Vitnyéd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított származékos jogalkotói hatáskörében, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet célja, hogy elősegítse az állattartáshoz fűződő lakossági érdekek érvényesülését, biztosítsa a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi hatósági előírások betartását, valamint azt, hogy az állattartás mások nyugalmát ne zavarja, biztonságát ne veszélyeztesse.

(2) A rendelet területi hatálya Vitnyéd Községi Önkormányzat közigazgatási területére, míg személyi hatálya a rendeletben szabályozott állattartási tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, továbbá az állattartásra szolgáló ingatlanok bármely jogcímen, vagy jogcím nélküli használóira és tulajdonosaira terjed ki.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

     a) cirkuszra, állatkiállításra és egyéb bemutató rendezvényekre, állatvásárokra, állatversenyekre;

     b) vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre;

     c) állategészségügyi intézményre, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre;

     d) az egészségügyi, laboratóriumi és kísérleti, valamint az állategészségügyi szerveknél folytatott állattartásra,

     e) tudományos, kutatási kísérletek céljából folytatott állattartásra;

     f) a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra;

     g) állatkereskedéssel, forgalmazással és állat feldolgozásával foglalkozó üzletekre;

     h) veszélyes és vadon élő állatok tartására;

     i) nemzetközi vagy országos szintű gyermek egészségügyi vagy gondozási, nevelési tevékenységet folytatókra;

     j) az állatvédő társadalmi szervezet állatmegőrző telephelyére, s az ott tartott állatokra.

(4) Aki állatot tart, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározottak szerint felel azok károkozásáért.

2. §

(1) E rendeletben szabályozott állatok tartásának szabályaival összefüggő önkormányzati hatósági feladatokat a települési önkormányzat jegyzője látja el.

(2) A települési önkormányzat jegyzője e rendelet, továbbá a külön jogszabályokban megállapított állatok védelme, kímélete, nyilvántartása, a kedvtelésből tartott állatok tartása és forgalmazása rendelkezéseinek megsértése esetében, az állatok érdekében hatósági intézkedést tehet.

(3) A települési önkormányzat jegyzője az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti, továbbá a (2) bekezdésben foglaltak megsértése esetében az illetékes hatóságot intézkedésre hívhatja fel, az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, abbahagyására kötelezheti, valamint az állattartást korlátozhatja, vagy megtilthatja.

(4) E rendelet alkalmazása során történő eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadók.

(5) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetében a jegyző a Ptk.-ban meghatározott birtokvédelmi szabályok szerint jár el.

Értelmező rendelkezések

3. §

(1) E rendelet értelmezése során:

     a) Állattartás: az a tevékenység, amely arra irányul, hogy biztosítsa az állat számára életkörülményeinek, fajtájának, korának, fizikai jellemzőinek megfelelő elhelyezését, táplálását, gondozását, nevelését, felügyeletét.

     b) Állattartó: az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ávt.) meghatározott természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve szervezet.

     c) Haszonállat: minden olyan állat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljára tartanak, illetve tenyésztenek.

     d) Kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. ( II.26.) Korm. rendelet szerinti állat.

     e) Az állat éjjel-nappal a szabad ég alatt való tartása, legelőn, vagy karámban, ahol képes kielégíteni a táplálékigényét.

Az állattartás általános szabályai

4. §

(1) Állat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi előírásoknak megfelelő körülmények között tartható.

(2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a levegő és talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálók szaporodására.

(3) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket - az állatvédelmi előírásoknak megfelelően - könnyen tisztítható, csúszás- és hézagmentes, a tartott állat fajának megfelelő burkolattal kell ellátni. Ezeket szükség szerint, de legalább kétnaponta ki kell takarítani. Az állattartó köteles az építmény rendszeres fertőtlenítéséről, az egészségügyi kártevők (rovarok és rágcsálók) irtásáról folyamatosan gondoskodni.

(4) Az állattartó a hatósági ellenőrzés során igazolni köteles a rovarok és rágcsálók megtelepedése, illetve elszaporodása elleni folyamatos védekezés megtörténtét, amelyet az állatok tartására szolgáló létesítmények és környezetükben kell végezni.

(5) Az állatot és az állattartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodni kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozzon sérülést. Az állatot állandó fényben, sötétségben, valamint folyamatosan ingerlő zajban tartani tilos.

(6) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.

(7) Fertőző és járványos állatbetegség esetén, fertőtlenítés, szagtalanítás módjára, gyakoriságára a mindenkori közegészségügyi, állategészségügyi rendelkezések az irányadóak.

(8) Az állattartás során keletkező trágya, hígtrágya és csurgalékvíz csak zárt rendszerű, jól zárható fedőlappal ellátott, szivárgásmentes tárolóban gyűjthető. A trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető.

(9) Az almos trágya tárolása az ingatlan udvarán kiépített, elfolyás és szivárgásmentes átmeneti gyűjtőben megengedett. A csurgalékvíz elvezetése kizárólag zárt csatornarendszeren történhet.

(10) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról - a környezet szennyezése nélkül - rendszeresen, szükség szerint, (május - október hónap közötti időszakban) gondoskodni kell.

(11) Az állattartás során keletkező tárgya és trágyalé elhelyezését, mezőgazdasági hasznosítását úgy kell végezni, hogy a talaj, felszíni - felszín alatti vízszennyezést ne okozzon.

5. §

(1) Az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételérő az állattartó saját költségén - külön jogszabályban előírt módon - köteles gondoskodni.

(2) A község közterületén haszonállatok elhelyezése, legeltetése, szabadon engedése tilos.

(3) A község közterületén, útjain az állatok által elhullajtott szennyeződést, trágyát, takarmányt a tulajdonos köteles összetakarítani, és elszállításáról haladéktalanul gondoskodni.

(4) Szálastakarmányt telekhatáron belül csak a tűzrendészeti szabályok betartásával lehet tárolni.

(5) A belterületi lakóépülettől számított 50 méteren belül trágyát termőföldön tárolni csak a talajerő visszapótlás céljára lehet legfeljebb hat napon át, ezt követően az ingatlan tulajdonosa a földbe be nem dolgozott trágyát köteles azonnal elszállítani.

(6) Az állattartónak a trágyakezelés során megfelelő technológia alkalmazásával, biológiai vagy vegyi úton gondoskodni kell a bűzképződés megelőzéséről.

(7) A baromfi, galamb és nyúl tartás során keletkező trágya kerti komposztba keverhető.

A haszonállattarás egyéb követelményei

6. §

(1) Haszonállat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő körülmények között arra alkalmas épületben (istálló, ól, ketrec) tartható.

(2) A haszonállat tartására szolgáló építményt fedett, legalább három oldalról hézagmentes oldalfallal, talajvédő réteggel (kezelt fa, tégla, beton stb.) ellátva kell kialakítani és fenntartani.

(3) Díszbaromfi, sport-, disz- és haszongalamb a lakóépület arra alkalmas, elkülönített, nem lakás céljára szolgáló (pl. alagsor, padlástér, stb.) helyiségben is tartható.

(4) Haszonállat tartására szolgáló épület alkalmasságának, illetve építésének feltételeit az érvényben lévő előírások alapján az építési hatóság határozza meg.

Kedvtelésből tartott állatok tartási szabályai

7. §

(1) Az állattartó az ebét nyilvántartásba vétel céljából köteles 3 hónapos kor betöltését követően 15 napon belül bejelenteni a jegyzőnek, e rendelet 1. sz. mellékletét képező formanyomtatványon.

(2) Az állattartó ugyancsak köteles bejelenteni, ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került.

(3) A kedvtelésből tartott állat tulajdonosa, vagy a felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy a kedvtelésből tartott állat a közterületet ne szennyezze.

(4) A kedvtelésből tartott állat által a közterület területén keletkező szennyeződést a kedvtelésből tartott állat tulajdonosa, vagy a felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

(5) Az állattartó köteles a kedvtelésből tartott állatot úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon.

(6) Nem tartható kedvtelésből tartott állat közterületen.

(7) Ha az állattartó nem kívánja a kedvtelésből tartott állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(8) Nem megengedett a kedvtelésből tartott állatok elűzése, elhagyása vagy kitétele.

(9) A kedvtelésből tartott állatok tartható darabszámát magasabb szintű jogszabály állapítja meg.

8. §

(1) Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon, eb szabadon csak úgy tartózkodhat, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.

(2) Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről (további gondozásról) a mindenkori örökös köteles gondoskodni.

(3) A tartósan elzárt eb napi sétáltatásáról az állattartó köteles gondoskodni.

9. §

(1) Az állattartó köteles gondoskodni, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni. Játszóterek és közparkok területére ebet bevinni pórázon vezetve is tilos.

(2) Ha a veszélyesnek nem nyilvánított eb harapós vagy támadó természetű, a lakás, ház, udvar, telep bejáratán jól látható helyen a harapós ebre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(3) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.

(4) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebeket közterületen szájkosárral kell ellátni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.

10. §

(1) A vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével még pórázon sem vihető be a kedvtelésből tartott állat:

    a) közterületre, közforgalom számára megnyitott helyre, ahol azt tábla tiltja,

    b) játszótérre, közparkba, kivéve, ha az intézmény működtetője ehhez hozzájárul (pl. terápiás kutya, kutyabemutató, oktatási cél stb.)

    c) élelmiszer-elárusító üzletbe, vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységekbe, vendéglátó egységbe, piac területére,

    d) kulturális, oktatási, szociális, sport- vagy egészségügyi intézmény területére, strandra,

    e) óvodába, iskolába

    f) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe.

(2) A község közigazgatási területén található közkutaknál állatot fürdetni tilos.

Az állati tetemek és állati eredetű hulladékok ártalmatlanná tétele

11. §

(1) A kedvtelésből tartott állat tetemét az állattartó köteles a saját ingatlanán eltemetni, a közegészségügyi előírások figyelembe vételével. Amennyiben nincs az eltemetésre alkalmas ingatlan vagy az eltemetést jogszabály kizárja, az állattartó köteles az állati tetem megsemmisítéséről a hatályos jogi szabályozás szerint gondoskodni.

(2) Amennyiben az állattartó az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tud, vagy nem akar eleget tenni, az állati tetemet a gyepmesteri szolgáltatást végző szervezet - a szállítás és ártalmatlanítás költségeihez igazodó - térítési díj ellenében elszállítja.

(3) Kóbor állat teteme, továbbá a közúton, baleset következtében elhullott állat esetén is a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók. Amennyiben az elhullott állat tartója utólag ismertté válik, a gyepmesteri szolgáltatást végző szervezet az elszállítás és ártalmatlanítás költségét az állattartóra átháríthatja.

(4) Az elhullott állatokat az elszállításig zárt, szivárgásmentes göngyölegben kell tárolni.

Ebrendészeti hozzájárulás

12. §

Vitnyéd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Vitnyéd község közigazgatási területére ebrendészeti hozzájárulást nem állapít meg.

Gazdátlan és kóbor ebeknél követendő eljárások

13. §

(1) Az Önkormányzat a felügyelet nélkül kóborló (gazdátlan) ebek befogásáról és menhelyre történő szállításáról, továbbá a közterületen elhullott állatok (kedvtelés tartott állatok) tetemeinek összegyűjtéséről gyepmesteri szolgáltatást végző szervezet útján gondoskodik.

(2) A gyepmesteri szolgáltatást végző szervezet köteles a chip, vagy a tetoválási szám alapján megkísérelni az eb tulajdonosának felkutatását.

(3) A gyepmesteri szolgáltatást végző szervezet által többszöri (legalább három) alkalommal is befogott ebe tulajdonosára vonatkozóan, köteles a Hivatal felé bejelentést tenni.

(4) A befogott állat tulajdonosa köteles megtéríteni a felmerült tartási és ápolási költséget.

(5) Méltányosságból az öregségi nyugdíjkorhatárt meghaladó állattartó, a tartási és ápolási költségek megtérítése alól egy alkalommal mentesíthető.

Záró rendelkezések

14. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.