Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014 (XII.7.) rendelete
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2014. 12. 07- 2015. 07. 01Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014 (XII.7.) rendelete
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL
2014-12-07-tól 2015-07-02-ig
ÁGFALVA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
12/2014.(XII.7)
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL
Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.
I.Fejezet
Általános rendelkezések
1.§
- Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ágfalva Községi Önkormányzat
- Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 9423 Ágfalva, Soproni utca 3.
- Az önkormányzat telephelyei: az önkormányzat telephelyeinek felsorolását a 2. számú melléklete tartalmazza.
- Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
- A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal
- Az önkormányzat illetékességi területe: Ágfalva község közigazgatási területe
- Az önkormányzat honlapjának címe: www.agfalva.hu
- a) az önkormányzat e-mail címe: agfalva@agfalva.hu
b) polgármester e-mail címe: polgarmester@agfalva.hu
c) jegyző e-mail címe: jegyzo@agfalva.hu
- Az Önkormányzat jelzőszámai:
Adószáma: 15728104-2-08
Statisztikai számjele: 15728104-8411-321-08
Pir törzsszáma: 728108
Teáor Kódja: 8411
KSH kódja: 0804880
Bankszámlaszáma:59500382-11010539
2.§
- Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
3.§
- Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
- Az önkormányzat „Ágfalváért” elismerő címet adományozza. Az elismerő cím adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
4.§
Az önkormányzatnak a hivatalos lapja: az Ágfalvi Krónika.
5.§
- A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő (ebből: 1 fő polgármester, 6 fő képviselő).
A képviselő-testület tagjainak felsorolását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
Ii.Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. §
Ágfalva Községi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkcióit az 1. számú melléklet tartalmazza.
7. §
(1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait
az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
8. §
A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
9. §
(1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-
testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az
(1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet a következő évre vonatkozóan minden év december 31-éig a polgármester terjeszti elő.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését.
10. §
(1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen
kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
11. §
(1)A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.
(2)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a testületi ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület ülését- főszabályként – az önkormányzat székhely címére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
12. §
A képviselő-testület üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni, mely a képviselő-testület tagjainak előzetes bejelentés alapján változhat.
13. §
A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
14. §
- A képviselő-testület rendes ülésének összehívása – a polgármester által –írásos formában történik, a meghívót és mellékleteit kell a képviselők részére megküldeni.
(2)A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívásának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(5) A meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a települési képviselőknek,
b) a jegyzőnek, helyettesének
c) a Német Nemzetiségi Önkormányzat Elnökét
d) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek(a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező bejegyzett civil szervezetek, melyeket az ülés összehívója az adott napirendi pontnál megjelöl)
e) a nem állandó meghívottaknak,
f) az előterjesztőknek és
g) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(7) A meghívót és mellékleteit elektronikus úton a honlapon is meg kell jeleníteni.
15. §
(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) egyéb szóbeli meghívással
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetbe el lehet tekinteni a 14. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.
16 §
(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt, helyettesét
b) a Német Nemzetiségi Önkormányzat Elnökét
c) a rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének ( megbízott intézmény is) vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
17. §
(1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája:
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó honlapon történő közzététele.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg
kell tenni.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
18. §
(1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása, az egyebeken belül tervezett felszólalások
rögzítése
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó
megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) az ülés bezárása.
19. §
- A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek
több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
- Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozat-képtelen. A határozatképtelen ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni.
20. §
(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot
tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett
egyes napirendi pontok törlésére.
(2)A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
21. §
(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint
meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
- A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
- A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
22. §
(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Az éves költségvetési, zárszámadási-, az előirányzat-átcsoportosításról szóló rendelet megalkotására, a hitelfelvételi kérelem elbírálására a pénzügyi bizottság előzetes véleményezése alapján kerülhet sor.
(3) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélravezetőbb döntések meghozatalára, tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazására.
(4)Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása, határozati javaslat, és a határozati javaslat indokolása.
23. §
(1)Az előterjesztések tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések,
azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
f) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
g) rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása,
(2) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet
23. §-ában, valamint a 24. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek.
24. §
(1)A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség.
Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az
előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
25. §
(1)A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőkhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
26. §
A ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendeleti javaslatot teszi fel szavazásra.
27. §
(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a) a határozat szövege
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja,
(3)A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.
28. §
A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényesség észrevételt tenni.
29. §
A képviselő-testület a döntéseit az ülésen a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
30. §
(1)Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének ( legalább 4 képviselő) szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetén.
(2) Az önkormányzat nem él a Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
4. A képviselő-testület döntései
31. §
(1) A képviselő-testület döntései
a) határozat,
b) rendelet
32. §
(1)A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésében meghatározott döntéseit
a.) nyílt szavazással, ezen belül:
aa.) nem név szerinti nyílt szavazással,
ab.) név szerinti nyílt szavazással,
b.) titkos szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani a Mötv. 48. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően.
(4) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ ( igen, nem, tartózkodom ) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozik.
33.§
(1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza, valamint az alpolgármester választásról.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi bizottság dönt.
(3) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye. A szavazólapot a szavazást követően meg kell semmisíteni.
34. §
Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
Önkormányzati határozatok
35. §
- A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. a határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
- A határozatok jelölése a következő formában történik:
…./…(……..) Határozat.
36. §
- A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
Önkormányzati rendeletalkotás
37. §
- A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
- A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
….../……(………) rendelete a …………………….-ról.
- A képviselő-testület rendeleteinek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 3 munkanapon belül a község hirdetőtábláján kell elhelyezni, és a község honlapján kell megjelentetni. Az önkormányzati rendelet a kifüggesztését követő 10. naptári napon tekintendő kihirdetettnek.
- A képviselő-testület normatív határozatát az önkormányzati rendeletekre vonatkozó előírások szerint kell közzétenni és kihirdetni.
38. §
(1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) b) pontja szerinti felvilágosítás kéréssel élni a testületi ülésen.
2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcso-latban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás kérésre az ülésen vagy ülést követő 30 napon belül érdemi választ kell adni.
39. §
(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kéz-felemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
40. §
(1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszűntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
41. §
(1)A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
42. §
Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés a levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
5. A jegyzőkönyv
43. §
(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia.
44. §
(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében a rendelet címét és számát kell szerepeltetni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni
- egy példányt a jegyző kezel
- egy példány az irattárba kerül
- a jegyző köteles a jegyzőkönyvet elektronikus úton a kormányhivatalnak a Mötv 52.§ (2) bekezdése szerint megküldeni
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat
eb) a képviselői hozzászólásokat.
45. §
(1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.
- A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti bekötéséről, vagy lefűzéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
IV. Fejezet
A közmeghallgatás és a falugyűlés
46. §
- Általános közmeghallgatást kell tartani a Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
- A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
- A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
47. §
A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
48. §
(1) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(2) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog meg-adásával egyezik meg.
49. §
A közmeghallgatás vezetője lehetőséget ad a megjelentek részére javaslatok és kérdések feltevésére.
50. §
A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
51. §
(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart.
(2) A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.
(3) A falugyűlésen minden képviselő köteles részt venni.
(4) A falugyűlésen elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint.
V. Fejezet
A települési képviselő
52. §
A települési képviselő esküje letételének megszervezése a jegyző feladata.
53. §
A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32.-34. §-a tartalmazza.
54. §
(1) Az önkormányzati képviselő megbízatásának keletkezéséről és megszűnéséről a Mötv. 28-31 §-a rendelkezik.
(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével és az összeférhetetlenségi szabályokkal a Mötv. 36-37 §-a tartalmazza.
(3) Az önkormányzati képviselő méltatlanságával és a méltatlanság szabályaival az Mötv. 38. §-a foglalkozik.
(4) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos kötelezettségét az Mötv. 39. §-a írja elő
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
55. §
A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás
6. A polgármester és az alpolgármester
56. §
(1) A polgármester a település választópolgárai által közvetlenül választott tisztségviselő, megbízását főállásban látja el.
(2)A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségéről az Mötv. 72. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi, méltatlansági eljárás szabályaira az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
57. §
(1)A polgármesteri tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 63. §; 69. § és 70. §-ban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.
58. §
- A polgármester a Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl további feladatai
- segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
- meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
- kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel.
- fogadóórát tart,
- nyilatkozik a sajtónak
(2) A polgármester külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
59. §
(1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati ha-táridő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati fő-összeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettség-vállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot ve-szélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
60. §
(1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, több alpolgármestert választhat.
(2) Az alpolgármesterre képviselő- testületi hatáskör nem ruházható át.
(3)A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte.
(4)Az alpolgármester tiszteletdíját a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.
(5)Az alpolgármester megbízatásának keletkezésére és megszűnésére a Mötv 74-78. § előírásait kell alkalmazni.
7. A képviselő-testület bizottságai
61. §
A képviselő-testület feladatinak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.
62. §
A képviselő-testület állandó bizottságai
- Ügyrendi Bizottság. A bizottság tagjainak száma 3 fő, ebből 3 fő képviselő testületi tag.
- Pénzügyi Bizottság. A bizottság tagjainak száma 5 fő, ebből 3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő testületi tag.
- Szociális Bizottság. A bizottság tagjainak száma 3 fő, ebből 2 fő képviselő. 1 fő nem képviselő testületi tag.
A bizottság tagjainak felsorolását és feladatait a 2. számú függeléke tartalmazza.
(3)A bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályokat az SZMSZ. 3. számú melléklete, a bizottságok feladat-, és hatáskörét a 4. számú melléklete tartalmazza.
63. §
A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
64. §
A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61.§-a tartalmazza.
65. §
A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
8. A jegyző
66. §
- A jegyző jogállására a Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról és az önkormányzat honlapján történő közzétételéről
67. §
- A 66. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
A kihirdetési módok:
- kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
- az önkormányzat honlapján való megjelentetés
68. §
(1) A jegyző kinevezése, felmentése: a Mötv. 83. § b) pontja alapján az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása: a jegyző esetében az egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere a többi település polgármesterének egyetértésével gyakorolja
- A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.
9. Közös Önkormányzatai Hivatal
69. §
- A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre Harka község önkormányzati képviselő- testületeivel. A Közös Önkormányzati Hivatal a székhely szerinti önkormányzat szerve.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal
Székhelye: 9423 Ágfalva, Soproni utca 3.
Harkai Kirendeltségének címe: 9422 Harka, Nyéki u. 34.
Adószáma: 15812429-2-08
Törzskönyvi azonosító száma: 812423
KSH számjele: 158124-8411-325-08
Számlaszáma: 59500382-11101590
- A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait a Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz.
A Közös Önkormányzati Hivatal Köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat-és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
- A Közös önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a hivatal SZMSZ-e tartalmazza.
- A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői közül vagyonnyilatkozat-tételre köteleztettek körét a 5. számú melléklet tartalmazza.
10. Társulások
70. §
(1)A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásokban részt vesz:
a.)Sopron és Térsége Önkormányzati Társulás
b.) Sopron és Környéke Szociális – Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás
VII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
71. §
(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
VIII. Fejezet
Záró rendelkezések
72. §
- Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
- Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működéséi Szabályzatról szóló 11/2013.(XI.29.) rendelete.
Pék Zsuzsanna Szováti Júlia
polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet kihirdetésének napja : 2014. december 7.
Szováti Júlia
jegyző