Veszkény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013.(XI.25.) rendelete

az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2014. 01. 29

Veszkény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013.(XI.25.) rendelete

az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

2014.01.01.

Veszkény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (2) bekezdésében, 45. § (1)-(4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) és (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § valamint a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kapott felhatalmazások alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I FEJEZET

A RENDELET HATÁLYA

1. § A rendelet hatálya kiterjed Veszkény község területén élő

a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 3. § (1) b), c), d), (2), (3) bekezdésében meghatározott személyekre,

c) a Sztv. 6. §-ban meghatározott hajléktalan személyekre.

d.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott személyekre.

II. Fejezet

PÉNZBENI ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása

2. § (1) A Sztv. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontja alapján a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a támogatás folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Kapuvári Családsegítő Intézet Családsegítő Szolgálatával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles:

a) a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni a támogatást megállapító határozatban megjelölt időben,

b) a személyi adataiban, szociális helyzetében és családi körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül bejelenteni,

c) a Családsegítő Szolgálattal való folyamatos együttműködés keretében a kijelölt családgondozó által megadott időpontokban, de legalább kéthavonta megjelenni a szolgálatnál.

(3) A Családsegítő Szolgálat a segélyezett személy részére szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, beilleszkedési programokat szervez, és az együttműködésre kötelezettel a programokban való részvételről megállapodást köt.

(4) A beilleszkedést segítő program típusai:

a) kapcsolattartás a Családsegítő Szolgálat családgondozójával, egyéni családsegítés, a megfelelő ellátások személyre szabott igénybevételére ösztönzés

b) életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadásokon való részvétel

c) egészségügyi, szociális és mentális állapot javítást célzó foglalkozások, tanácsadás

d) csoportos készségfejlesztő tréningek

(5) Az együttműködés megszegésének esetei:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban megadott határidőn belül nem keresi fel a Családsegítő Szolgálatot és nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét

b) az együttműködés során a megadott időpontokban nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálat családgondozójánál

c) nem működik együtt a beilleszkedési program tartalmi elemeinek megvalósításában

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családsegítő Szolgálat 5 munkanapon belül írásban jelzi a jegyzőnek.

(7) Az együttműködésre kötelezett, rendszeres szociális segélyben részesülő, amennyiben a közfoglalkoztatásban való részvételt önként vállalja és a közfoglalkoztatása a közfoglalkoztatási terv alapján biztosítható, a polgármester az önkormányzat nevében legfeljebb l éves időtartamra megállapodást köt.

Méltányossági ápolási díj

3. § (1) A Sztv. 43/B. § (1) bekezdése szerinti méltányossági ápolási díj megállapítása a Sztv. 40-44. §-ai alapján történik.

(2) Nem állapítható meg méltányossági ápolási díj, ha az ápoló családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén annak 150%-át meghaladja.

Önkormányzati segély

4. § (1) Önkormányzati segélyben részesíthető, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élőknél ennek 150%-át nem haladja meg.

(2) Önkormányzati segélyt kaphatnak, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Önkormányzati segély adható

a) egyszeri alkalommal – melynek összege legalább 1.000,-Ft, de legfeljebb 30.000,-Ft lehet, és 1 naptári éven belül ugyanaz a személy (család) legfeljebb 3 alkalommal részesíthető segélyben, valamint

b) havi rendszerességgel legfeljebb 12 hónapra, melynek összege legalább 1.000,-Ft, de legfeljebb 10.000,-Ft lehet.

c.) Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.
d.) Az (5) bekezdés f.) pontban foglalt esetben az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
e.) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.
f.) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 150.000.- Ft.
(4) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha
a) a kérelem erre irányul, vagy
b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.
(5) Természetbeni juttatások az alábbiak lehetnek:
a) élelmiszervásárlás
b) tüzelő vásárlás
c) tankönyv-, tanszervásárlás
d) közüzemi díj kifizetése
e) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése
f.) elhunyt személy eltemettetéséhez történő hozzájárulás
(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt juttatások esetében vásárlási utalvánnyal történhet a segélyezés. Az (5) bekezdés c), d) és e) pontjaiban foglalt juttatások esetében a segélyt az oktatási nevelési intézmény, illetve a közüzemi szolgáltató részére történő átutalással is lehet folyósítani.
(7) Az (1) bekezdésben foglalt jövedelmi viszonyoktól eltérően átmeneti segélyben részesíthető kivételes méltányosságból az is, aki - természeti csapás, katasztrófa, baleset, betegség miatt - rendkívüli élethelyzetbe került és segítség nélkül a létfenntartása veszélybe kerülne. Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmezô a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.
(8) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni.

Szülési támogatás

5. § (1) Szülési támogatásban részesíthető az a szülő, akinek gyermeke született, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.

(2) A szülési támogatás összege gyermekenként 10.000 Ft.

(3) Szülési támogatást a gyermek születését követő 30 napon belül lehet igényelni.

III. Fejezet

TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

Köztemetés

6. § A köztemetés elrendelése a Sztv. 48. §-a alapján történik.

Méltányossági közgyógyellátás

7. § Méltányosságból közgyógyellátásban részesíthető az a személy, akinek

a) a családjában az egy főre eső havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át nem haladja meg, és

b) havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

IV. Fejezet

A PÉNZBELI-, A TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

8. § (1) A pénzbeli és a természetbeni ellátások tekintetében a képviselő-testület és a polgármester jár el.

(2) A képviselő-testület dönt: méltányossági ápolási díjról (5. §), méltányossági közgyógyellátásról (10. §)

(3) A polgármester dönt: az önkormányzati segélyről (4. §), a szülési támogatásról (8. §), köztemetésről (9. §), étkeztetésről (14. §).

9. § (1) A ellátás kérelemre és az Sztv. 45. § (8) bekezdés alapján hivatalból is előterjeszthető a Veszkényi Közös Önkormányzati Hivatalban (9352 Veszkény, Fő utca 63.).

Az 1. melléklet szerinti ”kérelem” formanyomtatvány a hivatalban elérhető.
(2) A kérelemhez a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet átal említett ellátások tekintetében az ott felsorolt mellékleteket kell csatolni.
(3) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelmeknél a megelőző 1 hónap átlagát, egyéb jövedelmek esetében a megelőző 12 hónap átlagát kell figyelembe venni.
(4) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi- és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Errôl a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.
(5) A benyújtott kérelem valóságtartalma minden esetben környezettanulmány készítésével vizsgálható.
(6) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.
(7) A kérelmező kezéhez fizetendő támogatások kifizetése – az ügyfél kérése szerint – történhet: házipénztárból vagy lakossági folyószámlára való átutalással.
V. Fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOLGÁLTATÁSOK

10. § A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások körében az önkormányzat

a) étkeztetést,

b) házi segítségnyújtást,

c) családsegítő szolgáltatást,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,

e) támogató szolgálatot,

f.) gyermekjóléti szolgálatot
g.) gyermekek napközbeni ellátását biztosítja.

Étkeztetés

11. § (1) A szociális étkeztetés tekintetében szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint saját jogú nyugellátásban részesül.

(2) Az étkeztetés történhet

a) házhoz szállítással,

b) a jogosult általi elvitellel.

(3) A szociális étkeztetést az önkormányzat a konyhája útján biztosítja.

Házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

támogató szolgálat

12. § (1) A házi segítségnyújtással, a családsegítéssel és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással összefüggő feladatokat az önkormányzat a Kapuvári Családsegítő Intézet Családsegítő Szolgálatával látja el.

(2) A támogató szolgálattal összefüggő feladatokat az önkormányzat a Magyar Máltal Szeretetszolgálat Egyesülettel kötött ellátási szerződés keretében látja el.

Gyermekjóléti szolgálat

13. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat más települési önkormányzatokkal közösen társulási megállapodás alapján biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételéhez kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést tenni közvetlenül a családgondozónál lehet.

Gyermekek napközbeni ellátása

14. § A gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat óvoda fenntartása útján biztosítja.

Térítési díj

(Sztv. 115. §-hoz, és a Gyvt. 146. §. 147. § és 148. §-hoz)

15. § (1) Az Sztv. 115. § (1) bekezdés szerinti intézményi térítési díjat az önkormányzat külön rendelete határozza meg.

(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetésért intézményi térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjak mértékét az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások hatásköri és eljárási szabályai

16. § (1) Az étkeztetés iránti kérelmet a Veszkényi Közös Önkormányzati Hivatalnál (9352 Veszkény, Fő utca 63.) lehet előterjeszteni. A kérelemről a polgármester dönt.

(2) A házi segítségnyújtás, a családsegítés és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Kapuvári Családsegítő Intézet Családsegítő Szolgálata ügyintézőjénél lehet előterjeszteni a szolgálat által Veszkény községben tartott ügyfélfogadási időben. A kérelemről a szolgálat intézményvezetője dönt.

(3) A támogató szolgálat iránti kérelmet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület ügyintézőjénél lehet előterjeszteni. A kérelemről a szeretetszolgálat vezetője dönt.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

(5) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az intézményvezető és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,

b) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára,

c) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl.: betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,

d) az ellátás megkezdésének időpontjára,

e) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.

(6) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha

a) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább egy hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

b) az ellátott a részére megállapított személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta,

c) az ellátott magatartásával az ellátást akadályozza vagy lehetetlenné teszi.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

17. § (1) E rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális ellátásokról szóló 6/2009.(II.24.) rendelete, valamint az egyes gyermekvédelmi ellátásokról szóló 2/2006. (II.1.) rendelet.

1. melléklet a 9/2013.(XI.25.) rendelethez.

1. melléklet

KÉRELEM
Alulírott: ………………………………………………………………………..
Lakcím: …………………………………………………………………………
Kért segélyforma:
- Méltányossági ápolási díj
- Önkormányzati segély
- Szülési támogatás
- Méltányossági közgyógyellátás
INDOKAIM: ……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………….…..
…………………………………………………………………………………………………...
……………………………………………………………………………………………….…..
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
A család jövedelmi helyzete:

Név:

Születési hely és idő

Havi jövedelem

Egyéb tényező








Összesen:

Egy főre jutó jövedelem a családban: ………………………… *(az ügyintéző tölti ki)
Dátum:………………………
…………………………………..
kérelmező aláírása
Csatolandó igazolások:
- munkáltató által kiállított utolsó 3 havi átlagkereset igazolása, (vállalkozók esetében APEH igazolás),
- gyermekek tanulói, vagy hallgatói jogviszonyának igazolása,
- ápolási díjhoz igazolás a fizetés nélküli szabadságról,
- temetési költség igazolása (amennyiben temetéshez kérik a segélyt),
- születési anyakönyvi kivonat (szülési segélyhez),
- orvos által kiadott igazolás a méltányossági közgyógyellátásához,
- alanyi jogú közgyógyellátás elutasításáról határozat a méltányossági közgyógyellátásához,
- egyéb, a kérelmező által fontosnak tartott igazolás