Vitnyéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2004. (IX. 29.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2004. 10. 01- 2012. 03. 29

Vitnyéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2004. (IX. 29.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól

2004.10.01.

Vitnyéd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányát tartalmazó 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban Ötv.) 78-80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Áht.) 108-109. §-aiban foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:

I/A. CÍM

Általános rendelkezések

E rendelet hatálya kiterjed:
a) Vitnyéd Község Önkormányzatára, annak szerveire, továbbá az Önkormányzat által alapított költségvetési szervekre (továbbiakban intézmények);
b) mindazon dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak: ingatlan és ingó dolgokra , vagyoni értékű jogokra, gazdasági és közhaszú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre valamint az értékpapírokra. (továbbiakban önkormányzati vagyon).

Az önkormányzati vagyontárgyak besorolása

( az Ötv. 79. § (2) bekezdéséhez)

2. § (1) A törvényben foglaltakon túlmenően forgalomképtelen vagyontárgyak az autóbuszvárók, a köztéri műalkotások.

I/B. CÍM

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A vagyon kezelése

3. § (1) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei és a polgármesteri hivatal.

(2) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(3) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

(4) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

(Áht. 108. § (1) bekezdéséhez)

4. § (1) az Áht. 108. § (1) bekezdésében előírt versenytárgyalás lebonyolítása az 1 000 000,-Ft-ot meghaladó értékű vagyontárgyak hasznosítása esetén kötelező.

(2) Az versenytárgyalás (pályáztatás vagy licitálás szerinti) lebonyolítására – jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott eljárási szabályok szerint - a polgármesteri hivatal jogosult.

(3) Az Áht. 15/B. § (1) szerinti közzétételről a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati követelés elengedése

(Áht. 108. § (2) bekezdéséhez)

5. § (1) A képviselő- testület csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

A felajánlott vagyon elfogadása

(Áht. 109. §-hoz)

6. § Az önkormányzat részére 200 000 forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

(Ötv. 80. § (1) bekezdéséhez)

7. § A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

d) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

e) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

f) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

8. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően a képviselő- testület

valamint a polgármester hatáskörébe tartoznak.
(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) 200 000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
b) 200 000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
c) behajthatatlan követelések törlése 200 000.- Ft értékhatár felett.
d) vállalat, gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba való belépés elhatározása
e) 1.000.000.- Ft feletti hitel felvétele
(3) A polgármester hatáskörébe tartozik
a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,
b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése,
c) 200.000.- Ft értékhatárig ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése, valamint az éves költségvetésben jóváhagyott beszerzések engedélyezése,
d) 200.000.- Ft. értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása,
e) dönt az 1.000.000.- Ft-ot meg nem haladó hitel felvételéről.
(4) A polgármester jogosult:
a) a képviselő- testület döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
c) megkötni a biztosítási szerződéseket.

Záró rendelkezések

9. § E rendelet 2004. október 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti

- 14/1995.(X.1.) önkormányzati rendelet, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól.

1. melléklet a 17/2004. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez

Versenytárgyalás szabályai

A) A pályáztatás szabályai

Nyilvánosság

1. (1) A pályázati felhívás nyilvános vagy zártkörű lehet.

(2) Zártkörű pályázatot kell kiírni, ha a nyilvános pályázat közérdeket sért, továbbá a teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak. A zártkörű pályázat meghirdetéséről a polgármester dönt.

2. (1) A nyilvános pályázati felhívást

a) a helyi kábeltelevízióban,

b) az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint

c) a megyei napilapban kell megjelentetni.

(2) A zártkörű pályázati felhívásról a meghívott ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.
(3) A pályázatot 2 fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételekkel vehetnek részt.

A pályázati kiírás tartalma

3. (1) A pályázat kiírásáról és a technikai feltételek biztosításáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a kötelezettség pontos meghatározását, ideértve annak műszaki, kereskedelmi, jogi feltételeit is,
b) a teljesítés helyét és határidejét,
c) az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket
d) az ajánlatok benyújtására, a felbontás helyére és idejére vonatkozó időpontokat és szempontokat
(3) A pályázati felhívásban meg kell jelölni az ajánlatok elkészítéséhez rendelkezésre bocsátandó dokumentáció beszerzésének helyét és feltételét.
(4) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 30 nap különbség legyen.

A pályázati kiírás visszavonása

4. (1) A pályázati kiírás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, melyet a felhívással azonos módon kell közzétenni.

(2) A kiírás visszavonása esetén az ajánlattevők az átadott dokumentáció visszaadására kötelesek.

Az ajánlat

5. (1) A pályázati felhívásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen:

a) a pályázatban kiírt feltételekre, azok megvalósításának határidejére,

b) az igényelt esetleges ellenszolgáltatásra.

(2) Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, az általa igényelt ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.
(3) Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani és fel kell tüntetni az adott pályázati kiírásra utaló jelzést.
(4) Az ajánlattevő az ajánlathoz – a pályázati kiírásban közölt – elbírálási időpontot követő harminc napig kötve marad, kivéve, ha az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel a szerződés létrejön, vagy egyik ajánlattevővel sem jön létre szerződés.

A pályázatok elbírálása

6. (1) A pályázatokat a képviselő-testület szükség szerint szakértő közreműködésével bírálja el.

(2) Az ajánlatok felbontását követően megállapítják, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek, melyről vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Érvénytelen az ajánlat, ha:
a) olyan ajánlattevő nyújtotta be aki, vagy amelyik nem jogosult részt venni a pályázaton.
b) azt, az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
c) nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek.
(4) Az érvénytelen ajánlat az elbírálás további szakaszában nem vehet részt.
(5) Az érvényesség megállapítását követően ismertetni kell az érvényes ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

7. (1) Az ajánlatok megvitatásán a képviselő-testület tagjain, a jegyzőn és a meghívott szakértőkön kívül más nem vehet részt.

(2) Ha az ajánlatok elbírálása bizonyos kérdések tisztázását teszi szükségessé, az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet a képviselő-testület.

8. (1) Az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést az ajánlattevőkkel írásban közölni kell.

(2) Ha a képviselő-testület valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt, akkor a nyertes ajánlattevő köteles az értesítés átvételének napjától számított 15 napon belül a szerződést aláírni.
(3) Az ajánlatok kizárólag az elbírálásra használhatók fel, más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.
(4) Az ajánlattevő az ajánlat kidolgozásáért térítést nem igényelhet.
(5) Ha a képviselő-testület egyik ajánlattevő ajánlását sem fogadja el és a részletes dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy e vonatkozásban a pályázati felhívás visszavonásra meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) A képviselő-testület által elfogadott ajánlat alapján a szerződést a polgármester írja alá.

B) A LICITÁLÁS /Árverés/ szabályai

Nyilvánosság

9. (1) A licitálás nyilvános vagy zártkörű lehet.

(2) Zártkörű licitálást kell kiírni, ha a nyilvános licitálás közérdekeket sért, továbbá ha eredménytelen nyilvános licitálást követően több ajánlat érkezik. A zártkörű licitálás meghirdetéséről a polgármester dönt.

10. A nyilvános licitálást a 2. pont (1) bekezdés, a zártkörű licitálást a 2. pont (2) bekezdés szerint kell meghirdetni.

A licitálási hirdetmény tartalma

11. (1) A licitálás lebonyolításáról és a technikai feltételeinek biztosításáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2) A licitálási hirdetményben, melyet írásban kell megadni, valamennyi résztvevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani.
(3) A licitálási hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a kikiáltási árat, valamint a műszaki, kereskedelmi és jogi feltételeket,
b) az ingatlan, vagy egyéb tárgyi eszköz megtekintési lehetőségét,
c) a licitálás helyét és idejét,
d) az áremelés alsó és felső határát,
e) a bánatpénzzel és az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket.
(4) A licitálás időpontját a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény közzététele és a licitálás között legalább húsz nap különbség legyen.

A hirdetmény visszavonása

12. A licitálási hirdetmény a licitálás időpontjáig visszavonható, amelyet a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

A licitálás lebonyolítása

13. (1) A licitálást legalább 3 fős bizottság bonyolítja le, melynek tagjai a polgármester, a jegyző és a hivatal egy köztisztviselője.

(2) Az ajánlattevők azonosítása után a bizottság tagjai megállapítják, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek, melyről vita esetén a bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt.

14. (1) A licitálás nyertese a legmagasabb, vagy a kikiáltási összeget kínáló ajánlattevő szerződéskötési jogot szerez.

(2) A licitálás nyertesének elállása esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szerez szerződéskötési jogot.
(3) A licitálás eredményének kihirdetése az ajánlattevők jelenlétében történik
(4) A licitálás lefolytatásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből a licitálás nyertese másolatot kap. (5) A licitálás nyertesének, a licitálás napjától számított 8 napon belül, teljes árat ki kell egyenlíteni és a szerződést alá kell írni.