Veszkény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020. (II. 21.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2023. 02. 24- 2024. 01. 31Veszkény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020. (II. 21.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Veszkény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) területi hatálya Veszkény Község közigazgatási területére (továbbiakban: a település) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a HÉSZ és a rajzi tervmellékletei rendelkezései és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai szerint szabad.
(3)1 A rendelet mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: SZ-1 jelű szabályozási terv – A közigazgatási terület külterületére,
b) 2. melléklet: SZ-2 jelű szabályozási terv – Központi belterületre,
c) 3. melléklet: TT04589-M1/21 munkaszámú, SZ-1/M1-2021 jelű napelem-park céljára szolgáló területet érintő szabályozási tervi módosítás,
d) 4. melléklet: TT04589-M1/21 munkaszámú, SZ-2/M1-2021 jelű lakó és gazdasági célra szolgáló területet érintő szabályozási tervi módosítás.
(4) A rendelet függelékei:
a) 1. függelék: Művi értékvédelem,
b) 2. függelék: Táj- és természetvédelem,
c) 3. függelék: Mintakeresztszelvények.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó telek;
2. Főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület;
3. Kialakult, beépített tömb: a belterületen, a beépítésre szánt területeken a telektömbben 75%-ban beépültek a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint;
4. Kialakult beépítettség: település már beépült telkén az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett adatszolgáltatás alapján vagy jogosan szerzett építési joggal épült építmények bruttó alapterületéből számított beépítettség.
5. Kötelező védőzöldsáv: a szabályozási terven jelölt helyen, közterületen és jellemzően beépítésre nem szánt területen lévő telken létesített védelmi célú zöldsáv;
6. Közforgalom elől el nem zárt magánút: közlekedési célra fenntartott, gépkocsi közlekedésre is alkalmas és közműkiszolgálást biztosító terület;
7. Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését segítő, kiegészítő rendeltetésű épület;
8. Szerkezeti jelentőségű külterületi földút: a közúti úthálózattal kapcsolatot biztosító földút, ami szervezi és gyűjti a mezőgazdasági területekre irányuló forgalmat
9. Telek be nem építhető része: a szabályozási terven külön megjelölt telekrész, melyen védelmi szempontból, vagy későbbi hasznosítás érdekében épület nem helyezhető el, nem építési hely; területe az építési telek zöldfelületeként beszámítható.
10. Telekigényes közműlétesítmény: nem vonalas jellegű közüzemi közműlétesítmények (elektromos alállomás, gázfogadó, vezetékes hírközlési központ, szennyvíz átemelő),
11. Telek zöldfelületként fenntartandó, kialakítandó része: a szabályozási terven jelölt helyen, építési telken létesített káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület;
12. Terepszint alatti beépítettség: az épület alatti pinceszint és a terepszint alatti építmények bruttó alapterületének együttese;
13. Zártsorúsodó beépítési karakter: olyan kialakult épület elhelyezési típus, ahol az épület az oldalhatáron álló építési helyen belül és kívül helyezkedik el, az épület és az oldalsó telekhatár közötti oldalkert legfeljebb 3m, vagy 3m-nél kisebb.
3. Szabályozási elemek és alkalmazásuk
3. § (1) A szabályozási terven alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:
a) meglévő és tervezett szabályozási vonal (meglévő és tervezett közterületi telekhatár, tömbhatár);
b) szabályozási szélesség, kiszabályozott közterületi szélességek, vagy a földhivatali nyilvántartás szerinti közterületi szélesség és azok méretezése;
c) építési övezet, övezet határa és a hozzá rendelt, építési övezeti, övezeti paraméterek, melyeket az építési övezethez, övezethez tartozó telekrészre kell kötelezőnek tekinteni. A belterületi határt, a szabályozási vonalat és a szabályozási terven eltérő színnel jelölt területhasználatot egyben építési övezet, övezet határként kell értelmezni;
d) az építési határvonal, építési hely rajzi és szöveges rendelkezése, a mindenkori telekhatárhoz viszonyítottan;
e) a telek be nem építhető része,
f) kötelező védőzöldsáv és a telek zöldfelületként fenntartandó, kialakítandó része;
g) közforgalom elől el nem zárt magánút.
(2) A szabályozási terven jelölt más jogszabály által elrendelt kötelező erejű szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ;
b) művi értékvédelemi, örökségvédelmi elemek (régészeti lelőhely, műemlék, műemléki környezet);
c) táj- és természetvédelmi elemek (Natura2000, ökológiai folyosó, pufferterület övezete);
d) védőterületek, védősávok, (közlekedési és közműlétesítmények, felszíni és felszínalatti vízvédelmi területek határa).
(3) A szabályozási terven alkalmazott javasolt szabályozási elemek az alábbiak:
a) tervezett belterületi határ,
b) javasolt tervezett telekhatár,
c) javasolt megszüntető jel.
(4) A szabályozási terven jelölt egyéb, az (1)-(3) bekezdésben nem szereplő elemek, tájékoztató elemek, melyek a tájékozódást és a szabályozási terv értelmezését segítik.
(5) A szabályozási terven alkalmazott kötelező szabályozási elemektől eltérni csak a 4. §-ban meghatározott esetekben lehet, egyéb esetben a HÉSZ-t, és annak mellékletét képező szabályozási tervet előzetesen módosítani szükséges.
(6) A szabályozási terven alkalmazott más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, a javasolt szabályozási elemek és tájékoztató elemek a szabályozási terv módosítása nélkül is változtathatók. A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek kizárólag a más jogszabályban meghatározott előírásokkal összhangban változtathatók.
4. Az egyes szabályoktól való eltérés lehetősége
4. § (1) A szabályozási terv szerinti meglévő és tervezett közterületek a szabályozási terv módosítása nélkül szélesíthetők az utak kezelőinek hozzájárulásával, amennyiben a visszamaradó telkek az övezeti, építési övezeti előírásoknak továbbra is megfelelnek, a szélesítés legalább két utca közötti hosszban megtörténik és az érintett tulajdonosok a területet az önkormányzat részére tulajdonba adják, vagy külön megállapodással közhasználat céljára átadják.
(2) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban (az út szélességének változtatása nélkül) elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajmechanikai állapotok, a forgalomtechnikai megoldások, vagy a tulajdonjogi rendezések külön-külön vagy együttesen indokolttá teszik, és a változtatás nem teszi lehetetlenné az övezetre, vagy építési övezetre előírt minimális telekméretek betartását, az új közlekedési közterület hálózati vonalvezetését. A változtatás részeként a tervben meghatározott minimális közterületi szélesség, nem csökkenthető.
(3) A szabályozási terven jelölt építési övezet, övezet határa nem jelent kötelező telekosztást, kötelező telekhatárt, vagyis egy telek tartozhat több építési övezethez, övezethez is. Több építési övezetbe tartozó építési telken az építési övezeti, övezeti paramétereket a telek adott építési övezetbe, övezetbe tartozó részére kell alkalmazni.
(4) Építési övezetek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező telek legfeljebb 15%-ig érvényesíthető a változás. Egy adott terület esetében az építési övezeti határ, övezeti határ korrigálását a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal lehet érvényesíteni, telekegyesítést, telekhatár-rendezést követően.
(5) Telekigényes közműlétesítmény számára telek bármely övezetben és bármely építési övezetben kialakítható. A telek nagyságára és beépíthetőségére, a környezetében lévő övezeti és építési övezeti rendelkezések nem értelmezendők. A közműlétesítmény telkének nagyságát és beépítettségét, építményeit a technológiai igények, külön jogszabályok és védőtávolságok határozzák meg.
(6) Az ingatlanok normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Ettől eltérni a településközponti vegyes építési övezetekben lehet közösségi rendeltetés esetén, amennyiben a telekszerkezet, telekterület és a beépítés nem teszi lehetővé a telken belüli parkoló létesítést, viszont a közterületi szélesség alkalmas a parkoló felületének befogadására.
5. Belterületi határ változására, belterületbe vonásra vonatkozó előírások
5. § (1) A szabályozási terven jelölt, tervezett belterülethez tartozó földrészletek bevonása szakaszosan is végrehajtható, az időszerűség, a konkrét építési igények függvényében. A közműhálózat kiépítésének feltételeit külön önkormányzati döntés alapján településrendezési szerződésben kell rögzíteni.
(2) A lakóterületi fejlesztés esetén, a vonatkozó építési övezet szerinti építést a belterületbe vonásnak meg kell előznie. Tervezett belterületi határon belüli lakóterületi felhasználásra akkor kerülhet sor, ha az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott terület belterületbe csatolása megvalósul legalább a beépíteni kívánt tömb szintjén, a meglévő belterülethez való közvetlen csatlakozás esetén.
(3) Gazdasági építési övezetbe és beépítésre nem szánt különleges övezetbe sorolt területek felhasználása belterületbe vonás nélkül is megvalósítható.
6. Közterület alakításra vonatkozó előírások
6. § (1) A település közterületein felszín felett a közlekedési és közmű létesítményeken kívül elhelyezhető:
a) reklám és reklámhordozó berendezés a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet figyelembevételével,
b) közúti tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények, várakozóhelyek és tartozékaik, hulladékgyűjtő edényzet,
c) alkalmi vásárok építményei,
d) hírlap- és virágárusító pavilon, kioszk,
e) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
f) park és játszótér építményei,
g) szobor, díszkút, szakrális emlék,
h) távbeszélőfülke,
i) közlekedési zöldfelület, útsorfa,
j) közösségi kulturális célú épület,
k) közparkoló.
(2) A felszín feletti berendezések, utcabútorok csak a terület tulajdonosa és kezelője hozzájárulásával helyezhetők el, amennyiben a gyalogos és gépjárműforgalom biztonsága sértetlen marad, biztosított az akadálymentes útmenti 0,5m széles biztonsági sáv, akadálymentes legalább 1,5m széles járdaszakasz, vagy gyalogos sáv.
(3) A település közterületein felszín alatt elsődlegesen nyomvonalas közművezetékek helyezhetők el.
(4) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok és a közlekedés forgalomtechnikai igénye nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a következők szerint:
a) egyoldali fasor telepítendő 10m- 14m közötti szélességű lakóutcákban, egyéb kiszolgáló utakon,
b) kétoldali fasor telepítendő a 14m széles, vagy 14m-nél szélesebb közterületeken,
c) közkertek, közlekedési zöldfelületek jelképes, 80%-ban áttört, átlátható, legfeljebb 1,35m magas kerítéssel keríthetők körbe a közlekedés biztonságának megtartása mellett.
(5) A belterületen a kapubehajtókat egységes műszaki paraméterekkel, az útburkolathoz és járdához illeszkedő anyaghasználattal, a felszínivíz-elvezetés rendszeréhez igazodóan kell kialakítani, az út hálózati szerepkörétől függetlenül. A közterületi kapubehajtó csak útkezelői hozzájárulással valósítható meg.
7. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
7. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A területhasználat és építés során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek megmaradását, kiemelten a vizes élőhelyek, vízfolyások és csatornák kapcsolatát az országos ökológiai hálózathoz.
(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.
8. A föld és a talaj védelmének általános előírásai
8. § (1) A termőföldet a mező- és erdőgazdálkodási területeken, valamint más rendeltetésű területek zöldfelületein meg kell védeni, és azokon növényt telepíteni csak a termőföld értékének fenntartása mellett lehet.
(2) Új beépítésre szánt építési telken építési munkák során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(3) A humuszvagyon védelmének biztosítása érdekében az építési tevékenységgel nem járó termőföldet érintő tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(4) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózió elleni védelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.
(5) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés részeként el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.
9. A vizek védelmének általános előírásai
9. § (1) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. A mederrendezés vízjogi létesítési engedély alapján történhet.
(2) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről gondoskodni kell.
(3) A felszíni vizek elvezetésének módját a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.
(4) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak, és a vízjogi létesítési engedélyben meghatározottaknak megfelelően kell megvalósítani.
10. Levegőtisztaság-védelem általános előírásai
10. § (1) Új, légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények csak az erre lehetőséget adó építési övezetben, a védendő területhasználatú területek jó környezet-minőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályok, valamint a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- hatóság előírásai, a környezetvédelmi engedélyben és jelen rendeletben foglaltak szerint helyezhető el.
(2) A potenciálisan diffúz légszennyezést okozó anyagokat szabadtéren tárolni, illetve szállítani, az épített környezet, a jó környezetminőség védelme érdekében csak a felporzást megakadályozó felülettakarás, és egyéb hatékony technológia megoldás (pl. felületnedvesítés) alkalmazásával lehet.
11. Zaj- és rezgés elleni védelem általános előírásai
11. § Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, – különösen a felszíni bányászat és az ahhoz kapcsolódó közúti szállítás, és egyéb építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. A területhasználat, az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető.
12. Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai
12. § (1) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, lakossági hulladékudvar területén történhet.
(2) A település hulladékgyűjtési rendszerében kiemelt feladatként kell kezelni a szelektív hulladékgyűjtés és elszállítás fejlesztését. A hulladékgyűjtés minél szelektívebbé tételét minden lehetséges módon elő kell segíteni.
13. Tilalmak, védőtávolságok és korlátozások
13. § (1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül haszonállat tartás céljára szolgáló épület, épületrész (pl.: istálló, trágyatároló) nem létesíthető.
(2) A központi belterületen haszonállat tartására szolgáló rendeltetésű épület, épületrész és trágyatároló a telken belüli, és a szomszédos telken álló lakóépülettől biztosított legalább 15 m-es védőtávolság megtartásával építhető, abban az esetben, ha az nem korlátozza a szomszédos telek lakóépülettel történő beépíthetőségét.
(3) Közlekedési létesítmények védősávjai:
a) A 85. számú Győr-Nagycenk másodrendű főút mindkét oldalán 100m-100m széles védősáv tartandó, ahol épület, kerítés védőtávolságon belül csak a közútkezelő hozzájárulásával létesíthető.
b) Az országos úthálózat részét képező 8516 j. Veszkény-Babót, 8514 j. Bősárkány-Kapuvár, 8515 j. Osli-Szárföld összekötő utak külterületi szakaszának mindkét oldalán 50m-50m védőtávolság tartandó, épület, kerítés védőtávolságon belül csak a közútkezelő hozzájárulásával létesíthető.
c) A települési jelentőségű gyűjtőút és szerkezeti jelentőségű külterületi földutak védőzónája az úttengelytől számítottan 15m-15m. Kerítés a védőzónán belül az úttengelytől számítottan 10m-10m-en belül nem létesíthető, épület a kerítés vonalához 5m-nél közelebb nem építhető.
d) Egyéb külterületi földutak védőzónája az úttengelytől számítottan 5m-5m. Kerítés a védőzónán belül nem létesíthető. Épület a védőzóna határától 5m-nél közelebb nem építhető.
(4) Közműlétesítmények védősávjai:
a) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól a 20 kV-os elektromos légvezeték biztonsági övezete: külterületen 5,0-5,0 m, belterületen 2,5-2,5 m.
b) kisfelszültségű föld feletti légvezeték esetén 1 m,
c) 35 kV-nál nem nagyobb feszültségű földben elhelyezett vezetéknél 1 m nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték védősávja a csőtengelytől mérten 13,0-13,0 m.
(5) Felszíni vizek természetközeli állapotú part menti védőtávolsága, védőövezetei külterületen:
a) A vízfolyások természet közeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a telekhatártól mért 50-50 m széles vízvédelmi védőövezet, ahol az építés természetvédelmi, vízvédelmi érdekből korlátozott, csak a vízhasználathoz kötődő építmények építése a vízjogi engedély függvényében megengedett (pl. stég, zsilip, gát).
b) A tavak, vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább egyoldali, a partéltől mért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó a tavak partján 3 m, a csatornák partján belterületen legalább egy oldalt 3 m, külterületen 3-3 m.
14. Közművekre vonatkozó általános előírások
14. § (1) A közműveket közterületen vagy szolgalmi jog bejegyzéssel ingatlanon (ingatlanokon) keresztül lehet vezetni, elhelyezni.
(2) A csapadékvíz elvezetésére a zárt és nyílt csapadékvíz – elvezető, szikkasztó hálózatot kell továbbfejleszteni, előzetesen elkészített vízelvezetési koncepció alapján. A beépített, a beépítésre szánt területeket kiszolgáló burkolt út csak a vízelvezetés megoldásával együtt építhető.
(3) 20 gépkocsi férőhely befogadásánál több férőhelyes parkolót, 200m2-nél nagyobb vízzáró burkolattal ellátott manipulációs teret létesíteni – a csapadékvíz közcsatornába, vagy élővízfolyásba vezetése, vagy öntözésre történő felhasználása esetén – csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal, hordalék és olajfogó műtárggyal szabad.
(4) Az előtisztított csapadékvizek területen, telken tartása, öntözésre történő felhasználása csak a szomszédos telek használatának veszélyeztetése nélkül folytatható.
15. Építési övezetek, övezetek közművesítettségi mértéke
15. § (1) Az építési övezetekre megállapított közművesítettségi mérték környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel közüzemi szolgáltatással vagy egyedi módon is teljesíthetők.
(2) A meglévő belterületen, a fejlesztésre kijelölt a belterülethez közvetlenül csatlakozó beépítésre szánt területeken, ott ahol ez biztosítható, a falusias lakó, a településközponti vegyes, hétvégi házas üdülő építési övezetek telkein a teljes közműellátás biztosítandó, ahol az energia ellátás, az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és tisztítás, a közterületi csapadékvíz elvezetés, vagy szikkasztás együttesen elsősorban közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik.
(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági, az egyéb ipari gazdasági építési övezetekben részleges közművesítettség biztosítandó, ahol a villamos energia, az ivóvíz, a közterületi csapadékvíz-elvezetés elsősorban közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik.
(4) Beépítésre nem szánt területen belüli birtokközpont telkén, beépítésre nem szánt különleges övezetben hiányos közműellátás biztosítandó: a villamos energia, az ivóvíz, a csapadékvíz elvezetés, a szennyvíztisztítás és elhelyezés együttesen, a vízügyi hatóság által engedélyezett korszerű szakszerű közműpótló alkalmazásával, talajszennyezés nélkül, környezetkímélő módon oldandó meg.
16. Telekalakítás általános szabályai
16. § (1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások javasolt elemek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei. Ahol a szabályozási terv javasolt telekhatárt jelöl, ott a javaslatnak megfelelő telekalakítás abban az esetben is végrehajtható, ha az így létrejövő telek az építési övezetben, övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterületet nem éri el.
(2) A szabályozási terven nem szereplő, de kialakult telekszerkezetet érintő telekosztás akkor valósítható meg, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség, oldal és hátsókert mérete) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.
(3) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek, és a szabályozás végrehajtása nem lehetetleníti el a besorolás szerinti telekhasználatot.
(4) A meglévő telkek méretei a már kialakult lakó és vegyes terület-felhasználású, valamint a gazdasági kereskedelmi szolgáltató célú tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméreteknek megfelelően lehet.
(5) Telekhatár rendezés révén kialakuló építési telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb lakótelek esetében 10,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 12,0 m.
17. § (1) Magánút céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet, illetve övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(2) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani falusias lakó, hétvégi házas üdülő és gazdasági (kereskedelmi szolgáltató és ipari) területen magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – az alábbiak szerint alakítható ki:
a) a gazdasági építési telkeket kiszolgáló magán út legalább 6,0m széles burkolt közlekedési felület helyigényének megléte szerint jön létre, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel. A magánút minimális telek szélessége legalább 12,0m.
b) a lakó és üdülő építési övezetekben legfeljebb 4 építési telket kiszolgálóan legalább 3m széles burkolt közlekedési felület helyigényének megléte szerint jön létre, a már kialakult állapot figyelembe vételével és a meglévő zárványtelkeken, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel. A magánút minimális szélessége legalább 4m.
c) A jelentősen átépülő lakó területeken, az egyes telektömböket elválasztó, új kiszolgáló közutak és magánutak telekszélessége legalább 12,0 m. Amennyiben az új kiszolgáló közút, vagy új magánút csak zsákutcaként alakítható ki, a zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára tolatásmentes végforduló létesítésére alkalmas helyet kell biztosítani.
d) Minden magánút esetében biztosítandó a csapadékvizek telken belül tartása és kezelése. Magánútról, csapadékvíz közterületre nem vezethető ki.
(3) A magánút telkének közterülethez kell csatlakoznia, ennek módjáról a telekalakítást megelőzően településrendezési szerződést kell kötni, amelyben a magánút működtetéséről is rendelkezni kell.
(4) A magánutat úgy kell kialakítani, hogy a gépjárműforgalomra szolgáló burkolat szegélye a szomszédos telken álló épület homlokzatától min. 1 méterre legyen.
17. Építés általános szabályai, feltételei
18. § (1) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső területrészének arányában.
(2) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.
(3) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.
(4) Új épületet építeni csak az építési helyen belül lehet. Ha a telken meglévő épület egy része, építési helyen kívülre esik, az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható, de újra nem építhető.
(5) Az építési hely, a beépítésre szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek – a beépítési mód figyelembevételével a következő:
a) Az előkert méretét és az épületek utcai homlokzati síkjának elhelyezését a 2-2 szomszédos telken álló főépületek figyelembe vételével a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani. Amennyiben nincs kialakult előkertméret, vagy ez egyértelműen nem állapítható meg, legalább 5,0 m-t kell biztosítani előkertként.
b) Az oldalkert szélessége, épületek elhelyezhezhetősége:
ba) szabadon álló beépítési módnál: a szabályozási terv és szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában, az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter,
bb) oldalhatáron álló beépítési módnál: az oldalkert mérete 4,0 m, a szomszédos telkeken álló főépületek közötti távolságnak legalább 5,0m-nek, kialakult zártsorúsodó beépítési karakternél legalább 3,5 méternek kell lennie, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet.
bc) oldalhatáron álló beépítési módnál: 18m-t meghaladó telekszélességnél az új épületet az építési helyen belül szabadon lehet elhelyezni. A szomszédos telkeken álló főépületek közötti távolságnak legalább 5,0 méternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 4,0 m-nél kisebb nem lehet;
bd) zártsorú beépítési módnál: kialakult és új építés esetén is az épületet a telekhatáron lehet elhelyezni, és telekhatártól telekhatárig építeni. Amennyiben oldalkert elhagyásával létesül az épület a szomszédos épületek közötti távolság oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet, amennyiben a szomszédos épületek közötti távolság az épületmagassággal megegyezik vagy azt meghaladja nyílászárós homlokzattal alakítható ki.
c) a hátsókert mélysége:
ca) a fekvő telkek és a 40 m-es telekmélységet el nem érő telkek esetében a hátsókert mérete legalább 4,0 m,
cb) a 40 m telekmélységet elérő és meghaladó telek esetén legalább 6,0 m a hátsókert,
cc) 80 m feletti telekmélység esetén, a közterületi határtól mért 60 m-en túli telekterület hátsókertnek tekintendő (házikert).
(6) A kialakult, beépített tömbben az oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, amennyiben az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.
(7) Oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó saroktelken, ahol a jellemző kialakult épület elhelyezést figyelembe véve a telek közterületi homlokvonalára kerül az új épület, az építési hely határvonala az érintett közterületi telekhatárral megegyező, azaz az előkert nélküli utcaszakasznál az épület előkert nélkül a közterületi telekhatárra kerülhet, azonban épületrész, épületszerkezet nem nyúlhat a közterületi telekhatár fölé.
(8) Az építési telkeken terepszint alatti építés az építési helyen belül történhet.
19. § (1) Melléképület kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Az építési telkeken – gazdasági és különleges területek kivételével - legfeljebb összesen 50 m2 alapterületű melléképület, illetve melléképítmény helyezhető el.
(3) Lakó és településközpont építési övezetek építési telkének előkertjében – legfeljebb 6 m2 alapterületű kukatároló kivételével - építmény nem helyezhető el. Kukatároló az oldalkerti telekhatártól csak legalább 3 méterre helyezhető el.
(4) Lakó és településközpont építési övezetekben üvegház, fóliasátor építési helyen kívül kizárólag az építési telek hátsókertjében helyezhető el.
(5) Lakó építési övezetben állattartó épület – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik:
b) kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként helyezhető el,
c) csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb a lakóépülettel megegyező bruttó alapterületű lehet,
d) építési helyen belül, vagy az építési telek hátsókertjében helyezhető el, a szomszédos telek építési helyének határvonalától legalább 10,0 m távolságra.
(6) Lakó és településközpont építési övezetben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) trágyatároló;
b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
18. Kerítés, támfal, terepalakítás, zöldfelületek
20. § (1) Az építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A kerítés magassága:
a) lakó, vegyes építési övezetben legfeljebb 2,0 m,
b) gazdasági építési övezetekben, beépítésre nem szánt különleges övezetekben és tanyás mezőgazdasági övezetben legfeljebb 3,0m lehet,
c) sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi építési övezetben, övezetben 6,0 m magasságig építhető.
(2) Külterületen, beépítésre nem szánt területen – birtokközpont telkének kivételével – kizárólag élősövény, drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.
(3) Amennyiben a tereprendezésre épület elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t.
(4) Az építési helyen kívül, a telek homlokvonala kivételével, a telekhatárok menti 3,0 m-es sávban az eredeti terep nem változtatható meg. A 3,0 m-es sávon belül nem létesíthető lehajtó, rámpa, támfal, rézsű. Tereprendezés az építési helyen kívül az előkertben lehetséges, az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása céljából.
(5) A szabályozási terven jelölt kötelező védőzöldsáv területén legalább 3 sor cserjesáv telepítendő, épület nem helyezhető el, és a burkolt felületek összterülete a 10%-ot nem haladhatja meg.
(6) A szabályozási terven jelölt telek zöldfelületként fenntartandó, kialakítandó részén többszintes növényállományt, azaz egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fedő növényzetet kell létesíteni, épület nem helyezhető el, és a burkolt felületek összterülete a 20%-ot nem haladhatja meg.
Részletes övezeti előírások
19. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
21. § A település területének beépítésre szánt területei sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:
a) Falusias lakó építési övezet (Lf);
b) Településközpont vegyes építési övezet (Vt);
c) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet (Gksz);
d) Ipari gazdasági építési övezet (Gip);
e) Hétvégi házas üdülő építési övezet (Üh);
f) Sportolási célú különleges építési övezet (Ksp).
20. Falusias lakó építési övezet (Lf)
22. § (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakó építési övezet, mely elsősorban lakóépületek, illetve ezekhez kapcsolódó mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakó építési övezetben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) a lakófunkciót nem zavaró hatású, a mező- és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó épületek, építmények (pl.: terménytároló, pajta, gépszín, géptároló, állattartó épület, pince), egyéb nem zavaró hatású gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény),
c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális,
e) szállás jellegű,
f) igazgatási, iroda,
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A falusias lakóterületen az elhelyezhető egyes rendeltetések együtt, vagy külön-külön létesíthetők. Telkenként 800m2-nél kisebb telekterületen legfeljebb 2db épületben, 800m2-t elérő és azt meghaladó telekterületen legfeljebb 3 db épületben helyezhetők el.
(4) Falusias lakó építési övezet építési telkein legfeljebb 2 lakás helyezhető el.
(5) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 m szélességben. Amennyiben a telken működő funkció szükségessé teszi szélesebb behajtó létesíthető.
(6) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 12,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon legalább 16,0 m.
(7) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el a következők figyelembe vételével:
a) Ha a telek utcai telekhatára nem merőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai homlokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelező előkert határához. A kötelező előkert mélysége az illeszkedés elve alapján határozandó meg.
b) A 18 méter vagy annál szélesebb telkek szabadon állóan is beépíthetők az oldalhatáron álló építési helyen belül.
(8) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb épületmagasságú mezőgazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 6,5 m épületmagassággal, amennyiben az a szomszédos telket hátrányosan nem korlátozza és nem homlokvonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges épületmagassággal megegyező.
(9) Az építési övezetekben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
építési övezet |
telekalakítás |
építmények elhelyezése |
építmények, épületek |
|||||
legkisebb kialakítható telek |
beépítési mód |
legnagyobb beépítettség (%) |
legkisebb előkert (m) |
legkisebb zöldfelület (%) |
legnagyobb épületmagasság |
|||
terület |
szélesség |
terepszint felett |
terepszint alatt |
|||||
Lf-O/1 |
1000 |
14 |
O |
20 |
20 |
i |
55 |
5,0 |
Lf-O/2 |
400 |
14 |
O |
30 |
30 |
i |
40 |
4,5 |
Lf-O/3 |
800 |
16 |
O |
25 |
25 |
i |
45 |
4,5 |
21. Településközponti vegyes építési övezet (Vt)
23. § (1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt településközponti vegyes építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület lehelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre és a településközpont szerepkörét erősítik.
(2) A településközponti vegyes építési övezetben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató és
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az építési övezet területén üzemi, raktározó jellegű nagy gazdasági forgalmat keletkeztető gazdasági telephely, valamint a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telep engedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló Korm. rendelet telepengedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabály alapján telepengedély köteles tevékenységet kiszolgáló épület, építmény, üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.
(4) A településközpont vegyes építési övezetben az elhelyezhető egyes rendeltetések együtt, vagy külön-külön létesíthetők. Az építési telken általánosan legfeljebb egy lakó és egy egyéb a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetés, vagy több egyéb rendeltetési egységet magába foglaló egy főépület létesíthető. A közintézmények telkén lakó rendeltetés csak nem önálló épületben elhelyezett szolgálati lakásként létesíthető.
(5) A Vt építési övezetek telkein kialakítandó parkolók egy részét – a tulajdonos, valamint az Önkormányzat között létrejövő településrendezési szerződés keretében közterületen is el lehet helyezni. Kizárólag közösségi rendeltetéshez tartozó parkoló közterületen is elhelyezhető.
(6) Az építési övezetekben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
építési övezet |
telekalakítás |
építmények elhelyezése |
építmények, épületek |
|||||
legkisebb kialakítható telek |
beépítési mód |
legnagyobb beépítettség (%) |
legkisebb előkert (m) |
legkisebb zöldfelület (%) |
legnagyobb épületmagasság |
|||
terület |
szélesség |
terepszint felett |
terepszint alatt |
|||||
Vt-Z/1 |
1200 |
16 |
Z |
40 |
40 |
0 |
40 |
5,5 |
Vt-Z/2 |
400 |
12 |
Z |
55 |
55 |
0 |
25 |
6,0 |
Vt-O/1 |
600 |
14 |
O |
35 |
35 |
i |
45 |
6,0 |
22. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetek (Gksz)
24. § (1) A szabályozási terven Gksz jellel jelölt kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) kizárólag a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű,
d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 2 lakást tartalmazó lakó,
e) igazgatási, egyéb iroda,
f) közösségi, szórakoztató,
g) üzemanyagtöltő állomás,
h) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az építési övezet építési telkein az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól legalább 10,0 méterre helyezhető el.
(4) Az építési telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2,0 méter távolságra legyen. Az előkerti, oldalkerti és hátsókerti sávban legalább egy sorban kétszintes zöldfelületet, fa- és cserjebeültetést kell megvalósítani.
(5) Az épületmagasság meghatározásnál a fejépületként kialakított irodaépület és a csarnoképületek együttes, átlagos épületmagasságának kell a határértéket teljesíteni.
(6) Az építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. Az építési övezetben elhelyezett önálló technológiai létesítmények magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.
(7) Az építési övezetekben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
építési övezet |
telekalakítás |
építmények elhelyezése |
építmények, épületek |
|||||
legkisebb kialakítható telek |
beépítési mód |
legnagyobb beépítettség (%) |
legkisebb előkert (m) |
legkisebb zöldfelület (%) |
legnagyobb épületmagasság |
|||
terület |
szélesség |
terepszint felett |
terepszint alatt |
|||||
Gksz-SZ/1 |
1500 |
25 |
SZ |
50 |
50 |
10 |
30 |
10,0 |
Gksz-SZ/2 |
2000 |
30 |
SZ |
50 |
50 |
15 |
30 |
10,0 |
23. Ipari gazdasági építési övezet (Gip)
25. § (1) A szabályozási terven Gip jellel jelölt ipari gazdasági építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Az ipari gazdasági terület a más beépítésre szánt területen el nem helyezhető, termelő technológiák, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére, valamint az üzemi méretű állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.
(2) Az ipari gazdasági építési övezetben elhelyezhető épület:
a) gazdasági tevékenységi célú,
b) terményfeldolgozó,
c) raktár, tároló,
d) járműtároló, gépjavító,
e) állattartó,
f) komposztáló telepekhez tartozó,
g) vegyszertároló,
h) a gazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló
i) igazgatási, iroda,
j) sport,
k) üzemanyagtöltő,
rendeltetetést is tartalmazhat.
(3) Az ipari gazdasági építési övezetben lakás nem helyezhető el.
(4) A gazdasági forgalom (be- és kiszállítás teherforgalma) és a hivatásforgalom várakozó helyeit, parkolóit minden esetben telken belül kell megépíteni.
(5) Az építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető. Az építési övezetben elhelyezett önálló technológiai létesítmények magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők. Technológiai építmény (pl.: terményszárító, silótorony, víztorony) magassági korlátozás nélkül helyezhető el.
(6) Az építési övezetekben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
építési övezet |
telekalakítás |
építmények elhelyezése |
építmények, épületek |
|||||
legkisebb kialakítható telek |
beépítési mód |
legnagyobb beépítettség (%) |
legkisebb előkert (m) |
legkisebb zöldfelület (%) |
legnagyobb épületmagasság |
|||
terület |
szélesség |
terepszint felett |
terepszint alatt |
|||||
Gip-SZ/1 |
3000 |
30 |
SZ |
25 |
25 |
10 |
40 |
7,5 |
24. Hétvégi házas üdülő építési övezet (Üh)
26. § (1) A szabályozási terven Üh jellel jelölt hétvégiházas üdülő építési övezet, mely elsősorban legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A hétvégi házas üdülő építési övezetben elhelyezhető épület:
a) üdülő,
b) szállás,
c) legalább 800 m2-es telekterületen lakó,
d) lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az építési övezet építési telkein legfeljebb 2 db épület helyezhető el.
(4) Az építési övezet telkein 6,0 méteres tartandó, a tavak partján 3 méteres sávban kerítés, melléképítmény nem létesíthető,
(5) Az építési övezetekben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
építési övezet |
telekalakítás |
építmények elhelyezése |
építmények, épületek |
|||||
legkisebb kialakítható telek |
beépítési mód |
legnagyobb beépítettség (%) |
legkisebb előkert (m) |
legkisebb zöldfelület (%) |
legnagyobb épületmagasság |
|||
terület |
szélesség |
terepszint felett |
terepszint alatt |
|||||
Üh-SZ/1 |
350 |
12 |
SZ |
20 |
20 |
5 |
65 |
4,5 |
25. Sportolási célú különleges építési övezet (Ksp)
27. § (1) A szabályozási terven Ksp jellel jelölt építési övezet, amely a nagy zöldfelületet igénylő sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) kizárólag a sport, pihenést, testedzést szolgáló (sportpálya, öltözőépület, szociális rész, irodai rész, szertár, lelátó, a terület fenntartásához, gondozásához szükséges épület),
b) a sport rendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az építési övezetben technikai sportok (motocross pálya) egyéb jelentős zajterheléssel járó sportok pályái nem létesíthetők.
(4) Az építési övezetekben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
építési övezet |
telekalakítás |
építmények elhelyezése |
építmények, épületek |
|||||
legkisebb kialakítható telek |
beépítési mód |
legnagyobb beépítettség (%) |
legkisebb előkert (m) |
legkisebb zöldfelület (%) |
legnagyobb épületmagasság |
|||
terület |
szélesség |
terepszint felett |
terepszint alatt |
|||||
Ksp-SZ/1 |
10 000 |
100 |
SZ |
15 |
5 |
5 |
70 |
7,5 |
26. Beépítésre nem szánt övezetek
28. § A település területének beépítésre nem szánt területei sajátos használatuk szerint a következő övezetekre tagolódnak:
a) Közúti közlekedési övezet (KÖu);
b) Zöldterület közkerti övezet (Zkk);
c) Védelmi erdő övezet (Ev),
d) Gazdasági erdő övezet (Eg),
e) Általános mezőgazdasági övezet (Má),
f) Vízgazdálkodási övezet (V),
g) Temető különleges beépítésre nem szánt övezet (Kbte),
h) Napelem-park erőmű különleges beépítésre nem szánt övezet (Kbnp).
27. Közúti közlekedési övezet (KÖu)
29. § (1) A szabályozási terven KÖu jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgál.
(2) A közutak telekjogilag meglévő közterületi szélességén, vagy szabályozási terven kiszabályozott szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek vonalas létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezendők el, utcafásítás telepítendő.
(3) A közlekedési területek övezetei és rendeltetése:
a) KÖu-1 jelű országos főút övezete, melynek közterületi szélessége a kialakult földhivatali nyilvántartási állapot szerint tartandó meg.
b) KÖu-2 jelű országos mellékút és települési gyűjtőút övezete, melynek közterületi szélessége kialakult, illetve a szabályozási terven jelölt tervezett szabályozási vonal által meghatározott.
c) KÖu-3 jelű szerkezeti jelentőségű külterületi földút, ahol kialakult közterületi szélesség megtartandó.
(4) Az övezetekben elhelyezhető épületek legnagyobb épületmagassága 5,0 m, a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 10%.
(5) Az utak, az övezeti besorolás által meghatározott igényszint szerint (forgalmi sávok száma szélessége, szétválasztott használat, vegyes használat, csapadékvíz elvezetés megoldása, közművesítés, közterület fásítása) építendők ki, újítandók fel.
(6) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál- megfelelő szabályozási szélesség esetén - biztosítani kell a közterületi fák, fasorok elhelyezhetőségét, fennmaradását.
28. Zöldterület közkerti övezet (Zkk)
30. § (1) A szabályozási terven Zkk jellel jelölt közkert övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgáló közhasználatú közterületi zöldterület.
(2) A területen díszkert, pihenő és játszókert, valamint utcabútorokkal berendezett parkosított köztér alakítható ki.
(3) Az övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) beépíthető telek legkisebb területe: 3000 m2,
b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%;
c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
d) a legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség: 0,5%.
(4) Az övezet telkein épületet szabadonállóan kell elhelyezni, legalább az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékének felét a telekhatároktól számítottan beépítetlenül hagyva.
(5) A közkert területe nem építhető be, telekterületén legalább 70%-os zöldfelületi arányt kell biztosítani.
29. Védelmi erdő övezet (Ev)
31. § (1) A szabályozási terven Ev jellel jelölt védelmi erdő övezet, mely elsősorban a település és egyéb létesítmények (műtárgyak, környezetre jelentős hatás gyakorló létesítmények) védelmére és a környezeti terhelés csökkentésére szolgál.
(2) Az Ev jelű erdők övezetének telkei nem építhetők be. Az Ev jelű övezetben elhelyezhető építmények, a máshol és másként nem létesíthető:
a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,
b) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.
30. Gazdasági erdő övezet (Eg)
32. § (1) A szabályozási terven Eg jellel jelölt gazdasági erdő övezet, melyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Gazdasági erdőterület övezetben elhelyezhető épület erdő- és vadgazdálkodási rendeltetést tartalmazhat.
(3) Kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vízgazdálkodási, erdőgazdálkodási célból szabad.
(4) Az övezet telkein épületet szabadonállóan kell elhelyezni, legalább az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékének felét a telekhatároktól számítottan beépítetlenül hagyva.
(5) Az Ev jelű övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,5%;
b) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
c) a legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség: 0,5%.
31. Általános mezőgazdasági övezet (Má)
33. § (1) A szabályozási terven Má jellel jelölt általános mezőgazdasági övezet, mely elsősorban a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgálnak (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás).
(2) Az Má jelű övezetben elhelyezhető épület:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;
d) birtokközpont telkén szállás jellegű és vendéglátó,
e) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kint-lakáshoz” szükséges lakó,
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A mezőgazdasági övezetekben csak lakóépület önállóan nem építhető csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas gazdasági épületekkel együtt. A lakóépület alapterülete az nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét, de bruttó alapterülete legfeljebb 200 m2 lehet.
(4) A mezőgazdasági övezetekben gazdasági épület közművesítetlen telken is elhelyezhető. Lakóépület hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhető, a közművesítettség mértékére vonatkozó egyéb előírások figyelembevételével.
(5) Az övezetben toronysiló, szárító, valamint ezekhez kapcsolódó létesítmények magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.
34. § (1) Birtokközpont az Má jelű övezetben, az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területével nem érintett területeken, telekrészeken létesíthető, amennyiben a birtoktest legalább 300 000 m2 (30 ha) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10 000 m2 (1 ha) nagyságú a beépítettsége legfeljebb 25% lehet, a legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség 25%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 m.
(2) Birtokközpont csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető földrészleten alakítható ki.
(3) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található.
35. § (1) Az övezet telkein épületet szabadonállóan kell elhelyezni, a telek homlokvonalától legalább 10,0 m, a szomszédos telekhatártól legalább 4,0 méter széles területet beépítetlenül hagyva.
(2) A mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények magassága a technológiai igény függvényében határozandó meg.
(3) Az Má jelű övezetre a következő telekalakítási és beépítési paramétereket alkalmazandók birtoktest és bizrtokközpont részét nem képező telek esetében:
a) művelés céljából kialakítható telek legkisebb területe: 3000 m2;
b) épület elhelyezés céljából kialakítható, beépíthető telek legkisebb területe: 30 000 m2;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1%;
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m;
e) a legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség: 1%.
32. Vízgazdálkodási övezet (V)
36. § (1) A szabályozási terven V jellel jelölt vízgazdálkodási övezetbe sorolt területek, mely a felszíni vízelvezetés elemeit, közcélú nyílt árkokat, csatornák, valamint tavak medrét és parti sávját foglalja magába.
(2) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. A vízi-létesítményi épületek nagyságát (beépítési mód, alapterület, épületmagasság) az épületben kialakítandó technológia igénye határozza meg, de a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 5% lehet épület építése esetén.
(3) A vízfolyások és álló vizek mentén a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A vízfolyások és álló vizek fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.
33. Különleges beépítésre nem szánt temető övezete (Kbte)
37. § (1) A szabályozási terven Kbte jellel jelölt övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben elhelyezhető építmény:
a) a humán temetkezés céljait szolgáló építmények (ravatalozó, kápolna, kripta, sírhely, urnatartó fal, lakótelkekkel közös telekhatáron tömör kerítés),
b) a terület fenntartását és őrzését szolgáló épület (szerszámtároló, kereskedelmi létesítmény, őrző-, szociális épület, kőfaragó, szemétgyűjtés kezelés építményei).
(3) A terület kiszolgálását biztosító épületek épületmagassága legfeljebb 5,0m, a temetőkápolna épületmagassága legfeljebb 10,0m lehet. A legnagyobb beépítettség mértéke 5%.
34. Különleges beépítésre nem szánt napelem-park erőmű övezete (Kbnp)
38. § (1) A szabályozási terven jelölt Kbnp övezetben a napelem-park erőmű rendeltetéshez kapcsolódó építmények, berendezések, és szociális, központi, karbantartó épület helyezhető el.
(2) A beépíthetőség mértéke legfeljebb 5%, az épületmagasság felső határa legfeljebb 5,0 m lehet, az építmények, berendezések magasságát a technológiai igény határozza meg.
35. Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezete (Kbre)
39. § (1) A szabályozási terven Kbre jellel jelölt övezet, mely kizárólag a pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben elhelyezhető építmény:
a) közösségi, szórakoztató, kulturális,
b) szabadtéri rendezvényekhez kapcsolódó (pl. szabadtéri színpad, zenepavilon),
c) vendéglátó,
d) a pihenést, sportolást szolgáló
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az övezet telkein épületet szabadonállóan kell elhelyezni, a telek homlokvonalától legalább 5,0 m, a szomszédos telekhatártól legalább 4,0 méter széles területet beépítetlenül hagyva.
(4) A tavak partélétől számított 3,0 méter széles beépítetlen fenntartó sáv biztosítandó, ebben a sávban építmény, kerítés nem helyezhető el.
(5) A terület kiszolgálását biztosító épületek épületmagassága legfeljebb 5,5m. A legnagyobb beépítettség mértéke 10%.
Záró rendelkezések
36. Hatálybalépés
40. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
37. Hatályon kívül helyező rendelkezések
41. § Hatályát veszti az építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 11/2006. (VII. 12.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
1. függelék a 2/2020. (II. 21.) önkormányzati rendelethez
1. Régészeti terület
(a régészeti területek lehatárolása a 2018-ban készült Örökségvédelmi hatástanulmány alapján)
1.1. Régészeti lelőhelyek:
lelőhely neve, elhelyezkedése: |
azonosítója: |
érintett helyrajzi számok: |
|
|---|---|---|---|
1. |
Tormostyán-dűlő |
48172 |
0650/4, 0650/29, 0650/63, 0650/64, 039/1, 039/3, 039/2, 039/7, 039/8, 039/9, 039/10, 039/11, 039/12, 039/13, 039/14, 039/15, 039/16, 039/17, 039/4, 039/5, 039/6, 042 |
2. |
Sírhegy |
33029 |
047/2, 043/17, 047/15, 047/16, 047/17, 047/18, 047/8, 047/35, 043/11, 043/12, 043/13, 043/14, 043/15, 043/16, 046 |
3. |
Szilasok |
49384 |
08/70, 024/43, 022 |
4. |
Iskola |
49383 |
259/2, 227, 212, 213, 386/2, 386/1, 384, 388/1, 389, 390, 296/1 |
5. |
Fő utca 76. |
49399 |
414, 412, 411, 413 |
6. |
Tordosa |
62740 |
050/83, 050/81, 050/82, 050/80, 050/79, 050/78, 050/77, 050/91, 050/76, 050/75, 050/74, 050/73, 050/92, 050/19, 050/36, 050/18, 050/84, 050/42, 050/29, 050/28. |
7. |
Hany-dűlő |
24247 |
08/93, 08/92, 08/88, 08/89, 08/90, 08/91, 08/2, 08/103, 08/100, 08/101, 08/102 |
8. |
Faluhely II. |
47631 |
047/46, 047/4 |
9. |
Kenderföld-dűlő |
47632 |
047/9, 047/10, 047/8, 047/36, 047/37, 047/38, 047/2, 047/15, 047/16, 047/17, 047/18, 047/35, 043/11, 043/12, 043/13, 043/14, 046, 047/46, 047/4, 0121/34, 0121/11, 0121/12, 0121/13, 0121/14, 0121/30, 0121/29, 0121/28, 0121/27, 047/45, 047/42, 047/41, 047/39, 047/40 |
10. |
Telek-dűlő |
83811 |
08/109, 08/110, 522/36, 522/37, 522/38, 522/35, 014, 522/9, 522/44, 522/43, 522/39, 522/40, 522/41, 522/42, 0153/11, 08/51, 018/10, 08/107, 08/50, 08/49, 08/108, 022, 08/106, 08/46, 08/47, 08/48, 08/52, 08/53, 08/54, 08/100, 08/101, 08/102, 08/103, 08/104, 08/105, 08/39, 08/40, 08/41, 08/42, 08/43, 08/44, 08/45, 08/55. |
11. |
Hany-dűlő II. |
83813 |
08/2, 08/61, 08/76, 08/75, 08/74, 08/60, 08/73, 08/59 |
12. |
Szilasok-dűlő II. |
83815 |
08/68, 08/67 |
1.2. Régészeti érdekű terület:
1. A már ismert lelőhelyek közvetlen környéke
2. A magasabb kiemelkedéseken és dombvonulatokon újabb régészeti leletek előkerülése várható, s így ezek régészeti érdekű területnek számítanak.
3. A község belterülete, főként annak központi, templom körüli része (a Fő utca középső szakasza); nem csupán az itt lévő régészeti lelőhelyek miatt (4-5. lelőhely), hanem mert a középkori Veszkény falu maradványai is itt keresendőek.
1.3. Építészeti értékek
Műemléki védelem alatt álló művi érték:
megnevezés |
Törzssz. |
cím |
hrsz |
Római katolikus templom |
3719 |
Fő utca |
211 |
Kereszt |
3721 |
Fő utca |
296/1 |
Piéta szobor |
3720 |
Győri országút |
481 |
2. függelék a 2/2020. (II. 21.) önkormányzati rendelethez
1. Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület (Natura 2000 terület):
(az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján)
1.1. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: Rábaköz HUFH20001
hrsz: 062
2. Tájértékek:
(tajertektar.hu nyilvántartása alapján, nem jóváhagyott tájértékek):
megnevezés: |
címe: |
hrsz: |
|
|---|---|---|---|
1 |
Mauzóleum kereszt |
Fő utca 81. |
267/2 |
2 |
Feszület |
Fő utca 1. előtt |
296/1 |
3 |
Kálvária keresztek |
Fő utca |
295 |
4 |
Kápolna |
Fő utca |
481 |
5 |
I. világháborús emlékmű |
Fő utca 27. előtt |
296/1 |
6 |
Lakóház |
Szabadság utca 58. |
18 |
7 |
Lakóház |
Rákóczi utca 76. |
101 |
8 |
Lakóház |
Rákóczi utca 10. |
139 |
9 |
Lakóház |
Fő utca 85. |
285/1 |
10 |
Piéta-szobor |
Fő utca 105. |
489/1 |
3. függelék a 2/2020. (II. 21.) önkormányzati rendelethez
Az 1. § (3) bekezdése a Veszkény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (8) bekezdését a Veszkény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 2. melléklet a Veszkény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. mellékletet a Veszkény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 1. melléklete iktatta be.
A 4. mellékletet a Veszkény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 2. melléklete iktatta be.