Veszkény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel és településrendezéssel, a települési arculati kézikönyvvel és a településképi rendelettel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya

1. § A helyi településképi rendelet célja Veszkény község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.

2. § (1) Veszkény területén telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(2) E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.

(3) A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít.

3. § E rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

b) 2. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája

c) 3. melléklet – Formanyomtatvány a településképi bejelentési eljáráshoz

4. § E rendeletben Veszkény területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.

2. Értelmező rendelkezések

5. § Fogalommeghatározások:

a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.

b) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

c) Közterület: az az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

d) Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének – az építészeti, táji-, természetiérték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy kialakítását jelenti.

e) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

f) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

g) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.

h) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.

i) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

j) Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület.

k) Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.

l) Információs berendezés: plakátok, hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, egy oldalán 2,0 m²-nél kisebb felületű reklámberendezés és a tájékozódást segítő, az adott közterületen vállalkozások nevét tartalmazó berendezés.

3. A helyi védelem célja, feladata

6. § (1) A helyi védelem célja az épített és települési környezet, valamint természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.

(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.

(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

4. A helyi védelem fajtái

7. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

8. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszüntetéséről – jelen rendelet módosításával – a képviselő-testület dönt.

(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett épület vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki, természetvédelmi) védettséget kap, vagy

e)  a védett érték szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.

(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),

c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt),

d) a kezdeményezés indoklását, és

e) a jelenlegi – és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,

b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek), és

c) a kezdeményezőt.

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(6) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját, és

b) a kezdeményezőt.

(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(10) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására az önkormányzat a költségvetésében a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek, a védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

9. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve:

a) az eredeti homlokzati tagozatokat,

b) nyílásrendet, arányokat,

c) részletképzéseket,

d) tetőformát, tetőhajlásszöget, és

e) anyag- és színhasználatot.

(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) Az épületek felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.

(5) Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, úgy az a bontás után a meglévővel azonos, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épülettel pótolható.

(6) A védett épületen, építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, valamint napelem és napkollektor) nem helyezhető el.

(7) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.

(8) Helyi védett épületen tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai homlokzaton tetőtéri ablak nem létesíthető.

(9) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.

10. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2)  A támogatás mértékét a képviselő-testület évente a költségvetésben határozza meg.

(3)  A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a képviselő-testület állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

a)  a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja, és

b)  a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

7. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái

11. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

a) településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó/településközponti funkciójú beépítésre szánt területek,

b) településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági, üdülő és különleges funkciójú beépítésre szánt területek, és

c) településképi szempontból meghatározó ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területek.

(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területek az egyéb beépítésre nem szánt területek.

8. Településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó/településközponti funkciójú

beépítésre szánt területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

12. § (1) A területen az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(2) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző előkerti méreteket és lakóépületek esetében az oldalhatáron álló (helyenként zártsorúsodó) beépítési módot.

(3) A területen maximum három terepszint feletti szint létesíthető.

(4) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.

(5) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(6) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(7) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(8) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.

(9) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(10) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell előnyben részesíteni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését.

(11) Tűlevelű fafajok alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.

(12) Közterületen ültetett növényzet a közterületek (pl. járdák) rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja.

(13) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(14) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(15) A területen kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

a) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

b) időtálló, minőségi anyagok használata,

c) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,

d) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata, és a településen jellemző tömör fémlemez

e) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) tilos,

f) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

(16) Az utcafronti kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, natúr alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.

9. Településképi szempontból meghatározó jellemzően lakó/településközponti funkciójú beépítésre szánt területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

13. § (1) Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 8,0 méternél több.

(2) A falusias lakóterületeken az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) Az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége max. 10,0 m lehet, ennél szélesebb homlokzat sátortetővel, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet.

b) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.

c) A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű fedőanyag (pld. cserepeslemez) lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag­ hullámlemez, trapézlemez, nem alkalmazható).

(3) A településközponti területeken az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) Az épületek kialakítása csak magas tetővel történhet.

b) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.

c) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű fedőanyag (pld. cserepeslemez) lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag­ hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható).

(4) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) héjazat a megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle héjazat helyezhető el.

(5) A Fő utcában és a Szabadság utcában az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.

(6) A terület lakóutcáiban törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok, és a tetőgerinc irányok idomulására, illeszkedésére.

(7) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

b) tagozatokat visszafogottan használó,

c) díszítésében egyszerűségre törekvő, hagyományokat követő,

d) földszíneket, természetes színeket vagy fehér színt alkalmazó,

e) harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók,

f) nyílásrendszerében rendezett,

g) logikát tükröző, természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó, és

h) a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(8) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egyebe építve alakítható ki.

(9) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.

(10) Közterületre nyíló oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető. Maradhat

(11) A településkép védelme érdekében a Fő utcában és a Szabadság utcában gerendaház, faház és deszka borítású épület nem létesíthető. Ezekben az utcákban az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani.

(12) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

(13) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(14) A területen az anyaghasználat:

a) időtálló,

b) minőséget képviselő,

c) természetes (pl. kő, tégla, fa, üveg),

d) környezetétől nem elütő színű, és

e) árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(15) A területen a tömegformálás:

a) építészeti minőséget tükröző,

b) arányos, és

c) funkciójával összhangot mutató legyen.

(16) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(17) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(18) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

(19) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, valamint egyéb gépészeti berendezés (kivéve napelem és napkollektor) kültéri egysége utcai homlokzaton nem létesíthető.

10. Településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági, üdülő és különleges

funkciójú beépítésre szánt területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

14. § (1) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezésének során növényzet telepítésénél előnyben kell részesíteni a tájba illő, őshonos növényeket.

(2) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

11. Településképi szempontból meghatározó jellemzően gazdasági, üdülő és különleges

funkciójú beépítésre szánt területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15. § (1) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

b) tagozatokat visszafogottan használó,

c) díszítésében egyszerűségre törekvő,

d) harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen teljes homlokzaton     nem alkalmazhatók,

e) nyílásrendszerében rendezett,

f) logikát tükröző, és

g) a homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(2) A területen az anyaghasználat:

a) időtálló, és

b) minőséget képviselő legyen.

(3) A területen a tömegformálás:

a) építészeti minőséget tükröző,

b) arányos, és

c) funkciójával összhangot mutató legyen.

(4) Az üdülőterületeken az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:

a) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű fedőanyag (pld. cserepeslemez) lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag­ hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható).

b) Az övezetben kialakításra kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek , továbbá magastetős kivitelűek.

c) Az elhelyezésre kerülő kerítések kizárólag áttört, tájba illő építészeti kialakításúak, színezésűek és anyaghasználatúak lehetnek. Tömör kerítések nem létesíthetők.

12. A településképi szempontból meghatározó ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

16. § (1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

(2) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

13. A településképi szempontból meghatározó ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. § (1) A területen az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.

(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(4) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(6) A területen az anyaghasználat:

a) időtálló,

b) minőséget képviselő,

c) természetes (pl. kő, tégla, fa),

d) környezetétől nem elütő színű, és

e) árnyalatában földszínű, természetes színű vagy fehér legyen.

(7) A területen a tömegformálás:

a) építészeti minőséget tükröző,

b) arányos, és

c) funkciójával összhangot mutató legyen.

(8) Kerítés csak telekhatáron építhető.

(9) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.

(10) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége (kivéve napelem és napkollektor) közútról látható homlokzaton nem létesíthető.

14. Az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre

vonatkozó egyedi építészeti követelmények

18. § (1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) A területen az anyaghasználat:

a) időtálló,

b) minőséget képviselő, és

c) környezetétől nem elütő színű legyen.

15. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

 elhelyezésére vonatkozó követelmények

19. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszí feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:

a) külterületi közlekedési és közműterületek,

b) a gazdasági területek (kereskedelmi-szolgáltató-ipari gazdasági területek, mezőgazdasági jellegű, gazdasági területek, különleges területfelhasználásba sorolt gazdasági jellegű területek).

(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:

a) az ökológiai hálózat területei,

b) közparkok, közkertek, közterek területei,

c) a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőterületek, és

d) vízgazdálkodási területek.

(3) A Hanság Érzékeny és Magas Természeti Értékű Területeivel érintett területen, ökológiai magterületen és ökológiai folyosó területén és pufferterületen, Natura 2000 területeken, régészeti lelőhely területén, valamint műemléki környezetben, és e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

(4) Településképi szempontból meghatározó területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

(5) Településképi szempontból meghatározó területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

16. Reklámokra vonatkozó településképi követelmények

20. § (1) E fejezet hatálya Veszkény község közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére terjed ki.

(2) E fejezet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki Veszkény községben az (1) bekezdésben meghatározott helyen reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.

(3) E fejezet alkalmazásában:

a) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;

b) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;

c) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

d) információs vagy más célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz

e) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

f) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

g) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat képviselő-testülete és annak szervei tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán vagy épület előtt, illetve annak bejáratánál kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

h) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen vagy az önkormányzati épület bejáratánál elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

i) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

21. § Veszkény község közigazgatási területén tiltott valamennyi e fejezetben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

22. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán, az utasvárótól számítva ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs vagy más célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(6) A közérdekű molinó és az építési reklámháló kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

23. § (1) Reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges. 

(2) Kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs vagy más célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

24. § (1) Veszkény község közigazgatási területén a közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2) A közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

(3) Információs vagy más célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk, és

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(4) Az információs vagy más célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(5) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Veszkény Község Önkormányzata az információs vagy más célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

25. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

26. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára, de legfeljebb 6 hónapra építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

17. Településképi bejelentési eljárás a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére

27. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv.-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(3) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(4) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(5) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr., a Kr., valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

18. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

28. § A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a)  az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni,

b) gépészeti berendezés (kivéve napelem és napkollektor) kültéri egységeinek településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni,

c) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

ca) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;

cb) arányos,

cc) a funkciót tükröző, és

cd) a településképet kedvezőtlenül a leg kevésbé érintő kialakítás alkalmazható.

d) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

da) nem rozsdásodó,

db) minőséget képviselő,

dc) könnyen karbantartható,

dd) élénk színeket nem használó, és

de) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.

19. Szakmai konzultáció és településképvédelmi tájékoztatás

29. § (1) Településképi konzultáció kötelező a

a) településképi szempontból meghatározó területeken és

b) helyi védett épületek, objektumok esetén

minden építési, átalakítási, felújítási munka megkezdése előtt.

(2) A szakmai konzultációt és a településképvédelmi tájékoztatást a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész látja el.

(3) A szakmai konzultációt és a településképvédelmi tájékoztatást a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi.

(4) A szakmai konzultációhoz benyújtandó írásbeli kérelem tartalmi követelményei:

a) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),

b) tervezett tevékenység rövid leírása,

c) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához, és

d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása (amennyiben releváns).

(5) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész gondoskodik.

20. Településképi bejelentés

30. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az e rendeletben meghatározott

a) településképi szempontból meghatározó településrészek területén és

b) helyi védett épületek, objektumok vonatkozásában

az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, valamint a reklámok és rendeltetésmódosítások tekintetében.

(2) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet az Osli Közös Önkormányzati Hivatal Veszkényi Kirendeltségén (9352 Veszkény, Fő utca 63.), kell benyújtani a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon. A vonatkozó jogszabályban meghatározott mellékletek közül a kérelem elbírálásához szükséges tartalmú dokumentációt papíralapon két példányban kell benyújtani. A kérelmezőnek a dokumentációra rá kell vezetni a kérelemmel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a kérelem tárgyát, a kérelmező nevét és aláírását minden adattartalmú oldalon, vagy bonthatatlan fűzésben a kezdőlapon.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során – különösen – az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség,

b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,

c) a kialakult és elvárt településképhez való illeszkedés, és

d) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, területfelhasználás megfelelősége.

(4) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről (kikötéssel vagy anélkül) hatósági határozatban dönt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(5) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet elutasítja. A döntésről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(6) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Veszkény Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén hozza meg, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül hozza meg.

(7) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett reklámhordozókat a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítást követő – ha jogszabály kivételt nem tesz – 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani.

(8) Amennyiben a reklámhordozó eltávolítását a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a jegyző vagy közterület tulajdonos nevében eljáró polgármester intézkedik a végrehajtásáról.

21. Településképi kötelezés és bírság

31. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

a) a településképi bejelentés és kötelező konzultáció elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén,

b) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg a településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő, megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető vagy nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez,

c) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen

ca) az épület jókarbantartása,

cb) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,

cc) egységes megjelenésének biztosítása,

cd) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,

ce) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása,

cf) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata, vagy

cg) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése

érdekében,

d) a településképi konzultáción készült feljegyzésben foglaltak be nem tartása esetén,

e) településképi konzultáció és településképi bejelentés elmulasztása esetén, és

f) védett növényzet és helyi védett érték rongálása, karbantartásának elmulasztása, elpusztítása, veszélyeztetése esetén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén a polgármester felhívja a jogsértő figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) Ha a jogsértő a magatartást a (2) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, átruházott hatáskörben a polgármester

a) 30 napos határidő tűzésével, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírságot,

b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén, 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt bírságot,

c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő bírságot

szab ki.

(4) A bírság ismételten is kiszabható.

22. Záró rendelkezések

32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

33. § (1) ^[1]

(2) ^[2]​