2. § (1) Az Önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásról, köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

(2) Az Önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, a településtisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól, közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, a közművelődési tevékenység és a sport támogatása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, a földgázszolgáltatás biztosítása, a közreműködés kábeltelevíziós hálózat működtetésében.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feladatokban az önkormányzat maga határozza meg- a lakossági igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően-, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Az önként vállalt feladatok tárgyában az önkormányzat az éves költségvetésben- a fedezet biztosításával egyidejűleg- foglal állást.

3. § (1) Az önkormányzati hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságra, a helyi önkormányzat testületére átruházhatja, e hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei, a szociális rendelet, a gyermekvédelmi rendelet, valamint a vagyongazdálkodásról szóló rendelet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület nem ruházhatja át az Mötv. 42. §-ában felsorolt hatásköröket.

4. § 1.) A képviselő-testület 7 tagból áll: 6 képviselőből és a polgármesterből. A települési képviselők névjegyzékét az 1.számú függelék tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, az ülés meghívóját a polgármester írja alá.

(2) A meghívó tartalmazza az ülés időpontját, helyét, napirendjeit, a napirendek előterjesztőit, napirendenként utalást az ülés nyilvánosságára, illetve zártságára.

(3) A meghívót a helyben szokásos módon , kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(4) A meghívót az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell megküldeni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább 6 nappal megkapják. Rendkívüli esetben- a polgármester indítványára- 6 napnál rövidebb időben is kiküldhető a meghívó. Ilyen esetben a képviselő-testület rövid úton ( szóbeli üzenet, telefax, telefon… stb ) is összehívható.

(5) A képviselő-testület ülésének meghívójához írásban előterjesztést kell csatolni. Azon előterjesztések esetében, amelyekben bővebb háttér-információra van szükség, ott meg kell jelölni, hogy az anyag hol és mikor tekinthető meg. Egyszerűbb ügyekben az előterjesztés mellőzhető, elegendő írásos határozati javaslat, mely tartalmazza a döntési lehetőségeket. Azokban az esetekben, amikor a döntésre váró napirend a meghívó és az előterjesztés kiküldése után keletkezik, úgy a képviselő-testület ülésére szóban az ügy bevihető. A képviselő-testület az ülésen egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy kívánja-e a napirendet tárgyalni, vagy mely ülésre halasztja annak megtárgyalását.

(6) Az ülés meghívóját az ülés napja előtt 6 nappal a jegyző kifüggeszti a községháza hirdetőtáblájára, valamint a kiskópházi hirdetőtáblára.

(7) Abban az esetben, ha a meghívó kézhezvételét követően olyan sok képviselő jelenti be távolmaradását, hogy az ülés határozatképességére nincs esély, a képviselőket, meghívottakat rövid úton értesíteni kell az ülés elmaradásáról és az ülés új időpontjáról. A jegyző a meghívón az ülés időpontját kijavítja.

6. § (1) Az ülést a képviselő-testület elnöke, a polgármester vezeti.

(2) Az ülés megnyitása előtt a polgármester számba veszi a megjelenteket és külön az előzetes bejelentéssel távolmaradottakat. Ha az ülés határozatképes, az ülést megnyitja.

(3) Ha az ülés a meghívóban szereplő kezdő időpontot követő 20 perc múlva sem válik határozatképessé, az ülés elmarad. Az ülést az eredeti napot követő hetedik naptári napon, ugyanazon időpontban, ugyanazzal a napirenddel kell megtartani. Ebben az esetben nem kell újabb meghívót kiküldeni, hanem a megjelenteknek be kell jelenteni, a távolmaradt képviselőket pedig rövid úton értesíteni kell. A jegyző a kifüggesztett meghívón az ülés napját kijavítja. Az ismételten határozatképtelen ülés, ülések során szintén eszerint kell eljárni.

7. § (1) Az ülés megnyitását követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. A módosító javaslatokról, valamint a módosító javaslattal kiegészített napirendekről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend elfogadását követően a polgármester bejelenti a zárt ülést igénylő napirendeket, majd szavazásra teszi fel az ülés zártságára nézve azokat a napirendeket, melyek tárgyalására a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el.

(3) A képviselő-testület előbb a nyilvánosan, majd a zárt ülésen tárgyalandó ügyeket tárgyalja meg.

(4) A polgármester a nyilvános ülésen tárgyalandó napirendek előtt a nyilvános ülésen hozott- lejárt határidejű- határozatok végrehajtásáról, az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről ad tájékoztatást, valamint bejelenti és egyúttal meghívja a képviselőket a soron következő községi rendezvényekre. A zárt ülés megkezdésekor az Egészségügyi-és Szociális Bizottság elnöke ad tájékoztatást a bizottsági ülésen meghozott határozatokról.

8. § (1) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát.

(2) Az egyes napirendeknél elsőként az előterjesztőt illeti meg a szó, aki az előterjesztett anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet. Az előterjesztőt megilleti a szavazás előtt a zárszó is.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, a kérdések feltevését a polgármester a jelentkezés sorrendjében engedélyezi. A kérdésekre a vita megkezdése előtt kell választ adni.

(4) A polgármester minden felvilágosítást köteles megadni, véleményét azonban elnöki minőségben nem hangoztathatja, azt csak mint képviselő-testületi tag teheti meg.

(5) Az ülésen a megjelent állampolgárok tanácskozási joggal nem rendelkeznek. Részükre a polgármester napirendenként legfeljebb 2 perc hozzászólást engedélyezhet, melyet szükség szerint meghosszabbíthat.

(6) A vitában jelentkezési sorrendben, a polgármester engedélye alapján lehet részt venni. A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület-vita nélkül- egyszerű többséggel dönt. A vita lezárása után a napirend előterjesztője választ ad a vita során elhangzott kérdésekre.

(7) Ha a jegyző a megvitatott javaslat törvényességét érintő észrevételt kíván tenni, részére szót kell adni.

9. § (1) A polgármester köteles gondoskodni a tanácskozás rendjének fenntartásáról.

(2) A nyilvános ülésre megjelenő hallgatóság a részére kijelölt helyeket foglalhatja el, s a tanácskozás rendjét semmilyen módon,- például beszéddel, beszélgetéssel … stb.- nem zavarhatja. A hallgatóság sem a tetszését, sem a nem tetszését nem nyilváníthatja ki, ezzel a tanácskozás rendjét nem zavarhatja, a képviselőket nem befolyásolhatja. Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóság köteles elhagyni a tanácskozótermet.

(3) A polgármester a rendzavarót első esetben rendreutasítja, ismételt rendzavaráskor a teremből kiutasítja.

(4) A polgármester rosszallással említi meg azt a képviselőt, aki a testület ülésén a testületet, vagy annak valamely tagját megsérti, testületi ülésről előzetes bejelentés nélkül hiányzik, illetőleg esküjéhez méltatlan magatartást tanúsít. A rosszallást az ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

10. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki részt vehet.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el- minősített többséggel – a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. A települési kisebbségi önkormányzat elnöke, mint a kisebbség helyi szószólója tanácskozási joggal részt vehet a kisebbséget érintő napirendi pontok tárgyalásánál.

11. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselőknek több mint a fele ( legalább 4 képviselő ) jelen van.

(2) A képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza. Az egyszerű többséggel a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges:

12. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza, kivéve, amikor a törvény kötelezően titkos szavazást ír elő. Zárt ülésen, bármely képviselő-testületi tag indítványára, egyszerű többséggel titkos szavazást rendelhet el.

(2) Nyílt szavazás során bármely képviselő-testületi tag indítványára, egyszerű többséggel névszerinti szavazást rendelhet el a testület. Névszerinti szavazás esetén a szavazatok nem csak számszerűen kerülnek be az ülésről készített jegyzőkönyvbe, hanem a testületi tagok szavazatát nevükkel együtt külön-külön fel kell tüntetni. Névszerinti szavazáskor a jegyző egyenként olvassa a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét, akik „ igennel „ , „nemmel „ illetve tartózkodómmal szavaznak.

13. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári évenként 1-el kezdődő folyamatos számozással, a meghozatal idejének ( év,hó,nap ) megjelölésével kell ellátni:……../200.(….. …. ) számú képviselő-testületi határozat.

(2) A határozat tartalmazza a meghozott döntést. Ha a döntés feladatot is tartalmaz, illetve, ha a döntés végrehajtást igényel, akkor a határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás idejét is.

(3) Nem kell számozott határozatot hozni akkor, ha a módosító indítványok elfogadásáról, vagy elutasításáról dönt a képviselő-testület.

14. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére , továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

15. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

16. § A települési képviselő kötelezettségeivel, jogaival kapcsolatos szabályokat az ÖTV. 19-21 §-a tartalmazza.

17. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: Kópháza Község Ügyrendi Bizottsága 3 fő, Kópháza Község Pénzügyi Bizottsága 5 fő , Kópháza Község Egészségügyi és Szociális Bizottsága 5 fő.

(2) A bizottságok feladat- és hatásköri jegyzékét a Szabályzat 2.számú melléklete, a működésére vonatkozó alapvető szabályokat az 1.számú melléklete, az összetételét a 2.számú függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

18. § (1) Kópháza Község Polgármestere főállású. A polgármesteri tisztség betöltésének a módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben- a polgármester egyetértésével megváltoztathatja.

(2) A polgármester jogállására vonatkozó egyéb szabályokat az Mötv. 63-69 §-ai tartalmazzák.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége , vagy tartós akadályoztatása esetén az ülést a korelnök híja össze és vezeti.

19. § .

(1) A képviselő-testület- saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással- a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester jogállására vonatkozó egyéb szabályokat az Mötv. 79. §-a tartalmazza.

20. § (1) A képviselő-testület- pályázat alapján- a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző munkájával, kötelezettségeivel kapcsolatos szabályokat az Mötv. 81-83. §-a tartalmazza.

21. § (1) Az Mötv. 84-86. §.-a alapján képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre- polgármesteri hivatal elnevezéssel- az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

22. § A képviselő-testület társulással kapcsolatos jogait , kötelezettségeit az Mötv. 88-95. §-ai tartalmazzák.

24. § (1) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait az Mötv.10 §-a tartalmazza. A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét külön rendeletében szabályozza.

(2) A képviselő-testület évente 1 alkalommal falugyűlést tart. A falugyűlésen a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat működéséről, kikéri a falugyűlés állásfoglalását azokban a kérdésekben, amelyet a képviselő-testület esetenként aktuálisnak és fontosnak tart. A polgármester a falugyűlést követően tájékoztatja a képviselő-testületet a falugyűlés állásfoglalásáról, az ott felmerült véleményekről.

(3) A képviselő-testület évente 1 alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A meghívó tartalmazza a napirendeket, amelyben a képviselő-testület a közmeghallgatáson dönt.

(4) A falugyűlésre és a közmeghallgatásra a lakókat családonként kell meghívni.

(5) A lakosság tájékoztatását szolgálja a Kópházi Hírek elnevezésű lap, mely az Önkormányzat hivatalos lapja. A lap szerkesztésével kapcsolatos feladatokat a Közművelődési munkatárs látja el. Az újság tartalmának kontrollálását az Ügyrendi Bizottság látja el.

25. § (1) Az önkormányzat vagyonával, költségvetésével, gazdálkodásával, ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat az Mötv. VI. fejezete tartalmazzák.

(2) Az önkormányzat a költségvetését az államháztartásról szóló 2001. évi CXCV. törvény szabályai szerint állítja össze, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(3) Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés szabályairól, gazdálkodásáról külön rendeletet alkot.

26. § (1) Kópházán közvetlen módon létrejött 4 fős horvát kisebbségi önkormányzat működik.

(2) A kisebbségi önkormányzat működésére az ÖTV. 102/A-102/F §-ai vonatkoznak, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993.évi LXXVII. tv. És az azt módosító 2005. évi CXIV. Tv. megfelelő paragrafusai.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges:

27. § (1) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kópháza Község Önkormányzatának 4/2011. (III.24.), valamint 8/2012 (XI.16.) rendelete.