Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (VII. 5.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2021. 08. 04

Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (VII. 5.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2021.08.04.

Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény a 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes államigazgatási szervek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Ágfalva község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3) A rendeletet mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

(4) A rendelet mellékletei:

a) 1. számú melléklet: Szabályozási és övezeti terv, SZ-J1 jelű, I. Rp.I.128-7 munkaszámú (továbbiakban SZ-J1terv),

b) 2. számú melléklet: Szabályozási és övezeti terv II., SZ-J2 jelű, I. Rp.I.128-7 munkaszámú (továbbiakban SZ-J2 terv)

c) 3. számú melléklet: Szabályozási terv–OTRT és GYMSM TRT övezetei, SZ-J3 jelű, I. Rp.I.128-7 munkaszámú (továbbiakban SZ-J3 terv)

(5) A rendelet függelékei:

a) 1. számú függelék: Természeti értékek
2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Alakítható legkisebb telekszélességnél a telekszélesség: a telek utcai határvonalának mérete.
2. Az övezeti jel értelmezése:

Lf

//

O

//

30/50

//

6,5/7,5

//

-/-/800

területfelhasználási elem

beépítési mód
(O=oldalhatáron álló
SZ=szabadonálló
Z=zártsorú
K=kialakult)

megengedett legnagyobb beépítettség (%) / kialakítandó legkisebb zöldfelület (%)

megengedett legkisebb épületmagasság (m) / megengedett legnagyobb épületmagasság (m)

alakítható legkisebb
telekszélesség (m) / telekmélység (m) /telekterület (m2)
3. Haszonállat: azok a háziállatok, amelynek húsát, tejét, tojását élelmiszerként használják fel, vagy azok az igás és hátas állatok, amelyek munkavégzésre használatosak.
4. Javasolt szabályozási elem: Az SZ-J terv jelmagyarázatában megjelölt elemek.
5. Kialakult beépítési mód: Annak a telektömbnek a beépítési módja, melyben a telkek több mint 50%-a fő funkciójú épülettel beépített.
6. Kialakult beépítésű telektömb: Az a telektömb, melyben a telkek több mint 50%-a fő funkciójú épülettel beépített.
7. Kialakult megengedett legnagyobb beépítettség: Beépítetlen telek esetén az építési övezetben lévő telkek legnagyobb beépítettsége, beépített telek esetén a beépítettség nem növelhető.
8. Kialakult telekosztású telektömb: Az a telektömb, melyben a telkek több mint 50%-a az övezeti előírásoknak megfelelően kialakított.
9. Korlátlan közhasználatú telekrész: A teleknek az a része, amelyen a külön megállapodás szerinti célra és módon korlátlan közhasználatot kell biztosítani. A telekrész a telek területeként számítandó.
10. Kötelező szabályozási elem: Az SZ-J terv jelmagyarázatában megjelölt elemek.
11. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elem : Az SZ-J terv jelmagyarázatában megjelölt elemek.
12. Tájékoztató elem: Az SZ-J terv jelmagyarázatában megjelölt elemek.
13. Település védendő területe: lakóterület, üdülőterület, vegyes terület, zöldterület, különleges terület.

3. Szabályozási elemek

3. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez – kivéve az a) és a b) pontban szabályozott eseteket – a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

a) Az eltérő építési övezetbe tartozó azon telkek telekhatárai, amelyek az eltérő építési övezet felé esnek, az érintett telekkel határos telkeket érintően, az övezeti határvonal helyétől függetlenül, az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett elmozdíthatók.

b) A tervezett belterületi határvonallal körülhatárolt, vagy a tervezett belterületi határvonal és a meglévő belterületei határvonal közé eső területeket az SZ-J terv szerinti célra felhasználni a belterületbe vonással egyidőben, vagy azt követően lehet.

c) A belterületbe vonás szakaszosan, a mindenkori igényeknek megfelelően történhet.

d) Ahol a helyi építési szabályzat, vagy az SZ-J terv építési vonalat határoz meg, a telken az építési vonal felőli telekhatárhoz legközelebb álló épület legalább egy pontjának illeszkednie kell erre a vonalra.

(2) A javasolt szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.

(3) A tájékoztató elem helyének megváltoztatásához a szabályozási terv módosítása nem szükséges.

(4) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

4. A telekalakítás szabályai

4. § (1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) A kialakult telekosztású telektömbben, a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

(3) Az SZ-J terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést, a telekhatár kiigazítást.

(4) Lakó- és vegyes területfelhasználású területen a kialakult telekosztású telektömb saroktelkei vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezeti jeltől eltérő mérettel és módon is alakítható. Ebben az esetben a telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 400 m2. A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési teleknek kiszolgáló lakóutcáról megközelíthetőnek kell lennie. Amennyiben az új telek csak mezőgazdasági útról lesz megközelíthető, a telekalakításra a saroktelek alakítás szabályai nem alkalmazhatók. A telekalakítás lehetséges módjait az 2. számú függelék tartalmazza.

(5) Lakó és vegyes területfelhasználású területen nyeles telek nem alakítható.

(6) A meglévő, megmaradó közterületi határvonal jellel nem jelölt közterület határok megszüntethetők.

5. A telek beépítésének általános szabályai

5. § (1) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(2) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett, beépített teleknek azon a részén, amely a közterület bővítése vagy kialakítása után is beépített marad, a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása nélkül is építhető épület. A beépíthetőség és a zöldfelületi arány mértékének megállapításánál a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása utáni telekméretet kell figyelembe venni.

(3) A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.

(4) Az (1)-(3) bekezdés hatálya alá nem tartozó (kialakult) telek, ha az érintett telket magába foglaló övezetre, építési övezetre előírt telekméreteknek nem felel meg, a telket magába foglaló övezetre, építési övezetre előírt beépítési szabályok és az építményekre vonatkozó előírások betartásával beépíthető, kivéve, ha a részletes övezeti előírások másként rendelkeznek.

(5) A telket kiszolgáló közút 33. § (7) b) pontja szerinti, úttengellyel párhuzamos szakaszos megvalósítása esetén a telek beépítése csak a teljes útkeresztszelvény kiépítésével történhet.

(6) Az SZ-J terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt épületmagasság kialakult állapotot jelent. Új épület építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasságot az övezetben lévő legmagasabb épületmagasságú épület épületmagassága jelenti, kivéve, ha részletes övezeti előírások másként rendelkeznek.

(7) Rendezett a telek, ha a helyi építési szabályzat és az SZ-J1 terv szerint alakították ki a kiszolgáló út és a telekméretek tekintetében, valamint a 9 §. (3) bekezdés szerinti közművesítés kiépített. Nem feltétele a telek rendezettségének, beépíthetőségének a telek kiszolgálását közvetlenül nem szolgáló út kialakítása. Az út kialakításáig az érintett teleksávot a telek be nem építhető, a beépíthetőség és a zöldfelületi arány számításánál figyelembe nem vehető részének kell tekinteni.

6. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

6. § (1) Kialakult beépítésű lakó és vegyes területfelhasználású telektömbökben az építési hely előkerti határvonala a telekkel szomszédos, vagy ahhoz legközelebbi beépített telkek előkertjeinek mérete. Méretbeli eltérés esetén a két méret valamelyikével megegyező, vagy a kettő közötti tartomány. Az előkerti építési hely határvonalhoz legközelebb álló főépítményt erre a határvonalra, vagy attól a telek belseje felé legfeljebb 3,0m távolságra kell építeni. Előkert nélküli beépítésnél az építési hely előkerti határvonala egyben beépítési vonal.

(2) Saroktelek megosztásából létrejövő új, beépítetlen telkek építési helyének határai:

a) Ha a telek utcai szélessége kisebb, mint a telek mélysége, az építési hely oldalhatáron álló a tömbre jellemző beépítési oldalhatárra illeszkedve, előkert kialakult, vagy 5,0 m, oldalkert 4,0 m, hátsókert 6,0 m.

b) Ha a telek utcai szélessége nagyobb, vagy egyenlő, mint a telek mélysége, az építési hely szabadon álló, az előkert kialakult, vagy 5,0 m, az oldalkert. 3,0 m, a hátsókert: 4,0 m.

(3) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal.

(4) Az övezeti előírásokban előírt beépítési mód új épület építésére vonatkozik. Ettől eltérő, meglévő beépítés esetén a meglévő épület felújítható, lakóépület új, önálló lakást nem eredményező módon átalakítható.

(5) Kialakult beépítésnél, ha meglévő épületrész az építési helyen kívül áll, az megtartható, felújítható.

(6) Zártsorú beépítés az épület utcai homlokzata oldalhatárig való kiépítésével, vagy az utcai homlokzat folytatásában legfeljebb 2,5 m magas, teljesen tömör, falazott, vakolt kerítéssel teljesülhet.

(7) Falusias lakóterületen melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, az övezetben megengedett lakásszám kétszeresét meg nem haladó mennyiségű gépkocsi elhelyezésére alkalmas garázs és egyéb tároló épület – kivéve a haszonállattartó épületet – főépítmény nélkül is építhető.

(8) Főépítmény nélkül épülő melléképítmény, mosókonyha, nyárikonyha, garázs és egyéb tároló épület az építési hely előkerti határvonalától 15m-en túl építhető.

(9) A telek be nem építhető része jellel megjelölt területen pince kivételével épület nem építhető.

7. § (1) Gazdasági, különleges és mezőgazdasági területen technológiai építmény megengedett legnagyobb magasságára az építési övezet, övezet megengedett legnagyobb épületmagassága nem vonatkozik.

(2) Különleges és ipari területen a telekhatárhoz épület a telekhatárra néző, attól legfeljebb 10m-en belül álló homlokzat épületmagasságának mértékénél közelebb nem építhető.

(3)

7. Haszonállattartó épületek építése

8. § (1) Haszonállattartó épület elhelyezése szempontjából tiltott övezetek:

a) intézmény terület

b) ipari terület

c) különleges terület, kivéve, ha a részletes övezeti előírások másként rendelkeznek

d) üdülőterület

(2) Haszonállattartó épület legfeljebb 10m2 nettó alapterülettel és 30m3 térfogattal építhető:

a) falusias lakóterületen a tiltott övezetek 50m-es körzetébe eső telkeken, vagy telekrészeken

b) A települési védőterület határán belül a mezőgazdasági övezetben a tiltott övezetek 50m-es körzetébe eső telkeken, vagy telekrészeken.

(3) Haszonállattartó épület legfeljebb 200m2 nettó alapterülettel és 600m3 térfogattal építhető:

a) falusias lakóterületen - kivéve a (2) a) pontot- az utcai telekhatártól legalább 50m, a szomszédos telkek hátsókerti telekhatárától legalább 20m távolságban

b) A települési védőterület határán belül a mezőgazdasági övezetben, kivéve a (2) b) pontot.

(4) Haszonállattartó épület legfeljebb 1000m2 nettó alapterülettel és 4500m3 térfogattal építhető: különleges turisztikai központ területen a részletes övezeti előírásokban megjelölt övezetben – a lakóterülettel szomszédos kiszolgáló utcai telekhatártól legalább 50m távolságban

(5) Haszonállattartó épület méretkorlátozás nélkül, az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátokkal és feltételekkel építhető:

a) A települési védőterület határán kívüli mezőgazdasági övezetben.
8. Közművek előírásai

9. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken – eltérő rendelkezés hiányában - a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek: térszín alatt:

a) ivóvíz vezeték

b) szennyvíz vezeték

c) gázvezeték

d) távbeszélő földkábel

e) villamos energia vezeték

f) telefon vezeték

g) kábel TV vezeték

h) nyílt árok vagy zárt csapadékvíz elvezető csatorna és műtárgyaik

(2) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

(3) Az építési övezeteket – kivéve, ha a részletes övezeti előírások ettől eltérően rendelkeznek - teljes közművel kell ellátni.

9. Gépjárművek elhelyezése

10. § A rendelet hatálya alá tartozó területen a lakófunkciót is tartalmazó telkeken lakásonként két darab személygépjármű elhelyezését biztosítani kell.

II. Fejezet

Korlátozó elemek

10. A rendelet által elrendelten

11. § (1) Települési védőterület a település védendő területe körüli 500m széles terület. A védőterületen belül állattartó épület a 8. § szerint építhető.

(2) Vízgazdálkodási terület 50,0m széles védőterülete A védőterületre eső mezőgazdasági övezeti telekrészen épület nem építhető.

11. Külön jogszabályban elrendelten

12. § (1) Közlekedési létesítmények védőterülete

a) országos mellékutak külterületi szakaszának tengelyétől mért 50,0 – 50,0 m

b) országos főutak külterületi szakaszának tengelyétől mért 50,0 – 50,0 m

c) vasútvonal szélső vágányától mért 50,0 – 50,0 m

(2) Vízgazdálkodási területek védőterülete

a) kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás 6,0-6,0m széles parti sávja

b) egyéb vízfolyás, vízfelület, közcélú vízilétesítmény 3,0-3,0m széles parti sávja

(3) Közművek védőterülete

a) középfeszültségű elektromos szabadvezeték: a felfüggesztéstől függően a szélső vezetékszáltól 5,0 - 5,0 m ,vagy 2,5 - 2,5 m széles védőterülete

b) középnyomású gázvezeték csőtengelytől mért 4,0-4,0 m széles védőterülete

c) A telkeket érintő szennyvíz gerincvezeték, ivóvíz gerincvezeték, távbeszélő földkábel, optikai vezeték mellett építmény 2,0- 2,0 m távolságon belül nem helyezhető el.

(4) Régészeti lelőhely építési tevékenységgel történő érintése feltételekhez kötött.

III. Fejezet

Az épített és természeti értékek és a környezeti elemek védelme

12. Épített értékek

13. § (1) A műemlékeket és a műemléki környezet határát az SZ-J terv tartalmazza.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeket a településkép védelméről szóló 17/2017.(XII.31.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A helyi védelem elemeit a településkép védelméről szóló 17/2017.(XII.31.) önkormányzati rendelet alapján az SZ-J terv tartalmazza.

(4) A régészeti lelőhelyeket az SZ-J terv tartalmazza.

13. Természeti értékek

14. § (1) A NATURA 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek felsorolását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A védett természeti területek felsorolását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(3) A fokozottan védett természeti területeket, a lápterületeket, a földvár területet, az országos ökológiai hálózatba tartozó területeket, az egyedi tájértékeket a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

14. Zöldfelületek

15. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J terven és a részletes övezeti előírásokban megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

(4) Lakóterületen az előkertnek és az oldalkert előkerttől mért 20,0 m-es sávja területének legfeljebb 60%-a burkolható le. A fennmaradó területrészt növényzettel borított felületként kell kialakítani.

15. Környezetvédelem

16. § (1) Levegőtisztaságvédelmi besorolás: 10. számú légszennyezettségi zóna.

(2) Vízvédelemi besorolás:

a) felszín alatti víz állapota szempontjából: fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület,

b) felszíni víz szempontjából: 4. általánosan védett befogadó

(3) A beépítésre szánt terület környezetvédelmi előírásai, kivéve, ha a részletes övezeti előírások másként rendelkeznek:

a) Hulladékelbánás: Kötelező hulladékelszállítás a városi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.

b) Szennyvízelvezetés: Kötelező szennyvízcsatorna rákötés, vagy környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi elbánás.

(4) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.

MÁSODIK RÉSZ

Területfelhasználási, övezeti előírások

IV. Fejezet

Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint

17. § (1) A település igazgatási területének tagolódása:

a) beépített és beépítésre szánt terület,

b) beépítésre nem szánt terület,

(2) Beépített és beépítésre szánt terület

a) Lakóterület

aa) falusias Lf.

b) Vegyes terület

1. intézményi Vi

2. településközpont Vt

c) Ipari terület Gip

d) Különleges terület

1. turisztikai központ Ktk

2. egészségügyi, szociális intézmény Ksz

e) üdülőterület

1. hétvégiházas üdülőterület Üh

(3) Beépítésre nem szánt terület

a) Különleges terület
1. temetőterület Kbt
2. kegyeleti park Kbkp
3. sportterület Kbsp
b) Közlekedési terület
1. közútterület
2. vasútterület KÖk
c) Zöldterület
3. közkert Zkk
d) Erdőterület
1. védelmi erdő Ev
2. gazdasági erdő Eg
3. közjóléti erdő Ek
e) Mezőgazdasági terület
1. általános mezőgazdasági terület M
2. kertes mezőgazdasági terület Mk
3. korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület Mkf
f) Vízgazdálkodási terület V
V. Fejezet

Beépítésre szánt terület

16. Lakóterület

18. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint: falusias lakóterület Lf

(2) A lakóterületi építési hely határai, ha az SZ-J terv nem jelöli:

Beépített tömbben

Beépítetlen tömbben

Szabadonálló

Oldalhatáron álló

Zártsorú, kapuzattal zártsorúsodó

Szabadonálló

Oldalhatáron álló

Zártsorú, kapuzattal zártsorúsodó

Előkert

0m azzal, hogy a legközelebb lévő beépített telkeken álló főépületek utcai homlokzati síkjainak összekötésével kialakuló vonal és az utcai telekhatár közötti teleksávban csak a főépülettel egybeépített, vagy attól különálló, fedett, nyitott személygépjármű beálló építhető.

0m azzal, hogy az építési hely utcai telekhatártól mért 5,0m széles sávjában csak a főépülettel egybeépített, vagy attól különálló, fedett, nyitott személygépjármű beálló építhető.

3,0 m

Oldalkert

3,0 m

4,0m

-

a megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,0m

4,0 m

-

Hátsókert

6,0 m ( 4,0 m )

6,0 m ( 4,0 m )

amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb

17. Falusias lakóterület, Lf

19. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül – kivéve, ha a részletes övezeti előírások másként rendelkeznek:

a) mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) szállás jellegű,

d) igazgatási, iroda,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató és

g) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(2) A falusias lakóterületen telkenként legfeljebb egy darab, egy tömbben épített két lakásos lakóépület lehet.

(3) A falusias lakóterület telkein lakóépület megléte vagy egyidejű építése esetén építhető:

a) főépítmények közül a mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú épület,

b) melléképítmények közül állattartó épület – figyelemmel a 8. § (2)-(3) bekezdésekre -, állatkifutó, trágyatároló, gépjármű és egyéb tároló.

(4) A falusias lakóterületen azokban az építési övezetekben, ahol a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5m, az utcai telekhatártól 20,0m-en túl épülő mező- és erdőgazdasági építmények megengedett legnagyobb épületmagassága: 5,0m.

(5) A falusias lakóterület telkein a megengedett legnagyobb beépítettség számításánál, amennyiben a telek mérete az építési övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület kétszeresét meghaladja, az építési övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület kétszerese vehető figyelembe.

(6) Azokban a lakó övezetekben, melyek telkei a Liget-patakkal határosak ott a partizóna természetes növényborítását meg kell őrizni, annak területe nem burkolható le, épület, építmény, melléképítmény nem helyezhető el a Liget-patakkal határos telekhatártól, a szabályozási terven rajzosan jelölt hátsókerti telekrészen.

(7) A kijelölt partizónában már meglévő (rendelet hatálybalépésének dátuma itt rögzítendő) épület, építmény, épületrész felújítható, az állagmegőrzési munkák elvégezhetők, azonban azok bővítése nem engedélyezett, elbontásukat követően azok helyére új épület nem építhető.

(8) Részletes övezeti előírások

Övezet jele

Előírás

Lf1

Az övezetben lakó és azt kiszolgáló funkción kívüli rendeltetésű épület nem építhető.

18. Vegyes terület

20. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) településközpont terület Vt

b) intézményi terület Vi

(2) Azokban a vegyes övezetekben, melyek telkei a Liget-patakkal határosak ott a partizóna természetes növényborítását meg kell őrizni, annak területe nem burkolható le, épület, építmény, melléképítmény nem helyezhető el a Liget-patakkal határos telekhatártól, a szabályozási terven rajzosan jelölt hátsókerti telekrészen.

(3) A kijelölt partizónában már meglévő (rendelet hatálybalépésének dátuma itt rögzítendő) épület, építmény, épületrész felújítható, az állagmegőrzési munkák elvégezhetők, azonban azok bővítése nem engedélyezett, elbontásukat követően azok helyére új épület nem építhető.

(4) A vegyes területi építési hely határai, ha az SZ-J terv nem jelöli:

Kialakult beépítésű telektömbben

Szabadonálló

Oldalhatáron álló

Előkert

kialakult

Oldalkert

kialakult

4,0m

Hátsókert

6,0 m

19. Településközpont terület, Vt

21. § A településközpont területen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató és

e) sport rendeltetést is tartalmazhat

20. Intézményi terület, Vi

22. § (1) Az intézmény terület igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – :

a) iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) hitéleti és

e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A terület telkein a (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt rendeltetésű épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás alakítható ki. Önálló lakóépület nem építhető.

21. Ipari terület, Gip

23. § (1) Az ipari területen az energiaipar, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, az élelmiszeripar, a nagykereskedelem, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények feldolgozása, tárolása céljára szolgáló építmények, az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási épületek építhetők.

(2) Az ipari területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(3) Az ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 100 m2-ként egy lombos fát kell elültetni. Nem kell a faültetés szempontjából beszámítandó területek között figyelembe venni a későbbi beruházási ütemekben megvalósuló, átmenetileg zöldfelületként kialakítandó területeket.

(4) A terület telkei kiszolgálására magánút létesíthető.

(5) Az ipari területi építési hely határai, ha az SZ-J terv nem jelöli:

Beépített tömbben

Beépítetlen tömbben

Szabadonálló

Szabadonálló

Előkert

kialakult

országos közút felől 10,0m,
egyéb út felől 5,0 m

Oldalkert

a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele

a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele

Hátsókert

6,0 m

22. Üdülőterület

24. § Az üdülőterület besorolása a sajátos használat szerint:

a) hétvégi házas üdülőterület Üh
23. Hétvégiházas üdülőterület, Üh

25. § (1) A hétvégiházas övezetben elhelyezhető egy darab egy üdülőegységes üdülőépület.

(2) A hétvégiházas övezet építési hely határai:

Szabadonálló

Előkert

3,0 m

Oldalkert

3,0m

Hátsókert

3,0m
(3) Részletes övezeti előírások

Övezet jele

Előírás

Üh

Az épületek közművi ellátása egyedi közműpótló berendezésekkel lehetséges.

24. Különleges terület

26. § A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) turisztikai központ Ktk
b) egészségügyi, szociális intézmény Ksz
25. Turisztikai központ területe, Ktk

27. § (1) A turisztikai központ különleges övezetben elhelyezhető

a) vendéglátó épület,

b) szolgáltató épület,

c) szállás jellegű épület,

d) kiskereskedelmi épület

e) egészségügyi épület,

f) szociális épület,

g) egyéb sportépítmény,

h) gazdasági célú épületen belül legfeljebb két szolgálati lakás

i) a részletes övezeti előírásokban megjelölt övezetben haszonállattartó épület

(2) A turisztikai központ övezet építési hely határai:

Szabadonálló

Előkert

5,0 m

Oldalkert

a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele

Hátsókert

a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele
(3) Részletes övezeti előírások

Övezet jele

Előírás

Ktk1

a) Az övezetben haszonállat tartó épület építhető.
b) Az állattartó épületek és a trágyatároló műtárgyak legkisebb megengedhető távolsága a szomszédos lakóterületek telkeinek legközelebbi telekhatárától és a saját telken épülő egyéb funkciójú épülettől 50,0 m, kivéve a lovaspanzió, amely az istálló mellett (felett) védőtávolság betartása nélkül elhelyezhető, közúttól 30,0 m.

c) Megengedhető legnagyobb építménymagasság az építhető összes építmény területének

10%-án 12,0m
40%-án 7,0m
50%-án 4,5m

d) Zöldfelületek:
Az építési helyen kívüli teleksáv területének legalább 80%-án zöldfelületet kell létesíteni. A lovas-üdülő centrum telkének a tervezett Határőr úti lakóterület felőli határán élő sövény és fasor telepítendő.

26. Egészségügyi, szociális intézmény, Ksz

28. § (1) Az egészségügyi, szociális intézmény övezetben elhelyezhető

a) egészségügyi épület,

b) szociális épület

c) az alapfunkciót kiszolgáló épület

(2) Az egészségügyi, szociális intézmény övezet építési hely határai:

Szabadonálló

Előkert

5,0m

Oldalkert

a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele

Hátsókert

a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele
VI. Fejezet

Beépítésre nem szánt terület

27. Különleges terület

29. § A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) temetőterület Kbt
b) kegyeleti park Kbkp
c) sportterület Kbsp
28. Temető terület, Kbt

30. § (1) A területen a sírkert és a temető működéséhez szükséges igazgatási, fenntartó épületek építhetők.

(2) A temető területi építési hely határai:

Szabadonálló

Előkert

5,0 m

Oldalkert

5,0m

Hátsókert

5,0m

29. Kegyeleti park, Kbkp

31. § (1) A területen épület nem építhető.

30. Sportterület, Kbsp

32. § (1) A területen sportolási, vendéglátó, szociális épületek építhetők.

(2) A sportterületi építési hely határai, ha az SZ-J terv nem jelöli:

Szabadonálló

Előkert

5,0 m

Oldalkert

a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele

Hátsókert

a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének fele

31. Közút terület

33. § (1) A közút területek szabályozási szélessége:

a) az SZ-J terveken jelöletlen esetben meglévő, megmaradó

b) az SZ-J terveken számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű területeknél a számadatnak megfelelő.

(2) A közút területek besorolása az úthálózatban betöltött szerepük szerint:

a) Országos közút

1. mellékút K.V.A.80.

b) Helyi közút

1. településközi mellékút K.V.A.50,

2. települési gyűjtőút B.V.b.A.50,

3. kiszolgáló út B.VI.d.A.50,

(3) Közterületi tömbparkoló az SZ-J terven P jellel jelölt terület. A közparkoló területén épület nem építhető. A parkolót fásítani kell.

(4) Kerékpárút az SZ-J terveken megjelölt terület.

(5) Keresztmetszeti elrendezések tervezett közutak esetén:

a) Gyűjtőút:

aa) legalább 7,0 m széles útburkolat,

aa) kétoldali, legalább 1,5-1,5 m széles járda,

aa) legalább egyoldali, árnyékadó növényzet (fasor),

aa) az útkorona és a járda között legalább 3,5- 3,5 m széles zöldsáv.

b) Kiszolgálóút:

ba) legalább 6,0 m széles útburkolat,

ba) kétoldali beépítés esetén kétoldali legalább 1,5-1,5 m széles járda,

ba) egyoldali beépítés esetén legalább egyoldali, 1,5 m széles járda,

ba) legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor),

ba) kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó legalább 2,0- 2,0 m széles zöldsáv.

(6) A rendelet hatálya alá tarozó területen 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, kivéve a szakaszosan megépítendő, végső kiépítésében nem zsákutca utcaszakaszokat.

(7) A közutak telkének kialakítása szakaszosan is történhet az alábbiak szerint:

a) Hossztengelyére merőleges szakaszolás az egy időben kiszolgálandó telkek, építési telkek helyzetének megfelelően azzal, hogy átmenetileg kialakuló zsákutca 250,0 m-nél hosszabb nem lehet. Ha a szakaszosan kiépítendő út egyszerre egy oldalon kettőnél több telek kiszolgálására létesül a zsákutca végén 16,0 x 16,0 m méretű ideiglenes végfordulót kell kiépíteni. Az ideiglenes járműforduló külön megállapodás alapján az útterülethez csatlakozó telken is kialakítható. A telek járműforduló céljára ideiglenesen igénybe vett területét a telek beépítésének számításánál és az építési hely meghatározásánál a telek területeként kell figyelembe venni.
b) Hossztengelyével párhuzamos irányú szakaszolás
1. kerékpárút,
2. kerékpáros és gyalogos út,
3. gyalogjárda,
4. árok számára.

32. Magánút

34. § (1) Lakóterületen magánút nem alakítható ki.

(2) A magánút keresztmetszeti elrendezése:

a) gazdasági terület

aa) legalább 6,0 m széles útburkolat,

aa) legalább egyoldali, 1,5 m széles járda,

aa) legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor),

aa) kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó, legalább 2,0- 2,0 m zöldsáv.

b) mezőgazdasági terület

ba) legalább 3,5 m széles útburkolat,

ba) legalább kétoldali 1,5-1,5 m széles padka,

ba) legalább egyoldali, legalább 1,5 m széles árok,

ba) legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor).

33. Vasút terület, KÖk

35. § (1) A vasúti területen a vasúti közlekedés üzemi és fenntartó építményei építhetők.

(2) Az építési hely határai:

Szabadonálló

Előkert

3,0m

Oldalkert

3,0m

Hátsókert

3,0m

34. Közkert, Zkk

36. § (1) A közkertben vendéglátó és szociális épület építhető.

(2) A megengedett legnagyobb beépítettség 5%, a megengedett legnagyobb épületmagasság 3,0m.

(3) A közparki építési hely határai:

Szabadonálló

Előkert

3,0 m

Oldalkert

3,0m

Hátsókert

3,0m

35. Erdőterület

37. § (1) Erdőterületek a Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terven E jellel jelölt területek.

(2) Az erdőterület övezeti felosztása az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

a) védelmi erdő Ev

b) gazdasági erdő Eg

c) közjóléti erdő Ek

38. § (1) A védelmi erdők övezetében erdei kilátó, magasles, vadászház, a természetvédelmi korlátozással érintett területeken, a természetvédelmet szolgáló épület, a természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 3,5 m. Közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

(2) A gazdasági erdők övezetében az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 3,5 m.

(3) A közjóléti erdők övezetében a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 3,5 m.

(4)

36. Mezőgazdasági terület

39. § (1) A mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

a) általános mezőgazdasági terület Má

b) korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület Mkf

(2) Az övezetben az emberi tartózkodásra szolgáló építmények elhelyezésének feltételei

a) a villamosenergia (közüzemi, vagy helyi) ellátás biztosított,

b) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz (közműves, vagy saját kútról táplált) – szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított,

c) a keletkező szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával, vagy közüzemi szennyvízcsatornával biztosított,

d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, illetve megfelelő szikkasztása biztosított,

e) a használat során keletkező hulladékok elszállítása biztosított,

f) a terület megközelíthetősége biztosított (az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel közútról, vagy magánútról közvetlenül megközelíthetők).

37. Általános mezőgazdasági terület, Má

40. § (1) Má1 övezet

a) Az övezetben birtokközpont alakítható.

b) Az övezetben a 6000m2-t elérő vagy meghaladó nagyságú földrészleteken építhető épület.

c) Az övezetben gazdasági célú épületként a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények és a gazdasági célú épület építésével egyidejűleg, vagy annak megléte esetén lakás, lakóépület helyezhetők el.

d) Az állattartás és állattenyésztés épületeinek elhelyezésénél a 8. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell lenni.

e) Az épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 6,0m, lakóépület megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5m.

f) Az épületeket a földrészlet határától legalább 3,0 m-re kell építeni, a szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15m távolságot kell biztosítani.

g) A megengedett legnagyobb beépítettség 10%.

(2) Má2 övezet

a) Az övezetben birtokközpont alakítható.
b) Az övezetben – kivéve a birtokközpontot – a 2 ha-t elérő vagy meghaladó nagyságú földrészleteken építhető épület.
c) Az övezetben a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
d) A birtokközponton kívül lakás nem építhető.
e) Az állattartás és állattenyésztés épületeinek elhelyezésénél a 8. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell lenni.
f) Az épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 6,0m, lakóépület megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5m.
g) Az épületeket a földrészlet határától legalább 3,0 m-re kell építeni, a szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15m távolságot kell biztosítani.
h) A megengedett legnagyobb beépítettség 10%.
38. Korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület, Mkf

41. § (1) Mkf övezet

a) Az övezetben a turizmust szolgáló bemutató, vendéglátó, szállás helyszolgáltató és a természetvédelmet bemutató, vagy a természetvédelmi gazdálkodást szolgáló épületek építhetők.

b) Az övezetben önálló lakóépület nem építhető, lakás az a) pont szerinti épületekben kialakítható.

c) Az állattartás és állattenyésztés épületeinek elhelyezésénél a 8. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell lenni.

d) Az épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5m.

e) Az épületeket a földrészlet határától legalább 10 m-re kell építeni.

f) A megengedett legnagyobb beépítettség 10%.

39. Kertes mezőgazdasági terület, Mk

42. § (1) A terület a szőlő, gyümölcs és kertművelési ágú területek kialakítására, és az ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás, tárolás és vendéglátás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen csak kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágú telken építhető épület.

(3) A területen birtokközpont nem alakítható ki.

(4) A területen az épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 4,5m.

43. § (1) Mk1 övezet

(2) Az övezetben telkenként egy tároló, pihenő rendeltetést tartalmazó épület és egy pince és présház építhető.

(3) Az övezetben lakóépület, vagy lakást is magába foglaló épület nem helyezhető el.

(4) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 5%. Telkenként az épületek összes alapterülete legfeljebb 60m2 lehet, pince és a hozzá kapcsolódó présház legfeljebb 50m2 lehet.

(5) Az épületeket szabadonállóan, 3,0-3,0m oldalkert elhagyásával, a feltáró út melletti 10-30m-es sávban lehet elhelyezni. Pince és hozzá kapcsolódó présház 3,0-3,0m oldalkert, 10,0m előkert és 10,0m hátsókert elhagyásával kialakuló telekterületen belül építhető. Ettől eltérni, a telek morfológiai adottságaira tekintettel, településképi véleményezési eljárás keretében lehet.

(6) A beépíthető telek legkisebb szélessége 12,0m lehet.

44. § (1) Mk2 övezet

(2) Az övezetben telkenként egy tároló, pihenő rendeltetést tartalmazó épület építhető.

(3) Az övezetben lakóépület, vagy lakást is magába foglaló épület nem helyezhető el.

(4) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 5%. Telkenként az épületek összes alapterülete legfeljebb 75m2 lehet.

(5) Az épületeket szabadonállóan, 3,0-3,0m oldalkert elhagyásával, a feltáró út melletti 10-30m-es sávban lehet elhelyezni.

45. § (1) Mk3 övezet

(2) Az övezetben telkenként egy terményfeldolgozó, tároló, pihenő, vendéglátó, lakás rendeltetést tartalmazó épület és egy pince és présház építhető.

(3) Lakás 4000m2-et elérő, vagy azt meghaladó területű telken építhető.

(4) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 10%.

(5) Telkenként az épületek összes alapterülete:

a) Vendéglátó rendeltetést is tartalmazó épület esetén legfeljebb 150m2 lehet.

b) Vendéglátó rendeltetést nem tartalmazó épület esetén legfeljebb 60m2 lehet.

c) A pince és a hozzá kapcsolódó présház esetén legfeljebb 50m2 lehet.

d) Lakóház esetén 120m2 lehet.

(6) Az épületeket szabadonállóan, 3,0-3,0m oldalkert elhagyásával, a feltáró út melletti 10-50m-es sávban lehet elhelyezni.

46. § (1) Mk4 övezet

(2) Az övezetben telkenként egy tároló rendeltetést tartalmazó épület építhető.

(3) Az övezetben lakóépület, vagy lakást is magába foglaló épület nem helyezhető el.

(4) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 5%. Telkenként az épületek összes alapterülete legfeljebb 75m2 lehet.

(5) Az épületeket szabadonállóan, 3,0-3,0m oldalkert elhagyásával, a magánút melletti 10-30m-es sávban lehet elhelyezni.

(6) Az alakítható telek legkisebb területe 1500m2.

40. Vízgazdálkodási terület, V

47. § A vízgazdálkodási területen épület nem építhető.

40/A. Záró rendelkezések

48. § (1) Ez a rendelet 2021. augusztus 4-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Ágfalva község Helyi Építési Szabályzatáról és a község Szabályozási Tervéről szóló 6/2006. (IV.28.) számú rendelete.

1. függelék

Természeti értékek

Nemzetközi egyezmény alá tartozó területek

Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (NATURA 2000)

Soproni-hegység

(HUFH20012)

02/1, 02/3, 02/4, 02/5, 02/6, 02/7, 02/8, 02/9, 02/10, 02/12, 02/13, 02/15, 02/16, 02/17, 02/18, 02/19, 02/20, 03, 024/12, 024/14, 024/15, 024/18, 024/19, 024/20, 024/21, 024/22, 024/23, 024/24, 024/25, 024/26, 024/27, 024/28, 024/29, 024/30, 024/31, 024/32, 024/33, 0164/1, 0164/2, 0165, 0166, 0167, 0168, 0169, 0197/39, 0198/2, 0198/3, 0198/4, 0198/5, 0199, 0200, 0201/5, 0202, 0203/1, 0203/2, 0204/1, 0204/2, 0205, 0206/1, 0206/2, 0206/3, 0207, 0208/1, 0208/2, 0208/3, 0208/4, 0208/5, 0208/6, 0208/7, 0208/8, 0208/9, 0208/10, 0208/11, 0209, 0210, 0211, 0212, 0213, 0214/1, 0214/2, 0214/3, 0214/4, 0214/5, 0214/6, 0215/1, 0215/3, 0215/4, 0215/5, 0216/2, 0216/3, 0216/4, 0216/5, 0216/6, 0216/7, 0217, 0218, 0219, 0220/1, 0220/2, 0221/1, 0221/2, 0222/1, 0222/2, 0223, 0225, 0229, 0230, 0232/2, 0232/3, 0232/5, 0232/6, 0232/8, 0232/9, 0233, 0234/7, 0235/3, 0236/2, 0237/2, 0238/2, 0238/3, 0238/4, 0238/5, 0238/8, 0238/9, 0242, 0243, 0244, 0245, 0246/1, 0246/5, 0247/3, 0248/2, 0249/2, 0250, 0251/2, 0252, 0253/3, 0253/8, 0253/9, 0253/12, 0253/13, 0253/16, 0253/17, 0253/18, 0253/19, 0253/20, 0253/21, 0253/23, 0253/26, 0253/33, 0253/34, 0254/1, 0254/3, 0254/4, 0254/5, 0254/6, 0255, 0256, 0257, 0258, 0259, 0260, 0261, 0262, 0263, 0264/1, 0264/2, 0265, 0266, 0267, 0268/1, 0268/2, 0269, 0270, 0271, 0272/1, 0272/2, 0272/3, 0272/4, 0272/7, 0272/8, 0272/9, 0272/10, 0273, 0274, 0275/1, 0275/2, 0275/3, 0275/4, 0275/5, 0275/6, 0275/7, 0275/8, 0275/9, 0276, 0277, 0278, 0279, 0280, 0281/1, 0281/2, 0281/3, 0282, 0283/1, 0283/2, 2801, 2802, 2803, 2804, 2805, 2806, 2807, 2808, 2809, 2810, 2811, 2812, 2813, 2814, 2815, 2816, 2817, 2818, 2819, 2820, 2821, 2822, 2823, 2824, 2825, 2826, 2827, 2828, 2829, 2832, 2833, 2838, 2839, 2840, 2841, 2842, 2843, 2901, 2902, 2903, 2904, 2905, 2906, 2907, 2908, 2909, 2910, 2911, 2912, 2913, 2914, 2915, 2916, 2917, 2918, 2919, 2920, 2921, 2922, 2923, 2924, 2925, 2926, 2927, 2928, 2929, 2930, 2931, 2932, 2933, 2934, 2935/1, 2935/2, 2935/3

Országos jelentőségű védett területek

Soproni Tájvédelmi Körzet területei:

Védett:

0199, 0200, 0201/5, 0202, 0203/1, 0203/2, 0204/1, 0204/2, 0205, 0206/1, 0206/2, 0206/3, 0207, 0208/1, 0208/10, 0208/11, 0208/2-9, 0209-0213, 0215/1, 0215/3, 0215/4, 0215/5, 0216/2-7, 0217, 0218, 0219, 0220/1, 0220/2, 0221/1, 0221/2, 0222/1, 0222/2, 0223, 0225, 0229, 0230, 0233, 0234/7, 0235/3, 0236/2, 0237/2, 0238/2, 0238/3, 0238/4, 0238/5, 0238/8, 0238/9, 0242-0245, 0246/1, 0246/5, 0247/3, 0248/2, 0249/2, 0250, 0251/2, 0252, 0253/12, 0253/13, 0253/16-21, 0253/23, 0253/26, 0253/3, 0253/33, 0253/34, 0253/8, 0253/9, 0254/1, 0254/3, 0254/4, 0254/5, 0254/6, 0255-0263, 0264/1, 0264/2, 0265, 0266, 0267, 0268/1, 0268/2, 0269, 0270, 0271, 0272/1, 0272/10, 0272/2, 0272/3, 0272/4, 0272/7, 0272/8, 0272/9, 0273, 0274, 0275/1-9, 0276-0280, 0281/1, 0281/2, 0281/3, 0282, 0283/1, 0283/2, 2801-2829, 2832, 2833, 2838-2843, 2901-2927, 2929, 2930, 2931

Fokozottan védett:
0237/2, 0238/2, 0238/3, 0238/4, 0238/5, 0238/8, 0238/9, 0242, 0243, 0244, 0245, 0248/2, 0249/2, 0250, 0251/2, 0252, 0253/12, 0253/13, 0253/16, 0253/17, 0253/18, 0253/19, 0253/20, 0253/21, 0253/23, 0253/26, 0253/3, 0253/33, 0253/34, 0253/8, 0253/9, 0254/1, 0254/3, 0255, 0256, 0257, 0258, 0259, 0260, 0261, 0262, 0263, 0264/1, 0264/2, 0265, 0266, 0267, 0268/1, 0268/2, 0269, 0270, 0271, 0272/1, 0272/10, 0272/2, 0272/3, 0272/4, 0272/7, 0272/8, 0272/9, 0273, 0274, 0275/1, 0275/2, 0275/3, 0275/4, 0275/5, 0275/6, 0275/7, 0275/8, 0275/9, 0276, 0277, 0278, 0279, 0280, 0281/1, 0281/2, 0281/3, 0282/, 0283/1, 0283/2

Láp

0164/1, 0168

Földvár

Ház-hegyi zártkertek

Egyedi tájértékek

NEV

AZONOSITO

HELYSZIN

HRSZ

TULAJDONOS

KEZELO

LEÍRÁS

KOR

emlékmű

fh-etaje-20041/9

021/A

Ágfalvi Önkormány-zat

Ágfalvi Önkor-mányzat

A település határában a régi templom helyét jelöli

1822

Kilátópont a Ház-hegyen

fh-etaje-20041/10

Ház-hegy

2585

magán

magán

Ausztriára és Sopronra nyílik kilátás

Vöröshídi közettani feltárás

fh-etaje-20031/77

Vöröshíd

0220

Magyar Állam

Tanulmá-nyi Erdőgazda-ság

Régi felhagyott csillámpala fejtő

Fehér úti tó

fh-etaje-20031/83

Hidegvíz völgy

0238/8a, 0238/3 0238/4

Magyar Állam

FHNP Igazgató-ság

mestersé-ges víztározó