Szárföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2012. (XII.1.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2012. 12. 02- 2018. 12. 11

Szárföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2012. (XII.1.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2012.12.02.

Szárföld Község Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, a 6. § (5) bekezdésében, a 6. § (6) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Szárföld Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára terjed ki.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Szárföld Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Szárföld Község Polgármesteri Hivatala látja el.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Szárföld Község Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) képviseli.

(2) A képviselő-testület a polgármestert hatalmazza fel

a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,

b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat alapján a szerződés szövegének megállapítására, elfogadására, a szerződés aláírására,

c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtételére, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadására,

d) nettó 300.000 Ft,- értékhatárig ingó vagyontárgy megszerzésére, elidegenítésére, megterhelésére, valamint az éves költségvetésben jóváhagyott beszerzések engedélyezésére,

e) forgalomképes vagyontárgyra vonatkozó bérleti, illetve használati jogviszony létesítésére a helyben kialakult bérleti és használati díjak figyelembevételével megállapított nettó 300.000,- Ft összegű éves bérleti és használati díjig.

f) ingatlan-vagyonbiztosítási szerződések és egyéb biztosítási szerződések megkötésére,

g) önkormányzatot, mint tulajdonost érintő hatósági ügyekben jognyilatkozatok megtételére,

h) hozzájárulás megadására – az önkormányzat érdekeinek biztosítására az önkormányzat javára – más tulajdonát képező ingatlanra bejegyzett terhek törlésére,

i) hozzájárulás megadására a más tulajdonát képező ingatlanra bejegyzett terhek bejegyzési sorrendjének módosítására,

j) tulajdonosi hozzájárulás megadása a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez,

k) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítására,

l) az 1 éven túli nettó 200.000 Ft összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés, kamat, illetve költség elengedésére,

m) az önkormányzat részére nettó 300.000,- Ft értékhatár alatti, ellenérték nélkül felajánlott vagy végintézkedés útján juttatott vagyon elfogadásának jóváhagyására.

4. § A polgármester az átruházott hatáskörében hozott intézkedésekről jogügylet megkötését követő képviselő-testületi ülésen köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

2. Az önkormányzati vagyon

5. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek a rendelet 1. mellékletében felsorolt vagyonelemek.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

3. Az önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása

6. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek részére a képviselő-testület a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) Az önkormányzati költségvetési szervek a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

4. A vagyon hasznosításának, átruházásának szabályai

7. § (1) A nettó 2.400.000 Ft értékhatárt meghaladó éves bérleti vagy használati díj esetén csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani a vagyonelemeket.

(2) A nettó 5.000.000 Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(3) A versenyeztetés szabályait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

5. Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 15/2004. (XI. 18.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemek

Társasági részesedések:

1. PANNON- VÍZ Zrt-ben (székhely: Győr, Országút út 4.) fennálló társasági részesedés

2. melléklet

Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

Az önkormányzat tulajdonában álló közművek:

Szennyvízrendszer	Hrsz. nélküli
Artézi kút	664 hrsz.-en (Kossuth u. 1. szám előtt)
Artézi kút	288/3 hrsz.-en (Fő u. 49. szám előtt)
Vízmű kút	331 hrsz.-en (Temetőben)
Vízmű kút	331 hrsz.-en (Temetőben)
Vízmű kút	284 hrsz.-en (Polgármesteri hivatal előtt)

Az önkormányzat tulajdonában álló, az önkormányzat képviselő-testülete és szervei,valamint az önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezésére, feladatának ellátására szolgáló ingatlanok:

Sportöltöző, sportpálya	06/2 hrsz.
Látványtó, Millenniumi Park	06/4 hrsz.
Játszótér	06/6 hrsz.
Óvoda	191 hrsz.
Kultúrház	205 hrsz.
Orvosi rendelő	283/2 hrsz.
Polgármesteri Hivatal	286 hrsz.
Temető	331 hrsz.
Iskola	447 hrsz.

3. melléklet

A VERSENYEZTETÉS SZABÁLYAI

1) Önkormányzati vagyon hasznosítására kiírt versenytárgyalás formái: árverés, illetve pályázat.

Versenytárgyalási felhívás árverés esetén nyilvános, pályázat esetén nyilvános vagy zártkörű lehet.

2) A versenytárgyalás szóban (árverés) vagy írásban (pályázat) folytatható le.

3) Zártkörű versenytárgyalást kell kiírni, ha a nyilvános eljárás közérdeket sért, továbbá ha teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.

4) A versenytárgyalás meghirdetésének nyilvános, vagy zárt módjáról a vagyonhasznosításról szóló döntés meghozatalára jogosult személy vagy szerv vezetője dönt.

II.

Általános szabályok

1) Az ingatlan és ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a polgármesteri hivatal feladata.

2) A nyilvános versenytárgyalás kiírását a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján kell közzétenni.

3) A versenytárgyaláson nem vehet részt, akinek az önkormányzattal szemben tartozása áll fenn.

III.

Az árverés lebonyolításának általános eljárási szabályai

1) Az árverést lebonyolító szerv felhívást vagy hirdetményt tesz közzé a II/3 pontban foglaltak szerint. A hirdetménynek minimálisan az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a felhívást közzétevő szerv megnevezését,

b) a vagyontárgy pontos megnevezését,

c) a vagyontárgy paramétereit, azonosítóit,

d) a hasznosítás során jelentkező egyéb kitételeket,

e) a hasznosítás minimális értékét,

f) a versenytárgyalás idejét és helyét,

g) a jelentkezés végső határidejét és helyét,

h) egyéb, a tárgyhoz kapcsolódó szükséges információkat.

2) Az árverésen a lebonyolító szerv részéről minimálisan két személynek jelen kell lenni.

3) Az árverés előtt az árverés vezetője ellenőrzi a résztvevők jogosultságát.

4) Az árverés vezetője az árverésen ismerteti:

a) a hasznosításról szóló döntésre jogosult szerv megnevezését, és a döntésében foglaltakat,

b) a hirdetményben foglaltakat,

c) a jelentkezők számát és személyét,

d) a versenytárgyaláson részt venni nem jogosultak számát és személyét,

e) a versenytárgyalás menetét,

f) egyéb, a tárgy szempontjából lényeges információkat,

g) a szerződéskötés várható időpontját, egyéb feltételeit,

h) az ellenérték teljesítésének feltételeit és határidejét.

5) Az árverésen a szerződéskötésre az jogosult és egyben kötelezett, aki a vagyontárgy hasznosítása fejében a legmagasabb ellenértéket elsőként ajánlja meg, és ennél jobb ajánlat a versenytárgyalás során nem érkezik.

6) Az árverés végén az árverés vezetője kihirdeti a versenytárgyalás győztesét, szükség esetén második ill. harmadik helyezettjét.

7) Az árverésen elhangzottakról jegyzőkönyv készül, melyet a jelen levők aláírásukkal hitelesítenek.

8) Az eljárást lebonyolító szerv a versenytárgyalás győztesével kíséreli meg a szerződés megkötését. Ennek eredménytelensége esetén a második illetve harmadik helyezettel kísérelheti meg a szerződéskötést.

9) Az árverés vezetője az eljárás során jogosult:

a) a komolytalan árverezőt a további árverezésből kizárni,

b) a szándékos rendzavarót, vagy a versenytárgyalást nyíltan akadályozó árverezőt a további árverésből kizárni, a helyszínről eltávolíttatni,

c) a korábban ugyanezen tárgyban meghirdetett eljárást meghiúsító személyt a versenytárgyalásból kizárni,

d) a rendzavarás esetén az eljárást felfüggeszteni,

e) a feltételeket el nem fogadó ajánlattevőt az eljárásból kizárni.

f) képviselet esetén a két tanú által hitelesített meghatalmazás bemutatását kérni,

g) a részvételi jogosultságot igazoló dokumentumok bemutatását kérni.

10) Az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani:

a) jogosult résztvevő hiányában,

b) árverező hiányában,

c) a vagyontárgy időközbeni más irányú hasznosítási döntése esetén,

d) amennyiben az árverés vezetője az eljárás győztesének kihirdetésére valamely ok vagy körülmény folytán nem képes.

IV.

A pályázat általános szabályai

1.) Eltérő szabályozás hiányában nyilvános pályázat kiírása esetén a versenytárgyalás és az árverés II. és III. pontokban foglalt szabályait értelemszerűen kell alkalmazni.

2.) A pályázatokat két fordulóban is meg lehet hirdetni.

3.) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.

4.) A pályázat kiírásának és lebonyolításának technikai feltételeiről az eljárást lefolytató szerv gondoskodik.

5.) A pályázati felhívásban meg kell jelölni az ajánlatok elkészítéséhez rendelkezésre bocsátandó dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit.

6.) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontokat a felhívásban úgy kell meghatározni, a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 8 naptári nap rendelkezésre álljon.

7.) A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, melyet a felhívással azonos módon kell közzétenni.

8.) A pályázat kiírója a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása fejében ellenértéket kérhet. A kiírás visszavonása esetén – ha a dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - az ellenérték visszajár, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.

A zártkörű és nyilvános pályázati eljárás lebonyolításának eljárási szabályai

1.) Zártkörű meghívásos pályázat esetén legalább három potenciálisan szóba jöhető pályázatót meg kell hívni.

2.) Az ajánlatokat zárt borítékban név nélkül kell benyújtani.

3.) A beérkezés időpontját a borítékon fel kell tüntetni, kérelem esetén átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani.

4.) Az ajánlatokat nyilvános bontási eljárás keretében kell ismertetni. Az eljárásról jegyzőkönyv készül. A bontási eljáráson a pályázatot benyújtók részt vehetnek.

5.) A bontási eljárás során ismertetni kell:

a) a határidőig beérkezett pályázatok számát,

b) a határidőn túl érkezett pályázatok számát,

c) a pályázatot benyújtók nevét, és egyéb adatait.

6.) A pályázati értékelésből ki kell zárni:

a) a súlyos formai hiányossággal érkezett pályázatokat,

b) a nem jogosult által benyújtott pályázatokat,

c) a nem megalapozott adatokra épülő pályázatokat,

d) azon pályázatokat, amelyek nyilvánvalóan nem töltik be a kiíró célkitűzéseit.

7.) Az értékelés eredményéről és a döntésre jogosult szerv üléséről jegyzőkönyv készül.

8.) Az értékelés eredményéről ajánlattevők írásban kerülnek értesítésre.

9.) A szerződéskötésre az összességében legjobb ajánlatot tevő pályázó jogosult.

10.) Az ajánlatok értékelésének főbb szempontrendszerét a pályázati kiírás tartalmazza.

11.) Az eljárást eredménytelennek kell minősíteni, amennyiben nem érkezik érvényes ajánlat, illetve a beérkező érvényes ajánlatban foglaltak nem érik el a pályázati kiírás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges mértéket.

12.) Két eredménytelen nyílt eljárás lefolytatását követően a pályázati feltételeket ismételten felül kell vizsgálni.