Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 2. § (1)-(2) bekezdése szerint: „

A helyi önkormányzás a település, valamint a vármegye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

Az Mötv. 46. § (1) bekezdése alapján: A képviselő-testület ülése nyilvános.

A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 10/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör.) 11. § (4) bekezdése a következőképp rendelkezett: „Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.”

A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.036/2012/6. számú határozata alapján a közhatalom, ezen belül a helyi közhatalom gyakorlásának nyilvánossága a demokratikus működés alapja, a jogállami működés egyik sarkalatos pontja….

A székhelyen kívüli ülésezés helyszínének meghatározását ezért oly módon kell térben szabályozni (pl. szomszéd település) hogy az biztosíthassa képviselő-testület működésének nyilvánosságát.

Ennek okán az Ör. 11. §-a egy (5) bekezdéssel került kiegészítésre a összehívás lehetséges helyszínére vonatkozóan.

A bizottságok működésére vonatkozóan az Mötv. 60. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: „A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.”