Veszkény Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. § (3) bekezdésében és 7.§ (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Kormányrendelet és mellékletei, (továbbiakban: OTÉK) rendelkezéseinek figyelembe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet állapítja meg, és jóváhagyja a szabályozási tervet.

1.§

(1) Jelen előírások területi hatálya Veszkény község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK által meghatározott építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

(3) A jelen helyi építési szabályzatot és a mellékletét képező SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni.

Szabályozási elemek

2.§

(1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

a) bel- és külterület határa,

b) a külterületen beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,

c) meglévő és tervezett szabályozási vonal,

d) területfelhasználási egység határa,

e) építési övezet, övezet határa és előírásai,

f) sajátos jogintézmények határvonalai.

(2) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, a (3)-(5) bekezdésben szereplő esetek kivételével.

(3) A szabályozási terven jelölt belterületbe vonásra kerülő területek bevonása az időszerűség esetén, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható, külön önkormányzati határozat alapján.

(4) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban (az út szélességének változtatása nélkül) elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik, és a változtatás nem teszi lehetetlenné az övezetre előírt minimális telekméretek betartását.

(5) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni a telekegyesítés után, a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal.

(6) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül az önkormányzat véleménye alapján engedélyezhet.

Sajátos jogintézmények

3.§

A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:

a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés: új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe.

b) Beültetési kötelezettség: A telek szabályozási terven jelölt részén telepítendő védő zöld sáv, melyet háromszintű növényzet (gyep, cserje, lombkoronaszint együttesen) ültetésével kell kialakítani. A beültetésű kötelezettségű területen legfeljebb a területet keresztirányban átszelő utak alakíthatók ki. A növénytelepítést a beruházás részeként, az építési tevékenységgel egyidőben kell megvalósítani.

c) Beépítési kötelezettség: a szabályozási terven jelölt lakótelkeken beépítési kötelezettséget kell érvényesíteni. A telkek beépítését külön határozatban, illetve az adásvételi szerződésben rögzített határidők betartásával kell elvégezni.

Fogalom meghatározás

4.§

A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:

a) Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

b) Építési hely: amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni, kivéve ha telek területét tervezett szabályozási vonal érinti, ebben az esetben a szabályozási vonalat telekhatárként kell értelmezni az építési hely meghatározásánál.

c) Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, amelyben meghatározandók a gyalogos, a gépjármű közlekedés, a vendégparkolók, a behajtók, személybejárók felületei, a kertépítészeti téralakítás, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés módja és a rendezéssel kapcsolatos közműkiváltások és átépítések.

d) Kertépítészeti terv: épület építési engedélyezési tervdokumentációjához csatolt, a kert kialakítására vonatkozó tervdokumentáció (M 1:200), melynek kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények és évelők csoportjainak jelölésével), a tervezett kerti építmények terveit (M 1:100) és az e munkarészekhez tartozó műleírásokat kell tartalmaznia.

e) Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló kertépítészeti létesítmény (pl. zöldterület) engedélyezési szintű tervdokumentációja, melynek az e) pontban foglaltakon kívül az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeit meghatározó jogszabályban foglalt tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelni.

f) Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, lágyszárú növényzettel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét. A kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat), valamint szilárdított burkolattal (kavics, homok) ellátott parkolófelület a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

g) A főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület, építmény.

h) Építési vonal: a kötelező előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni. A telken a főépületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni.

i) Kialakult, beépített terület: belterületen illetve beépítésre szánt területeken a telektömbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75%-ban beépültek.

Telekalakítás általános szabályai

5.§

(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telekalakítás elrendelhető az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó megszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.

(3) A szabályozási terven nem szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(4) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméret figyelembevételével lehet.

(5) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak jobban megfelel.

(6) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között –a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel.

Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások

6.§

(1) A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el. Az övezetben meg nem határozott, és jelen rendelet, illetve az OTÉK alapján nem tiltott funkció elhelyezhetőségéről az építésügyi hatóság – a települési önkormányzat egyetértésével – a településrendezési szempontú elvi építési engedély alapján dönt, és határozza meg a létesítéssel kapcsolatos feltételeket. Az elvi építési engedélyben ki kell térni az építés által befolyásolt környezet vizsgálatára, a tervezett létesítmény zavaró környezeti hatások nélküli megvalósításához szükséges környezetvédelmi követelmények, feltételek meghatározására.

(2) Az építési hely beépítésre szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – a beépítési mód figyelembevételével a következő.

a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szomszédos telken álló főépület figyelembe vételével a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani és a helyszínrajzon igazolni, amennyiben ez egyértelműen nem állapítható meg, illetve új területek beépítése estén 5.0 m-t kell meghatározni. A kötelező előkert határát építési vonalként kell értelmezni. Több utcával határolt telek esetén, egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretnek kell tekinteni. Ahol az építési övezet minimális előkertet határoz meg, ott az előírt szélesség megtartásával az építési helyen belül bárhol elhelyezhető épület. Az oldalkert szélessége:

b) szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 méter,

c) oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet.

d) zártsorú beépítési módnál: kialakult és új építés esetén is az épületet a telekhatáron lehet elhelyezni, és telekhatártól telekhatárig építeni. Amennyiben oldalkert elhagyásával létesül az épület a szomszédos épületek közötti távolság oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet, amennyiben a szomszédos épületek közötti távolság az építménymagassággal megegyezik vagy azt meghaladja nyílászárós homlokzattal alakítható ki.

e) a hátsókert mélysége:

f) az övezeti előírásokban megállapított minimális telekmélységet el nem érő telkek esetén legalább 4,0 m,

g) a 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 6,0 m,

h) a 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10,0 m,

i) 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m legyen,

j) 80 m feletti telekmélység esetén, a közterületi határtól mért 60 m-en túli telekterület hátsókertnek tekintendő (házikert).

(3) Az építési hely beépítésre nem szánt területeken– amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – az OTÉK előírásainak megfelelően határozandó meg.

(4) A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 1,00 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.

(5) Állattartó épület tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell. Az állattartó épület nagysága nem haladhatja meg a 10 számosállat, vagy annak megfelelő állat tartásához szükséges épületnagyságot.

(6) A telepengedély alapján gyakorolható tevékenységek lehetőség szerint gazdasági területen folytatandók, a település lakó- és vegyes területein e tevékenységek közül legfeljebb a környezetet nem zavaró szolgáltató és kisipari tevékenységek engedélyezhetők, az üdülőterületen a telepengedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek nem engedélyezhetők.

(7) A saroktelkek kerítésének 5-5 m-es zónájában áttört kerítés létesíthető, reklámtábla vagy az átláthatóságot zavaró növényzet nem helyezhető el.

(8) A közigazgatási területen új külfejtéses bánya nyitása és üzemeltetése nem engedélyezhető.

(9) A fák, cserjék ültetésénél figyelembe kell venni a mellékletben meghatározott növénytelepítési távolságokat.

Tilalmak és korlátozások

7.§

(1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.

(2) Felszíni vizek természetközeli állapotú part menti védőtávolsága, védőövezetei külterületen:

a) A vízfolyások természet közeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a telekhatártól mért 50-50 m széles vízvédelmi védőövezet, ahol az építés természetvédelmi, vízvédelmi érdekből korlátozott, csak a vízhasználathoz kötődő építmények építése a környezetvédelmi hatóság vízjogi engedélyének függvényében megengedett (pl. stég, zsilip, gát).

b) a tavak mentén 6 m széles fenntartósávot kell biztosítani, a sávban épület, építmény, kerítés elhelyezése nem engedélyezett.

c) A tavak, vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább egyoldali, a partéltől mért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó:

- a vízfolyások partján 6-6 m,

- a tavak partján 3 m,

- a csatornák partján belterületen legalább egy oldalt 3 m, külterületen 3-3 m.

(3) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

a) országos közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50-50 m, ahol minden építési munkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges.

b)A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytől számított 10-10 m-t szabadon kell hagyni.

c) 20 kV-os légvezeték szélső áramvezetőjétől vízszintesen a nyomvonalára merőlegesen mért 7m,

d) 1-35 kV-os elektromos légvezetéké külterületen 5 m, belterületen 2,5 m,

e) kisfelszültségű föld feletti légvezeték esetén 1 m,

f) 35 kV-nál nem nagyobb feszültségű földben elhelyezett vezetéknél 1 m,

g) Ahol a védőtávolság a kialakult állapot miatt nem biztosítható, ott meg kell oldani a közművek védelembe helyezését és szabvány alóli felmentést kell kérni.

A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások

8.§

(1)  A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

a) belterületen és kiskertes mezőgazdasági területen:

- 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 méter,

- 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter,

- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter,

- gazdasági célú fa nem telepíthető.

b) külterületen a kiskertes mezőgazdasági terület kivételével:

        -gyümölcs faiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter,

-minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter,

-birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter,

-törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter,

-vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter,

-cseresznyefa esetében 5,00 méter,

-dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter,

c) mezőgazdasági területen, amennyiben a szomszédos földterület kiskertes mezőgazdasági terület akkor gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

- 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter,

- 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 méter,

- 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter,

- fa esetében 8,00 méter.

(2) Közút és vasút területén – szőlőtől és kiskertes mezőgazdasági területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

9.§

(1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés, a közlekedésbiztonság betartása mellett,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke.

(2) Közterületalakítási terv készítendő a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.

A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei

10.§

(1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:

a) Lakóterületek:

falusias lakóterület                                                               Lf-1 – Lf-4,

b) Vegyes területek:

településközpont vegyes terület                                          Vt-1, Vt-2

c) Gazdasági területek:

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület                       Gksz-1, Gksz-2

ipari gazdasági (mezőgazdasági üzemi) terület                  Gip

d) Üdülőterületek:

hétvégi házas üdülőterület                                                  Üh

e) Különleges területek:

sportpálya területe                                                               K-sp

temető területe                                                                     K-t

rekreációs terület                                                                 K-r

(2) A község beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll:

a) Közlekedési és közműterületek:                                                                                  

közút területe                                                                            KÖu

b) Zöldterületek                                                                              Z

c) Erdőterületek                                                                                                                                                                 

védelmi erdő (védő erdő)                                                          Ev

gazdasági erdő                                                                          Eg

d) Mezőgazdasági területek

      általános mezőgazdasági terület                                             Má

e) Vízgazdálkodási területek                                                          V-1, V-2

Falusias lakóterület

11.§

(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a) telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db lakóépület,

b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,

c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény,

d) a lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, (pl.: terménytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény,

e) telkenként összesen 4 db épület helyezhető el.

(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 m szélességben. Amennyiben a telken működő funkció szükségessé teszi szélesebb behajtó létesíthető.

(3) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be nem épített telkeket.

(4) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m.

(5) Településkép védelmi szempontok miatt, telekösszevonás a beépítésre szánt terület lakóterületein, szomszédos telek esetén legfeljebb 45,0 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.

(6) A lakótelek beépítési százalék számításánál a lakótelek összterülete 1500 m²-ig teljes területtel, az e feletti, 1500m²- 3500m² közötti terület fél területtel, a 3500m² feletti terület nem vehető figyelembe.

(7) Az övezeti előírások a beépítés jellegének megfelelően határozzák meg a beépítési módot.

a) Ha a telek utcai telekhatára nem merőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai homlokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelező előkert határához. A kötelező előkert mélysége az illeszkedés elve alapján határozandó meg.

b) Ha az építési övezet szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési módot is megenged, akkor a 20 méter vagy annál szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie.

c) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

• Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre meghatározott szabályok betartásával szabad.
• Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül.
• Építési helyen belül a lakófunkciójú és/vagy lakossági forgalmat bonyolító épületnek (főépületnek), mindig az utca felöl kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon.

(8) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

(9) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) Az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége max. 10,0 m lehet, ennél szélesebb homlokzat sátortetővel, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet.

b) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie a közterület felöli oldalon is.

c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.

d) A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható).

e) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

(10) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú mezőgazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 6,5 m építménymagassággal, amennyiben az a szomszédos telket hátrányosan nem korlátozza és nem homlokvonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építménymagassággal megegyező.

(11) Az építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet

(12) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

     Lf – 1 – jellemzője szabálytalan alaprajzú, keskeny, mély telekosztás, oldalhatáron álló beépítés.

     Lf – 2 – szabálytalan alaprajzú kisméretű telkek, oldalhatáron álló beépítés,

     Lf – 3 – szabályos telekosztás, keskeny telkek, oldalhatáron vagy szabadon álló beépítés,

     Lf – 4 – tervezett lakszabályos telekosztás kisméretű telkek.

(13) Az lakóterületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:

i= illleszkedés

Településközpont vegyes terület

12.§

(1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók:

a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,

b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,

d) lakóépületek,

e) játszókertek, közkertek, sportépítmények,

f) önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított.

(3) A területen közforgalom számára megnyitott, meglévő kereskedelmi- szolgáltató- igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható, ahol az övezeti előírások erre lehetőséget adnak.

(4) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:

a) meglévő épületek bővítése az új épületekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges.

b) meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön.

(5) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) A homlokzati nyílások ritmusát, az alkalmazott anyagokat, jellemző építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó módon kell megtervezni. Az építési engedély mellékleteként az utca szakaszon, a szomszédos 2-2 épület bemutatásával együtt kell, az épület homlokzatát ábrázolni (pl.: utcakép, fotó montázs).

b) Az épületek kialakítása csak magas tetővel történhet. Az illeszkedés elve alapján a tető kialakítása a szomszédos 2-2 telken álló épület tetőformájához igazodó legyen (az utcával párhuzamos gerincű nyeregtető, vagy oromfalas kialakítású).

c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.

d) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható).

e) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.

(6) Az építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet.

(7) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

b) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális/nyugdíjas otthon,) kialakítása, meglévő közintézmény átalakítása esetén az intézménykert kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni.

c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt a parkolók felülete műanyag gyepráccsal borítandó.

(8) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

a) Vt –1 intézmények zártsorú övezete, ahol:

    Az övezetben lakóépület nem létesíthető, a szükséges parkolószám közterületen is biztosítható.

b) Vt – 2 lakó és kereskedelmi szolgáltató, egészségügyi, szociális, szálláshely szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgáló övezet,

(9) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek:

Gazdasági terület

13.§

(1) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.

b) A gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén legalább 3 m szélességben egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet telepítendő.

c) A gazdasági területeken az eltérő területfelhasználású területtel (kivéve a gazdasági területeket átszelő feltáró utakat) érintkező telekhatárok mentén legalább 10,0 m széles, többszintű növényzetből álló védő zöld sáv telepítendő, ill. tartandó fenn.

d) A c) pont szerinti telekhatár menti növényzet kialakításakor honos növényfajok, ill. ezek nemesített fajtái alkalmazandók.

e) Telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő

• egyoldali merőleges beállás esetén 3,
• egyoldali párhuzamos beállás esetén 2,
• legalább 2 m szélességű középső zöldsávval kialakított parkoló esetén 6

parkolóhely után.

f) Talaj- és vízvédelmi szempontból a kialakításra kerülő tehergépkocsi várakozó helyek, rakodók, tárolók gyephézagos burkolattal nem alakíthatók ki.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

14.§

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás,

c) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei,

d) igazgatási, egyéb irodaépület,

e) üzemanyagtöltő, környezeti hatástanulmány alapján,

f) sportépítmény,

g) közösségi, szórakoztató, kulturális épületek.

(2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:

*az építménymagasság meghatározásnál a fejépületként kialakított irodaépület és a csarnoképületek együttes, átlagos építménymagasságának kell a határértéket teljesíteni.

(3) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni.

(4) Az építési engedélyben kikötött módon a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Ipari gazdasági terület

15.§

(1) Az ipari gazdasági terület a más beépítésre szánt területen el nem helyezhető termelő technológiák, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére, valamint az üzemi méretű állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

(2) Az ipari gazdasági területen elhelyezhető:

a) gazdasági tevékenységi célú épület,

b) terményfeldolgozó,

c) raktár, tároló,

d) járműtároló,

e) gépjavító,

f) igazgatási, egyéb irodaépület,

g) a gazdasági tevékenységhez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,

h) biztonsági okokból szükséges őrházak,

i) állattartó épületek,

j) komposztáló telepek építményei,

k) vegyszertároló,

l) a gazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények,

m) termékvezetékek és műtárgyaik.

(3) Az ipari gazdasági terület övezetének részletes előírásai:

*technológiai építmény (pl.: terményszárító, silótorony, víztorony) magassági korlátozás nélkül helyezhető el

(4) Amennyiben az övezetben telekalakítás válik szükségessé, a tömb egészére kell telekalakítási tervet készíteni, mely tartalmazza az egyes telkek megközelítését biztosító magánúthálózat kialakítását is. A magánutaknak legalább 12 m szélességűnek kell lennie.

(5) Az ipari gazdasági területen létesítmények jelen rendelet környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a) környezetet zavaró hatása miatt nagy létszámú állattartás, valamint 150 m-nél nagyobb védőtávolságot igénylő tevékenységek az övezetben nem folytathatók.

b) az övezetben a talaj és talajvíz állapotát a terület hasznosítása, átalakítása, ill. új épület elhelyezése esetén meg kell vizsgálni. Talajszennyeződés feltárása esetén a kárelhárítást az építési engedélyben kikötött módon a létesítmények használatba vételi engedélyének megkéréséig el kell végezni. A használatba vételi engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a feltárt talajszennyezés felszámolása megtörtént.

Hétvégi házas üdülőterület övezete

16.§

(1) A hétvégiházas építési övezetben elhelyezhető:

a) telkenként legfeljebb 2 üdülőegységes (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db üdülőépület,

b) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület,

c) lakóépület,

d) telkenként összesen 2 db épület helyezhető el.

(2) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható).

b) Az övezetben kialakításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek, továbbá magastetős kivitelűek (30-45° közötti tető hajlásszögűek) lehetnek.

(3) Az elhelyezésre kerülő kerítések kizárólag áttört, tájba illő építészeti kialakításúak, zínezésűek és anyaghasználatúak lehetnek. Tömör kerítések nem létesíthetők.

(4) A hétvégi házas üdülőterületen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a zöldfelülettel borított terület legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

b) a táj védelme érdekében a vízparti természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

c) zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során a tóban kialakult, illetve kialakításra kerülő szigeteken és a tó legalább 15 m-es környezetében 100 % arányban, az üdülőövezet egyéb területein legalább 75 % arányban honos növényfajok, ill. ezek nemesített fajai alkalmazandók.

d) az övezetekben az üdülőterületek kertjének kialakítása, épületek építése esetén az engedélyezési tervnek a kert kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell tartalmaznia.

e) az üdülőövezetben kialakításra kerülő magánutak mentén többszintű zöldfelületi sáv, illetve fasorok telepítendők.

f) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

g) A biológiailag aktív felületek csökkenésének mérséklése miatt a parkolók felülete gyepráccsal borítandó.

h) a használatba vételi engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha az előírt növénytelepítés megtörtént.

(5) A hétvégi házas építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:

Különleges temető  területek

17.§

(1) A szabályozási tervlapon temetőként (Kt) lehatárolt terület a temetkezés céljait szolgáló terület, ahol elhelyezhetők:

a) egyházi és világi kegyeleti épületek (pl.: ravatalozó, kápolna),

b) sírépítmények, urnatárolók,

c) a temetkezés céljait szolgáló egyéb építmények,

d) a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények (pl. szerszámtároló, hulladékgyűjtő).

(2) A temető övezet részletes előírásai:

(3) A temető területén a meglévő növényzet védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt balesetveszély elhárítása, vagy a fa rossz egészségi állapota teszi szükségessé. A növényzet folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

(4) A meglévő temető telekhatára mentén legalább kétszintű növényzetből álló növénysáv (cserjesáv) létesítendő. Új temető telkén belül, a telekhatár mentán legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani.

(5) A román temető kegyeleti parkként tartandó fenn, melynek területén épületek nem helyezhetők el.

Rekreációs terület

18.§

(1) A rekreációs terület (Kr) a pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló terület.

(2) A rekreációs terület övezet részletes előírásai:

(3) A Kr övezetben elhelyezhető épületek, építmények:

a) közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

b) szabadtéri rendezvények építményei (pl. szabadtéri színpad, zenepavilon),

c) vendéglátó épületek,

d) a pihenést, sportolást szolgáló épületek, építmények.

(4) A Kr övezetben tó kialakítható, melynek megvalósítása vízjogi engedély alapján történhet.

(5) A kialakítandó tó vízminőség-védelme érdekében:

a) a tóba szennyvizek, összegyűjtött csapadékvizek nem vezethetők.

b) a tóparti sávot a szennyezőanyagok bemosódásának megakadályozására úgy kell kialakítani, hogy a környező területre hulló csapadékvíz a tóba ne jusson be.

(6) A rekreációs területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása.

c) a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a vízfelület és a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintű növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

d) növénytelepítés során a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos növényfajok alkalmazandók.

e) a rekreációs terület zöldfelületének kialakítása az engedélyezési terv részét képező kertépítészeti terv alapján, ill. kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet.

Különleges sportterület

19.§

(1) A szabályozási tervlapon sportterületként (Ks) lehatárolt terület a pihenés, testedzés céljára szolgáló terület, ahol elhelyezhetők:

a) pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.),

b) sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltöző, lelátó),

c) vendéglátó létesítmény,

d) a terület fenntartását szolgáló épület, valamint

e) a rendezvényturizmushoz kapcsolódó ideiglenes építmények (pl. sátor, színpad stb.)

helyezhetők el.

(2) A sportterület részletes előírásai:

(3) A sportterületen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/5-ét két- (gyep- és cserjeszint együttesen) vagy háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A nagyobb zöldfelületi borítottság elérése miatt javasolt a parkolók gyepráccsal történő borítása.

c) a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes és vízáteresztő burkolatú sportpálya egyszintű növényzetként 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

Zöldterületek

20.§

(1) A zöldterületek a Szabályozási terven „Z” jellel jelölt közterületi zöldfelületek.

(2) A zöldterületek övezetében:

a) pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér),

b) köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.)

helyezhetők el. Az övezetben épületek nem alakíthatók ki.

(3) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, hagyományosan színezettek) lehetnek.

(4) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább 1/4-ét háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

(5) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet.

Erdőterület

21.§

(1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk, ill. az elhelyezhető épületek szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:

a) Ev: védő erdő,

b) Eg: gazdasági erdő.

(2) Az erdőterületek részletes előírásai az alábbiak:

(3) A védő erdőterületen (Ev) kizárólag olyan vonalas létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. A védő erdőterületeken épületek nem alakíthatók ki.

(4) A gazdasági rendeltetésű erdőterületeken (Eg) a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (erdészház, közösségi vadászház, erdőgazdaság épületei, építményei, az ismeretterjesztés építményei, a terület fenntartásához szükséges további építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul.

(5) Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, 35°-45°közötti szimmetrikus tető hajlásszöggel létesíthetők.

(6) A tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében az erdőterületeken – kiemelt figyelemmel a Tordosa-patak menti erdőterületekre - erdőtelepítés, erdőfelújítás során a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

(7) Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Mezőgazdasági területek

22.§

(1) A szabályozási tervlapon mezőgazdasági területként lehatárolt területek sajátos használatuk szerint általános mezőgazdasági területek.

(2) A mezőgazdasági területeken kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m², szélessége min. 30m.

(3) A mezőgazdasági területeken a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei (mezőgazdasági építmények) helyezhetők el. Lakófunkciót szolgáló épület nem alakítható ki.

(4) Az övezetben több telekből álló, legalább 30 ha nagyságú birtoktest kialakítható. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m²-t (1ha) eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 25%-ot nem haladhatja meg.

(5) A birtokközpont területén az alábbi zöldfelületi feltételek tartandók be:

a) A birtokközpont telkének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

b) A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.

(6) Az övezetben az építési hely meghatározásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) a vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el,

b) országos főutak mentén az úttengelytől számított 50 m-en, az országos mellékutak mentén 30 m-en, a külterületi feltáró utak mentén 20 m-en belül épületek nem helyezhetők el,

c) az épületek elhelyezése a szomszédos telek rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja.

(7) A mezőgazdasági területek részletes előírásai az alábbiak:

        B: birtokközpont

        G: gazdasági épület

SZ: szabadon álló

*: technológiai építmény (pl.: terményszárító, silótorony, víztorony) magassági korlátozás nélkül helyezhető el

(8) Az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, szimmetrikus tető hajlásszögű magastetővel létesíthető.

(9) A 100 m²-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakítandók ki. Az épületek maximális szélessége 12,0 m lehet.

(10) A Szabályozási terven szélerőművek elhelyezése számára vizsgálható területként jelölt területen belül, amennyiben egyéb jogszabályok is lehetővé teszik, szélerőművek az alábbiak szerint helyezhetők el:

a) A szélerőmű építményeinek számára telket kell kialakítani, melyet a művelésből ki kell vonni. A telek területe legfeljebb 6000 m² lehet.

b) Utak, közművezetékek, vízfolyások, erdősávok mentén, mezőgazdasági építmények környezetében a szélturbina magasságának megfelelő távolságban szélturbinák nem alakíthatók ki.

c) A szélturbinák kizárólag abban az esetben helyezhetők el, ha működésük során a települési környezetvédelem (pl. környezeti zaj elleni védelem), továbbá a természet védelme (pl. madárvédelem), az ökológiai kapcsolatok zavartalan fennmaradása, továbbá zavaró látványhatások elkerülése biztosítható, melyet környezeti hatástanulmányban kell igazolni.

d) A mezőgazdasági táblák túlzott felaprózódásának elkerülése érdekében a szélerőműveket feltáró utak lehetőség szerint táblahatáron alakítandók ki. A nem táblahatáron vezetendő utak nyomvonalának kiválasztását meg kell indokolni. Indokolatlan nyomvonalvezetés esetén az építési hatóság az engedélyt megtagadhatja.

e) A szélerőművek helykijelölésénél a terület régészeti érintettségét vizsgálni kell. A régészeti lelőhelyeket a beruházással el kell kerülni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy a HÉSZ régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírásai, ill. a vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni.

(11) A szélerőművek elhelyezése számára vizsgálható területként megjelölt területen a mezőgazdasági területen megengedett gazdasági épületek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az üzemi létesítménytől származó környezeti zajszint a jogszabályban meghatározott határértékeket (nappal 60 dB, éjjel 50 dB) nem haladja meg, és legalább a szélturbina alaptestétől a szélturbina magasságának megfelelő távolságra (dőléstávolság) kerül elhelyezésre.

(12) Az általános mezőgazdasági területeken elhelyezésre kerülő kerítések kizárólag áttört, lábazat nélküli, tájba illő építészeti kialakításúak, színezésűek és anyaghasználatúak lehetnek (pl. fa, cserjesávval takart drótfonat). Tömör kerítések nem létesíthetők.

(13) Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.

(14) Az övezetben található fasorok, mezővédő erdősávok megtartandók.

Vízgazdálkodási terület

23.§

(1) Vízgazdálkodási terület övezetbe a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák, valamint tavak medre és parti sávja tartoznak.

(2) A parti sáv hasznosítása kizárólag a vonatkozó jogszabály szerint történhet.

(3) Az övezetben létesítmények kizárólag a vízügyi hatóság és a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhetők el. A parti sávban épületek nem létesíthetők.

(4) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok kizárólag a vízkezelő létesítési engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása alapján végezhetők.

IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

​

Közlekedési és közmű területek

24.§

(1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közúti és vasúti telkek, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítményi területek.

(2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével, valamint az út kezelőjének hozzájárulásával.

(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

a) A 85 sz. meglévő másodrendű főút: meglévő szabályozási szélességnek megfelelően 20m,

b) Országos mellékút: 8516, 8514j meglévő 14-34 m között változó,

c) Külterületi feltáró út: 12 m,

d) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak szélessége 10-20 m,

e) A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek megtartandók, kivéve a tervezett szabályozási vonallal érintett ingatlanok esetén.

f) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad.

A közúthálózat elemeinek tervezési osztályba sorolását az 1. számú melléklet mutatja be.

(4) Járművek elhelyezése

a) A meglévő közintézmények (pl.: iskola, templom, polgármesteri hivatal, temető.) parkoló igénye közterületen alakítandó ki.

b) Kerékpártárolót kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán, és a temető mellett.

(5) A “Szabályozási terv”-en jelölt útvonalak és lakóutcák mentén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével kétoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező. A fasorok legfeljebb 8 m tőtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekből, előnevelt faiskolai útsorfákból alakítandók ki.

(6) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.

Közművek létesítményei

25.§

(1) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(2) Azoknál az ingatlanoknál, amelyek a meglevő közcsatorna hálózatára nem kapcsolódtak rá, a szennyvizeket ellenőrzötten zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt, engedéllyel rendelkező leürítőhelyre szállítani. A közcsatornahálózat megléte esetén építési engedély a hálózatra való rákötés feltételével adható meg.

(3) Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(4) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba.

(5) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.)

(6) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 méteres megközelítési távolságok figyelembevételével.

(7) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak megfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani.

(8) A kisfeszültségű villamos és a hírközlési vezetékeket és kábel TV hálózatokat meglevő, felújításra kerülő hálózatokon és az új beépítésre szánt területeken földfeletti vezetés esetén a közös oszlopsoron kell vezetni.

(9) Közszolgálati (6 m-t meghaladó magasságban elhelyezendő) hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Meglevő, vagy tervezett lakóterületet 200 m-en belül megközelítő mobil rádiótelefon bázisállomás (antennatorony és elektrotechnikai berendezéseket tartalmazó konténer) elhelyezése településképi és esztétikai szempontból nem engedélyezhető.

Általános előírások

26.§

(1) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, amelyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját jelentős mértékben zavarják, vagy lehetetlenné teszik.

(2) A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kapott környezetvédelmi engedély birtokában folytatható.

(3) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(4) Állattartás kizárólag jelen rendelet előírásai, a vonatkozó állategészségügyi, állatvédelmi és közegészségügyi jogszabályok és hatósági előírások, továbbá az önkormányzat állattartási rendeletének együttes figyelembe vételével folytatható.

Levegőtisztaság-védelem

27.§

(1) Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben folytatható, ha

a) a gazdasági területre meghatározott előírások a létesítmény kialakítását, funkció elhelyezését lehetővé teszik, és

b) ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, vagy rekreációs célú területet (zöldterület, különleges terület), továbbá Natura 2000 területet nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetők el.

(3) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a közigazgatási területen – kivéve az ipari gazdasági területet - nem folytathatók. Az ipari gazdasági területen ilyen szennyezés veszélyével járó tevékenységek kizárólag zárt térben és csak abban az esetben folytathatók, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia) a légszennyező anyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható.

Talaj- és földvédelem

28.§

(1) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

(2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.

(3) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát.

(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

(5) Talajszennyezést okozó tevékenységek – a tevékenységtől függően - kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

29.§

(1) A település közigazgatási területe a felszín alatti vizek minősége szerinti érzékeny besorolású terület. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.

(2) Új beépítésre szánt terület kialakításának feltétele a csatornahálózat kiépítése és a keletkező szennyvizek csatornahálózatba vezetése.

(3) A csatornahálózatba nem bekapcsolható külterületi területeken bármely szennyvizet eredményező létesítményre építésügyi hatósági engedélyt adni kizárólag a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvízelhelyezési kisberendezés létesítése esetén lehet. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(4) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.

(5) A szennyvizek, szennyvíziszapok felhasználása kizárólag a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások betartásával történhet.

(6) A gazdasági övezetekben tehergépkocsi várakozó helyeket, rakodótereket, munkagépek tárolására, javítására szolgáló felületeket kizárólag szilárd burkolattal ellátott vízzáró területen lehet létesíteni, melyeket kiemelt szegéllyel kell ellátni, hogy a felületükön a csapadékvíz összegyűjthető legyen. Az így összegyűjtött csapadékvizek kizárólag hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők a csapadékcsatornába. A területen kialakításra kerülő gépkocsi várakozóhelyek, tárolók gyephézagos burkolattal nem alakíthatók ki.

(7) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások, valamint a bányaművelés következtében visszamaradt bányatavak környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen

a) állattartás a felszíni vizek legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható,

b) növényvédelmi tevékenység a felszíni vizek környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 200 m-en belül korlátozottan folytatható,

c) felszíni vízi környezetbe kizárólag az általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvizek és szennyvizek vezethetők.

(8) A bányatavaknak kizárólag olyan hasznosítása engedélyezhető (pl. horgásztó, látványtó), amely során a víz szennyeződése nem következhet be. A szennyezőanyagok bemosódásának megakadályozása érdekében a bányatavak rendezése esetén a tóparti sávot úgy kell kialakítani, hogy a környező területre hulló csapadékvíz a tóba ne jusson be.

(9) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(10) A vízfolyások, csatornák, csapadékvíz-elvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.

Hulladékkezelés

30.§

(1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek a lakóterületen és a vegyes területeken kizárólag a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolódó tevékenységek (pl. fogászat, fotólabor, kozmetika) folytatása esetén engedélyezhetők. Üdülőterületen, rekreációs célú különleges területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek nem folytathatók.

(3) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(4) A településen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

(5) Az állattenyésztésből és feldolgozásból származó hulladékok ártalmatlanításakor a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.

Környezeti zaj elleni védelem

31.§

(1) Környezeti zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az országos érvényű zajvédelmi rendeletben a területre, illetve az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(2) Új épület vagy új út építése, meglévő út átépítése esetén a közlekedésből származó környezeti zajszint az országos érvényű zajvédelmi rendeletben meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.

(3) A közlekedési környezeti zaj elleni védelem érdekében a lakóterület-fejlesztési terület és a 85. sz. főút között a Szabályozási terven jelölt területen többszintű (lombkorona- és cserjeszint), vegyesen lombhullató és örökzöld növényfajokból álló védő erdő alakítandó ki, melyet a lakóterület beépítésének feltételeként kell meghatározni.

(4) A 85. sz. út melletti üdülőterületen az úttengelytől számított 70 m-en belül elhelyezésre kerülő épületek környezeti zaj elleni védelméről gondoskodni kell. A vonatkozó határértékek (nappal 60 dB, éjjel 50 dB) teljesülésének igazolását, a szükséges zajvédelem módját az épület engedélyezési tervéhez csatolt akusztikai munkarészben kell meghatározni. Az épületek használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható meg, ha a környezeti zajterhelési határértékek megvalósulása igazolható, illetve a környezeti zaj elleni védelem biztosított.

Régészeti lelőhelyek védelme

32.§

(1) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben érintő tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges. A régészeti területeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

(3) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

(4) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, amely hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

A település műemléki védelem alatt álló területei, épületei

33.§

(1) A műemlékek műemléki környezetének lehatárolását a szabályozási tervlap tartalmazza. A műemléki védelem alatt álló építészeti értékeket és a helyi védelemre javasolt művi értékeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A műemléki környezetben a homlokzatarchitektúra, a színezés, a nyílászárók elhelyezése és mérete a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően építendő ki: álló ablak, keretezés, párkány, szemöldök, fehér vagy pasztell színek és árnyalataik alkalmazása, sötét lábazat, oromfalas kialakítás. A héjazat nem készülhet műpalából, és legalább a hagyományos héjazati anyagokhoz kell igazítani (zsup, nád, cserép).

(3) Utcai homlokzaton külső gázvezeték és nyomásszabályozó nem létesíthető. A nyomásszabályozó a kerítéslábazat takarásában, vagy az udvari homlokzaton falfülkében helyezhető el. Külső homlokzaton gázvezeték a párkány vonalában a ház homlokzatával azonos színűre mázolva vezethető. Szerelt kémény és utcai homlokzaton parapet konvektor kivezető nem létesíthető.

Építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai

34.§

(1) Helyi védelem alatt álló épületek azok, amelyek a község épített emlékei között meghatározó arculatteremtő erejű értékek, amelyeket önkormányzati rendelettel védetté nyilvánítottak.

(2) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszűntetését az önkormányzatnál bárki kezdeményezheti, ennek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, pontos címét, tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját (továbbiakban tulajdonos).

b) A védetté nyilvánítás, illetve megszűntetés indoklását.

(3) A helyi értékké való nyilvánításról, az önkormányzat külön rendeletben dönt, amelyben meghatározza a védendő területeket és egyedi létesítményeket és a tulajdonosra, illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségeket. A helyi értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet.

(4) A védettségről szóló döntésről tájékoztatni kell a kezdeményezőt és a tulajdonost.

(5) A helyi egyedi védettség fennállásának, illetve annak megszűntetésének tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

A helyi egyedi védelemre vonatkozó előírások

35.§

(1) A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő.

(2) Az egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások:

a) Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágának megfelelően lehet engedélyezni.

b) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia.

c) Épületben tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai homlokzaton a tetőtéri ablak nem létesíthető.

d) Az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl.: parabola, klíma).

e) A védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.

f) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó.

(3) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után, a meglévő épület dokumentálása esetén engedélyezhető.

Élővilág, táj, természet védelme

36.§

(1) A közigazgatási területeken található természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a Natura 2000 területekre, valamint a gyepterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell. A NATURA 2000 területeit a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A biológiai sokféleség megőrzése érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.

(3) Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell. Nyilvántartásba vételre javasolt egyedi tájértékek a szabályozási tervlapokon jelölt, ill. a HÉSZ mellékletében felsorolt természeti és művi tájalkotó elemek.

A település zöldfelületeinek védelme

37.§

(1) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben szabad.

(2) Közterületen, gazdasági területen, különleges területen, valamint kereskedelmi, szolgáltató vagy intézményi funkciójú vegyes területen a kivágott, elhalt növényzet pótlásáról a növényzet jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia.

(3) Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(4) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

Záró rendelkezések

38.§

(1) A jelen rendelet 2006. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Veszkény Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi településrendezési szabályozási és építési előírások Veszkény község összevont rendezési tervéről szóló 25/1997.(XII. 29.) rendelete, és ennek módosításáról szóló 2/2002. (III. 1.) számú rendelete, illetve a helyi településrendezési és építési előírások Veszkény kavicsbánya- tó és környéke részletes rendezési tervéről szóló 5/1998. (II. 1.) rendelete.

(3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.