vagy a licit induló összegét kínáló ajánlattevő, aki szerződéskötési jogot szerez.

A licit nyertesének elállása esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szerez szerződéskötési jogot.

A licittárgyalás lefolytatásáról a bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyből a licitálás nyertese másolatot kap. A licitálás eredményének kihirdetése az ajánlattevők jelenlétében történik.

Amennyiben a licit kiírása eredménytelen, az ismételt kiírásban az árat a testület 0-20% között csökkentheti.

(17) Az Önkormányzat minősített többséggel hozott döntéssel a tulajdonát képező forgalomképes ingatlant a településen működő közcélú egyesület szervezet részére – pályázati eljárás során - hitelfedezetként felajánlhatja.

Az önkormányzat tulajdonában levő (szolgálati) lakás bérbeadásáról a képviselőtestület dönt.

(1)

(2) Az üzleti vagyon hasznosítása során az önkormányzat

- gazdasági társaságot alapíthat,

- alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat,

- biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti,

- vagyonrészének használatát, vagy hasznai szedését másnak átengedheti,

- tulajdonjogát másra átruházhatja.

(3) Az önkormányzat vállalkozása nem veszélyeztetheti kötelező feladatainak ellátását, ezért csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) Az önkormányzat ellátási feladatai elvégzésére létrehozott gazdasági társaságban az önkormányzat tulajdonosi arányának legalább 51%-nak kell lennie a társaság irányíthatóságának biztosítása érdekében.

(5) Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szervében tulajdonosi képviseleti joggal megbízott képviselő részére a képviselő-testület határozza meg a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás kereteit. Megbízatásának teljesítéséről, valamint a gazdasági társasággal összefüggő döntésekről a megbízott képviselő évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a képviselő-testületet és.

(6) A nem többségi tulajdonú gazdasági társaság esetében a képviselő-testület külön, egyedileg dönt a tájékoztatás módjáról.

(1) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjoga ingyenesen, a törvényben foglaltaknak megfelelően átruházható:

a) az állam vagy más helyi önkormányzat javára jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében,

b) egyház, egyházi jogi személy részére hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami, önkormányzati – így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális – feladatok ellátásának elősegítése érdekében vagy

c) közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami, önkormányzati feladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében.

(2) Az önkormányzat tulajdonába tartozó üzleti vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át, kivéve az alapítvány létrehozása és az ahhoz való csatlakozás esetét.

E vagyontárgyak kizárólag közszolgáltatás céljára adhatók ellenérték nélkül más szervezet használatába.

(3)

(4) Az önkormányzat követeléseiről lemondani csak az alábbi módon és esetekben lehet.

Az önkormányzati követeléseket először minősíteni kell az alábbiak szerint:

Behajthatatlan követelés:

- amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,

- amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet

- a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem jár eredménnyel

- amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

- amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az államháztartásról szóló törvény szerinti elengedésnek.

Mindazon követelés elengedésről, mely nem felel meg a behajthatatlan követelés kategóriájának a képviselő testület dönt, amennyiben annak összege meghaladja a mindenkori költségvetési törvény által meghatározott kis összegű követelés értékhatárát.

Önkormányzati vagyon nyilvántartására az önkormányzatnál levő vagyonkataszter szolgál.

(1) Ez a rendelet 2004. október 1-én lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodási szabályairól szóló 9/1995.(III.30) rendelet.