Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (II. 1.) rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2011. 02. 01- 2011. 05. 04Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (II. 1.) rendelete a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján kiépült helyi önkormányzati rendszer biztosítja az önkormányzatok kiemelkedő jogainak érvényesülését, nevezetesen az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát és az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A Képviselő-testület és szervei az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SzMSz-ben foglaltak figyelembevételével alkalmazzák.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának valamint a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét külön rendelet állapítja meg.
4. § (1) Az önkormányzat feladatai teljesítése érdekében intézményi formában fenntartja:
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
5. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre, alpolgármesterre, az állandó bizottságokra átruházhat.
(2) A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő, valamint a polgármester.
(3) A tagok névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza.
6. § (1) Az Ötv-ben felsoroltakon felül a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
7. § (1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden szerv képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
8. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A képviselő-testület összehívása
9. § (1) A képviselő testület évente legalább 6 rendes ülést tart a munkatervében meghatározott időpontokban.
(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A képviselő-testület ülését úgy kell összehívni, hogy az ülésre szóló meghívót és a tárgyalandó előterjesztéseket a képviselők és állandó bizottsági tagok az ülés előtt legalább tíz munkanappal korábban, írásban, valamint elektronikus úton is megkapják.
(5) Rendkívüli ill. halasztást nem tűrő, sürgős esetben a polgármester a testületet a napirend megjelölésével az ülés összehívására előírt formai követelmények indokolt mértékű mellőzésével összehívhatja.
(6) A testületi ülések időpontját és napirendjét a képviselőknek történő kézbesítéssel egyidejűleg a hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, és Fertőrákos hivatalos honlapján is meg kell jelentetni.
(7) Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület állandó bizottságának az indítványára.
(8) A (7) bekezdés szerinti indítványt a polgármesterhez kell írásban benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) kezdeményezők nevét, aláírását,
b) javasolt napirendi pontokat,
c) testületi ülés szükségességének indoklását.
(9) A (7) – (8) bekezdések szerinti indítvány benyújtása esetén a polgármester a képviselő-testületet az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül összehívja.
(10) A közigazgatási hivatal összehívja a képviselő-testület ülését, ha az indítványnak a polgármester 15 napon belül nem tesz eleget.
10. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket (előterjesztéssel együtt),
b) a jegyzőt (előterjesztéssel együtt),
c) a bizottságok nem képviselő tagjait (előterjesztéssel együtt),
d) önkormányzati kapcsolattartókat,
e) a Polgármesteri Hivatal napirend szerint illetékes előadóját.
(2) A képviselő-testület ülésén a tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt:
a) képviselők,
b) polgármester.
(3) A képviselő-testület ülésén a tanácskozási joggal vesznek részt:
a) jegyző
b) állandó bizottságok nem képviselő tagjai
c) önkormányzati kapcsolattartók
d) akit a törvény erre felhatalmaz.
(4) A nyilvános ülésen bármely lakos, vagy egyéb érdeklődő megjelenhet, és a testület hozzájárulásával felszólalhat. A hozzájárulás megadásáról a testület vita nélkül határoz.
Gazdasági program
11. § (1) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(2) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.
(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el.
Munkaterv
12. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;
c) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;
d) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottságok megjelölését.
(3) A munkaterv tervezetét minden év január 31-ig a polgármester állítja össze. Új testület megválasztását követő első alkalommal a munkaterv a gazdasági programmal együtt kerül előterjesztésre.
(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző év december hó utolsó napjáig javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők;
b) az alpolgármester;
c) az állandó bizottságok elnökei;
d) a jegyző;
e) az önkormányzatok által alapított intézmények vezetői,
f) kisebbségi önkormányzatok elnökei.
(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek;
b) az állandó bizottságok nem képviselő tagjainak;
c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
d) az önkormányzatok által alapított intézmények vezetőinek.
13. § (1) A jóváhagyott gazdasági programot és a munkatervet az önkormányzat hirdető tábláján egy hónapig való kifüggesztéssel közzé kell tenni, valamint Fertőrákos hivatalos honlapján meg kell jelentetni.
A képviselő-testület ülése
14. § (l) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyon-nyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(3) Zárt ülésen a képviselők, a polgármester, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő - valamint amennyiben a törvény előírja - a települési kisebbségi önkormányzat elnöke (továbbiakban kisebbségi szószóló) vehet részt.
(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak az állandó bizottságokra is vonatkoznak.
(5) A zárt ülésen elhangzottakról a jelenlevők másoknak felvilágosítást nem adhatnak.
A polgármester feladatai a képviselő-testületi ülés vezetése során
Határozatképesség
15. § (1) A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során:
a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
Napirend előtti témák és a napirend
16. § (1) A képviselő-testület a két ülése közötti időszak jelentősebb eseményeiről szóló tájékoztató elfogadásáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja, de az ülés megkezdése előtt a polgármester vagy bármely képviselő ügyrendi indítványként javasolhatja a napirendi pontok tárgyalási sorrendjének felcserélését. A napirendi pontnak az ülés napirendjéről történő levételét, vagy új napirendi pont felvételét a polgármester javasolhatja. Javaslatát indokolnia kell, melyről a testület vita nélkül határoz.
Az előterjesztés
17. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;
b) rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester,
c) a települési képviselő;
d) a jegyző.
(3) A testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 15 munkanapig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról és elektronikus úton való továbbításáról.
(4) Halaszthatatlan esetben a polgármester kivételesen engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő benyújtását, kiosztását.
(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés címét vagy tárgyát, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,
b) a tárgykört érintő jogszabályokat, melyekről a jegyző tájékoztatja az előterjesztőt,
c) az előkészítésben résztvevők véleményét,
d) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
e) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
f) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
(6) Amennyiben az előterjesztés nem felel meg az (5) bekezdésében foglaltaknak, úgy a polgármester az indítványozót hiánypótlásra hívja fel. Az előterjesztés ez esetben a hiánypótlás megtörténtét követő azon legközelebbi képviselő-testületi ülésen kerülhet napirendre, melynél az SzMSz 17. § (3) bekezdése szerinti határidő megtartható.
A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
18. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 3 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;
b) amennyiben az előterjesztést valamelyik állandó bizottság megtárgyalta, akkor az érintett állandó bizottság elnöke legfeljebb 3 percben tájékoztatja a testületet a bizottság véleményéről.
c) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A hozzászólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül hozzászólalást is engedélyezhet. A hozzászólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a harmadik hozzászólást 1 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a hozzászólótól.
(3) Egy napirendi ponthoz legfeljebb három alkalommal lehet hozzászólni.
(4) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
19. § (1) A képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely - a rendelet-tervezetet kivéve - előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
20. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
21. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség, azaz a megválasztott települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges:
a) önkormányzati rendelet alkotáshoz,
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
c) ideiglenes bizottság felállításához,
d) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
e) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
f) intézmény alapításához,
g) az SzMSz 14. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
h) a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatásához,
i) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
j) képviselőnek a döntéshozatalból való kizárásához,
k) vállalat, gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba való belépés elhatározása,
l) önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez, hasznosításához,
m) hitel felvételéhez,
n) költségvetési tartalék felhasználásához.
22. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.
(2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről,
b) azt a törvény előírja,
c) a jelenlévő képviselők ¼-nek indítványára,
d) önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről,
e) hitel felvételről.
(4) Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét. A képviselő neve felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaz, illetőleg tartózkodik a szavazástól.
(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
23. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő, vagy a polgármester indítványozására titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(2) Titkos szavazás eljárása:
A tanácskozás rendje
24. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) Figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) Ismételt figyelmeztetés vagy az SzMSz-től eltérő számú és idejű, a tárgytól eltérő tartalmú hozzászólás esetén megvonhatja a szót,
c) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
(3) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
A jegyzőkönyv
25. § (l) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a testületi ülés helyszínét és időpontját, a megjelent képviselők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről - 2 példányban - a jegyző gondoskodik.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI
26. § (1) A képviselő testület:
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz.
(2) A testületi jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül, vita nélkül dönt
a) a napirend elfogadásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről.
A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok
27. § (1) A képviselő-testület az Ötv.-ben kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:
a) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatról,
b) bizottság részére hatósági hatáskör átruházásról,
c) a képviselő testület szerveire történő hatáskör átruházásról.
d) helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról.
A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
28. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) települési képviselő,
b) önkormányzat bizottsága,
c) polgármester,
d) alpolgármester.
e) jegyző.
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.
(3) A rendelet-tervezet előkészítése során a képviselő-testület a rendelet előkészítéséhez elveket, szempontokat állapíthat meg. A testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(4) A rendelet-tervezetet az SzMSz 17. § (3) bekezdésében foglalt határidő megtartásával írásban meg kell küldeni a Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjainak. A rendelet-tervezetet csak abban az esetben lehet a Képviselő-testületi ülésen megtárgyalni és arról szavazni, ha azt a Jogi és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta.
(5) A rendelet-tervezethez módosító indítványt csak írásban - legfeljebb a Képviselő-testületi ülést megelőző 5 munkanapig - lehet benyújtani a jegyzőhöz, aki azt törvényességi szempontból véleményezi.
(6) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(7) Az önkormányzati rendelet jelölésére a 61/2009. (XII.14.) IRM rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
29. § (1) A rendeletek kihirdetése a Polgármesteri Hivatal (9421 Fertőrákos, Fő utca 139.) hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A polgármester, a jegyző, valamint a képviselő-testület elrendelheti a rendelet szórólapon történő kihirdetését is.
(2) Az önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni, valamint Fertőrákos hivatalos honlapján kell közzétenni. Erről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát.
(3) A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
A képviselő testület határozata
30. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozat tartalmazza a döntést szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) A határozat megjelölése: Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének (a határozat száma arab számmal), meghozatalának éve (arab számmal), meghozatalának hónapja (római számmal), napja (arab számmal) Kt. határozata, a határozat címe.
(3) A helyi önkormányzat képviselő-testülete, átruházott hatáskörben annak szervei, önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárására a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) kell alkalmazni.
(4) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
(5) A polgármester valamint a képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.
(6) A képviselő-testület (4) és (5) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
(7) A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal sorszám szerinti, betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.
(8) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 munkanapon belül el kell küldeni az érintetteknek.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
Általános rendelkezések
31. § A képviselő-testület tagjait az Ötv.-ben és az SzMSz-ben rögzített jogok illetik és kötelezettségek terhelik.
32. § (1) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen - az Ötv.-ben foglaltak alapján - esküt tesz.
(2) A települési képviselő az (1) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.
A képviselő jogai
33. § (1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(3) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni.
(4) A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.
(5) Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottsági ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.
(6) Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére a véleményét - szó szerint - rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(7) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
A képviselő kötelezettségei
34. § (1) Tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.
(2) Felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
(3) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni, mely titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
(4) Kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.
(5) A vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok típusai és szervezete
35. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Községfejlesztési Bizottság, létszáma 3 fő.
b) Pénzügyi Bizottság, létszáma: 5 fő.
c) Szociális Bizottság, létszáma: 3 fő.
d) Jogi és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő.
(3) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SzMSz 3. számú melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
36. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
37. § (1) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a képviselők javaslatára a képviselő-testület választja meg (az SzMSz 2. számú melléklete).
(2) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani.
(3) A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
(4) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(5) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
A bizottságok működése
38. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Ötv. és az SzMSz keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(2) A települési képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.
39. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(2) Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 munkanappal az érdekeltek kézhez kapják.
(3) A bizottságot 3 munkanapon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester indítványára, a képviselő-testület határozata alapján, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(4) A bizottság akkor határozatképes, ha azon a tagjainak több, mint fele jelen van.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(6) A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülést a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tartható. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot és személyes adatot megőrizni.
(7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést.
40. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(2) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(3) A bizottság tevékenységről a bizottság elnöke évente beszámol a képviselő-testületnek.
(4) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el .
A TISZTSÉGVISELŐK
A polgármester
41. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő- testület előtt.
(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(4) A polgármester illetményére az alakuló ülésen, majd annak fejlesztésére a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.
42. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai, különösen:
a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
b) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját,
c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését.
(2) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.
43. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a székhelye szerint illetékes megyei (Győr-Moson-Sopron Megyei) bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.
Az alpolgármester
44. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásként látja el.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(4) Az alpolgármester megbízatásával kapcsolatosan a képviselő-testület gyakorolja a következő feladatokat:
a) megválasztás,
b) tiszteletdíj megállapítása,
c) összeférhetetlenség kimondása.
A polgármester, alpolgármester helyettesítése
45. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve e személyek tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a pénzügyi bizottság elnöke gyakorolja.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó szabadság.
A jegyző
46. § (1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A jegyző kinevezése határozatlan időre szól.
(2) A jegyző kinevezéséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
47. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző
a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.
d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
f) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén,
g) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(3) A jegyző valamennyi, a képviselőtestület elé kerülő rendelet-tervezet mellé írásban köteles csatolni nyilatkozatát, hogy a javasolt szabályozási forma megfelel-e a hatályos jogszabályoknak.
(4) A jegyző további kiemelt feladatai :
a) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja.
c) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról.
d) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
e) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját;
f) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
g) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
h) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
i) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
j) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról;
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
48. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. A hivatal elnevezése: Fertőrákos község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, székhelye: 9421 Fertőrákos, Fő u. 139.
(2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.
49. § (1) A polgármesteri hivatal köteles ellátni a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott, valamint a bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat.
(2) A települési képviselő a jegyző útján a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;
50. § (1) A polgármesteri hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.
(2) A polgármesteri hivatal köztisztviselője köteles megtartani az állam- és szolgálati titkot.
(3) A köztisztviselő illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.
(4) A titoktartási kötelezettség alkalmazásánál a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit figyelembe kell venni. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.
51. § (1) A polgármester hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester valamint a képviselő-testület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint működik.
(2) A szervezeti és működési szabályzat naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
52. § (1) A polgármesteri hivatalban a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az SzMSz 4. számú melléklete tartalmazza.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
53. § (1) Helyi népszavazást kezdeményezhet az Ötv. -ben felsoroltakon túl a választópolgárok 20 %-a. Ebben az esetben a képviselő-testület köteles a helyi népszavazást kitűzni.
(2) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(3) A képviselő- testület azt a népi kezdeményezést köteles megtárgyalni, amelyet a választó polgárok legalább 5 %-a kezdeményez.
(4) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeiről és az eljárás rendjéről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.
Közmeghallgatás
54. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek;
b) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti elő;
c) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;
d) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a falu forgalmasabb pontjain tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 10 munkanappal.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 10 munkanapon belül írásban kell választ adni.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
Falugyűlés
55. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, ill. a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.
(2) Fontosabb szabályai megegyeznek az 54. §-ban foglaltakkal.
Önkormányzati kapcsolattartó
56. § (1) Az önkormányzati kapcsolattartókat a polgármester bízza meg (SzMSz 5. számú melléklete). Megbizatásukat ingyenesen látják el, mely a választási ciklusra szól.
(2) Az önkormányzati kapcsolattartók feladata, hogy a polgármester által kijelölt körzetükben jelentkező – az ott lakó polgárok nagyobb számát érintő problémákat az önkormányzat felé, valamint az önkormányzat által meghozott döntéseket a lakosság felé közvetítse.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
57. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;
c) azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról helyi népszavazással lehet csak dönteni.
d.) Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyainak körét
Az önkormányzat költségvetése
58. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot.
(2) A költségvetési rendelet tervezet a költségvetési koncepcióban foglaltak alapján kerül összeállításra.
(3) A költségvetési koncepciót az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (Áht.), valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendeltben foglaltak szerint kell elkészíteni. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése.
(4) A költségvetési-rendelet tervezet alternatív javaslatokat is tartalmazhat.
(5) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság köteles megtárgyalni.
(6) A jegyző az Áht. szerint minden fél-és háromnegyed évben költségvetési információt szolgáltat a képviselő-testületnek, melyről a testület határozatot hoz.
(7) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (5) bekezdésben foglaltak szerint történik.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
59. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni - a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével - a feladatok finanszírozását.
(3) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.
60. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények ellenőrzését a polgármester a polgármesteri hivatal útján látja el, illetve biztosítja.
61. § (1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
62. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
(3) A belső ellenőrzést A Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulás látja el.
(4) A Pénzügyi Bizottság - egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves tájékoztató tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
(5) A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
63. § (1) Ez a rendelet 2011. február 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2007. II.1.) rendelet.
(3) Az SzMSz mellékleteinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az SzMSz kihirdetéséről az e rendeletben meghatározott módon a jegyző köteles gondoskodni.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
a) minden kulturális és turisztikai érték, objektum védelmére irányuló kezdeményezés,
b) a település megítélését, pozitív imázsának kialakulását befolyásoló média megjelenések, turisztikai imázst formáló rendezvényeken való részvételek,
c) kulturális és turisztikai együttműködések élénkítését célzó partner kapcsolat rendszerek fejlesztése, partnermegjelenések (pld. testvér települési) fenntartása, szervezése,
d) turisztikai célú fejlesztések, továbbá a turisztikai forgalmat is befolyásoló települési beruházások tekintetében,
e) javaslatokat tesz a testvérkapcsolatok ápolásával kapcsolatos ügyekben képviselő- testületnek és a polgármesternek,
f) véleményező, javaslattételi hatáskörrel rendelkezik a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó oktatási, ifjúsági és sportügyek tekintetében,
g) javaslatokat tesz a testvérkapcsolatok ápolásával kapcsolatos ügyekben a képviselő-testületnek és a polgármesternek.
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek és kiadások alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, - csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
d) javaslatot tesz a polgármester béremelésére,
e) véleményezi az önkormányzat kiemelt forrásigényű elképzeléseit.
a) Állást foglal ügyrendi kérdésekben.
b) Önkormányzati rendelet alkotását – az SzMSz 28. §-ában foglatak szerint – véleményezi.
c) Ellátja a szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, amennyiben valamely képviselő-testületi döntés meghozatalára az önkormányzat
d) Ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, ellenőrzésével, vizsgálatával
e) Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, javaslatot tesz az összeférhetetlenség megállapítására.
f) Az SZMSZ módosítására vonatkozóan javaslatokat tesz.
g) Ellátja a Díszpolgári Cím adományozásáról szóló 7/1992. (V.l.) Önkormányzati rendelet 4. §-ban meghatározott feladatokat.
4. melléklet
5. melléklet
1. 1. Galambos György