Az általános rendelkezések között kell meghatározni az önkormányzat hivatalos megnevezését és székhelyét, működési területének megnevezését. Amennyiben az önkormányzat önálló hivatallal rendelkezik, annak megnevezése szükséges (Mötv. 84. § (2) bek.). Itt kap helyet az önkormányzat szerveinek megnevezése is. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. (Mötv. 41. § (2) bek.) Az általános rendelkezések között lehet meghatározni az önkormányzat jelképeit, társadalmi kapcsolatait.

A képviselő-testület – az Mötv. 42. §-ában meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át, melyet az SZMSZ mellékletei tartalmaznak.

Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, az SZMSZ-ben meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart, így az SZMSZ-ben meghatározásra került az ülések gyakorisága.

Az SZMSZ rendelkezik a képviselő-testület összehívásának módjáról (Mötv. 45. §). A szóbeli meghívás kivételes, ennek feltételei szintén rögzítésre kerültek.

Az ülések előkészítésével összefüggésben meghatározásra került a testületi ülésre meghívandók köre. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein (Mötv. 53. § (3) bek.).

Az ülésvezető (polgármester) teendői a tanácskozás rendjének fenntartásával kapcsolatban – azaz SZMSZ-ben biztosított jogosítványok – kétirányúak lehetnek. Egyrészt a testületi ülésen meghívóval résztvevők (képviselők, tanácskozási joggal résztvevők, más meghívottak), másrészt az ülésen megjelent választópolgárok (hallgatóság) – az ülés rendjét zavaró –magatartásához kapcsolódnak.

Meghatározásra került a vita részletes menete, a módosító/kiegészítő javaslatok benyújtásának módja, a hozzászólások időkorlátja.

Az Mötv. 46. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület ülése nyilvános, rögzítésre került a nyilvánosság biztosításának módja és a zárt ülésre és adatvédelemre vonatkozó szabályok.

Az SZMSZ-ben került meghatározásra az előterjesztések tartalmi és formai követelményei, a benyújtás módja, határideje. Az SZMSZ rendelkezik arról, hogy ki nyújthat be előterjesztést a képviselő-testülethez. Külön kell meghatározni azokat az ügyeket, amelyekben csak valamely bizottság készíthet előterjesztést, illetve az előterjesztés csak meghatározott bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. (Mötv. 59. § (2) bek., SZMSZ 15. § (6) bekezdés – munkatervben rögzítve.)

A szabályozás része az egyes indítványok sürgősségi tárgyalásának meghatározása is (milyen esetekben lehet ilyen indítványt benyújtani, milyen formában kell előterjeszteni).

Az SZMSZ rögzíti a szavazás menetének részletszabályait. Az Mötv. 50. §-ában foglalt felhatalmazás alapján meghatározásra kerültek azon tárgykörök, amelyekhez a képviselő-testület minősített többsége szükséges.

A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit (Mötv. 49. § (2) bek.).

Az SZMSZ-be rögzítésre került a határozathozatalra vonatkozó eljárási szabályok, formai és tartalmi elemek.

A jegyzőkönyvre és zárt ülésre vonatkozó részletszabályok az Mötv.-vel, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénny és az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII. 28.) BM rendelettel összhangban került meghatározásra.

Az SZMSZ rögzíti a közmeghallgatás és a falugyűlés összehívásának, levezetésének, hozzászólás lehetőségének módját, jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat.

Az SZMSZ rendelkezik a települési képviselő jogállásáról, jogairól és kötelezettségeiről, összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozattételi eljárásokra vonatkozó szabályokról.

Az SZMSZ rendelkezik a polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladatairól, a bizottságok működésével kapcsolatos feladatairól, a polgármesteri hivatalt érintő feladatairól. A polgármesterre átruházott hatáskörök az SZMSZ mellékletében kerültek rögzítésre.

Az SZMSZ rögzíti az alpolgármesteri tisztségeket (főállás, illetve társadalmi megbízatás), fogadóóráikat.

Az SZMSZ-ben kell rendelkezni a jegyző jogszabálysértés (működés, döntés) jelzésére irányuló kötelezettségéről (Mötv. 53. § (1) bek. k) pont), melyet az SZMSZ 35. § (1) bekezdése rögzít)

Az SZMSZ rendelkezik a jegyző és az aljegyző együttes akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásának módjáról, mely biztosítja az önkormányzati (igazgatási) munka folyamatosságát.

Az SZMSZ rendelkezik az Mötv. 84. § alapján létrehozott költségvetési szervről, és működési szabályairól, feladat és hatásköréről.

Az SZMSZ rendelkezik a jogi személyiséggel rendelkező társulásokban való részvételéről.

A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Az elfogadása a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani (Mötv. 116. § (4)-(5) bek.)

Ágfalván közvetlen módon létrejött 5 fős német nemzetiségi önkormányzat működik. (2) A nemzetiségi önkormányzat működésére a nemzetiségek jogállásáról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény előírásai vonatkoznak. A nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés, a tárgyi és személyi feltételek ellátására vonatkozó részletszabályokat az SZMSZ tartalmazza.

A záró és vegyes rendelkezéseken belül a törvényességi felügyelet, mellékletek és függelékek, valamint a hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések a jogalkotási követelményeknek megfelelően.